BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

HEFOP/2004/3.3 1-P.-2004-09-0113/1.0 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Kiadások dátumai: 1. sz. verzió dátuma: 2005. április 2. sz. verzió dátuma: 2006. november 3. sz. verzió: 2007. március 3. sz. verzió 1. sz. módosítása: 2009. december Jóváhagyta: 1-3. sz. verziókat Dr. Roóz József, rektor 3. sz. verzió 1. sz. módosítást Sándorné Dr. Kriszt Éva, rektor

2/49 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. HATÁLYBA LÉPTETŐ NYILATKOZAT...3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...4 2.1. A BGF jelenlegi helyzete...5 2.2. A BGF állami feladatként ellátandó alaptevékenysége...6 3. NYILATKOZATOK...7 3.1. Küldetés nyilatkozat...7 3.2. A Budapesti Gazdasági Főiskola minőségpolitikája...8 3.3. Minőségpolitikai nyilatkozat...9 3.4. A Budapesti Gazdasági Főiskola Jövőképe... 10 4. BGF SZERVEZETI STRUKTÚRA MODELLJE... 14 4.1. Főiskolai szintű (rektorátusi) szervezeti egységek... 15 4.2. A minőségirányítás főiskolai szervezete... 16 5. A BGF MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE... 19 5.1. Általános követelmények... 19 5.2. A minőségirányítási rendszer felépítése... 20 5.3. Az oktatás minőségirányítási rendszere... 26 6. A BGF VEZETŐSÉGÉNEK MINŐSÉG IRÁNTI FELELŐSSÉGE... 29 7. A BGF ÖNÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE... 32 7.1. BGF stratégiai szabályozási rendszere... 33 7.2. Az önértékelés alapinformációit képző felmérési kérdőívek... 35 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK... 47

3/49 1. HATÁLYBA LÉPTETŐ NYILATKOZAT A minőségirányítási kézikönyvben leírt minőségirányítási rendszer a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF), illetve a vele együttműködő szakközépiskolákban folyó felsőfokú szakképzésekre (FSZ) vonatkozik. A kézikönyvben leírt minőségirányítási rendszer követi az ISO 9001:2000 és az EFQM szerinti minőségirányítási rendszerek kialakításának követelményeit, és elveit. Alapvető eleme az önértékelés, amelyhez általánosan használható eszközt, kérdőívet is biztosít. A BGF és az FSZ képzésben együttműködő szakközépiskolák oktatói és munkatársai felelősséget viselnek a képzéssel kapcsolatos minőségpolitika megvalósításáért, a minőségi célkitűzések teljesítéséért, a minőséget befolyásoló tevékenységek előírásszerű végrehajtásáért. Minden, a képzésekben közreműködő munkatársnak joga és kötelessége, hogy a folyamat bármely fázisában tapasztalt, minőséget károsan befolyásoló jelenséget észlelve azt jelezze, illetve hatáskörének megfelelően megszüntesse. A képzési tevékenységekre vonatkozó minőségirányítási kézikönyvet és a hozzá kapcsolódó minőségügyi dokumentumokat hatályba léptetem, és elrendelem a teljes dokumentációval leírt rendszer működtetését. Budapest, 2009. december 1. Sándorné dr. Kriszt Éva rektor

4/49 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Budapesti Gazdasági Főiskolát a magyar felsőoktatás integrálására irányuló oktatáspolitikai elhatározás, illetve az ennek jegyében elfogadott, a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény hozta létre, három jogelőd intézmény a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola összevonásával. A jogelőd intézmények a BGF főiskolai karaiként (KVIK, KKK, PSZK) működnek. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (továbbiakban: KVIK) elődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia volt, amely 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémiával bővült. 1945 előtt Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskola nevet viselte, itt képezték a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. 1945-1962 között középfokú kereskedelmi iskolaként, a képzés újjászervezésével Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskola néven működött. 1969-ben Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola néven főiskolai rangot kapott, 1992-ben az idegenforgalmi szakkal történő bővülésével vette fel a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola nevet. A Külkereskedelmi Kar (továbbiakban: KKK) története 1957-ig nyúlik vissza, ekkor jött ugyanis létre a hazai külkereskedelem számára a nyelveket beszélő, magasan képzett szakembereket oktató Külkereskedelmi Levelező Iskola. Az iskola 1962- ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává, ahol a nyelvi, illetve levelező képzés keretében külkereskedelmi áruforgalmi szakismereteket oktattak, valamint külkereskedelmi üzletkötőket képeztek (1964-tól már három szakkal és négy nyelvi tanszékkel működött) 1971-ben az intézmény Külkereskedelmi Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. A Pénzügyi és Számviteli Kar (továbbiakban: PSZK) eredete ugyancsak a Pesti Kereskedelmi Akadémia 1857-es megalakításáig vezethető vissza, s így története egybefonódott 1945-ig a KVIK-éval, ugyanabban az intézményben (Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskola) képezték ugyanis a két világháború között a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. A II. világháborút követően először középfokú szakiskolaként, majd felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolaként működött. Az intézmény 1962-ben nyert főiskolai rangot Pénzügyi és Számviteli Főiskola néven, s 1971-ben Zalaegerszegen, majd 1972-ben pedig Salgótarjánban alakultak területi intézetei.

