2010 reusearch Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre II. kutatási szakasz Kutatási jelentés Csongrád megye HU Temes megye RO Jelen kutatási jelentés a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében kiírt HURO/0801 pályázati programban végzett Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre című kutatási projekt első (kvantitatív) fázisának eredményeit részletezi területi összehasonlításban. A kutatási jelentés alapjául szolgáló adatbázis 500-500 Csongrád valamint Temes megyében bejegyzett és működő vállalkozás a mezőgazdasági őstermelőket is beleértve - standard strukturált kérdőívekre adott válaszait tartalmazza. [INNORATIO Kutatóműhely]
Tartalom A két megye gazdasági szereplőinek területi kötődése...- 3 - A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései...- 6 - Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői...- 12 - Magyarország - Románia reláció: utazások a szomszéd országba...- 16 - A gazdasági tevékenységek jogi formái...- 21 - A fő tevékenyégi kör...- 22 - Foglalkoztatás...- 25 - Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől...- 29 - Román termékek, szolgáltatások vásárolása hazai, magyar partnertől...- 31 - A határmenti áruforgalom jellemzői...- 32 - Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe...- 33 - A határmenti közvetlen áru, alapanyag, szolgáltatás-beszerzések mutatói?...- 33 - Milyen terméket, szolgáltatást vásárol Ön közvetlenül Romániából?...- 34 - Az áru és szolgáltatások határmenti beszerzésének rendszeressége...- 36 - A határon átnyúló beszerzések oka...- 37 - A határon túlról vásárolt termékek felhasználásának módja...- 38 - A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta...- 38 - A termékek iránti kereslet...- 39 - Értékesítési problémák...- 40 - A vásárlói kör...- 41 - A vásárlói kör földrajzi kiterjedtsége...- 43 - Hazai partnerek, akik a Csongrád megyei vállalkozásoktól vásárolt terméket Romániában tovább értékesítik...- 47 - Milyen terméket értékesítenek tovább Romániában?...- 48 - Olyan külföldi, más országban működő partnerek, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket...- 50 - A Csongrád megyei vállalkozások romániai üzletfeleinek jellemzői...- 51 - A Temes megyei vállalkozások magyar üzletfeleinek jellemzői...- 52 - Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a romániai vásárlók?...- 53 - Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a magyar vásárlók?...- 53 - Románia, illetve Magyarország melyik területéről, melyik településéről jönnek a vásárlói?...- 54 - Minőségi elvárások...- 55 - Ár érzékenység...- 56 - A vásárlás volumene...- 57 - Speciális vásárlói igények...- 58 - A tevékenység hirdetése...- 60 - Együttműködés nem pályázatok keretében...- 66 - Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok...- 67 - Társadalmi kapcsolatok a határ mentén...- 71 - - 1 -
Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése...- 74 - Az EU-ba való belépés megítélése a saját és a másik ország viszonylatában...- 79 - Interjús kutatás...- 82 - Általános áttekintő...- 82 - Az EU csatlakozás gazdasági hatása...- 83 - A kétoldali határon átnyúló kapcsolatok...- 84 - A határon átnyúló együttműködés és az állami intézmények...- 85 - A támogató és civil szféra hozzájárulása a határon átnyúló együttműködésekhez.- 86 - A határon átnyúló együttműködések és az európai finanszírozás...- 88 - A jövő homályos körvonalak...- 90 - - 2 -
A két megye gazdasági szereplőinek területi kötődése A vállalkozások működésének egyik fontos jellemzője azok területi beágyazódása, területi kötődése. Ha a vállalkozók életútja felől vizsgáljuk a kérdést, akkor a földrajzi mobilitásról is képet kaphatunk. Ha például viszonylag magas a más térségből érkezett vállalkozók aránya, akkor ez az adott térség gazdasági vonzerejét is tükrözheti. Esetünkben azt láthatjuk, hogy a vállalkozók nagyobbik hányadának (60-68 százalékának) igen erősek a területi gyökerei, hiszen olyan településen gazdálkodnak, ahol születtek vagy legalább is gyermekkoruktól élnek. Nem ismerünk összehasonlító adatokat, ezért nem ítélhető meg pontosan, hogy más térségekhez viszonyítva ez az arány mennyire tekinthető magasnak. Mindazonáltal van észrevehető különbség a Csongrád és Temes megyék között: ez utóbbiban határozottan magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya. Ennek részben lehet magyarázata a térség gazdasági értelemben vett vonzereje, de természetesen összefügghet valamilyen más okból bekövetkezett népességmozgással is. Itt született Ön ezen a településen? Csongrád megye % Temes megye % Igen itt született, azóta is itt él 50,0 41,4 Igen, itt született, de lakott másutt is 5,5 5,7 Nem itt született, de kisgyermekkorától itt él 12,7 13,3 Nem itt született, később költözött ide 31,8 39,6 Összesen 100,0 100,0 N = 490 495 A válaszkategóriák összevonásával kialakítottuk az idevalósi és a beköltöző kategóriáját, amely összegzően mutatja a két térség közti különbséget. - 3 -
Itt született Ön ezen a településen? Csongrád megye Temes megye Idevalósi 68,2 60,4 beköltöző 31,8 39,6 Összesen 100,0 100,0 N = 490 495 Nemcsak a földrajzi származási gyökerek mondhatók erősnek, de az érzelmi kötődés is. E tekintetben igencsak hasonló mintázatot találtunk mindkét vizsgált megyében: a megkérdezettek háromnegyede kifejezetten szereti azt a települést, amelyben tevékenykedik. Érdekes ugyanakkor, hogy a romániai válaszadók érzelmi kötődése valamelyest polarizáltabb, mint a magyarországiaké: a négyfokú skála mindkét végpontján nagyobb arányban találunk válaszokat. Szeret Ön ezen a településen élni? Csongrád megye Temes megye Egyáltalán nem szeretek 1,2 2,2 Inkább nem, mint igen 3,1 4,5 Inkább igen, mint nem 22,2 14,6 Kifejezetten szeretek 73,5 78,7 Összesen 100,0 100,0 N = 486 493 Kifejezetten szeretek 73,5 78,7 Egyéb 26,5 21,3 Átlag (1-4) 3,68 3,70 Standard deviáció 0,595 0,659-4 -
Az alábbi grafikon jól mutatja, hogy a kötődés érzelmi szintjét négyfokú skálán mérve hasonló kötődési mintázatot találunk mindkét oldalon. A területi kötődés harmadik elemeként a kapcsolati háló erős kötéseire kérdeztünk rá. E metszetben újfent megerősítést - s egyben pedig magyarázatot is - kapott az itt tevékenykedők nagyfokú idetartozás-érzése. A helyzet a következő: a rokonok és barátok többsége (73-80 százaléka) is a környéken él. Rokonai, barátai többsége is itt él a környéken? Csongrád megye Temes megye Igen, itt él 79,9 73,2 Nem, többségük másutt él 20,1 26,8 Összesen 100,0 100,0 N = 486 493-5 -
