FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÁSA A VÁLSÁG KEZELÉSÉRE Lipták Katalin Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világgazdaságtan Tanszék Ph.D. hallgató Napjaink egyik fontos munkaerı-piaci kérdése az emberek mindennapi megélhetését tekintve a foglalkoztatottság és az egyre növekvı munkanélküliség. Ennek kritikus helyzetét csak tovább rontotta a közelmúltban bekövetkezett gazdasági válság. Magyarország esetében is megfigyelhetıek a válság hatásai, a napi hírekben egyre többször hallani jelentısebb létszámleépítésekrıl, felmondásokról. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy milyen foglalkoztatáspolitikai eszközök kerültek elıtérbe a válság kezeléseként Magyarországon és az egyes eszközök milyen szerepet töltenek be a válság kezelésében ebben az idıszakban és milyen területet próbálnak meg támogatni. Munkaerı-piaci helyzetkép Magyarországon A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása a válság hatásait mutatja hazánk esetében. 2008 novembere óta jelentısen megnıtt az álláskeresık száma, az összesen adatok tekintetében októberhez képest 21.359 fıvel nıtt az érték. (2008 októberében 424.04 fı volt nyilvántartva, ez az érték novemberre 445.963 fıre nıtt és azóta is folyamatos növekedés figyelhetı meg, 2009 februárjában már 543.132 fıt regisztráltak álláskeresıként.) Nyilvántartott álláskeresık száma 2008-2009. 600 000 500 000 400 000 összesen fı 300 000 200 000 férfi nı 100 000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február 2008. 2009. 1. ábra: Nyilvántartott álláskeresık száma 2008-2009. Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Érdemes megvizsgálni, hogy hazánk régióinak vonatkozásában hogyan alakult az elmúlt idıszakban a nyilvántartott álláskeresık száma. 2009. februári adatokat
viszonyítottak az elızı év ugyanilyen idıszakához képest. A legtöbb álláskeresıt Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon regisztrálták 2009 februárjában (összesen a két régióban 235.570 fı), ugyanakkor az elızı évhez képest a legnagyobb növekedés a Közép-dunántúli (37,5%), a Nyugat-dunántúli (29,5%) és a Közép-magyarországi (18,7%) régióban figyelhetı meg. 2. ábra: Területi különbségek a nyilvántartott álláskeresık számában, 2009. február Forrás: Dr. Stadinger Csaba (2009): Észak-magyarországi régió munkaerı-piaci helyzete konferencia elıadás fı 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Közép-Magyarország Létszámcsökkentési bejelentés 2009.01-03. hó Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld január február március Dél-Alföld Magyarország 3. ábra: Létszámcsökkentési bejelentés 2009. január-március Forrás: AFSZ adatok alapján saját szerkesztés
A Munka Törvénykönyvének 94. -a alapján a beérkezett létszámcsökkentés bejelentések alakulása egyenletes képet mutat 2009. év elsı három hónapjában havi bontásban. 2009. elsı negyedévében összesen 15.882 fıt érintı létszámcsökkentést jelentettek be. Ha a megyei adatsort nézzük, akkor az egyes hónapokban a legmagasabb érték az alábbiak szerint oszlik meg: januárban Budapesten 958 fıt bocsátottak el, februárban Veszprém megyében 679 fıt, márciusban pedig Bács- Kiskun megyében 939 fıt érintett a létszámcsökkentés. A munkanélküliség dinamikája A rendelkezésre álló munkaerıt az idı függvényében képlet formájában az alábbi módon írhatjuk fel: L ( t) = E( t) + U ( t) ahol, L(t) munkaerı száma E(t) foglalkoztatottak száma U(t) munkanélküliek száma A munkaerı alakulása definiálható továbbá a munkaerıpiacra be- és kilépık számával is: L = ( e b) L ahol, e munkaerıpiacra újonnan belépık száma b munkaerıpiacról kilépık száma A foglalkoztatás alakulása szintén felírható függvényszerően: E = ( h b l) E ahol, h korábbi munkanélküliek száma, akik újonnan béreltek l elbocsátott emberek száma A munkanélküliségi ráta alakulása:... U = ( e b) L E A munkanélküliségi rátának a változása függ a munkaerı-piaci belépés, az elbocsátás és a bérlés mértékének kombinációjától. [Stiglitz, J. (1999) 253. p] Az elmúlt idıszak lényegesebb adatait áttekintve rátérek a foglalkoztatáspolitika tényleges feladataira, területeire, majd az alkalmazott eszközök csoportosítására. Foglalkoztatáspolitika feladatköre, területei A rendszerváltás elıtt foglalkoztatáspolitika nem létezett, ugyanis a már akkor is fennálló munkanélküliséget nem ismerték el. Az 1980-as évek közepén elismerték, hogy van munkanélküliség Magyarországon és az akkori pártvezetés döntése alapján foglalkozni kellett ezzel a kérdéssel. 1985-ben a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos rendelet hatályba lépett, melynek központi témája az átképzési támogatás volt. 1986-ban a meghosszabbított felmondási idı intézménye és az elhelyezkedési támogatás került deklarálásra, majd 1988-ban.