2.1. A BGF jelenlegi helyzete MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Oldalszám: 5/49 A Budapesti Gazdasági Főiskola a magyar felsőoktatási szektor egyik legelismertebb vezető főiskolai intézménye. Mintegy 20.000 hallgatójával jelentős szerepet tölt be az oktatási piacon, amelyet a képzések iránti hallgatói kereslet jól jelez. A jogelőd intézmények hagyománya és szellemi potenciálja a 2000. január 1-je óta működő integrált intézményben fokozottan összeadódott. Ennek is köszönhető, hogy az itt végző széles látókörű, innovatív készségekkel, biztos szakmai tudással, valamint szakma-specifikus idegennyelv-ismerettel rendelkező, gyakorlati szakemberek iránt a munkaerőpiac jelentős keresletet támaszt. A főiskola országos beiskolázású intézmény, mely jelentős mértékben képez költségtérítéses hallgatókat. Regionális szerepköre Budapesten kívül a PSZK Salgótarjáni Intézetének és Zalaegerszegi Intézetének tevékenységében nyilvánul meg. A BGF a felnőttképzés révén, az életen át tartó tanulás egyik fontos központjává is vált, továbbá az országos hálózatban folytatott felsőfokú szakképzés, valamint a távoktatás segítségével az ország teljes területét lefedi. A BGF stabil külkapcsolatokkal rendelkezik, amelynek köszönhető a közös alapképzési oklevelek kiadása, illetve a számottevő hallgatói és oktatói mobilitás. Az angol, német, illetve francia nyelven, nemzetközi kooperációban folyó szakmai képzésben ma már nem csupán, sőt nem is elsősorban külföldön előtanulmányokat folytatott magyar hallgatók vesznek részt, hanem Európa és más földrészek különböző országainak ifjú állampolgárai is. Az intézmény elismertségét jelzi, hogy munkatársai tagjai az intézményhez kötődő tudományterületek legfontosabb nemzetközi szervezeteinek. A főiskola kiterjedt és színvonalas szolgáltatásokat nyújt hallgatóinak, és jellemző sajátossága, hogy önálló, akkreditált Nyelvvizsga és Továbbképző Központtal rendelkezik. A BGF és karai folyamatosan megújuló, rugalmas és a piaci igényekhez alkalmazkodó képzésével és színvonalas szolgáltatásaival a hazai oktatási és felhasználói piacon egyaránt jól ismert márkanevek. Ez a piacvezető pozíció és részesedés megnyilvánul a nappali alapképzési szakokra történő, többszörös és növekvő túljelentkezésekben, az újabb diplomáért folyó alapképzés, valamint a szakirányú továbbképzés folyamatosan gazdagodó népszerűségében, a végzettek számára lehetőséget nyújtó munkahelyek felmérések által visszaigazolt bővülő számában, javuló szakmai és anyagi feltételeiben.

6/49 2.2. A BGF állami feladatként ellátandó alaptevékenysége A Szervezeti és Működési Rendben felsorolt tudományterületeken, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, felsőfokú szakképzést, alapképzést, mesterképzést, szakirányú továbbképzést folytathat nappali, esti és levelező munkarendben, továbbá távoktatásban. Ezekben a képzési formákban oklevelet ad ki. Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz-fejlesztést végez. Az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzet ellátást, könyvtári szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőségeket nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét szolgálják. A Főiskola feladatai teljesítése érdekében igazgatási, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket működtet. A BGF alaptevékenységén belüli kiegészítő tevékenysége A BGF az alaptevékenységén belül jogosult olyan kiegészítő tevékenység végzésére, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésére álló, és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználására nem nyereségszerzés céljából végez. Ilyen például: Előkészítő tanfolyam tartása, Az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók számára olyan képzés, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. Költségtérítéses képzés a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon. A BGF szakmai tanácsadó és kutatási tevékenysége A BGF alaptevékenységén túlmenően alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül jogosult az alapító okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Rendben meghatározott feladatkörnek megfelelő szolgáltatási tevékenységre a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.

3. NYILATKOZATOK 3.1. Küldetés nyilatkozat MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Oldalszám: 7/49 A Budapesti Gazdasági Főiskola, mint a felsőoktatás jelentős képviselője sokoldalú alapképzéssel, mesterképzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel, valamint kutató-fejlesztő tevékenységgel szolgálja a társadalmat és a gazdasági élet szereplőit. Legfontosabb feladatának olyan pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, idegenforgalmi, kommunikációs és külkereskedelmi szakemberek kibocsátását tekinti, akik alkalmazkodni képesek a gazdasági élet változásaihoz, tudásukkal, kezdeményező és vállalkozó készségükkel, toleráns magatartásukkal hozzájárulnak a vállalkozások, a gazdaság és az ország gyarapodásához és a versenyképességének javulásához. Ezen küldetését társadalmi-gazdasági-szakmai környezetével harmonikusan együttműködve, a legkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazásával valósítja meg. Az elméleti és a gyakorlati képzést folyamatosan fejleszti, a változó igények és az európai trendek figyelembe vételével. A tantervek, oktatási anyagok, tematikák összeállításakor egyaránt fontosnak tartjuk az időtálló alapismeretek, és a mindennapi feladatok ellátásához szükséges gyakorlati tudnivalók átadását a hallgatóknak. Célunk, hogy a főiskoláról kikerülő szakemberek magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel, nyelvtudással, nemzetközi kitekintéssel rendelkezzenek, jártasak legyenek az informatikában és a menedzsment módszerek alkalmazásában is. A főiskola az alapképzés mellett fontos feladatának tekinti - az élethosszig tartó tanulás keretében - a mesterképzést, szakképzést, szakirányú továbbképzést, felnőttoktatást, távoktatást és a munkaadók igényeihez illeszkedő programok megvalósítását is. A Budapesti Gazdasági Főiskola munkatársait úgy választja ki, hogy képesek legyenek magas szinten ellátni a felsőoktatási feladatokat, az elméleti kutatásokat és a hallgatók nevelését, jellemformálását egyaránt. A főiskola támogatja az oktatást-kutatást végző munkatársainak továbbképzését, szakmai fejlődését. Lehetővé teszi a szabad témaválasztást, a kutatómunkát és ezzel megteremti az oktatás színvonalának emelését és az oktatási ismeretanyag folyamatos korszerűsítését. A Budapesti Gazdasági Főiskola a felsőoktatás és a gazdasági élet része. Ápolja és fejleszti kapcsolatait a társintézményekkel, nemzetközi és hazai vállalkozásokkal. Figyelembe veszi a munkaerőpiac mennyiségi és minőségi igényeit, és felkészíti hallgatóit, hogy azok megalapozott elméleti tudással, gyakorlati felkészültséggel rendelkező, hivatásukat szerető jellemes, polgári értékeket és hazájukat becsülő résztvevői legyenek a gazdasági és társadalmi életnek.

8/49 3.2. A Budapesti Gazdasági Főiskola minőségpolitikája A Budapesti Gazdasági Főiskola célja, hogy megbízható, magas színvonalú szolgáltatással, gyakorlatorientált képzéssel biztosítsa az intézmény hazai és nemzetközi versenyképességét. E cél elérése érdekében a főiskola vezetése a legkorszerűbb eszközök, és módszerek alkalmazására épít, támogatja az élethosszig tartó tanulást, valamint az oktatás minőségének fejlesztését. Küldetésünk, hogy alkalmazható, a kor és a munkaerőpiac igényeit kielégítő, folyamatosan megújuló, magas színvonalú képzést biztosítsunk hallgatóink számára. Célunk továbbá, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola a felsőoktatási versenyben megszerzett pozícióját folyamatosan erősítse, partneri megítélése kedvező legyen, hallgatói versenyképes tudást és diplomát szerezzenek, a piaci követelményeknek megfelelő szakokat, kurzusokat indítson, a leghatékonyabb előadás- és szeminárium technikákat alkalmazza, áttekinthető és egységes számonkérési és visszajelzési rendszert alakítson ki, a karok között hatékony belső kommunikációt és együttműködést biztosítson, munkatársai számára megfelelő munkakörnyezetet és szakmai fejlődést biztosítson, szervezeti kultúráját folyamatosan fejlessze. A főiskola vezetése arra ösztönzi munkatársait, hogy a mindenkor megkívánt minőség érdekében: munkájukkal szemben fokozottan igényesek legyenek, a minőségpolitikát megismerjék és alkalmazzák, ismereteiket, szaktudásukat folyamatosan bővítsék. A Minőségpolitika megvalósítása érdekében a főiskola vezetősége kötelezettséget vállal az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetésére, a működtetéséhez szükséges erőforrások biztosítására, a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztésére.