Ez tehát nem csupán megerősíti a kialakult képet, hanem magyarázatot is jelent az erősnek mondható kötődésre. Azt mondhatjuk tehát, hogy a földrajzi származás, az erős személyes kötődések földrajzi koncentrálódása, valamint az érzelmi kötődés bizonyos tekintetben éppen egymásból következnek, s egymás hatását erősítik. Éppen ezért e tekintetben is felfigyelhetünk a romániai megkérdezettek jellemzőinek némileg más mintázottságára: valamelyest alacsonyabb az eredendően idevalósiak aránya, valamelyest magasabb a gyenge érzelmi kötődésről tanúskodók hányada, amely aztán talán azzal is magyarázható, hogy valamelyest magasabb azok aránya is, akiknek erős kötései (rokonai, barátai) nem a környéken élnek. A különbség nem drámai ugyan, de észrevehető. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései A kapcsolati háló milyensége különös jelentőséggel bír gazdasági szereplők esetében, legyen szó akár az ún. erős (rokoni, baráti) vagy éppen gyenge (ismerősi) személyes kötésekről. Most, amikor országok közti gazdasági kapcsolatokról szándékozunk képet kapni, még inkább fontos ez a kérdés, de itt már az országhatárokon átnyúló személyközi kapcsolatok mellett erőteljes jelentőséggel bírnak az üzleti, gazdasági kapcsolatok is. Az első nagyon markáns ( drámai ) különbség a két térség gazdasági szereplői között az országhatáron átnyúló személyes kapcsolatok terén mutatkozott meg. A magyarországiakhoz képest a romániaiak lényegesen nagyobb arányban rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. A magyarázat természetesen gyanítható: arról van szó, hogy a romániai munkaerő földrajzi mobilitása nagyságrendileg különbözik a magyarétól. Hatalmas számban hagyták el az országot munkavállalási célból: hozzávetőleg kétmillió román állampolgár dolgozik jelenleg az Európai unió országaiban). Így magától értetődően keletkeztek külföldi kapcsolatok az elvándorlók és az otthoniak között. Ez azt eredményezte, hogy míg a Csongrád megyei megkérdezettek felének, addig a Temes megyei megkérdezettek több mint nyolcvan százalékának van ilyen személyes kapcsolata. Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országok valamelyikében Csongrád megye Temes megye Nincs ilyen 48,2 17,9 Van ilyen 51,8 82,1 Összesen 100,0 100,0 N = 490 496-6 -
A Temes megyei megkérdezettek 1 európai személyes kapcsolatainak területi mintázottsága elsősorban nyelvi ill. kulturális okokkal magyarázható. A Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Magyarország sorrenden belül határozott különbségek mutatkoznak. Németország (59,0 %) kiemelkedik a többi ország közül, a következő zónában két mediterrán országot találhatunk (Olaszország 35,1 %, Spanyolország 28,0 %), ezt követően egy újabb csoportban találjuk Ausztriát (23,3 %) és Franciaországot (21,6 %), s a sort Magyarország zárja (csak 15,7 %-kal). Az összes többi európai ország csupán néhány százalékos kapcsolati értéket képvisel (ezek közül a legmagasabb sem éri el a 7 %-ot). Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országok valamelyikében Temes megye Németország 59,0 Olaszország 35,1 Spanyolország 28,0 Ausztria 23,3 Franciaország 21,6 Magyarország 15,7 N= 407 1 A megkérdezettek több országot is megjelölhettek. - 7 -
Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országokban élőkkel a romániai gazdasági szereplők körében (hány százalékuknak van ilyen kapcsolata adott országban élőkkel) Románia Németország 59,0% Olaszország 35,1% Spanyolország 28,0% Ausztria 23,3% Franciaország 21,6% Magyarország 15,7% Egyesült Királyság 6,9% Görögország 5,4% Szerbia 4,7% Portugália 4,7% Hollandia 3,7% Belgium 2,7% Svájc 2,5% Törökország 2,0% Horvátország 1,7% Írország 1,2% Svédország 1,2% Bulgária 1,0% Luxemburg 1,0% Csehország,7% Ukrajna,7% Oroszország,7% Moldova,7% Dánia,5% Montenegró,5% Grúzia,5% Málta,5% Finnország,2% Norvégia,2% Szlovénia,2% Ciprus,2% Litvánia,2% Albánia,2% Bosznia-Hercegovina,2% Izland,2% Macedónia,2% San Marino,2% Ilyen kapcsolattal rendelkezők száma 407-8 -
A Csongrád megyei megkérdezettek európai személyes kapcsolatainak területi mintázottsága lényegesen eltér ettől. Itt elsősorban történeti (ill. szomszédsági) okai vannak a kialakult sorrendnek: Németország (41,0 %) és Románia (36,5 %) található az első körben, őket követi egy lényegesen kisebb kapcsolati értéket képviselő hármas: Ausztria (19,3 %), Szerbia (16,5 %) és az Egyesült Királyság (15,6 %). Az összes többi ország nyolc százalék alatti értékkel szerepel. A Csongrád megyei vállalkozások esetében igen figyelemre méltó, hogy a kapcsolatok terén milyen erőteljes hatása van a térségi helyzetnek: számottevőnek mondhatók a személyes kapcsolatok a közvetlen határmenti térségben élőkkel, s szinte teljesen jelentéktelenek más szomszédos országokban (Szlovákia: 5,9 %; Ukrajna 1,3 %; Horvátország 3,9 %; Szlovénia 1,3 %) élőkkel. Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országok valamelyikében % Csongrád megye Németország 41,0 Románia 36,5 Ausztria 19,3 Szerbia 16,5 Egyesült Királyság 15,6 N= 253-9 -
Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országokban élőkkel a Csongrád megyei gazdasági szereplők körében (hány százalékuknak van ilyen kapcsolata adott országban élőkkel) Magyarország Németország 41,0% Románia 36,5% Ausztria 19,3% Szerbia 16,5% Egyesült Királyság 15,6% Olaszország 8,3% Franciaország 8,1% Svájc 6,3% Írország 6,0% Szlovákia 5,9% Belgium 5,0% Hollandia 4,9% Horvátország 3,9% Finnország 3,4% Svédország 2,7% Spanyolország 2,6% Lengyelország 2,3% Norvégia 2,0% - 10 -
Csehország 1,4% Szlovénia 1,3% Ukrajna 1,3% Dánia 1,1% Görögország,9% Montenegró,9% Oroszország,8% Törökország,8% Ciprus,7% Litvánia,4% Moldova,4% Bulgária,3% Fehéroroszország,3% Ilyen kapcsolattal rendelkezők száma 253-11 -
Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői Ami az üzleti, gazdasági kapcsolatokat illeti, ezen a téren már sokkal csekélyebb a különbség a két megye között, de ismét a romániai oldal mutat föl nagyobb nyitottságot: a Csongrád megyeiek tizenkét százaléka, a Temes megyeieknek viszont húsz százaléka rendelkezik európai országbeli üzleti, gazdasági kapcsolattal (persze még ez utóbbi arány sem tekinthető magasnak). Gazdasági, üzleti kapcsolat európai országban Csongrád megye % Temes megye % Van ilyen 12,3 19,8 Nincs ilyen 87,7 80,2 Összesen 100,0 100,0 N = 496 496 A Temes megyei gazdasági szereplők gazdasági jellegű kapcsolatainak területi mintázottsága jelentősen eltér a személyesétől. A gazdasági kapcsolatokat egy erős trojka uralja: Németország (44,9%), Magyarország (40,8%) és Olaszország (34,7%). Hozzájuk képest lényegesen kisebb kapcsolati értékkel szerepel Ausztria (20,4%), aztán gyakorlatilag véget is ér az említésre érdemes országok sora (a többiek mindannyian a hét százalékos érték alatt találhatók). - 12 -
Gazdasági kapcsolat európai országok valamelyikében Temes megye Németország 44,9 Magyarország 40,8 Olaszország 34,7 Ausztria 20,4 N= 98-13 -
Gazdasági, üzleti kapcsolat európai országokban található partnerekkel a Temes megyei gazdasági szereplők körében (hány százalékuknak van ilyen kapcsolata adott országban élőkkel) Gazdasági kapcsolat európai országok valamelyikében Temes megye Németország 44,9% Magyarország 40,8% Olaszország 34,7% Ausztria 20,4% Belgium 6,1% Franciaország 6,1% Csehország 5,1% Görögország 5,1% Hollandia 4,1% Bulgária 4,1% Spanyolország 4,1% Portugália 4,1% Lengyelország 3,1% Svájc 3,1% Szerbia 2,0% Horvátország 2,0% Dánia 2,0% Szlovákia 1,0% Svédország 1,0% Ukrajna 1,0% Szlovénia 1,0% Liechtenstein 1,0% Moldova 1,0% Egyesült Királyság,0% Finnország,0% Albánia,0% Bosznia-Hercegovina,0% Ciprus,0% Fehéroroszország,0% Ilyen kapcsolattal rendelkezők száma 98 A Csongrád megyei gazdasági szereplők kisszámú gazdasági jellegű kapcsolatainak területi mintázottságát egy erős duó vezeti, mégpedig Románia (42,9 %) és Németország (34,2 %), őket jelentős távolságra egy ötösfogat követi (Szerbia 20,5 %, Olaszország 14,5 %, Ausztria 12,8 %, Szlovákia 11,2 és Csehország 11,1 %). - 14 -
Gazdasági kapcsolat európai országok valamelyikében Csongrád megye Románia 42,9 Németország 34,2 Szerbia 20,5 Olaszország 14,5 Ausztria 12,8 Szlovákia 11,2 Csehország 11,1 N= 60-15 -
Gazdasági, üzleti kapcsolat európai országokban található partnerekkel a magyarországi gazdasági szereplők körében (hány százalékuknak van ilyen kapcsolata adott országban élőkkel) Magyarország Románia 42,9% Németország 34,2% Szerbia 20,5% Olaszország 14,5% Ausztria 12,8% Szlovákia 11,2% Csehország 11,1% Hollandia 8,5% Belgium 7,1% Bulgária 6,2% Franciaország 5,5% Egyesült Királyság 4,7% Lengyelország 4,7% Horvátország 4,6% Spanyolország 3,4% Dánia 3,2% Finnország 1,8% Svédország 1,7% Ukrajna 1,7% Albánia 1,6% Bosznia-Hercegovina 1,5% Ciprus 1,5% Szlovénia 1,5% Fehéroroszország 1,4% Görögország 1,3% Liechtenstein,0% Moldova,0% Portugália,0% Svájc,0% Ilyen kapcsolattal rendelkezők száma 60 Magyarország - Románia reláció: utazások a szomszéd országba Ha eltekintünk az utazások céljától, akkor összességében azt állapíthatjuk meg, hogy egy újabb karakterisztikus különbséget fedezhetünk fel a két határmenti térség gazdasági szereplői között: a romániaiak nagyságrendileg nagyobb arányban látogatnak Magyarországra, mint a magyarországiak Romániába. - 16 -
Utazások a szomszéd országba Magyarországról Romániába Romániából Magyarországra Nem szokott utazni 66,9 45,5 Szokott utazni 33,1 54,5 Összesen 100,0 100,0 N = 495 499 Ha megvizsgáljuk a 164 magyarországi és 272 romániai válaszadó látogatási (utazási) céljainak szerkezetét, akkor tanulságos kép rajzolódik ki. Ha csak a tranzit jellegű utazásokat tekintjük, akkor következtetni tudunk az eredeti utazási célokra is: a magyarországi gazdasági szereplők uticéljai között csak csekély arányban (17,6 %) találhatunk Románián át megközelíthetőt, míg a romániaiak útjai sokkal nagyobb arányban (77,0 %) vezetnek Magyarországon keresztül. Magyarország tehát (földrajzi fekvésénél fogva ill. Románia nyugat- és dél-európai kapcsolatai miatt) nagyon fontos tranzitország Románia számára. Az érdemi uticélok tekintetében a magyarországiak körében a nyaralási, pihenési cél dominál (62,3 %), amely a romániaiak körében is fontos (53,2 %) uticél ugyan, de a leggyakoribb (78,3 %) mégis a vásárlási célú utazás. Emeljük még ki, hogy az üzleti célú utazások aránya tekintetében nagyfokú a hasonlóság a két oldal között: a gazdasági szereplők negyede szokott üzleti céllal a szomszéd országba utazni. - 17 -
Magyarországról Romániába Utazási célok Romániából Magyarországra tranzit 17,6 tranzit 77,0 nyaralás, pihenés 62,3 vásárlás 78,3 nyaralás, pihenés 53,2 rokonlátogatás 28,4 vásárlás 25,6 üzleti 26,8 üzleti 23,0 rokonlátogatás 14,9 munkavégzés 12,1 munkavégzés 8,1 egyéb 10,9 gyógykezelés 7,6 tanulás 9,8 egyéb 7,0 gyógykezelés 1,5 tanulás 4,9 N= 164 N= 272-18 -
Az utazási célok tekintetében nem csupán azt mértük, hogy a megkérdezett gazdasági szereplők valamely célból utaznak-e a szomszédos országba, hanem azt is, hogy ezt milyen gyakorisággal teszik. Így mindegyik cél esetében ki tudtunk alakítani egy intenzitási mutatót 2, melynek segítségével még pontosabb képet kaphatunk egyfelől az utazási célok szerkezetéről ill. ezen túlmenően azok súlyáról, fontosságáról. A Magyarországról Romániába történő (nem tranzit jellegű) utazások tekintetében jól láthatjuk, hogy bár a nyaralási, pihenési célú utazás a domináns, de hozzá képest (nagyobb gyakoriságuk miatt) megnőtt a rokonlátogatások, a vásárlási ill. üzleti célú utazások súlya. Magyarországról Romániába nyaralás, pihenés 1,19 rokonlátogatás 0,78 vásárlás 0,74 üzleti 0,76 munkavégzés 0,37 egyéb 0,29 tanulás 0,02 gyógykezelés 0,04 N= 164 2 A mutató 0-tól 4-ig terjedő értéket vehet fel, ahol a 0 azt jelenti, hogy a megkérdezett ilyen céllal nem szokott utazni a szomszéd országba, a 4 pedig azt jelenti, hogy adott célból heti gyakorisággal utazik. - 19 -
A Romániából Magyarországra irányuló (nem tranzit jellegű) utazások terén viszont az intenzitási mutató nem hoz ilyen kiegyenlítődést, a célok tekintetében kialakult szerkezet érdemben nem változik: messze kimagaslanak a vásárlási célú utazások, s az intenzitási súlyozás sem változtat az egyéb célok jelentőségén. Romániából Magyarországra vásárlás 2,56 nyaralás, pihenés 1,05 üzleti 0,87 rokonlátogatás 0,43 munkavégzés 0,17 gyógykezelés 0,19 egyéb 0,20 tanulás 0,10 N= 272-20 -
