Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz

Fülöp Tamás Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2005.

Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz A kalauz a következő könyvhöz készült: Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Tananyagíró: Fülöp Tamás Távoktatási szerkesztő: Héder Klára Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft. Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva főigazgató Szolnoki Főiskola, 2005. szeptember Minden jog fenntartva. A kalauzt vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 A kiegyezés gazdasági következményei. A magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867 után... 9 A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867 és 1914 között... 14 A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. század végén... 19 Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra... 25 Gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években. A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságra.... 30 Gazdasági reorganizáció és állami szerepvállalás az 1930-as évek második felében. Társadalom, munkaerő, foglalkoztatottság a két világháború között. A fegyverkezési program és a háborús gazdálkodás 1938-1945 között... 37 Beküldendő feladat I... 43 A háború elvesztésétől a kommunista diktatúráig. Gazdaság és politika 1945 és 1949 között... 48 A tervgazdasági rendszer kiépülése Magyarországon... 54 Reformkísérletek, gazdaságpolitika 1953-1972 között... 58 A magyar társadalom változása a szocializmus időszakában... 64 Beküldendő feladat II...70 A magyar külkereskedelem alakulása a második világháború után. Magyarország és a KGST... 76 A tervgazdasági rendszer összeomlása, a szocialista rendszer bukása... 79 3

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása. Célkitűzés: Így jelöljük, ha a tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Beküldendő feladat Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a Főiskolára tutorának. 4

Bevezetés Kedves Hallgatónk! A Gazdaságtörténet tantárgy tanulmányozásának megkezdésekor sok szeretettel köszöntjük Önt a Tantárgyi kalauz oldalain. Most egy olyan, a tantárgy önálló elsajátítását segítő tanulócsomag bevezetését tartja kezében, amely segítője, útikalauza lesz a szemeszter során abban, hogy Ön a tananyagot eredményesen legyen képes elsajátítani. Engedje meg, hogy a tantárggyal és a tanulócsomaggal kapcsolatban néhány hasznos háttérinformációval megismertessük! A Gazdaságtörténet tantárgy a kötelezően választható, B típusú tantárgyak csoportjába tartozik. Legfontosabb feladatának a közgazdászhallgatók gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti ismereteinek bővítését, közgazdasági gondolkodásának megalapozását, valamint elemző készségének és problémamegoldó képességének fejlesztését tekinti. A tantárgy bemutatja a magyar gazdaságtörténet elmúlt másfél évszázadának legjelentősebb korszakait, rávilágít a gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseire, következményeire, és a hallgatók későbbi tanulmányainak megalapozásához kíván komplex tárgyi tudásbeli, szemléleti segítséget nyújtani. A tananyag interdiszciplináris jellegéből adódóan a közgazdaságtudományi és a társadalomtudományi tantárgyakkal van közvetlen kapcsolatban. A Gazdaságtörténet tantárgy kreditszáma: 3 kredit, tehát a tanulási idő: kb. 90 óra A tantárgy általános célja A Gazdaságtörténet tantárgy elsajátítása, a magyar gazdaságtörténet 1867 és 1989 közötti időszakának megismertetése. A tananyag feldolgozása és megtanulása után Ön képessé válik: felsorolni az 1867 1989 közötti magyar gazdaságtörténet legfontosabb korszakait; megkülönböztetni és értékelni a korszak főbb gazdaságpolitikai irányait; értelmezni a vizsgált időszak legfontosabb gazdaságfejlődési trendjeit; elemezni a magyar gazdaság nemzetgazdasági mutatóit; korszakonként bemutatni és jellemezni a különböző nemzetgazdasági ágak, a gazdasági infrastruktúra, a demográfia és oktatás fejlődését; bemutatni a magyar nemzetgazdaság időben változó politikai feltételrendszerét; összefoglalni a 19-20. századi főbb gazdaságpolitikai irányzatok eredményeit és kudarcait; összehasonlítani a magyar gazdaság fejlődési szakaszait a nemzetközi gazdasági folyamatok irányaival. A tantárgy lezárása Sikeres félév végi írásbeli kollokvium. 5