9/49 3.3. Minőségpolitikai nyilatkozat A Budapesti Gazdasági Főiskola, mint a felsőoktatás jelentős képviselője sokoldalú alapképzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel, valamint kutató-fejlesztő tevékenységgel szolgálja a társadalmat és a gazdasági élet szereplőit. Egész életen át történő kötődést és tanulást biztosító intézmény. Versenyképességét a legkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazására és a minőség folyamatos fejlesztésére építi. A BGF felső vezetése aktívan közreműködik a minőségirányítás teljes körű szervezésében és végrehajtásában. A Budapesti Gazdasági Főiskola vezetősége meghatározó tényezőnek tekinti a partneri igényeket kielégítő, színvonalas, a hatályos jogszabályoknak megfelelő minőségű felsőfokú szakmai képzések szervezését, annak érdekében, hogy a Főiskola eleget tegyen ezzel kapcsolatban a küldetésében előírtaknak és a gazdasági és társadalmi igényeknek. A BGF vezetősége a felsőfokú szakmai képzésekkel kapcsolatos minőségi célok elérése érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy önértékelésen nyugvó minőségirányítási rendszert vezet be, amelyet minden partnerként vele együttműködő szakközépiskola konstruktív együttműködésével folyamatosan működtet és tökéletesít. A BGF munkatársait úgy választja ki, hogy a felsőoktatási feladatokat, az oktatást a követelményeknek megfelelően elégítse ki, minőségpolitikáját és minőségirányítási rendszerét időszakosan átvizsgálja, aktualizálja, fejleszti, hogy a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásainak, a Magyar Akkreditációs Bizottság elvárásainak, valamint az Oktatási Minisztérium felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos útmutatásainak megfeleljen. A BGF minden a felsőfokú szakképzésben közreműködő munkatársa kötelező feladatává teszi a minőségi munkavégzést, a minőségirányítási rendszer előírásainak betartását és annak folyamatos fejlesztésében való közreműködést, melynek érdekében a vezetés kialakítja a minőségtudatos munkavégzés alapelveit. Külső közreműködőinktől, az együttműködő szakközépiskoláktól is elvárjuk a minőségpolitikai irányelvek iránti elkötelezettséget, hogy hozzájáruljanak a felsőfokú szakmai képzések minőségének folytonos fejlesztéséhez. A Budapesti Gazdasági Főiskola integrált minőségirányítási rendszert alkalmaz, amely ötvözi az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti rendszert, az EFQM alapú önértékeléssel. Dr. Roóz József a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora

10/49 3.4. A Budapesti Gazdasági Főiskola Jövőképe A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 151. (5) bekezdésének megfelelően a BGF-ben elkészítettük az intézményfejlesztési tervet, ami az intézmény stratégiai alapdokumentuma. Az intézményfejlesztési terv elkészítése előtt az intézmény áttekintette az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményeit, és a társadalmi egyeztetésen lévő vonatkozó Operatív Programokat, a kormány Felsőoktatási Fejlesztési Programját, s az abban lefektetett szakmai fejlesztési, irányítási és finanszírozási koncepciókat. Ezek alapján meghozta az intézmény a stratégiai döntéseket a működés, a profil, a finanszírozási és irányítási rendszer reformjának megtervezéséhez illetve továbbviteléhez. Az ország legnagyobb főiskolájaként az elsődleges törekvés, hogy elméletileg jól felkészült, széles látókörű, etikailag igényes, innovatív készségekkel, biztos szakmai tudással, valamint szakma specifikus idegennyelv-ismerettel rendelkező gyakorlati értelmiségi szakemberek képzése. Célja, hogy a felsőfokú szakképzésben betöltött szerepet megőrizve folyamatosan emeljük az oktatás színvonalát, megfeleljünk a változó munkaerő-piaci igényeknek, s hallgatók számára színvonalas és ösztönző tanulási környezetet biztosítsunk. Megalapozott piaci felmérések és becslések szerint a BGF iránti hallgatói kereslet a következő években stabilnak, egyes képzési ágazatokban és formákban bővülőnek ígérkezik, s ez biztonságos alapot nyújt a hosszabb távú tervezéshez. A felgyorsult gazdasági fejlődés, a gazdaság alkalmazkodási kényszerei és a társadalmi mobilitás igénye hosszabb távon is szükségletet teremt az értelmiségi át- és továbbképzésre, továbbá az egész életen át tartó tanulásra, ami főiskolánk mesterképzési, illetve szakirányú továbbképzési kurzusai iránt jelent stabil keresletet. A BGF ezen kiélezett versenyben csak úgy állhat helyt, ha olyan, világosan definiált jövőképpel rendelkezik, amely egyszerre tartalmazza az érték- és hagyományőrző stabilitás és innováció, a folyamatosság és permanens megújuló-készség elemeit. E jövőképben helye van a képzési profil és kínálat lehetőségek és igények szerinti további bővítésének éppúgy, mint a nyújtott szolgáltatások minősége javítására irányuló szándéknak. Célkitűzés a valódi integráció végrehajtása, az új felsőoktatási kihívásoknak való megfelelés, az új felsőoktatási törvényben szabályozott működés feltételeinek megteremtése, a Bolognai folyamatból fakadó tartalmi, szakmai megújulásra való törekvés, az intézmény szervezetének modernizálása, a működés hatékonyságának javítása. Az oktatási-kutatási egységek kialakítása mellett kiemelt szerepet kell kapjanak a menedzsment funkciók és a szervezeti struktúra fejlesztése, a modern európai egyetemek menedzsment struktúrájához való közelítés.

