Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK



Hasonló dokumentumok
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Magyar tıke külföldön. Budapest nov. 6.

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai (Kiegészítő tananyag)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

Az EU gazdasági és politikai unió

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az ICEG Európai Központ független, magántulajdonú kutatóintézet, amelynek fő kutatási területe a Közép- és Kelet-Európában zajló gazdasági folyamatok

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Az EU regionális politikája

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Válságkezelés Magyarországon

Szentes Tamás és szerzõtársai: Fejlõdés versenyképesség globalizáció II. * Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 292 oldal, ISBN: X

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS szeptember VARGA MIHÁLY

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ

EU költségvetés. EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet

A FEBRUÁRBAN INDULÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZIK

Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

A magyar EU-tagság gazdaságpolitikai kihívásai

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, november 18.

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Nemzedékek találkozása. I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia

Versenyképesség vagy képességverseny?

Divatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, szeptember 18.

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai

Vállalati versenyképesség és állami költségvetés

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

10 év az Európai Unióban tanulságok és új kihívások. Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen május 15. NKE Ludovika Campus

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

várható fejlesztési területek

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

Partnerségi Megállapodás

dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 43. szám. Kormányrendeletek

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

A K+F+I forrásai között

Átalakuló energiapiac

Pest megye versenyképességi indexe

MTA Regionális Kutatások Központja

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

konvergencia vizsgálata a V4 országok

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK ES MUNKAPROGRAMJA

Átírás:

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1) Üzleti ciklusok és csökkenő makro-volatilitás a fejlett ipari államokban.... 15 (1.1) Egy történelmi perspektíva.................................. 15 (1.2) Összegző megállapítások a fejlett ipari államok makro-volatilitásáról....................................... 23 (2) A pénzügyi globalizáció (nyitás) hatásai a fejlődő országokban Hasznok és költségek............................................ 23 (2.1) Potenciális hasznok........................................ 25 (2.1.1) A fogyasztási szint ingadozásait mérséklő hatás........... 25 (2.1.2) A külföldi tőke beruházásainak növekedést élénkítő szerepe.................................... 25 (2.1.3) A külföldi tőke beáramlásának makrogazdasági stabilitást javító szerepe...................................... 28 (2.1.4) A belföldi bankszektor hatékonyságának növekedése....... 28 (2.2) Potenciális költségek....................................... 29 (2.2.1) A tőkeáramlás koncentrációja és a globális forrásokhoz való hozzáférés hiánya............................... 30 (2.2.2) A beáramló külföldi tőke kedvezőtlen belföldi allokációja... 30 (2.2.3) Makro-ökonómiai stabilitásvesztés..................... 31 (2.2.4) Cikluskövető rövid távú tőkeáramlás.................... 31 (2.2.5) Csordaszellem és a pénzügyi válságok átterjedése........ 32 (2.3) Empirikus tények és néhány következtetés...................... 34 5

