Megújuló energiaforrások Vízerő hasznosítás



Hasonló dokumentumok
Megújuló energiaforrások Vízerő hasznosítás

vízerő hasznosítás Készítette: Dr. Kullmann László, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1. és 3. előadás anyaga A vízgazdálkodás területei

Vízerő-hasznosítás jegyzet

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

vízerı hasznosítás Elıadó: Dr. Kullmann László docens Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék A vízgazdálkodás területei árvízmentesítés folyószabályozás

Gyakorló példa vízlépcső-terv fő adatai a Duna egy közepes mellékfolyójára

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR

VÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY

Elektromos áram termelés vízenergia hasznosítással

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás

7. Kavitáció, szívóképesség, NPSH

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon

Vízenergia hasznosítása

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

A vízenergia felhasználása

MINIMUMTESZT. Az A ramla stechnikai ge pek (A GT) c. tanta rgy vizsgaminimum ke rde sei

BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ

A víz képlete: , tehát 2 hidrogén és

Mérnöki alapok 11. előadás

Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével

Napenergia kontra atomenergia

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

Nagyesésű vízturbina

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

Mérnöki alapok 10. előadás

Dr.Tóth László

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13

A Paksi Atomerőmű melegvizes csatornáján telepítendő rekuperációs erőmű telepíthetőségének vizsgálata

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Vízenergia. Teljesítmény szerint. Mikro (-100 kw) Kis (-10 MW) Nagy

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A fenntartható energetika kérdései

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Mérnöki alapok 10. előadás

SZÉL ÉS VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS. Szélenergia

A fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Propeller és axiális keverő működési elve

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Tervezzük együtt a jövőt!

Víz- és szélenergia hasznosítás Dr. Szlivka, Ferenc Dr. Molnár, Ildikó

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

Szabványos és nem szabványos beépített oltórendszerek, elméletgyakorlat

Áramlástechnikai rendszerek -1. házi feladat -

DIN W.-Nr AISI 304

Propeller, szélturbina, axiális keverő működési elve

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A Fóti Élhető Jövő Park kisfeszültségű hálózati szimulátora. MEE Vándorgyűlés Kertész Dávid ELMŰ Nyrt. Sasvári Gergely ELMŰ Nyrt.

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Mérnöki alapok 2. előadás

MIKE URBAN MOUSE Csıhálózati áramlási modell. DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával. Kiválasztás menü és eszköztár. Csomópontok és csövek

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Villamos gépek a megújuló villamosenergia termelésben 58. MEE Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Adatlap: Wilo-Yonos MAXO-D 40/0,5-8

Szabványos és nem szabványos beépített oltórendszerek, elméletgyakorlat

A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A vízlépcső ellenes hisztéria ellentmondásai

Cég név: Készítette: Telefon:

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével

A tanítási óra anyag: A villamos energia termelése és szállítása. Oktatási feladat: Villamos energia termelésének és szállításának lépései

Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013

Csőhálózatok hidraulikája - házi feladat -

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

VÍZIENERGIA-HASZNOSÍTÁS

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Energiakulcs A gondolatoktól a megszületésig. Előadó: Kardos Ferenc

University of Miskolc Energiagazdálkodás Megújuló energiaforrások

RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) DUNA- ÁG ÉS MELLÉKÁGAI KOTRÁSA, MŰTÁRGYÉPÍTÉS ÉS REKONSTRUKCIÓ Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy

Üzembiztonság és energia-megtakarítás a tulajdonosok és az üzemeltetők részére. Fandák László Wilo Magyarország Kft.