11/49 A BGF KÜLDETÉSE A BGF KÜLDETÉSE AZ, HOGY A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN, VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYÁGAK TERÜLETÉN MAGYAR ÉS IDEGEN NYELVEN AZ ALAPKÉPZÉSBEN, A MESTERKÉPZÉSBEN, A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSBEN, A FELNŐTTKÉPZÉSBEN, A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN AZ ORSZÁGBAN ÉS NEMZETKÖZILEG IS EGYARÁNT VONZÓ, VEZETŐ GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY LEGYEN. A BGF VÍZIÓJA A BGF VÍZIÓJA, HOGY A MESTERKÉPZÉS ÉS A DOKTORI ISKOLA LÉTREHOZÁSÁRA VALÓ TÖREKVÉS MELLETT HOSSZABB TÁVON A MÁR NEMZETKÖZILEG ELISMERT SZAKJAIHOZ HASONLÓAN, KÜLFÖLDI PARTNEREKKEL EGYÜTTMŰKÖDVE A FŐISKOLA KÜLÖNBÖZŐ SZAKKÉPESÍTÉSEI, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI VÉGZETTSÉGET IGAZOLÓ OKLEVELEI NEMZETKÖZILEG ELISMERTEK LEGYENEK Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott prioritások az alábbiak: - gazdaságfejlesztés, - közlekedésfejlesztés, - társadalom megújulása, - környezeti és energetikai fejlesztés, - területfejlesztés, - államreform. A prioritások közül a Budapesti Gazdasági Főiskola a gazdaságfejlesztés, a társadalom megújulása és a területfejlesztés területén kíván jelentős fejlesztéseket elérni, és hozzájárulni az Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeréhez. A gazdaságfejlesztés prioritáson belül: Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek elemei közül: a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása; a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése; a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; az innovációs együttműködések és a technológiatranszfer ösztönzése; a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése. A társadalom megújulása prioritáson belül: A foglalkoztathatóság javítása, amelynek elemei közül: a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek elemei közül: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés együttműködő, regionális rendszerének kialakítása; a szerkezetváltási folyamatok munkaerőpiaci hatásainak kezelése; a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése. Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése, amelynek elemei közül: a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása; gazdálkodási és vállalkozási készségfejlesztés.

12/49 Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés, amelynek elemei közül: a pedagógusképzés és továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések elősegítése és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése. Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében, amelynek elemei közül: regionális tudásközpontok kialakítása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok. Társadalmi részvétel és befogadás, amelynek elemei közül: a hátrányos helyzetűek köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja; diszkrimináció elleni küzdelem; a helyi közösségek erősítése. A humáninfrastruktúra fejlesztése, amelynek elemei közül: további térségi integrált szakképző központok létrehozása és a regionális képzési hálózat kialakítása; oktatási informatikai fejlesztések; egyetemi innovációs központok megerősítése; akadálymentesítés; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések. A területfejlesztés prioritáson belül: A hét regionális operatív program közül az Észak-magyarországi Regionális OP, Középmagyarországi Regionális OP, Nyugat-dunántúli Regionális OP végrehajtásában kíván az intézmény karai és területi intézetei révén részt venni. A regionális operatív programok legfontosabb céljai közül kiemelten kezeli az intézmény az alábbi programokat: - a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a települések átfogó, integrált fejlesztése, - a humáninfrastruktúra fejlesztése. Gazdaságfejlesztés, munkaerő-piaci kapcsolatok területén: - munkahelyi képzések támogatása - a szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének összehangolt fejlesztése, a gazdaság igényeihez illeszkedésük ösztönzése - a pályaválasztási és pályamódosítási döntéseket megalapozó pálya-tanácsadási, pályaorientációs információs rendszer és a pályakövetés rendszerének fejlesztése - munkaerő-piaci rugalmasság: a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjesztése - a partnerség erősítése - vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása) - a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadását támogató infrastruktúra fejlesztése - a kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében - felsőoktatási intézmények K+F infrastruktúrájának fejlesztése, elsősorban vállalatokkal közös kutatási, ipari projektekben. Képzésfejlesztési területén: - átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és felnőttképzési programok - formális, nem-formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása - tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése

13/49 - a kompetencia alapú oktatás fejlesztése, valamint korszerű pedagógiai tartalmak, tananyagok és módszerek fejlesztése és elterjesztése - tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése az iskolarendszerű képzésben - a gyakorlati oktatás fejlesztése - a tudományos eredményének társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése - a kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében - fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerő minősége és adaptivitásának fejlesztése érdekében. A főiskola működési területei szerint részletesen kidolgozott stratégiai célkitűzéseket a Budapesti Gazdasági Főiskola Intézményfejlesztési Terve tartalmazza. A Főiskola az oktató-nevelő munkáját, illetve az ezekkel kapcsolatos igazgatási, szervezési és gazdálkodási feladatait szervezeti egységekre tagozódva végzi. A Főiskola főiskolai szintű központi igazgatási, szervezési, ellenőrzési, gazdasági-műszaki, illetve szolgáltatási egységeket magában foglaló Rektorátusra, főiskolai szintű alapozó intézetekre (a továbbiakban: alapozó intézet), karokra, szakmai intézetekre, területi intézetekre, intézeti tanszékekre tagolódik.

14/49 4. BGF szervezeti struktúra modellje GAZDASÁGI TANÁCS Titkárság SZENÁTUS Rektori tanács Rektori kabinet Kutatóközpont REKTOR Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság Minőségügyi Iroda Mesterképzési központ Tanácsadó testület Tudományos tanács Informatikai bizottság Ellenőrzési osztály Nyelvvizsga és továbbképző központ Általános rektorhelyettes Tudományos rektorhelyettes Felnőttképzési rektorhelyettes Oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes Gazdasági és műszaki főigazgató Főtitkár Rektori tanács Rektori hivatal vezetője Közgazdasági és módszertani intézet Minőségügyi megbízott Idegennyelvi és kommunikációs intézet Minőségügyi megbízott Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Külkereskedelmi Kar Pénzügyi és Számviteli Kar Dékáni Tanács Dékán Minőségügyi felelős Dékáni Tanács Dékán Minőségügyi felelős Dékáni Tanács Salgótarjáni intézet Zalaegerszegi intézet Dékán Min. megb. Min. megb. Minőségügyi felelős Üzleti szakoktató és Pedagógiai intézet. Nemzetközi gazdálkodás intézet Menedzsment és emberi erőforr. int. Turizmus Vendéglátás intézet Kereskedelmi és marketing intézet Társadalomtudományi intézet Pénzügy és számviteli intézet Min. megb. Min. megb. Min. megb. Min. megb. Min. megb. Min. megb. Min. megb.