bevezetésre került a munkanélküli segély, 1990-ben az átmeneti munkanélküli járadék. Nagy elırelépést jelentett az 1991. évi IV. törvény elfogadása a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról, amely többek között részletesen szabályozza a mai napig is a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközeit, a támogatások rendszerét. A foglalkoztatottság alakítója egyik oldalról a piac, másik oldalról az ezt befolyásoló kormányzati politika. A foglalkoztatáspolitika megvalósítása a kormányzati-önkormányzati és vállalkozási szféra egészének együttes kompetenciája, amelyben a kormányzat a foglalkoztatási cél elérése érdekében természetesen épít a gazdaság szereplıinek közremőködésére. A foglalkoztatáspolitika feladata az alábbi felsorolással jellemezhetı. A foglalkoztatáspolitika a munkaerıpiac olyan külsı szabályozó rendszere, amelyik a munkaerıpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal rugalmasabb és harmonikusabb legyen annak mőködése, segítse elı a munkaerı-piaci egyensúly létrejöttét, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetıséget kapjanak a társadalmi-szociális funkciók is, a munkaerıpiacra belépı kínálat nagyságának és szakmai vagy képzettségi struktúrájának olyan kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek, a munkaerı-piaci kínálat csökkentését, pl. a képzésben részt vevık számának vagy a képzési idı hosszának növelését, a munkaerı-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodását, a munkaerı-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását, amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenı munkaerıt, a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítását, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerıpiacról. A foglalkoztatáspolitika feladatait segítik egyéb területek is (a teljesség igénye nélkül): A gazdaságpolitika, amely formálja a gazdaság növekedési pályáját, ösztönzi vagy fékezi a termelést és a beruházást, ezzel alakítja a munkaerı-keresletet is. A jog, amely meghatározza a foglalkoztatási, szerzıdés-kötési, felmondási szabályokat, jogi garanciákat teremthet a munkaerı-piaci szereplık számára. A jövedelempolitika, amely szabályozza a vásárlóerıt, a kereseti színvonalat, ezen keresztül a munkavállalási hajlandóságot illetve a foglalkoztatási szándékot. A monetáris és fiskális politika, amely az árszínvonal, a vállalkozások és a háztartások jövedelmi folyamatainak szabályozásával, a munkaerı árának alakításával ösztönzi vagy korlátozza a foglalkoztatást. A népesedéspolitika befolyásolja a demográfiai folyamatokat, a munkaképes korú korosztályok nagyságát és gazdasági aktivitását, és ezzel a munkaerıkínálat alakulását.
