Megújuló energiaforrások Vízerő hasznosítás

Átírás

1 Megújuló energiaforrások Tematikát kidolgozta: Dr. Kullmann László Előadó: Csizmadia Péter 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: Fax:

2 Áttekintés Bevezetés Nyílt felszínű áramlás, energiaviszonyok Vízerőművek (példák) Turbina típusok Magyarország vízerőhelyzete Gyakorlati problémák, szabályzás Törpe vízerőművek, szivattyú energia tározó (SZET)

3 1. Előadás

4 Bevezetés A vízben rejlő potenciális (helyzeti) energia hasznosítása A víz potenciális energiáját a nap adja A vizet felhasználja, de nem használja el, illetve a minőségét nem rontja Vízerőművek: a víz potenciális energiáját villamos energiává alakítják át

5 Bevezetés

6 Bevezetés Forrás: hydropower.org

7 Bevezetés Forrás: hydropower.org

8 Bevezetés Forrás: Wind in power 2014 European statistics

9 Bevezetés Energiaátalakítási költségek Forrás: WVIC

10 A folyó jellemzése: nyíltfelszínű csatorna y(x): vízmélység z(x): folyómeder geodetikus magassága Folyómeder esése: dz i = = dx dz dx y(x), a vízfelszín egyenlete Fontos: a vízfelszín nem feltétlenül párhuzamos a mederrel!

11 Leíró egyenletek 2 v Bernoulli egyenlet: y + z + + h = const. 2g d dx 2 v y + z + + h = 0 2 g Egyszerűsítések: dz dx dh dx = i 2 v = 2 C R = Q A C h R h ahol: C = R h = Rh n 1/ 6 A K Chézy képlet Hidraulikai sugár d dx 2 2 v Q B = 2g g A 3 dy dx Q: vízhozam (azaz térfogatáram) A: keresztmetszet B: csatorna szélessége K: nedvesített kerület n: Manning állandó

12 Leíró egyenletek A K R h = A K (jegesedés problémája!) 2 2 dy Q B dy Q Kapott egyenlet: i + = dx g A dx A C R h dy dx = i A 2 Q C Q 1 g B A R 3 h = i J ( Q, y, n) 1 Fr 2 J: mederellenállás Fr: Froude szám Folyók esetén Fr < 1 Vízmélység állandó, ha: dy dx = 0 <==> i = J Normál vízmélység

13 Vízfelszín profilok y duzzasztás y normal lehajlás x Vízerő szempontjából hasznos: dy dx > 0 <==> i > J Ebben az esetben nőni fog a magasságkülönbség, azaz az esés.

14 Az esés növelése Cél: a mederellenállás (J) csökkentése hasznosítható energia kialakítása Üzemvízcsatorna Duzzasztás folyó üzemvízcsatorna erőmű felvíz alvíz duzzasztógát duzzasztógát Példa: Bős-Gabčíkovoi erőmű A meder minőségének javításával csökkentjük az érdességet, az ellenállást Példa: Tiszalöki erőmű A nagyobb mélység kisebb sebességet eredményez, így kisebb az ellenállás, kisebb a veszteség

15 Vízenergia potenciál Csapadék potenciál: Amikor a víz eléri a felszínt E = ρ g A Cs z Cs, i i i i [MJ/év] Lefolyási potenciál: A párolgás miatt kisebb az előzőnél ahol: A i : felület Cs i : éves csapadékmennyiség z i : geodetikus magasság Hasznosítható teljesítmény: P be h E Q, i ECs, i = α ahol: α: lefolyási tényező, = ρ Q g H = 9, 81 Q H [kw] Megtermelhető teljesítmény: Turbina, generátor hatásfoka P hasznos, vill 8 Q H ahol: Q: vízhozam H: esés

16 Vízhozamok, esések LNV LKV LKE LNE LNE: LKE: legnagyobb esés legkisebb esés duzzasztógát LNV: LKV: legnagyobb vízhozam legkisebb vízhozam A legkisebb vízhozam (LKV) esetén kapjuk a legnagyobb esést (LNE) A legnagyobb vízhozamhoz (LNV) adódik a legkisebb esés (LKE)

17 Vízhozam tartóssági görbe (Q) LNV = Q max Q ki kiépítési vízhozam Ezt átengedik a zsilipeken LKV = Q min 0% 50% 100% 365 nap/év Megadja, hogy az év hány százalékban áll rendelkezésre az adott vízhozam (mennyire tartós az adott vízhozam)