15/49 4.1. Főiskolai szintű (rektorátusi) szervezeti egységek A főiskolai szintű szervezeti egységek a BGF feladatai teljesítéséhez szükséges igazgatási, szervezési, ellenőrzési, gazdasági-műszaki és egyéb szolgáltató önálló egységek, melyek a főiskola egészére kiterjedő hatáskörrel működnek. Gazdasági Tanács Rektori Tanács Rektori Kabinet Kutató Központ Mesterképzési Központ Tudományos Tanács Informatikai Bizottság Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság Ellenőrzési Osztály Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Minőségügyi Iroda Rektori Hivatal A Főiskola vezetése A Főiskola a mindenkor hatályos jogszabályok és egyéb belső szabályzatok, rendelkezések keretei között működik. A vezetésben az Ftv. rendelkezései, valamint a Szervezeti és Működési Rendjében meghatározott munkamegosztás szerint a, tanácsadó és ellenőrző testületek (Tanácsadó Testület, Tudományos Tanács, Gazdasági Tanács, Rektori Tanács, Rektori Kabinet, Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság, egyéb bizottságok, szakmai intézetek mellett működő szakmai tanácsadó testületek) működnek közre.

4.2. A minőségirányítás főiskolai szervezete MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Oldalszám: 16/49 A BGF minőségirányítási rendszerének központi eleme egy minőségirányítási keretrendszer bevezetése és hatékony működtetése. Erre azért van szükség, mert a bolognai folyamat adaptációja során a Kari specialitások messzemenő figyelembevétele mellett egységes képzési rendszer került bevezetésre elsősorban a felsőfokú alapképzés új szakjainál. (Egységesülő tantervek tantárgyi programok bevezetése). A BGF felső vezetése a nemzetközi minőségirányítási szabványok széleskörű megvizsgálása, előnyeinek és hátrányainak feltárása nyomán úgy döntött, hogy fokozatos bevezetéssel az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer megvalósítását és auditálását készíti elő. A bevezetésre kerülő minőségirányítási rendszernek kapcsolódnia kell az eredményesen alkalmazott EFQM modell alapján végzett önértékelési rendszerhez. A BGF vezetése 2000. július 1-én létrehozta a koordináló és tanácsadó testületét a Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottságot, majd a rektorhoz tartozó operatív szervezetet, a Minőségügyi Irodát (szervezeti ábra). A Minőségbiztosítási és Értékelő Bizottság tagjai a Főiskola karainak, ill. intézeteinek munkatársai: három kari, kilenc intézeti tag és a HÖK három képviselője. Fontosabb feladatai a következők: A BGF minőségpolitikájának és minőségcéljainak elfogadása, A BGF 3-5 éves minőségügyi stratégiai tervének, mint funkcionális részstratégia akciótervének (projekt tervének) elfogadása, A tervfeladatok végrehajtásának ellenőrzését összegező éves jelentések elfogadása, A BGF minőségirányítási rendszer eredményességének figyelemmel kisérése, A BGF minőségpolitikájával és minőségcéljaival kapcsolatos módosító javaslatok kezdeményezése és kidolgozása, A BGF minőségirányítási rendszerének fejlesztésével kapcsolatos javaslattétel

17/49 A Minőségügyi iroda közvetlenül a rektorhoz tartozik, fontosabb feladatai a következők: A BGF minőségügyi tevékenységének operatív irányítása A kari minőségügyi felelősekkel való szakmai kapcsolattartás és együttműködés, A BGF stratégiai küldetésének (szervezetpolitikájának) részeként, az intézmény minőségpolitikájának összeállítása, A BGF 3-5 éves minőségügyi stratégia tervének, mint funkcionális részstratégia akciótervének (projekt tervének) elkészítése, A minőségstratégia akcióterveinek megfelelően az éves minőségbiztosítási tervek elkészítése, A minőségfejlesztési tervek lebontása folyamatokra, kari, illetve intézeti szinten, A végrehajtás koordinálása és felügyelete folyamatonként a felelősökkel, A terv feladatok végrehajtásának ellenőrzését összegző éves jelentések készítése folyamatonkénti bontásban, Az eltérések visszacsatolása a minőségstratégiához, javaslatok készítése a stratégia esetleges módosítására, Folyamatos ellenőrzés és elemzés a környezetnek az intézmény minőségi folyamataira gyakorolt pozitív és negatív hatásáról, Az intézmény minőségi rendszerének folyamatos felülvizsgálata, erről jelentés készítése és tájékoztatás küldése a kari, illetve az intézeti vezetőknek

18/49 A BGF Karain/Intézeteiben minőségirányítási felelősök/megbízottak működnek. A kari/intézeti minőségbiztosítási felelősök/megbízottak feladatai: A minőségirányítási rendszer Kari/Intézeti szintű működtetésének figyelemmel kísérése. A Kari/Intézeti önértékelések elvégzése, az eredmények értékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a Karok vezetőinek. Kari/Intézeti éves minőségfejlesztési programok kidolgozása. A Kari/Intézeti önértékelések eredményeinek eljuttatása a Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottságra, valamint Minőségügyi Irodára. A partnerek által meghatározott elvárások, követelmények meghatározása. Kérdőíves felmérések készítése évente egy alkalommal. A kérdőívek kiértékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetőinek. A minőségirányítási rendszer Kari/Intézeti szintű éves átvizsgálásának előkészítése, A minőségirányítási dokumentumok kialakítása, nyilvántartása, az érdekeltekhez történő eljuttatása, a hatálytalanított példányok visszavonása, archiválása. A minőségirányítási dokumentumokban előírtak hatékony megvalósításának ellenőrzése. Az akkreditációs eljárás segítése. A szükséges minőségügyi jelentések elkészítésének támogatása. A minőségszemlélet terjesztése akár oktatások keretében is a Karon/Intézetben. Folyamatos kapcsolattartás a Főiskola Minőségügyi Irodájával. A Kari/Intézeti minőségirányítási felelősöket a Karok/Intézetek felelős vezetői (Dékánok/Intézetvezetők) jelölik ki.

