A TELJESÍTMÉNYELVŰ ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 5 kötet Dr Kovács Róbert Pénzügyi elemzés, pénzügyi mutatók Tréning kézikönyv Budapest, 2014 1
A sorozat szerkesztői: Benedek István Dr Kovács Róbert A sorozat szerzői (zárójelben a vonatkozó kötet sorszámok) Dr Barati Izabella (9) Dr Bánhegyi Gabriella (10) Dr Kovács Róbert (5, 6, 7, 8) Ongjerth Richárd (8) Dr Szegvári Péter (1, 2, 3, 4) Dr Szuper József (7, 8) Dr Szuchy Róbert (7, 8) Kiadói információ: HELYI OBSZERVATÓRIUM készült a projekt keretében 2
5 PÉNZÜGYI ELEMZÉS, PÉNZÜGYI MUTATÓK 3
TARTALOMJEGYZÉK 51 Bevezetés 5 511 Alapfogalmak és meghatározások 9 512 A pénzügyi állapot értékelésének kerete 10 Tanulási segédlet 13 52 Indikátorok kidolgozása 14 521 Első lépés: A projekt megszervezése 15 522 Második lépés: Az indikátor-rendszer kidolgozása 25 523 Harmadik lépés: Indikátorok és adatok 42 524 Negyedik lépés: A mutatószámok értékelése 47 525 Ötödik lépés: Eredmények értékelése 59 53 A pénzügyi állapot értékelése és a jó kormányzás követelményei 64 531 A pénzügyi mutatók előnyei 65 Tanulási segédlet 66 532 Az esetleges akadályok 67 Tanulási segédlet 70 533 A pénzügyi állapot környezeti és szervezeti aspektusai 72 534 Olyan gyakorlatok, amelyek veszélyeztetik az egészséges pénzügyi állapotot 77 4
51 BEVEZETÉS A jelen kézikönyv a helyi önkormányzati választott és megbízott tisztviselőknek biztosít módszereket arra, hogy a helyi önkormányzatuk pénzügyi feltételeit ellenőrizze Az információkat használhatjuk arra, hogy jobban megértsük a helyi önkormányzat pénzügyi feltételeit meghatározzuk a fennálló és esetlegesen / várhatóan felmerülő pénzügyi problémákat olyan intézkedéseket dolgozzunk ki, amelyekkel orvosolni lehet a felmerülő pénzügyi problémákat Ez a pénzügyi ellenőrzés olyan folyamat keretében kerül végrehajtásra, amely segít meghatározni a legfontosabb tényezőket, azokat, amelyek tényleges hatással vannak a konkrét esetben a pénzügyi állapotra Így lehetőség van felmérni és elemezni az adott önkormányzat pénzügyi helyzetét Az adatokat, amelyek az elemzéshez szükségesek, a helyi önkormányzat pénzügyi könyveiből és a nemzeti (központi kormányzat) adatbázisokból lehet beszerezni Ez utóbbira lehetnek példák a Magyar Államkincstár összesítő adatai az önkormányzatok költségvetéséről, a Központi Statisztikai Hivatal országos, illetve különböző térségi településtípusok szerinti bontásban fellelhető adatai vagy más minisztériumi, illetve különböző egyéb intézmények által gyűjtött adatok A pénzügyi mutatók kidolgozása, és a folyamatos (kritikus esetben napi, normális esetben havi, félévenkénti frissítéssel) pénzügyi monitoring segítheti a helyi önkormányzatot abban, amikor például a következő helyzetek valamelyikébe kerül: - Érzékelhető pénzügyi gond van, ennek nyomása alá került, ezért ezekre a problémákra szélesebb rálátás szükséges - Esetlegesen felmerülő pénzügyi problémák korai érzékelésére, a nehézségek oksági feltárására vagy a problémák megoldására vonatkozó stratégia kidolgozására szorul 5
- Bár az önkormányzat megfelelő pénzügyi állapotban van, de egy szisztematikus elemzés segít megőrizni a stabilitást, illetve a belső és külső környezetben történő változások folyamatos megfigyelésére van szüksége Jól látható, hogy a pénzügyi állapot elemzése minden helyzetben jelentős haszonnal jár, ezért az önkormányzatoknak folyamatosan számolni kell ezzel a feladattal Az elemzéseket közérthetően közzé kell tenni egy írott jelentésben, és ezt elérhetővé kell tenni a helyi önkormányzat politikai tényezői számára, továbbá az állampolgároknak, a bizottságoknak, a hivatal alkalmazottainak és mindenki másnak, akit érdekel a helyi önkormányzat pénzügyi egészsége A fő indikátorok számítását minden évben frissíteni kell, így az ellenőrzés folyamatossá tehető Mielőtt tovább mennénk, vessünk még egy pillantást a következő ábrára, amelyet már a Bevezetésben láthattunk egyszer Elsőre talán bonyolultnak tűnik, valójában azonban jól értelmezhető keretbe helyezi a teljesítményelvű önkormányzati pénzügyi menedzsment egyes elemeit, beleértve a szakmai, önkormányzati és civil kontrollt, illetve a szükségletekből kiinduló célokat és az azok nyomán kialakított és felvállalt önkormányzati feladatokat a teljesítményméréssel és a pénzügyi mutatókkal együtt 6
MŰKÖDTETÉS FORRÁSOK PÉNZÜGYI MUTATÓK TELJESÍTMÉNY- ELLÁTOTT ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK FORRÁSOK MÉRÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT, GAZDASÁGI PROGRAMJA Program költségvetés, teljesítényelvű menedzsement KORMÁNYZAT TERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT BEFEKTETŐK LOBBY JOGI KERETEK PRIORITÁSOK SZÜKSÉGLET HELYI VÁLLALKOZÁSOK HELYI POLITIKA PROGRAM, FELADATOK, Felvállalt közösségi feladatok CÉLOK LAKOSSÁG, CIVILEK SZAKMA, SZAKÉRTŐK ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐK KONTROLL Politikai, szakmai, pénzügyi, jogi [ ] civil FEJLESZTÉSEK FORRÁSOK BERUHÁZÁSOK FORRÁSOK TŐKEKÖLSÉGVETÉS PÉNZÜGYI MUTATÓK EURÓPAI UNIÓ 1 ábra: A teljesítményelvű önkormányzati menedzsment Jól látszik, hogy a helyi önkormányzat a szükségletek felmérése után fogalmazza meg a céljait, ezeket tematizálja és sorrendbe helyezi, végül konkrét feladatokat társít melléjük, figyelembe véve a saját környezetének minden egyes elemét, és a hatékonyság növelése érdekében az 7
elvégzett feladatokat folyamatos teljesítménymérésnek veti alá A pénzügyi mutatók a források, beruházások és az ellátott önkormányzati feladatok tekintetében szolgáltatnak hasznos információkat az önkormányzatoknak, illetve segítenek a reális célok megfogalmazásában, és az ezekhez kiválasztott eszközök tökéletesítésében Ennek az anyagnak a használói között lesznek olyanok, akik a pénzügyi állapot értékelésének alapelveit vagy fogalmait egyáltalán nem ismerik, illetve olyanok is, akik a téma szakértői Ez a tény a továbbiakban meghatározza az anyag nyelvezetét és részletességét A következőkben ismertetjük a pénzügyi elemzéssel kapcsolatos alapvető fogalmakat és definíciókat Fontos azt is leszögezni, hogy a fejezetben megadott indikátorok csupán szemléltető jellegűek, mivel a szükséges indikátorok térben és időben változhatnak Magyarországon a 2011-es önkormányzati reform előtt más pénzügyi indikátorokra volt szükség, mint amelyek a reformot követően segíthetnek