Gyomismeret. Gyombiológiai és gyomszabályozási ismeretek modul

Átírás

1 Gyomismeret Gyombiológiai és gyomszabályozási ismeretek modul

2 Bevezetés A tantárgy oktatásának célja a legfontosabb gyomnövények bemutatása, életforma rendszer szerinti csoportosítása. Fontosabb témakörök: - A gyom fogalma, jelentősége a termesztésben - Gyomfelvételezési módszerek, a felvételezés szempontjai - A gyomnövények életformarendszer szerinti csoportosítása - A gyomnövények szaporodásbiológiája - A kultúrnövények és gyomnövények kompetíciója - A kultúrnövények és gyomnövények allelopátiája - A gyomnövények részletes ismertetése 2

3 A gyomnövény fogalma PETHE (1805): Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta magában. BALÁS (1876): Gyom, gaz, dudva alatt olyan növényeket értünk, melyek művelt növényünk között akaratunk ellenére megjelenvén, azokból tért és tápanyagot elfognak, és rendszeres növekedésüket gátolják. CSERHÁTI (1899): Gyomnak mondunk minden olyan növényt, amely akaratunk ellenére fordul elő ott, ahol valamely növényt termelünk. A gyom károsítja a termést, mert csökkenti a hozamot, és esetleg rontja a minőséget.

4 A gyomnövény fogalma UJVÁROSI (1957): Általános értelemben azokat a növényeket, amelyek az ősi természetes növényzetben nem fordulnak elő csak kultúrterületeken, vagy az ősi vegetáció tagjai, de kultúrterületeken alkalmazkodásuk következtében teret hódítottak, gyomoknak szoktuk nevezni. HUNYADI (1974): Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban levő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos.

5 A gyomnövények jelentősége, hazai elterjedése A ma élő növényfajok számát 500 ezerre becsülik, amelynek fele két harmada lehet ismert gyomnövényfaj a mezőgazdasági területeken fordul elő. 200 azoknak a gyomfajoknak a száma, amelyek világviszonylatban gondot okoznak a mezőgazdasági termelésben. 76 gyomfaj sorolható a világ legveszélyesebb gyomjai közé 18 (24, 48) faj kiemelkedő jelentőségű.

6 A gyomnövények jelentősége, hazai elterjedése Az országos gyomfelvételezések nemcsak az előforduló fajokról (I. Országos Gyomfelvételezés [ ], 805 faj), hanem azok fontosságáról (dominanciájáról) is felbecsülhetetlen értékű információt szolgáltattak nemzetközi, de különösen hazai viszonylatban. A felvételezések időszaka alatt jelentős változások történtek az egyes gyomfajok elterjedésében (I. Országos Gyomfelvételezés: ; II. Országos Gyomfelvételezés: ; III. Országos Gyomfelvételezés: ; IV. Országos Gyomfelvételezés: ; V. Országos Gyomfelvételezés: ), dominancia-sorrendben elfoglalt helyében, és ezekkel összefüggésben a gyomfajok jelentőségének megítélésében.

7 A gyomnövények jelentősége, hazai elterjedése A hetvenes évek kezdete és a nyolcvanas évek vége között az intenzív gyomirtó szer felhasználás mellett mindössze 0,9%- kal csökkent az összes gyomborítás. A legfontosabb 20 gyomfaj borítása nem csökkent, hanem 19,53%-ról 23,67%-ra emelkedett, ami a legelterjedtebb fajok körében a herbicid-rezisztens biotípusok megjelenésével és elterjedésével is kapcsolatos.

8 A gyomnövények jelentősége, hazai elterjedése A domináns gyomnövények közül figyelemre méltó az évelő Cirsium arvense, amely a III. ( ) és a IV. ( ) Országos Gyomfelvételezés között a 8. helyről az 5.-re került előre. Solymosi és Nagy (1998) szerint ebben a biológiai sajátosságai és a szulfonilkarbamid-rezisztens biotípusainak megjelenése játszhatott szerepet. A III. ( ) és IV. ( ) Országos Gyomfelvételezés között eltelt tíz évben a szántóföldeken az összes gyomborítás 24,5%-ról 29,1%-ra növekedett, a legfontosabb 20 faj borítása 28,48%-ot tett ki. Ez a változás közel 5%-os gyomborítás növekedést jelent országosan a legelterjedtebb fajok esetében.

9 Az V. Országos Gyomfelvételezés adatai [ ], (Novák és mtsai, 2009)

10 Gyomfelvételezési módszerek A Balázs-Ujvárosi gyomfelvételezés A gyomnövények országos elterjedésének felmérését (1949, 1952) a saját és Balázs módszerével végezte Előnyei: Statisztikailag kezelhető, az adatokat számítógéppel fel lehet dolgozni. Az egyes értékek adatai konkrét területborítást jelentenek, ezekkel számtani műveleteket lehet végezni. A gyomfelvételezési kijelölt négyzeteken becsléssel állapítjuk meg a fajok borításának mértékét, nem igényel mérési eszközöket A becslési módszereknek mint amilyen ez is a kritikája az, hogy erősen szubjektívek, vagyis függenek minden egyes felmérő egyéni felkészültségétől, gyakorlottságától Értékintervallumai a gyomfajok szerinti borítottság kis eltéréseit is érzékeltetik A felvételezések azonos helyen megismételhetők

11 Gyomfelvételezést segítő keret Fotó: Nagy Viktor

12 Az Ujvárosi-féle skála értékszámai Novák és mtsai, 2009

13 A Balázs-féle felvételezési négyzet + :0,62% 1 :3,12% 2: 6,25% 3: 12,5% 4: 25% Novák et al : 50%

14 3, 1 érték = 3,12%

15 2 érték = 6,25%

16 3 érték = 12,50%

17 4 érték = 25%

18 5 érték = 50%

19 A gyomfelvételezések szempontjai A gyomfelvételezések időpontja: az határozza meg, hogy mi a célunk a felvételezéssel o Posztemergens vegyszeres gyomirtási technológiák pontos tervezése: a felvételezéseket az állománykezeléseket megelőzően kell elvégezni. o Terület gyomflórájának összetétele: gabonaszakaszban: tavasz végi vagy nyár eleji felvételezés adja a legtöbb információt, ill. a tarló felvételezése. kapásszakaszban: nyár elején célszerű a gyomfelvételezést elvégezni.

20 A gyomfelvételezések szempontjai A gyomfelvételzési helyek kijelölése: a mintaterületeket úgy célszerű kijelölni, hogy az azokon elvégzett felvételezés során a legtöbb és legmegbízhatóbb információt kapjuk a táblára vonatkozóan, (hurokszerű, sakktábla szerű). A gyomfelvételezési mintaterületek nagysága: általánosan elfogadott a 2 2 méteres mintatér.

21 A gyomnövények életforma rendszere Az életforma a növényeknek a termőhely hatásaira kialakult megjelenési formáját jelenti. a vegetációkutatás mérföldköve a Raunkiaer által 1907-ben megalkotott életformacsoport rendszer. Ujvárosi 1952-ben, az első országos gyomfelvételezések során szerzett tapasztalatai alapján, a hazai viszonyokra módosította.

22 Egyéves gyomfajok (Therophyta, T) A növény alkalmazkodása az időszakosan kedvezőtlen körülményekhez (szárazság, hideg), amelyeket mag alakban vészel át. Életciklusuk nem haladja meg a 13 hónapot. Ősszel kelő, áttelelő, tavasszal magot érlelő egyévesek (T 1 ) Vegetációs idejük rövid, mag alakban vészelik át a meleg, száraz hónapokat. Optimális csírázási hőmérsékletük C. Őszi kalászosok, őszi káposztarepce, pillangósok gyomjai. Stellaria media tyúkhúr, Capsella bursa pastoris pásztortáska, Veronica spp. veronika fajok, Lamium spp. árvacsalán fajok, Poa annua egynyári perje.

23 Ősszel és tavasszal egyaránt csírázó, nyár elején érő egyévesek (T 2 ) Nagyobb termetűek, mélyebben gyökereznek, a meleget és a szárazságot is jobban elviselik, a nyarat mag alakban vészelik át. Optimális csírázási hőmérsékletük 4-8 C. Őszi kalászosok, őszi káposztarepce, kora tavaszi vetésű növények gyomjai Papaver rhoeas pipacs, Galium aparine ragadós galaj, Consolida spp. szarkaláb fajok, Centaurea cyanus kék búzavirág, Bromus spp. rozsnok fajok.

24 Tavasszal kelő, nyár elején magot érlelő egyévesek (T 3 ) Nagy vegetatív felülettel rendelkeznek, mélyen gyökereznek, nyárra érlelnek magot. Optimális csírázási hőmérsékletük 8-14 C. Kora tavaszi vetésű növények, kalászos gabonák, kapás kultúrák gyomfajai. Sinapis arvensis vadrepce, Avena fatua hélazab, Thlaspi arvense mezei tarsóka, Raphanus raphanistrum repcsényretek.

25 Tavasszal kelő, nyár utólján magot érlelő egyévesek (T 4 ) Ebbe a csoportba sok, jelentős kárt okozó, esetenként nehezen irtható, nagy méretű gyomfaj tartozik. Jól alkalmazkodtak a nyári szárazsághoz és a nagy meleghez. Az őszi fagyok hatására elpusztulnak. Optimális csírázási hőmérsékletük C. Kapás kultúrákban károsítanak, jellemzőek gabonatarlón is. A mezőgazdaságilag hasznosított területen bárhol megtalálhatók, és a ruderáliákról sem hiányoznak. Amaranthus spp. disznóparéj fajok, Chenopodium spp. libatop fajok, Ambrosia artemisiifolia parlagfű, Abutilon theophrasti selyemmályva, Datura stramonium csattanó maszlag, Xanthium spp. szerbtövis fajok, Echinochloa crus-galli közönséges kakaslábfű, Setaria spp. muhar fajok, Digitaria sanguinalis pirók ujjasmuhar.

26 Kétéves gyomfajok (Hemitherophyta, HT) Az első telet tőlevélrózsa, a másodikat mag alakban élik át. A kétéves kultúrákhoz alkalmazkodtak szántóföldi körülmények között, ezért a rendszeresen művelt területeken ritkán fordulnak elő, de évelő pillangósokban és ültetvényekben megtalálhatók.

27 Többéves, évelő, többször virágzó növények (Polycarp növények) Fásszárúak (Chamaephyta, Phanerophyta) A mocsári és vízi gyomnövények (Hydatophita, Helophyta) A talajszintben telelő évelő gyomfajok (Hemikryptophita) Áttelelő szerveik törpe szár, gyöktörzs függőleges állásúak. Földbeli szerveik segítségével vegetatív úton önállóan nem képesek szaporodni. Bojtos gyökérzetűek H 1 Caltha palustris mocsári gólyahír, Rannunculus acer réti boglárka Indás évelők H 2 Ranunculus repens kúszó boglárka, Poa trivialis soványperje Szaporodásra képes gyökerűek H 3 Symphytum officinale fekete nadálytő, Melandrium album fehér mécsvirág, Rumex obtusifolius réti lórom Szaporodásra nem képes karógyökerűek H 4 Ononis spinosa tövises iglice, Eryngium campestre mezei iringó Ferde, föld alatti szárúak H 5 Plantago spp. útifű fajok, Artemisia vulgaris fekete üröm

28 Talajban áttelelő évelő gyomfajok (Geophyta, G) Tarackkal, szaporítógyökérrel, gumóval vagy hagymával szaporodó és áttelelő gyomok. Tarackosok G 1 Módosult földalatti hajtásukkal (tarack, rizóma) szaporodnak és telelnek át. A legtöbb ide tartozó faj elsősorban vegetatív úton szaporodik, bár egyes fajok magprodukciója is jelentős lehet. A tarack vékony, hosszú szártagú, módosult hajtás; nóduszokkal szabályosan tagolt, amelyeken szaporodást szolgáló, allevelekkel borított rügyek (axillaris rügy) találhatók. Elymus repens tarackbúza, Calystegia sepium felfutó sövényszulák, Equisetum arvense mezei zsurló, Urtica dioica nagy csalán A rizóma, funkcionálisan és felépítésében megegyezik a tarackkal, de attól méretben eltér. Vastagabb és rövidebb szártagú, ezért a rügyek sűrűbben találhatók rajta. Sorghum halepense fenyércirok, Phragmites australis nád

29 Az Elymus repens tarackja (sematikus rajz) (Hunyadi Kazinczi, 2000)

30 A Sorghum halepense rizómája (Bíró Krisztina rajza)

31 Gumósok G 2 A földbeli száruk helyenként megvastagodva gumóvá módosul, raktározásra alakul át. Az így keletkezett gumókkal telnek át, és ebből fejlődnek az új növények. Cyperus esculentus mandulapalka, Stachys palustris mocsári tisztesfű, Mentha arvensis mezei menta Hagymások és hagymagumósok G 4 Szántóföldi hagymás növény ritkán előfordul, inkább a mezsgyére szorulva, mint egyéb tipikus gabona gyomok: Allium atropurpureum. Colhicum autumnale őszi kikerics

32 Szaporítógyökeresek G 3 A szaporítógyökéren elszórtan endogén eredetű, szabadon álló vagy rejtett adventív rügyek vannak, az áttelelést és a szaporodást is segíti. A szaporítógyökerek többnyire vízszintesen futnak, az ezekből eredő gyökerek viszont függőleges lefutásúak és igen mélyre hatolnak.

33 A módosult gyökéren a talajfelszíntől számított cm-es mélységig szaporodásra alkalmas járulékos rügyek képződnek, gyökerük minden részéből képesek új növény létrehozására. Kártételük jelentős, az ellenük való védekezés nehéz és költséges. Convolvulus arvensis apró szulák, Cirsium arvense mezei aszat, Asclepias syriaca selyemkóró, Cardaria draba útszéli zsázsa, Linaria vulgaris közönséges gyújtoványfű

34 Az Asclepias syriaca szaporító gyökere Fotó: Nagy Viktor

35 A gyomnövények szaporodása A gyomnövények szaporodása magvakkal A magvak segítik az egyéves növények túlélését és a faj fenntartását. A gyomok egy része nagy magtömeget érlel, és a magvak kelése gyakran évekig elhúzódó, vontatott. Az egyéves gyomnövények potenciális fertőzőképességét a fajokra jellemző magprodukció és a talajban lévő életképes magvak mennyisége határozza meg. A gyomnövények magprodukciója igen széles határok között mozog. hélazab (Avena fatua) néhány száz darab egyedenkénti szemtermés szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) ezer db magot érlelhet növényenként, más fajok még ennél is többet. Az elhullatott magvak a talajba kerülve gazdagítják annak gyommagtartalmát, az ún. seed-bank-ot, növelve ezzel a kártétel forrását és nagyságát.

36 Az évelő gyomnövények szaporodása Az évelő gyomokat igen hatékony vegetatív szaporodásmódok jellemzik. Jelentősége, hogy az utód kezdeti fejlődéséhez több tápanyag áll rendelkezésre. Jellemző továbbá a fajok erős regenerálódási képessége. Föld feletti részekkel szaporodó növények. Az ide tartozó fajok indákkal (Ranunculus repens kúszó boglárka), sarjhagymákkal (Allium vinale bajuszos hagyma szaporodnak. Szántóföldön kisebb a jelentőségük, inkább a természetes gyepek, kaszálók növényei.