A vizsgára bocsátás feltétele az I. és II. Beküldendő feladat eredményes (min. 30-30 pontos) elkészítése A tantárgyat záró vizsga időtartama: kb. 50 perc. Időpontjáról, helyéről a tantárgy felvételekor adtunk tájékoztatást. A feladatok típusa: 1/3 rész teszt, 2/3 rész esszé jellegű feladatok. A vizsga teljesítésének feltétele: a feladatokra szerezhető pontok 60 %-ának elérése. Az érdemjegyek meghatározása: 100-90 % jeles, 89-80 % jó, 79-70 % közepes, 69-60 % elégséges, 59 % alatt elégtelen. A vizsgafeladatok teszt és esszékérdései a Tantárgyi kalauz önellenőrző feladatai közül kerülnek kijelölésre. A tantárgy bemeneti követelményei A képzés megkezdésének külön előfeltétele a középiskolai történelem tananyag ismerete. Speciális tanulási tanácsok A távoktatás speciális módszertanának megfelelően a Gazdaságtörténet tantárgy tematikáját úgy állítottuk össze, hogy az megkönnyítse Önnek a tananyag önálló elsajátítását. A tananyagot úgy szerkesztettük meg, hogy támaszkodhasson korábbi történelmi ismereteire, általános műveltségére is. Mindezek mellett kérjük, vegye figyelembe, hogy a tantárgy feldolgozására, és a feladatok elkészítésére tervszerű készülés mellett is összességében mintegy 90 órás időráfordítás szükségeltetik. Bízunk abban, hogy ez a rendszer támogatja Önt a tanulásra fordítható idejének hatékony kihasználásában, és elősegíti a legfontosabb célt: a tananyag elsajátítását, és az eredményes vizsgát! A tantárgyat tehát alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadást, vagy gyakorlatot nem terveztünk a képzéshez. A tantárgy feldolgozása során lehetősége lesz egy alkalommal személyesen konzultálni szakértő tutorával, ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk. Vegye fel a kapcsolatot képzésszervezőjével, akinek nevét és elérhetőségét a tantárgy felvételekor szintén megadtuk Önnek. A tananyagban szereplő 2 Beküldendő feladatot a tantárgy felvételekor meghatározott időpontig elektronikus úton kell eljuttatnia Tanszékünkre. Ezek a feladatok a tananyag egyegy nagyobb egysége elsajátításának sikerét mérik, s teszt jellegű és leíró-elemző összefoglaló feladatokból állnak. A feladatokat tutora fogja majd javítani, aki egy héten belül személyes visszajelzést fog küldeni Önnek munkája eredményéről. Jelenléti foglalkozás (konzultáció) a Gazdaságtörténet tantárgyból két alkalommal lesz. Ezek időpontját és helyét a beiratkozáskor tudhatta meg. A konzultációkor lehetősége lesz a tanulás közben felmerült vagy más, a tantárggyal kapcsolatos problémáját megbeszélni tutorával, akinek nevét és elérhetőségét szintén a beiratkozáskor ismertettük Önnel. A konzultáció célja tehát nem a tételes tudás átadása, hanem a tananyag mélyebb és értő feldolgozásához szükséges szakmai és módszertani segítség nyújtása; és az Ön igényeinek 6

megfelelően a nehezebben érthető tananyagrészekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása, s a sikeres vizsgára való felkészülés segítése. A konzultáció természetesen nem kötelező, de ha lehetősége nyílik rá, ne mulassza el, vegyen részt felkészülten a konzultációkon! A tanulás eszközei és használatuk 1. Kötelező irodalom Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Ez a Tankönyv egésze a tantárgy tananyagán túlmutatva a magyar gazdaságtörténet 3 évszázadát fogja át, így a főiskolánkon oktatott Gazdaságtörténet tantárgy kötelező anyagát a Tankönyv 201-431. oldalán található VIII-XI. fejezetek tartalmazzák. 2. Tantárgyi kalauz 3. Ajánlott irodalom Balázs György: Magyarország gazdaságtörténete 1848-1944. Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola. PHARE. Szolnok, 1998. Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994. Fülöp Tamás: Magyarország gazdaságtörténete 1945-1989. I. rész A magyar gazdaság története 1945. és 1956. között. Szolnoki Főiskola. Szolnok, 2003. Honváry János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Bp., 1996. Magyarország agrártörténete. Szerk.: Orosz István, Für Lajos, Romány Pál. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1966. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp., 1999. 4. A/4-es méretű füzet az önellenőrző feladatok kidolgozásához. 7