A szociális partnerség, amely az érdekegyeztetés különbözı szintjeivel és formáival segítheti a keletkezett feszültségek feloldását, a munkaerı-piaci partnerek együttmőködését. A szociálpolitika, amely az elesettek, önhibájukon kívül munka nélkül maradottak megélhetésének biztosításával tehermentesítheti a foglalkoztatáspolitikát. Az oktatáspolitika az iskolai képzés kiterjesztésével kitolhatja a munkaerıpiacra való belépés idıpontját, alakítja munkaerı képzett-sé-gének jellegét és színvonalát, ezzel a mobilitási képességet. Magyarország foglalkoztatáspolitikája 3 pillére osztható: a magyar foglalkoztatáspolitika, összhangban az európai foglalkoztatási stratégiával, három átfogó, egymást kölcsönösen erısítı intézkedésre épül. Ezek a foglalkoztatás bıvítése és a teljes foglalkoztatás elérése; a munka minıségének és termelékenységének javítása; továbbá a társadalmi kohézió erısítése, a hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci esélyeinek növelése. [Nemzeti Cselekvési Terv (2004), 8. oldal] A foglalkoztatáspolitika eszközei Foglalkoztatás politikai eszközök az alábbi módon csoportosíthatóak: 1) a foglalkoztatást elısegítı, elsısorban nem anyagi jellegő intézmények a) szakmai képzés b) pályázat c) hátrányos megkülönböztetés tilalma d) tanulmányi szerzıdés 2) a foglalkoztatást elısegítı, elsısorban anyagi jellegő intézmények (foglalkoztatáspolitika aktív eszközei) a) munkaerı-piaci szolgáltatások b) képzések elısegítése c) a foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatások d) közhasznú munkavégzés támogatása e) az önfoglalkoztatás támogatása f) munkahely teremtés g) munkahely megırzés h) alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezı álláskeresıt foglalkoztató munkaadó támogatása i) megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának támogatása j) munkaerı-piaci program támogatása k) egyes általánostól eltérı foglalkoztatási formák támogatása 3.) álláskeresık támogatása (foglalkoztatáspolitika passzív eszközei) a) álláskeresési járadék b) álláskeresési segély c) költségtérítés d) vállalkozói járadék 4.) létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások a) végkielégítés
Az aktív eszközök további 4 csoportba rendezhetık: preventív eszközök, amelyek a munkanélküliség megelızését szolgálják (pl.: képzések elısegítése) keresletélénkítı eszközök, amelyek a munkanélküli állapot idıtartamát csökkentik és a munkanélküliek újra elhelyezkedését segítik (pl.: közhasznú munkavégzés támogatása, vállalkozóvá válás támogatása) kínálatcsökkentı eszközök (pl.: külföldiek magyarországi munkavállalásának korlátozása, illetve a magyarok külföldi munkavállalásának elısegítése) sajátos, esetleges eszközök, amelyek az új munkahelyek létesítését és a munkanélküliek elhelyezését támogatja (pl.: állásközvetítés). A válság hatására alkalmazott eszközök Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által jelenleg elérhetı programok és kiírt pályázatok a gazdasági válság hatásainak a mérséklését szolgálják. A munkaerıpiacon hátrányos helyzetőek foglalkoztatásának és képzésének elısegítését, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítják, a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatását támogatják, valamint a kis- és középvállalkozások mőködését is támogatják. A szociális és munkaügyi kormányzat becslése alapján mintegy 100.000 fıt fog érinteni hazánkban hosszabb - rövidebb idıintervallumban a világgazdaságban érzékelhetı recesszió foglalkoztatásra gyakorolt hatása. Az egyik legfontosabb cél a munkaerıpiac szempontjából annak megakadályozása, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalót elbocsássák. A gazdasági visszaesés következtében azonban lesznek olyan vállalkozások, amelyeknél a termelés visszaesése nem átmeneti jellegő, ezért a munkáltató kénytelen átszervezni tevékenységét és az alkalmazottak egy részétıl megválik. A létszámleépítésben érintett munkavállalókat segíteni kell abban, hogy újra megtalálják