Növényrendszertan gyakorlatok 6. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Rosopsida: Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Amaranthaceae, [Chenopodiaceae], Caryophyllaceae, Polygonaceae, Plumbaginaceae)
Növényrendszertan gyakorlatok 6. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Rosopsida: Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Amaranthaceae, [Chenopodiaceae], Caryophyllaceae, Polygonaceae, Plumbaginaceae)
A valódi kétszikűek o. Rosopsida rendszere Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae Forrtszirmúak alo. Asteridae
Az alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae rendszere Boglárkavirágúak r. Ranunculales Boglárkafélék cs. Ranunculaceae (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus, Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus, Actea) Mákfélék cs. Papaveraceae (Chelidonium, Papaver) Füstikefélék cs. Fumariaceae (Corydalis)
Boglárkafélék Ranunculaceae lágyszárúak, kevés faj fás szárú (pl. Clematis) szórt, ritkán keresztben átellenes (pl. Clematis) levélállás virágképlet: P 3+3 v. 2+2 ill. K 5 C 5 A G spirociklikus virágok aktinomorf, ritkán zigomorf (pl. Aconitum) virág a virágtakaró egynemű (P) csészeszerű lepel: Helleborus sziromszerű lepel: Aconitum, Actaea, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla különnemű (K és C): Adonis, Ficaria, Ranunculus tüsző, aszmag vagy bogyó termés
Békabogyó Actea spicata Közepes termetű, felálló, elágazó szárú évelő (He) Levél: 2-3-szorosan összetettek, a levélkék élesen, durván fogazottak Virág: szártetőző, kevés virágú fürt, korán lehulló fehér szirmok. V-VII. Termés: fekete bogyó Üde-félnedves, humuszban gazdag, árnyékos termőhelyen Üde lomberdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, keményfás ligeterdők), domb- és hegyvidéken, Alföldön ritka Hemikriptofiton (He)
Békabogyó Actaea spicata
Békabogyó Actaea spicata
Békabogyó Actea spicata
Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum 20-45 cm magas évelő (He) Tőlevelek/alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. A levél nem áttelelő, kopasz Virágtakarója zöld, a lepel átmérője 2-5 cm, nem fedik egymást. III-IV. Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusának tagja; Dt.-i khg.- ben és a Dt. dombvidékein Hemikriptofiton (He)
Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum
Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum
Illatos hunyor Helleborus odorus 20-50 cm magas évelő (He) Levelei áttelelők, fonákukon az erek mentén szőrösek. A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek Virágtakaró: zöld, a lepel átmérője 5-7 cm. II-IV Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken. Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; D-Dt. (Mecsek, Villányihg., Külső-Somogy, Völgység, Drávamenti-sík) Hemikriptofiton (He)
Illatos hunyor Helleborus odorus
Illatos hunyor Helleborus odorus
Illatos hunyor Helleborus odorus
Illatos hunyor Helleborus odorus
Illatos hunyor Helleborus odorus
Pirosló hunyor Helleborus purpurascens 20-50 cm magas szárú évelő (He) A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. Levelei részben áttelelnek Virágtakaró: vöröses-ibolyás, a virág átmérője 4-7 cm. III-V. Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, félszáraz v. üde, humuszban gazdag termőhelyeken. Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; Északi-khg. (Bükk, Börzsöny), Visegrádi-hg., Pilis Az É-i és K-i Kárpátok endemikus faja, védett. Hemikriptofiton (He)
Pirosló hunyor Helleborus purpurascens
Pirosló hunyor Helleborus purpurascens
Helleborus sp. virág keresztmetszet
Horizontális földrajzi vikariálás: a Helleborus nemzetség fajai hazánkban A NymE EMK NTI Flóraadatbázisából
A Helleborus nemzetség hazai fajainak Európai elterjedési területe Helleborus purpurascens (pirosló hunyor) Helleborus dumetorum (kisvirágú hunyor) Helleborus odorus (illatos hunyor)
Mocsári gólyahír Caltha palustris 20-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He) levél: tagolatlan, nagy, szíves-vese alakú, csipkés v.fogas, fényes, sötétzöld Lepel: fénylő élénksárga. III-V. Termés: tüszőkből álló tüszőcsokor Félárnyéktűrő; nedves, tápanyagban gazdag talajon Liget- és láperdők, nedves rétek, mocsarak, országosan elterjedt több alfaj Hemikriptofiton (He)
Gólyahír Caltha palustris
Gólyahír Caltha palustris
Gólyahír Caltha palustris
Sisakvirág fajok - Aconitum spp. Közepes vagy nagy termetű évelők (He) Leveleik tenyeresen szeldeltek vagy osztottak Virág: zigomorf, sisak formájú, mézfejtő van Termés: felfelé álló tüszőcsokor Virágzás nyár közepén Hegyvidéki fajok, az összes hazai faj védett! Igen mérgezőek (akonitin)!
Farkasölő sisakvirág (A. vulparia) 60-120 cm magas, virágai vajsárgák magasabb domb- és hegyvidékeinken Karcsú s. A. variegatum és Kárpáti s. A. moldavicum) virágaik lilák ill. sötétlilák az Északi-középhegység legmagasabb részeinek növényritkaságai hűvös, párás klímát igénylő, árnyéktűrő, üde talajokat kedvelő fajok élőhely: szurdokerdők, hegyvidéki bükkösök, égerligetek
Méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) alacsonyabb, levelei tövig szeldeltek, virágai halványsárgák, Fényigényes, szárazságtűrő Száraz erdők Előfordulás: ÉK, Mecsek
Galambvirág Isopyrum thalictroides Kis termetű vékony gyöktörzsű évelő (Ge) Tőlevél: 1-2x hármasan összetett, szárlevelek egyszerűek Virág: murvalevelek hónaljában magánosan áll, fehér sziromszerű leplű. III-V. Termés: 1-3 tagú tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üdefélnedves, humuszos termőhelyen Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában, elsősorban a domb- és hegyvidékeken Geofiton (Ge)
Galambvirág Isopyrum thalictroides
Galambvirág Isopyrum thalictroides
Galambvirág Isopyrum thalictroides
Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides 10-20 cm magas kúszó gyöktörzses évelő (Ge) Száron a virág alatt három, örvösen álló, ülő, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél Virágtakaró: 5 tagú aranysárga lepel. III-V. Termés: szőrös aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajokon. Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékeinken gyakori Geofiton (Ge)
Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides
Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides
Berki szellőrózsa Anemone nemorosa 15-25 cm, kúszó gyöktörzses évelő (Ge) Száron a magános virág alatt 3, örvösen álló, 1-3cm-es nyelű, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. III-V. Termés: szőrös aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajon Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékein elterjedt Geofiton (Ge)
Berki szellőrózsa Anemone nemorosa
Berki szellőrózsa Anemone nemorosa
Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris 25-45 cm-es, kúszó gyöktörzsű évelő (Ge) Nyeles, tenyeresen szeldelt tőlevél, a virág alatt 2-3 kisebb ülő levél. Szár gyapjas. Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. IV-V. Termés: aszmagcsoport Napsütéses, meleg domboldalak, száraz, meszes, sekély termőrétegű talajokat kedvelő erdőszegély-faj. Hegy- és dombvidéki (ritkán síkvidéki) száraz tölgyesek, erdőszegélyek, gyepek visszaszorulóban lévő növénye. Védett! Geofiton (Ge)
Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris
Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris
Májvirág Hepatica nobilis 10-15 cm, tőkocsányos évelő (He) Levél: hosszú nyelű, bőrnemű, áttelelő, három karéjú, ép szélű Virágtakaró: 6-8 tagú kék lepel, csészeszerű fellevelekkel. III-IV. Termés: aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde-félszáraz talajokon, mészkedvelő erdei faj Hegy- és dombvidéki bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye, a Dél- Dunántúlon gyakori, a Dunántúliközéphegységben ritka. Védett! Hemikriptofiton (He)
Májvirág Hepatica nobilis
Májvirág Hepatica nobilis
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 8-20 cm magas, sűrű szőrű évelő (He) Levél: 2-3x páratlanul szárnyasan szeldelt, dúsan selymesen szőrös Virág: tőálló, a 6 tagú lepel ibolyáskék, elvirágozva hosszú szárú. III-IV. Termés: aszmagcsoport, repítőszőrös aszmagokkal (megnyúlt bibeszálból alakul) Erősen fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek) főleg a középhegységekben és dombvidékeken. Védett! Az év vadvirága 2011-ben Hemikriptofiton (He)
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis
Egyenes (felálló) iszalag Clematis recta Magas termetű, felálló szárú évelő (He). Levél: keresztben átellenes, páratlanul szárnyaltan összetett, ép szélű Virágzat: bogernyő, a lepel fehéres. V-VII Termés: aszmagcsoport, tollas repítőkészülékkel Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Hegy- és dombvidéki száraz tölgyesek, bokorerdők, erdőszegélyek. Néha ligeterdők szélein és nedves réteken. Szórványos vagy ritka (Alföld), kímélendő Hemikriptofiton (He)
Felálló iszalag Clematis recta
Felálló iszalag Clematis recta
Kúszó boglárka Ranunculus repens Legyökerezően indás, felálló virágos szárú évelő (He) Levél: hármasan összetett, durván fogazott vagy karéjos Virág: élénksárga sziromlevelek, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-IX. Termés: aszmagcsoport Nyílt és félárnyékos helyeken él, nedvességigényes, erősen bolygatástűrő Liget- és láperdők, árkok, nedves gyomtársulások, közönséges. Hemikriptofiton (He)
Kúszó boglárka Ranunculus repens
Kúszó boglárka Ranunculus repens
Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus Magas, évelő (He), erőteljesen ágas, felálló szárral. Levél: karéjos/hasadt, bozontos-szőrös, gyakran sötéten foltozott Virág: nagy (2-3cm átmérőjű), élénksárga V-VI. Aszmag terméscsoportjában a terméskék horgasan bekunkorodtak Nedvesség- és tápanyagigényes, árnyéktűrő Égerligetek, keményfás ligeterdők, bükkösök, sziklaerdők Hemikriptofiton (He)
Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus
Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus
Rövid gyöktörzses évelő (He), a szár kopasz v. rövid rásimuló szőrű Levél: tőálló, hosszú nyelű, tenyeresen osztott Virág: sárga, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-VIII(-X). Aszmag terméscsoportjában a termések oldalról összenyomottak, rövid csőrben végződnek Fényigényes, de tág tűrésű, üde és nedves termőhelyeken Elterjedt, gyakori. Nedves-üde rétek, de nyílt erdők, árokpartok, hegyi kaszálók is Réti boglárka Ranunculus acris Hemikriptofiton (He)
Réti boglárka Ranunculus acris
Réti boglárka Ranunculus acris
Réti boglárka Ranunculus acris
Salátaboglárka Ficaria verna Alacsony évelő, gyökérágai gumósan megvastagodtak. Két alfaj (ssp. calthifolia (He) és ssp. bulbifera (Ge)) Levél: hosszú nyelű, szíves-kerekded, fénylő, ép szélű v. hullámos Virág: aranysárga. III-V. Termés: aszmagcsoport, gömbös, csőrtelen aszmagokkal Félárnyéktűrő, üde-nedves, tápanyagokban gazdag talajon, bolygatástűrő Gyakori üde lomberdőkben, ligeterdőkben nedves réteken, parkokban, akácosokban He v. Ge
Salátaboglárka Ficaria verna
Salátaboglárka Ficaria verna
Tavaszi hérics Adonis vernalis 10-30 cm magas, elágazó szárú évelő (He). Levél: sallangosan szeldelt, kopasz Virág különnemű: nagy aranyságra szirmok, szőrös csészelevelek III-V. Aszmag terméscsoportjában a részterméskék szőrösek, horgas csőrűek Fényigényes, szárazságtűrő, meszes, laza alapkőzeten Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek), néha száraz lomberdők (főleg bokorerdők) tisztásain. Védett! Az év vadvirága 2012-ben Hemikriptofiton (He)
Tavaszi hérics Adonis vernalis
Tavaszi hérics Adonis vernalis
Tavaszi hérics Adonis vernalis
Mákfélék Papaveraceae Lágyszárú növények Szórt levélállás, pálhák nincsenek Tejnedvet tartalmazhatnak Termés: tok v. makkocska A csésze virágnyíláskor gyakran lehull Magvaikat hangyák terjesztik (elaioszóma / hangyakalács) Nemzetség: Chelidonium, Papaver
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus Magas, elágazó, elállóan szőrös szárú évelő (He). Megtörve sárga tejnedvet ereszt Levél: elálló finom szőrű, szárnyalt, a levélkék szabálytalan alakúak Virág: laza bogernyőkben, a 4 szirom mélysárga. V-VIII(-X) Termés: becőszerű, keskeny, nyeles tok. Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde talajokon, bolygatástűrő Gyakori akácosokban, gyomtársulásokban, parkokban, bolygatott lomberdőkben Hemikriptofiton (He)
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Pipacs Papaver rhoeas Kis v. közepes termetű, 20-80 cm felálló szárú, mindenütt serteszőrös, egyéves faj (Th). szárlevelek szárnyasak, a szárnyak durván fogasak vagy karéjosak, a felső levelek egyszerűek. Virágai magánosak, hosszú kocsányúak, 4 sziromlevele égő vörös, tövén fekete folttal. A csésze korán lehull. Termése visszás-tojásdad tok, tetején 10 karéjú bibepajzzsal. Virágzás V-X, termésérés VI-X. Az árnyékolást nem tűrő, száraztól az üde termőhelyekig előforduló, egyébként a talaj iránt nem igényes faj. Gyomtársulások, szántók, parlagok, útszélek növénye, az ország egész területén gyakori. csak TVMH Therofiton (Th)
Pipacs Papaver rhoeas
Pipacs Papaver rhoeas
Pipacs Papaver rhoeas
Pipacs Papaver rhoeas
Fumariaceae Füstikefélék cs lágyszárú szórt, p- zigomorf, sarkantyús virág tok v. makkocska myrmekochor elaioszóma
Odvas keltike Corydalis cava 20-30 cm magas, egyszerű szárú évelő, üreges, föld alatti gumóval (Ge) Levél: kékeszöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek Virágzat: fürt, a murvák épek. A virág hosszú sarkantyús, bíboroslila/ rózsaszínű/fehér. (II-)III-V. Termés: becőkeszerű, lapított tok Árnyéktűrő; üde, humuszos erdőtalajokon Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges. Geofiton (Ge)
Odvas keltike Corydalis cava
Odvas keltike Corydalis cava
Ujjas keltike Corydalis solida 10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő, tömör föld alatti gumóval (Ge) Levél: szürkészöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek Virágzat: fürt, a murvák ujjasan tagoltak. A virágok hosszú sarkantyúsak, kékeslilák. (II-)III-V. Termés: becőkeszerű, lapított tok Árnyéktűrő; félszáraz-üde, humuszos talajokon, inkább mészkerülő Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges Geofiton (Ge)
murvalevelek Odvas keltike (Corydalis cava) és ujjas keltike Corydalis solida
Ujjas keltike Corydalis solida
A szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae rendszere Szegfűvirágúak r. Caryophyllales Karmazsinfélék cs. Phytolaccaceae (Phytolacca) Disznóparéjfélék cs. Amaranthaceae (Amaranthus, Camphorosma, Chenopodium) Szegfűfélék cs. Caryophyllaceae Habszagfűfélék alcs. Silenoideae (Dianthus, Lychnis, Melandrium, Silene, Viscaria) Lúdhúrfélék alcs. Alsinoideae (Moehringia, Stellaria) Keserűfűvirágúak r. Polygonales Keserűfűfélék cs. Polygonaceae (Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria, Rumex) Istácfélék cs. Plumbaginaceae (Limonium)
Alkörmösfélék cs. Phytolaccaceae főleg trópusi növények, fás- és lágyszárúak szórt levélállás, pálhák nincsenek P 4-5 A 8 v. 10 G bogyótermés nemzetség: Phytolacca (alkörmös, karmazsinbogyó)
Amerikai alkörmös (karmazsinbogyó) Phytolacca americana Magas, ágas szárú évelő (He) Levél: nagy (-20-25cm) ép szélű, tojásdadlándzsás, felfelé kisebbednek Virágzat: hengeres fürtökben állnak, a lepel zöldesfehér, a termésen megpirosodik. V-IX. Termés: 10 rekeszű, vöröses-fekete bogyó Laza talajt, félárnyékot kedvel, tápanyagigényes, bolygatástűrő Adventív (észak-amerikai), dísz- és festéknövényként használták. Homokterületeken, zavart erdőkben (pl. kultúrfenyvesek) erősen terjedő özönnövény Hemikriptofiton (He)
Alkörmös Phytolacca americana
Alkörmös Phytolacca americana
Phytolacca americana és Ph. esculenta
Alkörmös Phytolacca americana
Alkörmös Phytolacca americana
Disznóparéjfélék - Amaranthaceae főleg lágyszárú növények szórt levélállás, pálha nélküli levelekkel egylakiak: P 3-5 A 5 ill. P 3-5 G (2-3) tok termés (egymagvú) a virágtakaró hártyás, murvalevelei fejlettek nemzetsége (Th): Amaranthus
Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4 15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében
Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4
Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4
Amaranthus retroflexus Szőrös disznóparéj
[Libatopfélék Chenopodiaceae] újabban a családot az Amaranthaceae családba olvasztják főleg lágyszárú növények szórt levélállás, pálha nélküli levelek P 5 A 1-5 G (2) egymagvú toktermés virágtakaró zöldes, sárgás v. fehéres nemzetségek (Th): Camphorosma, Chenopodium
Fehér libatop Chenopodium album 30-200 cm magas, erőteljes, egyéves (Th) Levél: különböző alakú, ép vagy fogas; fonákuk lisztes bevonatú Virág: ágvégi, sűrű gomolyos fürtökben állnak, leplei aprók, zöldek. VI-X. Termés: tok, magvai lapos lencse alakúak Fény- és meleg-, tápanyag- és nitrogénigényes gyom Gyomtársulások, törmelékes, szemetes helyek, árokpartok, kertek, közönséges Terofiton (Th)
Chenopodium album fehér libatop 20-150 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas T 4 nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott,, a felsők keskenyek, épek, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként 200 000 magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos
Chenopodium album fehér libatop T 4
Chenopodium album fehér libatop T 4
Chenopodium sp. Libatop faj
Chenopodium sp. Libatop faj
Camphorosma annua - Bárányparéj Földön szétterülő, elágazó egyéves (Th) Levél: szálas v. fonalas, fiatalon szürkészöld, kissé pozsgás, szőrös, később lekopaszodik, vörösödik Virág: levélhónalji, apró, csontfehér leplű. VIII-IX. Termés: lapított tok. Fényigényes, a szélsőségesen száraz, erősen szikes talajfelszínek specialistája Alföldi szikesek legszélsőségesebb termőhelyei ( vakszik ), szórványos Therofiton (Th)
Camphorosma annua - Bárányparéj
Camphorosma annua Bárányparéj élőhelye
Szántóföldjeink gyakorlatilag jelentős gyomfajai (I.-V. Országos Gyomfelvételezések eredményei) 1947-53 1969-71 1987-88 1996-97 2007-08 parlagfű 21 8 4 1 1 köz. kakaslábfű 9 1 1 2 2 fehér libatop 3 3 2 4 3 mezei aszat 2 7 8 5 4 fakó muhar 7 4 7 19 5 apró szulák 1 2 5 7 6 szőrös disznóparéj 17 5 3 3 7 ebszékfű 66 26 6 6 8 csattanó maszlag 177 59 19 8 9 termesztett köles 199 192 23 13 10 karcsú disznóparéj 105 18 13 9 11 nagy széltippan 56 36 14 17 12 közönséges taratckbúza 27 12 20 12 13 fenyércirok 94 18 11 14 ragadós galaj 137 50 12 10 15 szulákkeserűfű 14 6 11 16 16 lapulevelű keserűfű 29 16 10 15 17 napraforgó 206 119 16 18 18 varjúmák 25 11 17 22 19 mezei szarkaláb 19 23 40 31 20
A szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae rendszere Szegfűvirágúak r. Caryophyllales Karmazsinfélék cs. Phytolaccaceae (Phytolacca) Disznóparéjfélék cs. Amaranthaceae (Amaranthus) [Libatopfélék cs. Chenopodiaceae] (Chenopodium, Camphorosma) Szegfűfélék cs. Caryophyllaceae Habszagfűfélék alcs. Silenoideae (Dianthus, Lychnis, Melandrium, Silene, Viscaria) Lúdhúrfélék alcs. Alsinoideae (Moehringia, Stellaria) Keserűfűvirágúak r. Polygonales Keserűfűfélék cs. Polygonaceae (Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria, Rumex) Istácfélék cs. Plumbaginaceae (Limonium)
Szegfűfélék Caryophyllaceae elsősorban lágyszárú növények keresztben átellenes levélállás, a levelek ép szélűek, pálhák nincsenek többnyire kettős bogas virágzat K 5 v. (5) C 5 A 5+5 G (2-5) toktermés
Enyvecske, szurokszegfű Viscaria vulgaris 30-80 cm magas, tarackos évelő (Ge). A csomók alatt feketén, enyvesen ragadós Levél: szálas-lándzsás, ép, kopasz Virág: ágvégi álörvökben ( emeletes ), szirmuk bíborpiros v. halványabb rózsaszín. IV-VI. Termése 5 foggal nyíló, hengeres tok Fényigényes, szárazságtűrő, mészkerülő faj Mészkerülő erdők, azok szegélyei, hegyi rétek. Hegy- és dombvidéken. Ge
Enyvecske, szurokszegfű Viscaria vulgaris
Enyvecske, szurokszegfű Viscaria vulgaris
Kakukkszegfű Lychnis flos-cuculi Közepes termetű, tarackos évelő (Ge). Levél: hosszúkás-lándzsás, kopasz, szárlevelek szálas, hosszan kihegyezett; az összes levél ép szélű Virágzat: bogernyő, a szirmok lemeze 4 sallangos szeletre tagolt, sötét rózsaszín. IV-VIII Termés: tojásdad, 5 foggal nyíló tok Fény- és nedvességigényes Nedves rétek (főleg mocsárrétek), magassásosok, láp- és ligeterdők, gyakori. Ge
Kakukkszegfű Lychnis flos-cuculi
Kakukkszegfű Lychnis flos-cuculi
Magyar szegfű Dianthus pontederae 20-70 cm magas, évelő (He). Levelei keresztben átellenesek, szálasak vagy szálas-lándzsásak, levélhüvelyük szárölelő. A virágok csomókban helyezkednek el. A párta rózsaszínű vagy bíborpiros, a csésze és a fellevél eredetű csészepikkelyek széles-lándzsásak, sötétbarnák. Virágzás V-IX(-X). Termése 5 foggal nyíló, hengeres tok. Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő faj. Száraz gyepekben, száraz tölgyesekben. Hemikriptofiton (He)
Magyar szegfű Dianthus pontederae
Magyar szegfű Dianthus pontederae
Fehér szegfüvek Dianthus plumarius, D. serotinus és alfajaik Kis v. közepes termetű évelők (He), meddő hajtásuk párnát alkot, a virágokat viselő szárrészek felállók (10-40 cm magasan). Leveleik szálasak vagy szálas-lándzsásak, szürkés-kékes árnyalatúak. A virágok bogas virágzatban állnak, a szirmok fehérek, lemezük sallangos, a párta 20-30 mm átmérőjű. Virágzás V-IX(-X),. Termésük 5 foggal nyíló, hengeres tok, termésérés VIII-X. Fényigényes, erősen szárazságtűrő, mészkedvelő fajok. Mészkő- és dolomit sziklagyepek, homokpuszták növényei, védettek. Hemikriptofiton (He)
Kései szegfű Dianthus serotinus
Dianthus plumarius subsp. regis-stephani Szent István-szegfű Dianthus plumarius subsp. lumnitzeri Lumnitzer-szegfű
Fehér mécsvirág Melandrium album 40-100 cm magas, pelyhes évelő (He). A levelek ülők, lándzsásak, ép szélűek. Kétlaki. Virágzata bogernyő, a porzós virágok csészéje keskeny hengeres, a termőseké hasasodó; a párta fehér. Virágzás V-XI Termése tojásdad, 5 foggal nyíló tok, Fényigényes, üde, tápanyagokban gazdag talajokon. Réteken, gyomtársulásokban, lomberdők szegélyein, közönséges. Hemikriptofiton (He)
Fehér mécsvirág Melandrium album
Fehér mécsvirág Melandrium album
Piros mécsvirág Melandrium sylvestre 50-60 cm magas, évelő növény (He). Szára, virágzata és levelei bozontosan szőrösek, főleg felül ragadósak. A levelek ülők, lándzsásak, ép szélűek. Kétlaki, a párta élénk rózsaszín vagy piros. Virágzás IV-VII. Termése tojásdad, 5 foggal nyíló tok. termésérés VI-VIII Árnyéktűrő, tápanyagigényes, mészkedvelő Középhegységeinkben, bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, szurdokerdőkben. Hemikriptofiton (He)
Piros mécsvirág Melandrium sylvestre
Piros mécsvirág Melandrium sylvestre
Piros mécsvirág Melandrium sylvestre
Olocsán csillaghúr Stellaria holostea 30-50 cm hosszan elfekvő, négyélű szárú, kúszó tarackos évelő (Ge). Levelei keresztben átellenesen állnak, keskeny-lándzsásak, hosszan kihegyesedők. Virágai levélhónaljiak, szirmai kb. 1 cm-es átmérőjűek, közepükig kéthasábúak. Virágzás IV-VI, Termése gömbölyded tok, termésérés VI-VII. Félárnyéktűrő, jó tápanyagellátottságot kedvelő, némileg zavarástűrő faj. Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, hegyés dombvidéken. Ge
Olocsán csillaghúr Stellaria holostea
Tyúkhúr Stellaria media 5-30 cm, egyéves, dúsan elágazó, heverő szárú növény (Th) Levelei tojásdadok, világoszöldek; az alsó nyelesek, a szár tetején inkább már ülők. Virágai levélhónaljiak, hosszú kocsányúak. Szirmai fehérek, mélyen kéthasábúak, csészéi széles hártyás szegélyűek. Virágzás III-XI Termése hosszúkás, hártyás falú tok. termésérés IV- XII Fényigényes v. félárnyéktűrő, üde vagy nedves helyeket kedvelő, tápanyag- és nitrogénigényes, bolygatástűrő. Szálanként szinte bármilyen lomberdőben előfordul. Nagyobb tömegben bolygatott élőhelyeken. Terofiton (Th)
Stellaria media tyúkhúr T 1
Stellaria media tyúkhúr T 1
Tyúkhúr Stellaria media
Tyúkhúr Stellaria media
Tyúkhúr Stellaria media
Erdei csitri Moehringia trinervia 5-10 cm elfekvő szárú (ritkábban) 1-2 éves, (gyakrabban) évelő faj (He-Th-TH). Megjelenésében a tyúkhúrra emlékeztet, de levelei széles lándzsásak, 3(-5) kiemelkedő erűek, míg virágaiban a szirmok egészen keskenyek (néha hiányoznak is), csillagszerűen állók. Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. Árnyéktűrő, üde v. félszáraz talajokon, kissé mészkerülő jellegű. Domb- és hegyvidékeinken általánosan elterjedt, bükkösökben, gyertyánostölgyesekben.
Hemiterofiton (TH): Kétéves lágyszárúak, az első tenyészeti időszak végén fedetlen rügy, a második tenyészeti időszak végén mag alakban vészelnek át. Átmenetet képeznek a hemikriptofiton és a terofiton életforma között. Erdei csitri Moehringia trinervia
Erdei csitri Moehringia trinervia
Erdei csitri Moehringia trinervia
Keserűfűfélék Polygonaceae elsősorban lágyszárú növények szórt levélállás, pálhák vannak, melyek a duzzadt nóduszokon csőszerű, hártyás pálhakürtővé (ochrea) fejlődnek, gyakori antociános elszíneződés P 5 ill. P 3+3 A 3+3 G (3) makkocska termés P 5, színes vagy zöldes lepel, rovarmegporzás: Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria P 3+3, zöld lepel, szélmegporzás: Rumex
Persicaria spp. keserűfű fajok
Persicaria mitis szelíd keserűfű 15-60 (80) cm, egyszerű vagy elágazó, felemelkedő T 4 5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, a pálhakürtő ép, pillás, barna július-szeptember, az álfüzérek bókolók, vékonyak, lazák, kevés virágúak makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok
Persicaria mitis szelíd keserűfű T 4
Persicaria maculosa baracklevelű keserűfű 40-100 cm, többnyire serteszőrös, felemelkedő T 4 5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, gyakran fekete foltos, a pálhakürtő serteszőrös, éle pillás június-október, a lepel élénk vagy halvány rózsaszín makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok
Persicaria maculosa baracklevelű keserűfű T 4
Persicaria maculosa baracklevelű keserűfű T 4
Széleslevelű keserűfű Polygonum lapathifolium
Porcsin keserűfű (Madárkeserűfű) Polygonum aviculare csak TVMH Leírás: Apró vagy kis (5-30 cm) termetű, erősen elágazó, elfekvő vagy a hajtások végén felálló szárú egyéves növényke (Th). Levelei tojásdadok vagy lándzsásak, nagyságuk 0,5-5 cm között változhat. Pálhakürtője ezüstös színű, széthasadozó. Fehér vagy rózsaszín virágai a levelek hónaljában 2-4-esével állnak. Termése háromélű, feketés színű, az elszáradt lepelbe zárt makkocska. Fenológiai ritmus: Virágzás VI-X, termésérés VII-XI. Ökológiai igények: Fényigényes, szárazságtűrő növény, a taposást a legjobban elviselő fajok közé tartozik. Élőhely és előfordulás: Taposott gyomtársulásokban, járdarepedésekben, falak tövén, valamint tarlókon, útszéleken mindenütt közönséges. Megj.: A porcsinkeserűfű név valójában egy nagyon változatos fajcsoportot jelöl, amely számos, akár fajként is értékelhető alakot tartalmaz (ezek főleg a virág és a termés felépítésében térnek el).
Porcsin keserűfű (Madárkeserűfű) Polygonum aviculare
Porcsin keserűfű (Madárkeserűfű) Polygonum aviculare
Juhsóska Rumex acetosella 10-30 cm, felálló szárú évelő (He) Levél: tőlevél nyilas v. dárdás vállú, a szárlevél hasonlóak v.szálas-lándzsás Kétlaki. A virágzat karcsú, megnyúlt, az egyes virágok aprók, barnás-pirosas lepelcimpájúak. IV-VII. apró makkocska Fényigényes, szárazságtűrő, mészkerülő. száraz gyepek, rétek, útrézsűk, legelők, erdei vágásterületek, mésztelen homokpuszták
Juhsóska Rumex acetosella
Juhsóska Rumex acetosella
Mezei sóska Rumex acetosa csak TVMH Leírás: Közepes v. nagy termetű, 30-100 cm magas, felálló szárú, erős oldalgyökereket fejlesztő évelő (He). Levelei húsosak, kopaszak, hosszúkás-lándzsásak vagy szálas-hosszúkásak, dárdás vállúak, ép szélűek. A tőálló levelek nyelesek, majd a száron a nyél felfelé egyre rövidül, középtájt már szárölelők a levelek. Virágzata hosszú, ágas, az oldalágak nem vagy legfeljebb egyszer ágaznak el. A virágok belső lepelcimpái pirosas színezetűek. A termés apró (1,5-2,5 mm) barnásfekete makkocska. Fenológiai ritmus: Virágzás V-VIII(-X), termésérés VII-X. Ökológiai igények: Fényigényes, üde vagy nedves, inkább savanyú talajokat kedvelő, más tekintetben tág tűrésű faj. Élőhely és előfordulás: Nedves rétek, kaszálórétek, láprétek növénye, amely másodlagos nyílt élőhelyeken (pl. gyomtársulások) is megjelenthet, sőt ligeterdők szegélyén, tisztásain is előkerül.
Mezei sóska Rumex acetosa
Mezei sóska Rumex acetosa
Erdei lórom Rumex sanguineus magas, felálló, elágazó szárú évelő (He) Levél: nagy, hosszú nyelű, szíves vállú, a szárlevél kisebb, ékvállú Virágzat: örvökben álló. Lepelcimpa zöld, ép, éréskor vöröses. VI-IX makkocska Fény- és nedvességigényes, kötött, pangóvizes talajokon fordul elő. liget- és láperdők, erdei utak mente, árkok, nedves gyomtársulások
Erdei lórom Rumex sanguineus
Erdei lórom Rumex sanguineus
Erdei lórom Rumex sanguineus
G 1 Fallopia spp. (v. Reynoutria) spp.) japánkeserűfű 1-3 m magas fajok lágyszárú évelő, Ge. Mélyre hatoló vaskos gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, 10-30 cm hosszú levél összetett bugavirágzat, fehér lepel VII.-IX. háromélű makkocska
Fallopia spp. japánkeserűfű fajok Származás, elterjedés Kelet-Ázsia Európába a 19. században kerültek a szülőfajok dísznövényként A hibridet 1983-ban írták le Csehországban Elvadulásáról 1920-as évekből ismertek hazai adatok Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk Életciklus, életmenet Hajtásnövekedés: márciustól, virágzás: július-október, termésérlelés: szeptember-okt.
Fallopia spp. japánkeserűfű fajok A virágok rovarmegporzásúak A visszaszerző képességük jó Termőhelyigény Ártéri japánkeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. Hibrid japánkeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke
Fallopia spp. japánkeserűfű fajok Gazdasági jelentőség Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát Természetvédelmi jelentőség Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat
Fallopia (Bilderdykia) dumetorum sövénykeserűfű T 4 csavarodó, kúszó szár, Th. nyeles, szíves vagy nyilas vállú, háromszög alakú, ép június-október, a kocsány olyan hosszú, mint a terméses lepel lepellevelek által takart háromoldalú makkocska tápanyagban gazdag kötött vagy laza talajokon Üde lomberdők, vágások, kultúrerdők, szegélyeik
Bilderdykia dumetorum sövénykeserűfű T 4
Sövénykeserűfű Bilderdykia dumetorum
cs: Istácfélék Plumbaginaceae évelő lágyszárúak vagy cserjék a lágyszárúak levelei tőlevélrózsában állnak szárazság- és sótűrés K 5 C (5) A 5 G (5) tok termés csésze hártyás, száraz, színes, maradó, melyet kívülről hártyás fellevelek vesznek körül Limonium
Sóvirág (sziksaláta, sziki lelleg) Limonium gmelinii Tőlevélrózsás, karógyökeres évelő (He) Levél:kopasz, húsos, tompa, ép szélű, fénylő Virágzat: oldalra hajló bugás füzér, párta kék. VII-IX Termés: repítőkészülékes kaszat Fényigényes, szikes, változó vízhatású talajokon Szikes gyepek, sziki tölgyesek tisztásain, főként a Tiszántúlon
Sóvirág (sziksaláta, sziki lelleg) Limonium gmelinii
Sóvirág Limonium gmelinii