Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Előadás szerkezete Kiinduló kérdések: újraiparosítás, vagy amit akartok? (Shakespeare után szabadon ) Újraiparosítás, mint tudatmódosító kifejezés? (Játék a szavakkal, avagy mit jelentenek: industrialization/dezindustrialization/reindustrialization?) S3 (smart specialisation strategy), mint új EU-s varázsszer, elég ráolvasni? Előadásom szerkezete: 1. A feldolgozóipar főbb adatai az EU-csatlakozást követően (helyzetkép) 2. Győr-Moson-Sopron megye feldolgozóipara 3. Győr járműgyártása a nagyvárosi településegyüttesek között 4. Továbbgondolásra
1. A feldolgozóipar főbb adatai az EUcsatlakozást követően Traded/tradeable szektor fontossága Globális válság utáni gyors újjászerveződés Duális gazdaság? A német gazdaság nyomdokaiban? Statisztikák és TEÁOR- 2008 (13 ágazatcsoport: 2 betűjelűek)
A GDP megoszlása a feldolgozóiparban, % Kód Gazdasági ág, ágazat 2008 2009 2010 2011 2012 CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 10,39 12,68 11,06 9,93 9,73 CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 2,61 2,66 2,34 2,33 2,33 CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 4,64 4,57 4,35 4,18 4,18 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 8,14 7,13 7,01 6,09 6,26 CE Vegyi anyag, termék gyártása 3,91 2,86 3,18 3,04 3,34 CF Gyógyszergyártás 5,05 6,07 6,79 6,59 7,12 CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 9,73 9,39 9,11 9,12 9,51 CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 10,91 8,08 8,67 9,22 9,04 CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,57 9,01 8,13 9,91 8,15 CJ Villamos berendezés gyártása 9,05 4,24 4,31 3,95 4,16 CK Gép, gépi berendezés gyártása 5,83 13,31 13,03 13,30 14,94 CL Járműgyártás 16,78 14,51 16,70 17,07 15,82 CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 4,41 5,49 5,31 5,27 5,42 C Feldolgozóipar 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00
Az ágazatcsoportokban foglalkoztatottak száma, ezer fő (munkaerő-felmérés alapján) Gazdasági ág, ágazat Kód 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CA 128,6 132,3 124,9 123,9 126,3 133,1 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CB 67,6 64,3 67,5 63,7 60,3 61,5 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CC 65,3 55,9 55,3 53,7 50,5 55,9 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CD 8,2 6,5 7,4 6,1 6,7 4,8 Vegyi anyag, termék gyártása CE 21,7 23,8 21,3 17,6 16,3 18,4 Gyógyszergyártás CF 22,7 20,2 22,4 22,6 22,6 23,4 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék CG gyártása 80,3 69,3 68,9 72,0 71,0 67,5 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CH 101,6 96,6 87,3 92,4 96,8 103,1 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CI 84,1 75,4 83,8 94,8 77,2 76,1 Villamos berendezés gyártása CJ 67,6 55,9 55,1 51,9 50,2 52,8 Gép, gépi berendezés gyártása CK 50,3 45,9 44,6 44,9 46,5 52,6 Járműgyártás CL 87,4 76,5 81,7 94,4 110,0 112,0 Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása CM 67,6 72,0 66,5 70,9 67,6 65,5 Feldolgozóipar C 853,0 794,6 786,6 809,0 802,1 826,6
A feldolgozóipari export aránya az értékesítésben, % Gazdasági ág, ágazat Kód 2008 2010 2012 2013 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CA 27,06 31,47 36,44 38,43 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CB 76,77 78,21 79,05 83,67 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CC 39,24 41,83 48,04 48,97 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CD 25,03 26,97 31,48 32,28 Vegyi anyag, termék gyártása CE 54,77 54,51 54,39 56,74 Gyógyszergyártás CF 76,50 82,57 85,93 85,47 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CG 46,65 54,84 63,66 63,93 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CH 59,54 60,94 61,25 63,19 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CI 93,98 93,79 94,61 95,06 Villamos berendezés gyártása CJ 86,65 86,08 85,69 85,42 Gép, gépi berendezés gyártása CK 72,12 87,17 86,16 87,25 Járműgyártás CL 89,60 91,51 93,51 93,41 Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása CM 42,09 47,66 51,86 56,38 Feldolgozóipar C 66,69 70,20 70,80 72,20
