A földhő kutatás, kinyerés és hasznosítás jogi aktualitásai Dr. Hámor Tamás Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
ELŐADÁS VÁZLAT EU KÖZÖSSÉGI KITEKINTÉS HAZAI HATÓSÁGOK JOGI KÖRNYEZET ÉS MÓDOSULÁSA KÖZVÉLEKEDÉS KÖVETKEZTETÉSEK
Megújulók megoszlása a primer energia termelésben/fogyasztásban 2005-ben
Megújulók megoszlása a villamos áram termelésben/fogyasztásban 2005-ben
KISTELEK DEKLARÁCIÓ koherens tagállami jogszabályi környezet és egyértelmű hatósági rendszer geotermikus energia definíciója közösségi jogban harmonizált, éves változásokat is követő tagállami nyilvántartás Víz Keretirányelv végrehajtási rendelete pontosabban rendelkezzen a visszasajtolásról harmonizált közgazdasági szabályozók Strukturális Alapok elérhetősége IPPC irányelv hatálya alatti legjobb elérhető technológia referencia dokumentum
Opinion of the European Economic and Social Committee on Renewable energy sources /OJ 2006 C65/ Európai Unió: 820 MWe geoterm. v.áram kapacitás (96 %-a% a Olaszország, de Ausztria 180 MWe-t tervez a közeli jövőben!) 1130 MWth geoterm. hőkapacitás (évi 4 7 %-os% növekedés) Beruházási költségek (hőre): 0,2-1,2 millió /MWth Termelési költségek: 5-45 /MWth Konklúziók - a megújulóknak kell a gazdasági támogatás - a nemzeti támogatási rendszerek miatt sérül a közösségi piaci verseny, ezért szükség van közösségi megoldásokra - Európa egyelőre élen a technológia fejlesztésben, de a 7. keretprogramban célzott prioritást kell biztosítani
2001/77/EK irányelv a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról megújuló energiaforrások: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, geotermikus, hullám-, árapály-, víz- energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája) tagállamok igazodnak a nemzeti célelőirányzatok a 2010. évre a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12 %-ának megfelelő globális célelőirányzathoz, és különösen ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának a teljes közösségi energiafogyasztáshoz képest a 2010. évre el kell érnie a 22,1 %-ot. Magyarország tekintetében az áramtermelésben 2010-RE 3.6 % -ra növelni a megújulók részarányát (1997-ben 0,7 % volt) Új EU energia politika: 20 % 2020-ra (most 7 %)
RELEVÁNS KÖZÖSSÉGI JOG II. 2004/8/EK irányelv a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról 2003/96/EK irányelv az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményéről (hőszivattyú: olyan készülék vagy berendezés, amely alacsony hőmérsékleten hőt von ki a levegőből, vízből vagy a talajból, és ezt a hőt bevezeti az épületbe) 2700/98/EK rendelet a vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásáról 93/38/EGK irányelv a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról 85/337/EGK irányelv az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról
RELEVÁNS KÖZÖSSÉGI JOG III. 842/2006/EK rendelet egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról áról és az energetikai szolgáltatásokról 2005/32/EK irányelv az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről 2002/31/EK irányelv a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő végrehajtásáról 2002/96/EK irányelv az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól airól 97/23/EK irányelve a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Fűtés/hűtés irányelv tervezet (5.5%( ÁFA a távfűtésre)
RELEVÁNS KÖZÖSSÉGI JOG IV. 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról 11. Cikk Intézkedési program (3) "Alapintézkedések" a minimálisan teljesítendő követelmények, amelyek tartalmazzák:.. j) a szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésének a tilalmát, a következő rendelkezések szerint: A tagállamok engedélyezhetik a geotermikus célokra használt víz visszasajtolását ugyanabba a víztartóba.