helyüket a munkaerıpiacon és a lehetı legrövidebb idıt töltsék munka nélkül. Ezért az OFA által meghirdetett pályázatok és projektek célja, hogy a munkáltatók a létszámleépítés során humánus megoldásokat alkalmazzanak, úgynevezett outplacement eljárást valósítsanak meg. Ennek keretében személyre szóló tanácsadás és álláskeresési-munkába helyezési szolgáltatások segítsék az elbocsátott dolgozót. A MEGİRZÉS-9122 célja a foglalkoztatottság megırzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál oly módon, hogy egyrészt a munkahelymegırzı bértámogatás, bérre és járulékaira 75, 50, 25 % támogatást jelent, másrészt a kiesı munkaidıre járó támogatás, a támogatás mértéke a személyi alapbér és járulékainak 80 %-a és 80 %-os támogatással igénybe vehetı képzési támogatás is. Az ÚJ KILÁTÁSOK-9111 a gazdasági visszaesés következtében elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elısegítı munkaerı-piaci szolgáltatásokat támogatja. Azon munkáltatók pályázhatnak, amelyek a gazdasági visszaesés következtében legalább 3 fıt el kívánnak bocsátani. A támogatás mértéke 100, 80, 60 %, de 200, illetve 150 ezer Ft/fıben maximálva van. Az elvárt eredmény, hogy bármilyen keresı tevékenységhez juttatja az
elbocsátott munkavállalót, vagy bármilyen ellátáseléréséhez segíti, vagy képzésbe vonja konkrét munkahely ígéretében, vagy legalább egy valós állásajánlathoz juttatja. A MUNKÁBA-9124 pályázatot az veheti igénybe, aki vagy a Munkaügyi Központ által közvetített álláskeresıket alkalmaz, vagy más munkáltatótól munkaügyi jogutódlással vesz át munkavállalót. A támogatás mértéke az érintettek munkabérének és járulékainak 75, 50, 25 %-a. A foglalkoztatás idıtartama 3 12 hónap, a támogatás idıtartamával azonos foglalkoztatási kötelezettséggel. A támogatási összeg 25 %-a, maximum 20 millió forint elılegként igényelhetı. Az 5M TRANZIT/8831 program célja a megváltozott munkaképességő személyek munkahelymegtartásának, illetve elsıdleges munkaerı-piacon való elhelyezkedésének segítése. A szervezetnek akkreditációval kell rendelkezni és a vállalt foglalkoztatási létszámot folyamatosan, de legfeljebb 12 hónapig meg kell tartani. A támogatható tevékenységek: akadálymentesítés, tárgyi eszköz beszerzés, képzés, munkagyakorlat-szerzés, utógondozás, humán szolgáltatás, szociális munka, menedzsment költség. A támogatás mértéke az egyes tevékenységeknél 80 vagy 100 %. Az ÚJ-TRANZIT/8832 projekt a megváltozott munkaképességő munkavállalók nyílt munkapiaci foglalkoztatását elısegítı tranzit-foglalkoztatási modellek támogatásáról szól. Akkreditációval nem rendelkezı szervezetek pályázhatnak. A pályázó vállalkozás munkagyakorlat szerzés megvalósítását vállalja. CSSF-Foglalkoztatás/2008 program célja a családsegítı szolgálatok foglalkozást elısegítı szolgáltatásainak fejlesztése. A program célcsoportja a rendszeres szociális segélyen élık és rendelkezésre állási támogatásban részesülık, valamint pályakezdı diplomás szociális szakemberek. Pályázhatnak Magyarországon mőködı családsegítı szolgálatok együttmőködésben. A támogatás mértéke 100 %. Az elvárt eredmény, hogy a célcsoportból a pályázó legalább 75 fıvel kapcsolatot létesít, illetve tart; a bevontak legalább 10 %-ának olyan jogviszonyt biztosít, amely számukra jövedelmet jelent. A REGSZOLG-2008 program célja a képzési rehabilitációt követı foglalkoztatási rehabilitáció segítése. Olyan non-profit szervezetek pályázhatnak, akik rendelkeznek munkaközvetítıi engedéllyel. A pályázó vállalja, hogy az érintetett 6 hónapon belül munkaviszony létesítéséhez segíti. 100 %-os támogatás kérhetı a program keretében foglalkoztatottak bérére és járulékaira, tárgyi eszközök beszerzésére, mőködési költségekre és a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos egyéb költségekre. A munkahelyek megırzését támogató pályázatok és programok mellett egyéb eszközöket is alkalmaznak hazánkban a válság kezelésére, ilyen a vállalkozóvá válás támogatása. 3 millió forintig terjedı támogatás visszatérítendı és/vagy vissza nem térítendı formában nyújtható, és a vállalkozóvá váló álláskeresı részére a minimálbér összegének megfelelı, legfeljebb hat hónap idıtartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskeresı részesül-e járadékban. A támogatások együttesen vagy külön is adhatók. Mindkét támogatás annak az álláskeresınek nyújtható, akit a Munkaügyi Kirendeltség legalább három hónapja álláskeresıként nyilvántart és, aki önmaga