A MEGÚJULÓ ENERGETIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZERŐMŰVEKRE

Adatlap: Stratos 25/1-8

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPISMERETEK. Az árapály-energia újra felfedezése. Rendes Zoltán Programtervező informatikus (levelező) H4Q58W

Vízerőhasznosítás. A vízerő a napsugárzás és gravitáció együttes hatását használja ki, ahogy ez az alábbi ábrán látható. folyó

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

1. VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Adatlap: Wilo-Yonos PICO 25/

Energiahordozók - Vízenergia

PELTON ÉS FRANCIS-TURBINA ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRÉSE

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)

Mérnöki alapok 8. előadás

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Átírás:

Megújuló energiaforrások Tematikát kidolgozta: Dr. Kullmann László Előadó: Csizmadia Péter - csizmadia@hds.bme.hu 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu

Áttekintés Bevezetés Nyílt felszínű áramlás, energiaviszonyok Vízerőművek (példák) Turbina típusok Gyakorlati problémák Törpe vízerőművek, PAT

1. Előadás

Bevezetés A vízben rejlő potenciális (helyzeti) energia hasznosítása A víz potenciális energiáját a nap adja A vizet felhasználja, de nem használja el, illetve a minőségét nem rontja Vízerőművek: a víz potenciális energiáját villamos energiává alakítják át

Bevezetés

Bevezetés Vízerőművek által termelt villamos teljesítmény (2010) Forrás: hydropower.org

Bevezetés A legtöbb vízenergiát hasznosító országok Forrás: WVIC

Bevezetés Energiaátalakítási költségek Forrás: WVIC

Bevezetés Éves kapacitásbővítés világszerte

Nyíltfelszínű csatorna y(x): vízmélység z(x): folyómeder geodetikus magassága Folyómeder esése: dz i = = dx dz dx y(x), a vízfelszín egyenlete Fontos: a vízfelszín nem feltétlenül párhuzamos a mederrel!

Leíró egyenletek 2 v Bernoulli egyenlet: y + z + + h = const. 2g d dx 2 v y + z + + h = 0 2 g Egyszerűsítések: dz dx dh dx = i 2 v = 2 C R = Q A C 2 2 2 h R h ahol: C = R h = Rh n 1/ 6 A K Chézy képlet Hidraulikai sugár d dx 2 2 v Q B = 2g g A 3 dy dx Q: vízhozam (azaz térfogatáram) A: keresztmetszet B: csatorna szélessége K: nedvesített kerület n: Manning állandó

Leíró egyenletek A K R h = A K (jegesedés problémája!) 2 2 dy Q B dy Q Kapott egyenlet: i + = 0 3 2 2 dx g A dx A C R h dy dx = i A 2 Q C Q 1 g 2 2 2 B A R 3 h = i J ( Q, y, n) 1 Fr 2 J: mederellenállás Fr: Froude szám Folyók esetén Fr < 1 Vízmélység állandó, ha: dy dx = 0 <==> i = J Normál vízmélység

Vízfelszín profilok y z duzzasztás y normal lehajlás x Vízerő szempontjából hasznos: dy dx > 0 <==> i > J Ebben az esetben nőni fog a magasságkülönbség (az esés) a turbinákon

Az esés növelése A cél tehát a mederellenállás (J) csökkentése Üzemvízcsatorna Duzzasztás folyó üzemvízcsatorna erőmű felvíz alvíz duzzasztógát duzzasztógát Példa: Bős-Gabčíkovoi erőmű A meder minőségének javításával csökkentjük az ellenállástényezőt Példa: Tiszalöki erőmű A nagyobb mélység kisebb sebességet eredményez, így kisebb az ellenállás

Vízenergia potenciál Csapadék potenciál: Amikor a víz eléri a felszínt E = ρ g A Cs z Cs, i i i i [MJ/év] Lefolyási potenciál: A párolgás miatt kisebb az előzőnél ahol: A i : felület Cs i : éves csapadékmennyiség z i : geodetikus magasság Hasznosítható teljesítmény: P be h E Q, i ECs, i = α ahol: α: lefolyási tényező, = ρ Q g H = 9, 81 Q H [kw] Megtermelhető teljesítmény: Turbina, generátor hatásfoka P hasznos, vill 8 Q H ahol: Q: vízhozam H: esés