PANNON-MEDENCE HŐÁRAM TÉRKÉPE P. Dövényi, F. Horváth, 1985
GEOTERMIKUS REZERVORÁR TÍPUSOK A PANNON-MEDENCÉBEN (Bartels( Bartels,, 2006)
HAZAI FÖLDHŐ HASZNOSÍTÁS ADATOK Beépített geotermikus kapacitás: 330 MWth mezőgazdaság: 120 MWth fűtés: 40 MWth balneológia: 170 MWth Éves hőhasznosítás: kb. 3.2 PJ Engedélyezett hőszivattyúk: 350 (15 MWth) Éves iparági bevétel: kb. 74 m Részarány az energia felhasználásban: 0.3% Villamos energia termelés: 0 Bányajáradék: 31,9 mft
HAZAI HATÓSÁGI, JOGALKOTÁSI RENDSZER P a r l a m e n t P a r l a m e n t Kormány GKM KvVM FVM MEH MBFH bányakap i- i- tányságo k Ker. Ker. Eng. H. H. Regionáli s szervek önkormányza tok tok Jelmagyarázat Felügyelő ségek jogalkot ás ás Zöld Hatóság Zöld Hatóság felhasználók hatóságo k érintettek
MBFH szervezeti felépítése Elnök Tudományos Tanács Állami Kötelezettségek Programiroda Elnökhelyettes Magyar Állami Földtani Intézet Belső ellenőrzés Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Jogi és Igazgatási Főosztály Földtani és Adattári Főosztály Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály Gazdasági Főosztály Jogi Osztály Igazgatási Osztály Humánpolitikai Osztály Informatikai és Adatvédelmi Osztály Földtani Osztály Ásványvagyonnyilvántartási Osztály Adattári Osztály Bányászati és Robbantásfelügyeleti Osztály Gázipari és Építésügyi Osztály Munkavédelmi Információs Szolgálat Pénzügyi és Bérgazdálkodási Osztály Számviteli Osztály Járadék-bevételi Osztály Bányakapitányságo k és területi irodái
MBFH bányakapitányságok és területi irodák
1993. évi XLVIII tv. a bányászatról Bt. 1. (1) E törvény hatálya alá tartozik: h) a geotermikus energia hasznosítása; a gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések. (5) Nem tartozik e törvény hatálya alá: a) a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vizek kutatása és kitermelése... Bt. 3. (1). a geotermikus energia természetes előfordulásában az állam tulajdonában áll,. az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át Bt. 5. (1) A bányafelügyelet engedélyezi: g) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát Bt. 25. (5) Az állami földtani feladatokat ellátó szerv vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartást, amelyre a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.
1993. évi XLVIII tv. a bányászatról Bt. 20. (2) Bányajáradékot köteles fizetni: c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelő, az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után. (7) A bányajáradék mértéke a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után. Vhr. 4. (1) A bányajáradék számításának alapjául az ásványi nyersanyagnak e) a kitermelt geotermikus energia kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre méréssel, visszaszármaztatással meghatározott értéke szolgál.
1993. évi XLVIII tv. a bányászatról 49. 11. Geotermikus energia a földkéreg belső energiája. 12. Geotermikus energiahordozók e törvény alkalmazásában azok a különböző halmazállapotú anyagok (pl. felszín alatti vizek, gőzök), melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetővé teszik. Vhr. 34. E rendelet alkalmazásában: 10. Hasznosított geotermikus energia mennyiség: a bányavállalkozó által kitermelt, +30 C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energia-mennyiség energetikai célra hasznosított része. E vonatkozásban nem minősül bányavállalkozónak, aki vízjogi engedély alapján geotermikus energiát gyógyászati, balneológiai, valamint vízellátási célra használ, még abban az esetben sem, ha azt másodlagos felhasználással energetikai célra is hasznosítják.
1993. évi XLVIII. tv. a bányászatról módosítása Bt. 1. (1) h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése; 22/B. (1) A geotermikus energia kutatásának engedélyezésére és a kutatás hatósági felügyeletére a földtani kutatás engedélyezésének és hatósági felügyeletének szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) Geotermikus energiát kinyerni a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad. (3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki. (4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető. (5) A geotermikus védőidomról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet. 41. (3) Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt. e) a geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására vonatkozó szabályoktól eltérően gyakorolja. 49. 4. Bányászati tevékenység: f) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása g). Hulladékok kezelése is. 11. Geotermikus energia: a földkéreg belső hőenergiája.