a pénzügyi elemzésben A szükséges mutatószámok ugyanakkor egy-egy önkormányzat esetében azonos időpontban is eltérhetnek az önkormányzatok mérete, képességei forrás- és kiadásszerkezete stb alapján Tekintettel arra, hogy a mutatószámok a politikai ellenőrzés eszközéül is szolgálhatnak, akár széles helyi szintű konszenzusra is szükség lehet az alkalmazott pénzügyi mutatószámok vonatkozásában Egy konkrét önkormányzat pénzügyi helyzetének bemutatását, elemzését szolgáló mutatószámok így eltérhetnek aszerint is, hogy egy szélesebb nyilvánosságot, vagy menedzsment-döntéseket szolgálnak Ösztönzünk mindenkit arra, hogy vonjanak be szakértőket, könyvelőket az indikátorok kidolgozásakor, mivel néhány mutató létrehozása olyan kérdéseket és területeket is érinthet, amelyek korántsem magától értetődőek, megértésük mélyebb szakmai ismeretet tesz szükségessé Nem mindegy az sem, hogy egy-egy ország eredményszemléletű vagy készpénz (cash-flow) alapú könyvvitelt alkalmaz Magyarország e tekintetben átmeneti helyzetben van, így a mutatószámok kidolgozása különös figyelmet igényel A fogalmak használatával kapcsolatos elővigyázatosság a szakemberekre, politikusokra és a trénerekre is vonatkozik 8
511 Alapfogalmak és meghatározások A pénzügyi állapot kifejezésnek számos jelentése van Eléggé szűk, könyvviteli értelmezésben, a helyi önkormányzat azon képességére utal, hogy mennyire képes elég készpénzt generálni 30 vagy 60 napon túl, hogy kifizesse alkalmazottait és a számlákat Arra is utalhat, hogy a helyi önkormányzat mennyire képes elegendő állami bevételt generálni a normál költségvetési perióduson túl ahhoz, hogy eleget tegyen a tervezett kiadásoknak, és ne hozzon létre deficitet Szélesebb értelemben, a pénzügyi állapot a helyi önkormányzat azon képességére utal hosszú távon, hogy képes legyen kifizetni a transzferek valamennyi költségét, beleértve azokat a kiadásokat is, amelyek minden költségvetési évben felmerülnek, és amelyeket folyamatosan fizetni kell Ha ezeket a pénzeket nem teszik félre jövőbeni kifizetésekre, akkor a tárgyévi költségvetésben jelentkeznek kiadásként Ezeket függő jövőbeni költségeknek nevezzük Ilyen jövőbeni költségek például a nyugdíjak és kifizetések, melyek az alkalmazottak kilépéséből származnak Habár ezek a költségek végül is megjelennek a költségvetésben, egy rövid távú pénzügyi értékelés (egytől öt évig terjedő) nem fogja ezeket kimutatni Végül, a pénzügyi állapot a helyi önkormányzat azon képességére is utalhat, hogy mennyire képes az adott szintű szolgáltatásokat és feladatokat biztosítani, ellátni A helyi önkormányzat szolgáltatási és feladatellátási, illetve fizetőképességének minősége komoly következményekkel járhat: adott esetben nem lesz képes támogatni az oktatást, az egészségügyet, a rendőrséget vagy a tűzoltóságot, vagy egyéb, fizetőképességgel kapcsolatos problémákkal fog küzdeni Összefoglalva, a pénzügyi állapot szélesen értelmezve lehet a helyi önkormányzat azon képessége, hogy tudja-e finanszírozni folyamatosan a kötelező és önként vállalt feladatait, szolgáltatásait, illetve ezek milyen színvonalon működnek Ennél pontosabban, a pénzügyi állapot a helyi önkormányzat azon képességére utal, hogy (1) fenn tudja-e tartani a meglévő szolgáltatások színvonalát, (2) képes-e ellenállni helyi és regionális gazdasági széteséseknek / kataklizmáknak / válságoknak, és (3) képes-e megfelelni a természetes fejlődés, a csökkenés és a változás követelményeinek / kihívásainak 9
512 A pénzügyi állapot értékelésének kerete Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének elsődleges dokumentuma a költségvetés, illetve a költségvetés teljesülésének monitoringja Az önkormányzatok önálló költségvetés készítésének a joga az önkormányzati autonómia része, ez tükrözi a kiadások várható mértékét, és ezek fedezettségét, a bevételeket A költségvetés tartalmát törvényi (államháztartási, könyvelési) és politikai (gazdaságfilozófiai, politikai kompromisszumok stb) határozzák meg A költségvetés tartalmazza a kiadások és a bevételek szerkezetét, egyenlegét, a hitelfelvétel és visszafizetés adatait Meglehet ismerni a személyi, dologi és egyéb kiadásokat, illetve a saját folyó, a megosztott adókat, és állami támogatásokat, illetve a felhalmozási bevételeket Szerencsés esetben megismerhető a kiadások feladatok szerinti (funkcionális) szerkezete is, amely mutatja az önkormányzat prioritásait, illetve látható a működés és a fejlesztések egyenlege, felismerhető a vagyonfelélés ténye, mértéke, vagy a működési egyenleg természete (megtakarítás, illetve deficit) Olyan önkormányzatok esetében tehát, amelyek számára fontos a saját pénzügyi helyzetük beható ismerete, már a költségvetési dokumentum is túlmegy a legszigorúbb értelemben vett törvényi-könyvelési előírásokon és betekintést ad az önkormányzat pénzügyi helyzetébe: pénzügyi mutatókat is tartalmaz Egy ilyen költségvetés már önmagában is rálátást biztosít az önkormányzat pénzügyi helyzetére, és jövőbeni kilátásaira Egy-egy önkormányzat pénzügyi helyzetének pontosabb megismerése ugyanakkor mélyebb ismereteket igényel, mint amelyek a költségvetési rendeletben vagy annak háttértábláiban megismerhetőek A kiadások bemutatásakor leggyakrabban alkalmazott személyi-, dologi és egyéb kiadások szerkezete keveset árul el az önkormányzati politikákról, prioritásokról Sokat segít ugyanakkor egyszerű előrejelzési technikák alkalmazása ebben a tekintetben, hiszen a jövőbeni értékek és ezek változása tekintetében jól elkülönülő információkról, adatokról lehet információkat szerezni A legtöbbet a két kiadási szemlélet kombinációból lehet megismerni, amikor a feladatok szerinti kiadások vannak az említett módon bontva A bevételek esetében is hasonló részletességű adatokra van szükség, ahol a bevételi tételek nem a könyvelési előírások, hanem az egyes tételeket befolyásoló tényezők, mint a jövedelem és az állami támogatások dinamikája stb külön válnak A jövőbeni költségvetési helyzetének előrejelzése így lehet a legpontosabb A jó mutatószámoknak ezen kívül rálátást kell biztosítaniuk: 10
