Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) A hosszú távú növekedési potenciál erősítéséhez elengedhetetlen az oktatás, különösen az alapfokú oktatás színvonalának emelése. 1
A tanulókra fordított összegek és a PISA 2006 természettudomány eredmények kapcsolata Természettudomány eredmény Score 575 550 525 500 475 450 425 Jobbak az eredményeik Turkey Slovak Republic Többet költenek az oktatásra Finland New Zealand Australia Japan Czech Republic Korea Netherlands Germany United Kingdom Belgium Austria Switzerland Poland Hungary Ireland Sweden Denmark France United States Spain Iceland Greece Portugal Italy Norway y = 0.0006x + 462 R² = 0.1904 Mexico 400 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000 90000 100000 A tanulókra fordított oktatási összegek (USD) (1) Az oktatás fejlesztése nem csak pénz kérdése 2
(2) Ennyi pénzből nem lehet sokkal többet kihozni (3) A forrásokat okosan kell felhasználni 3
Okosan: Erről szól a Zöld könyv Az oktatás új fejlődési pályára állítása (Az ország tudás-alapú fejlődési pályára állítása) A magyar közoktatás az utóbbi másfél évtizedben stagnál Az eddigi próbálkozások nem sok eredményt hoztak A hagyományos értelemben vett reformok nem elégségesek a fejlődési ütem megváltoztatásához 4
Egymás hatását kioltó intézkedések Iskolák közötti különbségek csökkentése Integráció iskolai felvételi a 4., 6., és 8. évfolyam után A pályaválasztás flexibilitása, a döntés későbbre halasztása Bologna folyamat kétszintű érettségi Kompetencialapú oktatás, egységes, széles körű műveltség közvetítése 80+ tanári szak 130+ érettségi tárgy A tanárképzés egyetemi szintre emelése Mester szintre emelés és főiskolák is indíthatják A Zöld könyv túllép az egymás hatását kioltó egyedi intézkedéseken A rendszer egészét tekinti át A születéstől a közoktatás végéig követi a tanulók fejlődését A diagnózist bizonyítékokkal támasztja alá A terápiára tudományos igényű elemzések alapján tesz javaslatot Egymással összehangolt változtatásokat javasol 5
Azok az országok, amelyekben kiemelkedően jó az oktatás, eredményeiket a tanárképzés fejlesztése és a döntések tudományos megalapozása révén érték el Új fejlődési pálya: tudás-alapú fejlesztés A pedagógus központi szerepe A döntések tudományos alapokra helyezése 6
A pedagógus A pálya vonzereje A pedagógusok kiválasztása A pedagógusok előzetes képzése A pedagógusok folyamatos fejlődése Tanítóképzés: az intézmények mérete (2008-as felvételi adatok) 400 350 300 Általános orvos: 4 intézményben 896 fő 365 250 200 150 170 Tanító: 16 intézményben 602 fő 199 185 147 100 50 65 54 52 43 35 29 28 25 24 18 14 14 13 9 9 0 TA TB TC TD TE TF TG TH TI TJ TK TL TM TN TO TP OA OB OC OD 7
Tanítóképzés: a felvételi ponthatárok (2008-as felvételi adatok) 450 400 350 Általános orvos: min. 416 pont 432 417417 416 300 250 200 Tanító: min. 162 pont 208 208 194 191 189 188 186 179 178 175 173 168 167 164 163 162 150 100 50 0 TO TP TH TL TK TF TB TE TN TC TG TJ TI TD TM TA OA OB OC OD A közoktatás expanziójának kiteljesítése 8
Az érettségihez vezető középiskolákba belépők aránya az adott évben végző általános iskolásokhoz viszonyítva (%) 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 49 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 82,8 Az érettségi reformja ellentmondásos eredményekre vezetett A kétszintűség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és további zavarok forrásává vált. A kétszintűség egy újabb korai választást visz be a rendszerbe. A diákoknak el kell dönteniük, milyen szinten tesznek az egyes tárgyakból érettségit. A korai döntésben sok esetleges elem van, inkább tükrözi a szülők ambícióját, elvárásait, mint a tanuló reális tudását, felkészültségét. Felesleges abban a korban a döntés korai kikényszerítése 9
A két szint számos méréselméleti problémát felvet Mi a két szint tartalma közötti különbség? Ugyanazt a dimenziót méri? Milyen távol van a két szint egymástól? Ki lehet-e fejezni a két szintet közös skálán? Az emelt szinten érettségit tett tanulók száma csökken 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 2006 2007 2008 0 történelem matematika magyar biológia angol nyelv informatika német nyelv fizika kémia francia nyelv 10
Az érettségi továbbfejlesztése A két szint közös skálára hozása (egy szint) Az emelt szint normáinak (külső vizsga) általánossá tétele A természettudomány kötelező érettségi tárggyá tétele A választható tárgyak számának radikális csökkentése Köszönöm a figyelmet! www.staff.u-szeged.hu/~csapo 11