(II) Az Európai Unió versenyképessége a világgazdaságban..................... 39 6 (1) Az Európai Gazdasági Térség és a versenyképesség néhány vonatkozása... 39 (1.1) Az Unió gazdasági és szociális kohéziójának helyzete............ 42 (1.2) A 2004-ben uniós taggá vált országok által okozott kihívások....... 46 (1.3) Szociális kohézió......................................... 52 (1.4) Területi kohézió.......................................... 53 (1.5) Az Európai Unió növekedését, foglalkoztatottságát és versenyképességét meghatározó tényezők.................... 54 (1.6) A nemzetközi és a regionális konvergencia közötti trade-off empirikus igazolódása Spanyolország esetében.................. 59 (1.7) A kohéziós országok közötti konvergencia empirikus elemzésének tanulságai..................................... 60 (1.8) A nemzeti és a regionális szintű konvergencia eltérései............ 61 (1.9) Hasonló tendenciák hazánkban............................... 64 (1.10) A trade-off folyamat befolyásolásának gazdaságpolitikai eszközei.................................. 66 (1.11) Az államigazgatási intézményrendszerrel szembeni kihívások...... 71 (1.12) Az állami és a magánszektor közötti partneri kapcsolat (PPP)....... 72 (1.13) Szabályozás, tervezés és piaci egyensúly....................... 73 (1.14) A kis- és közepes vállalatok (KKV-k) támogatásának kérdése....... 74 (1.15) A nemzetközi együttműködés új lehetőségei hazánk számára....... 75 (1.16) Az innovációs előny szerepe................................. 77 (1.17) Az oktatás szerepe......................................... 77 (1.18) Az uniós tagság hatása a versenyképesség néhány nem gazdasági tényezőjére.............................................. 79 (2) Az Európai Unió versenyképességi mutatóinak elemzése................ 80 (2.1) Versenyképességi előnyök az Európai Unióban.................. 81 (2.2) Versenyképességi hátrányok................................. 84 (2.3) A közösség versenyképességi pozíciói (I)...................... 86 (2.4) Módszertani következtetések................................ 87 (2.5) A közösség versenyképességi pozíciói (II)...................... 87 (2.6) Gazdaságpolitikai következtetések............................ 88 (2.7) Az uniós versenyképesség néhány kiemelt területen.............. 90 (2.7.1) Humán tőke és a termelékenység javulása az Európai Unióban................................. 91 (2.7.2) A termelékenység növekedése a szolgáltatási szektorban.... 93 (2.7.3) A vállalati politika és a versenypolitika szinergiája......... 96 (2.7.4) Fenntartható ipari fejlődés............................ 97 (2.8) A keleti kibővítés hatásai az Európai Unió feldolgozóiparának versenyképességére........................................ 99 (3) Az EU-csatlakozás kereskedelmi pozíciókra gyakorolt hatásai a felzárkózó tagállamok tapasztalatai............................... 102 (3.1) Általános gazdasági eredmények a vizsgált országokban......... 102

(3.2) Az EU-csatlakozás kereskedelmi hatásai néhány tagországban..... 108 (3.3) Az ágazaton belüli kereskedelem jelentősége................... 116 (3.4) Vámhatások és a vámunió megvalósítása országonként.......... 117 (3.5) A versenytársakhoz viszonyított versenyképesség............... 119 (3.6) Következtetések......................................... 121 (4) Munkaerő-vándorlás és versenyképesség az EU-ban.................. 122 (4.1) A munkaerő-migráció jellemzői és tényezői.................... 122 (4.2) A bevándorlási politika lehetőségei.......................... 125 (4.3) A kelet-közép-európai munkaerő-áramlás..................... 127 (4.3.1) Illegális munkaerő-vándorlás......................... 129 (4.3.2) Az európai munkaerő-vándorlás tipológiája............. 130 (4.3.3) Az európai migráció legfőbb felvevőpiaca: Németország... 131 (4.3.4) Kelet-európai migráció a 2004-es EU-bővítés után........ 133 (4.4) Agyelszívás és kutatói mobilitás........................... 135 (5) A szociális védelem, a decentralizáció és a versenyképesség összefüggései a kelet-közép-európai rendszerátalakulás tapasztalatainak tükrében....... 140 (5.1) Szociális védelem és versenyképesség........................ 140 (5.2) Az önkormányzatok szerepe a szociális ellátás és a versenyképesség javítása terén.......................... 148 (III) Hazánk versenyképessége........................................... 153 (1) Magyarország és néhány más, volt szocialista ország világpiaci versenyképessége az RCA-indexek alapján......................... 153 (1.1) A számításokból levont következtetések, Magyarországra összpontosítva........................................... 155 (1.2) Az RCA-indexek alakulásának néhány vonatkozása............. 157 (1.3) Összegzés.............................................. 160 (2) A transznacionális társaságok tevékenységének hatása a nemzeti versenyképességre Mexikóban és Magyarországon................... 165 (2.1) Bevezető............................................... 165 (2.2) Magyarország és Mexikó közvetlen külföldi beruházásáramlásának statisztikai elemzése és összehasonlítása a versenyképesség szempontjából............................ 167 (2.2.1) Miért éppen Mexikó?............................... 167 (2.2.2) A külföldi közvetlen beruházásáramlás összehasonlítása a két országban.................................... 169 (2.2.3) A külföldi tőkeállományi adatok elemzése............... 172 (2.2.4) A külföldi közvetlen tőkeberuházás származási országok szerint........................................... 174 (2.2.5) A külföldi befektetések ágazati szerkezete............... 175 (2.3) Összegzés.............................................. 181 7