Tanulási ütemterv Munkája megkönnyítésére az alábbi tanulási ütemtervet állítottuk össze Önnek: Lecke Címe Időigény Mikor végzem el/küldöm be? 1. A kiegyezés gazdasági következményei, a magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867 után 2. A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867 1914 között 3. A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. század végén 4. Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra 5. Gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években. A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságra 6. Gazdasági reorganizáció és állami szerepvállalás az 1930-as évek második felében. A fegyverkezési program és a háborús gazdálkodás 1938-1945 között 6-7 óra 6-7 óra 7-8 óra 5-6 7-8 6-7 óra 7. I. Beküldendő feladat 6-7 óra 8. A háború elvesztésétől a kommunista diktatúráig. Gazdaság és politika 1945 és 1949 között. A háború és következményei. A népesség és a gazdasági élet veszteségei 9. A tervgazdasági rendszer kiépülése Magyarországon 10. Reformkísérletek, gazdaságpolitika 1953-1972 között 11. A magyar társadalom változása a szocializmus időszakában 7-8 óra 6-7 óra 7-8 óra 5-6 óra 12. II. Beküldendő feladat 6-7 óra 13. A magyar külkereskedelem alakulása a második világháború után. Magyarország és a KGST 14. A tervgazdasági rendszer összeomlása, a szocialista rendszer bukása 5-6 óra 7-8 óra Miután - szerintünk - minden fontos információt megosztottunk Önnel, nincs más hátra, mint hogy kezdje el a tantárgy tanulását! Sok sikert kívánunk! 8

1. lecke A kiegyezés gazdasági következményei. A magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867 után. Bevezetés Az első leckében Ön a magyar gazdaság 1867 utáni fejlődési feltételeivel ismerkedhet meg. A tankönyv e fejezetében a kiegyezés politikai-gazdasági következményeiről, az Osztrák- Magyar Monarchia gazdasági kapcsolatairól, a Habsburg Birodalom részét képező Magyarország állami gazdaságpolitikájáról, valamint a gazdasági infrastruktúra fejlődéséről olvashat. A fejezet egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a liberális gazdaságpolitikai elveket követő magyar állam 1867 után milyen eredményeket volt képes az önálló fiskális és monetáris politika terén felmutatni. A másik kulcskérdés pedig a gazdasági infrastruktúra helyzete, hiszen modern gazdaságpolitika, iparosodás és gazdasági felemelkedés a 19. század második felében már elképzelhetetlennek tűnt fejlett hitelrendszer és korszerű közlekedés nélkül. Az 1. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6-7 óra tanulást igényel. A tananyagrész főbb témakörei: A kiegyezés államrendszere, az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági kapcsolatai. A liberális állam gazdaságpolitikája, a fiskális és monetáris politika alakulása. A gazdasági infrastruktúra változásai, a hitelrendszer fejlődése és a közlekedés forradalma a dualizmus időszakában. Az 1. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz: meghatározni a liberális állam gazdaságpolitikájának jellegzetességeit; jellemezni a fiskális és monetáris politika legfontosabb célkitűzéseit és eredményeit; kifejteni a modern hitelrendszer kialakulásának magyarországi jellegzetességeit; évszámokkal és statisztikai adatokkal alátámasztva összefoglalni a magyarországi közlekedés dualizmuskori fejlődését. Kezdjük a tanulást az első célkitűzéshez tartozó témakör feldolgozásával! Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 203-204. oldalán lévő tananyagot! Most két feladat megoldását javasoljuk. 9

1. önellenőrző feladat Foglalja össze a tananyag, korábbi történeti ismeretei alapján, illetve a 204. oldalon található térképvázlat segítségével legalább 8 címszavas vázlatban az Osztrák-Magyar Monarchia államalakulatának sajátosságait! Gondolja végig, milyen eltérések mutatkoznak az Ön válaszai és a megadott lista között! Ha más sajátosságokat is feljegyzett, próbálja meg megindokolni, hogy miért! 2. önellenőrző feladat Válaszoljon egy szóval a kérdésre! Milyen posztot töltött be az 1867-es magyar kormányban: Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Gorove István, Mikó Imre? Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! Folytassuk a tanulást a második és harmadik célkitűzés témaköreivel! Ebben a részben az 1867 utáni állami gazdaságpolitika sajátosságaival ismerkedünk meg. Olvassa el a Tankönyv 205-211. oldalait! Sikerült megjegyeznie a legfontosabbakat? Ennek ellenőrzésére négy feladat következik. 3. önellenőrző feladat Soroljon fel legalább 5 országtól független nemzetgazdasági-társadalmi területet, amelyre a 19. század második felében tapasztalható világgazdasági konjunktúra számottevő hatást gyakorolt! 4. önellenőrző feladat Sorolja fel a 19. századi angolszász liberális gazdaságpolitika legalább három képviselőjét! 5. önellenőrző feladat A Tankönyv 208. és 209. oldalán lévő táblázatok segítségével fogalmazza meg 10 sorban az 1867. utáni fiskális politika főbb irányait! 6. önellenőrző feladat Foglalja össze 10 sorban az Osztrák-Magyar Monarchia monetáris politikájának jellegzetességeit! Bízunk benne, hogy Ön is azokra gondolt, amelyeket mi megfogalmaztunk a lecke végén. 10