19/49 5. A BGF MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 5.1. Általános követelmények A minőségirányítási rendszer a Budapesti Gazdasági Főiskola irányítási rendszerének meghatározó része. A rendszer dokumentációja kapcsolódás esetén hivatkozik a Főiskola meglévő szabályzataira és tartalmazza azokat a sztenderdeket, folyamatokat és eljárásokat, melyek a Minőségpolitikában meghatározott célkitűzések megvalósításához vezetnek. Ezeknek a figyelemmel kisérése lehetővé teszi a rendszer fejlesztése során elért állapot folyamatos kiértékelését. A főiskolai minőségirányítási rendszer kialakításának célja: - az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása, - a kutatások magas színvonalú, eredményes végzése, - a BGF társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása, - a működés hatékonyságának fokozása, - a hallgatók, oktatók, kutatók, főiskolai dolgozók, a végzett hallgatók alkalmazói, az intézménnyel kapcsolatban álló szervezetek, intézmények, külső partnerek megelégedettségének fokozása, az igények maximális kielégítése. A BGF a minőségirányítási rendszerének kialakításánál és működtetésénél a következőket veszi figyelembe: - a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásait, - a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalásait, és javasolt szempontrendszerét, - az Oktatási Minisztériumnak a felsőoktatás minőségbiztosítására vonatkozó útmutatásait, - A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit (ENQA)/2005. - Az EFQM EU konform kiválóság modell szempontrendszerét, - A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei és annak irányelvei, (ENQA) - a Budapesti Gazdasági Főiskola Küldetésnyilatkozatát, - a minőségirányítási rendszerre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, különös tekintettel az európai egyetemek és főiskolák együttműködési és egységesítési törekvéseire. A Főiskola minőségirányítási kézikönyve az intézményi működés minőségközpontú korszerűsítését kívánja elősegíteni. Ez három célelem mentén valósítható meg: A szervezeti kultúra fejlesztése, amely a munkatársak belső igényességét hangsúlyozva, az öntanulási, önfejlődési folyamat állandó fenntartására, valamint a kulcsfontosságú külső partnerek megelégedettségének elsődlegességére fókuszál. A minőségirányítási rendszer folyamatainak fejlesztése a szervezeti önértékelés modelljének felhasználásával. A cél olyan, a követelményekhez illeszkedő, illetve azokhoz kapcsolódó kétszintű szervezeti önértékelési rendszer megalkotása, ami

20/49 biztosítja az intézmény működésének folyamatos értékelését, lehetőséget nyújtva a fejlesztési területek definiálására és a javításra.(pl. PDCA logikával) A működés folyamatok korszerűsítése az intézmény által lefektetett irányvonal mentén, mind az alaptevékenységekre, mind a támogató tevékenységekre kiterjedően. 5.2. A minőségirányítási rendszer felépítése Az oktatási miniszter a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény minőségirányítási rendszerre vonatkozó fontosabb előírásai: 2. (1) E törvény célja továbbá l) A felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerének fejlesztésével annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézmények a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismereteket közvetítsenek hallgatóik részére. A felsőoktatási intézmény működésének alapelvei 20. (4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. 21. (2) A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni a minőségbiztosítás rendszerét. (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát,. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A Felsőoktatási Törvény érvényesítése érdekében a Budapesti Gazdasági Főiskola integrált minőségirányítási rendszert valósít meg, amely ötvözi a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit (ENQA) European Association for Quality Assurance in Higher Education/2005), valamint az önértékelésen alapuló EFQM EU konform kiválóság-modellt. A jelenlegi Minőségirányítási Kézikönyv a BGF 2007-2011. évre szóló Intézményfejlesztési Terve 2.10. Programpontjának megfelelően került kidolgozásra.

21/49 Minőségirányítási rendszerünk kialakításánál az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatás minőségbiztosításának Európai Sztenderdjeit és irányelveit vettük figyelembe az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education)/2005-nek megfelelően. A minőségirányítási rendszer kialakításánál a következő 7 fő Európai Sztenderdet vettük figyelembe, így: 1./ Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások A Sztenderd előírásai: A főiskola rendelkezzen a minőség biztosításához szükséges irányelvekkel és ezen irányelveket támogató folyamatokkal, továbbá a tervezetekre és döntésekre vonatkozó előírásokkal, szabályzatokkal. Határozottan elkötelezi magát azon társadalmi elvárás elősegítésére, amely elismeri a minőség és a minőségbiztosítás fontosságát a munkájában. Ennek elérése érdekében az intézményeknek olyan stratégiát kell kialakítani és végrehajtani, ami a minőség szintjének folyamatos emelkedését biztosítja. A stratégiáknak, a politikáknak és a folyamatoknak mind a formális kereteit, mind a nyilvános hozzáférését biztosítani kell az intézményeknek. A rendszer tartalmaz a hallgatókra és az egyéb érdekeltekre vonatkozó feladatokat is. A Sztenderd irányelvei: A rendszer elemeinek tartalmazniuk kell: az oktatók és az intézmény keretein belül megvalósuló kutatások kapcsolatát; az intézményeknek a minőségre és a követelményekre vonatkozó stratégiáját; a minőségirányítási rendszer felépítését; a főiskola, a tanszékek, szakok és egyéb szervezeti egységek és egyének felelősségét a minőségbiztosításában; a hallgatók részvételét a minőségbiztosításban; azokat a módszereket, amelyekkel a minőségpolitikát kivitelezik, ellenőrzik és fejlesztik. Szabályzatok: Minőségirányítási Kézikönyv Kapcsolódó anyagok: BGF Intézményfejlesztési Terv BGF stratégia BGF Minőségpolitika

22/49 2./ Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A Sztenderd előírásai: A főiskola működésében szükséges olyan formális mechanizmus működtetése, amely a tervezetek, döntések jóváhagyására, időszaki felülvizsgálatára és ellenőrzésére alkalmas. A Sztenderd irányelvei: Ha a hallgatók és egyéb érdekelt felek meghatározása és részvétele a felsőoktatási intézmény életében sokkal inkább hatékony minőségbiztosítási folyamatokon keresztül történik, akkor az biztosítja, hogy az intézményi programok jól megtervezettek, rendszeresen ellenőrizettek és felülvizsgáltak legyenek. E rendszer-elem továbbá biztosítja a folyamatos hozzáértést és ismertséget. A programokra és döntésekre vonatkozó minőségbiztosításnak tartalmaznia kell: az egyértelmű tanulmányi követelmények kidolgozását és nyilvánosságra hozatalát; odafigyelést a tananyag és a programok tartalmára és megtervezésére; az oktatási módok (pl. teljes, részidős tanulás; e-oktatás, távoktatás, stb.) és a felsőoktatási intézmény specifikus szükségleteit; a megfelelő tanulási források hozzáférhetőségét; a formális programtervezetek jóváhagyását olyan személy által, aki nem vesz részt a programok oktatásában; a hallgatók előmenetelének és teljesítményének ellenőrzését; a programok rendszeres, meghatározott időközönkénti felülvizsgálatát (külső bizottsági tagok részvételével); rendszeres visszacsatolásokat a munkaadóktól, a munkapiac képviselőitől és egyéb fontos intézményektől; a hallgatók részvételét a minőségbiztosítási folyamatokban. Szabályzatok: Szervezeti és Működési Rend Hallgatói Önkormányzat Alapszabályzata Kapcsolódó anyagok: BGF Intézményfejlesztési Terv BGF Szervezeti és Működési Rendje

