A diasor hatályosítását végezte: dr. Varga Márk, 2014. augusztus 15. 1 Tartalom 1. A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása 2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei 3. Önkormányzati igazgatás 3. Önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai, feladat- hatáskörei 3.3. A helyi önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai 2 1
1. A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 3 1.1. A közigazgatás fogalma A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása, megvalósítása. 4 2
1.1. A közigazgatás feladata Jogalkotás Rendelet Normatív utasítás Normatív határozat Jogalkalmazás Hatáskör Illetékesség Szervezés Ivóvíz ellátás Óvodai nevelés Iskolai oktatás 5 1.2. A közigazgatás rendszere 1 Két szervezetrendszer (duális jelleg) Államigazgatás 1. Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör. 2. Állami feladatokat lát el (országos közügy). 3. Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek. 4. Hivatali forma, egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer). 5. Szervezetüket jogszabály határozza meg. 6. Önálló költségvetésük van 7. Állami vagyonkezelők 6 8. Van felettes (irányító, felügyelő ) szervük 3
1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer (duális jelleg) Önkormányzati igazgatás 1. Törvényi és saját feladat-meghatározás. 2. Helyi közügyeket lát el. 3. Önálló döntési jogkör. 4. Választott vezetők irányításával működik (testületi szerv). 5. Szervezetüket önállóan határozzák meg. 6. Önálló költségvetés. 7. Saját tulajdon, saját bevételek. 8. Nincs felettes szerv (kizárólag törvényességi felügyelet). 2 7 2. Az államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei 8 4
2.1. A központi államigazgatási szervek - Az egész országra kiterjed az illetékességük - Országos feladatokat látnak el - Irányító - szabályozó - végrehajtó típusú feladatokat látnak el Kormány a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Kormányhivatalok; Központi hivatalok; Autonóm államigazgatási szervek; Önálló szabályozó szervek; Rendvédelmi szervek 9 2.1.1. A Kormány szervezete és működése A Kormány hatáskörét ülésén gyakorolja, rendszeresen (hetente) ülésezik. Rendeletet alkot. Határozatot hoz (irányítási jogkörében: normatív határozat). Működését részletesen a Kormány ügyrendje szabályozza. Miniszterelnök a Kormány élén áll, az Országgyűlés választja, a Kormány megbízatása a Miniszterelnöktől függ Miniszterelnök helyettes Tárca miniszterek Tárca nélküli miniszterek a Köztársasági elnök nevezi ki a Miniszterelnök javaslatára, vezetési, irányítási, testületi feladatokat látnak el 10 5
2.1.2. A Kormány segédszervei Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: 1. Kormánybizottságok 2. Kabinetek 3. Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) Kormány Egyszemélyes segédszervek: 1. Kormánybiztosok 2. Miniszterelnöki biztos 3. Miniszteri biztos 11 2.1.3. Minisztériumok Jellemzői: Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; Különös hatáskör; Kormány irányítási jogköre; Egyszemélyi felelős vezetés; Politikai változó és szakmai állandó elemek. Miniszter feladatai: Vezeti a minisztériumot; Irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét; Kormány-előterjesztések készítése; Jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; Jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; Nemzetközi kapcsolatok kialakítása; Kapcsolattartás állami és civil szervezetekkel. 12 6
A minisztérium szervezete Minisztérium Államtitkárság Csúcsminisztériumok, több korábban önálló tárcát integrálnak (pl. Emberi Erőforrások Minisztériuma: Egészségügy, Szociális ügyek, Családügy, Ifjúságpolitika, Oktatás, Kultúra) Szakterületenként tagozódnak (7-9 db). Élén az államtitkár. Szakterülethez tartozó koncepciók kidolgozása, végrehajtás felügyelete, koordinálása. Helyettes államtitkárság Főosztály Osztály Államtitkár munkájának segítése. Részterületek koordinációja. Élén a helyettes-államtitkár áll. Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási 13 munkacsoport. 2.1.4. A főhivatalok Fő feladatuk: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység. 14 7