203/1998. (XII. 19.) Korm.. rendelet módosítása 6. (9) A földtani szerkezetek megismerésére irányuló kutatás engedélyezésére az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 19/B. (1) A geotermikus védőidomot a geotermikus energia kinyerésére jogosult kérelemére, a vízgazdálkodást felügyelő hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a bányafelügyelet jelöli ki. (2) A geotermikus védőidomot a főbb kinyerési létesítménytípusokra az 5. számú mellékletben foglaltak szerint kell kijelölni. A védőidomot a geotermikus energiakinyerés időtartamára kell kijelölni. Az engedélyes a tevékenység megszűntetését követően 8 napon belül köteles a bányafelügyeletnél kezdeményezni a védőidom törlését. (3) Az engedélyes az 5. számú mellékletben szereplő 2. és 3. pont alatti létesítmények esetében a hőmérsékletméréseket rendszeres időközönként, de legalább havonta, a transzport-modellezést ezek alapján 5 évenként el kell végezni és a bányafelügyeletnek földtani adatszolgáltatásként teljesíteni. (4) Védőidomok nem kerülhetnek áthatásba.
203/1998. (XII. 19.) Korm.. rendelet módosítása 34. 14. geotermikus energia kutatása: a földtani közegnek a földhő-hasznosítás céljából megfelelő hőmérsékletű és nagy hőutánpótlódású részeinek kimutatására, lehatárolására, és a földtani közegnek a földhő-kinyerés következtében fellépő változásainak előrejelzésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység; 15. geotermikus energia kinyerése: 16. geotermikus energia hasznosítása: a kinyert földhő meghatározott célú (villamos áram termelés, fűtés, hűtés), illetve többszörös célú (kapcsolt energiatermelés, kaszkád rendszer) felhasználása. 35. 13) A hatálybalépéskor már működő geotermikus energiát kinyerő és hasznosító létesítményekre a geotermikus védőidomot 2010. december 31.-ig kell megállapítani.
203/1998. (XII. 19.) Korm.. rendelet módosítása 5. számú melléklet A geotermikus védőidom megállapítás követelményei főbb kinyerési fajtákra 1. Földhő-kinyerés és -hasznosítás hőszivattyúval 1.1. Sekély, 2m mélységben telepített horizontális kollektor elrendezés Nincs szükség védőidom megállapításra, a kollektorok azonban nem telepíthetők közelebb 3 m-nél a felszíni ingatlantulajdoni határhoz, kivéve, ha ahhoz a szomszédos ingatlan tulajdonosa írásbeli jognyilatkozatban hozzájárul. 1.2. Függőleges, általában kis mélységű ( 300 m) zárt csőhurok hőcserélők (mélyfúrások) A geotermikus védőidomot a függőleges szondák tengelyével egyező tengelyű hengerpalást jelöli ki, amelynek fedőlapja az osztó-gyűjtő rendszer mélysége, alaplapja a szonda talpa alatt 3 m-el fekszik, a henger sugara 3 m. Több szonda esetén teljes burkolófelület határozandó meg az egyedi idomok érintő felületeivel. A védőidom nem érintheti a felszíni ingatlantulajdoni határt és annak mélységi vetületét, kivéve, ha ahhoz a szomszéd ingatlan tulajdonosa írásbeli jognyilatkozatban hozzájárul.
203/1998. (XII. 19.) Korm.. rendelet módosítása 1.3. Függőleges, 50 m mélységű, szűrőcsővel kialakított felszín alatti (talaj)víz kivételes kútpáro(so)k (fúrások) 1.3.1. A 35 l/p-nél kisebb hozamú termelő-visszasajtoló rendszereknél a geotermikus védőidomot a függőleges kutak tengelyével egyező tengelyű hengerpalást jelöli ki, amelynek alaplapja a kút szűrőjének alsó éle alatt 10 m-el fekszik, sugara 10 m. Több kút esetén teljes burkolófelület határozandó meg az egyedi idomok érintő felületeivel. A védőidom nem érintheti a felszíni ingatlantulajdoni határ mélységi vetületét, kivéve, ha ahhoz a szomszéd ingatlan tulajdonosa írásbeli jognyilatkozatban hozzájárul. 1.3.2. A 35 l/p-nél nagyobb hozam esetén a geotermikus védőidomot a szűrőzött vízadóra 5 nap elérési idővel számolt idom feletti egyenes hasáb határozza meg, ami legalább 10 m sugarú hengerpalást legkevesebb 10 m-rel a kút szűrőjének alsó éle alatt. Több kút esetén teljes burkolófelület határozandó meg az egyedi idomok érintő felületeivel. A védőidom nem érintheti a felszíni ingatlantulajdoni határ mélységi vetületét, kivéve, ha ahhoz a szomszéd ingatlan tulajdonosa írásbeli jognyilatkozatban hozzájárul.