18 Eséstartóssági görbe (H) LNE H terv LKE Redukált esés-görbe 0% 50% A kiépítési vízhozamhoz (Q ki ) tartozik a tervezési esés (H terv ) A tervezési esés alatt a turbinák nem dolgoznak optimális üzemállapotban redukált esés-görbe: 100% 365 nap/év H t = 1,5 H 0,5 H terv

19 Teljesítménytartóssági görbe P vill 0% 50% A vízhozam- és az eséstartóssági görbék szorzata 100% 365 nap/év Integrálja a teljes évre megtermelhető villamos energiát adja Függ a duzzasztási szinttől és a kiépítési vízhozamtól (optimum keresés)

20 Vízerőművek főbb típusai turbinák a) b) duzzasztómű c) d) a) öblözetbe épített b) szigetszerű c) megosztott d) pillérbe épített

21 Turbinák csoportosítása Reakciós turbinák Nyomásesés a turbinalapátokon A járókerék teljes egészében vízbe merül Kaplan, Francis turbinák Akciós turbinák A belépő vízsugár impulzusát használják fel, megváltozik az áramlási irány Nincs nyomásesés a járókeréken Pelton turbina

22 Turbina típusok Pelton turbina Francis turbina Kaplan turbina

23 Turbina típusok Bánki turbina

24 Történelem Római kori függőleges tengelyű vízkerék (Kr. u. 114)

25 Bánki turbina

26 Bánki turbina

27 Kaplan turbina Működési elv Forrás: Wikipedia

28 Kaplan turbina (függőleges)

29 Kaplan turbina (csőturbina)

30 Kaplan turbina Reakciós turbina, max. teljesítmény: ~150 MW Fordulatszám: n = /min Függőleges beépítésnél nagy helyigény, 90 -os iránytörés Vízszintes beépítés: csőturbina (jobb hatásfok, de nehezebb szerelhetőség) Állítható járókerék- és vezetőlapátok Propeller turbina: csak a vezetőlapátok állíthatók Thomann turbina: csak a járókerék lapátok állíthatók

31 Kaplan turbina

32 Kaplan turbina

33 Francis turbina Forrás: Boyle, Renewable Energy, 2 nd edition, Oxford University Press, 2003

34 Francis turbina

35 Francis turbina Reakciós turbina, teljesítmény: MW Fordulatszám: n = /min Lassú járású: /min Normál járású: /min Gyors járású: /min Általában vezetőlapátokat alkalmaznak Közepes esés, közepes vízhozam

36 Francis turbina

37 Francis turbina

38 Francis turbina Maximális térfogatáram (Qmax) Minimális térfogatáram (Qmin)

39 Francis turbina

40 Pelton turbina Pelton eredeti szabadalma (1880)

41 Pelton turbina Működési elv Forrás: Boyle, Renewable Energy, 2 nd edition, Oxford University Press, 2003

42 Pelton turbina

43 Pelton turbina Akciós turbina, max. teljesítmény: ~200 MW Egy vagy több sugárcsővel rendelkezik Nagy vízsugár sebességek (akár 500 km/h) Kis jellemző fordulatszám Nagy esés ( m), kis vízhozam ( liter/sec) Hatásfok 85 90% körül

44 Pelton turbina

45 Pelton turbina

46 Pelton turbina

47 Fenékküszöb Elegendő víz biztosítása a mellékágaknak. Kőrösnagyhartyáni fenékküszöb

48 Fenékküszöb

49 Gereb szűrőrács

50 Csőturbinás erőmű

51 Vízlépcsők: Mosel folyó Forrás:

52 Példa: Oului erőmű 1939-ben tervezték 1959-ben épült 39 MW üzemi teljesítmény (14%-a a 200 ezres lakosú városnak) 11 méteres esés 3 Kaplan turbina Lazaclépcső Árvíz esetén a fölösleg átengedhető (mint minden más erőmű esetén is)

53 Oului erőmű, gát

54 Oului erőmű, zsilipek

55 Oului erőmű, zsilipek

56 Oului erőmű, árvíz

57 Oului erőmű

58 Oului erőmű, elektromos bekötés

59 Oului erőmű, lazaclépcső

60 Oului erőmű, Kaplan turbina

61 Oului erőmű, Kaplan turbina Merikoske-i erőmű turbinakereke. Ez a turbinakerék és az általa meghajtott generátor az erőmű első gépeit képezték, melyek felhasználásával az energiatermelés én kezdődött. A turbinakerék folyamatos használatban volt 2007 nyaráig, amikor le lett cserélve egy újra. Az 59 éves működése alatt a turbina mintegy 3,7 milliárd kwh energiát termelt. A turbina termelése évente háztartás villamosenergiaellátására elegendő. A turbina változtatható szárnyú (lapátszögű) Kaplan-típusú vízturbina, amit a tamperei vászon és vasipari üzem gépműhelyében építettek, Tamperében, ban.

