Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk ki arról, hogyan szerveződik a világ, és miből tevődik össze. Ezek a mentális reprezentációk alapozzák meg a későbbi észlelést, értelmezést és cselekvést.
Személyiség (George Kelly): azoknak a mentális struktúráknak a szerveződése, melyeken keresztül a személy a valóságot látja
Személyes konstrukciók és a személyiség Kelly szerint az emberek naiv tudósok, mert: szeretnék előre jelezni az eseményeket megérteni mindazt, ami az eseményekkel jár elméleteket alkotnak a világ működéséről
Személyes konstrukciók és a személyiség Az előre jelezhetőség igénye különösen fontos az interperszonális kapcsolatokban, ezért elképzeléseket (Kelly: személyes konstrukciók) alakítunk ki a világról és annak működéséről, majd ezeket használjuk fel az előrejelzésekhez (az események bejóslására)
Személyes konstrukciók és a személyiség Fontos: az életben minden eseményt többféleképpen lehet értelmezni (konstruálni) Kelly: konstruktív alternativizmus: mindenki maga dönti el, milyen konstrukciót használ a esemény értelmezéséhez Esemény fogalma: minden, a mi a személy tapasztalatában előfordulhat (lehet személy, érzés, tárgy, fizikai történés stb. )
A konstrukciók alkalmazásának folyamata 1. Hipotézisalkotás: azt feltételezzük, hogy a konstrukció alkalmazható az adott eseményre 2. Hipotézis tesztelése: a konstrukció alkalmazása és a következmények előrejelzése
A konstrukciók alkalmazásának folyamata 3. Eredmény: A, az előrejelzés igazolódik: a konstrukciót megtartjuk, mert hasznos B, az előrejelzés nem igazolódik: Újragondolhatjuk a konstrukció alkalmazási körét Felülvizsgálhatjuk a konstrukció tartalmát Lemondhatunk a konstrukció alkalmazásáról
A konstrukciók jellemzői Bipolaritás: a konstrukciók kétpólusúak, ellentétes melléknév párokból állnak (pl. barátságos-barátságtalan) Dichotómia elve: a konstrukciókat igen/nem jelleggel és nem egy dimenzió mentén alkalmazzuk (vagy illik rá/vagy nem)
A konstrukciók jellemzői Érvényességi tartomány: az események azon köre, melyekre az adott konstrukció alkalmazható tág tartomány: széles körben alkalmazható a konstrukció (pl. jó/rossz) szűk tartomány: kevés eseményre alkalmazható (pl. barátságos/barátságtalan nem alkalmazható egy ételre)
A konstrukciók jellemzői Átjárhatóság (permeabilitás): mennyire enged be a konstrukció új eseményt az érvényességi tartományába merev: kevésbé enged be új eseményeket rugalmas: könnyen enged be új eseményeket
A konstrukciók jellemzői A konstrukciók szerveződése: a konstrukciók hierarchiába szerveződnek, vagyis a magasabb szinten állók magukba foglalják az alattuk levőket (pl. a jó/rossz magában foglalhatja a barátságos/barátságtalan, vagy a zsugori/bőkezű konstrukciókat)
Személyek közötti hasonlóságok és különbségek Az emberek pszichológiai értelemben akkor hasonlítanak egymásra, ha konstrukciós rendszereik hasonlóak. Hasonló konstrukció kialakulásához nem kell ugyanazt megtapasztalni, és ugyanazon esemény átélésénél sem biztos, hogy hasonló lesz a konstrukció!!!
Szerepfelvétel Szerepfelvétel: az értelmes interakció érdekében megpróbáljuk megismerni a másik személy konstrukciós rendszerét. Ennek legfontosabb része: a másik hogyan látja a mi szerepünket, mit vár el tőlünk.
Szerepfelvétel A szerepek egy része jelentéktelen (pl. vásárló, utas szerep). Magszerepek: központi jelentőségű szerepek az identitásérzés meghatározói (pl. szakmai, szülői, házastársi szerepek)
Szerepfelvétel Ha a magszerepeknek nem felelünk meg bűntudat alakul ki (annak tudatosulása, hogy tényleges cselekedeteink és a mások által elvárt cselekedetek eltérnek egymástól)
Személyiségmérő eljárás: Szerepkonstrukciórepertoár Teszt (REP-teszt) 1. én anya apa partner barát nem kedvel t sz. sajnált szem. vonzó szem. konstr ukció 2. 3. 4. 5. 21.
Személyiségmérő eljárás: Szerepkonstrukciórepertoár Teszt (REP-teszt) Előnye: az oszlopokban életünk fontos személyiségei szerepelnek a velük kapcsolatban alkalmazott konstrukciók valószínűleg a fontosabbak közé tartoznak
Viselkedészavarok értelmezése és terápiája Normális működés: az események sikeres bejóslása és értelmezése Viselkedészavar: az eseményeket nem sikerül bejósolni és nem megfelelően értelmezzük
Viselkedészavarok értelmezése és terápiája Zavarok oka: olyan esemény következik be, ami nagyon különbözik az addigiaktól (pl. válás, első hét az egyetemen, haláleset stb.) nincs olyan konstrukció, melyet alkalmazhatnánk nem tudjuk értelmezni az esemény és bejósolni a továbbiakat VAGY
Viselkedészavarok értelmezése és terápiája Zavarok oka: olyan konstrukciót alkalmazunk, melynek előrejelzési hatékonysága már csökkent szorongás Megoldások: új konstrukció létrehozása a meglevő konstrukció átalakítása