2.1.4. A főhivatalok 1. Kormányhivatal Központi Statisztikai Hivatal Magyar Energia Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. Rendvédelmi szerv rendőrség büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos katasztrófavédelmi szerv polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 3. Autonóm államigazgatási szerv Közbeszerzési Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 4. Önálló szabályozó szerv Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal 5. Központi Hivatal Nemzeti Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal stb. 15 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei Központi szakigazgatási szervek Munkaügy Egészségbiztosítás stb. Fogyasztóvédelem Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal (19+1) Járási (Kerületi) Hivatal 16 8
2.2.1. A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezete KORMÁNYMEGBÍZOTT FŐIGAZGATÓ Szakigazgatási szervek Területi illetékességgel végzik a szakágazatukhoz kapcsolódó jogalkalmazó tevékenységet, hatósági, igazgatási feladatokat a központi hivatal szakmai irányítása alatt. Törzshivatal 1. Részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában (pl. koordináció, ellenőrzés, képzési feladatok). 2. I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása (pl. Építésügy) 3. Helyi önkormányzatok működésének törvényességi felügyelete. 17 2.2.2. Járási (kerületi) hivatalok A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezeti egysége (198 db); Az államigazgatás legalacsonyabb szintű területi szerve; Azon államigazgatási feladatok jelentős részében rendelkezik hatáskörrel, melyekben korábban a jegyzőnek, a polgármesternek vagy a hivatal szervezetének (pl. okmányiroda) kellett eljárnia. 18 9
3. Az önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai 3.2. A helyi önkormányzatok típusai 3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata 3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre 3.5. A helyi önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai 19 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése,a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik. 20 10
3.2. A helyi önkormányzatok típusai Területi/Megyei Települési 21 3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata A települési önkormányzatok típusai Városi (speciális jogállású járásszékhely város, megyei jogú városok) önkormányzatok Fővárosi kerületi önkormányzat Községi települési önkormányzatok A megyei önkormányzatok Nem felettesei a települési önkormányzatoknak Mellérendeltségi viszonyban állnak 22 11
Területi Megyei 3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit: területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési, valamint koordinációs feladatokat látnak el. Települési 23 3.5. A települési önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai A helyi önkormányzat a feladatok és hatáskörök közvetlen címzettje. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Az Mötv. szerint a képviselőtestület hatásköre átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; önkormányzati társulásra. Az Mötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb. 24 12
3.5.1. A települési önkormányzatok szervezete A képviselő-testület szervei Bizottságok kötelező önként létrehozott állandó eseti bizottság Polgármesteri Hivatal Jegyző Körjegyző Főjegyző (megye, főváros) Aljegyző(k) Polgármester (Főpolgármester Közgyűlés elnöke) Részönkormányzat 25 3.5.1.1. A képviselő-testület Rendeletet alkot, határozatot hoz. A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át. Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. 26 13
2014.11.17. 3.5.1.2. A polgármester Irányítja a polgármesteri hivatalt Képviseli az önkormányzatot Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá Államigazgatási hatáskörök címzettje Helyettesítésére alpolgármester(ek) választása Tagja és elnöke a képvisel.-testületnek Összehívja és vezeti az üléseket Köteles végrehajtani a képvisel.-testület döntését 27 3.5.1.3. Bizottságok A képvisel%-testület munkáját segítik. javaslattev., véleményez., döntést el.készít., döntéshozó, a döntés végrehajtását szervez., ellen.rz. funkció Tagjai: önkormányzati képvisel.k (többségben), és küls. szakért.k Elnöke csak képvisel. lehet Kötelez%en Szabadon létrehozott létrehozható ha törvény lehet állandó, el.írja ideiglenes, vagy (pl. pénzügyi eseti bizottság) 28 14