Vízhozamok, esések LNV LKV LKE LNE LNE: LKE: legnagyobb esés legkisebb esés duzzasztógát LNV: LKV: legnagyobb vízhozam legkisebb vízhozam A legkisebb vízhozam (LKV) esetén kapjuk a legnagyobb esést (LNE) A legnagyobb vízhozamhoz (LNV) adódik a legkisebb esés (LKE)

Vízhozam tartóssági görbe LNV = Q max Q ki kiépítési vízhozam Ezt átengedik a zsilipeken LKV = Q min 0% 50% 100% 365 nap/év Megadja, hogy az év hány százalékban áll rendelkezésre az adott vízhozam (mennyire tartós az adott vízhozam)

Eséstartóssági görbe LNE H terv LKE Redukált esés-görbe 0% 50% A kiépítési vízhozamhoz (Q ki ) tartozik a tervezési esés (H terv ) A tervezési esés alatt a turbinák nem dolgoznak optimális üzemállapotban redukált esés-görbe: 100% 365 nap/év H t = 1,5 H 0,5 H terv

Teljesítménytartóssági görbe P vill 0% 50% A vízhozam- és az eséstartóssági görbék szorzata 100% 365 nap/év Integrálja a teljes évre megtermelhető villamos energiát adja Függ a duzzasztási szinttől és a kiépítési vízhozamtól (optimum keresés)

Vízerőművek főbb típusai turbinák a) b) duzzasztómű c) d) a) öblözetbe épített b) szigetszerű c) megosztott d) pillérbe épített

Turbinák csoportosítása Reakciós turbinák Nyomásesés a turbinalapátokon A járókerék teljes egészében vízbe merül Kaplan, Francis turbinák Akciós turbinák A belépő vízsugár impulzusát használják fel, megváltozik az áramlási irány Nincs nyomásesés a járókeréken Pelton turbina

Turbina típusok Pelton turbina Francis turbina Kaplan turbina

Turbina típusok Bánki turbina

Történelem Római kori függőleges tengelyű vízkerék (Kr. u. 114)

Bánki turbina

Bánki turbina

Kaplan turbina Reakciós turbina, max. teljesítmény: ~150 MW Fordulatszám: n = 80 430 1/min Függőleges beépítésnél nagy helyigény, 90 -os iránytörés Vízszintes beépítés: csőturbina (jobb hatásfok, de nehezebb szerelhetőség) Állítható járókerék- és vezetőlapátok Propeller turbina: csak a vezetőlapátok állíthatók Thomann turbina: csak a járókerék lapátok állíthatók

Kaplan turbina Működési elv Forrás: Wikipedia

Kaplan turbina (függőleges)

Kaplan turbina (csőturbina)

Kaplan turbina

Kaplan turbina

Francis turbina Reakciós turbina, teljesítmény: 50-750 MW Fordulatszám: n = 60 450 1/min Lassú járású: 60 125 1/min Normál járású: 125 225 1/min Gyors járású: 225 450 1/min Általában vezetőlapátokat alkalmaznak Közepes esés, közepes vízhozam

Francis turbina Forrás: Boyle, Renewable Energy, 2 nd edition, Oxford University Press, 2003

Francis turbina

Francis turbina

Francis turbina

Francis turbina Maximális térfogatáram (Qmax) Minimális térfogatáram (Qmin)

Francis turbina

Pelton turbina Akciós turbina, max. teljesítmény: ~200 MW Egy vagy több sugárcsővel rendelkezik Nagy vízsugár sebességek (akár 500 km/h) Kis jellemző fordulatszám Nagy esés (15 1800 m), kis vízhozam (20 8000 liter/sec) Hatásfok 85 90% körül

Pelton turbina Pelton eredeti szabadalma (1880)

Pelton turbina Működési elv Forrás: Boyle, Renewable Energy, 2 nd edition, Oxford University Press, 2003