A gazdasági tevékenységek jogi formái A gazdasági tevékenységek cégformája tekintetében jelentős különbség mutatkozik a két térség között: Romániában szinte kizárólagos cégformaként a kft -vel (93,8 %) találkoztunk, Magyarországon azonban ennél diverzifikáltabb a helyzet: ennek az előbbi aránynak három cégforma együttesen felel meg (az egyéni vállalkozó : 60,8 %; a kft : 22,0 %; a betéti társaság : 12,6 %). Csongrád megye Cégforma Temes megye Egyéni vállalkozó 60,8 KFT 93,8 KFT 22,0 Egyéni vállalkozó 2,8 Betéti társaság 12,6 RT 1,2 őstermelő 2,6 őstermelő 1,0 RT 0,8 Egyéb forma 0,4 egyéb 2,8 Betéti társaság 0,0 N= 164 N= 272-21 -
A fő tevékenyégi kör Csongrád megye gazdasági szereplőinek tevékenységi területeit a KSH által alkalmazott ágazati besorolás alapján csoportosítva jól látható az ún. harmadik szektor dominanciája. A mezőgazdaság (6,6 %) és az ipar (17,0 %) együttesen sem éri el az egynegyedes részesedést, tehát a szolgáltatási tevékenységek több mint háromnegyedes (76,4 %) részarányt képviselnek. Ez egyfelől az anyagi szolgáltatások közel harminc (29,4) százalékos, másfelől pedig a nem-anyagi szolgáltatások 74 százalékos arányából adódik. Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat 6,6 Mezőgazdaság összesen 6,6 Építőipar 9,8 Feldolgozóipar 7,2 Ipar összesen 17,0 Vízellátás, szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás 0,2 Energiaellátás 0,0 Szállítás, raktározás 4,6 Kereskedelem, járműjavítás 20,4 Vendéglátás 4,2 Anyagi szolgáltatások összesen 29,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4,4 Ingatlanügyek 3,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 13,8 Humán-egészségügyi és szociális ellátás 6,6 Művészeti, szórakoztatási, szabadidős tevékenység 5,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevék. 4,8 Oktatás 4,6 Információ, kommunikáció 3,8 Nem-anyagi szolgáltatások összesen 47,0-22 -
A Temes megyében tevékenykedők ágazati besorolásához csak a válaszoknak a kérdezőbiztosok általi kategorizálása állt rendelkezésre. Az előre megadott kategóriákba történő besorolások viszonylag magas (21,7 %-os) egyéb kategóriát eredményeztek. Ezen egyéb kategória nélkül számolva az alábbi ágazati csoportosítás volt elvégezhető. Temes megye Növénytermesztés 2,0 Állattenyésztés 2,0 Mezőgazdaság összesen 4,0 Fémipar 0,3 Építőipar 10,0 Textilipar 4,3 Faipar 1,8 Élelmiszeripar 1,5 Ipar összesen 17,9 Javítás 6,5 Fuvarozás, szállítmányozás 7,8 Kereskedelem 50,8 Vendéglátás, turizmus 5,0 70,1 Ingatlanforgalmazás 10,6 Oktatás, képzés 2,3 Kutatás, fejlesztés 2,0 14,9-23 -
A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a mintába került vállalkozások tevékenységi köreinek szerkezete mindkét térségben hasonló, ha a három nagy szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szerinti megoszlás szerint csoportosítunk. Szektor Csongrád megye Temes megye Mezőgazdaság 6,6 4,0 Ipar 17,0 17,9 Szolgáltatás (tercier szektor) 76,4 85,0-24 -
Az alapvető különbség abban van, hogy a szolgáltatási szektoron belül magyar oldalon a nem-anyagi szolgáltatások dominálnak, romániai oldalon ugyanakkor az anyagi szolgáltatások (kiemelkedően magas a kereskedelem aránya). Foglalkoztatás A munkaerő foglalkoztatás a gazdasági vállalkozások működése (méret, költségek stb.) szempontjából az egyik legfontosabb tényező. Ezen a téren óriási különbség mutatkozik a két megye foglalkoztatási viszonyai között: míg a Csongrád megyei vállalkozásoknak csak 40 százaléka foglalkoztat munkaerőt, addig a Temes megyei oldalon a megfelelő arány ennek pontosan a kétszerese. A jelentős eltérést magyarázhatják mintavételi okok is, de már a cégformáknál is láthattuk, hogy magyar oldalon lényegesen nagyobb arányban találunk egyéni vállalkozásokat, míg romániai oldalon szinte kizárólagosan kft-k szerepelnek a mintában. Foglalkoztat-e alkalmazottakat, munkásokat a vállalkozásában? Csongrád megye Temes megye Igen, foglalkoztat 39,8 79,7 Nem foglalkoztat 60,2 20,3 Összesen 100,0 100,0 N = 498 497-25 -
A mintába bekerült vállalkozások a Csongrád megyében 2651, Temes megyében pedig 3848 főt foglalkoztatnak állandó jelleggel. Az állandó foglalkoztatottak számát alapvetően a vállalkozás jellege, cégformája határozza meg. Ez a szám nyilvánvalóan kisebb az egyéni vállalkozók vagy a betéti társaságok esetében, míg értelemszerűen nagyobb a kft-k és részvénytársaságok esetében. Azt már láttuk korábban, hogy a két térségben jelentősen eltérő a különböző cégformák aránya, de az alábbi táblázatból az is kiolvasható, hogy azonos cégforma mellett jelentősen eltér az állandó alkalmazottak átlagos száma is. Cégforma Vállalkozások száma Csongrád megye Munkaadó vállalkozások száma Alkalmazottak átlagos száma Vállalkozások száma Temes megye Munkaadó vállalkozások száma Alkalmazottak átlagos száma ŐSTERMELŐ 13 3 1,55 5 4 5,75 EGYÉNI VÁLLALKOZÓ 304 55 2,16 14 4 6,00 BETÉTI TÁRSASÁG 63 37 2,50 0 0 KFT 110 80 20,40 466 375 9,31 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 4 4 194,20 6 6 52,00 EGYÉB FORMA 14 6 9,27 2 1 2,00 Egy vállalkozásra eső 14,3 fő 9,9 fő foglalkoztatottak száma Összes foglalkoztatott 2651 3848 Munkaadó vállalkozások aránya 36,4 % 79,1 % A táblázati adatokból látható, hogy (a) magyarországi térség cégeinek csak kisebbik hányada (36 %) foglalkoztat alkalmazottakat, (b) a foglalkoztatóknak is fele (51 %) egy- vagy néhány személyes vállalkozás, de (c) a lényegesen kisebb számú foglalkoztató vállalkozás mégis nagyobb (14,3 fős) átlagos foglalkoztatotti létszámmal mint a romániai oldalon tevékenykedők. Ezzel szemben (a) a romániai térség cégei lényegesen nagyobb (80 %-os) arányban foglalkoztatnak munkaerőt, (b) szinte hiányoznak a magyarországihoz hasonló egykét személyes vállalkozások (a betéti társasági forma ismeretlen is), dominál (95 %- os) a kft-forma, ugyanakkor (c) a magyarországinál alacsonyabb (9,9 fős) az átlagos alkalmazotti létszám. - 26 -