(3) Fejlesztéspolitika és fejlesztési tervek Magyarországon................ 186 (3.1) A fejlesztéspolitika fogalma, célterületei és eszközrendszere........ 186 (3.2) A magyar fejlesztéspolitika alakulásának főbb állomásai......... 188 (3.3) Átfogó fejlesztési tervek Magyarországon..................... 190 (3.3.1) A Széchenyi Terv.................................. 190 (3.3.2) Az első Nemzeti Fejlesztési Terv...................... 191 (3.4) A magyar fejlesztéspolitika jövőjére vonatkozó tervek és javaslatok............................................ 198 (3.4.1) A második Nemzeti Fejlesztési Terv vázlata............. 198 (3.4.2) Az intézményi szervezeti megújulás szükségessége....... 200 (3.4.3) Fejlesztéspolitikai javaslatok......................... 202 (4) A magyar gazdaság versenyképességének értékelése.................. 210 (4.1) A versenyképesség értelmezése az IMD és a WEF kiadványai alapján................................................. 211 (4.2) A lisszaboni célkitűzések és a magyar versenyképesség.......... 215 (4.3) Termelékenység......................................... 216 (4.4) Árfolyam alapú versenyképesség............................ 218 (4.5) Innováció és technikai fejlődés.............................. 221 (4.6) Egyes ágazatok versenyképessége........................... 223 (4.7) Külkereskedelmi versenyképesség........................... 224 (4.8) A magyar vállalatok versenyképessége....................... 228 (4.9) Összegzés.............................................. 231 NEGYEDIK RÉSZ NÉHÁNY ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS ÉS A GAZDASÁGPOLITIKA SZÁMÁRA MEGFOGALMAZHATÓ TANULSÁG (1) Globalizáció, regionalizálódás és nemzeti fejlődés.................... 235 (2) Nemzeti és regionális versenyképesség........................... 238 (3) A fejlődésbeli konvergencia és divergencia tendenciái az EU-ban........ 239 (4) A nemzeti versenyképesség mérhetősége és mutatószámai............ 241 (4.1) A Világgazdasági Forum által használt mutatószámok............ 242 (4.2) Egy alternatív mutatószámrendszerre vonatkozó javaslat......... 244 (4.3) A versenyképesség mérése a kutatás és fejlesztés (K+F) terén..... 245 (5) A fejlődés fenntarthatósága és a versenyképesség..................... 248 (6) A kormányzat, az intézmények és a civil társadalom szerepe a fejlődésben és a versenyképesség alakításában................................. 250 (6.1) Az állam és a piac funkciói................................. 250 (6.2) Az állam és a társadalom által megteremthető kompetitív előnyök.. 253 (6.3) A transznacionális társaságokkal való együttműködés............ 255 8

(6.4) A pénzügyi liberalizáció hatásai............................. 257 (6.5) Kereskedelempolitika és versenyképesség..................... 259 (6.6) Fiskális (költségvetési) politika és versenyképesség............. 259 (6.7) Monetáris politika és versenyképesség........................ 261 (6.8) Szociálpolitika és versenyképesség.......................... 264 (6.9) A civil társadalom szerepe a fejlődés és globalizálódás folyamatában............................................ 265 (7) Az Európai Gazdasági Térség és az EU versenyképessége............ 267 (7.1) Regionális fejlődés az Európai Gazdasági Térségben........... 267 (7.2) Az Európai Unió világgazdasági versenyképessége.............. 269 (7.3) Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a kereskedelmi pozíciókra.............................................. 271 (7.4) Munkaerő-áramlás az Európai Unióban....................... 272 (7.5) Szociális védelem az EU-ban és hazánkban.................... 273 (8) A volt szocialista országok világpiaci (külkereskedelmi) versenyképességének alakulása................................... 275 (9) A magyar fejlesztéspolitika alakulása.............................. 276 (9.1) A Széchenyi Terv és az első Nemzeti Fejlesztési Terv............ 277 (9.2) A magyar fejlesztéspolitika jövőjére vonatkozó javaslatok........ 278 (10) A magyar nemzetgazdaság versenyképessége........................ 283 Hivatkozások.......................................................... 285 9