A fenntartási és az elhalasztott fenntartási költségekre A felhalmozott kötelezettségvállalásokra (hivatali, intézmény és önkormányzati cégekére egyaránt) Be kell mutatniuk az értékcsökkenés hatásait, még akkor is, ha csak részlegesen leírható költséget jelentenek, ahogy az ebből adódó vagyonpótlás költségeit is (utak, a vonalas közművek, épületek és egyéb állótőke) számba kell venni A központi támogatások szűkülését célzottá, sőt kötött felhasználásúvá válását determináló összes olyan folyamatot, amelyek az önkormányzat pénzügyi rugalmasságának csökkenését eredményezhetik A várható és folyamatban lévő gazdasági, demográfiai és egyéb változások hatásait is ki kell mutatni, ezek ugyanis jelentős változásokat okozhatnak az állami, önkormányzati bevételekben és a kiadásokban, a szolgáltatások kapacitásainak kihasználtságában, hatékonyságában A mutatószámok alkalmazásának, az önkormányzat pénzügyi monitoringjának a jelentősége abban rejlik, hogy a legtöbb pénzügyi probléma nem hirtelen alakul ki, hanem idővel, sokszor kifejezetten lassan Vagyis a pénzügy monitoring által feltárt jelenségek megelőzhetővé teszik a súlyosabb pénzügyi problémák, kataklizmák kialakulását Ilyen formán kimutatható például: Az állami bevételek csökkenése, illetve annak mérteke Kiadási nyomás fokozódása Készpénz állomány és költségvetési többlet csökkenése Függő kötelezettségek felhalmozódása A tőke alap eróziója, csökkenése Csökkenés az adóalapban, illetve növekedés a közszolgáltatások iránti keresletben Összegyűjtöttük az alapvető kérdéseket, amelyeket a tisztségviselőknek fel kell tenniük: - A helyi önkormányzat fenn tudja tartani kiadásai jelenlegi szintjét, képes megfelelni kiadási kötelezettségeinek? - Vannak tartalékok vagy egyéb módszerek a vészhelyzetek finanszírozására? 11
- Van elég pénzügyi rugalmasság, ami lehetővé teszi a helyi önkormányzatnak, hogy alkalmazkodjon a környezeti változásokhoz? Amennyiben a helyi önkormányzat meg tud felelni ezeknek a kihívásoknak, úgy pénzügyi helyzete is megfelelőnek tekinthető Ha viszont nem, akkor valószínűleg kisebb-nagyobb pénzügyi nehézségekkel kell valamikor szembenéznie A pénzügyi monitoring biztosítja problémák korai felismerésének lehetőségét és a súlyosabb helyzetek idejében történő elkerülését Sok helyi vezető gondolja úgy, hogy az önkormányzat pénzügyeit tapasztalatai alapján, esetleg ösztönösen átlátja, ezért teljesen feleslegesek a szakmai hókuszpókuszok Ez a megközelítés ellentétes szakmai anyagunk szellemiségével, folyamatosan igyekszünk cáfolni ezt a hozzáállást és meggyőzni a kétkedőket, hogy a biztos, megalapozott tudás jelenti az alacsonyabb kockázatú, kiegyensúlyozottabb gazdálkodás és működés egyetlen valódi alapját A helyi önkormányzatnak, ahogy bármely gazdálkodó szervezetnek, lehetnek olyan problémái, amelyek sokáig rejtve maradnak, és csak akkor kerülnek napfényre, amikor akuttá válnak és már kifejezetten válságkezelésre van szükség Éppen ezért az önkormányzat pénzügyi monitoringja elsődleges érdekei az önkormányzat felelős vezetőinek Az olvasó figyelmébe Pénzügyi mutatószámok rendszerében leggyakrabban az önkormányzatok pénzügyi könyveiből kinyert adatokat szokás érteni A legújabb szakmai trendek és gyakorlatok szerint a pénzügyi helyzet bemutatása akkor lehet teljes, ha a számszerűsített információk ( hard vagy kemény adatok) mellett begyűjtésre kerülnek nem számszerűsíthető információk ( soft vagy puha adatok) is Az önkormányzat pénzügyi jellemzése is csupán így lehet teljes A pénzügyi mutatószámok rendszerét időről időre felül kell vizsgálni Ez a hazai politikai-jogi- gazdasági környezetben különösen indokolt, hiszen folyamatos, radikális változásokkal terhelt 12
Tanulási segédlet Választott tisztségviselők Hivatalvezető Pénzügyi vezető Szakterületi vezető Kérjük, hogy a saját önkormányzati szerepéből tekintsen a felsorolt pénzügyi nehézségekre Tapasztalta valamelyiket a jelzett pénzügyi problémák közül a saját önkormányzatánál? Jegyezze le ezeket, és írja le, hogy mik lehetnek a legkárosabb következményei ezeknek a saját önkormányzatára nézve 13
52 INDIKÁTOROK KIDOLGOZÁSA A szükséges bevezetés után ismertethetjük a pénzügyi indikátorok kidolgozásának általunk javasolt folyamatát, amely a következő módon tagolódik öt nagyobb lépésre: 1 LÉPÉS: A pénzügyi monitoring rendszer megszervezése: i TEENDŐ: Célok, célközönség, nyilvánosság meghatározása, ii TEENDŐ: A rendszer szervezetének felállítása, iii TEENDŐ: Erőforrások, időszükséglet, ütemezés meghatározása 2 LÉPÉS: Az indikátorok rendszerének kidolgozása: i TEENDŐ: Probléma-térkép kidolgozása, ii TEENDŐ: Mutatószámok kiválasztása, a mérési rendszer felállítása, iii TEENDŐ: Technikai tervezés (mutatók finomhangolása, leírása, mértékegységek), iv TEENDŐ: Mutatószámok kidolgozása (felbontás, képletezés, nyilvántartás) 3 LÉPÉS: Adatok begyűjtése: i TEENDŐ: Belső, önkormányzati adatok begyűjtése, ii TEENDŐ: Külső, egyéb adatok beszerzése, iii TEENDŐ: Adatforrások végleges állapotának pontos rögzítése 4 LÉPÉS: Mutatószámok értékelése: i TEENDŐ: Adatok feltöltése, ii TEENDŐ: Képletek bevitele, véglegesítése, iii TEENDŐ: Rendszer finomhangolása, iv TEENDŐ: Analitikai eszközök kialakítása (idősor, összehasonlító ár, ábrák, táblák), v TEENDŐ: Mutatószámok képzésének nyilvántartása 5 LÉPÉS: Pénzügyi elemzés (monitoring) elkészítése, (pénzügy) politikai intézkedések, javaslatok i TEENDŐ: A szöveges értékelés elkészítése, ii TEENDŐ: Szakpolitikai következtetések, javaslatok, iii TEENDŐ: Értékelő táblák, ábrák lezárása 14
521 Első lépés: A projekt megszervezése A pénzügyi indikátorok önkormányzati alkalmazása esetében először a következőkérdésekben kell döntéseket hozni: - Mi a bevezetésre kerülő rendszer célja? - Milyen típusú nyilvánosságot szánunk a mutatószámoknak? - Milyen formában lesznek kidolgozva, ki hagyja jóvá, illetve ki frissíti és tartja karban a mutatószámok rendszerét? TEENDŐ I: CÉLOK, CÉLKÖZÖNSÉG, NYILVÁNOSSÁG MEGHATÁROZÁSA A pénzügyi indikátorok rendszerének kialakítása során a célok meghatározása azért kell, hogy megelőzzön minden más kérdést, mert ez a kialakítás végső módjáról döntő vezető kompetenciája, illetve minden más, személyi, szervezeti és nyilvánosságra vonatkozó, illetve kommunikációs kérdés és döntés ennek rendelődik alá a későbbiekben A pénzügyi mutatószám-rendszer kialakításának célja egyaránt lehet a pénzügyi menedzsment támogatása, a befektetők meggyőzése, a lakosság, illetve választók informálása stb Ezek a célok egymással nem feltétlenül összeegyeztethetőek, illetve elképzelhető olyan többszintű rendszer kialakítása is, amely egyszerre több célnak is megfelel Az önkormányzati pénzügyi menedzsment döntéseit támogató mutatószámrendszernek meglehetősen részletesnek, a problémák legmélyebb gyökeréig hatónak kell lennie, amely képes előre jelezni a problémákat, bármely területen is jelentkezzenek azok Egy banki információs rendszer az önkormányzat pénzügyi egészsége, mint általános cél bemutatása mellett, azokra a speciális területekre kell, hogy fókuszáljon, amelyek az önkormányzat 15