Pelton turbina

Pelton turbina

Pelton turbina

Pelton turbina

Fenékküszöb Kőrösnagyhartyáni fenékküszöb

Fenékküszöb

Fenékküszöb

Gereb szűrőrács

Csőturbinás erőmű

Példa: Oului erőmű 1939-ben tervezték 1959-ben épült 39 MW üzemi teljesítmény (14%-a a 200 ezres lakosú városnak) 11 méteres esés 3 Kaplan turbina Lazaclépcső Árvíz esetén a fölösleg átengedhető (mint minden más erőmű esetén is)

Oului erőmű, gát

Oului erőmű, zsilipek

Oului erőmű, zsilipek

Oului erőmű, árvíz

Oului erőmű

Oului erőmű, elektromos bekötés

Oului erőmű, lazaclépcső

Oului erőmű, lazaclépcső

Oului erőmű, Kaplan turbina

Oului erőmű, Kaplan turbina Merikoske-i erőmű turbinakereke. Ez a turbinakerék és az általa meghajtott generátor az erőmű első gépeit képezték, melyek felhasználásával az energiatermelés 1948. 5. 24-én kezdődött. A turbinakerék folyamatos használatban volt 2007 nyaráig, amikor le lett cserélve egy újra. Az 59 éves működése alatt a turbina mintegy 3,7 milliárd kwh energiát termelt. A turbina termelése évente 35 000 háztartás villamosenergiaellátására elegendő. A turbina változtatható szárnyú (lapátszögű) Kaplan-típusú vízturbina, amit a tamperei vászon és vasipari üzem gépműhelyében építettek, Tamperében, 1947-48-ban.

2. Előadás

Magyarország vízerőkészlete Az ország területének ~2/3-a 150 méter alatt, ~1/3 rész 150-400 méter között, csupán 3% hegyvidék Vízhozamok: Duna: 600-10000 m 3 /s Tisza: 90-4500 m 3 /s Átlagos esések: Duna: 10 cm/km Tisza: 3-4 cm/km Vízkészlet: meghatározás egyik módja: m 3 befolyó víz adott idő alatt (~118 km 3 vízkészlet évi érték) meghatározás másik módja: m 3 /s-ban adott készlet, ez a pillanatnyi igények kielégíthetőségét határozza meg.

Magyarország vízerőkészlete Hazai folyók elméleti vízerőkészlete (forrás: Lakatos-Ötvös-Kullmann: A hazai vízenergia potenciál elméleti és reális értékeinek közelítő meghatározása, Energiagazdálkodás, 45(6), 2004)

Magyarország vízerőkészlete

Magyarország vízerőkészlete Kiépült 37 erőmű, ebből 24 Nyugat-Magyarországon Az erőművek tervezési összteljesítménye ~50 MW (egy paksi reaktor ~500 MW) Éves szinten 210 GWh energia (elméleti készlet: 7446 GWh, ez ennek a 2,8%-a) Magyarország villamos energiafogyasztása (2000): ~36000 GWh Ennek 0,6%-át adják a vízerőművek

Bős-Gabčíkovoi erőmű

Bős-Gabčíkovoi erőmű Adatok Vízhozam: ~4000 m 3 /s Esés: 12 24 m Nyolc függőleges Kaplan turbina, egyenként 90 MW Összes teljesítmény: 720 MW Évente 2600 GWh energia Szlovákia villamos energiafogyasztásának 8%-a

Bős-Gabčíkovoi erőmű Történet 1963-ban megállapodás Magyarország és Csehszlovákia között: Bős-Nagymarosi vízlépcső rendszer kidolgozása Dunakilitinél gát és tározó épül (Duna vízének 98%-a üzemvízcsatornába) Bősnél csúcserőmű telepítése (napi 2-szeri működéssel) Nagymarosnál duzzasztás, második erőmű kis teljesítménnyel (4-5 méteres árhullám csillapítása) A két ország energiaigényének 2-3%-át fedezi 1977-ben a felek aláírták a szerződést Az eredeti üzembe helyezés ideje (1986 és 1990 között) gazdasági nehézségek miatt folyamatosan csúszott A magyar fél részéről 1983-tól aggályok merültek fel (környezeti hatások) 1988-89-ben sorozatos tüntetések a vízlépcső megépítése ellen 1989 május: az építkezés felfüggesztése magyar oldalról, hosszas viták Csehszlovákiával