23/49 3./ Hallgatók értékelése A Sztenderd előírásai: A hallgatókat közétett és következetesen alkalmazott kritériumokon, szabályzatokon és folyamatokon keresztül kell értékelni. A Sztenderd irányelvei: A hallgatók értékelése az egyik legfontosabb része a felsőoktatásnak. Az értékelés eredményeinek egyértelmű hatása van a hallgatók jövőbeli karrierjére. Éppen ezért fontos, hogy az értékelést mindig szakemberek végezzék, továbbá, hogy a széleskörű tudásra helyezzék a hangsúlyt, amit mind vizsgán, mind különböző próbákon keresztül megvizsgálnak. Az értékelés eredménye fontos információkat tartalmaz az intézmény számára az oktatás hatékonyságáról is. A hallgatók értékelési folyamatával szemben támasztott elvárások: a tanulmányi követelmények teljesítésére és az egyéb programok céljára vonatkozó mérések megtervezése; minden szintű intézményi cél megfelelősségének biztosítása; közzétett és egyértelmű kritériumai legyenek az osztályzásnak, értékelésnek; az értékelésben résztvevő oktatóknál biztosítani kell, hogy megértsék az értékelés szerepét a hallgatók előrehaladásában, valamint személyes tudásuk és képességük fejlesztésében és a továbbképzéssel kapcsolatos terveikben; ahol szükséges, a döntést ne egy személy hozza; a rendszer vegye figyelembe vizsgák szabályozásának összes lehetséges követelményét; legyenek egyértelmű előírások a hallgatók hiányzására, betegségre és egyéb korlátozó körülményre vonatkozóan; biztosítsa, hogy az értékelési folyamat az intézmény egyéb központi folyamataival összhangban legyen; az eredmények adminisztrálása pontos és a bizalmas adatkezelés szabályainak megfelelő legyen. A hallgatókat hivatalos úton értesíteni kell a számonkérés módjáról és szabályairól. Szabályzatok: Térítések és juttatások szabályzata Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Kapcsolódó anyagok: Hallgatói Önkormányzat Alapszabályzata

24/49 4./ Oktatók minősítésének, valamint az oktatói munka minőségének biztosítása A Sztenderd előírásai: Az intézményeknek rendelkezniük kell azokkal a módszerekkel, amiken keresztül biztosítják önmaguk számára, hogy tanáraik felkészültek legyenek munkakörük ellátására, megfeleljenek az intézményi elvárásoknak. A Sztenderd irányelvei: A legtöbb diák számára a tanár a legfontosabb elérhető tanulási forrás. Fontos, hogy azok, akik tanítanak teljes körű tudással rendelkezzenek a tantárgyukra nézve és, hogy rendelkezzenek azokkal a képességekkel és gyakorlattal, amiken keresztül tudásukat átadhatják és hatékonyan rá tudnak mutatni számos, egyéb összefüggésre is, továbbá képesek legyenek visszajelzést adni a diákok teljesítményéről. A főiskolának biztosítani kell, hogy munkatársaik kiválasztási és kinevezési folyamatai az oktatók elvárt hozzáértési szintjének meglétét garantálják. Az oktatóknak meg kellene adni a lehetőséget, hogy fejlesszék és kiterjesszék a tanítási képességeiket és bátorítani kell őket, hogy fejlesszék képességeiket, szakértelműket. Továbbá az intézménynek biztosítania kell a hiányossággal küszködő oktatók számára a lehetőséget, hogy szakértelmüket egy megfelelő szintre fejlesszék, és ha az oktatók folyamatosan és bizonyíthatóan nem hatékonyan működnek, az intézménynek el kell távolítania őket pozíciójukból. Szabályzatok: Humánpolitikai Szabályzat Munkaköri leírások A nyilvános oktatói, vezetői pályázatok elbírálásának rendje Az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételei, és az ezzel összefüggő pályázatok rendje A követelmények teljesítésének, értékelésének szabályozása Kitüntetések, címek, díszoklevelek adományozásának rendje Kapcsolódó anyagok: Etikai Kódex Szervezeti és Működési Rend 5./ Tanuláshoz szükséges források, eszközök biztosítása A Sztenderd előírásai: Az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a tanuláshoz szükséges források, eszközök megfelelőek és alkalmasak legyenek minden általuk nyújtott programhoz. A Sztenderdirányelvei: Mind az oktatók, mind a diákok munkájuk során számos erőforrásra támaszkodnak. Ebbe beletartozik az infrastrukturális erőforrásoktól kezdve, úgy, mint a könyvtár, számítógép használatának lehetősége, a munkakörnyezeti feltételeken keresztül (például: hőmérséklet, megvilágítás, környezeti zajszint), az emberi erőforrásokig (oktató, tanácsadó, ügyintéző ) minden.

25/49 A tanulást támogató források és az egyéb támogató folyamatok könnyen hozzáférhetőek, a hallgatók számára tervezettek legyenek, és legyen lehetőség a visszacsatolásra is. Az intézmény ezeket az erőforrásokat, folyamatokat és ezek hatékonyságát is rendszeresen vizsgálja felül. Szabályzatok: Beruházási szabályzat Gazdálkodási rend Iratkezelési szabályzat Bizonylati rend Leltározási és leltárkészítési szabályzat Selejtezési szabályzat Számlarend, számlatükör Munkavédelmi szabályzat Kapcsolódó anyagok: Számviteli politika 6./ Belső Információs rendszer A Sztenderd előírásai: Az intézménynél szükséges biztosítani a lényeges információk gyűjtését, elemzését és felhasználását a tanulási és egyéb programok hatékony menedzselése érdekében. A Sztenderd irányelvei: Az intézmény vezetőinek informáltsága a legfontosabb kiindulópont a hatékony minőségirányítási rendszer kialakításához és működtetéséhez. Fontos, hogy az intézménynek legyen megfelelő eszköze az információk gyűjtéséhez és elemzéséhez a saját folyamataikról. E nélkül nem fogják tudni, hogy melyek azok a dolgok, folyamatok, amelyek jól működnek és melyek azok, amikre még figyelmet kell szentelni, vagy éppen, hogy mi az eredménye a legújabb gyakorlatuknak. A minőséghez kapcsolódó információs rendszer számos külső és belső körülménytől függ, de a következőket mindenféleképpen tartalmaznia kell: a hallgatók előrehaladását és sikerességi arányát; a végzettek elhelyezkedési és beválási tapasztalatait; a hallgatók igényeit az oktatással kapcsolatban; a hallgatók elégedettségét a főiskola oktatási programjaival; az oktatás hatékonyságát; a rendelkezésre álló forrásokat a tanuláshoz és azok költségét; az intézmény saját kulcsfontosságú jelzőrendszerét. Az intézmény számára szintén hasznos, ha a minőségirányítási rendszere tartalmaz összehasonlító elemzéseket más intézmények eredményeivel és folyamataival. Ez lehetővé teszi, hogy intézményi tudásukat bővítsék, és hogy saját teljesítményüket fokozni tudják. Szabályzatok: Informatikai szabályzat

