G 1 ( ) Pteridium aquilinum közönséges saspáfrány cm, állományalkotó

Átírás

1 Pteridium aquilinum közönséges saspáfrány () cm, állományalkotó G szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon találhatók), a spórák érése: július-szeptember üde, savanyú talajokon mészkerülő lomb- és tűlevelű erdők, vágásterületek (tömeges lehet) karcinogén (rákkeltő), fogyasztották, kozmopolita

2 Pteridium aquilinum közönséges saspáfrány G 1

3 Pteridium aquilinum közönséges saspáfrány G 1

4 Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Angol név: Japanese knotweed, német név: Japan-Knöterich Morfológiai jellemzés: cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, cm hosszú levél július-szeptember, összetett bugavirágzat, fehér lepel háromélű makkocska

5 Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Japán óriáskeserűfű (Fallopia japonica) Szahalini óriáskeserűfű (Fallopia sachalinenis) Cseh óriáskeserűfű (Fallopia x bohemica) Az óriáskeserűfüvek levélalakja a hajtás alsó részén

6 Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Származás, elterjedés Kelet-Ázsia Európába a 19. században kerültek a szülőfajok dísznövényként A hibridet 1983-ban írták le Csehországban Elvadulásáról 1920-as évekből ismertek hazai adatok Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk

7 Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Termőhelyigény, élőhely Japán óriáskeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. Cseh óriáskeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke

8 Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Életciklus, életmenet Hajtásnövekedés: márciustól, virágzás: július-október, termésérlelés: szeptember-okt. A virágok rovarmegporzásúak Visszaszerző képességük jó Biotikus interakciók Allelopátiásak Erős kompetíciós képességűek: a talajt is kihúzzák más fajok alól Monodomináns állományt képeznek Hajtásait a háziállatok legelik, gyöktörzse mérgező

9 Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Gazdasági jelentőség Dekoratív dísznövény Fogyasztható (dohány, saláta, spárga, püré, lekvár) Vadtáplálék, horgászcsali Levélkivonata lisztharmat és szürkepenész ellen hatásos Nehézfémeket megkötésére alkalmas Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát

10 Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Természetvédelmi jelentőség Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat Kezelése Kiásás kevés egyed esetén Kora nyári legeltetés (juh, kecske, szarvasmarha) Rendszeres kaszálás (kéthetente) Vegyszeres védekezés

11 Japáni meg szahalini fűnek sorsa keserű, de csak ottan, hazájokban, honnét egykor disszidált; majd mindkettő itt Ejrópában egymásra meg rátalált. Megszülték hát bohém korcsuk, ki Faló s piáért kiált, örömittan terjeszti a magas, kóros állományt. Balogh Lajos

12 Solidago canadensis kanadai aranyvessző G 1 Angol neve: Canadian goldenrod, német neve: Kanadische Goldrute Morfológiája: cm magas, tömött, rövid szőrű, később alul kopaszodó, tarackjai rövidebbek szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái nem hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat

13 Solidago gigantea magas aranyvessző G 1 Angol neve: Giant goldenrod, német neve: Riesen-Goldrute cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat

14 kanadai aranyvessző Származásuk, elterjedésük: Észak-Amerika Európába 18. században kerültek, dísznövényként Első kivadulásuk: 19. sz. közepe Első hazai adata: irodalmi: 1909, herbáriumi: 1848 Első adata a Dunától keletre: 1902 Magas aranyvessző: Dunántúl nagy részén közönséges, a Magyar-középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben Kanadai aranyvessző: hazánkban ritkább, legtömegesebb Dunántúliés Északi-középhegység mentén, nagyvárosok körül

15 A magas aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát Dancza 2004) A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m 2 -t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

16 A kanadai aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát Dancza 2004) A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m 2 -t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

17 A magas aranyvessző hazai előfordulása

18 A kanadai aranyvessző hazai előfordulása

19 kanadai aranyvessző Életciklus, életmenet A kaszatok csak fényben csíráznak, sokat kórokozók pusztítanak el, exogén magnyugalom (hőmérséklet) A tarackok 2 év alatt behálózzák a a talajt Virágzás: július október A tarackok között tápanyagkicserélődés van Termőhelyigény Magas aranyvessző: fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon, természeteshez közelibb élőhelyeken Kanadai aranyvessző: lazább, gyorsabban felmelegedő talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken

20 magas aranyvessző Biotikus interakciók allelopatikus hatásúak, a nitrifikáló baktériumokra is hatnak Kompetíciójuk még nagyobb jelentőségű Az árnyékolást rosszul tűrik Európában hiányoznak a fajokat fogyasztó specialista rovarok Lisztharmatgomba károsítja Gazdasági jelentőség Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma

21 magas aranyvessző Kezelés Megelőzés: kaszálórétek, legelők rendszeres kaszálása, mezőgazdasági területeken talajművelés Rendszeres kaszálás, avarréteg eltávolítása: a tarackdarabok ritkán hajtanak ki Legeltetése háziállatoknál felfúvódást okoz Kis fedettség esetén: pontpermetezés (klopiralid) Nagy fedettség esetén: kaszálás vagy sorcsíkpermetezés, leárnyékolás

22 -Felhasználás: népi gyógyászatban belsőleg köszvény, reuma ellen, vértisztítóként; külsőleg száj- és garatüreg gyulladásnál, rosszul gyógyuló sebek borogatására használják. Gyógytermékekben (teakeverékek, kivonatok, stb.) a húgyutak átöblítésére alkalmazzák hólyagés vesegyulladás, vesekő ellen. Szív- és veseelégtelenségből adódó ödémáknál tilos használni! Használják még magas vérnyomás, prosztatamegnagyobbodás, krónikus ekcémák, skrofulózis (nyaki nyirokcsomók gümőkórja) esetén.

23 Solidago canadensis kanadai aranyvessző G 1

24 Solidago canadensis kanadai aranyvessző G 1

25 Solidago gigantea magas aranyvessző G 1

29 Urtica dioica nagy csalán G cm magas, egyszerű és fullánkszőrös, kétlaki keresztben átellenes, tojásdad, fűrészes szélű május-október, füzérvirágzat makkocska üde - nedves, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, magaskórósok, árokpartok gyógy-növény: vértisztító, reuma, fogyasztható

30 Urtica dioica nagy csalán G 1

31

34 -Farmakológiai hatás: levele vitamin- és ásványianyag-forrás, enyhén antibiotikus, gyökere csökenti a vérszérum koleszterinszintjét és a prosztatatúltengés okozta panaszokat. -Felhasználás: vizelethajtó, vértisztító teák része; reuma, köszvény kezelésére használják, főzeléknek fogyasztható. Biotermesztésben kivonatát gombás betegségek és rovarok elleni védekezésnél használják. A gyökérdrogot a dülmirigy gyulladásaiban és jóindulatú hámdaganataiban, túltengésében jó eredménnyel alkalmazzák.

35 Vicia cracca kaszanyűg bükköny cm, elfekvő vagy kapaszkodó G 1 szárnyasan összetett, pár keskeny lándzsás levélke, levélkekacs május-szeptember, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla = köröm) hüvely, 2-3 cm hosszú (száraz) üde nedves, tápanyagdús talajokon nedves, üde rétek, kaszálók, legelők, vágásterületek, parlagok jó takarmány, kapálást nem tűri

36 Vicia cracca kaszanyűg bükköny G 1

37 Vicia cracca kaszanyűg bükköny G 1

38 Vicia cracca kaszanyűg büköny G 1

39 G 2 gumósok A földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóvá alakul.

40 Lathyrus tuberosus mogyorós lednek cm, elfekvő vagy kapaszkodó két elliptikus levélke, levélkekacs G 2 június-szeptember, piros pillangós virág (illatos) fürtben állnak hüvely, 3-6 maggal üde, kötött talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, szántóföldek gumója ehető, a gabonát ledöntheti

41 Lathyrus tuberosus mogyorós lednek G 2

46 G 3 szaporítógyökeresek Az átvészelő szaporítógyökerek többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk járulékos rügyek helyezkednek el