Bős-Gabčíkovoi erőmű 1991: A csehszlovák kormány úgy dönt, megépíti a C változatot (egyoldali üzembe helyezés) 1992 június: a magyar fél felbontja az államközi szerződést. 1992 október 25: a csehszlovák fél önkényesen elterelte a Dunát a szlovák oldalra. Magyarország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul. 1995: megállapodás a vízmegosztásról Szlovákiával (!), akik 400 m 3 /s vízhozamot biztosítanak a közös mederszakaszba. Magyar fél Dunakilitinél fenékküszöböt létesít. 1997 szeptember 25: a Nemzetközi Bíróság elítélte mindkét felet különböző jogsértésekért. Részletes iránymutatás a továbbiakról. 1997-től napjainkig: folyamatos egyeztetések a továbbiakról, nincs végleges megoldás

Bős-Gabčíkovoi erőmű

Bős-Gabčíkovoi erőmű

Tiszalöki erőmű (Tisza I.) Adatok Vízhozam: ~300 m 3 /s Esés: ~5 m Három függőleges Kaplan turbina (fordulatszám: 75 1/min) Beépített teljesítmény: 12,9 MW Három duzzasztó zsilip, egy hajózsilip

Tiszalöki erőmű (Tisza I.)

Tiszalöki erőmű (Tisza I.)

Tiszalöki erőmű (Tisza I.)

Tiszalöki erőmű (Tisza I.)

Kiskörei erőmű (Tisza II.) Adatok Vízhozam: ~560 m 3 /s Esés: ~6,27 m Négy csőturbina (fordulatszám: 107 1/min), egyenként 7 MW Beépített teljesítmény: 28 MW Öt duzzasztó zsilip, egy hajózsilip Halzsilip Tisza-tó ( Alföld öntözése, mezőgazdaság, üdülés, sport,, párolgás)

Kiskörei erőmű (Tisza II.)

Kiskörei erőmű (Tisza II.)

Kesznyéteni erőmű Adatok Hernád-Sajó üzemvízcsatorna Vízhozam: ~40 m 3 /s Esés: ~13,5 m Két függőleges Kaplan turbina Beépített teljesítmény: 4,4 MW Évente 23,5 GWh energia

Kesznyéteni erőmű

Kesznyéteni erőmű

Ikervári erőmű Adatok Magyarország első vízerőműve, 1895-96-ban épült a Rába folyón Vízhozam: ~28 m 3 /s Esés: ~8,4 m 1995 óta négy Kaplan turbina Beépített teljesítmény: 2,3 MW Évente 14,5 GWh energia

Ikervári erőmű

Ikervári erőmű

Ikervári erőmű

Three Gorges vízerőmű (Kína)

Three Gorges vízerőmű (Kína) Adatok A világ legnagyobb vízerőműve, kilenc év alatt épült fel teljesen Vízhozam: ~116000 m 3 /s Esés: ~80,6 m 32+2 db Francis turbina (32 db 700 MW; 2 db 50 MW (saját ellátásra)) Beépített teljesítmény: 22,5 GW Évente 98,1 TWh villamos energia (Magyarország szükséglete ~36 TWh) 2335 m hosszú, 181 m magas gát

Three Gorges vízerőmű (Kína)

Three Gorges vízerőmű (Kína)

Three Gorges vízerőmű (Kína)