A megkérdezett vállalkozások a magyarországi térségben 286, a romániai térségben pedig 304 főt foglalkoztatnak idényjelleggel. A két térség hasonlít abban, hogy (a) az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma csaknem ugyanakkora, (b) arányuk a tizedét sem éri el az állandó foglalkoztatottakénak. Mindazonáltal ezen a téren is megmaradt a két karakterisztikus különbség: egyfelől a magyar oldalon lényegesen kevesebb (14,4 %) vállalkozás foglalkoztat idényjelleggel munkaerőt, míg romániai oldalon ez az arány több mint kétszeres (37,3 %). Ugyanakkor az átlagos idényjellegű foglalkoztatotti létszám magyar oldalon több mint kétszerese (3,9 fő) a romániai aránynak (1,7 fő). cégforma Vállalkozások száma Csongrád megye Munkaadó vállalkozások száma Alkalmazottak átlagos száma Vállalkozások száma Temes megye Munkaadó vállalkozások száma Alkalmazottak átlagos száma ŐSTERMELŐ 13 3 3,11 5 3 4,33 EGYÉNI VÁLLALKOZÓ 304 27 1,29 14 1 0 BETÉTI TÁRSASÁG 63 10 0,58 0 0 KFT 110 30 6,20 466 177 1,64 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 4 2 34,17 6 3 0,33 EGYÉB FORMA 14 1 0 2 0 Idényjelleggel foglalkoztatottak átlagos száma Munkaadó vállalkozások aránya Összesidényjelleggel foglalkoztatott 3,9 fő 1,7 fő 14,4 % 37,3 % 286 304-27 -
A külföldi munkavállalók foglalkoztatása periférikus jelentőségűnek mondható. Az adatok érvényessége tekintetében azonban kérdések merülhetnek föl. Mivel ez a foglalkoztatás különböző (munkaügyi, adózási stb.) okok miatt legalitási problémákat vethet föl, ezért számolnunk kell azzal, hogy a valóságos értékek magasabbak az itt szereplőknél. A külföldi munkavállalókat is foglalkoztató vállalkozások aránya már a magyar oldalon is igen alacsony, mégpedig 7,1 % (14 cég), a romániai oldalon pedig még ennél is kisebb, mindössze 1,6 % (6 cég). Megvizsgáltuk, hogy milyen időtávon alkalmaznak külföldi munkavállalókat a vállalkozások: állandó munkásként vagy idénymunkásként. A 13 magyarországi munkáltató közül 10 esetben az állandó foglalkoztatás dominál (öt csak állandó munkásként, másik öt pedig főként állandó munkásként foglalkoztat külföldieket), a maradék három esetében az idénymunka a meghatározó (kettő csak idénymunkásként, egy pedig főleg idénymunkásként). Az 5 (válaszoló) romániai munkáltató közül 4 csak állandó munkásként, egy pedig csak idénymunkásként alkalmaz külföldi munkavállalót. Összességében tehát a munkaadók bevallása szerint a külföldi munkavállalók esetében az állandó foglalkoztatás a meghatározó (18 cégből 14 nyilatkozott így). Megvizsgáltuk, hogy az a kevésszámú munkáltató, aki külföldi munkavállalókat is alkalmaz, preferálja-e a szomszéd országból érkező honfitársait. - 28 -
A kép több mint tanulságos. Amíg romániai oldalon (n=6) egyetlen olyan céggel sem találkoztunk, mely preferálná a Magyarországról érkező román nemzetiségűeket, addig a magyar oldalon a cégek (n=13) fele kinyilvánította preferenciáját a Romániából érkező magyar nemzetiségűek iránt. A másik fele ugyanúgy nyilatkozott, mint romániai kollégáik, mondván, nem számít, hogy a külföldi munkavállaló milyen nemzetiségű. Mi szólhat a külföldi munkavállalók alkalmazása mellett? Magyar oldalon 17, román oldalon pedig 7 vállalkozás nyilatkozott erről. A magyar vállalkozások leginkább (5 cég) a munkabírást, terhelhetőséget említették, 4 cég mondta, hogy erre a munkára nincs hazai munkaerő, szintén 4 cég nyilatkozott úgy, hogy bármikor készen állnak a munkára. A romániai oldal gazdasági szereplői közül 3 cég a külföldi munkavállalók megbízhatóságát, s ugyanígy 3 a külföldi munkavállalók minőségi munkáját emelte ki. Mindkét oldalon nagyfokú elégedettséget tapasztaltunk a külföldi munkavállalók munkájával kapcsolatban. A négyfokú skálán (1-4) mért elégedettségi átlag egységesen magas (3,39 a magyar oldalon, 3,40 a romániai oldalon). Honnan jönnek a vendégmunkások? A magyar oldalon 11 cégnél dolgozik romániai, 7-nél szerbiai és 2-nél ukrajnai munkavállaló. A román oldalon 2 vállalkozásnál dolgozik moldovai, 2-nél szerbiai, 1-nél németországi és szintén 1-nél magyarországi munkavállaló. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől A Csongrád megyei válaszadók 28%-ának van olyan hazai partnere, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárol, közülük 6,8% az, aki rendelkezik olyan hazai partnerrel, akitől román terméket, illetve szolgáltatást vásárol. A Temes megyei vállalkozások esetében ezzel szemben 45%-ban beszélhetünk olyan hazai partnerekről, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárolnak, közülük 41% az, aki rendelkezik olyan hazai partnerrel, akitől magyar terméket vásárol, illetve szolgáltatást vesz igénybe. A romániai válaszadók közül többnek van olyan hazai partnere, akitől külföldi terméket, illetve szolgáltatást szokott vásárolni. Valamint többszöröse a Romániából érkezett válaszok esetében azok aránya, akik rendelkeznek olyan hazai partnerrel, akitől Magyarországról érkező terméket, illetve szolgáltatást vásárolnak. - 29 -
- 30 -
Román termékek, szolgáltatások vásárolása hazai, magyar partnertől És olyan hazai partnere van-e, akitől Román terméket, szolgáltatást vásárol? (N=132) 7% 93% nincs van Magyar termékek vásárlása hazai (román) partnertől - 31 -
A határmenti áruforgalom jellemzői A különböző áru-és szolgáltatásfajták áramlására vonatkozó kérdésekre a Magyarországról érkezett válaszok elemszáma nagyon alacsony (7 válaszadó). A hét válaszadó közül legtöbben (3 fő) műtrágyát, 2 fő pedig műszaki, elektronikai terméket, a többiek pedig textilipari terméket, faipari terméket illetve üzemanyagot vásárolnak Romániából. Milyen románinai terméket, szolgáltatást szokott vásárolni Ön? Termék N % Műtrágyát 3 37,50% Műszaki, elektronikai terméket 2 25% Faipari terméket 1 12,50% Textilipari terméket 1 12,50% Üzemanyagot (benzint, gázolajat) 1 12,50% Összesen: 8 100% A Romániából érkezett válaszok száma már jóval magasabb, mint az előbbi esetben (102 válaszadó), s látható az, hogy a válaszok már jóval több terméket, illetve szolgáltatást tartalmaznak, mint a magyarországi válaszadóké. Azon válaszok esetében, melyek mindkét ország válaszadóinál előfordultak némi hasonlóságot lehet felfedezni. A határmenti áruforgalom tekintetében mind a román, mind a magyar oldalon a műszaki, és elektronikai termékek dominanciája a meghatározó. Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy a Romániából származó műtrágya iránti vásárlási igény Magyarországon magas. Románia esetében meghatározó még a Magyarországról származó egyéb élelmiszeripari termék vásárlása (12%), valamint az alkatrészek vásárlása is (13 %). Milyen magyar terméket, szolgáltatást szokott vásárolni? Termék N % Műszaki, elektronikai terméket 22 21,6 Alkatrészt' 13 12,7 Egyéb élelmiszeripari terméket 12 11,8 Zöldséget, gyümölcsöt 10 9,8 Faipari terméket 9 8,8 Építőipari terméket 7 6,9 Üzemanyagot (benzint, gázolajat) 6 5,9 Szerszámot 5 4,9 Textilipari terméket 4 3,9 Virágot, dísznövényt 3 2,9 Félkész vagy kész hústerméket 2 2,0 Tejterméket 2 2,0 Fémipari terméket 2 2,0 Gépet 2 2,0 Műtrágyát 2 2,0 Egyéb vegyipari terméket 1 1,0 Összesen 102 100-32 -
Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe A magyar válaszadók 8,7%-ának van olyan külföldi beszerzési helye, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at), vagy szolgáltatást vesz igénybe, ezzel szemben a romániai válaszadók 22%-ának. A romániai vállalkozások lényegesen több olyan külföldi beszerzési hellyel rendelkeznek, ahonnan közvetlenül férhetnek hozzá az árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A határmenti közvetlen áru, alapanyag, szolgáltatás-beszerzések mutatói? A Temes megyei vállalkozások a határ magyar oldaláról való beszerzések tekintetében sokkal aktívabbak, mint magyar társaik. A Temes megyei vállalkozók fele (49,5%) szerez különböző árut, ill. szolgáltatást Magyarországról, még a Csongrád megyei vállalkozások mindössze 15,2%-a szerez be alapanyagot, illetve szolgáltatást Romániából. - 33 -
Milyen terméket, szolgáltatást vásárol Ön közvetlenül Romániából? A határmenti beszerzések termékcsoportjaira vonatkozóan a magyarországi vállalkozások esetében, a kevés értékelhető válasz következtében nem lehet helytálló következtetést levonni. A Csongrád megyei vállalkozások romániai beszerzésű említett termékcsoportjait az alábbi táblázatban szemléltetjük: Közvetlen romániai beszerzés Termék N % Fémipari terméket 2 22,20% Mezőgazdasági terményt 1 11,10% Építőipari terméket 1 11,10% Műtrágyát 1 11,10% Egyéb vegyipari terméket 1 11,10% Műszaki, elektronikai terméket 1 11,10% Fuvarozást, szállítmányozást 1 11,10% Egyebet 1 11,10% Összesen: 9 100% - 34 -
Milyen termékeket vásárol Ön közvetlenül Magyarországról? A Temes megyéből érkezett értékelhető adatok száma magasabb (77 válaszadó), és az említett magyarországi beszerzésű termékcsoportok köre is sokkal bővebb. A kapott válaszok alapján az a következtetés vonható le, hogy a Temes megyei vállalkozók leginkább műszaki, elektronikai terméket vásárolnak közvetlenül Magyarországról, de az alkatrész, illetve faipari terméket beszerzése is jellemző a Temes megyei vállalkozásokra. Közvetlen magyarországi beszerzés Termék N % Műszaki, elektronikai terméket 13 16,9 Alkatrészt 9 11,7 Faipari terméket 8 10,4 Egyéb élelmiszeripari terméket 7 9,1 Félkész vagy kész hústerméket 5 6,5 Virágot, dísznövényt 5 6,5 Textilipari terméket 5 6,5 Zöldséget, gyümölcsöt 4 5,2 Üzemanyagot (benzint, gázolajat) 4 5,2 Mezőgazdasági terményt 3 3,9 Építőipari terméket 3 3,9 Gépet 3 3,9 Műtrágyát 3 3,9 Élő állatot 2 2,6 Tejterméket 2 2,6 Szerszámot 1 1,3 Összesen 77 100,0 A határon átnyúló beszerzések fő tevékenységi körönkénti jellemzői szerinti megoszlás alapján elmondhatjuk, hogy mindkét megye vállalkozói közül a legnagyobb arányban a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások a legaktívabbak. A kereskedelmi vállalkozások közül a Temes megyei illetőségű vállalkozások magyarországi beszerzései mintegy 5 százalékponttal magasabbak a Csongrád megyeinél. Csongrád megyében leginkább az építőipari, valamint a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozásokra jellemző a Romániából történő árubeszerzés. Érzékelhető különbség mutatkozik a különböző szolgáltatások (javítás, oktatás, turisztikai szolgáltatás és ingatlanforgalmazás) terén, ahol kizárólag a Temes megyei vállalkozásokra jellemző az, hogy ezeket a szolgáltatásokat Magyarországon veszik igénybe. - 35 -
Az áru és szolgáltatások határmenti beszerzésének rendszeressége A Csongrád megyei válaszadók 29%-ánál a romániai beszerzés rendszeres, míg a Temes megyei válaszadók esetében a Magyarországról történő beszerzések rendszerességének aránya 37%, tehát a magasabb Temes megyei beszerzési aktivás nagyobb fokú rendszerességgel is párosul. - 36 -
A határon átnyúló beszerzések oka A 7 Csongrád megyei válaszadó közül legtöbben, - de mindössze csak 4 fő - a kedvezőbb ár miatt, illetve amiatt, hogy ilyen szolgáltatást nem tud belföldön igénybe venni vásárol Romániában terméket ill. szolgáltatást. 3 fő egyéb okokból alkalmaz romániai beszállítókat, ezen okok között a romániai helyismeret szerepelt. Ok Romániai beszerzések okai Ilyen terméket, szolgáltatást belföldön nem kapok meg 2 Ugyanolyan minőség, de kedvezőbb ár 2 Egyéb 3 Összesen: 7 A Temes megyei válaszadók (83 fő) közül a legtöbben (27,7%) azért vásárolnak magyarországi termékeket, mert jobb minőségűek vagy mert kedvezőbb áron jutnak hozzá (24,1%), mint Romániában. Jellemző még a magyarországi beszerzések okaira az, hogy a Temes megyei vállalkozások a Magyarországról beszerzett termékeket nagyobb haszonkulccsal tudják értékesíteni. Nagy valószínűséggel a korábban már említett és szintén a Temes megyei vállalkozásokra jellemző nagyobb rendszerességű beszerzések a kialakult kapcsolatokra is hatást gyakorolnak. Ennek nyomai érzékelhetőek a magyarországról történő beszerzések okaként 13,3%-os arányban említett személyes ismeretségre vonatkozóan. N - 37 -
Magyarországi beszerzések okai Ok N % Jobb minőség 23 27,7 Ugyanolyan minőség, de kedvezőbb ár 20 24,1 Alacsonyabb beszerzési ár miatt (nagyobb haszonkulccsal tudom értékesíteni) 16 19,3 Személyes ismeretség 11 13,3 Ilyen terméket, szolgáltatást belföldön nem kapok meg 9 10,8 Egyéb 4 4,8 Összesen 83 100,0 A határon túlról vásárolt termékek felhasználásának módja A Csongrád megyei vállalkozások a Romániából vásárolt termékeket nagyobb részt felhasználják és csak kevesen értékesítik tovább. A Romániából vásárolt termékek felhasználásának módja igen (N) nem (N) felhasználja 6 3 feldolgozza 0 0 tovább értékesíti 2 7 A Temes megyei vállalkozásokra ezzel szemben a többkomponensű tevékenység, ezen belül is a továbbértékesítés a legjellemzőbb, de a felhasználás is arányaiban számottevő. A Magyarországról vásárolt termékeket a Temes megyei vállalkozások közel fele 28 fő (47%) tovább értékesíti, 24 fő (40%) felhasználja, 8 fő (13%) pedig feldolgozza. A Magyarországról vásárolt termékek felhasználásának módja igen (N) nem (N) felhasználja 24 30 feldolgozza 8 46 tovább érétkesíti 28 26 A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta A két ország Európai Uniós (2007) tagsága óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései lényegében növekedtek. A csekély számú válaszok alapján azonban ebben a tekintetben sem vonhatóak le messzemenő következtetések. - 38 -