62 2. Előadás

63 Magyarország vízerőkészlete Az ország területének ~2/3-a 150 méter alatt, ~1/3 rész méter között, csupán 3% hegyvidék Vízhozamok (Q): Duna: m 3 /s Tisza: m 3 /s Átlagos esések (H): Duna: 10 cm/km Tisza: 3-4 cm/km Vízkészlet: meghatározás egyik módja: m 3 befolyó víz adott idő alatt (~118 km 3 vízkészlet éves érték) meghatározás másik módja: m 3 /s-ban adott készlet, ez a pillanatnyi igények kielégíthetőségét határozza meg.

64 Magyarország vízerőkészlete Hazai folyók elméleti vízerőkészlete (forrás: Lakatos-Ötvös-Kullmann: A hazai vízenergia potenciál elméleti és reális értékeinek közelítő meghatározása, Energiagazdálkodás, 45(6), 2004)

65 Magyarország vízerőkészlete

66 Magyarország vízerőkészlete Kiépült 37 erőmű, ebből 24 Nyugat-Magyarországon A kiépült erőművek tervezési összteljesítménye ~55 MW (egy paksi reaktor ~500 MW) Éves szinten 210 GWh energiát termelnek (elméleti készlet: 7446 GWh, ez ennek a 2,8%-a) Magyarország villamos energiafogyasztása (2000): ~ GWh Ennek 0,6%-át adják a vízerőművek

67 Bős-Gabčíkovoi erőmű

68 Bős-Gabčíkovoi erőmű Adatok Vízhozam: ~4000 m 3 /s Esés: m Nyolc függőleges Kaplan turbina, egyenként 90 MW Összes teljesítmény: 720 MW Évente 2600 GWh energia Szlovákia villamos energiafogyasztásának 8%-a

69 Bős-Gabčíkovoi erőmű Történet 1963-ban megállapodás Magyarország és Csehszlovákia között: Bős-Nagymarosi vízlépcső rendszer kidolgozása Dunakilitinél gát és tározó épül (Duna vízének 98%-a üzemvízcsatornába) Bősnél csúcserőmű telepítése (napi 2-szeri működéssel) Nagymarosnál duzzasztás, második erőmű kis teljesítménnyel (4-5 méteres árhullám csillapítása) A két ország energiaigényének 2-3%-át fedezi 1977-ben a felek aláírták a szerződést Az eredeti üzembe helyezés ideje (1986 és 1990 között) gazdasági nehézségek miatt folyamatosan csúszott A magyar fél részéről 1983-tól aggályok merültek fel (környezeti hatások) ben sorozatos tüntetések a vízlépcső megépítése ellen 1989 május: az építkezés felfüggesztése magyar oldalról, hosszas viták Csehszlovákiával

70 Bős-Gabčíkovoi erőmű 1991: A csehszlovák kormány úgy dönt, megépíti a C változatot (egyoldali üzembe helyezés) 1992 június: a magyar fél felbontja az államközi szerződést október 25: a csehszlovák fél önkényesen elterelte a Dunát a szlovák oldalra. Magyarország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul. 1995: megállapodás a vízmegosztásról Szlovákiával (!), akik 400 m 3 /s vízhozamot biztosítanak a közös mederszakaszba. Magyar fél Dunakilitinél fenékküszöböt létesít szeptember 25: a Nemzetközi Bíróság elítélte mindkét felet különböző jogsértésekért. Részletes iránymutatás a továbbiakról től napjainkig: folyamatos egyeztetések a továbbiakról, nincs végleges megoldás

71 Bős-Gabčíkovoi erőmű

72 Bős-Gabčíkovoi erőmű

73 Tiszalöki erőmű (Tisza I.) Adatok Vízhozam: ~300 m 3 /s Esés: ~5 m Három függőleges Kaplan turbina (fordulatszám: 75 1/min) Beépített teljesítmény: 12,9 MW Három duzzasztó zsilip, egy hajózsilip