Zsiguli vízerőmű (Oroszország) Adatok 1950-57-ig épült, részben munkaszolgálatban Vízhozam: ~40000 m 3 /s Esés: ~80,6 m 20 db Kaplan turbina (16 db 115 MW; 4 db 120 MW) Beépített teljesítmény: 2,32 GW Évente 10,9 TWh energia 2800 m széles gát

Zsiguli vízerőmű (Oroszország)

Zsiguli vízerőmű (Oroszország)

Jellemző fordulatszám 4 3 2 1 opt opt q H Q n n = π ω 2 60 ; 8, = = n H P Q villamos h tudjuk: Átírhatjuk: 4 5/, 4 3, 2 15 8 2 60 opt villamos h opt villamos h q H P H H P n = = π ω π ω Innen kapjuk az alábbi alakokat: 4 5/, 4 5/, ; opt opt bev s opt villamos h H P n n H P n = = ω ω

Jellemző fordulatszám η opt (%) 100 Pelton Francis Kaplan 90 80 0,1 1 10 n ω n q nő Pelton Bánki Francis Kaplan

Turbina típusok

Turbina típusok

Euler-féle turbinaegyenlet Turbina: örvényelven működő áramlástechnikai gép Euler-féle turbinaegyenlet alkalmazása: H e = c 1u u 1 g c 2u ahol H e az elméleti fajlagos munka (súlyegységre vonatkoztatva) kilépő perdület (c 2u ) legyen zérus energiatermeléshez c 1u > 0 szükséges o ezt a perdületet vezetőkerekekkel hozzák létre u (Kaplan és Francis turbinák) 2 > 0

Sebességi háromszögek (Francis turbina) Belépés Kilépés c 1 c 2 w 1 w 2 u 1 u 2 Vezetőlapátok Járókerék

Sebességi háromszögek (Kaplan turbina) Belépés Kilépés c w 1 1 c w 2 2 u 1 u 2

Sebességi háromszögek (Bánki turbina)

Sebességi háromszögek (Pelton turbina)

Sebességi háromszögek - mind Bánki Pelton Francis Kaplan

3. Előadás

Üzemi jelleggörbék Turbina üzemi jelleggörbéi: Víznyelés-fordulatszám; Q(n) Hajtónyomaték-fordulatszám; M(n) Állandó esés (H) és rögzített vezetőkerék állás (ε fajlagos nyitás (, pl: ε=1; 0,8; 0,6) ) mellett vizsgáljuk. ε = Q Q névl. Célszerű fajlagos mennyiségekkel számolni H = 1 m D = 1 m Ezt az 11 index jelöli

Üzemi jelleggörbék Q = felület sebesség így D 2 Q Q = 2 H 1 11 1 = 2 D π ~ 4 Q 11 2gH ~ D 2 H, Q 11 = D 2 Q H D π n = u ~ vízsebesség ~ 2gH n = 11 nd H

Üzemi jelleggörbék P bev = Q ρ g η H ~ D 2 H H P 11 = D P 2 bev H 3 2 M 2 3 2 Pbev Pbev D H 3 M = ~ ~ = D H M ω 11 = n H D 3H D Fontos: ha a sűrűség nem állandó, akkor nem hagyhatjuk el!

Üzemi jelleggörbék Q 11 Q 11 Q 11 0,6 ε = 1 η = áll. 0,8 0,6 ε = 1 ε = 1 M 11 =0 M 11 =0 n 11 η = áll. n 11 0,6 η = áll. M 11 =0 n 11 n 11,megf n 11,megf Pelton turbina Francis turbina Kaplan turbina n 11,megf A turbinákat megfutási fordulatszámra kell méretezni Üzemzavar esetén (megszűnő terhelés) a vezetőlapátokat/sugárcsöveket gyorsan el kell zárni A gyors zárás miatt nyomáshullámok alakulhatnak ki

Kavitáció, szívóképesség A víz fázisdiagramja

Kavitáció, szívóképesség

Kavitáció, szívóképesség Kavitációs buborékok mikrojetek kialakulása

Kavitáció, szívóképesség 2 S

Kavitáció, szívóképesség Szívócsőben csökkentik a távozó közeg mozgási energiáját (diffúzor kialakítás) 2 H s S nő a hasznosítható esés Bernoulli egyenlet: ( 2 és S pontok között) 2 2 p2 c2 p0 cs + H s + = + 0 + ρg 2g ρg 2g + h szívócső p 2 = p 0 ρgh s ρ 2 ( ) 2 2 2 c c + h = p ρgh KQ 2 S szívócső 0 s

Kavitáció, szívóképesség Teljesülnie kell az alábbi feltételnek: p = p gh KQ > 2 0 ρ 2 s p g 2 H s S Mekkora a nyomástartalék? Ezt az esés százalékában fejezzük ki: NPSH r = σ H σ: Thoma-féle kavitációs szám Megengedhető szívómagasság: H s, meg 2 p0 pg KQ = σ H ρg Ha H s negatív, akkor a járókerék az alvíz alatt helyezendő el.

Kavitáció, szívóképesség

Kavitáció

Kavitáció

Kavitáció

Kavitáció - példák Pistol crab : pisztolyrák, kavitációs buborékkal sokkolja áldozatát

Kavitáció - példák Vadászat a Vörös Októberre

Törpe vízerőművek, PAT (Pump As Turbine)

Törpe vízerőművek, PAT

Törpe vízerőművek, PAT

Törpe vízerőművek, PAT

Törpe vízerőművek, PAT

Törpe vízerőművek, PAT

Szivattyús vízenergia rendszer Forrás: Boyle, Renewable Energy, 2 nd edition, Oxford University Press, 2003

Szivattyús vízenergia rendszer Zöld: szivattyú üzemmód (töltés) Piros: turbina üzemmód (kisütés) Forrás: Wikipedia

Szivattyús vízenergia rendszer Goldisthal szivattyús vízerőmű Elhelyezkedése: Németország, Thüringia tartomány Beépített teljesítmény: 1060 MW Felső víztározó: 12 millió m 3 Alsó víztározó: 18,9 millió m 3 4 darab Francis szivattyú-turbina (ebből kettő fordulatszám szabályzással) Esés: ~350 m Gépház a hegy mélyén található barlangban

További megoldások Hullámerőmű (Wells turbina: széliránytól függetlenül egy irányba forog, átpattan a lapátozás )

További megoldások Hullámerőmű

További megoldások Árapály erőmű Dagály Apály

További megoldások Ozmózis erőmű

Turbina szabályzások Aszinkron generátor, állandó fordulatszám igény Víznyelés változtatásával szabályozható Szabályozó részei: Érzékelő: centrifugál inga Rendelkező: csúszógyűrű elmozdulás Jelképző: egész rudazat és a kényszerpályák Erősítő: hidraulika Szabályozó: fordulatszám-eltéréssel arányos jelleg: integráló viselkedés, lengésre, instabilitásra hajlamos Szabályozó szervomotorok (tolattyúk): olaj vagy víznyomással működnek Mechanikus PLC szabályzás (biztonság)

Turbina szabályzások: Direkt vezérlés Nem elég nagy a szabályozó erő.

Turbina szabályzások Lengésre hajlamos.

Turbina szabályzások: Kaplan turbina

Turbina szabályzások: Kaplan turbina

Turbina szabályzások: Francis turbina

Turbina szabályzások: Francis turbina

Turbina szabályzások: Pelton turbina

Turbina szabályzások: Pelton turbina

Lengésvédelmi akna Nagy esésű vízerőmű metszete lengésvédelmi vízaknával, Francis-turbinával (Forrás: J. Raabe, Hydraulische Maschinen und Anlagen, Teil 4, Wasserkraftanlagen, VDI Verlag, 1970) Nagyvérköri véráramlás modellezése

Köszönöm a figyelmet!