Neptun/ETR működés szabályozása A BGF Adatkezelési Szabályzata Adatvédelmi szabályzat Kapcsolatok: BGF Foglalkoztatási Követelményrendszer MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Oldalszám: 26/49 7./ Külső információs rendszer társadalmi hatások A Sztenderd előírásai: Az intézménynek folyamatosan nyilvánosságra kell hoznia programjaikra és döntéseikre vonatkozó aktuális, pártatlan, objektív, azaz minden rendelkezésükre álló releváns információt. A Sztenderd irányelvei: A főiskolának egyfajta közösségi szerepet is be kell töltenie, amelynek értelmében például nyilvánossága kell hoznia az általa kínált programok leírását, ezek követelményeit, a képesítést, amit adnak, a tanítási, tanulási és értékelési folyamatokat, amit használnak és a különböző tanulási lehetőségeket, melyek a diákok rendelkezésére állnak. Ezen információk tartalmazhatják továbbá a kilátásokat, a végzett hallgatók munkahelyet és a jelenlegi hallgató társadalom körvonalait. Az információknak pontosnak, pártatlannak, tárgyilagosnak és könnyen hozzáférhetőnek kellene lenniük. Továbbá az intézmény igazolhatja azt is, hogy ezen információk találkoznak az ő saját elvárásaival a pártatlanságot és tárgyilagosságot is figyelembe véve. Szabályzatok: A BGF Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Kapcsolódó anyagok: Szakirány választási tájékoztató Felsőoktatási felvételi tájékoztató BGF honlap 5.3. Az oktatás minőségirányítási rendszere A BGF működési folyamatainak struktúra modellje alapvetően két részből áll. Az irányítás folyamataiból és a végrehajtás folyamataiból. Az irányítás folyamatai magukban foglalják az intézmény magas szintű vezetőinek igazgatási, innovációs, minőségbiztosítási, költségvetés tervezési, valamint elszámolási tevékenységeit.

27/49 A végrehajtás folyamatait a következő részfolyamatok képezik: - A képzés, mint fő értékteremtő folyamat, amely az oktatás, oktatás szervezési és a tanulási feltételek részfolyamataiból áll, - A kutatás főfolyamatából, - A fő folyamatokat támogató információkezelési, erőforrásokkal való gazdálkodási, humán erőforrás kezelési, műszaki ellátási és informatikai folyamatok A folyamatok fő tevékenységelemeit a következő folyamatstruktúra modell ábra részleteiben is tartalmazza.

28/49

29/49 6. A BGF VEZETŐSÉGÉNEK MINŐSÉG IRÁNTI FELELŐSSÉGE Ez a fejezet bemutatja, hogy a BGF felső vezetősége milyen formában fejezi ki elkötelezettségét a minőségirányítási rendszer eredményes működtetése iránt annak érdekében, hogy a jogi követelmények és a partneri igényeket teljesítése. A BGF minőségpolitikájának és minőségcéljainak meghatározása, kiadása és érvényesítése a felső vezetőség feladata. A BGF rektorának feladata gondoskodni arról, hogy a partneri, valamint jogszabályi követelmények ismertek legyenek a képzésben együttműködő valamennyi intézmény számára. A BGF intézeteiért felelős vezetők feladata gondoskodni arról, hogy a partneri, valamint jogszabályi követelmények ismertek legyenek a képzésben közreműködő valamennyi oktató és munkatárs számára. Az erőforrások biztosítása a képzésért felelős főiskolai vezető felelőssége. A vezetőség elkötelezettsége A felső vezetőség vezetési magatartásával és részvételével biztosítja a minőségirányítási rendszer hatékony működését, ami minden partner számára magas megelégedettséget eredményez. A BGF felső vezetése kiemelt kérdésként kezeli a partnerek számára hozzáadott értéket eredményező, a képzéssel és a továbbképzéssel kapcsolatos folyamatok állandó továbbfejlesztését. A folyamatgazdák felelősséggel tartoznak a folyamatok eredményes irányításáért, a célok eléréséért, és ehhez megfelelő hatáskörrel rendelkeznek. Partnerközpontúság A vezetőség gondoskodik arról, hogy azonosítsa a főiskolai képzésben a partnereit, továbbá, hogy a partnerek elvárásait teljes körűen meghatározzák és teljesítsék a partnerek megelégedettségének javítása céljából. Minőségpolitika, minőségcélok A kézikönyvben található minőségpolitika bemutatja a vezetőség elkötelezettségét a követelmények teljesítése, és a minőségirányítási rendszer folyamatos továbbfejlesztése iránt. A Karokra vonatkozó minőségpolitika összhangban van a BGF általános minőségpolitikájával. A BGF Minőségügyi Iroda vezetőjének a felelőssége, hogy a kinyilvánított minőségpolitikát minden érintett munkatárs megismerje. A kari vezető gondoskodik arról, hogy az intézményi és a kari minőségpolitikát a szervezet minden szintjén megértsék, megvalósítsák és fenntartsák. A vezetőségi átvizsgálások, önértékelések alkalmával a minőségpolitika alkalmasságának vizsgálata is megtörténik. A minőségpolitika keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez és átvizsgálásához. A célok hosszú- és rövid távra kerülnek megfogalmazásra és meghatározzuk az ezek eléréséhez szükséges megvalósítási akciókat is. Ezek tartalmazzák a részfeladatokat, azok ütemezését, felelőseit és a megvalósítás mértékének jelzőszámait. A célok megvalósítását évenként értékeljük, az értékelés eredményeiről, és a hozott intézkedésekről a munkatársak tájékoztatást kapnak.