2. Győr-Moson-Sopron megye feldolgozóipara Ágazatcsoportok Győr-Moson-Sopron foglalkoztatottak részesedése a megyében, száma, fő % A megye alágazatainak részesedése az országban CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 5157 12,19 5,05 CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 3053 7,22 6,45 CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 2629 6,22 5,59 tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása 288 0,68 2,29 CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék 6018 14,23 9,26 gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4344 10,27 5,77 CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1367 3,23 2,34 CJ Villamos berendezés gyártása 875 2,07 2,30 CK Gép, gépi berendezés gyártása 2121 5,01 4,22 CL Járműgyártás 12503 29,56 17,95 CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés 3934 9,30 7,09 üzembe helyezése, javítása C Feldolgozóipar 42297 100,00 6,58
Győr-Moson-Sopron megyében az ágazatcsoportonkénti LQ-k Ágazatcsoportok Foglalkoztatási LQ Export LQ CA élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 1,03 0,32 CB textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 1,31 0,39 CC fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 1,14 0,72 CD kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE vegyi anyag, termék gyártása 0,47 0,12 CF gyógyszergyártás CG CH CI gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,88 0,67 1,17 0,33 0,48 0,03 CJ villamos berendezés gyártása 0,47 0,19 CK gép, gépi berendezés gyártása 0,86 0,14 CL járműgyártás 3,65 3,32 CM egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 1,44 1,23
Járműgyártás térbeli koncentrációja (LQ), 2008 és 2012
3. Győr járműgyártása a nagyvárosi településegyüttesek között 21 városrégióban él az ország lakosságának fele Erős koncentrációs folyamatok A győri városrégió lakossága növekszik, alacsony a munkanélküliség Nagyvállalati fölény Name Népesség, 2011 Fő (1000) Változás 2002-hez, % Ezer lakosra jutó társas vállalkozások, 2010 Egy lakosra jutó SZJA alap, 1000 Ft, 2011 Munkanélküliségi ráta az aktív korúak %- ában, 2011 Budapesti településegyüttes 2 566 6,1 73 2 394 3,9 Győri településegyüttes 190 4,7 42 2 005 4,1 Településegyüttesek együtt 5 136 3 57 2 077 5,7 Többi város 2 409-7 24 1 549 9.7 Többi település 2 416-7 15 1 336 12.4 Ország 9 960-2 39 1 772 8.4
Járműgyártás (CL) ágazatcsoport térbeli koncentrációja (LQ 1,25, LQ 2) 2005 2010 2005 2010 2005 2010 CL (Járműgyártás) Feldolg. Feldolg. Átlagos vállalati méret LQ LQ LQ LQ (fő) Budapesti 0,626 0,450 0,764 0,595 35 54 Győri 5,213 7,137 3,635 4,057 304 568 Miskolci 0,440 1,277 0,582 1,083 34 136 Pécsi 0,111 0,090 0,104 0,112 6 10 Egri 1,594 3,060 1,278 1,894 65 234 Szombathelyi 2,795 3,756 1,582 1,949 189 486 Zalaegerszegi 0,538 0,352 0,458 0,256 20 37 Békéscsabai 0,157 0,616 0,154 0,423 10 99 Debreceni 0,649 0,434 0,579 0,383 42 61 Kaposvári 0,396 0,030 0,347 0,023 18 2 Kecskeméti 1,664 1,906 0,932 1,179 49 86 Nyíregyházi 0,199 0,024 0,187 0,018 11 2 Salgótarjáni 0,717 1,071 0,556 0,717 46 95 Soproni 1,146 1,176 1,048 0,948 33 53 Szegedi 0,502 0,301 0,549 0,259 27 21 Szekszárdi 0,389 1,351 0,289 0,900 15 175 Székesfehérvári 3,499 6,409 1,587 3,003 114 271 Szolnoki 1,703 0,389 1,755 0,298 74 17 Tatabányai 1,624 1,382 1,082 0,702 109 96 Veszprémi 3,916 1,877 2,563 1,015 180 107
A feldolgozóipar struktúrája a nagyvárosi településegyüttesekben A feldolgozóipar térbeli eloszlása a nemzetgazdaság egészében a foglalkoztatottak térbeli eloszlásához viszonyítva
Településegyüttesek lehetséges kulcságazatai (2010)
Járműgyártás (CL) LQ-i
4. Továbbgondolásra-1: járműipar, mint megváltó? Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)
Továbbgondolásra-2: agglomerációs előnyök? Városrégiók eltérő fejlődési lehetőségei: Budapest és vonzáskörzete (2.6 millió fő): urbanizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: üzletágak közötti szinergiák, szolgáltató szektorok 8-10 településegyüttes (100-200 ezer fő): lokalizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: specializált gazdaság, adott iparágon belüli cégek (klaszteresedés) és újraiparosítás (lényegében tudásalapú gazdasági szerkezetváltás) Várostérségenként 1-2 traded húzóágazat (klaszter) Kérdések: 1. Budapest túlsúlya, elszívó hatása milyen fejlődést, milyen térbeli specializációt tesz lehetővé? 2. A Győri városrégiónak rövid távon előnyös a járműipar, de hosszabb távon ez nem vezet-e bezárkózáshoz (lock-in) és hanyatláshoz?
Köszönöm a figyelmet!