Térjünk át a következő témakörre! Folytassa az ismeretszerzést a Tankönyv 212-215. oldalain! Ebben a fejezetben a modern magyarországi bankrendszer kialakulásáról olvashat. Ismeretei elmélyítésére most két feladat megoldására kérjük! 7. önellenőrző feladat A 212. oldalon található táblázat segítségével jellemezze 5-6 mondatban a modern bankrendszer kialakulásának magyarországi sajátosságait! Ha Ön is azokat tartotta fontosnak megemlíteni, amelyeket mi, akkor kiválóan dolgozott! 8. önellenőrző feladat A Tankönyv 214. oldalán található táblázatot áttekintve foglalja össze 2-3 mondatban a külföldi tőke magyarországi beruházásainak hatásait! Ha a mienkhez hasonló a gondolatok szerepelnek az Ön jegyzetfüzetében is, a feladatot remekül oldotta meg! Következzen a negyedik célkitűzéshez tartozó tananyagrész! Ebben a fejezetben a magyarországi infrastruktúra fejlődésével ismerkedhet meg. Olvassa el a Tankönyv 215-227. oldalain található információkat! Befejezésül ismét két feladat következik. 9. önellenőrző feladat A Tankönyv 216. oldalán található diagram és a 217. oldalon lévő térképvázlat segítségével vázolja föl 10-15 sorban az 1867 utáni magyarországi vasútépítés legfontosabb eredményeit! 10. önellenőrző feladat Soroljon fel a vízi szállítás és az úthálózat fejlődésével kapcsolatban legalább 10 lényeges eredményt a 19. század második feléből! Ha ennek a megoldása sem nagyon tér el a mi javaslatunktól, Önnek sikerült elsajátítania ezt a tananyagrészt. 11

Befejezés Reméljük nem találta túlságosan nehéznek az 1. Leckét. A következő témája a mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése lesz, az 1867 1914 közötti időszakban. Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint A feladatra természetesen több jó választ is adhatott. Amennyiben vázlatában a következő címszavak is szerepelnek, Ön valószínűleg jól oldotta meg a feladatot: 1867-1918, Ferenc József osztrák császár és magyar király, Ausztria, Csehország, Magyarország, Galícia, Erdély stb., alkotmányos monarchia, perszonálunió, önálló magyar kormányzat, szakminisztériumokkal, soknemzetiségűség, etnikai heterogenitás. 2. megoldás: helyes, ha a következő válaszokat adta, mert Andrássy Gyula: miniszterelnök, Lónyay Menyhért: pénzügyminiszter, Gorove István: földművelésügyi miniszter, Mikó Imre: közlekedési miniszter volt. 3. megoldás: a tankönyv szerint Amennyiben vázlatában a következő válaszok szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: Ipar, mezőgazdasági termelés, világkereskedelem, infrastruktúra, vasút, bankrendszer, népességnövekedés, urbanizáció, vállalkozók stb. 4. megoldás: helyes, ha a következő neveket adta meg: Adam Smith, David Ricardo, Jeremy Bentham, John Stuart Mill. 5. megoldás: a tankönyv szerint Reméljük, hogy válaszában a következő főbb szempontokat érvényesítette: az államháztartás helyzete, az államadósság mértéke, állami bevételek típusai, szerkezete és forrásai, a bevételek növekedése, a polgári állam kiadásainak típusai, szerkezete, mértéke. 6. megoldás: a tankönyv szerint Válaszában a következő adatok és összefüggések szerepeltetése tűnik a legfontosabbnak: az Osztrák-Magyar Bank létrehozásának időpontja, körülményei, a jegybank gazdaságbefolyásoló szerepének érvényesülése, az aranyalapú pénzrendszer bevezetésének előzményei és következményei, a valutareform időpontja, körülményei, és a pénzforgalom sajátosságai. 7. megoldás: a tankönyv szerint A feladat elkészítésénél minden bizonnyal utalást tett az 1867 után alapított legjelentősebb bankokról, az 1873-as tőzsdekrach hatásairól, a pénzintézetek számának alakulásáról, a pénzintézetek hitelezési tevékenységéről, a banki és iparvállalati tőke kapcsolatának alakulásáról. 12