47 Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Népi név: vaddohány, selyemfű, angol név: common milkweed, német név: Syrische Seidenpflanzen Morfológia: cm, szőrös szárú, tejnedvet tartalmazó, szaporítógyökeres évelő keresztben átellenes, elliptikus, cm hosszú, molyhos fonákú dús, húsvörös - rózsaszín (fehéres) levélhónalji bogernyő, virágzási idő: június-augusztus, 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak

48 Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Származás, elterjedés: Észak-Amerika keleti síkságai Európába 1629-ben került Spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki Első hazai adata: 1736, Dunántúl Intenzív termesztése: Terjedését elősegítő tényezők: Felhagyott állományok Úthálózat és vasút fejlődése Talajművelés, bolygatás Versenytársak kiirtása

49 Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Termőhelyigény Száraz nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken Élőhely, előfordulás: Gyümölcsösök, szőlők, erdészeti területek, szántóföldek, gyepek, árterek

50 Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Életciklus, életmenet: Csírázás: április - május, Magas csírázási százalék Hosszú magtúlélés Virágzás: június - augusztus Megporzói: méhek, lepkék poszméhek, legyek, bogarak Termésérés: aug. - szept. A klónok becsült élettartama meghaladhatja a 100 évet

51 Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Biotikus interakciók: Gyökérkivonata gátló hatású sok gabona- és gyomnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák gazdanövénye Főleg polifág rovarok fogyasztják, levéltetvek csúcsszáradást okozhatnak, a vörösfoltos bodobács jelentősen csökkentheti a magszámot és tömeget Gerincesek nem vagy alig legelik

52 Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Gazdasági jelentőség: Mézelő Termése a virágkötészetben használható Homeopátiás szerekben használják Szántóföldi gyomként egyre jelentősebb A selyemkóró borítása az országos szántóföldi gyomfelvételezések alapján

53 Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Természetvédelmi jelentőség: Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját A méheket elvonhatja a napraforgó megporzásától, méhcsapda

54 Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Kezelése: Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép

55 Cirsium arvense mezei aszat G cm, mély gyökerű (3 m) hosszúkás-lándzsás, fogazott - karéjos, kopasz vagy fonáka molyhos, szúrós élű június-november, mm-es fészek, bíbor párta, sátorozó bugában álló fészkek, kétlaki: a porzós fészkek kerekdedek, a termősek hengeresek bóbitás kaszat országszerte közönséges, üde talajokon tömegesebb utak mente, parlagok, kertek, töltések, szántóföldek veszélyes 24, sok kártevője van

56 Cirsium arvense mezei aszat G 3

59 Convolvulus arvensis apró szulák G m kúszó, felkúszó szár, mély gyökerek (2-3 m), legyökerező szár 2-3 (4) cm hosszú, nyilas-füles vállú, épszélű, dárdás május-október, fehér vagy rózsaszín, 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek a kocsányon vannak toktermés fényigényes, szárazságtűrő, országszerte gyakori, kötött talajon is parlagok, kertek, szántóföldek, utak mente, csemetekertek veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a sertés és a nyúl hajtását fogyasztja

60 Convolvulus arvensis apró szulák G 3

64 Euphorbia cyparissias farkaskutyatej G cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások szórt, keskeny szálas - lándzsás április-október, gallérlevelek szálasak, vöröslők lehetnek toktermés országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, csemetekertek, utak mente, homok- és szikes puszták rendszeres talajművelést nem tűri, mérgező

65 Euphorbia cyparissias farkaskutyatej G 3

66 Euphorbia cyparissias farkaskutyatej G 3

67 G 4 hagymások és hagymagumósok Átvészelő szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek

68 Ornithogalum umbellatum ernyős sárma G cm, tojásdad hagymájú tőállók, szálasak, lehajlók. április június, sátorozó fürt. Lepellevelei hosszúkásak, felül fehérek, fonákukon zölden csíkos. Hat élű, tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos gazdag talajokon. Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők bolygatott, nyílt részein, nedves és száraz gyeptársulásban, szántókon, parlagokon.

69 Ornithogalum umbellatum ernyős sárma

70 Ornithogalum umbellatum ernyős sárma G 4