74 Tiszalöki erőmű (Tisza I.)

75 Tiszalöki erőmű (Tisza I.)

76 Tiszalöki erőmű (Tisza I.)

77 Tiszalöki erőmű (Tisza I.) Q

78 Kiskörei erőmű (Tisza II.) Adatok Vízhozam: ~560 m 3 /s Esés: ~6,27 m Négy csőturbina (fordulatszám: 107 1/min), egyenként 7 MW Beépített teljesítmény: 28 MW Öt duzzasztó zsilip, egy hajózsilip Halzsilip Tisza-tó ( Alföld öntözése (főcsatornák, mellékcsatornák), mezőgazdaság, üdülés, hajózhatóság, sport,, párolgás)

79 Kiskörei erőmű (Tisza II.)

80 Kiskörei erőmű (Tisza II.)

81 Kesznyéteni erőmű Adatok Hernád-Sajó üzemvízcsatorna Vízhozam: ~40 m 3 /s Esés: ~13,5 m Két függőleges Kaplan turbina Beépített teljesítmény: 4,4 MW Évente 23,5 GWh energia

82 Kesznyéteni erőmű

83 Kesznyéteni erőmű

84 Ikervári erőmű Adatok Magyarország első vízerőműve, ban épült a Rába folyón Vízhozam: ~28 m 3 /s Esés: ~8,4 m 1995 óta négy Kaplan turbina Beépített teljesítmény: 2,3 MW Évente 14,5 GWh energia

85 Ikervári erőmű

86 Ikervári erőmű

87 Ikervári erőmű

88 Three Gorges vízerőmű (Kína)

89 Three Gorges vízerőmű (Kína) Adatok A világ legnagyobb vízerőműve, kilenc év alatt épült fel teljesen Vízhozam: ~ m 3 /s Esés: ~80,6 m 32+2 db Francis turbina (32 db 700 MW; 2 db 50 MW (saját ellátásra)) Beépített teljesítmény: 22,5 GW Évente 98,1 TWh villamos energia (Magyarország szükséglete ~36 TWh) 2335 m hosszú, 181 m magas gát

90 Three Gorges vízerőmű (Kína)

91 Three Gorges vízerőmű (Kína)

92 Three Gorges vízerőmű (Kína)

93 Zsiguli vízerőmű (Oroszország) Adatok ig épült, részben munkaszolgálatban Vízhozam: ~40000 m 3 /s Esés: ~80,6 m 20 db Kaplan turbina (16 db 115 MW; 4 db 120 MW) Beépített teljesítmény: 2,32 GW Évente 10,9 TWh energia 2800 m széles gát

94 Zsiguli vízerőmű (Oroszország)

95 Zsiguli vízerőmű (Oroszország)

96 Jellemző fordulatszám opt opt q H Q n n = π ω 2 60 ; 8, = = n H P Q villamos h tudjuk: Átírhatjuk: 4 5/, 4 3, opt villamos h opt villamos h q H P H H P n = = π ω π ω Innen kapjuk az alábbi alakokat: 4 5/, 4 5/, ; opt opt bev s opt villamos h H P n n H P n = = ω ω

97 Jellemző fordulatszám η opt (%) 100 Pelton Francis Kaplan , n ω n q nő Pelton Bánki Francis Kaplan

98 Turbina típusok

99 Turbina típusok

100 Euler-féle turbinaegyenlet Turbina: örvényelven működő áramlástechnikai gép Euler-féle turbinaegyenlet alkalmazása: H e = c 1u u 1 g c 2u ahol H e az elméleti fajlagos munka (súlyegységre vonatkoztatva) Kilépő perdület (c 2u ) legyen zérus energiatermeléshez c 1u > 0 szükséges o ezt a perdületet vezetőkerekekkel hozzák létre u (Kaplan és Francis turbinák) 2 > 0

101 Sebességi háromszögek (Francis turbina) Belépés Kilépés c 1 c 2 w 1 w 2 u 1 u 2 Vezetőlapátok Járókerék

102 Sebességi háromszögek (Kaplan turbina) Belépés Kilépés c w 1 1 c w 2 2 u 1 u 2

103 Sebességi háromszögek (Bánki turbina)

104 Sebességi háromszögek (Pelton turbina)

105 Sebességi háromszögek - mind Bánki Pelton Francis Kaplan

106 3. Előadás

107 Üzemi jelleggörbék Turbina üzemi jelleggörbéi: Víznyelés-fordulatszám; Q(n) Hajtónyomaték-fordulatszám; M(n) Állandó esés (H) és rögzített vezetőkerék állás (ε fajlagos nyitás (, pl: ε=1; 0,8; 0,6) ) mellett vizsgáljuk. ε = Q Q névl. Célszerű fajlagos mennyiségekkel számolni H = 1 m D = 1 m Ezt az 11 index jelöli