Romániából történő közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta N % nem változott 2 33,30% kis mértékben növekedett 2 33,30% nagymértékben növekedett 2 33,40% Mindkét Európai Unió tagsága óta a Temes megyei vállalkozások magyarországi közvetlen beszerzései a következőképpen változtak: Magyarországról történő közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta N % nagymértékben csökkent 3 6,80% nem változott 26 59,10% kis mértékben növekedett 11 25,00% nagymértékben növekedett 4 9,10% A Temes megyei vállalkozások által adott válaszok arra engednek következtetni, hogy már Románia EU-s csatlakozását megelőzően is irányultak beszerzési kapcsolatok Magyarország felé. A romániai válaszadók több mint fele nem érez változást a közvetlen beszerzés terén, viszont a romániai válaszadóknál megfigyelhető egy olyan kategória is, ami a magyar válaszadóknál nincsen jelen, azaz a román válaszadók közül vannak akik úgy érzik, hogy az Uniós tagságuk óta nagymértékben csökkent a magyarországi közvetlen beszerzések mennyisége. A termékek iránti kereslet A Csongrád megyei vállalkozások, 15%-a érzi úgy, hogy termékük iránt szerint nincs, illetve nem nagyon van kereslet, 48% szerint ez változó, míg 37% szerint van kereslet a termékekre. A Temes megyei vállalkozások mérlege ebben a tekintetben pozitívabb. Temes megyében a válaszadók több mint fele (50 %) úgy érzi, hogy van aziránt a termék iránt kereslet, amit forgalmaz, míg 39% véli úgy, hogy a kereslet változó, és csak 11% válaszolt úgy, hogy nem nagyon van kereslet a terméke iránt. - 39 -
A Temes megyei vállalkozások válaszadók többsége úgy érzi, hogy a termékei iránt van kereslet, míg a Csongrád megyeiek túlnyomó többsége a termékei iránti keresletet inkább változónak ítéli meg. Értékesítési problémák A Csongrád megyei vállalkozások 14%-a nyilatkozott úgy, hogy komoly gondjai vannak az értékesítéssel, 57%-uk szerint pedig lehetne jobb a helyzet, 29% azok aránya, akik úgy látják, hogy nincsenek értékesítési problémáik. A Temes megyei válaszadók többsége is hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet vagyis, hogy az értékesítés terén lehetne jobb is a helyzet (70%), 12%-uknak vannak komoly gondjai az értékesítéssel, míg 17%-uknak nincsenek értékesítési gondjai. - 40 -
A két ország adatait összehasonlítva elmondható, hogy alapvetően nincsenek számottevő különbségek az értékesítési probléma megítélésében, mindkét megyében a vállalkozók többsége úgy gondolja, hogy lehetne jobb is a helyzet. A Csongrád megyei vállalkozásoknál a stabil értékesítési potenciállal rendelkezők aránya azonban 12 százalékponttal magasabb. A vásárlói kör A Csongrád megye vállalkozások termékeinek vásárlói az esetek 71%-ában főként közvetlen felhasználók, 12%-ban kereskedők, viszonteladók, 13%-ban közvetlen felhasználók és kereskedők, viszonteladók egyaránt, illetve 4%-ban egyéb. A Temes megyei válaszok esetében a válaszok hasonló vásárlói kört vázolnak fel a termékfelhasználás mentén, kis eltéréssel a kereskedelmi célú felhasználás javára. A határ romániai oldalán is főként közvetlen felhasználók 76%-ban, míg 13%-ban viszonteladók és közvetlen felhasználók is, 10%-ban kereskedők, viszonteladók, illetve 1%-ban egyéb vásárlók jelentik a vevőkört. - 41 -
A vásárlók jogi státuszukat illetően a magyarországi válaszok esetek felében (49%) magánszemélyek. Kis- és középvállalkozók a Csongrád megyei vállalkozások 32%- ánál. A nagyvállalkozók a helyi cégek 9%-ánál vásárolnak. A multinacionális cégek és szövetkezetek a vállalkozások 3-3%-ától vesznek terméket, a fennmaradó 4% pedig az egyéb vásárlói körhöz jut, amely egyéb vásárlói kör között az önkormányzatok és közintézmények jelenek meg leginkább. A Temes megyei válaszok esetében hasonló a helyzet, ott is a vásárlók többségükben magánszemélyek (55%), de jelentős még a kis- és középvállalkozások általi vásárlás (29%) is. A nagyvállalkozók, illetve multinacionális cégek vásárlói aránya elég kicsi, de a Csongrád megyeinél magasabb (9 illetve 5%). A szövetkezeti és egyéb vásárlók 1-1%-ban vásárolnak a Temes megyei vállalkozásoknál. - 42 -
A két ország adatai szinte teljes mértékben megegyeznek, mivel mindkét esetben a közvetlen felhasználói vásárlás a legmeghatározóbb. Azon belül is a magánszemélyek túlsúlya mindkét országot vizsgálva szembetűnő. A vásárlói kör földrajzi kiterjedtsége A Csongrád megyei vállalkozások 35%-a szerint teljes mértékben jellemző, 24% szerint inkább jellemző az, hogy a belföldi vásárlók a cég székhelyét is jelentő településen laknak. 28% úgy ítéli meg, hogy is-is, míg csupán 7, illetve 6% vélekedik úgy, hogy ez nem, illetve egyáltalán nem jellemző. A Temes megyei válaszadók 27%-a szerint teljes mértékben jellemző, hogy a vásárlók a vállalkozásnak helyet adó településről jönnek, míg 42% szerint ez inkább jellemző. 10% ítéli meg úgy, hogy helyből és más településekről is, míg 7%, illetve 14% gondolja úgy, hogy inkább nem helyi, vagy egyáltalán nem jellemző a saját településről érkező vásárló. - 43 -
A Csongrád megyei vállalkozók csupán 6%-a szerint jellemző teljes mértékben, hogy a vásárlói a megyén belülről érkeznek, 17%-uk szerint ez inkább jellemző, 41% szerint is-is, míg az inkább nem jellemző, és az egyáltalán nem jellemző kategóriát 18-18% választotta. A Temes megyei válaszadók csupán 7%-a szerint jellemző teljes mértékben a megyén belülről érkező vásárlói kör, 22%uk szerint inkább jellemző, 35%-uk szerint is-is, míg 18-18%-uk szerint inkább nem, vagy egyáltalán nem jellemző. - 44 -
A két megye adatait összehasonlítva számottevő különbség nem tapasztalható, ugyanis mindkét megye válaszadói többségükben a köztes kategóriát választották, a többi kategóriában a válaszok megoszlása szinte azonos. Az, hogy a vásárlók más megyéből jönnek, a Csongrád megyei válaszadók 38%-a szerint egyáltalán nem jellemző, 21% szerint egyáltalán nem jellemző, 25% szerint is-is, míg csak 8% szerint inkább jellemző, és 7% szerint teljes mértékben jellemző. A Temes megyéből érkezett adatok alapján az mondható el, hogy a más megyéből érkező vásárlók nem igazán jellemzőek. Hiszen a válaszadók 5%-a szerint teljes mértékben jellemző, 13% szerint inkább jellemző, 28%-uk szerint is-is, míg 24%-uk szerint inkább nem jellemző, és 30%-uk adta azt a választ, hogy egyáltalán nem jellemző, hogy más megyéből érkezne vásárló. - 45 -