8. megoldás: a tankönyv szerint Ugye a válaszában Ön is a következő adatok és utalások szerepeltetését tartotta fontosnak: a beruházások forrása, a beruházások mértéke, a beruházások hatása, a külföldi tőke és a magyar nemzetgazdaság kapcsolata, a birodalom nyugati és keleti tartományai közti tőkeáramlás problematikája, stb. 9. megoldás: a tankönyv szerint Reméljük, válaszában a következő adatok és összefüggések is szerepet kaptak: 1867 előtti vasúthálózat, kamatgarancia, a vasútépítés 3 legdinamikusabb szakasza, az első világháború előtti vasúthálózat mérete, eloszlása, más európai országokkal összehasonlítva, a MÁV létrehozása, Baross Gábor szerepe a társaság fejlődésében, a vasútépítések közlekedésre és a gazdaság más területére gyakorolt hatása, a vasúti szállítás forradalma, a vasút kereskedelmi forgalomra és társadalomra gyakorolt hatása. 10. megoldás: a tankönyv szerint A feladatra ez esetben is több jó válasz adható. Mindezek ellenére reményeink szerint felsorolásában a következő adatok, vagy összefüggések valamelyike is szerepel: folyamszabályozás, folyami hajózás, tengeri hajózás, közúthálózat fejlődése. 13

2. lecke A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867 és 1914 között Bevezetés Most áttérünk a két, hagyományosan nagy befolyással rendelkező nemzetgazdasági ág, a mezőgazdaság és az ipar fejlődési feltételeinek vizsgálatára. A mezőgazdaság tőkés átalakulása esetében különösen lényeges kérdésnek mutatkozik, hogy az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően a dualizmus évtizedeiben milyen birtok- és üzemszervezeti sajátosságok mellett megy végbe az ágazat fejlődése. A 19. század második fele az iparosodás szempontjából a magyar gazdaságfejlődés egyik legdinamikusabb szakaszának mondható. Vajon a dualizmus államrendszere milyen sajátos feltételrendszert biztosított a magyar gyáripar és a tradicionális kézműipar fejlődése számára, s mindez hogyan tükröződött vissza az ipar ágazati szerkezetében, vagy az állami ipartámogató politika intézkedéseiben? A 2. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6-7 óra tanulást igényel. A tananyagrész főbb témakörei: A mezőgazdasági termelés feltételeinek változása. A földbirtokrendszer, az üzemszervezet alakulása, az ágazat piacosodása. A magyarországi gyáripar kialakulása, az ipari forradalom hatása Magyarországon. Az ipar ágazati szerkezete, az állami ipartámogató politika. A 2. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz: összefoglalni a magyar mezőgazdasági termelés 1867 és 1914 közötti átalakulásának sajátosságait; statisztikai adatokkal alátámasztva bemutatni a magyarországi földbirtokrendszer és üzemszervezet jellegzetességeinek kiegyezés utáni alakulását; ábrázolni a magyarországi gyáripar kialakulását és fejlődését a dualizmus időszakában; bemutatni a magyar ipar ágazati szerkezetének sajátosságait; meghatározni az állami ipartámogató politika intézkedéseit és következményeit. Leckénk első nagy témaköre a korszak mezőgazdaságának átalakulása. Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 227-230. oldalán lévő tananyagot! Mindjárt ellenőrizze is szerzett ismereteit! 14

1. önellenőrző feladat Foglalja össze 4-5 mondatban a 19. század végi magyar mezőgazdasági termelés körülményeinek alakulását! Nézze meg a megoldást a lecke végén! Folytassuk munkánkat a 19. század végi mezőgazdasági termelés ágazati rendszere átalakulásának vizsgálatával! Tanulmányozza át a Tankönyv 231-235. oldalait! Mit szólna egy újabb ellenőrzéshez? 2. önellenőrző feladat A Tankönyv 231., 232., 233. és 234. oldalain lévő táblázatok segítségével 15-20 sorban fejtse ki a dualizmus kori magyar mezőgazdasági termelés ágazati rendszerének változását, és a termelés fejlődésének eredményeit! Ha egybevetette az Ön megoldását a lecke végén a mienkkel, haladhat tovább! Vegyük szemügyre a dualizmus kori mezőgazdasági üzemszervezet alakulását! Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 235-238. oldalán lévő fejezetet! Most két feladat megoldását javasoljuk. 3. önellenőrző feladat 1) Rakja sorba az adott birtokkategóriába tartozó gazdaságok összlétszáma alapján a megadott birtokkategóriákat! Kezdje a legnépesebbel! a) 5-10 hold között b) 0-1 hold között c) 1-5 hold között d) 10-20 hold között e) 1000 hold felett f) 100-1000 hold között 2) Rakja sorba az adott kategóriába tartozó gazdaságok összterülete alapján az egyes birtokkategóriákat! Kezdje a legnagyobb területtel rendelkezővel! a) 5-10 hold között b) 0-1 hold között c) 1-5 hold között d) 10-20 hold között e) 1000 hold felett f) 100-1000 hold között A sorrendek alapján milyen általános megállapításokat tud levonni a magyar mezőgazdasági termelés üzemi rendszerével kapcsolatban? A feladat megoldását a 236. oldalon lévő táblázat alapján is ellenőrizheti! 15

Javasoljuk azonban, hogy tekintse meg a mi megoldásunkat a lecke végén. Ha összefoglalásában az általunk felsorolt összefüggéseken és tendenciákon túl néhány fontos statisztikai adatot is sikerült szerepeltetnie, akkor a feladatot kiválón végezte el! Térjünk át leckénk második nagy témakörére a 19. század végi magyar iparfejlődés sajátosságaira. Következzen a Tankönyv 238-241. oldala! Hogy elmélyítse tudását, most két feladat megoldását javasoljuk. 4. önellenőrző feladat Válaszoljon a kérdésekre! a) Hány százalékot tett ki a magyar ipar átlagos növekedési üteme a dualizmus időszakában? b) Sorolja fel az állami ipartámogató törvények kibocsátásának dátumait! c) Minek a rövidítése a GYOSZ? 5. önellenőrző feladat Felsorolásszerűen legalább 5 jellegzetesség megadásával hasonlítsa össze a dualizmuskori magyarországi gyáripar és kisipar termelésének sajátosságait! Ugye Ön is azokra a tényezőkre gondolt, amelyekre mi? Ha esetleg valami kimaradt, nézze át még egyszer a tananyagot! Végül tekintsük át a magyar ipar ágazati rendszerének sajátosságait! Lapozza fel a Tankönyv 241-246. oldalait! Befejezésül következzen két feladat. 6. önellenőrző feladat A 19. századi magyar ipar legjelentősebb ágazata az élelmiszeripar volt. Foglalja össze 15-20 sorban az ágazat dualizmuskori fejlődésének eredményeit! Reméljük, ez nem volt túl nehéz. A megoldásban felsoroltak csupán a legfontosabb összefüggéseket jelenítik meg, a listát Ön is bővítheti! Sikerült a legalapvetőbb adatokat és évszámokat is feltüntetnie? 7. önellenőrző feladat a) Sorolja fel a 19. század végi magyar ipar legjelentősebb nehézipari ágazatait! b) Soroljon fel legalább 5 jelentős dualizmuskori vas-, gép-, vagy járműipari vállalkozást! 16