3.5.1.4. Önkormányzati társulások Létrehozható: egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására. Önkéntes társulás Kötelező társulás (törvény rendelheti el) 29 3.5.2. A települési önkormányzatok működése Szervezeti és Működési Szabályzat A működés alapdokumentuma Az ülések összehívása, határozatképesség; nyilvános és zárt ülés esetei Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): - egyszerű többség -minősített többség A képviselő-testület döntése: - rendelet - határozat Rendeletalkotás A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére a képviselő-testület rendeletet alkot. Közmeghallgatás intézménye 30 15
3.6. A helyi önkormányzatok és az egyéb állami szervek kapcsolata Országgyűlés: - törvényi keretek (pl.:mötv.) - feloszlatás - területszervezési döntések IM + BM - ágazati felelős - döntés-előkészítés - törvényességi ellenőrzés biztosítása a kormányhivatalokon keresztül Kormány: - képesítési előírások - törvényességi ellenőrzés biztosítása (megyei kormányhivatalon keresztül) ÖNKORMÁNYZAT Fővárosi és Megyei Kormányhivatal - törvényességi ellenőrzés - szakmai segítségnyújtás - hatósági feladatok Köztársasági elnök: - választások kitűzése -területszervezési döntések Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere 31 4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) 4.1. A közigazgatási változások 4.2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata 32 16
4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait. 33 4.1. A közigazgatási változások Típusai REFORM INNOVÁCIÓ felülről lefelé irányuló folyamat a közigazgatás vezető szintje kezdeményez a közigazgatás egészét érinti alulról fölfelé induló folyamat az apparátus kezdeményez valamely részterületet érint 34 17
4.2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata A Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR): 1. egymásra épülő hosszú, közép- és rövid távú kormányzati tervdokumentumok kialakítása, amelyek szervesen összefonódnak a megvalósítással, 2. a megvalósítás nyomon követése és szükség szerinti beavatkozások biztosítása, 3. a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárások, intézményi működési formák és segítő eszközök bevezetése es fenntartása. A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra - a tervdokumentumokra és - a megvalósítási dokumentumokra bomlanak. 35-1888-1945 4.2.1. Magyary Zoltán szakmai munkássága - Jogász, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő - Pályájának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik: 1931: közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap - Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. - Az 1930-as évektől egyetemi tanári es kutatói munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, monográfiái. -Fő műve: Magyar közigazgatás (1942) 36 18
4.2.2. A Magyary Program kiindulópontjai A megoldásra váró problémák túlburjánzó állami szervezetrendszer és a tisztázatlan felelősségi viszonyok; közigazgatási ügyintézés alacsony színvonala; teljesítménykényszer hiánya; közigazgatás jogalkotói képessége mögött elmarad a tervezési képesség színvonala. A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, mert - biztosítja a folyamatos mérhetőséget. Megvalósulásáról évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; - időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; - maga is eszköz. A közszolgálat számára közös cél- es fogalomrendszert hoz létre, amely segít abban, hogy az általa közvetlenül érintett sok ezer kormánytisztviselő, katona, rendvédelmi dolgozó valódi hivatásrenddé és közösséggé váljon; 37 - sikeres fejlesztési modellként hatása kisugárzik. 4.2.3. A Magyary Program célrendszere A Magyary Program átfogó stratégiai célja az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A Magyary Program stratégiai célkitűzései: az eredményes szervezeti működés; a feladatrendszer megújítása; a belső eljárások racionalizálása; az ügyfélkapcsolatok javítása; a személyzeti igazgatás fejlesztése; a kiszámítható életpálya. 38 19
4.2.4. A Magyary Program beavatkozási területei A közigazgatási szervezetrendszer A közigazgatási feladatellátás A közigazgatás eljárásrendje A közigazgatási személyzeti rendszer 39 4.2.5. A Magyary Program végrehajtása KIM központi hatáskörrel rendelkezik a feladat ellátására Az intézkedések zömét belső erőforrásból, illetve az ÁROP és az EKOP révén rendelkezésre álló európai uniós forrásból, kisebb részben nemzeti forrásból valósítja meg egy folyamatosan aktualizált részletes intézkedési terv mentén, amely rögzíti a konkrét projekteket, intézkedéseket, a felelősök körét, a forrásokat és a határidőket. 40 20
41 21