108 Üzemi jelleggörbék Q = felület sebesség így D 2 Q Q = 2 H = 2 D π ~ 4 Q 11 2gH ~ D 2 H, Q 11 = D 2 Q H D π n = u ~ vízsebesség ~ 2gH n = 11 nd H

109 Üzemi jelleggörbék P bev = Q ρ g η H ~ D 2 H H P 11 = D P 2 bev H 3 2 M Pbev Pbev D H 3 M = ~ ~ = D H M ω 11 = n H D 3H D Fontos: ha a sűrűség nem állandó, akkor nem hagyhatjuk el!

110 Üzemi jelleggörbék Q 11 Q 11 Q 11 0,6 ε = 1 η = áll. 0,8 0,6 ε = 1 ε = 1 M 11 =0 M 11 =0 n 11 η = áll. n 11 0,6 η = áll. M 11 =0 n 11 n 11,megf n 11,megf Pelton turbina Francis turbina Kaplan turbina n 11,megf A turbinákat megfutási fordulatszámra kell méretezni Üzemzavar esetén (megszűnő terhelés) a vezetőlapátokat/sugárcsöveket gyorsan el kell zárni A gyors zárás miatt nyomáshullámok alakulhatnak ki

111 Turbina szabályzások Aszinkron generátor, állandó fordulatszám igény Víznyelés változtatásával szabályozható Szabályozó részei: Érzékelő: centrifugál inga Rendelkező: csúszógyűrű elmozdulás Jelképző: egész rudazat és a kényszerpályák Erősítő: hidraulika Szabályozó: fordulatszám-eltéréssel arányos jelleg: integráló viselkedés, lengésre, instabilitásra hajlamos Szabályozó szervomotorok (tolattyúk): olaj vagy víznyomással működnek Mechanikus PLC szabályzás (biztonság)

112 Turbina szabályzások: Direkt vezérlés Nem elég nagy a szabályozó erő.

113 Turbina szabályzások Lengésre hajlamos.

114 Turbina szabályzások: Kaplan turbina

115 Turbina szabályzások: Kaplan turbina

116 Turbina szabályzások: Francis turbina

117 Turbina szabályzások: Francis turbina

118 Turbina szabályzások: Pelton turbina

119 Turbina szabályzások: Pelton turbina

120 Kavitáció, szívóképesség A víz fázisdiagramja

121 Kavitáció, szívóképesség

122 Kavitáció, szívóképesség Kavitációs buborékok mikrojetek kialakulása

123 Kavitáció, szívóképesség 2 S

124 Kavitáció, szívóképesség Szívócsőben csökkentik a távozó közeg mozgási energiáját (diffúzor kialakítás) 2 H s S nő a hasznosítható esés Bernoulli egyenlet: ( 2 és S pontok között) 2 2 p2 c2 p0 cs + H s + = ρg 2g ρg 2g + h szívócső p 2 = p 0 ρgh s ρ 2 ( ) c c + h = p ρgh KQ 2 S szívócső 0 s

125 Kavitáció, szívóképesség Teljesülnie kell az alábbi feltételnek: p = p gh KQ > 2 0 ρ 2 s p g 2 H s S Mekkora a nyomástartalék? Ezt az esés százalékában fejezzük ki: NPSH r = σ H σ: Thoma-féle kavitációs szám Megengedhető szívómagasság: H s, meg 2 p0 pg KQ = σ H ρg Ha H s negatív, akkor a járókerék az alvíz alatt helyezendő el.