bármely pénzügyi vonatkozásában felmerülhetnek, sokáig ide tartozott hazánkban az eladósodottság kérdése is Azokban az esetekben, amikor az önkormányzat politikai vagy a lakossággal szembeni információs kötelezettségéből adódóan állít össze mutatószámokat a teljeskörűséggel és a mélységgel szemben sokkal inkább a közérthetőség lesz a szempont A fenti célok meghatározására vonatkozó részben már többször kitértünk a nyilvánosság kérdésére Szemforgatás lenne, ha nem vennénk tudomásul, hogy nem lehet elvárni egyik önkormányzattól sem, hogy gazdálkodásának minden részletét teljes mértékben a nyilvánosság elé tárja A demokratikus elvek ezt sugallják, de a legjobb esetben is lehetnek azonban olyan üzleti típusú megfontolások, amelyek ezzel ellentétesek E tekintetben előfordulhat, hogy egyegy információ nyilvánosságában nem a mérték, hanem az időbeliség a valódi kérdés Ez pedig, bizonyos ésszerű keretek között nem feltétlenül sérti a demokratikus elveket A legfontosabb megfontolás talán mégiscsak az, hogy ahhoz, hogy megfelelően megalapozott pénzügyi döntéseket tudjon hozni egy önkormányzat vezetése, biztonságban kell éreznie magát, hogy az általuk kezelt információk meghatározott mértékben, meghatározott ideig nem lesznek nyilvánosak, mivel sok esetben a nyilvánosság fontos és hosszútávon ésszerű döntéseket akadályozhat meg Amennyiben ezek a korlátok megfelelő keretek közé vannak szorítva és ténylegesen a közösség és nem magánszemélyek érdekét szolgálja, úgy bele kell, hogy férjen még a közszektor működésének elveibe, gyakorlatába is A pénzügyi mutatószámok rendszere működtetésének ahogy bármilyen más rendszer fenntartásának és sikerességének kulcsa azok az intézményesült keretek, felelősségi rendszerek, amelyek fenntartják Éppen ezért, ha egy önkormányzat komolyan gondolja, hogy pénzügyeit saját maga, bizonyos partnere, illetve lakossága számára átláthatóvá teszi, úgy világosan meg kell határozni, hogy ki miért lesz felelős ebben a folyamatban Láthattuk, hogy a pénzügyi mutatószámok rendszerének önkormányzati alkalmazása nagyon sokféle lehet Lehet egy egyszerű rutinfeladat egy hitelkérelem kitöltésekor, de egy átfogó ellenőrzési és monitoring rendszer alapját is képezheti Az előbbi esetben nincs szükség különösebben komoly körültekintésre Ez gyakorlatilag a napi munka része: a pénzügyi asszisztens és a pénzügyi vezető, illetve az önkormányzat egyéb vezetőinek (polgármester és a jegyző) bevonásával történik Ezzel azokban az önkormányzatokban, ahol a közpénzekkel való elővigyázatos gazdálkodás elvének megfelelően a teljes működésük pénzügyeit folyamatosan 16
ellenőrzés alatt kívánják tartani, ott igen átfogó jellegű rendszer kialakítására és üzemeltetésére lesz szükség TEENDŐ II: A RENDSZER SZERVEZETÉNEK FELÁLLÍTÁSA Az ilyen célú indikátorok esetében - a rendszer megtervezése, mutatószámok kiválasztása, kidolgozása - az adatok begyűjtése, karbantartása, - az adatok feldolgozása, értelmezése - a különböző nyilvánossági körök számára elérhetővé tétele lesznek a legfontosabb felelősségi körök Ebbe beletartozik az állampolgároknak, kormányzati testületi tagoknak és az önkormányzati vezetőknek és egyéb munkatársak szerepének, jogosítványainak tisztázása A pénzügyi mutatószámok rendszerének kiépítése, karbantartása tehát részint vezetői, szakmai, politikai, és civil kontrollal kapcsolatos felelősségeket takar Az pénzügyi mutatószámok kidolgozásával és karbantartásával kapcsolatos vezetői felelősségek a következők: Politikai felelősség: Önkormányzati vezetők Polgármester és jegyző Nagyon fontos, hogy az önkormányzati vezetők kezében legyen a felkészülés, és az üzemeltetés stratégiai irányítása Az önkormányzati vezetőnek vagy pénzügyi vezetőnek javasolt irányítania a következőket: 1) A munkatársak (szakértő team) kiválasztása és irányítása; 2) a pénzügypolitika azon területeinek elsődleges meghatározása, amelyek esetében mutatószámokra van szükség; 3) széleskörű meghatalmazást adjon alkalmazottainak, hajtsanak végre felméréseket a sajátos, konkrét politikai szükségletekre és arra vonatkozóan is, hogy más helyi önkormányzatok estében, milyen megoldások születtek; 17
4) az eredmények alapján a feltárt problémák megoldására dolgozzanak ki olyan politikai alternatívákat, amelyeket a helyi önkormányzati testület megvitathat; 5) a politikai alternatívák mérlegelése alapján, dolgozza ki a politikai megoldás végső változatát; 6) terjessze elő a politikai az elképzeléseket a helyi önkormányzati testületnek döntéshozatalra; 7) valósítsa meg az elfogadott politikát Szakmai felelősség: Szakértői team Mindenekelőtt egy olyan, pénzügyesekből, közgazdászokból álló szakértői csoportot kell kialakítani, amely képes a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a leginkább a helyi viszonyokra szabott rendszert kialakítani a megfelelő politikai felhatalmazás birtokában és kontroll mellett: 1) egy széleskörű mutatószám-kínálat kidolgozása, javaslat arra, hogy mely indikátorok kerüljenek kidolgozásra; 2) a véglegesített indikátor-rendszer részletes kidolgozása (adatforrások, kiszámítás módja, benchmark vagy határértékek, értelmezési útmutató) abból a célból, hogy átláthatóvá tegye az önkormányzat pénzügyeit a helyi közösség és önkormányzat számára, annak egyedisége figyelembe vételével; és 3) jelentést készítsen az indikátorok alapján a különböző célcsoportok számára A szakmai team természetes vezetője az önkormányzat pénzügyi vezetője vagy a polgármester pénzügyi tanácsadója Ő felel a helyi vezetők irányában a team eredményeiért, eredményességéért, a szakmai munkacsoport eredményeit is ő közvetíti 18