Befejezés Biztosak vagyunk, hogy amennyiben a leckét alaposan tanulmányozta, a feladatok megoldása nem okozott különösebb problémát. Ha válaszaiban a jó megoldások domináltak, átléphet a következő, a kereskedelem fejlődésével és a 19. századi magyar társadalom átalakulásával foglalkozó témakörre! Ehhez továbbra is jó tanulást kívánunk! Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint az ágazat nemzetgazdasági szerepe (foglalkoztatottság, nemzetgazdasági output, hatása az ipar egyes területeire), a mezőgazdasági árak alakulása, a piacok, azon belül is a Monarchia felvevőpiacainak alakulása, a vámok alakulása, a Monarchián belüli agrár-ipari munkamegosztás hatása, az ágazat tőkeforrásai, a bérleti rendszer, a tudományos ismeretek gyarapodása. 2. megoldás: a tankönyv szerint A mezőgazdasági termelés számottevő fejlődésen ment keresztül 1867 és 1914 között. A változások fő tendenciája a művelés alá vont területek, azon belül is a szántóterület csaknem 11 %-os növekedése. Ezzel párhuzamosan zajlott a legelők arányának összeszűkülése. Az erdőterületek, a nádasok csökkenése a művelés alá vont területek növekedésével, míg az ugar visszaszorulása a fejlettebb művelési módszerek elterjedésével volt összefüggésben. A szántóföldi növénytermelésben a gabonafélék játszották a főszerepet, s a fejlődés tendenciáját a termelés intenzitásának növekedésével a hozamok határozott növekedése jellemezte. Az ágazat termelési eredményeinek növekedéséhez a technikai színvonal emelkedése is hozzájárult. A fejlődés egyértelmű jele a nem-gabona jellegű növények elterjedésében is megmutatkozott (burgonya, kukorica, cukorrépa, takarmány- és ipari növények). Az állattenyésztés fejlődését az állatállomány szerkezetének átalakulása, az istállózó állattenyésztés elterjedése jelentette. 3. megoldás: a tankönyv szerint 1) A helyes sorrend a gazdaságok összlétszáma alapján: c), 1-5 hold között, (leggyakoribb) b) 0-1 hold között, a) 5-10 hold között, d) 10-20 hold között, f) 100-1000 hold között, e) 1000 hold felett (legritkább) 2) A helyes sorrend a gazdaságok összterülete alapján: e) 1000 hold felett, (a legnagyobb területtel rendelkező birtokkategória) f) 100-1000 hold között, d) 10-20 hold között, a) 5-10 hold között, c) 1-5 hold között, b) 0-1 hold között (a legkisebb területtel rendelkező birtokkategória) Az adatok egyértelműen a birtokszerkezet aránytalanságát tükrözik, hiszen a gazdaságok legnépesebb csoportja a 0-1 hold, az 1-5 hold és az 5-10 hold közötti birtokosok, jóllehet az általuk művelt föld az összes terület csupán 0,47, 3,94, illetve 6,79%-át tette ki. A legnagyobb földterület pedig a 100 hold feletti nagybirtokosok kezén koncentrálódott. 17

A 4. megoldás a tankönyv szerint a) megoldás: A helyes válasz 4 %, mert a magyar ipar átlagos növekedési üteme a dualizmus időszakában 4 %-ot tett ki. b) megoldás: a helyes válasz 1881., 1890., 1899., 1907., mert a dualizmuskori 4 állami ipartámogató törvényt ezekben az években adták ki. c) megoldás: a helyes válasz Gyáriparosok Országos Szövetsége. Tudta, hogy az 1948. után megszüntetett érdekvédelmi szervezetet a rendszerváltás után hívták újból életre? Az 5. megoldás a tankönyv szerint A gyáripar jellegzetességei: új iparszervezeti forma, jelentősen növekvő foglalkoztatottság, növekvő erőgép-alkalmazás, 55, 6 %-os gyáripari növekedés, erős koncentráltság, általában egy ember alapításával létrejött vállalatok, részvénytársasági forma. A kisipar jellegzetességei: hagyományos iparszervezet, kisüzemi rendszer, több mint 50 %-a segéd nélkül, vagy néhány fős segédszemélyzettel üzemelő vállalkozások, alacsony erőforrás, tőkeszegénység, 1 %-os kisipari növekedés, céhes szervezeti modell felszámolása csupán 1872-ben, hagyományos munkaerőre és szaktudásra alapozottan működő üzemek, fejlődési lehetőség: specializáció. A 6. megoldás a tankönyv szerint Az összefoglalás legfontosabb szegmensei: Általában: az élelmiszeripar jellegzetesen exportágazat, 1906-ban termelésének 30 %-a került külföldre, az élelmiszeripar termelési értéke a gyáripari termelés vertikumában 1898-1913 között 646 millió Koronáról 1235 millióra emelkedett, összértéke a termelési érték 38 %-át tette ki. Malomipar: a 19. századi élelmiszeripar kiemelkedő ágazata a malomipar, malmok számának, őrlési kapacitásának változása, malomalapítás legfontosabb helyszíne (Budapest, gabonatermő központok), gőzgépek elterjedése az ágazatban, a malmok 90 %-ban magántulajdonban, jelentős technikai fejlődés (hengerszék, síkszita), jó minőségű alapanyag és termék. Cukoripar: nagy fejlődést befutó másik ágazat a cukoripar, növekedését az exporton túl a belső fogyasztás emelkedése is táplálta, a cukoripari beruházások volumene 1886 után, a cukorfogyasztási adó bevezetése után ugrott meg, a cukorgyárak kedvező hatást gyakoroltak a helyi foglalkoztatottságra is, szerződés-jellegű mezőgazdasági ellátórendszer kiépítése a nyersanyagszükséglet biztosításához. Szeszipar: söripar és égetett szeszek előállítása. Sütő- és édesítőipar: pékségek, csokoládégyártás, fogyasztói szokások változása, urbanizáció. Húsipar: konzerviparral összefüggésben, mélyhűtési technológia megjelenése. A 7. megoldás a tankönyv szerint a) megoldás: a lehetséges helyes válaszok: szénbányászat, vasipar, gépipar, jármű-, villamossági- és műszeripar (esetleg részletesebb bontásban: vasúti járműipar hajógyártás stb.). b) megoldás: a lehetséges helyes válasz a következő üzemeket tartalmazhatja: Osztrák Állami Vaspályatársaság resicai üzeme, Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű, Ganz-gyár, Első Magyar Vasúti Kocsigyár, Egyesült Izzó, csepeli Weiss Manfréd Művek, Vidats-, Schilck-, Röck- és Láng-gépgyár. 18