203/1998. (XII. 19.) Korm.. rendelet módosítása 2. Mély ( 50 m) felszín alatti (réteg-, karszt-, hasadék-, stb.)vízkivételes kutak (mélyfúrások) és források a földhő távfűtés, balneológiai, mezőgazdasági, haltenyésztési, élelmiszeripari és egyéb célú hőhasznosítására A geotermikus védőidomot annál a hatástávolságnál kell lehatárolni, ahol kvázi állandósult állapotban a hőmérsékletváltozás nagyobb, mint 1 o C (konvektív hőtranszport), akár termelő, akár visszasajtoló kútról van szó. Az így kiszámított tér körül írható legkisebb téglatest a védőidom, amelynek élei legkevesebb 20 m hosszúak. 3. A földhő villamos energia termelési és kapcsolt energia termelési célú hasznosítása 3.1. Vízkivétellel A geotermikus védőidomot annál a hatástávolságnál kell lehatárolni, ahol kvázi állandósult állapotban a hőmérsékletváltozás nagyobb, mint 1 o C (konvektív hőtranszport), akár termelő akár visszasajtoló kútról van szó. Az így kiszámított tér körül írható legkisebb téglatest a védőidom, amely alaplapjának élei legkevesebb 1000 m hosszúak, magassága az igénybe vett mélységköz határai 10 %-al, de legalább 50 m-rel növelve. 3.2. Vízkivétel nélkül A geotermikus rezervoárt olyan kőzettestek veszik körül, amelyek alacsony permeabilitása biztosítja, hogy a rezervoár a földhő kinyerése szempontjából nem képez hidrodinamikai rendszert környezetével. A védőidomot ennek igazolásával és konduktív hőtranszport modellezéssel kell egyedileg meghatározni térbeli hatásterületként.
118/2003. Korm. rendelet a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról I. Ha a geotermikus energia vízkitermeléssel jár együtt, akkor a következő összefüggések szerint kell eljárni: 1. Ha a víz kútfejen C-ban mért hőmérséklete felének 15 C-kal növelt értéke nem nagyobb, mint a hőcserélő kimenetén C-ban mért hőmérséklete, akkor a geotermikus energia értéke a következő összefüggéssel határozandó meg: G = (TB TK) V P 0,004186 c d, ahol G = a geotermikus energia értéke (Ft) TB = a víz kútfejen mért hőmérséklete ( C) P = az e rendelet 2/b. mellékletében meghatározott fajlagos érték (1300 Ft/GJ) TK = a víz hőcserélő kimenetén mért hőmérséklete ( C) V = a kivett víz kútfejen mért térfogata a bevallási időszakban (m 3 ) d = a víz sűrűsége (1 t/m 3 ) c = 1 Mcal/t C 1 Mcal = 0,004186 GJ
118/2003. Korm. rendelet a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról 1.2. Ha a víz kútfejen C-ban mért hőmérséklete felének 15 C-kal növelt értéke nagyobb, mint a hőcserélő kimenetén C-ban mért hőmérséklete, akkor a geotermikus energia értéke a következő összefüggéssel határozandó meg: G = [(TB/2) 15] V P 0,004186 c d II. Ha a geotermikus energia kinyerése hőközvetítő anyagnak a földkéregben történő recirkuláltatásával történik, akkor a következő szabályok szerint kell eljárni: G = (TB-TK) V P c/2 1300 Ft/GJ 1650 Ft/GJ
2001. évi CX. törvény a villamos energiáról JOGI SZABÁLYOZÁS - ENERGETIKA 3. 29. megújuló energia: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia; 41. zöld bizonyítvány: a termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat. A 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról 3. (1) szerint adót kell fizetni, ha f) kivéve, ha a termelt villamos energiát megújuló energiából állítja elő 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 1. (3) b) a geotermikus energia távhőszolgáltatás céljára történő kitermelésére szolgáló létesítményre a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról kötelező átvételének szabályai, hatósági árai, ezen árak alkalmazási feltételei Tárgyi hatályban: távhő célú hőenergia; geotermia; távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia; Peremfeltételek: hatásfok, eredet igazolás, szabványos mérőrendszerek, adminisztratív előírások (és szankciók) Ft/kWh (áfa nélkül) Csúcsidőszak 28,06 Völgyidőszak 24,71 Mélyvölgy időszak 10,08