A civil kontroll felelőssége: Állampolgárok Annak a mértékét, hogy az állampolgárokat mennyire vonják be a folyamatba, a helyi politikusoknak és vezetőknek a tiszte eldönteni Hasznos lehet, ha értesítik azokat az állampolgárokat és szervezeteket, akik a leginkább érdeklődnek a pénzügyi értékelés eredményei iránt, például olyan vállalkozások, közösségi csoportok, akik a közösség kisebbségét képviselik, pénzintézetek stb A lakossági, illetve civil vállalkozói csoportok elsődlegesen fogyasztói a pénzügyi mutatóknak, amelyek világosabb, közérthetőbb formában mutatják be az önkormányzat pénzügyi helyzetét, annak változását Ugyanakkor bevonásra is kerülhetnek akár esetleges szakértőként, akár saját különös szempontjaiknak, mint adózók, támogatottak stb a megfelelő mutatók kiválasztásban Politikai felelősség: Képviselő-testületi tagok A pénzügyi értékelés befejezésekor, a választott tisztségviselőknek lesz kiemelt szerepük a folyamatban, rájuk hárul azoknak a területeknek a megvitatása és jóváhagyása, amelyekre a pénzügyi mutatószámrendszer kiterjed; illetve a pénzügyi politikai javaslatok több olvasatban történő megvitatása, és a végső intézkedési terv jóváhagyása A képviselő testület választhat magából egy 3-5 fős boardot, amely a szakértői munkát közvetlenebb módon fogja figyelemmel kísérni, ellenőrizni Ennek tagja lehet a polgármester és a jegyző is, akik gyakorolhatják jogköreiket e testületen keresztül is E board átvehet jogköröket a képviselő-testülettől, amennyiben ez összhangban az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatával, illetve megfelel a vonatkozó törvényeknek és egyéb jogszabályoknak 19
TEENDŐ III: ERŐFORRÁSOK, IDŐSZÜKSÉGLET, ÜTEMEZÉS MEGHATÁROZÁSA A pénzügyi értékelés elkészítésében részt vevő személyeknek meg kell érteniük a kapcsolatot az egyedi, eseti jelenségek és az általános trendek között, és meg kell tudniuk állapítani az általános összefüggéseket, összhangban a helyi önkormányzat szervezeti és működési sajátosságaival beleértve a jelenlegi politikai, adminisztratív és pénzügyi jellemzőket, hagyományokat Három dolgot kell elsődlegesen szem előtt tartani: 1) Önmagában egyetlen indikátor sem perdöntő A kiválasztott indikátortorok együttesen jellemzik a helyi önkormányzat 2) A mutatószámok nem örökre szólnak, éppen ezért megváltoztathatóak Amennyiben a helyi önkormányzat megváltoztatja a könyvvitele alapját vagy olyan intézkedéseket hoz az év közben, melyek összefüggnek a pénzügyi mutatók alapján készülő monitoring jelentéssel, akkor az indikátorokat eszerint javasolt beállítani 3) A hitelminősítő intézetek által használt referenciaértékek nem egyetemes normák, de iránymutatóak lehetnek, amelyeket minden egyes ország, minden egyes helyi önkormányzat sajátos helyzetének fényében figyelembe kell vennie Megjegyzés: a 2008-2010-es gazdasági válság komoly tanulságokkal szolgál e tekintetben Mind jelentések figyelembe vétele, mind a kritikai megközelítésük tekintetében A szakértői team az, amely a mutatókat kidolgozza, és a pénzügyi monitoring jelentést elkészíti Ez a csoport állhat a pénzügyi osztály/csoport munkatársaiból vagy külső szakértőkből Létszáma, felszereltsége csupán abban az esetben érdekes, ha az önkormányzat belső munkatársairól van szó Ebben az esetben mérete nem kell, hogy 1-3 főnél nagyobb legyen (a csoportvezető pénzügyi vezető, polgármesteri pénzügyi tanácsadó nélkül -, aki az operatív munkában nem vesz részt, csak irányítja a csoport munkáját, képviseli azt és közvetíti felé a külső elvárásokat, és kifelé az eredményeit 20
Amennyiben több személyből áll érdemes kiemelten kezelni, hogy a csoport tagjai együttesen a lehető legszélesebb képességeket vonultassák fel, amennyiben egyetlen személyből áll úgy mindenképpen rendelkeznie kell: - A konkrét önkormányzat sajátos viszonyainak ismerete; - Könyvelési ismeretekkel; - Közgazdasági-pénzügyi elemzői képességekkel; - Magas szintű táblázatkezelői tapasztalatokkal; - Ismernie kell a szükséges adatok fellelhetőségét; - Meg kell tudnia írni a mutatószámok kiértékelését jelentő pénzügyi monitoring jelentést szakmai nyelven, valamint a helyi vezetők, politikusok és a lakosság tájékoztatására is Táblázatkezelő software használata személyi számítógépen nagyban le tudja csökkenteni azt az időt, amit számítások végrehajtásával, grafikák kidolgozásával, elemzések legépelésével és egyéb beszámolók készítésével töltenénk A mutatószámok meghatározást követően, azok részletes kidolgozásának keretében érdemes ADATBEVITELI űrlapokat (űrlap munkalapokat) kifejleszteni, amelyekbe a nyers adatokat beillesztve egy EREDMÉNY oldalon (munkalapokon) megjelenhetnek a kiszámított mutató-értékek Azok az oldalak, amelyeken a tényleges számítások történnek, elkülönülnek Ez egyfajta rendbe helyezi, rendezi a munkát Az ADATABEVITELI űrlapok és EREDMÉNY oldal mellett mindenképpen szükség lesz egy ADATFORRÁS oldalra is, amely egyértelmű beazonosítást biztosít a mutatószámok képzéséhez szükséges adatok tekintetében Vagyis tartalmazzák minden egyes év esetében, amelyre mutatószámok készülnek, hogy az eredeti, nyers adatok, mely főkönyvi sorokban találhatóak, illetve azokban az esetekben, amelyekben a forrás más, akkor olyan információkat kell rögzíteni, amelyek egyértelmű, összetéveszthetetlen és kizárólagos beazonosítást 21
jelentenek Azért kell ezt minden egyes évre elvégezni, mert évek között ezek az információk változhatnak Ez a rend egyrészről áttekinthetővé teszi az elvégzett munkát, másfelől könnyebb áthidalni a munkatársak szükségszerű cserélődéséből adódó nehézségeket, töréseket Továbbá az ismétlődő vizsgálatok esetében megkönnyíti a munkát, lényegesen lerövidíti a szükséges vizsgálati időt A kiinduló vizsgálat esetében háromtól öt évig terjedő idősort érdemes feldolgozni A szükséges adatok kinyeréséhez, a tanulmány elkészítéséhez szükséges idő mennyisége függ a helyi önkormányzat pénzügyi jelentéseinek minőségétől, a tanulmányon dolgozó munkatárs(ak) hátterétől és tudásától, valamint a fejlesztésre kiválasztott indikátorok számától, illetve a döntéshozatali, jóváhagyási rendszer felépítésétől, a szereplők számától, stb A rendszer kiépítésének egyes fázisai véleményünk szerint a következő időket veszik igénybe: A mutatószámok első kidolgozása, jóváhagyásokkal: kb hónap 45 nap A szükséges adatok beszerzése (belső rendszerekből): egy hét Mutatószámok, űrlapok, értékelő rendszerek kidolgozása az első felméréshez: két-három hónap Jelentés elkészítése (szakértői változat): két hét egy hónap Miután a tanulmány első változata elkészült, az évenkénti frissítés lényegesen gyorsabb lehet, hiszen már nem lesz szükség a rendszerek ismételt kidolgozására, csupán a frissítést kell elvégezni Ez természetesen munkaszervezési kérdés is: a szükséges éves rendszer felülvizsgálatot még korábban, például a költségvetési törvények változásakor már el kell végezni A pénzügyi mutatószámok elkészítését a költségvetési ciklushoz kell igazítani, mert ennek keretében keletkezik a szükséges adatok meghatározó része Figyelembe kell venni: 22