A két megye adatai között nem található nagy különbség ezen a téren sem, ugyanis mindkét országban a megyén kívülről érkező vásárlást a válaszadók nem tartják jellemzőnek. Az alábbi diagramokon összesítve szemléltetjük a területei egységenkénti felosztás alapján meghatározott vásárlói kör arányait: - 46 -
Hazai partnerek, akik a Csongrád megyei vállalkozásoktól vásárolt terméket Romániában tovább értékesítik A Csongrád megyei vállalkozásoknak minössze 4%-ának van olyan hazai partnere, aki a tőle vásárolt terméket Romániában továbbértékesíti. - 47 -
Hazai partnerek, akik a Temes megyei vállalkozásoktól vásárolt terméket Magyarországon tovább értékesítik Temes megyében szintén elenyésző azon vállalkozások aránya (2%) akiknek van olyan hazai partnere, aki a tőle vásárolt terméket Magyarországon értékesíti tovább. A két ország válaszadói között nincsen különbség, hiszen mindkét országban alig számottevő azok aránya, akik Romániában/Magyarországon értékesítenék tovább a vásárolt termékeket. Milyen terméket értékesítenek tovább Romániában? A kérdésre érkezett válaszok száma igen alacsony, mindössze 27 válasz. Az alábbi diagramról leolvasható azon termékeknek az aránya, amelyek egy közvetítő cég tevékenységének bevonásával a határon túlra kerülnek: - 48 -
Milyen termékeket értékesítenek tovább Magyarországon? A Romániából érkezett válaszok száma még a magyarországiakénál is kevesebb, mindössze 6 válaszadó, s az általuk adott válaszok eloszlását az alábbi diagramm szemlélteti: Temes megyéből Romániába továbbértékesített termék N Virágot, dísznövényt 1 Fémipari terméket 1 Alkatrészt' 2 Műszaki, elektronikai terméket 2 6-49 -
A határon túlra közvetve értékesített termékek további felhasználtsága A közvetítő cégen keresztül Csongrád megyéből Romániába kerülő termékek 50%-át felhasználják, 25%-át tovább értékesítik, 25%-át pedig feldolgozzák. Termékek sorsa N % felhasználják 10 50% feldollgozzák 5 25% tovább értékesítik 5 25% összesen: 20 100% A Temes megyéből vásárolt és Magyarországra kerülő termékekről 8 válaszadónak volt információja. Tudomásuk szerint termékeiket 50-50%-ban felhasználják, illetve tovább értékesítik Magyarországon. Termékek sorsa N % felhasználják 4 50% tovább értékesítik 4 50% összesen: 8 100% Olyan külföldi, más országban működő partnerek, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket A Csongrád megyei válaszadók 8%-ának van olyan külföldi, más országban működő partnere, aki közvetlenül tőle vásárol terméket. A Temes megyei vállalkozásoknál ez az arány mintegy kétszer nagyobb, 15%-uknak van olyan külföldi, más országban működő partnere, aki közvetlenül tőle vásárol terméket. - 50 -
A külföldi partnerrel rendelkező Csongrád megyei vállalkozások közül 59%-nak van romániai partnere, ezzel szemben a Temes megyei vállalkozások 32%-ának van magyar partnere is. A két megye között lényeges különbség, hogy a Temes megyei válaszadóknak nagyobb arányban vannak külföldi, más országban működő üzleti partnerek, de kisebb mértékben magyarországiak, míg a Csongrád megyei válaszadóknál nagyobb arányban vannak jelen a romániai partnerek. A Csongrád megyei vállalkozások romániai üzletfeleinek jellemzői A Csongrád megyei vállalkozások romániai üzletfelei közül 41% kereskedő, viszonteladó és közvetlen felhasználó is, 32% közvetlen felhasználó, 27% pedig kereskedő, viszonteladó. Romániai partnerek termékfelhasználás szerinti megoszlása N % kereskedők, viszonteladók 6 27,30% közvetlen felhasználók 7 31,80% kereskedők, viszonteladók és közvetlen felhasználók is 9 40,90% összesen: 22 100% - 51 -
A Temes megyei vállalkozások magyar üzletfeleinek jellemzői A fent említett magyar partnerek megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti. Magyarországi partnerek termékfelhasználás szerinti megoszlása N % kereskedők, viszonteladók 2 8% közvetlen felhasználók 18 75% kereskedők, viszonteladók és közvetlen felhasználók is 2 8% egyéb 2 8% összesen: 24 100% A két ország adatait összehasonlítva az mondható el, hogy a Romániából érkezett válaszok legjelentősebb részét a közvetlen felhasználók teszik ki, míg a magyar válaszok aránya ennél egyenletesebben oszlik el. A Csongrád megyei vállalkozások romániai vásárlói legnagyobb arányban (49%) kisés középvállalkozók, 31%-ban magánszemélyek, 12%-uk nagyvállalkozó, 4% multinacionális cég, további 4% pedig az egyéb kategóriába sorolható. A Csongrád megyei vállalkozások jogállás szerinti romániai üzletköre N % Magánszemélyek 8 30,80% Kis- és középvállalkozók 13 50% Nagyvállalkozók 3 11,50% Multinacionális cégek 1 3,80% Egyéb 1 3,80% Összesen: 26 100% A Temes megyei válaszadók magyar vásárlói közül 47%-uk magánszemélyek, míg 40%-uk kis- és középvállalkozók, míg 3%-ban nagyvállalkozók, és 10%-ban multinacionális cégek. A Temes megyei vállalkozások jogállás szerinti magyarországi üzletköre N % Magánszemélyek 14 47% Kis- és középvállalkozók 12 40% Nagyvállalkozók 1 3% Multinacionális cégek 3 10% Összesen: 30 100% - 52 -
A Temes megyei magyar vásárlók nagy többségükben magánszemélyek, míg a Csongrád megyei román vásárlók fele kis-és középvállalkozó. Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a romániai vásárlók? Az alábbi diagramról leolvasható, milyen termékeket, szolgáltatásokat vásárolnak a Csongrád megyei vállalkozásoktól a romániai vásárlók: Romániai vásárlók által vásárolt termékek Termék típusa N % Műszaki, elektronikai terméket 6 22,20% Egyebet 3 11,10% Mezőgazdasági terményt 2 7,40% Zöldséget, gyümölcsöt 2 7,40% Virágot, dísznövényt 2 7,40% Alkatrészt 2 7,40% Textilipari terméket 2 7,40% Műtrágyát 2 7,40% Élő állatot 1 3,70% Tejterméket 1 3,70% Egyéb élelmiszeripari terméket 1 3,70% Építőipari terméket 1 3,70% Fémipari terméket 1 3,70% Szerszámot 1 3,70% Összesen: 27 100% Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a magyar vásárlók? A magyar vásárolók által vásárolt termékek eloszlását az alábbi táblázat szemlélteti: A magyar vásárlók által vásárolt termékek Termék típusa N % Félkész vagy kész hústerméket 2 7,4 Tejterméket 1 3,7 Egyéb élelmiszeripari terméket 1 3,7 Mezőgazdasági terményt 1 3,7 Zöldséget, gyümölcsöt 1 3,7 Fémipari terméket 1 3,7 Alkatrészt' 3 11,1 Textilipari terméket 2 7,4 Üzemanyagot (benzint, gázolajat) 6 22,2 Műtrágyát 1 3,7 Műszaki, elektronikai terméket 8 29,6 Összesen 27 100-53 -