HŐSZIVATTYÚ A HAZAI JOGBAN 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról távhőtermelő létesítmény: geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú,, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés 264/2004. (IX. 23.) Korm.. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött létesítmények: 4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei az épületgépészeti berendezések kivételével
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 15. (3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. 1. sz. melléklet 16. termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 C, vagy annál magasabb 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 9. (5) A 13. -ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető: b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történő visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztől eltérő anyagot és nem okoz kedvezőtlen minőségváltozást ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerű technológiával,
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról Környezeti hatásvizsgálat : 34. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5millió m 3 /év vízkivételtől 28. Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől 56. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m 3 /év víz bejuttatásától Felügyelőség döntésétől függően: 73. Geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől; ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 78.Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása) 50 MW kimenő teljesítménytől (ha nem tartozik 1. mellékletbe) 128. Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel 650 m fúrási mélységtől (ha nem ) vízbázis védőövezetén vagy védett természeti területen 134. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (ha nem.) 80. Felszín alatti vizek igénybevétele, ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel - termál rétegvízből a 2000 m3-t
220/2004. (VII. 21.) Korm.. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A kibocsátási határértékek megállapítása közvetlen bevezetés esetén 19. (3) A felügyelőség annak a kibocsátónak, aki engedéllyel olyan o felszín alatti vizet használ, amely valamely szennyezőanyag-tartalom tekintetében meghaladja a külön jogszabályban előírt kibocsátási határértéket,, a területi kibocsátási vagy technológiai határértéknél enyhébb vagy szigorúbb kibocsátási határértéket állapíthat meg, a befogadó terhelhetőségére figyelemmel. Türelmi idők, kedvezmények 38. (1) Ha jogszabály vagy a 39. (5) bekezdése alapján hozott t hatósági határozat másként nem rendelkezik, az e rendelet alapján külön jogszabályban megállapított kibocsátási határértékeket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a meglévő létesítményekre legkésőbb 2010. december 31-ig kell teljesíteni (türelmi idő). (2) Meglévő létesítmények esetében: d) az energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén a türelmi idő 2012. 2 december 31. (3) A türelmi idő alatt a bírságot, b) a szolgáltatókra a türelmi idő első három évében a megállapított bírság 5%-ában, negyedik évétől a megállapított bírság 8%-ában, hatodik évétől a megállapított bírság 12%-ában, nyolcadik évétől a megállapított bírság 15%-ában, tizedik évétől a megállapított bírság 20%-ában kell kiszabni a 39. (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 34. Termálvízhasznosítás (klórral előkezelttel nem keverhető) C) Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények a felszíni vízbe történő bevezetés előtti helyen Megnevezés Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) Összes só Nátrium-egyenérték Ammónia-ammónium nitrogén Szulfidok Fenolindex Összes bárium Hőterhelés Mértékegys. mg/l mg/l % mg/l mg/l mg/l mg/l C Energetikai célú hasznosítás - 3000 45 - - - 30 Gyógyászati célú hasznosítás 150 5000 95 10 2-0,5 30 Termálfürdő - 2000 45 - - - - 30