A pénzügyi osztály/csoport munkatársainak leterheltségét a költségvetés elkészítése, annak jogi státuszából adódóan fontosabb, elsőbbséget élvez A zárszámadás során keletkeznek a végleges számok a lezárt költségvetési évről, és az új költségvetés elkészültét megelőzően nem állnak rendelkezésre hivatalos számok a következő évre Fontos adatokkal szolgálhat a pénzügyi audit, könyvvizsgálat is A pénzügyi monitoring jelentése támogathatja a hatékony költségvetés-készítést, amelyet intézkedési tervvel is meg tud támogatni Megjegyzés: A hazai önkormányzati környezet legalább két éve (2010-11 óta) radikális átalakuláson megy keresztül, és nehéz megmondani mikor konszolidálódik az új rendszer Ebben a helyzetben a hagyományos trendek nem működnek, hiszen megszakadt a folyamatosság Előtte 2008-10 között a gazdasági válság teremtett kivételes helyzetet Egyes mutatók (gazdálkodás kiegyensúlyozott volta, működési és fejlesztési egyenleg) így is jelentős információkat biztosíthatnak az adott önkormányzat részére Ilyen helyzetben azonban felértékelődnek a puha adatok, a nem számszerűsített információk A felelős gazdálkodás hosszabb távon mindenképpen szükségesség teszi a leírt monitoring rendszert, vagy ahhoz hasonló rendszer kiépítését, üzemeltetését Miután az önkormányzat felső vezetése eldöntötte, hogy kidolgoztat és üzemeltet egy pénzügyi monitoring rendszer, és kialakította azokat a szervezeti kereteket, amelyek között ez működni fog, vagyis ha: - meghatározta az önkormányzat felső vezetésének, illetve az önkormányzati testületnek a vonatkozó jogköreit, másrészről - felállította / megbízta a szakértői teamet, 23
- világos, egyértelmű mandátumot adott a szakértői team vezetőjének akkor megkezdődhet a rendszer kidolgozása Ennek, mint ahogy azt korábban jeleztük lesznek szakmai, vezetői döntési, és politikai döntési elemei 1 táblázat: Az indikátorok kidolgozásának lépései LÉPÉSEK, TEENDŐK FELELŐSSÉGEK előkészítés ellenőrzés, 1 SZERVEZÉS - Mutatószámokkal kapcsolatos célok lefektetése 2 INDIKÁTOROK - Problématérkép elkészítése szakértői team szakértői team döntés önkorm vezetői board /képviselő testület team vezetője önkorm vezetői - Mutatószámok fő területei szakértői team - - Mutatószámok részletes listája szakértői team team vezetője önkorm vezetői - Adatok forrása - Mutatók képletezése, részletes leírás szakértői team - 3 ADATOK BESZERZÉSE szakértői team team vezetője 4 MUTATÓSZÁMOK KISZÁMÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE 5 PÉNZÜGYI ELEMZÉS, MONITORING-JELENTÉS - Szakmai vita a nyers eredményekről - Pénzügyi elkészítése, szükséges pénzügy-politikai és szakágazati intézkedések meghatározása szakértői team szakértői team szakértői team team vezetője team vezetője team vezetője önkorm vezetői önkorm vezetői board /képviselő testület 24
522 Második lépés: Az indikátor-rendszer kidolgozása Az önkormányzatok pénzügyi mutatószám-rendszerét a költségvetés felépítése és az egyéb információk szükségletei fogják elsődlegesen meghatározni A második lépés során a tervektől a kiválasztott mutatókig, mutatószámrendszerig kell eljutni Mindenekelőtt felsorakoztatjuk azokat a szempontokat, amelyeket érdemes figyelembe venni a mutatószámok létrehozásakor Ezt követően, példaképpen először felvázolunk egy sémát, amelybe akár az összes elképzelhető indikátor belefér, majd bemutatunk egy lehetséges rendszert Ezt egy-egy konkrét önkormányzat esetében lehet tovább mélyíteni, bizonyos hangsúlyokat át lehet helyezni Végezetül eljutunk olyan adminisztratív megoldásokhoz, amelyek a rendszer kezelhetőség, átláthatóságát, fenntarthatóságát szolgálják Azt, hogy egy önkormányzat esetében mely mutatók az igazán relevánsak, és melyek lehetnek feleslegesek, szakmai megérzések, tapasztalatok, korábbi elemzések alapján lehet eldönteni Egyes esetekben csak a munka legvégén, a jelentés, vagy a szükséges politikai intézkedések megfogalmazásakor derül ki, hogy mutatókra egyáltalán szükség lehet Az ilyen helyzetetek leginkább az első vizsgálat esetében fenyegetnek, és természetesen akkor is elkerülendőek Ahogy szeretnénk azt is javasolni, hogy az ösztönös megérzések helyét minél szélesebb körben a tudatos tervezés, szisztematikus végiggondolás, széles körű vita vegye át Vagyis a mutatószámok első kidolgozását követően, a legfontosabb döntéshozók bevonásával szervezett szűk szakmai vita tanácsos, amely már felszínre hozhat rejtett problémákat, segíthet a további vizsgálat irányának meghatározásában 25
TEENDŐ I: PROBLÉMA-TÉRKÉP A probléma-térkép egy olyan eszköz, amelyet a konkrét rendszer tervezői, a szakértői-team hipotézisszerűen, felvetésszerűen dolgoz ki azért, hogy a mutatószámrendszert és a pénzügyi elemzést felhasználva később az önkormányzat pénzügy-politikai javaslatait kialakíthassa A probléma-térkép a rendszer tervezői által érzékelt problémákat rendezi egységes rendszerbe, hogy így megalapozza az ezt követően, sőt ez alapján készítendő mutatószám-rendszert, meghatározza a későbbi munka irányait és fókuszait Nagyon fontos, hogy ez a munkafázis szakmai és ne politikai hangvételű legyen, így lehet az anyag szakmai értelemben őszinte és feltáró, ami nélkül elképzelhetetlen a következő lépések kívánt alaposságú végrehajtása Ellenkező esetben fenn áll annak a veszélye, hogy a teljes index-rendszer legfeljebb kommunikációs célokat szolgál, és nem a pénzügyi helyzet átláthatóbbá tételét, a helyi vezetés egyáltalán nem, esetleg kifejezetten torz információkhoz jut az önkormányzat pénzügyeiről és a szükséges feladatokról SZEMPONT I: SOK MUTATÓBÓL ÁLLÓ VS TELJES KÖRŰ RENDSZER A legtöbb szakértő hajlamos arra, hogy a mutatók minél szélesebb körét készítse el, ráadásul ez a laikusok számára is meggyőzőnek tűnhet Sok érv szól ugyanakkor amellett, hogy kevés, de jól kiválasztott mutató sokkal többet ér Ilyen esetben ugyanis átláthatóbb rendszert kapunk Ha laposan ki van dolgozva a mutatószámok értékelésének, értelmezésének kerete, akkor sokkal jobban használható a kisebb mutatószám-rendszer Meg kell tehát fontolni, hogy a szűkebb alaprendszert, mint valódi jelzőszámokat használjuk, és további eseti mélyfúrást (alkalomszerűen, részletes vizsgálat céljából kidolgozott mutatókkal) végezzünk a problémás, vagy veszélyeztetettnek ítélt területeken Valójában a vizsgált részterület teljességre törekvő lefedése a helyes irány, nem pedig a sok mutató képzése Ez utóbbi keltheti laikusokban az alapos rendszer benyomását, de ugyanúgy előfordulhatnak lefedetlen szegmensek sok indikátor mellett is Ezt úgy érhetjük el, ha 26