37 Föld alatti részekkel szaporodó növények. Tarackos, rizómás, felszíni függőleges törpe szár és szaporodásra képes karógyökérrel rendelkező vagy szaporító gyökeres gyomok. Nagyon jól alkalmazkodtak a rendszeres talajműveléshez. A művelés során, a tarackok vagy rizómák feldarabolásakor több axilláris rügy aktiválódik, vagyis a gyomnövény szaporodik. Tarackos, rizómás (G 1 ) fajok: Elymus repens tarackbúza, Calystegia sepium felfutó sövényszulák, Sorghum halepense fenyércirok, Phragmites australis nád Szaporítógyökeres (G 3 ) fajok: Cirsium arvense- mezei aszat, Convolvulus arvensis apró szulák. Felszíni függőleges törpe szár és szaporodásra képes karógyökérrel rendelkező növények (H 3 ): áttelelő szerve a módosult főgyökér és az ehhez csatlakozó hajtás. Szántóföldön csekélyebb a jelentőségük. Symphytum officinale fekete nadálytő, Melandrium album fehér mécsvirág, Rumex obtusifolius réti lórom

38 A kultúrnövények és gyomnövények kompetíciója Kompetíció: két vagy több egyed ugyanazon időben ugyanazon tényező megszerzésére irányuló törekvése (versengés a környezeti tényezők megszerzéséért), nem más, mint a növény és a környezet közötti kölcsönhatás. A konkurencia, a hozzáférhető tényezőkért folyó versengés általános jelenség a természetben. Ha valamelyik tényezőből hiány lép fel, megkezdődik a versengés. A kultúr- és gyomnövények kompetíciójának fontos területe a vízért és az ásványi tápanyagokért folytatott versengés. Antropogén tényezők hatása (talajművelés, a tápanyagellátás, a gyomirtás, és az egyéb agrotechnikai és növényvédelmi beavatkozások).

39 A kultúrnövények és gyomnövények allelopátiája A gyomnövény-kultúrnövény kölcsönhatások egyik speciális területe az allelopátia. A fogalom görög eredetű, a kölcsönös és a ráhatás szavakból származtatható. Olyan kölcsönhatást jelöl, amelyben a magasabb rendű növények, az általuk kiválasztott kémiai anyagokkal, egymás növekedését és fejlődését befolyásolják. Az allelokemikáliákkal történő ill. allelopátiára alapozott gyomszabályozásnak még jelentős tartalékai vannak.

40 A gyomnövények részletes ismertetése

41 Egyéves gyomnövények (Therophyta, T) T 1 -es gyomok

42 Tyúkhúr- Stellaria media T 1 Család: Szegfűfélék Caryophyllaceae Elterjedése: Kozmopolita Egyéves, fonalas mellékgyökérzettel rendelkezik. A cm hosszú szára többnyire lecsepült vagy felemelkedő, igen ágas, az egyik oldalán végighúzódó szőrléccel. A levelek tojásdadok vagy lapockásak, röviden kihegyezettek, az alsók nyelesek, a felsők ülők, 1-2,5 cm hosszúak. d ata/assets/image/0004/79951/stellaria_media_plant_620.jpg mic/nspages/gilaflora/stellaria_media.jpg

43 Virága kb. 4 mm átmérőjű, fehér színű. Kora tavasztól késő őszig nyílik. Fotó: Nagy Viktor

44 Toktermése van. Magva szabálytalan körkörös sorokban elhelyezett mirigyszerű kiemelkedésektől bibircses, 1-1,5 mm átmérőjű, fénytelen, szürkétől feketésbarnáig. Egy növény mintegy magot terem. Csírázási optimuma o C között van. Nedvesség hatására folyamatosan csírázik. Gyakori szántóföldi gyom, de sokkal nagyobb gondot okoz kertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben. Árnyékos, hűvös, öntözött körülmények között lényegesen veszélyesebb gyom. Lovaknál, marháknál, juhoknál hasmenést és bénulást okozhat.

45 Pásztortáska- Capsella bursa-pastoris T 1 Család: Keresztesvirágúak Cruciferae (Brassicaceae) Egyéves, tőlevélrózsás, kis-közepes termetű, csillagszőrös növény. Leveleinek alakja: különböző alakú levelek a növényen (heterofília), kacúrosan szeldelt, igen változatos, lehetnek épek vagy szárnyasan hasadtak, osztottak szeldeltek. A szárlevelek, ülők, füles vállúak. Fehér virágai hosszú, fokozatosan megnyúló fürtben állnak (sátorozó fürt).

46 Termése: becőke. Ovális apró magvai sárgák, sárgásbarnák, pirosasbarnák, gyengén fénylők. Az egész országban gyakori, tavasztól őszig mindig csírázik, ha a talaj elég nedves. Minden művelt területen, minden kultúrában tömeges lehet.

47 Bársonyos árvacsalán- Lamium amplexicaule T 1 Család: Ajakosak Labiatae (Lamiaceae) Szártagjai sokkal hosszabbak, mint a levél, alsó levelei szívesek, kerekdedek, tompán bevagdalt-csipkések a felsők vese alakúak, szárölelők. Virágok örvös állásúak, sűrűn összeszorulók. Virágzása márciusmájus (nedves nyarakon szeptemberig). refurl

48 A bársonyos árvacsalán termése négy makkocska. A makkocskák, háromhasábúak, tojásdad tetraéder alakúak. Színe olajbarna vagy zöldesbarna, néha csak ritkásan fehéres foltok borítják, melyek porcelánszerűen fénylenek, máskor sűrűbben állnak, sőt egymással összefolynak. A makkocskák élei élesek. Folyamatosan csírázik, a hűvösebb, csapadékosabb nyár kedvezőbb.

49 Az árvacsalán fajok a szántóföldi kultúrákban, különösen a gabonafélékben, kiritkult évelő pillangósokban károsító gyomnövények. Nyári időszakban mind a tarlókon, mind a kertekben, gyümölcsösökben árnyékos helyeken megél. Nitrogén-igényes faj, közömbös kémhatású talajokon él. A száraz, meleg csapadékszegény környezet szaporodásukat gátolja.

50 Piros árvacsalán- Lamium purpureum T 1 Család: Ajakosak Labiatae (Lamiaceae) A piros árvacsalánnak a szártagjai a csúcs felé rövidülők. Az alsó levelek szíves tojásdadok, nyelesek, csipkés szélűek, a felsők kerekdedek, szárölelők. Virágok álörvös állásúak (thyrsoid virágzat). Virágzása márciusjúnius (nedves nyarakon őszig). Fotó: Nagy Viktor

51 Makkocskái 2-2,5 mm hosszúak, tojásdad alakúak, simák szürke színűek. Fotó: Nagy Viktor

52 A szántóföldeken károsító fajok zömmel ősszel csíráznak, fagymentes teleken folyamatosan. Csírázásukhoz fényt igényelnek. Lisztharmat fertőzésre érzékeny. Közömbös kémhatású talajokon és a nitrogénben gazdag területeken fordul elő. Őszi és tavaszi kalászosok gyomnövénye. Dikamba, mekoprop, karfentrazon.

53 Parlagi nefelejcs Myosotis arvensis T 1 Család: Érdeslevelűek - Boraginaceae cm magas, tövétől dúsan ágas, serteszőröktől borzas növény. Alsó levelei lapát alakúak és tőlevélrózsában állnak, többnyire nyélbe keskenyedők, a felsők ülők, mindkét oldalon érdes szőrűek. Fotó: Nagy Viktor

54 A szár és az oldalágak forgó levéltelen virágzatokban végződnek. A virágok kunkorban állnak, elvirágzás után erősen megnyúlnak. Április végétől júliusig virágzik (a későbben keltek késő őszig is). A párta csöve sárgás, karimája égszinkék színű. Termése négy résztermésre (makkocskára) esik szét. Az érett termések gyorsan csíráznak, főleg ősszel kelnek és az apró levélrózsa telel át. Csaknem egész Európában, Észak- és Kelet-Ázsiában elterjedt - Észak-Amerikába behurcolták. A savanyú jellegű talajokon fordul elő a legnagyobb tömegben. Fotó: Nagy Viktor

55 Egynyári perje - Poa annua T 1 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Az egész országban gyakori, közönséges gyomnövény. Lazabokros fű. Fotó: Nagy Viktor Magassága 5-30 cm között változhat. Szalmaszára kopasz, hengeres, tövén lekönyöklő. Virágzata kúp alakú, néha egyoldalú buga. Füzérkéi kicsinyek, többvirágúak.

56 Termése toklászos szem 2-3 mm hosszú, lándzsás. Szeptember-október valamint február-márciusban csírázik 2-30 o C között a szemek %-a csírázik. A talajművelés és a fény elősegíti a csírázását.

57 Közönséges aggófű - Senecio vulgaris T 1 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) A közönséges aggófű egyéves orsógyökerű, cm magas, szára felálló, ágas. Az egész növény szőrözött vagy kopasz. Levelei zárt állásúak, szárnyasan hasogatottak, karéjaik fogasak, alapjuk felé kissé kiszélesedők. Sárga színű fészekvirágzata van. Termése kaszat. Vékony pálcika vagy orsó alakú. Hossza 0,2-0,4 mm.

58 Világszerte elterjedt. A nedves, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Nitrogén jelző növény. Magyarországon mindenhol gyakori, de főleg a csapadékosabb nyugati és északi részeken. Triazinrezisztens biotípusa ismert. Mérgező növény (ló, szarvasmarha-májgyulladás) Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

59 Borostyánlevelű veronika - Veronica hederifolia T 1 Család: Tátogatófélék - Scrophulariaceae Alacsony termetű, 5-30 cm-es nagyságú, gyéren szőrös, heverő, gazdagon elágazó szárú növény. Alsó levelei átellenesek, a felsők szórt állásúak, gyéren szőrösek, nyelesek. Apró, levélhónalji virágai négytagúak, a párta világoskék vagy lila, a párta torka fehér. Toktermésének két részében 1-2 mag érik be. Sötétbarna színű magva 2,4-2,8 mm hosszú, félgömb alakú. ts.com/scro/pics/vrnhf/vrnhf- Veronica_hederifolia_t.jpg&imgrefurl

60 Fényigényes növény, októbertől áprilisig csírázik. Egész országban gyakori. Kora tavasszal tömegesen jelentkezik szántóföldeken, parlagokon, gyümölcsösökben, szőlőkben, kertekben. Elsősorban őszi vetésű kultúrákban gyomosít, mert a tavaszi talajmunkákkal nagyrészük elpusztul. Kedveli a laza, tápanyagban gazdag, vályogtalajokat. Fotó: Nagy Viktor

61 Perzsa veronika - Veronica persica T 1 Család: Tátogatófélék Scrophulariaceae Alacsony termetű, a tövétől ágas, földre fekvő vagy felemelkedő, cm magas növény. Az egész növény ritkás, borzas szőrű. Szára gyakran legyökerezik az alsó szárcsomóknál. A szár alsó részén átellenesen állnak a levelei, de a felsők szórt állásúak. Levelei széles tojásdadok, rövid nyelűek, durván fogasak. s/jbcrzocvelk/s800/veronica_persica_4.jpg&imgrefurl

62 Virágai nagyobbak mint a borostyánlevelű veronikáé, 8-12 mm átmérőjűek, világoskék színűek. Magva 1,6-2,5 mm hosszú, csónak alakú, vastag peremű, halványsárga. Egész évben folyamatosan képes csírázni, ezért valamennyi szántóföldi kultúrában megtalálható. 2,4-D és MCPA toleráns.

63 Egyéves gyomnövények (Therophyta, T) T 2 -es gyomnövények

64 Mezei szarkaláb - Consolida regalis T 2 Család: Boglárkafélék - Ranunculaceae Mezei szarkaláb gazdagon elágazó, felálló szárú növény. A szár apró szőrökkel fedett, vagy csaknem teljesen kopasz. Levelei két-háromszorosan szeldeltek, a szeletek fonalszerűek. Fotó: Nagy Viktor

65 Fotó: Nagy Viktor Virága azúrkék, kékes, de lehet fehéres is.

66 A magányos tüszőtermés kb. 10 mm hosszú, kopasz. Magja változatos, visszás tojásdad, visszás kúp, felülete pikkelyes, szürkésbarna, fekete színű. Meleg, laza agyag- vagy homoktalajokon található meg. Közönséges gyom, elsősorban kalászos vetésekben, de tarlókon és utak mentén is előfordul. A vegyszeres kezelés következtében állománya meggyérült. Szőlőben is lehet állomány alkotó. Érzékeny állatokon idegkárosodást, gyötrő szomjúságérzetet okoz (mérgező: kalkatrippin, delszolin, delkozin hatóanyag).

67 Kék búzavirág - Centaurea cyanus T 2 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Elterjedése: Délkelet-Európa, ma már majdnem az egész földön szertehurcolták. Igen gyakori, közismert gyomnövény. Orsógyökere, gazdagon elágazó. Szára cm magas, elágazó szürke pókhálós szőrözetű. Fotó: Nagy Viktor

68 Levelei lándzsásak, az alsók többnyire szárnyasan vagy hármasan szeldeltek. Az alsó szárlevelek távol álló fogasak, rövid nyélbe keskenyedők vagy ülők, a felsők épek és ülők, keskeny-lándzsásak, valamennyi szürkés-zöld. Az alsó levelek virágzáskor többnyire már elszáradtak. Magányos, végálló fészkei vannak. A virágzatai (nem érik be) kb. 2-3 cm átmérőjűek, hosszúkás tojásdadok. A külső fészekpikkelyek tojásdadok, zöldek, a belsők hosszúkásak, lazán állnak, és gyakran ibolyásan futottak. A szélső (sugárvirágok, nyelves virágok) virágok búzavirág-kékek, a párta cimpája kiszélesedő, 5-8 háromszögű foggal; kétszer-háromszor olyan hosszúak, mint a belsők, amelyek ibolyásak, csövesek (sugárvirágok, nyelves virágok), felső részükben harang alakúan kiszélesedők, szélük 5 keskenyszálas hosszú foggal. Májustól júliusig virágzik, a későbben keltek késő őszig. Fotó: Nagy Viktor

69 Hosszúkás, oldalról kissé összenyomott kaszattermése 3-5 mm hosszú, apró szőrüstökkel; csontfehér vagy kékesszürke sávokkal. Legnagyobb mennyiségben ősszel csírázik, az őszi vetésekben. Sziklevelei hosszú oválisak, durvák, szőrözöttek, nyélre keskenyedők. Az első lomblevelek karcsúak, laza fehér szőrökkel borítottak.