126 Kavitáció, szívóképesség

127 Kavitáció

128 Kavitáció

129 Kavitáció

130 Kavitáció - példák Vadászat a Vörös Októberre

131 Törpe vízerőművek, PAT (Pump As Turbine)

132 Törpe vízerőművek, PAT

133 Szivattyús vízenergia rendszer Forrás: Boyle, Renewable Energy, 2 nd edition, Oxford University Press, 2003

134 Szivattyús vízenergia rendszer Zöld: szivattyú üzemmód (töltés) Piros: turbina üzemmód (kisütés) Forrás: Wikipedia

135 Szivattyús vízenergia rendszer Goldisthal szivattyús vízerőmű Elhelyezkedése: Németország, Thüringia tartomány Beépített teljesítmény: 1060 MW Felső víztározó: 12 millió m 3 Alsó víztározó: 18,9 millió m 3 4 darab Francis szivattyú-turbina (ebből kettő fordulatszám szabályzással) Esés: ~300 m Gépház a hegy mélyén található barlangban Forrás:

136 További megoldások Hullámerőmű (Wells turbina: széliránytól függetlenül egy irányba forog, átpattan a lapátozás )

137 További megoldások Hullámerőmű

138 További megoldások Árapály erőmű Dagály Apály

139 Lengésvédelmi akna Nagy esésű vízerőmű metszete lengésvédelmi vízaknával, Francis-turbinával (Forrás: J. Raabe, Hydraulische Maschinen und Anlagen, Teil 4, Wasserkraftanlagen, VDI Verlag, 1970)

140 Környezeti hatások A vízenergia megújuló energia, segíti a vízgazdálkodást az erőmű környékén (pl. Tiszalökön ágazik ki a Tiszából a Keleti Főcsatorna) kis teljesítmény ingadozásával kiegyenlíti az egyéb megújulók (szél, nap) kihasználhatóságát segíti a hajózást, üdülést biztonságos, 1920 óta Európában, 1980 óta Ázsiában nem volt gátszakadás nem fogyasztja el az energiaforrását és nem melegíti a folyók vizét a folyami vízerőművek gyakran növelik a folyók oxigénbevitelét javít(hat)ja a közlekedést, mert a folyami duzzasztógát gyakran hídként is szolgál üvegházhatású gázkibocsátása a legkisebb az összes energiaforrás között (az energiafüveké lehet negatív is, mert megkötik a levegőből a CO2-t) Mosonyi Emil: Water power development, Kullmann László: Vízerő, egyetemi jegyzet

141 Környezeti hatások Ámbár kicsi a társadalmi elfogadottsága kis mértékben növeli a párolgást a tározókból a szennyezett folyóvizek a tározókban bomlanak, ami gáz (főleg metán) felszabadulást okozhat gátol(hat)ja a halak vándorlását, halak sérülését okozhatja talajeróziót, illetve más folyószakaszokon hordalék lerakódást okozhat. Mosonyi Emil: Water power development, Kullmann László: Vízerő, egyetemi jegyzet

142 Megállapítások / szempontok 1. A folyó [kw/km] vízereje változó, de ennek átlagértéke meghatározható 2. Fontos szempont a tervezett erőmű helyszíne, lakott területektől való távolsága és a villamos hálózathoz való közelsége. 3. A villamos energiaigény az erőmű közelében jelenleg és várhatóan a jövőben. 4. A folyóvölgy topográfiája. 5. A helyszín geológiája, a talaj szerkezete. 6. Meglévő vízügyi létesítmények a helyszín közelében: további erőművek, duzzasztóművek, gátak, belvízátemelő telepek, szivattyútelepek, öntöző rendszerek. 7. Közlekedési létesítmények. 8. Kis esésű erőműveknél a felvízi tározó lehetséges méretei és jövőbeni hasznosíthatósága. Mosonyi Emil: Water power development, Kullmann László: Vízerő, egyetemi jegyzet

143 Megállapítások / szempontok 9. Az energiatermelés melletti egyéb hasznosítási lehetőségek hajózás, öntözés, vízművek létesítése ezek bevétele ugyanis javíthatja a megtérülést. 10. Ha a folyó még nincs kiépítve, akkor a teljes erőműrendszert egyszerre kell megtervezni. 11. Környezeti szempontok figyelembe vétele, műemlékek megőrzése (Ada Kaleh sziget a Vaskapu erőmű fölött, Mosel 12 erőművel megvalósult lépcsőzése), történelmi városrészek megőrzése. A talajvízszint emelkedését szádfalakkal lehet meggátolni. 12. Üzemvíz csatornás kis, vagy nagy esésű erőműveknél a régi folyómeder vízellátásáról gondoskodni kell (Szigetközi kis Duna). Utólag beépített fenékküszöbökkel vagy zsilipekkel kell a vízpótlást biztosítani. Gondot okoz, ha az árvizet a régi mederbe kell hirtelen beengedni. Mosonyi Emil: Water power development, Kullmann László: Vízerő, egyetemi jegyzet

144 Köszönöm a figyelmet!