végiggondoljuk egy-egy terület elemeit, és ezt követően alakítjuk ki a mutatóinkat A részletesség már a fókuszálás kérdése Ott bontsuk fel minél elemibb indikátorokra a megfigyelési egységet, ahol vizsgált kérdés a további kérdések tisztázása érdekében az elemzésünk fókuszában helyezkedik el SZEMPONT II: A MUTATÓSZÁMOK TÍPUSAI A mutatószámok és indikátorok az önkormányzat pénzügyi helyzetének csupán egy-egy szegmensére fókuszálnak Használatuk során az adott mutató értékét összehasonlítjuk valamivel, hogy meg tudjuk állapítani egy-egy értékről, hogy sok vagy kevés Az összehasonlítás alapja lehet, például, a költségvetés - egyszerű mutatója (az alapadat abszolút értéke) Például: Az összes GFS bevétel - egy másik sora (egy másik költségvetési mutatószám, ezek gyakran a költségvetés szerkezetét mutatják), Például: A saját bevételek aránya a GFS bevételen belül (%) - lehet fajlagos mutató Például: Egy lakosra eső GFS bevételek, (ezer Ft) - lehet egy másik település (hasonló önkormányzat, önkormányzatok egy csoportja) Például: Az egy lakosra jutó önkormányzati bevételek a kisvárosok átlagos egy főre jutó bevételeknek %-ában - lehet az összehasonlítás idő alapú (az adott önkormányzat hasonló adata, ezen mutató esetében megkülönböztethető a reál- és a nominálértéken történő összehasonlítás; az előbbi esetében kiszűrjük az inflációs hatást az utóbbi esetében nem) Például: A GFS bevételek az előző év GFS bevételeknek %-ában (nominális változás) 27
Tipikus esetben az időbeni összehasonlítás az előző év azonos tartalmú mutatójához képest mért változást jelenti (éves változás) A mutató képezhető a két év adatának hányadosából, illetve a két év adata közötti változás és a bázis év (kiinduló év) hányadosából Egyes esetekben ugyanakkor indokolt lehet ennél hosszabb, 3-5 éves időszakok összehasonlítása Ilyen mutatószámok például a beruházásokkal kapcsolatos indikátorok A beruházások változása jellegzetesen, empirikusan kimutatható módon a választási ciklusokhoz igazodik, ami eddig az önkormányzatok esetében 4 évet jelentett A politikai dimenziótól függetlenül is könnyen belátható, hogy a beruházások lefolyása ritkán, csak kisebb volumenű fejlesztések esetében fér bele az éves keretekbe Ott, ahol tervezés, engedélyeztetés és például építkezéssel is járó kivitelezés is megjelenik, ott minimálisan 3 év a megvalósítás tényleges lefolyása A hosszabb periódus megjelenítése mutatók esetében azonban eltérő adatgyűjtési technikákat, sajátos megoldásokat igényel, ami sokakat visszatart A beruházások, vagy egyéb sajátos ciklusú mutatószámok esetében a standard éves összehasonlítás azt jelenti, hogy értelmetlen, értelmezhetetlen csökkenéseket és növekedéseket tapasztalunk Ezekben az esetekben a kumulált (több év összeadott adatából képzett) mutató jelent csak megnyugtató megoldást Az, hogy melyik mutatótípusra van szükségünk a vizsgálat (mutatószámok elemzése, pénzügyi-monitoring jelentés elkészítésére való közvetlen felkészülés), egyes esetekben pedig a mutató jellege határozza meg SZEMPONT II: A PÉNZÜGYI MUTATÓSZÁMOK FŐBB CSOPORTJAI A legtöbb mutatószám költségvetési adatokból ( flow vagy pénzforgalmi mutatószámok) készül, de meglehetősen gyakoriak a vagyonmérlegből ( stock vagy állomány típusú mutatók) Egyes szakértők éles határvonalat húznak a két információtípus közé, mert meglehetősen eltérő szemléletet tükröznek Ugyanakkor valószínűleg nem kérdőjelezhető meg egy olyan mutató, amely azt jelezi, hogy hány évi szabad forrás szükséges a teljes adósságállomány visszafizetéséhez A fentiek mellett egy harmadik elkülönülő csoport lehet azoknak a háttér (társadalmi, gazdasági stb) mutatóknak a csoportja, amelyek közvetlen módon járulnak hozzá a pénzügyi információk értelmezéséhez Ilyen mutatók a népességszám, a korszerinti összetétel vagy a GDP, infláció stb 28
A költségvetési adatok esetében érdemes elkülönülten kezelni a bevételi, a kiadási és egyenleg mutatókat Fontos információkkal szolgál az elemzők és az önkormányzati vezetők, stratégiakészítők számára, ha a fenti mutatók esetében megkülönböztetjük a működtetés és a fejlesztések költségevetését Ez az 1990 előtti hazai gyakorlat is részben honos eljárás 1990 után itthon háttérbe szorult, viszont a felelősen gazdálkodó önkormányzatoknak érdemes odafigyelni rá Röviden ez az eljárás mérhetővé teszi a működés egyenleg mérését, annak megállapítását, hogy az önkormányzatnak elegendőek a működtetési forrásai ahhoz, hogy fedezze folyó kiadásait, a működési forrásokból képes-e megtakarítani, és megtakarításait fejlesztésekre fordítani; vagy éppen ellenkezőleg működési forrásai nem fedezik ezen kiadásait, ezért további forrásokat kell bevonnia A módszer mögött az az elv húzódik meg, hogy a működtetést folyó bevételekből vagy rendszeresen befolyó forrásokból kell megoldani Abban az esetben, ha az önkormányzat tartósan hitelből vagy vagyona pótlásának forrásaiból költ működtetésre, akkor pénzügyi egyensúlya megbillen, fenntarthatatlan pénzügyi helyzet alakul ki, adósságspirálba kerülhet, véső soron csődveszély fenyegetheti Ha folyó bevételeiből, például a helyi adókból működtetésen felül beruházásokra, pályázati saját erőre is futja, akkor egy olyan közösséggel állunk szemben, amelynek vagyona gyarapodik Ez az állapot, a működési szuficit vagy deficit nyilvánvalóan nem csupán a bevételek fajlagos mértékétől (gazdagságtól, szegénységtől) függ, hanem a fajlagos terhektől, vagyis például attól, hogy az adott önkormányzat tart-e fenn intézményeket, de sokszor attól is, hogy mennyire hatékonyan szervezi egy önkormányzat a szolgáltatásait A pénzügyi mutatók, és az ezek alapján készülő önkormányzati pénzügyi elemzés, akkor lép túl a költségvetési-könyvelési szemléleten, és szolgál alapvető analitikai-elemzési eszközként, ha megjelennek benne képzett mutatók is Ilyen mutatók lehetnek az önkormányzati szabad források, amely mutató nem költségvetési tétel, hanem a szakértőknek kell meghatározni a tartalmát és kiszámításának módját, vagy a nettó működési eredmény, amelynek tartalma többé-kevésbé kötött, de összetett számítás áll mögötte 29
TEENDŐ II III: A MUTATÓSZÁMOK KIVÁLASZTÁSA ÉS TECHNIKAI TERVEZÉS MUTATÓK LEHETSÉGES LISTÁI (PÉLDÁK, felvetésszerűen ötletadásra) 2 táblázat: A pénzügyi mutatószámok csoportjai, lehetséges listái A MUTATÓK FŐ CSOPORTJAI BEVÉTELEK MŰKÖDÉSI BEV (folyó bevételek) (egyszeri bevételek) Állami támogatások Saját források FEJLESZT FORR ALAPAMUTATÓK Szerkezeti mutatók MUTATÓSZÁMOK Fajlagos mutatók Dinamikus mutatók Egyéb Összes bevétel - ~ / lakos ~ változ ~ / kisvárosok: átl GFS szerk bevétel - Állami támogatások Állami támogatások Saját működési források - Helyi adók össz - Vagyoni típus - Iparűzési adó működési fejlesztési Fejlesztési és felhalmozási bevételek Állami fejlesztési támogatás EU-s előfinanszíroz ~ / Össz műk kiad saját források %-a Összes fejleszt forrás %-a KIADÁSOK 30
A MUTATÓK FŐ CSOPORTJAI ALAPAMUTATÓK Szerkezeti mutatók MUTATÓSZÁMOK Fajlagos mutatók Dinamikus mutatók Egyéb Állandó költségek Rugalmatlansági tényező Könyvszerk: - szem/dologi/egyéb Személyi kiadások Dologi kiadások Támogatások Egyéb Működési kiad %-a Funkszerk: szolgáltat Igazgatás Oktatás Szociális ellátás Kultúra Sport Kommunális/közmű Egyéb - működés személyi / dologi / egyéb - fejlesztés ADÓSSÁG Adósságállomány - Hosszú lejáratú - Rövid lejáratú ~ / GFS bevételek, % Éven belüli új adósság - Hosszú lejáratú - Rövid lejáratú Adósság szolg - Tőketartozás, év - Kamatfizetés, év ~ / Saját bevételek, % Követelések EGYENLEGEK Működési veszteség 31
A MUTATÓK FŐ CSOPORTJAI ALAPAMUTATÓK Szerkezeti mutatók MUTATÓSZÁMOK Fajlagos mutatók Dinamikus mutatók Egyéb Működési mérleg Fejlesztési egyenl Egyenlegek Likviditás Függő követelések VAGYONI MUTAT Tőkenövekedés Ingatlanvagyon Vagyoni értékű jog Vagyonértékének változása Fenntartási erőfeszítés Tőkeköltségek Értékcsökkenés Leírható amortizáció Nem leírható amortizáció EGYÉB INFORMÁCIÓK Közösségi szükségletek és erőforrások Népesség Korösszetétel Lakosság jöv/vagyona Ingatlanok értéke Lakónépesssz Átlagos életkor SZJA / fő Települési beruház Ingatlanfejl Üresedési ráta Alkalmazottak sz Foglalkalap Üzleti tevék KÖLTSÉGVETÉSEN KÍVÜLI TÉTELEK Önkorm cégek - Cégek piaci értéke - Saját tőke sajtőke változ % - Árbevétel 32
33
JAVASLAT MUTATÓSZÁMRENDSZERRE 3 táblázat: Javaslat mutatószámrendszerre Ssz Azo JAVASOLT MUTATÓK Egys MAGYARÁZAT BEVÉTELI MUTATÓK 1 B1 Összes bevétel eft Az önkormányzat mérete 2 B2 GFS bevétel / fő Ft / fő Az önkormányzat relatív mérete 3 B21 GFS bevétel változása (előző év %-a) % Az önkormányzat bevételgeneráló képességének változása 4 B3 Saját bevételek / GFS bevételek % Pénzügyi függetlenség 5 B31 Helyi adóbevételek / fő Ft / fő Helyi adóteher mértéke 6 B32 Iparűzési adóbevételek / helyi adók % Adókitettség egy adónemnek 7 B4 Állami műk támog / működési kia % Külső fedezet helyi szolgáltatásokra KIADÁSI MUTATÓK 8 K11 Igazgatási kiadások / GFS kiadások 9 K12 Oktatási kiadások / GFS kiadások 10 K13 Egészségügyi kiadások / GFS kiadások 11 K14 Szociális kiadások / GFS kiadások Helyi politikai prioritások % 12 K15 Kulturális kiadások / GFS kiadások bemutatása 13 K16 Sport kiadások / GFS kiadások 14 K17 Kommunális kiadások / GFS kiadások 15 K18 Egyéb kiadások / GFS kiadások 16 K21 Működési kiadások / fő Ft/fő Az önkormányzat relatív szolgáltatási kapacitása 17 K22 Fejlesztési kiadások /fő Ft/fő Az önkormányzat fejlesztési képessége 18 K31 Személyi kiadások / GFS kiadások % Az önkormányzat működési 19 K32 Dologi kiadások / GFS kiadások % kiadásainak rugalmassága, 34
Ssz Azo JAVASOLT MUTATÓK Egys MAGYARÁZAT 20 K33 Támogatási kiadások / GFS kiadások % képessége a dologi költségek megteremtésére ADÓSSÁGMUTATÓK 21 A1 Adósságállomány / GFS bevételek % Teljes adósságteher 22 A21 Adósságállomány / fő Ft/fő Viszonylagos adósságteher 23 A22 Éven túli adósság / adósságállomány % 24 A3 Külföldi deviza adóss / adósságállom % Adósságszerkezet 25 A4 Adósságszolgálat / működési eredm % 26 A5 Adósságszolgálat / saját bevételek % Visszafizetési képesség EGYENLEGMUTATÓK 27 E1 GFS kiadások GFS bevételek % Megtakarítási képesség a GFS bevételek bevételekre vetítve 28 E2 Költségvetés éves egyenlege eft Végső megtakarítási képessége 29 E3 Működési egyenleg eft Megtakarítási képesség a működésből 30 E31 Nettó működési egyenleg eft Megtakarítás működésből a hiteltörlesztés után 31 E4 Fejlesztési költségvetési egyenlege eft Potenciális fejlesztési források felhasználása Költségvetésen kívüli mutatók 32 Önkormányzati cégek árbevétele Ft 33 Önkormányzati cégek eredménye Ft 34 Önkormányzati cégek kötelezettségvállalásai Ft HÁTTÉRMUTATÓK Rejtett pénzügyi kockázatok számszerűsítése 35 H1 Lakónépesség száma fő A település mérete 36 H11 Lakónépesség változása % (1) Sikermutató (2) Önkormányzati szolgáltatási 37 H21 3-5 éves népesség / lakónépesség % igény-indikátor 35
Ssz Azo JAVASOLT MUTATÓK Egys MAGYARÁZAT Az önkormányzat működése, szolgáltatásai szempontjából kiemelt népesség csoportok 38 H22 6-14 éves népesség / lakónépesség % Gazdasági erő: Lakosság jövedelmi szintje 39 H23 15-18 éves népesség / lakónépesség % Gazdasági erő: Vállalkozási intenzitás 40 H3 Aktív népesség / lakónépesség % Gazdasági erő: Aktivitás, rászorultság 41 H4 Munkanélküliségi ráta % Gazdasági erő: Vállalkozások korrigált bevételei 42 H5 SZJA /fő Ft / fő Gazdasági erő: Lakosság jövedelmi szintje 43 H6 Vállalkozások száma / lakónépesség Ft / fő Gazdasági erő: Vállalkozási intenzitás 44 H7 Cégek saját tőkéje / vállalkozások db / fő Gazdasági erő: Vállalkozások száma mérete 45 H8 Iparűzési adó / fő Ft / fő Gazdasági erő: Vállalkozások korrigált bevételei 46 H9 Ingatlanok átlagos értéke e Ft Gazdasági erő: ingatlanok értéke (lakás+kereskedelmi+ipari) 47 H101 Önkormányzati alkalmazottak száma / lakónépesség 48 H102 Önkormányzat szakalkalmazottai fő mutató Ft/fő (1) Önkormányzat súlya a helyi gazdaságban (2) Hatékonysági AZ ÚN SZOFT MUTATÓK RENDSZERE 36