70 Pipacs - Papaver rhoeas T 2 Család: Mákfélék Papaveraceae Elterjedése: Európában, Észak-Afrikában, Észak-Amerikában, Ausztráliában. Karógyökerű, cm magas, szára elágazó, bokrosodó, elálló, merev szőröktől borzas növény. Fotó: Nagy Viktor

71 Levelei egyszer, ritkábban kétszer szárnyasan hasogatottak, hosszúkáslándzsás kerületűek. A felsők gyakran háromhasábúak, az alsók nyélbe keskenyedők. Virágai végállóak. A négy nagy, lángvörös sziromlevél 2-5 cm átmérőjű. Május közepétől októberig virágzik. Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

72 Sokmagvú, parakarp toktermése van (nem záródnak a falak). Szabálytalan vese alakú magva szürkéssárga vagy pirosbarna, 0,4 mm széles és 0,8 mm hosszú, fénytelen vagy halvány fényű, hálózatosan recézett. Legnagyobb része kora ősszel csírázik, és apró csíranövényei együtt áttelelve együtt nőnek a gabonákkal. Talajban nem válogat.

73 Konkoly - Agrostemma githago T 2 Család: Szegfűfélék Caryophyllaceae Származási hely: Földközitenger környéki területekről. A konkoly egyszerű, mélyre hatoló karógyökerű és cm magas, felső részében villaszerűen dúsan ágas szárú növény. A lomblevelek szálasak és rásimuló szőrözettől szürke selymesek, cm hosszúak, mindig ép szélűek és hegyesek.

74 Virágai összetettek. A csésze cimpája (foga) 3-5 cm hosszú, bőrnemű, eleinte csöves, később harang alakú, 10 bordája erősen szembetűnő. A virág kb. 3 cm átmérőjű. A szennyespiros, ritkán fehér sziromlevelek száma 5. A párta körme keskeny ék alakú, a párta cimpája háromszög-visszástojásdad. Júniustól júliusig virágzik. Termése kemény, csúcsán 5 foggal nyíló, tojás alakú tok. Egy tok vese alakú kerek vagy csaknem négyoldalú, sarkos, fekete magot tartalmaz. A mag felszíne sűrűn egymás mellett kiemelkedő apró bibircsektől erősen érdes. Zömében ősszel csírázva áttelelő, egyéves növény.

75 Nyári, v. vetési hérics - Adonis aestivalis T 2 Család: Boglárkafélék - Ranunculaceae Egész országban megtalálható, kivétel a Ny-Dunántúl és a Nyírség. Mészkedvelő. Agyagos és vályogtalajokon él. Mérgező adonitoxin - idegi, szív, emésztőszervi zavarokat okoz. Csíranövény: sziklevelek nagyok (30 mm) hosszú lándzsások, fokozatosan keskenyedők, az első levelek hármasan osztottak, szeldeltek, és egyes szeletek tovább tagoltak. A csíranövény világoszöld, kopasz. Fotó: Gárdonyi Sándor

76 Kifejlett növény: nyúlánk, közepes termetű (40-50 cm), egyszerű, v. ágas. Levele többszörösen szeldelt 1 mm-nél keskenyebb szeletekkel. Szirma vörös-piros, a sziromlevél alapjánál a belső oldalon sötét folt. Termés: 1,5-3 cm-es terméscsoport részterméssel. Aszmagtermése zöldes barnássárga, érdes, kúpos tojásdad, szögletes, csúcsán 1-2 mm-es horgas csőrrel. Fotó: Gárdonyi Sándor

77 Ragadós galaj - Galium aparine T 2 Család: Buzérfélék Rubiaceae Elterjedése: majdnem egész Európában, Ázsiában és egész Amerikában. Fekvő vagy kapaszkodó szárú, cm hosszú növény. Szára négy élű, élei gyakran csaknem szárnyaltak, a száron horgas szőrökkel. Rendszerint gazdagon elágazó, a nóduszok (csomók) megvastagodtak, serteszőrösek.

78 Levelei örvös állásúak. A levelek válla ék alakú, lemezük széles vagy keskeny visszás-lándzsás; csúcsuk felé szélesedő, 3-8 mm szélesek. Felső lapjukon ritka, rövid sertéktől szőrösek vagy kopaszok, fonákon visszafelé álló tüskefogúak. Virágzata levélhónalji, kevés virágú (leegyszerűsödött tirzoid). Pártája 2 mm széles, fehér vagy zöldesfehér, hegyes cimpájú. Májustól júniusig virágzik.

79 A virágból 2 db gömbös résztermésre hasadó termés (schysocarpium) fejlődik. A részterméske 4-7 mm átmérőjű, sűrűn horgas szőrű, a belső oldalán lapos, bemélyedő, homorú. Ősszel vagy kora tavasszal kel. Fotó: Nagy Viktor

80 Kamilla v. Orvosi székfű - Matricaria chamomilla T 2 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Orvosi székfű közepes termetű, általában elágazó, illatos, kopasz növény. Levelei két-háromszor szárnyasan szeldeltek. Sugárvirágai fehérek, számuk 12. A kaszat hosszúkás tojásdad alakú, majdnem hengeres.

81 A talajjal szemben mérsékelt igényű növény. Az Alföldön a szikeseken terem nagy tömegben, a Dunántúlon a csapadékosabb, savanyú talajokon kifejezetten szántóföldi gyomnövény. Virágzatát gyűjtik, értékes gyógynövény. MCPA, 2,4-D-re toleráns.

82 Parlagi pipitér - Anthemis arvensis T 2 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) A parlagi pipitér közepes termetű, ágas, felemelkedő szárú, kopaszodó növény. Levelei szabálytalanul kétszer-háromszor szeldeltek, a levélgerinc nem fogas. Fotó: Nagy Viktor

83 Fészekvirágzatát sárga csöves- és fehér nyelvesvirágok alkotják. Májustól szeptemberig virágzik. A kaszattermése kétalakú. Az egyik vaskos csonka kúp formájú, négy vagy ötszögletű, széles hosszanti bordákkal, melyek a kaszat csúcsán púpokban végződnek. A másik kaszat rövidebb, jelentősen karcsúbb, a csúcs éles peremű. Szórványosan szinte mindenütt előfordul. Alkalmazkodik a környezeti kényszerfeltételekhez. Fotó: Nagy Viktor

84 Nagy széltippan- Apera spica-venti T 2 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Elterjedése: Európában. Kb. 1 m magasra megnövő szálfű. Gyökérzete bojtos gyökérzet. Levéllemeze 3-5 mm széles, felső lapján és a széleken erősen érdes. A levél nyelvecskéje kb. 8 mm hosszú és csúcsa többnyire rostos. Levélfülecske nincs. Fotó: Nagy Viktor

85 Bugavirágzata igen nagy, cm hosszú, ágai igen vékonyak, érdesek, zöld, lilás vagy rozsdás színű. Füzérkéje kevés virágú, pelyvái 2-2,5 mm hosszúak, hegyes csúcsúak, hátukon érdesek. Május végétől júniusig virágzik. A toklászok keskenyek, hosszúkásak, mindkét végén kihegyezett 2-3 mm hosszú és 0,3-0,4 mm szélesek, alul barnák, a csúcsnál ezüstösek. Fotó: Nagy Viktor

86 Tipikus kalászos gyom, amely szántóföldeken kívül parlagokon, utak mentén és legelőkön is nagy tömegben fordul elő. Fotó: Nagy Viktor

87 Parlagi ecsetpázsit - Alopecurus myosuroides T 2 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) A parlagi ecsetpázsit kb cm magas, közepes termetű, bokros növény, felálló vagy lekönyöklő szárral. Levéllemeze bordázott, szőrtelen. Levélnyelvecske jól látható, többnyire szabálytalan fogazattal. Virágzata hosszú, nyújtott, kalászképű buga. Szemtermése 5-5,5 mm, tojásdad, érdes, sárgásbarna, pelyvás, toklászos. Nedves talajon nő nagy tömegben, a csapadékos klímát kedveli.

88 Csapadékos ősz esetén tömegesen kelnek magvai. Nagy térigényű növény, ezért nagymértékben akadályozza a kultúrnövény korai fejlődését. Szántóföldeken a kalászos vetésekben nő, ahol ősszel vagy kora tavasszal csírázva aratás előtt magvai egy részét már elhullajtja. Repcében és cukorrépában is megtalálható. e=alopecurusmyosuroides

89 Bromus spp. T 2 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) A nemzetség egyéves fajai: Bromus secalinus gabonarozsnok Dunántúl csapadékosabb savanyú talajain. Csíranövény:a levéllemez színén és szélein szórtan szőrös, a legfiatalabb levél begöngyölt. A nyelvecske rövid, 1-2 mm-es, fogazott cm magas, sárgászöld növény. A levéllemez széle és színe pillás. A buga ágai egyoldalra hajlanak (zászlós buga), és lefelé simítva érdesek. B. tectorum fedélrozsnok Egész országban közönséges a szárazabb, homokos, sovány, laza talajokon cm magas. B. sterilis meddő rozsnok Terjed a szántóföldön.

90 Bromus secalinus

91 Bromus tectorum

92 Vetési boglárka - Ranunculus arvensis T 2 Család: Boglárkafélék Ranunculaceae Az országban mindenütt gyakori, a kötött, nedvesebb alföldi talajokon tömeges. Jellegzetes gabonagyom. Csíranövény: sziklevél széles ovális, nyélbe keskenyedő, első levél fordított tojás alakú, széles csúcsán öt széles lándzsás foggal. Kifejlett növény: felső részében elágazó, kopasz. Tőlevelei épek, a későbbiek hármasan szeldeltek, a szeletek tovább tagoltak. A virágok apróbb citromsárgák. Tüskés aszmagtermése nagy (4-7 mm), lapos, világosbarna, oldalain tüskés, vagy bibircses, a termés csúcsán görbülő csőrrel. Fotó: Nagy Viktor

93 Mezei gyöngyköles Buglossoides arvensis T 2 Család: Érdeslevelűek Boraginaceae A gyöngyköles (Lithospermum) az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó nemzetség. Magyarországon három faj őshonos. Az érdeslevelűek családjába tartozó, (60) cm magas, egyszerű vagy ágas szárú, rövid szőröktől érdes, szennyeszöld színű növény.

94 Április elejétől június végéig virágzik, virágai aprók, ülők, vagy rövid nyélen a pálhalevelek hónaljáhan helyezkednek el. Pártája csöves, 5-8 mm hosszú. csöve vékony, szilvakék vagy lila színű, tölcsérszerűen kiszélesedő karimája fehér, 5 karéjú. Termése négy részre hasadó schysocarpium, a makkocska háromélű, tojásdad alakú, rendkívül kemény. Európában és Ázsiában elterjedt. Észak-Amerikába behurcolták. Tipikus gabonagyom (őszi gabona), de előfordul pillangósokban, parlagokon, feltört gyepekben, legelőkön is.

95 Viola arvensis T mezei árvácska Viola tricolor háromszínű árvácska Család: Ibolyafélék Violaceae Viola arvensis: mindenütt előfordul, gyakori a Ny-Dunántúl savanyú talajain és a Nyírségben. Csíranövény: folyamatosan csírázik, a sziklevelek és az első levelek (széle enyhén hullámos) ovális, enyhén tojásdadok, kékes ibolya színűek, a többi levél zöld. Kifejlett növény: kis-közepes termetű, igen változó, gyéren szőrös növény. Alsó levelei kerekdedek, hosszú nyélbe keskenyedők, a felső levelek keskenyedők, szélük csipkés, fűrészes. Fotó: Nagy Viktor

96 Mezei árvácska - Viola arvensis T Virága színe sárga, (a felső szirom néha kék). Tojásdad magvai sárgák vagy sárgásbarnák, kissé fényesek. Mindenütt előfordul, szántókon, kertekben, ültetvényekben egyaránt, de a nem művelt területeken is rendszeresen kel, sőt tömeges lehet, elsősorban a savanyú talajokon. Fotó: Nagy Viktor

97 Család: Ibolyafélék Violaceae Viola tricolor: szórványos a tápanyagban gazdag humuszos homok- és vályogtalajokon, tarlón, évelő pillangósokban, erdőkben, akácosokban, parlagon. Virága: a felső szirmok ibolyaszínűek, vagy kékek, az alsók sárgák.

98 Egyéves gyomnövények (Therophyta, T) T 3 -as gyomnövények

99 Hélazab - Avena fatua T 3 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Hélazab magas, bokrosodó, erőteljes növény. Szára vastag, levelei nagyok, szélesek, kékesszürkék. A fülecske hiányzik a nyelvecske hosszabb, csúcsos de nem hegyes. A levél széle ép, az alap felé fésűszerűen szőrözött. Bugája laza, füzérkéi általában háromvirágúak.

100 Termése fontos határozó bélyeg. Az érett szemtermések egyenként, egymástól függetlenül hullanak ki a füzérkékből. A kalászka valamennyi virágában a toklász szálkás. A toklász szem nagy, mm hosszú. Színe sötétbarna, alsó felében hosszú, barnássárga szőrökkel borított. A toklász közepéből erős, pirosasbarna szálka ered, melynek hossza mm. Gyakorlatilag az ország teljes területén megtalálható, csak a fertőzés erősségében van különbség. Legjobban a barna erdőtalajokat és a réti talajokat fordul elő, homokon kevésbé elterjedt. Minden művelt területen, még az új telepítésű ültetvényekben is tömeges lehet, de 2-3 évi művelés után eltűnik.

101 Nagyon egyenetlenül érik, ezért a termés egy része betakarítás előtt a talajra hullik. Ezzel párosul az egyenetlen csírázás is. Termésnek nagyfokú az ellenálló képessége, így pl. nincsen hatással rá az állatok bélrendszerén történő keresztül haladás, a trágyakezelés és a tarlóhántás sem. Zsenge példányai jó takarmányt adnak. Őszi búza, tavaszi árpa, cukorrépa, len állományban együtt nő a kultúrnövénnyel, amit könnyen elnyom.

102 Közönséges füstike Fumaria schleicherii T 3 Család: Füstikefélék Fumariaceae Alacsony termetű gyom. Ágas gyökérzete mintegy 30 cm mélyen hatol a földbe. Sok vizet tartalmazó szára törékeny, cm magas, igen terebélyes. Az egész növény kékes-hamvaszöld, kopasz. Levelei kétszer-háromszor szárnyaltak, a levélszeletek keskenyek.

103 Kétoldali részarányos virágai fürtben állnak, sarkantyúsak, apró sarkantyújukkal együtt kb. 5-6 mm hosszúak. Színük szürkésibolyás vörös, 2 csészelevele tojásdad, kb. 1 mm hosszú és virágzás előtt lehull. Sokszorosan rövidebb, keskenyebb a virágnál. A virágok apró murvácskák tövében ülnek, amelyek legfeljebb feleakkorák, mint a terméses kocsány. A termés gömbös, tompa csúcsú, egymagvú, 2,5 mm átmérőjű makkocska, mely csúcsos.

104 Virágzás: Május-június. Méret: cm Élőhely: Savanyú talajok kivételével az egész országban gyakori, szántókon, gyomtársulásokban.

105 Vadrepce - Sinapis arvensis T 3 Család: Keresztesvirágúak Cruciferae (Brassicaceae) Elterjedése: Kozmopolita Egyéves, cm magas, igen gyakori gyomnövény. Többnyire apró sertéktől érdes, ritkábban majdnem egészen kopasz. Merev szára felálló, rendszerint dúsan ágas. Alsó levelei többnyire lantosan szeldeltek, nyelesek, tojásdadok vagy hosszúkásak. A felső levelek ülők vagy majdnem ülők, mindegyiknek a széle egyenlőtlenül, durván fogas.

106 Virágai sátorozó fürtvirágzatban csoportosítottak, sárgák, vaskos, 3-5 mm hosszú kocsányokon ülnek. Áprilistól a fagyok beálltáig virágzik.

107 Termése 2-3 mm vastag és 2-5 cm hosszú becőtermés. Amikor megérik a becő, alulról felfelé két kopácsra hasad szét, s a hártyás választófalon ülő magvak kiszóródnak. Magvai pirosas színűek vagy sötétbarnák, gömbölyűek, igen finoman pettyezettek, átmérőjük mindegy 12,6 mm. Magva bő olaj tartalmú. Ha nedvesség áll rendelkezésre, az egész vegetációs időben képes csírázni kora tavasztól késő őszig.

108 Repcsényretek - Raphanus raphanistrum T 3 Család: Keresztesvirágúak Cruciferae (Brassicaceae) Repcsényretek közepes termetű, felálló szárú, ágas elálló serteszőrös növény. Levelei szárnyasan szeldeltek, lantosak, a szeletek fogasak. A virágok sátorozó fürtben állnak. A szirom halványsárga, de lehet élénksárga vagy fehéres, feltűnő ibolyás erezettel. A becő 2-6 cm hosszú, hengeres (cikkes becő). Éréskor egymagvú résztermésekre esik szét. Elterjedt, de a meszes talajokon csak szálanként nő vagy hiányzik. Az Alföldön szórványos, míg a savanyú északi és nyugati területeken tömeges előfordulású. Friss magvai nem csíráznak, tisztításkor sok a gabonában maradhat. Mérgező, gyomor és vesepanaszokat, sárgaságot, májkárosodást okoz.

109 Egyéves gyomnövények (Therophyta, T) T 4 -es gyomnövények

110 Mezei tikszem - Anagallis arvensis T 4 Család: Kankalinfélék Primulaceae A pimpernel vagy mezei tikszem alacsony termetű, elágazó szárú, bokros, heverő gyomnövény. Szára négyélű, levelei keresztben átellenesek, tojásdad hosszúkás alakúak. Levelei színe jellegzetesen fényes, fonákuk sötétlila, fehéresen pontozott. Piros, esetleg kék virágai hosszabb kocsányon, egyenként ülnek a levelek hónaljában. Virága csak akkor van nyitva, ha a nap süt, mivel kevésbé tiszta időben becsukódik; angol nyelvterületen emiatt szegény ember időjósának is nevezik. Júniustól szeptemberig virágzik. Termése gömbölyű, sima tok, amelynek felső része éréskor kupakszerűen leválik. A magja fénytelen, sötétbarna színű. Felülete hálós, gödröcskés. Mindenütt gyakori, elsősorban a nedves területek növénye. Szántóföldeken, réteken fordul elő, és bár különösebben nem titulálják ártalmasnak, azért mérgező. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos.

111 Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

112 Selyemmályva - Abutilon theophrasti T 4 Család: Mályvafélék Malvaceae Elterjedt: Ázsia déli részén, Délkelet- Európában, Középés Nyugat Európában, Észak- Afrikában, Ausztráliában, Észak-Amerikában Egyéves, karógyökerű, felálló hengeres szárú, (250) cm magas növény. Minden részében bársonyosan molyhos. Levelei nagyok, szíves-kerekded vállból hirtelen kihegyezettek, csipkés szélűek. Fotó: Nagy Viktor

113 A virágok egyenként vagy kevés számban ülnek a levelek hónaljában. A virág színe sárga. Virágzik július-szeptemberben. A termés kb. 15 körkörösen álló résztermésből (résztok) áll, amelyek két vagy több magvúak. Ferde-vese alakú vagy szív alakú, oldalról lapított magva 3-3,5 mm széles, sötét barnásszürke, apró, fénylő, több ágú szőröktől szórtan szőrös. Fotó: Nagy Viktor

114 Májustól folyamatosan csírázik. A magvak héja nem ereszti át a vizet, ezért azok hosszú ideig, akár több évig is elfekszenek a talajban. Csíranövény sziklevelei kerekek, ép szélűek. Az első lomblevelek szív alakúak, csipkés szélűek. Nagy leveleivel erősen károsítja a kapás kultúrákat.

115 Fotó: Nagy Viktor

116 Szőrös disznóparéj - Amaranthus retroflexus T 4 Család: Disznóparéjfélék Amaranthaceae Elterjedt: Észak-Amerika déli részeiről, ma már kozmopolita (150) cm magas növény vastag, kissé húsos, erős, antociános karógyökérrel. Az egész növény tompa zöld színű, felálló vastag szára sűrűn pelyhes szőrű. Levelei hosszú nyelűek, tojásdadok, hirtelen nyélbe keskenyedők és csúcsuk felé fokozatosan hegyesedők. A levelek széle ép, a levélnyél és az erek sűrűn pelyhes szőrűek.

117 A virágok álfüzér virágzatot alkotnak. Virág színe zöld. Júliustól októberig virágzik. Magprodukciója: mag/tő. Magva lencse alakú, éles szélű, 1 mm átmérőjű, fényes fekete. Csíranövény sziklevelei hosszúkás szálasak, a szárrész vörös. Az első lomblevél tojásdad, kicsípett, nyélbe keskenyedik.

118 Áprilistól-októberig csírázik, ha a talaj elég nedves. A sziklevelek 3-8-szor olyan hosszúak, mint szélesek. A szárlevelek fonáka az erek mentén molyhos szőrű. Talajban nem válogat, laza homoktalajokon tömeges. Általános és tömeges a kapásokban, kertekben, szőlőkben is. Hasonlóképpen igen gyakori a tarlókon, de ott rendszerint nem nő meg akkorára, de ott is igen sok magot érlel.

119 Karcsú disznóparéj - Amaranthus chlorostachys (powellii) T 4 Család: Disznóparéjfélék Amaranthaceae A szőrős disznóparéjhoz nagyon hasonló, szintén 150 cm vagy nagyobb magasságot is elérő növény. Attól a következőkben különbözik: alsó részében többnyire kopasz vagy kopaszodó, csak a felső részében molyhos. A szár nagy része és a levél a fonákon is többnyire kopasz, fénylő. A szár oldalágai felállók. Virágzata megnyúlt, sárgászöld. Virágzatában az álfüzérek megnyúltak, 1 cm-nél vastagabbak. Virágzik júniustól a fagyokig. Termése az A. retroflexus terméséhez hasonló, de a lepellevelek rövidebbek. Ugyanolyan termőhelyeken nő, mint az A. retroflexus, azzal rendszerint állományt alkot. Hazánkban 1920 óta ismert, de csak az utóbbi évtizedekben terjedt el elsősorban.

120 Fehér disznóparéj - Amaranthus albus T 4 Család: Disznóparéjfélék Amaranthaceae Közepes, vagy magas, terpedten ágas, sárgászöld, kopasz. Levélnagysága nagyon változó, a levelek hosszúkásak, vagy tojásdadok, ép szélűek, hullámos élűek. Mindenütt előfordul, homokon és kötött réti talajon is tömeges lehet, jól tűri a savas ph-t. Plant - Tracheophyta \ Amaranthus albus

121 Zöld disznóparéj - Amaranthus lividus T 4 Család: Disznóparéjfélék Amaranthaceae Mintegy 80 cm magas, felálló vagy lecsepült, kopasz, fényes szárú növény. Levelei hosszú nyelűek, rombos tojásdadok, középen többnyire fehér vagy sötét foltosak. Virágai gomolyos füzért képeznek. Toktermése rombusz-elliptikus, magva lencse alakú, fekete, 2-2,5 mm átmérőjű. Júliustól októberig virágzik. Egész ország területén a Dunántúl kivételével - gyakori. Fotó: Nagy Viktor

122 Henye paréj Amaranthus blitoides T 4 Család: Disznóparéjfélék Amaranthaceae cm, tőből dúsan ágas, heverő szárú növény. Levelei lapát alakúak, ép szélűek, hirtelen nyélben keskenyedők, élénkzöldek, alul felül fényesek. Virágai tömött gomolyvirágzatokban állnak. Termése kb. 2 mm hosszú, magva kerek, lapított, tompa fényű, fekete, 1,3-1,8 mm átmérőjű. Júliustól októberig virágzik. Elsősorban meszes homok és lösztalajokon található az országban. Fotó: Nagy Viktor

123 Ürömlevelű parlagfű - Ambrosia artemisiifolia T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Származás: Észak-Amerikából származik, 1800 körül jutott el Európába cm magas, orsógyökerű, igen terebélyes gyom. Felálló, felső részében dúsan ágas szára rányomottan szőrös vagy érdes, tompán négyélű. Fotó: Nagy Viktor

124 Levelei egy-kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, bemetszettek, fonákukon rányomott pelyhesek. Levélnyele a szárral együtt pelyhes. Fészekvirágzatai vannak. A porzós fészkek rövid kocsányokon ülnek, lecsüngők, szőrösek sárga virággal. A termős fészkek a felső levelek hónaljában egykettesével ülnek, csak egy virágúak. Önmegporzással és kölcsönös megporzással is életképes kaszat termések képződnek.

125 A parlagfű porzós virágzata a hajtások csúcsán. Fotó: Nagy Viktor

126 Tömeges virágzás július-augusztusban (október). A parlagfűnek egyvirágú termős fészekvirágzatában 1-1 kaszattermés fejlődik. Termése kehelyalakú, a tetején 5-7 bütyökkel, amelyre csúcsos fedő borul. A kaszat citrom alakú, szürke, 3-4 mm hosszú. A csírázás tavasszal kezdődik ha a talaj 6 o C-ot eléri. Csíranövénynél az első lomblevelek szárnyasan hasogatottak. Rendkívül káros, szapora gyomnövény. Gabonavetésekben igen sűrűn kel a tavasz folyamán vagy aratás előtt. Kapásokban tavasztól kezdve minden kapálás után, nagy mennyiségben kel. Az évelő pillangósokat teljesen kipusztíthatja. Fotó: Nagy Viktor

127 Fotó: Nagy Viktor

128 Parlagfű kukoricában Fotó: Nagy Viktor

129 Terebélyes laboda - Atriplex patula T 4 Család: Libatopfélék Chenopodiaceae Terebélyes laboda magas, erősen ágas, karcsú növény. Levelei két nagyobb vállcimpával, a középső karéj kevéssé fogas. Gomolyos álfüzér virágzata van. Makktermése kétféle, lehet apróbb, fekete színű, vastag héjú és nagyobb, sárgásbarna, laposabb és vékony héjú. Az apróbb termések enyhén összenyomottak, sima felületűek, fényesek. A nagyobb termések korong alakúak, szélükön érdesek. Tápanyagban gazdagon ellátott agyagos talajokon fordul elő, elsősorban a kapás kultúrákban és a tarlón. Tápanyagjelző növény. Nyár vége felé jelentősége nagyobb.

130 Atriplex patula Atriplex patula

131 Tatár laboda - Atriplex tatarica T 4 Család: Libatopfélék Chenopodiaceae Szára fehér, vagy pirosló, lefekvő, dúsan ágas ( cm). Levelei nyelesek, felül zöldek vagy alul-felül apró pikkelyektől fénylő ezüstös fehérek. Az alsók majdnem dárdásak vagy rombos-háromszög alakúak, fogazottak. A felsők hosszúkásak, ép szélűek. Virágai gomolyos füzérekben egyesülnek, éréskor lecsüngők. Magva világos pirosasbarna. Júliustól októberig virágzik. Főleg az Alföldön tömeges, laza lösz, homok, szikes talajokon bc0e12a9aedc#visuphoto

132 Dárdás laboda - Atriplex hastata T 4 Család: Libatopfélék Chenopodiaceae cm felálló vagy elfekvő, kopasz, dúsan elágazó növény. Nedves helyeken Levelei alul-felül zöldek, igen mindenütt megél. változók. Alsó levelei átellenesek, dárdásháromszögűek, ép szélűek vagy fogazottak. Felső levelei dárdáslándzsásak, ép szélűek. Virágai egyszerű vagy összetett füzérekben egyesülnek. Magva nagy, kerek, majdnem csiga alakú, finoman pontozott. Július-szeptemberben virágzik. Európában, Kaukázusban, Szibériában, Észak Amerikában elterjedt. _Tracheophyta/Species/Atriplex_hastata/Atriplex%20hastata_2_1_logo_0.html

133 Szulák keserűfű, v. ugari szulákpohánka - Fallopia convolvulus T 4 Család: Keserűfűfélék Polygonaceae Elterjedt: Kozmopolita. Szulák keserűfű gyakori gyomnövény. Gyökérzete dúsan elágazó, mélyre hatoló orsógyökér. Szára vékony, kb. 1m hosszú, csavarodó, heverőszárú növény. Az egész növény kopasz, de apró szemölcsöktől érdes. A levéllemez válla szíves. A lemez elhegyesedő tojásdad. Hegyes csúcsú.

134 Apró, zöld virágai többesével fejlődnek a levelek hónaljában vagy az ágak végén laza füzérben. Június közepétől késő őszig virágzik. A termést 3 lepellevél takarja és azzal együtt hull le. Lepelből kibontott termése három oldalú, mindegyik oldalán benyomott, minkét végén hegyes, fénytelen, fekete színű, apró szemölcsökkel fedett. Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

135 Legnagyobb mennyiségben tavasszal csírázik, de kisebb mennyiségben késő őszig csírázhat. Kapás- és gabonavetésekben egyaránt károsít, de komolyabb károkat a gabonákban okoz. Felcsavarodik, megdőlést eredményez. Zölden mérgező. Fotó: Nagy Viktor

136

137 Kender - Cannabis sativa T 4 Család: Kenderfélék Cannabinaceae Magja egérszürke-barnásszürke, sárga hálózattal, sötét foltokkal kendermag. Tojásdad, szőrös sziklevél. Levele tenyeresen összetett, átellenes, hosszúkás, 3-5 fűrészes szélű levélke, szürkészöld. Felálló szárú, kórós, illatos növény. Mirigyes, szőrös. Kétlaki.

138 Mindenütt elterjedt, gyomkender (subsp. spontanea), illetve a termesztett kender kivadult változata. Homokon jelentős. Nitrofil, mészkerülő. Fotó: Nagy Viktor

139 Átoktüske - Cenchrus pauciflorus T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) A szemtermések tövises pelyvákba (2-5 mm) vannak zárva. A termés 2-3 magvú, színe szalmasárgától világos ibolyáig terjed. A csíranövény legfiatalabb levele begöngyölt, a nyelvecske a szőrkoszorú. A levéllemez sima, lapos, vagy csavarodott, széle érdes. (Az izofaciális heterogén pázsitfű levelek így viselkednek).

140 Közepes termetű, lekönyöklő, legyökerező. Levelei nagyok, fokozatosan keskenyedők. Adventív növény. Meleg homoktalajokat kedveli: Duna-Tisza közén elterjedt. Terjedésében a tövisek segítenek. Elsősorban zöldségekben, szőlőben, legelőkön okoz gondot.

141 Fehér libatop - Chenopodium album T 4 Család: Libatopfélék Chenopodiaceae Elterjedt: az egész világon a sarkok kivételével. Kozmopolita. Erős oldalgyökérzetű vastag karógyökere van. Szára felálló, tompa élekkel barázdált, rendesen már az aljától dúsan ágas cm magas. Fotó: Nagy Viktor

142 Levelei hosszú nyelűek, ék alakú vállból tojásdad- vagy lándzsás tojásdad, majdnem ép szélűek, hegyesek, fonákukon erősen lisztesek. Az alsó levelek többnyire nem hosszabbak a szélességüknél, a középsők kb. kétszer olyan hosszúak mint szélesek. Virágzata tömött, különböző nagyságú gomoly részvirágzatokból álló fürt, lisztes. Júniustól a fagyokig virágzik. Színe zöld. Fotó: Apró Melinda

143 Termése toktermés, terméságazatként csalmatok. Magva lencse alakú, 1-1,5 mm átmérőjű fekete, finoman csíkozott. Maghozama egyedenként db is lehet. Fotó: Nagy Viktor Megfelelő talajnedvesség esetén tavasztól őszig egyaránt jól csírázik. Csírázóképességét 8-10 évig is megtartja a földben. A csíranövénynél a levéllemez válla lekerekített. A lemez széle enyhén kanyargós. Csíranövény szára, és a levelek fonáka intenzív vörös-lila. Gyakori mindenféle vetésben, de főleg a kapásokban fordul elő.

144 Hegyeslevelű, v. sokmagvú libatop - Chenopodium polyspermum T 4 Család: Libatopfélék Chenopodiaceae Egyéves, erős orsógyökerű, cm magas élénk zöld, növény. Szára barázdált, többnyire erősen ágas, egyenesen álló vagy felemelkedő. Alsó szárlevelei tojásdadok, egészen ép szélűek, hosszú nyelűek, a középsők hosszúkásak, a felsők lándzsásak, nyélbe keskenyedők.

145 A virágok gomolyos füzérvirágzatba egyesülnek. Apró, laza, gomolyos füzérei levélhónaljiak és végállók, nagyszámúak. Zöld virágai lazán állók. Júniustól októberig virágzik. A termés lencse alakú, 1 mm átmérőjű magva fekete, finoman gödrözve pontozott. Magva a talaj felmelegedése után kezd csírázni, és ha a talaj nedves egész nyáron csírázik. Gabonavetésekben csak aratás előtt kel, amikor a vetés már lazul. Üde, nedves talajokat kedveli.

146 Pokolvar libatop - Chenopodium hybridum T 4 Család: Libatopfélék Chenopodiaceae Magva lencse alakú 2 mm átmérőjűfényes fekete, gödrözve pontozott. Levelei tojásdad-háromszög alakúak, hullámos fogasok. Kellemetlen szagú. Talajban nem válogat, mindenütt előfordul.

147 Betyárkóró - Conysa canadensis T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) cm magas növény. Orsógyökere és felálló hengeres szára van, mely felső részén erősen ágas, alsó részén sűrű leveles, szőrös vagy érdes. Magyarországon mindenhol, mindenféle talajon megél. Fotó: Nagy Viktor

148 Tőlevelei szálas-lándzsásak vagy hosszúkás-lándzsásak, a külső csúcsukon 3 tompa foggal. A szárlevelek szálas lándzsásak, hegyesek, ép szélűek vagy fűrészesek, az alsó levelek nyélbe keskenyedők, a felsők ülők. Virágzata: sokszorosan összetett, sokfészkű buga, színe: szennyesfehér. Júniustól novemberig virágzik. Termése: hosszúkás lapos 1-2 mm hosszú, csaknem kopasz, bóbitája fehéres, közel háromszor olyan hosszú, mint a termés. Magvai kora tavasztól késő őszig csíráznak, ha a szükséges csapadék a rendelkezésére áll. Az ősz folyamán kikelt, ősszel apró levélrózsát fejlesztve telelnek át, és sokkal hamarabb virágoznak, mint a tavasszal keltek.

149 Kalászosokban, főleg őszi vetésekben fordul elő. Kapás kultúrában tavasztól őszig mindig kelnek, de megtalálható utak mentén, parlagon hagyott területeken. Legnagyobb ellensége a nyári tarlóhántás és annak többszöri megmunkálása. A kapásokban vegyszeres gyomirtással, kapálással lehet irtani. Az utak mentén és a parlag területeken előforduló egyedeket, pedig kaszálással gyéríthetjük, mielőtt elszórná a magvait.

150 Egynyári seprence Erigeron annuus T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Észak-Amerikából származik. Mára azonban Európában, így hazánkban is elterjedt, vízpartokon, töltéseken, vágásokban, ártéri ligetekben, gyomtársulásokban gyakori növény.

151 cm magasra megnő. Szára bogernyősen ágas, dudvaszára van. Alsó levelei széles lándzsásak, durván fűrészesek, hirtelen nyélbe keskenyedők, a felső levelek keskenyebbek, lándzsásak, ülők. Virágzata összetett, laza, fészkes sátorozó bogernyőben nyílnak. Az egyes virágzatok mm szélesek. A fészekpikkelyek gyengén szőrösek. hern_new_england/erigeron_annuus

152 A virágzat fészekvirágzat, csöves és nyelves virágokból áll. Csöves virágai sárgák, nyelves virágai fehérek, hosszúak. A subsp. annuusnál 7-10 mm hosszúak, rendszerint halványlila, ibolyáspiros vagy halványkék színűek. Termése kaszat, a termés csúcsán bóbita van. A bóbita szőrei két sorban állnak, de a külső sor igen rövid sertéjű. A bóbita a széllel terjed.

153 Ebszikfű - Tripleurospermum inodorum T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Elterjedt: Eurázsiában, Közép-Amerikában, Észak-Amerikába behurcolták. Az ebszikfű, cm magas növény. Gyökere orsó alakú, szára felálló, a felső részében terpedten ágas.

154 Levelei kétszer, háromszor szeldeltek, keskenyek, a szeleteik fonalasak. Az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők. A lomblevelek kopaszak. Virágszíne fehér, számuk db szagtalan. Májustól novemberig virágzik.

155 Termése kaszat, 2 mm hosszú, 1 mm széles, háta barnás sima, fekete barázda választja szét, csúcsán keskeny hártyás korona áll. Egy növény akár termést is hozhat. Kaszatja egész évben jól csírázik. Szántóföldeken mindenféle vetésben megtalálható, a kalászos vetésekben ősszel vagy kora tavasszal kel, a gabonával együtt nő és termést érlel.

156 Sugártalan szikfű - Matricaria matricaroides T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) 5-20 cm magas, felálló szárú, ágas, kopasz. Levelei 2-3-szor szeldeltek, 0,5-1 mm szélesek. A fészek félgömbös, a vacok kúp alakú, belül üreges. A sugárvirágok hiányoznak, a virágzat színe zöldessárga. Az egész növény erős szagú, szikfűszagú. Az egész országban gyakori, művelt területen ritka.

157 Csattanó maszlag - Datura stramonium T 4 Család: Burgonyafélék Solanaceae Csöves, vastagszárú, bogas elágazású, kopasz, nagy termetű növény. Fogas levelei szórtak, nyelesek. Virága fehér, nagy, hosszú csövű, tölcséres párta, cimpái kunkorodók, csöve hosszú, trombita alakú. Fotó: Nagy Viktor

158 Magja lapított vese alakú, fénytelen, sötétszürke, sötétbarna vagy fekete. A mag felszíne gödrös, hullámos. Csíranövény: a sziklevél szálas, csúcsba keskenyedő. Az első lomblevelek hegyes tojásdad alakúak. Fő csírázási ideje májusban van. Optimális csírázási hőmérséklete C között változik. Kellő talajnedvesség esetén csírázása szinte folyamatos.

159 Szója, cukorrépa, kukorica, napraforgó, burgonya, bab, borsó állományokban gyakori. Az egész növény büdös, jellegzetes szagú, mérgező. Fotó: Nagy Viktor

160 Pirók ujjasmuhar - Digitaria sanguinalis T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Lekönyöklő és legyökerező szárú, erősen bokros, közepes termetű növény. A levelek viszonylag szélesek, hosszúak, zöldek vagy pirosibolyás színűek, a nyelvecske rövid és levágott végű. A levéllemeze mindkét oldalán selymesen szőrös, a középér is pirosas.

161 Virágzata füzéres sátor. A füzérkék egyvirágúak, rövid nyelűek, párosával állnak. A pelyvás szem 3-3,5 mm, hosszúkás lándzsás, háti irányban erősen lapított. Késő tavasszal csírázik, a csíranövény pirosas ibolyás színű, selymes szőrös, a nyelvecske rövid. ISA guinalis.html m

162 Kozmopolita, laza talajokat kedvel, nedvesség hatására folyamatosan csírázik. Kártétele elsősorban alacsony növekedésű mezőgazdasági és kertészeti kultúrákban jelentkezik, ahol bokrosodva és legyökerezve elnyomhatja, illetve beárnyékolja a vetett növényeket. Sűrű állományával párásabb mikroklímát teremtve elősegíti egyes gombabetegségek fellépését, illetve a permetlének a kultúrnövény föld közeli részéhez jutását.

163 Kicsiny gombvirág - Galinsoga parviflora T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Közepes termetű, szőrös, erősen ágazó, felálló vagy heverő növény. Levelei keresztben átellenesek, széles tojásdadok, hegyes csúcsúak, fogazottak. Fotó: Nagy Viktor

164 Csöves virágai sárgák, öt nyelves virága fehér, de ezek hiányozhatnak is. Fotó: Nagy Viktor

165 Kaszattermése apró, kúp alakú, 4 vagy 5 élű, barnásfekete. A sziklevél kerekded, kicsípett, élükön pillás. A lomblevelek fűrészesen fogasak, puhák, könnyen lankadók. Elterjedt növény, elsősorban a kertekben és a zöldségfélékben gyakori, de helyenként a kapásokban is előfordul. Talajjal szemben nem igényes, de a homokos talajokon általában tömegesebb. Fagyérzékeny, melegigényes. Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

166 Fotó: Nagy Viktor Egynyári szélfű - Mercurialis annua T 4 Család: Kutyatejfélék - Euphorbiaceae Tövétől ágas, felálló szára négyélű. Keresztben átellenesen álló levelei széle kanyargós, csipkés. Fotó: Nagy Viktor

167 Kétlaki növény. Virágai egyivarúak, a porzósak végálló álfüzérben, csomósan ülnek, a termős virágai levélhónaljiak. Magja ovális, világosbarna, gyengén fénylő, hálósan ráncos. Sziklevele kerek, levelek oválisak, ferdén csipkések, elszórtan szőrösek. Korán elágazik. Fotó: Nagy Viktor Főleg a Dunántúlon, valamint a Duna vidékén elterjedt. Elsősorban a meszes agyag- és lösztalajokon gyakori, míg a savanyú talajokon hiányozhat. Melegigényes és tápanyagjelző, mérgező növény.

168 Varjúmák - Hibiscus trionum T 4 Család: Mályvafélék Malvaceae Karógyökerű, cm magas rendesen tövétől ágas növény. Alsó ágai a földön heverőek, végükön felemelkedők. Szára zöld vagy pirosas, ritka, ágas szőröktől borzas. Levelek nyelesek, az alsók épek vagy karéjosak. A szeletek mélyen hasogatottak, a középérig szeldeltek, egyenlőtlenül bevagdaltak, tompán fogasak.

169 A kb. 3-4 cm hosszú virágai mintegy 3 cm-es kocsányokon a levelek hónaljából nőnek, reggel nyílnak ki, de napközben is látni kinyílt virágokat. A párta forrt szirmú, tövig szeldelt, a pártacimpák a bimbóban sodrottak, vajsárga színűek, egyik szélükön halványlila sávúak, tövükön vörösbarna folttal. Júniustól októberig virágzik. A toktermése tojásdad, a forrt, érdes szőröktől borzas csészébe burkolt. Aszimmetrikus vese alakú, 2 mm széles, fekete színű magva fehéres bibircses.

170 A sziklevelek a Malvaceae családra jellemzően tompa szív alakúak. A harmadik levél osztott. Magvai csak a talaj erősebb felmelegedése után indulnak csírázásnak, de attól kezdve egész nyáron csíráznak, ha a talaj nedvessége megengedi. Elterjedése: kozmopolita, az Alföldön tömeges, szárazságtűrő, kötött agyag- és vályogtalajokon fordul elő. Főleg a kapáskultúrák, tarlók és másodvetések gyomja.

171 Íva/parlagi rézgyom - Iva xanthiifolia T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Adventív, Észak-Amerikából származik. Ruderális gyom. Magyarországon szántóföldön 1970-től károsít. Békés, Csongrád megyében gyakori. A Vajdaságban a legfontosabb 10 gyomnövény közül a 7.

172 Szára felálló, magas (250) cm, ágas szárú, alsó részében kopasz, felső részében szórtan szőrös növény. Levelei szíves vállú tojásdadok, egyenlőtlenül durván fogazottak. Fészkes virágú. A meglehetősen apró fészkek levélhónaljiak. Gyakran állnak füzérekben. Virágzata zöldessárga. A növény egylaki. A kaszattermés 2,3-2,8 mm szürkészöld, lisztes bevonatú, kopasz, szárnyatlan ezer kaszat/növény.

173 Keszegsaláta - Lactuca serriola T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Utak mentén, parlagokon hatalmas állományokat alkot. Agresszíven terjed a szántóföldeken, gyümölcsösökben. Szabolcs-Szatmár, Nyírség, egri és mátraaljai borvidéken.

174 Szikár, agyagos talajokon gyakoribb. Sziklevele széles tojásdad. Levelei kacúrosan osztottak, szeldeltek, szürkészöldek, gerincükön egy sor serteszőrrel. Tejnedvet tartalmaz. Egy, vagy kétéves, magas, merev szárú, alul serteszőrős növény. Virágfészkei sárgák, kúp alqkú fürtös virágzatban állnak. Termése fordított tojásdad alakú kaszattermés, rajta fehér bóbita. %20Shrubs%20and%20Trees&list=12

175 Lapulevelű keserűfű - Persicaria lapathifolia T 4 Család: Keserűfűfélék Polygonaceae Elterjedt: északi mérsékelt égöv alatt (200) cm magasra megnövő gyakori gyomnövény. Vastag ágas szára tövétől terebélyesen bokros, kopasz vagy gyengén szőrös, gyakran piros vagy pirosló foltokkal. Gyökere erős, mélyre hatoló orsógyökér.

176 Levelei nyelesek, a levélnyél az egész szárat körülfogó hártyás pálhakürtő aljából ered. A kopasz pálhakürtő egyenesen levágott tetejű. A levélnyél 0,5-3 cm hosszú. Levelei tojásdad-lándzsásak vagy lándzsásak, hegyesek, a középsők átlag 10 cm hosszúak és 3 cm szélesek, ék alakú vállal lassan nyélbe keskenyedők. A levelek felületét legtöbbször sötét bíboros barna vagy fekete, hegyes ívű folt díszíti. A levelek fonáka fehéresen vagy igen aprón mirigyesen pontozott, különben kopasz vagy a legalsók molyhosak.

177 Virágai vaskos, hengeres álfüzérekben fejlődnek a hajtások csúcsán és a felső levelek hónaljában. Sziromszerű lepellevelei, a virágok kocsánykái, néha még a virágzati tengely is pirosas mirigyektől pettyesek. Virága öttagú, a lepel ötfogú. Virág színe rózsaszínű vagy fehér. Júniustól késő őszig virágzik.

178 Makktermése csaknem szív alakú, mindkét oldala lapos kivájt, 2-3 mm hosszú, fénylő sötétbarna, vagy fekete. A lepel teljesen körülfogja, és érés után sem hull ki belőle. Egy növény magprodukciója 850 db körül van.

179 Csíranövény: a szikalatti szár (hypocotyl) pirosló, a sziklevelek hosszúkásak, szőrösek, az első levél hosszúkás, hegyes csúcsú, pókhálószőrös. Különösen a kapáskultúrákban és a tarlókon fordul elő igen nagy tömegben. Magvai csírázásához a talaj felmelegedését kívánják meg, ezért a jól fejlődött őszi gabonákban vagy ki sem kelnek, vagy ha ki is kelnek, az elnyomja őket. A kapásokban, ha az időjárás csapadékos tavasztól őszig mindig találunk fiatal csíranövényeket.

180 Porcsinkeserűfű - Polygonum aviculare T 4 Család: Keserűfűfélék Polygonaceae Orsógyökerű, általában 5-60 cm magas növény. Szára dúsan ágas, heverő ritkábban felálló. A levelek eredési helye, a levélalap módosult pálhakürtővé a levéllemezek éle hullámos. Levelei lándzsásak és rövid nyelűek. Fotó: Nagy Viktor

181 Virágai a levelek hónaljában 3-5-ösével fejlődnek, a leples virágtakaró apró piros, rózsaszín vagy zöldes-fehér színű. Termése makk. Színe sötét vagy feketésbarna, finoman érdes felszínnel. Leginkább az ülepedett vagy taposott, kötött, szikes és homoktalajokon gyakori. Szántóföldön leginkább az őszi vetésekben és a tarlókon fordul elő, de az utak szélein, ruderáliákon egyaránt a leggyakoribb fajok egyike. Tömeges előfordulása esetén kártétele a talaj víz- és tápanyag készletének felhasználása révén jelentős lehet.

182 Fotó: Nagy Viktor

183 Baracklevelű keserűfű Persicaria maculosa T 4 Család: Keserűfűfélék Polygonaceae Morfológiai bélyegei a Persicaria lapathifolia fajéhoz nagyon hasonlóak, attól elsősorban a szárat övező hártyás pálhakürtő pillásszőrös széle különbözteti meg. Termete kisebb, virágzata rövidebb. Termése lencse alakú egyik oldalán kipúposodó vagy háromoldalú, hegyes, fénylő fekete.

184 Kövér porcsin - Portulaca oleracea T 4 Család: Porcsinfélék Portulacaceae Kövér porcsin alacsony, heverő, elágazó szárú, terebélyes növény. Szár- és levélszukkulens (pozsgás növény). Levelei ülők lapát alakúak, válluk felé keskenyednek. Apró, sárga virágai a levelek hónaljában ülnek (sziromszerű lepel virágtakaró). Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

185 Toktermése 3-8 mm hosszú, ferde kupakkal nyíló, sokmagvú. Az apró mag kerek vagy vese alakú, laposra nyomott, kiugró orral, alatta köldököböllel. Felülete fekete, finoman, koncentrikusan gyöngyözött. Jól trágyázott nedves, laza talajon példányai nagyobb méretűek lehetnek. Elterjedt a homok- és vályogtalajokon is. Erős napfény- és melegigényes, így viszonylag későn, nedvesség hatására folyamatosan csírázik. Leggyorsabban a nagy nyári forróságban nő. Fotó: Nagy Viktor

186 Bojtorján szerbtövis - Xanthium strumarium T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) cm magas szürkés zöld, orsógyökerű növény. Szára felálló, szabad helyen rendszerint dúsan ágas. A szár, a levélnyél és a levél összehúzódó szőrökkel fedett, puha vagy száraz termőhelyen csak érdes. Fotó: Nagy Viktor

187 Levelei nyelesek, szíves alapból tojásdadok vagy háromszögűek, enyhén karéjosak, szélük egyenlőtlenül fogas. A növény felső részében rendszerint mirigyes is. Kétvirágú termős fészkei a levelek hónaljában ülnek. A porzós fészkek több virágúak, közös pikkelyörvbe zártak. Zöld virágaik aprók, pártájuk csöves-tölcséres, mirigyes, a fészek gömbös, 5-6 mm hosszú. A termős fészkek kétvirágúak, levélhónaljiak, körös-körül egész felületükön sok, körben álló horgas tövissel borítottak. A virágzat végálló és levélhónalji csomókból áll. Júliustól októberig virágzik. Fotó: Nagy Viktor

188 Két kaszatból álló terméságazata mm hosszú, csúcsukon két egyenes szarvval. A fészekpikkelyek módosultak horgas végű tövisekké, egész felületük ezekkel fedett. Fotó: Nagy Viktor Későn csírázó, melegigényes növény. A nitrogénben gazdag talajok növénye, kapásokban és tarlókon szokott előfordulni.

189 Olasz szerbtövis - Xanthium italicum T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Elágazó szárú, erőteljes, érdes, bibircses növény. Szára sárgászöld. A levelei tojásdadok, hosszú nyelűek, ékvállúak, szélükön fűrészes fogasak. Termése nagy (22-26 mm), sárgásbarna színű. A termés két csőre összegörbült. Legnagyobb állományai a tápanyagban gazdag iszapos agyag- vagy hordaléktalajokon találhatók. Az utóbbi években a szántóföldeken is teret hódított, elsősorban napraforgóés kukoricatáblákon.

190 Szúrós szerbtövis - Xanthium spinosum T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Közepes termetű, felálló, ágas szárú, szúrós növény. Levelei hosszúkás tojásdad kerületűek, osztottak. A levél a fonákon molyhos, válla ék alakú. A gömbölyű, porzós fészkek az ágak csúcsán, a termős fészkek a levelek hónaljában ülnek. Termése ikerkaszat, tojás alakú, sárgás vagy vörösesbarna színű, felületén horgas tüskékkel borított. Aventív növény, Dél-Amerikából hurcolták be. Nedves, meleg talajokon gyakoribb, de előfordul száraz, laza talajokon is. Elsősorban legelőkön, utak mentén, ártereken fordul elő.

191 Átoktüske Cenchrus incertus T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) cm magas, lefekvő szárú, a szárcsomóknál legyökeresedő, kopasz, csak a füzérkéin szőrös, bokros egyéves. Levelei kopaszak, csak a széleken gyengén szőrösek. A levélnyelvecskét szőrkoszorú helyettesíti. A füzérkék apró kocsányokon szaggatottan ülnek az ideoda hajló füzértengelyen, majdnem gömbölyűek. A pelyvák bőrneműek, kb 5-8 mm hosszúak, szélesek, szőrösek és kb 4 mm hosszú, rendkívül szúrós, fullánkszerű, erős tüskékkel borítottak.

192 A virágot és később a termést egészen körülzárják. Kb. 2-3 mm hosszú, hátán domború, hasi oldalán kivájt termése kerülékes, színe halvány pirosasbarna. Virágzás: Júniusaugusztus. Méret: cm Élőhely: Nyílt, meszes homokpusztagyepekben első megtelepülő, de zavart, száraz gyepekben, legelőkön.

193 Átoktüske a pázsitfüvek családjába tartozó, egyéves, heverő szárú gyomnövény. Rövid füzérvirágzata éretten szétesik, a füzérkék kemény, szúrós burka beleakad a legelő állatok szőrébe, főleg a puha gyapjúba, ez a terjedését elősegíti. Főleg mészkedvelő homokpusztai gyepekben, száraz gyomtársulásokban gyakori. Magkötésének megakadályozásával v. gyomirtó szerekkel lehet ellene védekezni.

194 Átoktüske vagy baracsi bogáncs. Észak-amerikai eredetű gyomnövény, hazánkban először 1922-ben említik, azóta minden homoki területen elterjedt. Állítólag egy kunbaracsi földbirtokos telepítette a birtokára, hogy a szomszéd kutyáit és birkáit távoltartsa, a növény fél centis füzértermésén ugyanis horgas tüskék találhatók. A parlagfűhöz hasonlóan az agrárprivatizáció nagy nyertese, a klímaváltozás hatására bekövetkező sivatagosodás pedig újabb nagy lehetőséget kínál neki.

195 Fekete csucsor - Solanum nigrum T 4 Család: Burgonyafélék - Solanaceae Rövid orsógyökerű, cm magas növény. Szára hengeres vagy szegletes, kopasz vagy pelyhesen szőrözött, erősen ágas. Sötétzöld tojás alakú, vagy csaknem háromszögű, hegyes csúcsú levelei hirtelen nyélbe keskenyedők, ép vagy fogas szélűek.

196 Rövid kocsányú fehér virágai forgó virágzatot alkotnak. Különböző színű bogyótermésekkel rendelkezik (zöld-sárgalila-fekete). Sárgásbarna színű magja szabálytalanul ovális, erősen összenyomott, felszínén finom recés hálózattal. Fotó: Nagy Viktor

197 Csírázásához szükséges minimális hőmérsékleti érték 10 C. A világ legveszélyesebb gyomnövényeinek egyike. 31 féle termesztett kultúrában károsít. Legnagyobb terméskiesést cukorrépában, kukoricában és a talaj magas nitrogén és foszfor szintjéhez történő kitűnő alkalmazkodó képessége révén kertészeti kultúrákban okozza.

198 Tarló tisztesfű - Stachys annua T 4 Család: Ajakosak Labiateae (Lamiaceae) Magja lapított tojásdad, sötétbarna, sötétszürke, vagy fekete aprón pontozott makkocska. Sziklevél kerekded, első levelek oválisak, tompa csúcsúak, fogazottak, szőrösek. Közepes termetű, kopasz. Levelei hosszúkás tojásdadok, csipkések. Virága fehér, vagy sárgásfehér. Mészkedvelő, kötöttebb talajokat kedveli, melegigényes. A tarlók jellemző növénye.

199 Kakaslábfű - Echinochloa crus-galli T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Elterjedése: Kozmopolita, az egész föld meleg és mérsékelt éghajlatú területein megtalálható. Fotó: Nagy Viktor Sokszor egy méterre is megnövő, igen erőteljes, szára alsó nóduszain lekönyöklő járulékos gyökereket fejlesztő.

200 Szára töve felé lapított, gyakran pirosló. A szár és a levél kopasz. Levelei nagyok, lemezük cm hosszú, 1-2 cm széles, szálas, szürkés zöld. A levél éle a csúcstól lefelé simítva igen éles. Nyelvecskéje nincs. Virágzata 1-2 dm hosszúra is megnövő egyoldalú, elágazó füzéres füzér, melynek tengelye érdes és számos hosszabb rövidebb ágat visel, amelyeken az egyes kalászkák ülnek. Kalászkái tojásdadok, 3-4 mm hosszúak, 2-2,3 mm szélesek, egymagvúak merev szőrűek. Virágzata gyakran antociános. Júniustól késő őszig virágzik.

201 Termése tojásdad, domború háti és lapos hasi résszel, sima, fényes világosszürke, hossza 2,5 mm, szélessége 1,8 mm. Egy növény magtermése, 200-tól több ezerig terjed. A csírázás fő időszaka május, de csapadékos nyár esetén júniusban és júliusban egy második csírázási periódus is megfigyelhető. Fotó: Nagy Viktor

202 A csíranövény legfiatalabb (középső) levele begöngyölt. A növény kopasz, a levélhüvely lapos, nyelvecske nincs, széles levelei alapjukon pirosasbarna ibolyásak. Főleg a tarlónak és kapásoknak és kerteknek veszedelmes gyomnövénye. Fotó: Nagy Viktor

203 Kakaslábfű kukoricában Fotó: Nagy Viktor

204 Fakó muhar - Setaria glauca (pumila) T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Elterjedése: Kozmopolita Tömeges a szántóföldeken, kertekben, szőlőkben, ahol a talaj állandó művelés alatt áll. Ha a talaj bolygatása megszűnik, rövid idő alatt kiszorítja a többi növény cm magasra megnövő növény. Gyökérzete intenzív, szívós bojtos gyökérzet.

205 Levelei szürkészöldek, szálasak vagy szálaslándzsásak, meglehetősen kihegyezettek, fonákukon érdesek, színükön simák. A levéllemez alsó részén elálló pillás szőrök vannak, az alsó levelek hüvelye sokszor pirosló. A toklászos szemtermés hátoldalról lapított-tojás alakú, átmetszve félkör alakú. Színe szürke vagy sárgásbarna. Hossza 3, szélessége 2 mm. A csírázás fő időszaka május, június. %20Clark.asp

206 Kalászképű bugája 3-7 cm hosszú, hengeres és egyenletesen tömött, igen sok füzérkével. A füzérke alatt gallérserték vannak a füzérkénél, amelyek a bugából kiállnak, és elvirágzás után rendesen rókavörösek vagy vörösessárgák. Lefelé simítva ezek a serték érdesek. Júniustól novemberig virágzik.

207 A csíranövény a kakaslábfűhöz hasonló, lapos szárú, alul pirosló, de a szár és a levél találkozásánál hosszú szőrökből álló szőrkoszorú van. Levéllemeze szembetűnő, fehértől világoszöld középérrel, mely olykor pirosló. A legfiatalabb levél begöngyölt. Fülecske nincs.

208 Zöld muhar - Setaria viridis T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Zöld muhar cm magas növény. Lekönyöklő, erősen elbokrosodó. A növény fűzöld, később antociánosodik. A levéllemez tövén nincsenek pillás szőrök. Június végétől októberig virágzik. /

209 Virágzata 2-15 cm hosszú kalászképű buga. Minden füzérke alján 1-3 felfelé álló 5-10 mm hosszú gallérserte található. A csupasz szem 1,4-1,8 mm, elliptikus, világos szürkésbarna színű. A csíranövény szára hengeres, eltérően a Setaria glauca és Echinochloa crus-gallitól, hamar erősen elbokrosodik. Szántóföldeken, kertekben, parlagokon, utak mentén tömegesen előfordul. Meszes talajokon tömeges. Jobban tűri a szárazságot, mint a Setaria glauca. htm

210 Ragadós muhar - Setaria verticillata T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) cm magas, elfekvő szárú muharféle. Szára bugája általában érdes. Levelei 1-1,5 cm szélesek, az élükön és a lapjukon igen érdesek. Kalászképű bugája zöld, 3-10 cm hosszúak. Füzérkéi 2,5 mm hosszúak, nyújtott tojásdad alakúak. Erősen tapad a ruhára, állatok szőrére, egyben nem szedhető le, csak darabokban. Júniustól októberig virágzik. A toklászos szemtermés 2-2,4 mm hosszú. Szántóföldeken, kertekben, trágyázott helyeken gyakori, parlagokon, utak mentén is előfordul.

211 /poaceae/seta_ver.htm

212 Köles fajok Panicum spp. T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) A másodvetésekből vadult el, az aminotriazinnal kezelt kukorica monokultúrában terjedt el. A fajok közti különbség elsősorban a bugák zártságában és a termés színében van. Nincs magnyugalmi állapot. A kukoricával együtt kel. - Panicum miliaceum termesztett köles T 4 (Convar. miliaceum, contractum, compactum) - Panicum capillare cérna vagy hajszálágú köles A buga ágfai hajszálvékonyak. Adventív, elsősorban laza talajú kapásokban terjed. - Panicum ruderale gyomköles Dunántúl északi és déli felén.

213 Termesztett köles - Panicum miliaceum T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

214 Cérna köles - Panicum capillare T 4 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae)

215 Panicum miliaceum Panicum capillare

216 Szelíd csorbóka - Sonchus oleraceus T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Ezen faj szára felemelkedő, belül üreges. Sárga, összetett fészkes virágzatú növény, ami minden részében tejnedvet tartalmaz. A levél válla félig szárölelő, lekerekített tövises. Termése gyengén összenyomott, 3 bordája között ráncos-bibircses. Bóbitája alig kisebb mint a kaszat.

217 Szúrós csorbóka - Sonchus asper T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Alsó levelei tojásdadlándzsásak, a levél válla félig szárölelő, lekerekített, tövises. Valamennyi levél kemény, szélén sűrűn, egyenlőtlenül, szúrósan fogas. A kaszat erősen összenyomott, sima, szélein visszahajló tövises. A bóbita körülbelül kétszer olyan hosszú, mint a kaszat. ml

218 Szelíd csorbóka - Sonchus oleraceus T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae)

219 Szúrós csorbóka - Sonchus asper T 4 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae)

220 Mezei csorbóka - Sonchus arvensis G 3 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae)

221 Nagy aranka - Cuscuta campestris T 4 Család: Szulákfélék Convolvulaceae Elterjedt: Közép-Amerikából, Dél- és Közép-Európába. Élősködő. Sok gazdanövénye van, esősorban mégis a lucernavetéseknek veszedelmes gyomnövénye. Meglehetősen vastag, narancs piros, elágazó szárú növény. Teljesen klorofillhiányos obligát parazita. Zöldes fehér virágok kb. 1 cm vagy nagyobb átmérőjű tömött fejecskékben állnak, 3-3 mm átmérőjűek, öttagúak, kocsányaik akkorák, mint a csésze. A csészecső kehely alakú, cimpái rövidek, tompák, majdnem félkör alakúak. Cimpái hegyesek vagy kihegyezettek, visszahajlók, csúcsuk behajló. A csésze olyan hosszú, mint a csésze cimpák. A magházon két gömbös, kb. 1,5 mm hosszú bibe foglal helyet. Júliustól októberig virágzik. Toktermése lapított-gömb alakú, sohasem az alapján nyílik. Tojásdad magva 1-1,4 mm hosszú, 1,2-1,25 mm széles és 1-1,5 mm vastag, barnás-, ritkábban sárgás zöld.

222

223 Szádor-fajok - Orobanche spp. Család: Vajvirágfélék - Orobanchaceae Talajélősködőként a gazdanövény gyökerén él. A csíranövény fonálszerű, gyökércsúcsán tojásdad alakú hausztóriumot fejleszt. Hajtása cm. Virágzata laza, megnyúlt, álfüzér. A mag felülete hálózatos, sötétbarna, fényes

224 Évelő gyomnövények

225 Évelő gyomnövények Talajban telelő évelők Tarackos, rizómás fajok (G 1 )

226 Fenyércirok - Sorghum halepense G 1 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Évelő, (250) cm magas, vastag, tarackos növény, felálló szárakkal. Kihegyesedő, 1-2 cm széles levelei a szárral együtt simák, csak a szélükön apró, éles fogaktól érdesek. Levélhüvelye is sima, rövid, apró, szőrös nyelvecskével. /halepense/

227 Erősen ágas, mintegy 30 cm hosszú bugavirágzata többnyire felfelé álló, több örvben elhelyezkedő bugaágakból áll, amelyek tövükön szakállasan szőrösek. A pelyvalevelek kihegyezettek, rövid szőrűek, sárgásak, közepükön kopaszodók. A toklászok többnyire szálkátlanok. Öntermékenyülő. Júniustól augusztusig virágzik. Virág színe zöld. IVISION_files/Native_grass.htm

228 Toklászos szemtermése tojásdad, fénytelen barna, oldalról összenyomott, mintegy 3-4 mm hosszú, 1,5 mm széles. A csírázás fő időszaka május-június. Ma a világ egyik legveszélyesebb gyomnövénye, amely elsősorban a gyapot-, a szója-, a kukoricakultúrákat károsítja.

229 Tarackbúza - Elymus repens G 1 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Hosszú tarackos, élénkzöld növény. Szára felálló, cm magas, levélhüvelye sima, kopasz, fiatalon szőrös, élei mindig kopaszak. A levélerek átvilágítva fehér finom vonalaknak látszanak. Az egyik legelterjedtebb és legterhesebb gyompázsitfű. évelő

230 A kalász virágzata cm hosszú, és a kalászkák felváltva lapjukkal a kalászorsó felé sorakoznak egymás alatt, hogy az alsó a fölötte levőnek kb. a közepéig ér. A kalászorsó lefelé simítva érdes. Kalászkái átlag 12 mm hosszúak, lapított tojásdadok, 3-5, ritkábban 2 virágúak, halványzöldek. Június elejétől késő őszig virágzik.

231 A toklász 8-11 mm hosszú, kihegyezett, szálkátlan vagy néha hosszabb-rövidebb szálkával. Szemtermése 6-7 mm hosszú. A szemek többsége tavasszal csírázik. A legfiatalabb levél begöngyölt. Levélnyelvecskéje nagyon rövid. Nagykarom szerűen átnyúló fülecskéi vannak. A csíranövényből napon indul meg az új tarackok képzése.

232 Sövényszulák - Calystegia sepium G 1 Család: Szulákfélék Convolvulaceae Szerteágazó föld alatti tarackjai többnyire vízszintesek, tele rügyekkel és lefelé hatoló gyökerekkel, amelyek a talajvízszintig hatolnak le. 1-3 m hosszú szárai más növény szárára csavarodók.

233 Lombleveleik nagyok, kb. 5 cm hosszúak, nyelesek, mélyen szívesvállúak, tojásdad- hosszúkásak vagy háromszögesek. Az egész növény kopasz. A tölcsér alakú forrt párta a levelek nyeleinél jóval hosszabb kocsányokon egyesével ülnek a levelek hónaljában. A virág színe fehér. Júniustól szeptemberig virágzik. Fotó: Nagy Viktor

234 Kerekded toktermése egyrekeszű vagy csak az alján kétrekeszű, 4 vagy 3 magvú, csúcsán kihegyesedő. A mag szabálytalanul tojás alakú, háromoldalú, sötétbarna színű, fénytelen, 5 mm hosszú, 3 mm széles. Kalászosokban, kukoricában, napraforgóban, borsóban, cukorrépában, zöldségnövényekben károsít.

235 Mezei zsúrló - Equisetum arvense G 1 Család: Zsurlófélék Equisetaceae Mezei zsurló spórás szára sárgás vagy vörösesbarna, cm magas, el nem ágazó. Kora tavasszal jelenik meg. Meddő szár zöld, cm magas, kovasejtektől érdes, 6-20 barázdás, örveiben 5-12 asszimiláló ág áll, amelyek négyélűek. Apró levelei hüvelyszerűen nőttek össze, fogai hegyesek. Tarackjai több emeletet képeznek. Az egész országban elterjedt, a nedves, savanyú homokos agyag- és homoktalajokon. Mérgező, illetve gyógynövény.

236 Mogyorós lednek - Lathyrus tuberosus G 1 Család: Pillangósvirágúak Fabaceae Mogyorós lednek vékony, hosszú tarackjain hosszúkás, feketésbarna gyökérgumók képződnek. Szára elágazó, szögletes. Egy pár levélkéje van, ezek viszonylag nagyok, visszás tojásdadok vagy elliptikusak, a levélgerinc elágazó levélkekacsban végződik. Virága bíborpiros. Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

237 Hüvelytermése 3-4 cm hosszú, sárgásbarna, hengeres, kopasz, a magvak tájékán dudoros. A mag széles ovális, világosbarna színű, felülete finoman ráncos. Mindenütt közönséges, vetésekben, utak mentén, ültetvényekben, parlagokon. Mészkedvelő. A jó vízellátású réti agyagtalajokat kedveli. Melegigényes, árnyékos helyeken gyakran nem jut el a virágzásig.

238 Csillagpázsit - Cynodon dactylon G 1 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Kemény, drótszerű tarackjai és föld feletti, kúszó szárai vannak. Az alsó tarackok sokszor cm mélyen haladnak a talajfelszínével párhuzamosan.

239 Levelei 3-10 cm hosszúak, 3 mm szélesek, a levélnyelvecske pillás szőrű. Virágzata füzéres ernyő, a szár csúcsán rendszerint 4-5-ösével állnak. Júniustól őszig virágzik. Tavasszal 10 C-on kezd el hajtani. Elsősorban vegetatív úton szaporodik, ritkábban magról. Vetésváltásban, jól elművelt területen ritkán tud tömegesen elszaporodni.

240 Vidra keserűfű - Persicaria amphibia G 1 Család: Keserűfűfélék Polygonaceae A rizóma vékony, hosszan kúszó, a csomókon legyökeresedő. A szár csöves, felemelkedő, rövid szártagú. A levelek lándzsásak, kissé szívesek vagy hirtelen keskenyedő, levágott vállúak, hegyesedők, a víz színén úszók, hosszú nyelűek. Az álfüzér virágzat tömött, hengeres, magános, 2,5 cm hosszú, 1 cm széles. A lepel sötét rózsaszínű. Termése makkocska, 2-3,5 mm hosszú, éles sarkos. Élőhelyének vízellátása szerint különböző formákat írtak le, melyek morfológiailag különbözőek. Virágzás: Június-augusztus. Méret: cm

241 Vidra keserűfű

242 Nád Phragmites australis G 1 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) 1-3,5 m magas, fásodó tövű, évelő, kúszó tarackjaival gyorsan terjed. A nóduszokból gyökerek, hajtások fejlődnek. A szár leveles, levelei 50 cm hosszúak, 1-4 cm szélesek, merevek, élesek, kékeszöldek. A virágok sárgásbarna, terebélyes bugában nyílnak. A füzérke mm hosszú, a pelyvák rövidebbek a toklászoknál. Tisztítja a vizet, élőhelyet biztosít, közvetett és közvetlen táplálékforrás az itt élő fajok számára. A nád szerveiben sok nitrogént és foszfor található, megköti.

243 Virágzás: Augusztus-október. Méret: 1-3 m Élőhely: Nádasokban, mocsarakban, nedves partokon, szántóföldeken.

244 Magas aranyvessző Solidago gigantea G 1 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Észak-Amerikából dísznövényként került hazánkba, mára az egyik legveszélyesebb inváziós növénnyé vált. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) a fészkesek családjának csövesvirágúak alcsaládjába tartozó, virágos évelő gyógynövény.

245 cm magas, kúszó gyöktörzses évelő. Felálló szárának a fölső része csupasz, viaszos bevonatú. Levelei lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a csúcsuk felé fűrészes. A mintegy 5 mm-es, sárga sátorozó buga összetett virágzata féloldalú fürtökben ívesen hátragörbülnek. A fészek szélén növő nyelves virágai alig hosszabbak a csöveseknél. A termése pappuszos.

246 A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél, de leginkább a nedves vizenyős termőhelyeken. Az ártereken, parlagon, elhagyott kaszálón, legelőn, ligeterdők, mocsarak növénye. Enyhén mészkerülő. Június október között virágzik.

247 Martilapu Tussilago farfara G 1 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Gyöktörzsű évelő, melynek kora tavasszal fejlődő virágzó hajtásai pikkelylevelesek (tőkocsányai) vannak. A szár csúcsán álló magános fészek mm átmérőjű, a nyelves virágok 0,5 mm szélesek. Tőálló, nagy levelei a virágzás után fejlődnek, széles-szívesek, öblösen karéjosak, fogas szélűek, szíves vállúak, fonákuk molyhos. Termése hosszúkás kaszat, melynek bóbitája 3-4-szer hosszabb a kaszatnál.

248 t_tussilago_farfara_3.jpg

249 Virágzás: Február. Élőhely: Nedves, bolygatott helyeken, omlásokban, töltések oldalán, ártéri és útszéli gyomtársulásokban.

250 Mandulapalka Cyperus esculentus G 1 Család: Sásfélék Cyperaceae A Cyperus esculentus L. (mandulapalka) szubkozmopolita, trópusiszubtrópusi elterjedésű faj a világ gazdaságilag legveszélyesebb gyomfajai között szerepel. Hazánkban a Cyperus esculentus faj Cyperus esculentus L. var. leptostachyus Boeck. változata adventív gyomnövényként fordul elő. A Keszthely környéki előfordulása 1993-tól ismert.

251 Származási helye: Észak-Afrika, már az ókori Egyiptomban is termesztették, arab közvetítéssel került Dél-Európába. Előfordulása elsősorban kukoricában, napraforgóban, cukorrépában, burgonyában, gyümölcsösben jellemző. Az árnyékolást rosszul tűri, gabonafélékben nem jellemző. Tág térállású kapás kultúrákban lehet igazán veszélyes. html

252 Erős kompetítor, allelopátiás, ahol felszaporodik, ott egyeduralkodó gyommá válik. Tarackkal és gumóval is szaporodik. Kétféle tarackja van: az egyik csak leveles hajtásokat, a másik csak gumókat fejleszt. A gumók 40 cm mélységből is kihajtanak. Gumója 0,2-1 cm átmérőjű, gömb alakú, beérve sötétbarna színű. A gumók kihajtása április végén május elején. Maggal is szaporodik. Csírázóképességük 40-80%, kelésük elhúzódó. A fiatal hajtások sárgászöld színűek, a tőlevelek hármasával fejlődnek. Levél sárgászöld, határozott gerinccel a középérnél, fényes 5-10 mm széles, szőrképletek, fülecske, nyelvecske nincs, csúcsa elvékonyodó, hegyes.

253 Szára háromélű, füzéres virágrendszere elágazó.

254 Évelő gyomnövények Talajban telelő évelők Gumósok (G 2 )

255 Mezei menta - Mentha arvensis G 2 Család: Ajakosak Labiatae (Lamiaceae) Mezei menta, ló-, vagy tarló menta (Mentha arvensis). Ajakosok (Lamiaceae) cm. Szára gyakran lecsepült. Tojásdad levelei fűrészesek, vagy csaknem épek. A levelek hónaljában fejlődik álörvös thyrsoid virágzata. Harang alakú csészéje 10 erű, nem árkolt. Árkok mentén, az egész országban előfordul.

256 Évelő gyomnövények Talajban telelő évelők Szaporítógyökeres fajok (G 3 )

257 Közönséges gyújtoványfű Linaria vulgaris G 3 Család: Tátogatófélék - Scrophulariaceae cm magas, gyökértarackos évelő. A szár alsó felében kopasz. Élénkzöld, ülő, keskenyszálas, szórt állású levelei 1-6 mm szélesek, kopaszak, épszélűek, hegyesek. Virágai kettősbogas fürtben fejlődnek. A virágzati tengely, a kocsányok és gyakran a csésze éle is aprón mirigyszőrős. _p_24329

258 A murvalevelek a lomblevélhez hasonlóak (frondózus virágzat), szálasak, valamivel hosszabbak a virág kocsányánál. A kocsány kevéssel hosszabb a csészénél, amelynek 5 cimpája tojásdad- háromszög alakú, hegyes, 1-3 gyenge erű. A párta 2-3 cm hosszú, kétajkú, sarkantyús, halványsárga, torka narancsszínű, szőrős. A sarkantyú sötétebb sárga, egyenes, közel olyan hosszú, mint a párta többi része. A párta felső ajka kéthasábú, felhajlott, az alsó ajak 3 karéjú kidomborodása a párta torkát teljesen elzárja. Négy porzója közül kettő hosszabb, bibeszála rövidebb a porzónál, bibéje gömbölyű.

259 Toktermése tojásdad-elliptikus, kb. 1 cm hosszú. Magvai összenyomottak, széles hártyás-szárnyas szegélyűek, kb. 2 mm ármérőjűek, sötétbarnák vagy feketék, közepük kipúposodó ráncos. Virágzás: Június-november. Méret: cm Élőhely: Gyomtársulásokban, száraz gyepekben közönséges.

260 A levelek tövisesek, többé-kevésbé száron lefutók, igen változók, lándzsás vagy lándzsás-hosszúkás kerületűek, keskenyedő tövűek, kopaszak és épek, karéjosak vagy mélyen hasogatottak, kopaszak vagy alul szürkén molyhosak. A mezei aszat kétlaki növény. Porzós virágú fészkei csaknem gömbölyűek, 1-2 cm hosszúak, az egyes virágok nagyobbak, pirosabbak. Termőfészkei hengeresek, éréskor 3 cm-nél hosszabbak. Szirmai lila színűek és inkább felegyenesedők. A külső fészekpikkelyek tövisesek. Június közepétől novemberig virágzik.

261 Mezei aszat - Cirsium arvense G 3 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Évelő növény a földben szerteágazó hosszú, szaporítógyökerekkel. Lefelé hatoló gyökerei 3 m mélységig lejutnak. A tarackokon rügyek foglalnak helyet, amelyek hajtásokat képeznek. Föld feletti szára egyenes, mereven álló, kb. 1 m magas, felső részében ágas, sűrűn leveles. Fotó: Nagy Viktor

262 A pappuszos kaszatok vékony, ágas szőrökből bóbitákkal ellátottak, ezek segítségével könnyen repül. Kalászosokban, kukoricában, cukorrépában, borsóban, szójában és ültetvényekben károsít. Fotó: Nagy Viktor Fotó: Nagy Viktor

263 Mezei aszatfolt kukorica állományban Fotó: Nagy Viktor

264 Fotó: Nagy Viktor

265 Apró v. folyondár szulák - Convolvulus arvensis G 3 Család: Szulákfélék Convolvulaceae Elterjedése: az egész világon, és egyike a legártalmasabb gyomoknak. A szára negatív geotrópos és gyökere 2-3 m mélyre is lemegy a talajba. A lefelé hatoló gyökérzeten képződnek a sarjak (szaporítógyökér). Fotó: Nagy Viktor

266 Föld feletti, vékony hengeres, 2 m hosszúságra is megnövő, a földre fekvő vagy más növényekre csavarodó, kúszó, kapaszkodó-liánszerű-szára végig leveles. 2-4 cm hosszú nyilas vagy levágott vagy füles vállú levelei hosszúkástojásdadok, vagy lándzsásak, kerekített csúcsúak vagy hegyesek. Virágai hosszú kocsányon egyesével vagy párosával ülnek a levelek hónaljában. A csöves, tölcséres párta; bimbóban csavarodott. A virág színe fehér vagy rózsaszínű és illatos. Június elejétől az első őszi hidegekik. Fotó: Nagy Viktor

267 Szürke vagy szürkésbarna termése kerek-tojásdad, hegyes, 5-8 mm hosszú, 6-6,5 mm széles, 2 üregű tok. Az érett tokban rendszerint 4-5 visszás-tojás alakú, 3-4 mm hosszú barna vagy feketés mag található. Kalászosokban, kukoricában, napraforgóban, borsóban, cukorrépában, zöldségnövényekben károsít.

268 Fotó: Nagy Viktor

269 Selyemkóró - Asclepias syriaca G 3 Család: Selyemkórófélék - Asclepiadaceae Elterjedése: Észak-Amerikából került át Európába. Selyemkóró, vastag gyökértarackos, 1,5-2,5 m magas növény, el nem ágazó szárral. Levelei keresztben átellenes állásúak, hosszúkásak vagy kerülékesek, kihegyezettek, cm hosszúak, alul finom szőröktől molyhosak, később lekopaszodók. Fotó: Nagy Viktor

270 A virágok igen dús, levélhónalji bogernyőkben állnak, hosszú molyhos kocsányúak, öttagúak. A pártacimpák tövében csuklya alakú mellékcimpák vannak. Június és augusztusban virágzik Vastag, szarv alakú, kihegyezett tüszőtermése molyhos nemezes, szálkás, ezüstszürke, 10 cm hosszú. Tojásdad 6-8 mm hosszú, csokoládébarna magva lapos, hosszú szőrüstökű repítőkészűlékkel ellátott. Fotó: Nagy Viktor

271 Bármely kultúrában előfordulhat. Állománya a közte élő növényeket teljesen megsemmisítheti. Allelopatikus anyagokkal gátolja más növények megtelepedését, növekedését. Minden részében mérgező tejnedvet tartalmaz.

272 Útszéli zsázsa Cardaria draba G 3 Család: Keresztesvirágúak Cruciferae (Brassicaceae) Közismert nevei : borserejűfű, borsfű, borsika, rezsuka, sásafű, szépítőfű, pórmustár. Levelei hosszúkásak, tojásdad alakúak, fogas, az alsók, nyélbe keskenyedők, a felsők, szárölelők. Virágzata összetett sátorozó fürt, szirmai fehérek, termése szív alakú, duzzadt, nincs hártyás szegélye, bibeszála hosszú. A kocsány a termésérésekor derékszögben elálló. Terem legelőkön, utak szélén, vetésekben, az egész országban.

273

274 Hamvas szeder - Rubus caesius H 3, G 3 Család: Rózsafélék Rosaceae Hamvas szeder vastag, fásodott tőkéjű vagy szaporítógyökeres, hosszú indás növény. Elfekvő szárai 2-5 m hosszúra is megnőnek, hengeresek, a földön kúsznak és könnyen legyökereznek. Szára tüskés. A tüskék között mirigyszőrök is vannak. Levelei hármasak, nyelesek, mindkét lapjukon zöldek. Fotó: Nagy Viktor

275 Virágai fehérek. Májustól októberig virágzik. Magvai tojásdadok, ferdén hegyesek, kissé összenyomottak. Szántóföldi növényeink közül elsősorban a kapáskultúrákban szaporodhat fel jelentős mértékben. Fotó: Nagy Viktor

276 Gabonafélékben, nagyobb foltokban elősegíti a gabona megdőlését és nehezíti az aratást. Ahol tömegesen jelentkezik, kártétele igen nagy lehet. Viszonylag nagy leveleivel és jelentősen hosszúra megnövő száraival elnyomja a vetett növényeket, emellett sok vizet és tápanyagot von el a talajból.

277 Mezei csorbóka - Sonchus arvensis G 3 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) Tarackszerű gyökeres növény és akár 1,5 m magasra is nőhet. Levelei lándzsásak. A tőlevelek aljuk felé keskenyedők, nem nyelesek. A termés 2-3 mm hosszú, lapos, az egyik oldalán 5 bordával. A bóbita legalább kétszer hosszabb a kaszatnál. Terjedésében nagy szerepe van az ivaros szaporodásnak, de még fontosabb a tarackszerű gyökerekről történő szaporodás. 1 cm-nél rövidebb gyökértarack darabok képesek virágzó növényt produkálni, 3 hónap alatt. Elsősorban a kalászosokban, szójában és a repcében okoz károkat. Szántón kívül előfordul legelőkön, ruderáliákon és egyéb nem művelt területeken.

278 Évelő gyomnövények Talajszintben telelő évelők (Hemikryptophyta) Bojtos gyökérzetűek (H 1 )

279 Angol perje Lolium perenne H 1 Család: Pázsitfűfélék Gramineae (Poaceae) Elterjedési területe Európa, Ázsia, Északnyugat-Afrika, Észak- és Dél-Amerika, Új-Zéland és Ausztrália. Nyugat-Európában a legeltetett zöldterületek jellegzetes faja. Tömött gyepet alkothat, mely a taposást is jól tűri, ezért igen sokoldalúan használható. Parkok és kertek pázsitjaiban is mindig megtaláljuk.

280 Az angolperje fényes sötétzöld, meddő hajtásokkal is rendelkező, lazán bokros növekedésű, évelő fű. Enyhébb, csapadékosabb éghajlatban hajtásai télizöldek. Dús, bojtos gyökérzete mélyen hatol a talajba, és sűrűn behálózza annak felső rétegét. Szárai kopaszok, hengeresek, kevés csomóval, felállók, lazán szétterülők vagy ívben felemelkedők. A centiméter hosszú szárak gyakran nagyszámúak, ezért a tövek szűk térállásban zárt gyepet képeznek.

281 Levelei a szárhoz hasonlóan kopaszok. A levéllemez 2-6 milliméter széles, felül hosszanti irányban finoman rovátkolt, ezért kissé érdes, a fonákján sima, csúcsa hegyes. A levéllemez tövén a fülecske 2 széle összeér, a nyelvecske 1-1,5 mm, kissé kúpos. Kalászvirágzata mereven felálló, gyakran kissé elhajló, cm hosszú. A kalász tengelye hullámvonalú, a mm hosszú füzérkék élükkel illeszkednek a kalásztengelyhez, és váltakozva kétoldalt annak öbleiben ülnek, ezért a kalász kifejezetten lapított.

282 A füzérkéknek csak egy tompa pelyvájuk van, amely a legközelebbi toklásznál legfeljebb felényivel hosszabb, ezért csak feléig borítja a füzérkét. A toklászok hegyesek, szálkátlanok, oldaluk domború. Egy füzérkében a virágok száma 6-10, míg egy kalászban a termőhelyi viszonyoktól függően füzérkét találunk.

283 Az angolperje általánosan elterjedt és gyakori hegyi és nedves legelőkön, száraz gyepekben, réteken, utak mentén, taposott gyomtársulásokban; üde vagy közepesen száraz, tápanyagokban és bázisokban gazdag agyag-, ritkábban homoktalajokon nő. Gyors fejlődésű, 6-8 nap alatt kikel, és rövid idő múlva már díszít. Hátránya, hogy nem hosszú életű, 2-3 év után kiritkul. A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart.

284 Évelő gyomnövények Talajszintben telelő évelők (Hemikryptophyta) Szaporodásra képes karógyökerűek (H 3 )

285 Pongyola pitypang Taraxacum officinale H 3 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) A gyermekláncfű vagy pitypang (Taraxacum officinale) mindenfelé gyakori évelő növény, régebben nevezték még pongyola pitypangnak, tejesfű virágnak, kákicsnak, de barátfejnek vagy barátfűnek is. Egyes vidékeken kikirics a neve (ami nem keverendő a kikericcsel). Más vidékeken elvétve kutyatej-nek nevezik, ami helytelen elnevezés, ugyanis a farkas kutyatej-jel (Euphorbia cyparissias) keverik össze, ami egy mérgező tejelő növény. Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki.

286 Fotó: Nagy Viktor A gyermekláncfű füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg. Karógyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani sem könnyű. A földre fekvő levelei hasadtak, a hasábok fogazottak (kacúros levél).

287 A belül üreges tőkocsány, tetején az aranysárga fészkes virágzattal a tőrózsából tör elő. Fotó: Nagy Viktor Levele, gyökérzete, virágszára elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt. Termése repítőszőrrel rendelkező kaszat.

288 Réti lórum - Rumex obtusifolius H 3 Család: Keserűfűfélék - Polygonaceae Fotó: Nagy Viktor Magas termetű, felálló, elágazó növény. Alsó levelei nagyok, nyelesek, szíves vállúak, általában lekerekített csúcsúak. A felső levelek lándzsásak, keskenyedő vállúak, hegyesek.

289 Fotó: Nagy Viktor Makktermése háromoldalú, egy vagy három duzzadmánya van. A háromoldalú makk éles élű, felül hegyes, alul tompás, sima, fénytelen, sötétbarna.

290 Az egész országban előfordul, de főleg nedvesebb helyeken, a hegyvidékeken, Nyugat-Dunántúlon válhat veszélyessé, elsősorban a pillangós takarmánynövényeken. A kaszálást jól bírja. Fotó: Nagy Viktor

291 Évelő gyomnövények Talajszintben telelő évelők (Hemikryptophyta) Ferde gyökértörzsűek (H 5 )

292 Fekete üröm Artemisia vulgaris H 5 Család: Fészkesvirágzatúak Compositae (Asteraceae) A fekete üröm (Artemisia vulgaris L.), egy Magyarországon is gyakori gyom-, és fűszernövény, a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozik. Európában és Észak-Afrikában a legelterjedtebb. Népies nevei: anyafű, közönséges üröm, mátrafű, taplóüröm, veres üröm.

293 Kétszikű évelő növény. Előfordulása: mérsékelt éghajlatú területeken jellemző. Őshazája Észak-Afrika és Európa. Lágyszárú növény. Szára egyenes, hengeres. Színe zöld. Virágzata fészekvirágzat. Virága vörös. Pollenje erősen allergén. Termése ovális alakú kaszat, barna színű.

294

295 Kétéves gyomnövények Hemitherophyta (HT)

296 Vadrezeda Reseda lutea HT Család: Rezedafélék - Resedaceae cm magas, ágas szárú évelő. Szabálytalanul szárnyasan szeldelt levelű a levél éle hullámos. Virágai megnyúlt, hosszú fürtben nyílnak. A csészelevelek zöldessárgák, az alsó szirmok egyszerűek, a felső szirmok függeléke három szeletből áll, a két szélső szélesebb. Termése felül nyitott, együregű sokmagvú toktermés.

297 Virágzás: Május-október. Méret: 30-60cm Élőhely: Gyomtársulásokban, legelőkön.

298 Felhasznált és ajánlott szakirodalom Hunyadi K. Béres I. Kazinczi G. (2000): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia Mezőgazda Kiadó, Budapest. Ujvárosi Miklós (1973): Gyomnövények Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

299 Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet Dr. Szabó Rita Georgikon Kar Növényvédelmi Intézet AZ ELŐADÁS LETÖLTHETŐ: -