MÁFI, 2005
43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról Vízhasználat jellege Felszí n alatti víz Vízkészlet jellege gyógyví z termálví z karsztés hasadék -víz rétegvíz Partiszűrésű víz Gyógy á-szati célú közcél ú 5,0 1,2 0,5 0,8 0,5 0,8 0,5 ivóvíz 5,0 3,0 3,0 2,0 3,0 2,0 3,0 2,0 öntözé s 4,0 3,0 2,0 3,5 2,0 gazdasági célú állat halg. - és tart ener rizsterm. tele ó getika p 4,0 3,0 2,0 3,5 2,0 3,5 2,0 minősített > vagy = 30 C I. oszt. II. oszt. III. oszt. I. oszt. II. oszt. III. oszt. I. oszt. II. oszt. III. oszt. vízerőmű fürdő 5,0 3,0 3,0 2,0 3,0 2,0 3,0 2,0 egyéb 10,0 7,5 6,0 5,0 4,0 5,0 4,0 2,0 4,0 3,0 Felszíni víz talajvíz I. oszt. II. oszt. III. oszt. I. kat. II. kat. III. kat. IV. kat. 0,7 0,5 0,6 0,7 0,8 0,8 1,5 1,1 1,1 1,2 1,2 2,0 1,5 0,1 0,1 0,2 0,3 0,02 0,02 0,04 0,06 1,5 1,1 0,4 0,4 0,4 0,5 0,00 1 0,00 1 0,00 1 0,00 1 1,5 1,1 1,1 1,2 1,2 3,0 2,0 1,5 2,0 2,5 3,0
TOVÁBBI KÉRDÉSES JOGSZABÁLYOK 8/1970. (V. É. 6.) OVH utasítás a hévízművek (hévízkutak( hévízkutak) üzemeltetési szabályzatának kiadásáról 2/ 1971. (V. 18.) OVH rendelkezés a hévízkutak kötelező időszakos műszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról 178/1998. (XI. 6.) Korm.. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm.. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 1/1982. (V. É. 3.) OBF-OVH OVH együttes utasítás a mélységi vizek felszínre hozatalával kapcsolatos bányahatósági feladatokról
A GTR-H H projekt Célok: a jogszabályi akadályok azonosítása a 4 célországban a 3 minta ország szabályozási és hatósági gyakorlatának tanulmányozása a hatósági kooperáció kialakítása megoldások a társadalmi-gazdasági gátak eltüntetésére kormányzati támogatás a kedvező jogszabályi környezethez a geotermikus ágazati beruházások növelése Módszertan: Nemzeti kerekasztalok, tanulmányok, tanulmányutak
KÉRDŐÍV VÁLASZOK félszáz válasz, reprezentatív, fele a jövőben is kész a konzultációra egyéb gátak 4.38 támogatás hiánya 4,19 nem világos jogi és hatósági szabályozás 3,94 nem megfelelő szabályozás 3,81 speciális geotermikus jogszabály hiánya 3,62 geotermikus adók 3,58 magas bányajáradék és eljárási költség 3,52 földtani információ hozzáférhetősége 3 környezeti hatásvizsgálat költsége 3 földhő kinyerési technológiai információ elérhetősége 2,56
JAVASLATOK kockázati pénzügyi alap a földtani és technikai kockázatok ellen egységes, egy-ablakos információs rendszer a befektetők és a köz számára besajtolás követelményeinek egységesítése pénzügyi gátak lebontása (a földgázhoz és a biomasszához képest) speciális ártarifa a hőszivattyúkra megújuló energia törvény engedélyezés egyszerűsítése geotermikus energia tárcaközi bizottság működésének folytatása a termálvizek további osztályozása jogi szempontból bányajáradékból elkülönített földtani kutatási alap iparági minőségbiztosítási rendszer, szabványosítás hőszivattyú a szennyvízkezelésben visszasajtolás támogatása élővizekbe történő beengedés szabályozása többszörös adóztatás eltörlése
GEOTERMIA KONFLIKTUS MEZŐ mezőgazdaság + bányászat +/- egészségügy, turizmus + energetika +/- GEOTERMIKUS ENERGIA területfejlesztés + környezetvédelem +/- vízgazdálkodás -
KÖVETKEZTETÉSEK EU közösségi jog szegényes, tagállami szabályozás változatos, EU jogalkotás indokolt (Hűtés-fűtés irányelv, IPPC BAT) hazai hatóságok közti adatforgalom fejlesztése a földhő nyilvántartáshoz diszkriminatív/preferenciális energiafajta-specifikus (pénzügyi) szabályozás átértékelése hatósági fórum és eljárási rend felülvizsgálata (ld. befektetés-ösztönzés, -biztonság)
JÓ SZERENCSÉT!