3. lecke A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. század végén. Bevezetés Ez a lecke két nagyobb egységet foglal magába. Az első rész a magyarországi bel- és külkereskedelem 19. századi fejlődését vizsgálja. A magyar belkereskedelem kapcsán megismerkedhet a belső áruforgalom, a nagybani és a kiskereskedelem legfontosabb színtereivel, az áru- és értéktőzsde megalapításával. A tananyag második fele az előző leckék során tanulmányozott gazdasági folyamatok társadalmi összefüggéseit kívánja bemutatni. A 3. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7-8 óra tanulást igényel. A tananyagrész főbb témakörei: Termékforgalmazás, piacok a kiegyezés utáni Magyarországon. Vásárok és szatócsboltok, árutőzsde és nagykereskedelem 1867 után. A magyar külkereskedelem alakulása a kiegyezés után. A társadalom átalakulása, polgárosodás és urbanizáció Magyarországon a 19. század második felében. A 3. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz: bemutatni a magyarországi belkereskedelem dualizmuskori fejlődését; összefoglalni a magyar külkereskedelem 1867 utáni fejlődését; statisztikai adatok segítségével ábrázolni a magyar társadalom 1867 és 1914 közötti átalakulását. Kezdjük az ismeretszerzést a hazai belkereskedelem témakörében! Lapozza fel a Tankönyv 246-253. oldalait! Ellenőrizze: sikerült-e minden fontos információt megjegyeznie! 19

1. önellenőrző feladat A 19. század végi magyar belkereskedelmet a hagyományos és modern formák együttélése jellemezte. Csoportosítsa a megadott kereskedelmi formákat! Melyek a tradicionálisak, és melyek a modernek? Házaló vándorkereskedő, textilkereskedő, vas- és fémipari termékekkel kereskedő, szatócs, könyvkerekedő, vásári kereskedő, gyógyszerkereskedő, piaci árus, termény- és állatkereskedő, kofa, magazin, drótostót, vásárcsarnok, tollas, Hangya Szövetkezet, dézsás román, Párizsi Nagyáruház, tőzsde. Ugye nem volt nagyon nehéz. A mi megoldásunkat a lecke végén találja. 2. önellenőrző feladat Írja az évszám mellé a hozzá kapcsolódó eseményt! 1911. 1864. 1904. 1875. 1894. Ön is ugyanazt írta, mint amit a lecke végén talált? Jegyezze meg ezt az öt fontos évszámot! Lépjünk tovább a külkereskedelem fejlődésének elemzésére és a monarchia közös piacának értékelésére! A tananyagrészeket a Tankönyv 250-253. és 259-261. oldalán találhatja meg. Most két feladat megoldására kérjük! 20