foglalkozatását egyéni vállalkozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közremőködı tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már mőködı társas vállalkozáshoz csatlakozással) oldja meg. Jelentıs továbbá a munkaerı-piaci képzésre, átképzésre, továbbképzésre fordított anyagi támogatás mértéke is, valamint a közhasznú munka támogatása és a bértámogatás is. A passzív eszközök közül az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély alkalmazása jellemzı. Álláskeresési járadék esetén konjunktív feltételeknek kell teljesülniük (azaz együttesen kell fennállniuk): a járadékra jogosult egyénnek regisztrált álláskeresınek kell lennie; az álláskeresıvé válását megelızı 4 éven belül legalább 365 napnyi munkaviszonnyal kell rendelkeznie; rokkantsági, baleseti-rokkantsági nyugdíjra nem lehet jogosult és táppénzben nem részesülhet; továbbá munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és a Munkaügyi Központ nem tudott neki megfelelı munkahelyet felajánlani. Álláskeresési segély illeti azokat a munkanélkülieket, akik 180 napnyi álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, a folyósítási idıt kimerítették, de még nem találtak munkát maguknak. Továbbá az álláskeresést megelızı 4 éven belül szereztek 200 nap munkaviszonyt, de nem szereztek jogosultságot az álláskeresési járadékra; korábban elınyugdíjra voltak jogosultak: akik megfelelnek ezeknek a feltételeknek és az öregségi nyugdíjhoz már csak 5 évük lenne hátra, most igénybe vehetik az álláskeresési segélyt, melynek mértéke a mindenkori minimálbér 40%-a. Összegzés A válság hatására a munkaerıpiacon kialakult helyzetre a hazai kormány és foglalkoztatásért felelıs szervezetek jól reagáltak. A válság kezelésére több pályázatot is megnyitottak, gyorsan reagáltak a kialakult kedvezıtlen helyzetre. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket szélesebb körben alkalmazzák a passzív eszközökkel szemben. A munkanélküliség növekedésének visszafogása továbbra is élen jár a gazdaságpolitikai prioritások között. Kismértékő módszertani változás is tapasztalható, míg korábban az állami támogatás célja a munkahelyeknek a változatlan struktúrában való fenntartása volt, mostanában már támogatják a munkaerı átképzését, átcsoportosítását más szektorokba. A kormánynak szembe kell néznie azzal a ténnyel is, hogy a munkanélküliség kezelésére hivatott eszközök többsége: az álláskeresési támogatás, a szociális segélyrendszer, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök jelenlegi formájukban nem adnak teljes megoldást a növekvı munkanélküliség és különösképpen a növekvı hosszú távú munkanélküliség kezelésére, ugyanakkor a válság kezelésében kiemelt szerepet töltenek be. Pár hónap elteltével érdemes újra megvizsgálni, hogy az alkalmazott eszközök mennyire voltak hatékonyak a válság kezelésére és milyen eredményeket értek el.
Irodalomjegyzék [1] Frey, M.: EU-konform foglalkoztatáspolitika. OFA, Budapest, 2001. 1-511. [2] Galasi, P.: Munkanélküliek álláskeresési magatartása. Közgazdasági Szemle, 1996. 805-815. [3] Nagy, K.: Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban, Munkaügyi Szemle, 44. évfolyam, 2. szám, 2000. 51-53. [4] Stiglitz, J. E.: Taxation, public policy, and dynamics of unemployment. International Tax and Public Finance, Vol. 6. 1999. 239-262. [5] www.ofa.hu [6] A munkaerıpiaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján, AFSZ adatok [7] 1991. évi IV törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról