ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 23. szám 124. évfolyam 2009. augusztus 7. TARTALOM

23. szám 124. évfolyam 2009. augusztus 7. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások Alapító Okirat (41)... 51/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság beruházási utasítása kiadásáról... 52/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a 13/2007. (MÁV Ért. 19.) VIG. sz. a MÁV Zrt. tulajdonát képző vagy használatában lévő közúti járművek üzemeltetéséről és a közúti járműgazdálkodásról szóló vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról... Oldal 1745 1759 1774 53/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az idegen felek részére történő energiaszolgáltatás és továbbadás eljárási rendjének szabályozásáról... 4/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás Műszaki Útmutató, Környezeti Rend (Gallyazás, fakivágás, kaszálás, parlagfű mentesítés) tárgyról... Egyéb közlemények A MÁV Zrt. Szabványügyi Központ közleményei MÁV vállalati szabványok kiadása... Oldal 1815 1838 1858 Utasítások Alapító Okirat (41) MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1993. június 30. napján kelt és az 1994. január 14. napi (1. számú), az 1994. május 31. napi (2. számú), az 1994. szeptember 15. napi (3. számú), az 1996. április 18. napi (5. számú), az 1997. február 18. napi (6. számú), az 1997. március 24. napi (7. számú), az 1997. december 16. napi (8. számú), az 1998. április 8. napi (9. számú), az 1999. május 21. napi (10. számú), a 2001. november 9. napi (11. számú), a 2002. január 28. napi (12. számú), a 2003. március 24. napi (18. számú), a 2003. június 19. napi (19. számú), a 2003. november 3. napi (20. számú), a 2004. április 30. napi (21. számú), a 2004. szeptember 28. napi (22. számú), a 2004. december 28. napi (25. számú), a 2005. március 23. napi (26. számú), 2005. június 01. napi (27. számú), a 2005. augusztus 22. napi (28. számú) és 2005. augusztus 22. napi (29. számú), a 2005. szeptember 30. napi (30. számú), a 2006. október 27. napi (31. számú), a 2006. november 14. napi (32. számú), a 2007. január 31. napi (33. számú) és a 2007. február 01. napi (34.), a 2007. április 26 napi (35.), a 2007. november 9 napi (36.), a 2007. december 03. napi (37), a 2008. március 20 napi (38.), a 2008. május 30. napi (39.) valamint a 2009. július 1. napi (40) és 2009. július 20. napi (41) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA A Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója (Alapító) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései alapján az 1993. június 30. napján megállapította a Magyar Államvasutak Részvénytársaság mint egyszemélyes részvénytársaság Alapító Okiratát. A Magyar Államvasutak Részvénytársaság átalakulás jogcímén jött létre. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény és az álla-

1746 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám mi vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően az Alapító a Társaság 1993. június 30. napján meghatározott, utóbb a fentiek szerint többször módosított Alapító Okiratát 2009. július 20. napján módosította, és azt egységes szerkezetbe foglaltan az alábbiak szerint határozza meg: 1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TE- LEPHELYEI ÉS FIÓKTELEPEI 1.1. A Társaság cégneve: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Társaság idegen nyelvű elnevezései: angolul: MÁV Hungarian State Railways Private Company Limited by Shares franciául: MÁV Chemins de Fer de l Etat Hongrois Société Anonyme privée németül: MÁV Ungarische Staatseisenbahnen Aktiengesellschaft betreibend in geschlossener Weise 1.2. A Társaság rövidített cégneve: MÁV Zrt. Idegen nyelven: angolul: MÁV Co. franciául: MÁV S.A. németül: MÁV AG 1.3. A Társaság székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. 1.4. A Társaság telephelyei és fióktelepei: 1.4.1. A Társaság telephelyei: MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ 1087 Budapest, Luther u. 3. MÁV Zrt. 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. 1.4.2. A Társaság fióktelepei: MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Debrecen 4034 Debrecen, Faraktár u. 107. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Miskolc 3527 Miskolc, Kinizsi u. 1/a. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Szombathely 9700 Szombathely, Szelestey u. 15. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Pécs 7602 Pécs, Verseny u. 4. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Szeged 6723 Szeged, Rendező-pályaudvar 2. A TÁRSASÁG IDŐTARTAMA 2.1. A Társaság határozatlan időtartamra alakult. 2.2. A Társaság 1993. június 30. napjával jött létre, a Társaság létrejöttének jogcíme átalakulás. A Társaság a Magyar Államvasutak állami vállalat általános jogutódja. 3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE 3.1. A Társaság főtevékenysége: Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás 3.2. A Társaság további főbb tevékenységei: Nyomdai előkészítő tevékenység Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása Szennyvíz gyűjtése, kezelése Nem veszélyes hulladék gyűjtése Veszélyes hulladék gyűjtése Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Épületépítési projekt szervezése Lakó- és nem lakó épület építése Út, autópálya építése Vasút építése Híd, alagút építése Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése Egyéb építmény építése m. n. s. Tetőfedés, tetőszerkezet építés Egyéb speciális szaképítés m. n. s. Helyközi vasúti személyszállítás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Egyéb vendéglátás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Egyéb szoftverkiadás

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1747 Hangfelvétel készítése, kiadása Vezetékes távközlés Vezeték nélküli távközlés Műholdas távközlés Egyéb távközlés Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Számítógép üzemeltetés Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás, web- hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás M. n. s egyéb információs szolgáltatás Vagyonkezelés (holding) Befektetési alapok és hasonlók M. n. s. egyéb pénzügyi közvetítés Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Üzletvezetés Építészmérnöki tevékenység, Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés Biotechnológiai kutatás, fejlesztés Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Fényképészet M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Gépjármű kölcsönzés (3,5 tonna fölött) Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Immateriális javak kölcsönzése Személybiztonsági tevékenység Biztonsági rendszer szolgáltatás Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Egyéb épület-, ipari takarítás Egyéb takarítás Összetett adminisztratív szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Követelésbehajtás M. n. s egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Kötelező társadalombiztosítás Szakmai középfokú oktatás M. n. s. egyéb oktatás Könyvtári, levéltári tevékenység Sportlétesítmény működtetése 4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, RÉSZVÉNYEI 4.1. A Társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 21.000.000.000,- Ft, azaz Huszonegymilliárd Forint. A Társaság alaptőkéje 20.000.000.000,- Ft, azaz Húszmilliárd forint nem pénzbeli betétből (apportból), és 1.000.000.000,-Ft, azaz Egymilliárd forint pénzbeli betétből áll. Alapító döntése alapján a Társaság tulajdonába került nem pénzbeli hozzájárulás tárgyait a jogelőd állami vállalat átalakulása során elfogadott átalakulási vagyonmérleg, illetve apportlista tartalmazta. 4.2. A Társaság alaptőkéje 2.100.000 darab, azaz Kettőmillió egyszázezer darab, egyenként 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll. 4.3. A Társaság részvényei az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton kerülnek előállításra. Az Igazgatóság az Alapító kérésére a részvényeket öszszevont címletű részvényként is kibocsáthatja, illetve a kiadást követően az összevont címletű részvényt az Alapító kérésére és költségére kisebb címletű összevont részvényre, vagy Alapító Okiratban meghatározott névértékű részvényre bonthatja fel. Az alaptőke felemelése vagy leszállítása esetében, amennyiben a nyomdai úton előállított részvények felülbélyegzése vagy kicserélése szükséges, az Igazgatóság az Alapítót az alaptőke emelés, illetve az alaptőke leszállítás bejegyzését követő 60 napon belül tájékoztatja a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és a kicserélt vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, az átvétel és az átadás kezdő és záró időpontjáról. Az Igazgatóság a tájékoztatást írásban közli az Alapítóval. A részvények átadására és átvételére legalább 60-60 napot kell biztosítani. A részvények átadásának a helye az Alapító székhelye. A kicserélésre átadott részvényeket az Igazgatóság az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szerint eljárva, a záró időpontot követően érvényteleníti. 4.4. A Társaság részvényei a Társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke, illetve ha a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő, a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után kerülnek nyomdai úton előállításra. A Társaság 1 db, azaz Egy darab 20.000.000.000,-Ft, azaz Húszmilliárd forint össznévértékű, 1 db, azaz Egy darab 750.000.000,-Ft, azaz Hétszázötvenmillió forint össznévértékű és 1 db, azaz Egy darab 250.000.000,-Ft azaz Kettőszázötvenmillió forint össznévértékű, összevont címletű részvényt bocsátott ki. 4.5. A Társaság a nyomdai úton előállított részvényén legalább az alábbiakat tünteti fel: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét,

1748 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám b) a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét, c) az első tulajdonos nevét d) a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve részvénysorozathoz fűződő, az alapító okiratban meghatározott jogokat, e) a kibocsátás időpontját (az alapító okirat, illetve alaptőke-emelés esetén az alapító okirat módosításának keltét), az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát, f) a cégjegyzés módnak megfelelően a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírását, g) az értékpapír kódját, h) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát. 4.6. A Társaság részvényei más részvénytípusba tartozó részvénnyé nem alakíthatók át. 4.7. A Társaság részvényei nem ruházhatók át. 4.8. A Társaság Igazgatósága a névre szóló részvénynyel rendelkező részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartásra kerül a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott neve (cégneve) és lakóhelye (székhelye), a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszáma, valamint egyéb, törvényben vagy Alapító Okiratban meghatározott adat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. 4.9. Az Alapító a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az Igazgatóságtól másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet. 5. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA 5.1. A Társaság tulajdonosa (alapítója) a Magyar Állam. 5.2 A tulajdonosi jogok gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3., képviseli: közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter) továbbiakban: Alapító. 5.3. A Társaság a Gt. 172. (2) bekezdése alapján zártkörűen működik. 5.4. Az Alapító a Társaság valamennyi kibocsátott részvényét átvette. Az Alapítót a Gt-ben és a jelen Alapító Okiratban meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. 6. AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA 6.1. A Gt. 19. (5) bekezdése és 284. (2) bekezdése alapján a Társaságnál közgyűlés nem működik, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az Alapító írásban dönt, amelyről köteles az Igazgatóságot értesíteni. 6.2. Amennyiben az Alapítónak a határozata meghozatalához további tájékozódásra, adatokra van szüksége kiegészítő tájékoztatást, jelentést kérhet az Igazgatóságtól, Felügyelő Bizottságtól, illetve a könyvvizsgálótól. 6.3. Az Alapítónak a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt ki kell kérnie a Társaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának előzetes véleményét, a személyi döntéseket kivéve. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság véleményét a megkeresés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megadni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, ebben az esetben az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 8 napon belül köteles véleményét írásban is az Alapító rendelkezésére bocsátani. Az Alapítói Határozatot, valamint a határozathoz kapcsolódó igazgatósági és felügyelő bizottsági határozatot a döntés meghozatalától számított 30 napon belül a cégbíróságon az elnök-vezérigazgató a cégiratok közé letétbe helyezi. 6.4. Az Alapító a határozatát legkésőbb a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles az Igazgatósággal írásban közölni. Amennyiben a határozat meghozatalát a könyvvizsgáló kezdeményezte, úgy az Alapító a határozatát a kezdeményező részére is megküldi. 6.5. Az Alapító kizárólagos hatásköre: a) döntés ha a Gt. eltérően nem rendelkezik az Alapító Okirat megállapításáról és módosításáról, b) döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról, c) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, valamint a csődeljárás elindítása iránti kérelem benyújtásához előzetes egyetértés megadása, illetve megtagadása, d) az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, e) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 30. -ának (6) bekezdésében leírtak alapján az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az elnök-vezérigazgató, a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat kiadása, f) az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása,

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1749 g) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, h) konszolidált éves beszámoló elfogadása, i) az éves üzleti terv és annak részeként az 500 millió Ft feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv, valamint a Társaság egészét érintő hosszú távú fejlesztési koncepciók jóváhagyása, j) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról, k) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása, l) döntés ha a Gt. másként nem rendelkezik az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról, m) döntés ha a Gt. másként nem rendelkezik az alaptőke felemeléséről, n) döntés ha a Gt. másként nem rendelkezik az alaptőke leszállításáról, o) a Felügyelő Bizottsága ügyrendjének jóváhagyása, ö) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot p) az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogok munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazás megállapítása, ideértve a végkielégítést is gyakorlása, q) a Működési és Szervezeti Szabályzat Általános adatok és rendelkezések fejezetének, valamint a Közbeszerzési Szabályzatnak a jóváhagyása, r) jogszabály által lehetővé tett esetekben döntés a Társaság általi gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés szerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, a 2 milliárd Ft-ot meghaladó saját tőke értékű gazdasági társaságok vonatkozásában, s) döntés minden, az Alapító által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szereplő kötelezettségvállalásról, ha annak értéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot sz) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 2 milliárd forintot, t) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket, amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, ty) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja a 2 milliárd forintot, u) a folyószámla hitelen kívül döntés olyan hitelfelvételről, amelynek értéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, ü) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem (ingatlanok, ingók, értékpapírok, forgalomképes jogok, követelések továbbiakban egységesen: vagyonelem) tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) a 2 milliárd Ft-ot meghaladja, v) minden, az i) pont szerinti közbeszerzési tervben nem szereplő, 2 milliárd Ft-ot meghaladó beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása w) azon gazdasági társaságok felügyelő bizottságába a tagok 1/3-ának megválasztása, ahol a Társaság saját könyveiben nyilvántartott részesedésének könyv szerinti nettó értéke a 500 millió Ft-ot meghaladja, és amelyekben a Társaság a 2000. évi C. törvény 3. (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyással rendelkezik, z) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény és az Alapító Okirat az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal. Az r)-ü) pontokban meghatározott jogügyletek esetében pontonként külön számítva az alábbiak szerint kell eljárni: ha az 500-2000mFt egyedi értékű jogügyletek egybeszámított értéke az adott üzleti évben meghaladja a 2mdFt-ot, akkor a továbbiakban az adott jogügyletet is beleértve az 500mFT-ot meghaladó egyedi értékű jogügyletekhez is szükséges az Alapító előzetes jóváhagyása. 6.6. Az Alapító az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az köteles végrehajtani (Gt. 22. (5) bek.). Ebben az esetben a vezető tisztségviselők mentesülnek a Gt. 30. -ában meghatározott felelősség alól. 7. IGAZGATÓSÁG 7.1. Ha a Gt. eltérően nem rendelkezik az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. 7.2. Az Igazgatóság az Alapító által megválasztott három-hét tagból (igazgatóból) áll. 7.3. Az Igazgatóság tagjainak megbízatása az Alapító által megállapított határozott időtartamra szól. 7.4. Az Igazgatóság tagjainak névsorát az Alapító Okirat 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását.

1750 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám 7.5. Az Igazgatóság feladatai, hatásköre: a) a Társaság tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó jogszabályokban, kormányhatározatokban, az Alapító, valamint az Igazgatóság által hozott határozatokban foglaltaknak megfelelően a Társaság tevékenységének és gazdálkodásának szervezése, irányítása és ellenőrzése, b) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az Alapító részére történő előterjesztése, c) évente jelentés készítése Alapító részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, d) negyedévente előterjesztés készítése az Alapító és a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a Társaság pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről, e) gondoskodás a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, f) a tudomására jutástól számított nyolc napon belül az Alapító döntésének kezdeményezése, a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a Társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a Gt. 207. (1) bekezdésében meghatározott 5.000.000,- Ft alá csökkent, vagy a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona a tartozásait nem fedezi, g) a Társaság gazdálkodásának irányítása, az éves üzleti terv, valamint a hosszú távú fejlesztési koncepciók meghatározása és az Alapító elé terjesztése jóváhagyás céljából, gy)döntés a Magyar Állam és a Társaság közötti szerződés végrehajtása során mindazon kérdésekről, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, h) a Működési és Szervezeti Szabályzat különös részének Központi irányítás körébe tartozó szervezeti egységek, üzletágak ügyrendjére vonatkozó fejezetének és a Pénzgazdálkodási és Befektetési Szabályzatnak a jóváhagyása; valamint a Működési és Szervezeti Szabályzat Általános adatok és rendelkezések fejezetének és a Közbeszerzési Szabályzatnak az elkészítése és az Alapító jóváhagyásának beszerzése, i) az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében az előterjesztések elkészíttetése, és azoknak az Alapító elé terjesztése döntés céljából, j) ja) döntés a MÁV-START Zrt., a MÁV- GÉPÉSZET Zrt., a MÁV TRAKCIÓ Zrt., a MÁVGÉP Kft., a MÁV FKG Kft., MÁV INGATLANKEZELŐ Kft., MÁV Vagyonkezelő Zrt., Záhony-Port Zrt., MÁV Informatika Zrt. és a MÁV KFV Kft. vonatkozásában ezen társaságok legfőbb szervének ülésére kiadandó mandátumok közül az alábbiak tárgyában: alapító okirat, alapszabály, társasági szerződés valamint szervezeti és működési szabályzat módosítása, csődeljárás megindítása alaptőke, törzstőke felemelése, leszállítása vezető tisztségviselők kinevezése, felmentése, a vezérigazgató, ügyvezető kinevezése, felmentése, ezen személyek vonatkozásában alapvető munkáltatói jogok gyakorlása (munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazásának így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének és egyéb juttatásainak megállapítása) számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést is éves üzleti terv és annak részeként az 500 millió forint feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv jóváhagyása közszolgáltatási szerződés jóváhagyása jb) döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amennyiben olyan gazdasági társaság átalakulásáról, megszüntetéséről, részvényesi (tagi) struktúrájának megváltoztatásáról van szó, amelyben a Társaság részesedésének értéke meghaladja az 500 millió Ft-ot, k) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket, amenynyiben annak értéke eléri az 500 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, l) a folyószámla hitelen kívül döntés hitelfelvételről, amennyiben az eléri az 500 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, ly) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) eléri az 500 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, m) döntés a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolat felvételről, a kapcsolattartás rendjéről, beleértve a külföldi képviselet, ügynökség létesítéséről való döntést is, n) azon munkáltatói jogok gyakorlása a Társaság elnök-vezérigazgatója és vezérigazgatója felett, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslattétel az Alapító felé az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató javadalmazására (ide értve a végkielégítést is) és prémiumfeltételeinek meghatározására, ny) az alapítói döntések végrehajtatása és annak ellenőrzése, o) az általános vezérigazgató-helyettesek feletti alapvető munkáltatói jogok (munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazás megállapítása, ideértve a végkielégítést is) gyakorlása, p) a Társaság minden olyan álláspontjának kialakításában történő döntés, amely a Társaság által kezdeménye-

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1751 zett jogszabály-, alapítói határozat meghozatalára, illetve módosítására irányul, q) értékhatártól függetlenül döntés zártkörű pályázat kiírásáról, r) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke eléri a 100 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, s) bármely vagyonelem értékesítésével összefüggő, a Társaságot terhelő kezességet, pénzügyi kötelezettségvállalást eredményező döntés, a jog-és kellékszavatosság kivételével, sz) döntés minden, az üzleti tervben szereplő keretet meghaladó kötelezettségvállalásról, ha annak értéke eléri a 250 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd forintot, t) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke járulékaival együtt eléri a 250 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd forintot, ty) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke eléri a 100 millió, de nem éri el a 2 milliárd forintot, u) irányítási, ellenőrzési és tájékoztatási feladatok ellátása, ennek keretében a Társaság számviteli politikájának, javadalmazási és ösztönzési rendszerére, ellenőrzési rendszerére, valamint pénzügyi-gazdálkodási rendszerére vonatkozó szabályzatainak elfogadása, ideértve az ingatlanvagyon hasznosításának és a portfolió értékesítésének szabályzatait is, v) a Társaság kinevezett könyvvizsgálójával kötött megbízási szerződés jóváhagyása, w) minden, a 6.5. i) pont szerinti közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása, ha a beszerzés értéke eléri az 500 millió Ft-ot, de a 2 milliárd Ft-ot nem haladja meg, x) jogszabály által lehetővé tett esetekben döntés gazdasági társaság alapításáról, átalakulásáról, megszüntetéséről, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha az alapítási érték, saját tőke vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott illetve a szerződéses érték közül a legmagasabb) eléri a 250 millió Ftot, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, y) az ingatlanhasznosítás keretében ingatlan alap létesítésének előkészítése, z) az igazgatóság alelnökének megválasztása, zs) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, de azokat jelentőségükre tekintettel az Igazgatóság saját hatáskörébe von. 7.6. Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja, az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az Igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az Igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Igazgatóság ügyrendje lehetővé teheti, hogy az igazgatóság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani. 7.7. Az Igazgatóság legalább havonta ülést tart. 7.8. Ezenkívül rendkívüli ülést kell tartani, ha bármely igazgatósági tag, vagy a Felügyelő Bizottság írásban az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kéri. Ebben az esetben az Igazgatóság ülését az írásbeli kérelem kézhez vételétől számított tizennégy napon belüli időpontra öszsze kell hívni. A meghívót az Igazgatósági ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább hat nappal meg kell küldeni az Igazgatóság tagjai részére. 7.9. Az Igazgatóság ülését az Igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. Mindkettő akadályoztatása esetén két igazgatósági tag együttesen jogosult az ülést összehívni. Az Igazgatóság ülésének időpontját megelőzően legalább hat nappal meg kell küldeni az Igazgatóság tagjai és az Alapító részére az Igazgatósági ülésre szóló a tárgyalásra kerülő napirendi pontokat tartalmazó meghívót, csatolva az Igazgatósági ülés napirendjéhez készített előzetes dokumentációkat. Az Igazgatóság tagja további napirendi pont felvételét kérheti. Az Igazgatóság tagja erre vonatkozó javaslatát legkésőbb az Igazgatósági ülés időpontját megelőző negyedik nappal teheti meg írásban az Igazgatósági ülést összehívó személy (elnök, alelnök) részére. Az Igazgatósági ülésen az előzetesen meghirdetett, illetve utóbb kiegészített napirenden nem szereplő ügy akkor tűzhető napirendre, ha az Igazgatóság tagjainak legalább kétharmada jelen van, és a jelenlévő igazgatósági tagok többsége az új napirendi pont tárgyalása ellen nem tiltakozik. 7.10. Rendkívül indokolt esetben az ülés hat napon belülre is összehívható telefax / telefon útján. 7.11. Az Igazgatósági ülésre az elnök (alelnök) az igazgatósági tagokon kívül meghívja a Felügyelő Bizottság elnökét, illetve szükség szerint a könyvvizsgálót. A Felügyelő Bizottság elnöke, illetve meghívása esetén a könyvvizsgáló az Igazgatósági ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Az Igazgatósági ülés napirendjéhez képest az előzőekben megnevezett tisztségviselőkön kívül további személyek, szakértők meghívása lehetséges. E további személyek, szakértők meghívására az Igazgatóság

1752 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám tagjai javaslatot terjeszthetnek elő. A további személyek, szakértők meghívása tárgyában az Igazgatósági ülést öszszehívó személy (elnök, akadályoztatása esetén az alelnök) dönt. 7.12. Az Igazgatósági ülés helyszíne eltérő döntés hiányában a Társaság székhelye. Az Igazgatóság ülésének előkészítéséről, tárgyi feltételeinek biztosításáról a Társaság Titkársága köteles gondoskodni. 7.13. Az Igazgatósági ülésen az Igazgatóság tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke), meghívása esetén a könyvvizsgáló, valamint a meghívott további személyek, szakértők személyesen vesznek részt, meghatalmazás útján történő képviseletnek helye nincs. 7.14. Az Igazgatósági ülést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. Mindkettő akadályoztatása esetén az ülést az igazgatósági tagok által levezető elnöknek megválasztott igazgatósági tag vezeti. 7.15. Az Igazgatósági ülés határozatképes, ha az igazgatók több mint fele jelen van, ideértve ilyen tartalmú ügyrendi szabályozás esetén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelenlévő tagot is, és az ülést a jelen Alapító Okirat rendelkezései szerint, illetve az Igazgatósági ügyrendben meghatározott módon hívták össze. Az Igazgatósági ülés az összehívás módjától függetlenül határozatképes akkor is, ha minden igazgatósági tag megjelent. 7.16. Az Igazgatóság határozatait a jelenlévő igazgatósági tagok egyszerű szótöbbségével hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 7.17. Az Igazgatóság jogosult írásban, ülés tartása nélkül határozatokat hozni. Az írásbeli határozatokra vonatkozó javaslatokat az Igazgatóság elnöke (alelnöke) küldi meg postai úton vagy telefax útján az Igazgatóság tagjai és az Alapító részére, a határozat meghozatalához szükséges írásbeli dokumentumok rendelkezésre bocsátásával együtt. Az Igazgatóság tagjainak három munkanap áll rendelkezésükre szavazatuk közlésére. Az igazgatósági tagok szavazatukat írásban, postai úton vagy telefax útján kötelesek megküldeni az Igazgatóság elnöke (alelnöke) részére. Ha az igazgatósági tag a szavazatát a rendelkezésre álló időn belül nem küldi meg az Igazgatóság elnöke (alelnöke) részére, úgy hallgatását a szavazatok összesítésekor úgy kell tekinteni, mintha a határozat meghozatalában nem vett volna részt. Ha az igazgatósági tagok fele szavazatát írásban nem küldi meg az elnök (alelnök) részére, az igazgatóság határozatképtelenségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben valamelyik tag a határozathozatalhoz az adott kérdés részletes megvitatását szükségesnek tartja, úgy indítványozhatja az Igazgatósági ülés összehívását. Amennyiben két igazgatósági tag él ilyen indítvánnyal, úgy írásbeli határozat nem hozható és az elnök (alelnök) köteles az Igazgatósági ülés tizennégy napon belüli időpontra történő összehívásáról gondoskodni. A szavazás eredményéről, az elfogadott határozatról az elnök írásban tájékoztatja az igazgatóság tagjait, az Alapítót és a vezérigazgatót. 7.18. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az Alapító Okirat, illetve az Alapító által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben. Ha az Igazgatóság által hozott határozat a Társaságnak kárt okoz, úgy az Igazgatóság tagjai a polgári jog szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben. Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a határozat meghozatalában nem vett részt. Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag is, aki az adott határozati javaslat ellen szavazott. A tartózkodás nem minősül a határozati javaslat elleni szavazásnak. 7.19. Az Igazgatóság általában írásbeli előterjesztés alapján hoz határozatot. Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza. 7.20. Az Igazgatósági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnök és további egy igazgatósági tag hitelesít, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza. 7.21. A jegyzőkönyvet az Igazgatóság köteles megőrizni. Az Igazgatósági ülésről készült jegyzőkönyvbe az Alapító képviselője, az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekinthetnek be. 7.22. Az Igazgatóság tagjai a feladataik ellátásához szükséges mértékben a Társaság vezető állású dolgozóitól felvilágosítást, jelentést kérhetnek. Az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató köteles az igazgatósági tagok kérésére a Társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintetést lehetővé tenni. 7.23. Az Igazgatóság tagjai a Gt. III. Fejezet 2. Címében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vezető tisztségviselők. Megválasztásukkor, illetve megválasztásuk után megbízatásuk egész időtartama alatt felelősök azért, hogy a törvény vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseinek megfeleljenek. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket szolgálati, illetve üzleti titokként kötelesek megőrizni.

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1753 7.24. Az Igazgatóság tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tesznek. 7.25. Az Igazgatóság az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó általa kezdeményezett alapítói határozattervezeteket az Alapítóhoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az azt megalapozó előterjesztéssel együtt a Felügyelő Bizottság részére véleményezés céljából megküldi. 8. AZ IGAZGATÓSÁG ELNÖKE, ALELNÖKE. 8.1. Az Igazgatóság elnökét az Alapító jelöli ki. Az Igazgatóság a megválasztása után alelnököt választ saját tagjai közül. 8.2. Az Igazgatóság ülései között az elnök jár el az Igazgatóság feladatkörében a jelen alapító okiratban és az Igazgatóság Ügyrendjében meghatározottak szerint. 8.3. Az elnök feladatai és hatásköre továbbá: a) az Igazgatóság üléseinek összehívása és vezetése, b) az Igazgatóság ülései tervezett napirendjének meghatározása, c) az Igazgatóság határozatainak megfogalmazása és aláírása, d) szükség esetén az Igazgatóság határozathozatalának felfüggesztése, és az Alapítótól alapítói határozat meghozatalának kérése, e) felügyelet gyakorlás az Elnöki Iroda felett, f) az Igazgatóság képviselete, kapcsolattartás az Alapítóval, a kormányzati-, parlamenti-, gazdasági-, társadalmi és egyéb szervekkel és szervezetekkel g) kapcsolattartás a Felügyelő Bizottsággal és könyvvizsgálóval, h) minden olyan feladat ellátása, amelyet az Igazgatóság a hatáskörébe utal. 8.4. Az elnök előzetes egyetértési jogot gyakorol a Társaság főigazgatói és igazgatói munkaviszonyának létesítése és megszüntetése ügyében. 8.5. Az elnök előzetes egyetértési jogot gyakorol a Társaság által a 9.3. h) pont szerint delegált, a Társaság többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak kinevezése és felmentése kapcsán, figyelemmel a 6.5. w) és a 7.5. j) pontban foglaltakra. 8.6. Az elnök az Igazgatóság legközelebbi ülésén köteles beszámolni azon intézkedéseiről, amelyet a megelőző Igazgatósági ülés óta eltelt időtartam alatt tett. 9. AZ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ ÉS A VEZÉR- IGAZGATÓ A Társaságnál két vezérigazgató működik: az elnök vezérigazgató és a vezérigazgató. A két vezérigazgató e minőségében a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. 9.1. A Társaság elnök-vezérigazgatóját az Alapító nevezi ki. Az elnök-vezérigazgató az Igazgatóság elnöke. Az elnök-vezérigazgató köteles biztosítani, hogy feladatköre vonatkozásában a Társaság tevékenysége a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint az alapítói és igazgatósági határozatoknak megfeleljen. Az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működnek: a) portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes, b) Stratégiai Igazgatóság, c) Jogi Igazgatóság, d) Kommunikációs Igazgatóság, e) Belső Ellenőrzési Főosztály 9.2. Az elnök-vezérigazgató az irányítási- ellenőrzésiés tájékoztatási kötelezettsége keretében: a) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében képviseli a Társaságot az Alapító, a hatóságok, önkormányzatok, az ügyfelek, az érdekképviseleti-, valamint más szakmai- és társadalmi szervek előtt, b) javaslatot tesz az Igazgatóságnak a Társaság munkaszervezetére és a Működési és Szervezeti Szabályzatára, a vezérigazgatóval egyetértésben, c) munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői (főtevékenységi kör vezetők) felett. Ennek keretében gyakorolja azon munkáltatói jogokat a Társaság portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettese felett, amelyek nem tartoznak az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslatot tesz az Igazgatóság felé portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes javadalmazására (ideértve a végkielégítést is) és prémium feltételeinek meghatározására. Egyebekben a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjére az Alapító által e tárgyban kiadott Alapítói határozat valamint ezen Alapító Okirat egyéb rendelkezései az irányadók, d) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében rendszeresen tájékoztatja az Igazgatóságot a Társaság működéséről, az általa elvégzett feladatokról, gondoskodik mindazon kérdések előterjesztéséről időszerű beszámolók, jelentések, döntési javaslatok amelyekben a hatáskör az Igazgatóságot illeti, e) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében gondoskodik arról, hogy az Alapító illetve az Igazgatóság határozatainak végrehajtása időben és teljes körűen megtörténjen. 8.7. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait az alelnök látja el.

1754 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám 9.3. Az elnök- vezérigazgató hatásköre különösen: a) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító, illetve az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Igazgatóság nem von saját hatáskörébe, ha azok tekintetében jelentőségükre tekintettel a döntést az elnök-vezérigazgató saját hatáskörébe vonja, b) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt nem éri el az 500 millió Ft-ot, c) döntés minden, az Alapító által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szereplő kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem éri el a 250 millió forintot, d) döntés minden olyan hitelfelvételről a folyószámlahitel kivételével amelynek összege nem éri el az 500 millió Ft-ot, e) közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, f) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) meghaladja a 250 millió Ft-ot, de az 500 millió Ft-ot nem éri el, g) döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amennyiben olyan gazdasági társaság átalakulásáról, megszüntetéséről, részvényesi (tagi) struktúrájának megváltoztatásáról van szó, amelyben a Társaság részesedésének értéke nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, h) Társaság többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak kinevezése és felmentése, figyelemmel a 6.5. w), a 7.5. j) és 8.5. pontokban foglaltakra, i) döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha az alapítási érték vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve a szerződéses érték közül a legmagasabb) eléri az 50 millió Ft-ot, de nem éri el a 250 millió Ft-ot. j) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke nem haladja meg a 100 millió Ft-ot, k) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke járulékaival együtt nem haladja meg a 250 millió forintot, l) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke nem éri el a 100 millió forintot. 9.4. A Társaság vezérigazgatóját az Alapító nevezi ki. A vezérigazgató az igazgatóság tagja. A Társaság vezérigazgatója köteles biztosítani, hogy feladatköre vonatkozásában a Társaság tevékenysége a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint az alapítói és igazgatósági határozatoknak megfeleljen. A vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működnek: a) üzletági általános vezérigazgató-helyettes, b) Humánerőforrás Igazgatóság 9.5. A vezérigazgató az irányítási- ellenőrzési- és tájékoztatási kötelezettsége keretében: a) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében képviseli a Társaságot az Alapító, a hatóságok, önkormányzatok, az ügyfelek, az érdekképviseleti-, valamint más szakmai- és társadalmi szervek előtt, b) munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői (főtevékenységi kör vezetők) felett. Ennek keretében gyakorolja azon munkáltatói jogokat a Társaság üzletági általános vezérigazgató-helyettese felett, amelyek nem tartoznak az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslatot tesz az Igazgatóság felé az üzletági általános vezérigazgató-helyettes javadalmazására (ideértve a végkielégítést is) és prémium feltételeinek meghatározására. Egyebekben a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjére az Alapító által e tárgyban kiadott Alapítói határozat valamint ezen Alapító Okirat egyéb rendelkezései az irányadók, c) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében rendszeresen tájékoztatja az Igazgatóságot a Társaság működéséről, az általa elvégzett feladatokról, gondoskodik mindazon kérdések előterjesztéséről, időszerű beszámolók, jelentések, döntési javaslatok amelyekben a hatáskör az igazgatóságot illeti, d) az Igazgatóság által meghatározott keretek között meghatározza a közvetlen irányítása alá tartozó munkaszervezet és az egyes szervezeti egységek létszám- és bérgazdálkodásának alapelveit, az elnök-vezérigazgató egyetértésével, e) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében gondoskodik arról, hogy az Alapító illetve az Igazgatóság határozatainak végrehajtása időben és teljes körűen megtörténjen. 9.6. A vezérigazgató hatásköre különösen: a) a Társaság és az Alapító között létrejött szerződések cégbíróságnál történő letétbe helyezése, b) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító, illetve az Igazgatóság, valamint az elnökvezérigazgató kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket e

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1755 szervek nem is vonnak saját hatáskörükbe, ha azok tekintetében jelentőségükre tekintettel a döntést a vezérigazgató saját hatáskörébe vonja. 9.7. Az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató a tevékenységéről az Igazgatóságnak rendszeresen beszámol. 9.8. Az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Működési és Szervezeti Szabályzat keretei között a Társaság további munkavállalóira átruházni. 9.9. Az Általános vezérigazgató-helyettesek 9.9.1.A társaság általános vezérigazgató helyetteseit az Igazgatóság nevezi ki. Az általános vezérigazgató-helyettesek a Társasággal munkaviszonyban állnak, felettük az alapvető munkáltatói jogokat munkaviszony létesítése, megszűntetése, javadalmazás megállapítása, ide értve a végkielégítést is az Igazgatóság gyakorolja. 9.9.2. A Társaságnál két általános vezérigazgató-helyettes működik. 9.9.2.1. Az üzletági általános vezérigazgató-helyettes főbb feladatai és hatásköre: a) közvetlenül irányítja a pályavasúti üzletágat, b) munkáltatói jogokat gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői (főtevékenységi kör vezetők) felett, c) irányítja és összehangolja az üzletági egységek tevékenységét, d) irányítja a biztonsági és infokommunikációs tevékenységet. 9.9.2.2. A portfólió-kezelési általános vezérigazgatóhelyettes főbb feladatai és hatásköre: a) irányítja az ingatlangazdálkodási igazgatóságot és felelős a Társaság ingatlanhasznosítási tevékenységéért, b) irányítja a Társaság portfolió-kezelési tevékenységét, és felelős a társaság portfolió-hasznosítási tevékenységéért, c) irányítja a pénzügyi-, számviteli- és kontrolling tevékenységet, d) munkáltatói jogokat gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői (főtevékenységi kör vezetők) felett, e) jogszabály által lehetővé tett esetekben döntés gazdasági társaság alapításának jóváhagyásáról a Társaság többségi tulajdonában álló azon gazdasági társaságnál, amely létesítő okirata ezt a döntést tulajdonosi hatáskörbe utalja, f) az Alapító, az Igazgatóság, az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató hatáskörébe tartozó ügyek kivételével döntés olyan gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amelyben a Társaság részesedéssel rendelkezik, g) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) a 250 millió Ft-ot nem haladja meg, h) jogszabály által lehetővé tett esetekben döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha az alapítási érték vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve a szerződéses érték közül a legmagasabb) nem éri el az 50 millió Ft-ot. 10. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 10.1. A Felügyelő Bizottság kilenc-tizenöt tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát a Társaság munkavállalói közül a Központi Üzemi Tanács jelöli a szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Amennyiben a Központi Üzemi Tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére 30 napon belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének, az Alapító a kizáró okkal érintett munkavállalói küldöttet visszahívhatja. A Felügyelő Bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, az Igazgatóság elnökének megkeresése alapján. Az Állami Számvevőszék jelölése alapján megválasztott személyt az Alapító által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt Felügyelő Bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 10.2. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása Alapító által megállapított határozott időtartamra szól. A munkavállalókat megillető kollektív jogokra figyelemmel a Központi Üzemi Tanács jogosult a munkavállalói küldötteket a megválasztásukat követően 5 (öt) év elteltével visszahívni és a visszahívott munkavállalói küldött helyet új munkavállalói küldöttet jelölni, amennyiben a Felügyelő Bizottság létszámára figyelemmel a jelöltállításra vonatkozó jogosultság megilleti. 10.3. A Felügyelő Bizottság tagjainak névsorát az Alapító Okirat 2. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását. 10.4. A Felügyelő Bizottság az Alapító részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Ennek keretében testületként az Igazgatóságtól és a társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság üzleti

1756 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám könyveit és iratait ha szükséges szakértők bevonásával megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztendő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 10.5. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapító Okiratba, vagy az Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy az Alapító érdekeit, köteles az Alapító határozatát kezdeményezni. 10.6. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt az Alapító hagyja jóvá. A Felügyelő Bizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a Felügyelő Bizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani. 10.7. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. 10.8. A Felügyelő Bizottság megválasztása után tagjai közül elnököt és két alelnököt választ. A Felügyelő Bizottság elnökének hatásköre különösen: összehívja és vezeti a Felügyelő Bizottság üléseit, kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt, elrendeli a szavazást és megállapítja annak eredményét, gondoskodik a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének elkészítéséről és Alapító elé terjesztéséről. Az elnök Alapító Okiratban nem meghatározott feladatait a Felügyelő Bizottság ügyrendje tartalmazza. Az elnök akadályoztatása esetén, feladatait alelnök látja el. Az elnök és az alelnökök akadályoztatása esetén, a Felügyelő Bizottság ülését a Felügyelő Bizottság tagjai közül megválasztott levezető elnök vezeti. 10.9. A Felügyelő Bizottság ülését a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze az ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább nyolc nappal írásban, a napirend, hely, időpont megjelölésével. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belüli időpontra is összehívható telefax / telefon útján. 10.10. Az ülés összehívását az ok és cél megjelölésével a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 10.11. A Felügyelő Bizottság általában írásbeli előterjesztés alapján hoz határozatot. Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket a Felügyelő Bizottság Ügyrendje szabályozza. 10.12. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag megjelent, illetve ilyen tartalmú ügyrendi szabályozás esetén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelen van és az ügyrendben meghatározott módon, hívták össze. 10.13. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. 10.14. A Felügyelő Bizottság jogosult írásban, ülés tartása nélkül határozatokat hozni. Az írásbeli határozatokra vonatkozó javaslatokat a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) küldi meg postai úton vagy telefax útján a Felügyelő Bizottság tagjai részére, a határozat meghozatalához szükséges írásbeli dokumentumok rendelkezésre bocsátásával együtt. A Felügyelő Bizottság tagjainak három munkanap áll rendelkezésükre szavazatuk közlésére. A felügyelő bizottsági tagok szavazatukat írásban, postai úton vagy telefax útján kötelesek megküldeni a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) részére. Ha a felügyelő bizottsági tag a szavazatát a rendelkezésre álló időn belül nem küldi meg a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) részére, úgy hallgatását úgy kell tekinteni, mintha a határozat meghozatalában nem vett volna részt. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak több mint harmada szavazatát írásban nem küldi meg, a Felügyelő Bizottság határozatképtelenségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben valamelyik tag a határozathozatalhoz az adott kérdés részletes megvitatását szükségesnek tartja, úgy indítványozhatja a Felügyelő Bizottsági ülés összehívását. Amennyiben két felügyelő bizottsági tag él ilyen indítvánnyal, úgy írásbeli határozat nem hozható és az elnök (alelnök) köteles a Felügyelő Bizottsági ülés nyolc napon belüli időpontra történő összehívásáról gondoskodni. A szavazás eredményéről, az elfogadott határozatról az elnök írásban tájékoztatja a Felügyelő Bizottság tagjait, az Igazgatóság elnökét és a vezérigazgatót. 10.15. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a Felügyelő Bizottság Ügyrendje szabályozza.

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1757 10.16. Az Igazgatóság köteles az Alapító döntését kezdeményezni, ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapító Okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja. 10.17. A felügyelő bizottsági tagok a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket szolgálati, illetve üzleti titokként kötelesek megőrizni. 10.18. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 10.19. A Felügyelő Bizottság tagjai megválasztásukkor, illetve megválasztásuk után megbízatásuk egész időtartama alatt felelnek azért, hogy a Gt. III. Fejezet 3. Címében foglalt, a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelnek. 10.20. A Felügyelő Bizottság tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007.évi CLII. tv.-ben foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tesznek. 10.21. Amennyiben az Igazgatóság az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó az Igazgatóság által kezdeményezett Alapítói határozat-tervezetet, és az azt megalapozó előterjesztést küld a Felügyelő Bizottság részére véleményezésre, a határozat-tervezetet a Felügyelő Bizottság legkésőbb 15 napon belül megtárgyalja, véleményéről az Igazgatóságot és az Alapítót írásban tájékoztatja. 11. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 11.1. A Társaság könyvvizsgálóját az Alapító jelöli ki. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az Igazgatóság a Felügyelő Bizottság egyetértésével tesz javaslatot az Alapítónak. Az Alapítónak a Társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt kijelölő Alapítói Határozat meghozatalának napjától, az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó Alapítói Határozat meghozatalának napjáig terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A Társaság könyvvizsgálójának visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások, vagy a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása. 11.2. A Társaság könyvvizsgálójának nevét, továbbá megbízatása időtartamát az Alapító Okirat 3. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását. 11.3. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság könyveibe, az Igazgatóságtól, a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság bankszámláját, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. 11.4. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság ülésére meghívható. A Felügyelő Bizottság kezdeményezheti a könyvvizsgálónak a bizottság ülésén történő meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti, hogy a Felügyelő Bizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendre, illetve a Felügyelő Bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vegyen. 11.5. A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a Társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. A könyvvizsgáló jelentése nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról az Alapító nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. 11.6. A könyvvizsgáló nem nyújthat a Társaság részére olyan szolgáltatást, amely a 11.5. pontban megjelölt közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. A Társaság csak a jogszabályban meghatározott körben és feltételek szerint köthet a könyvvizsgálóval kiegészítő tevékenységre irányuló szerződést. 11.7. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Alapító döntését kezdeményezni. Ha az Alapító döntésére nem kerül sor, illetve az Alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló értesíti a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot. 11.8. Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság Alapítója, az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b) pont), élettársa, továbbá a Társaság munkavállalója e jogviszonya illetve minősége fennállása idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. 11.9. A könyvvizsgáló felelősségére, a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk-ban meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

1758 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám 12. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE 12.1. Az alaptőke felemelésére csak az Alapító döntése alapján kerülhet sor. 12.2. A Társaság alaptőkéjének felemelése történhet új részvények zártkörű módon történő forgalomba hozatalával, az alaptőkén felüli vagyon terhére, feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény zártkörű módon történő forgalomba hozatalával. 12.3. A különböző alaptőke emelési típusok egyidejűleg is elhatározhatók és végrehajthatók. 12.4. Az alaptőke emelés illetve annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során az alapításra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 12.5. Az alaptőke felemelésére egyebekben a Gt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. AZ ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSA 13.1. Az Alapító a Társaság alaptőkéjét leszállíthatja, illetve a törvényben meghatározott esetekben köteles leszállítani. 13.2. Az alaptőke leszállítására a Gt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 14. AZ EREDMÉNY FELOSZTÁSA 14.1. A Társaság a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről minden üzleti év végével éves beszámolót köteles készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint. 14.2. Az adózott eredmény felhasználásáról, annak felosztható mértékéről, illetve más célra történő fordításáról az Igazgatóság előterjesztése alapján az Alapító határoz. 14.3. Az osztalék kifizetése az éves beszámoló elfogadására vonatkozó Alapítói határozat meghozatalától számított 30. munkanaptól válik esedékessé. A kifizetésről az Igazgatóság köteles gondoskodni. 14.4. Az Alapító a Társaságtól az osztalékot az esedékesség időpontjától kezdődő egy éven belül követelheti. Ezen időszak eltelte jogvesztőnek minősül, az Alapítónak az osztalék kifizetéséhez való joga megszűnik, és az adott évre szóló osztalék kifizetése nem követelhető. A fel nem vett osztalék a Társaság alaptőkén felüli vagyonába kerül. Az osztalék után a Társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 15. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE 15.1. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevüket hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően aláírják. 15.2. A Társaság cégjegyzésére jogosultak: a) az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató ketten együttesen; b) az elnök-vezérigazgató és az üzletági általános vezérigazgató-helyettes, illetve a portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettes a Működési és Szervezeti Szabályzatban foglaltak figyelembevételével ketten együttesen, c) az Igazgatóság tagjai közül kettő együttesen, d) egy Igazgatósági tag és egy az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló együttesen, e) két az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló együttesen. 16. A TÁRSASÁG HIRDETMÉNYEI A Társaság hirdetményeit honlapján teszi közzé. A társaság honlapja: www.mav.hu 17. A TÁRSASÁG ÜZLETI ÉVE 17.1. A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 17.2. A Társaság első üzleti éve az átalakulás napjától a naptári év végéig tartott. 18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 18.1. A Társaság működésének hivatalos nyelve a magyar. 18.2. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Budapest, 2008. július 20. Alapító A 17/2009. (VII. 20..) számú. Alapítói Határozattal módosított és dőlt betűvel szerkesztett rendelkezéseket ellenjegyezte: 14.5. Osztalék-előleg kifizetésére nem kerülhet sor.

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1759 A MÁV Zrt. Alapító Okiratának 1. sz. melléklete A MÁV Zrt. Igazgatósága 1.) A MÁV Zrt. Igazgatóságának tagjai a következők: Andrási Miklós 5 Igazgatósági elnök Heinczinger István 3 Seregélyes Kálmán Varga András 1 Derzsi András 2 Balogh András 4 Kalmár István 4 2.) Az Igazgatósági tagok megbízatása 2008. június 01- től a 2010. üzleti év lezárásáig, de legfeljebb 2011. május 31. napjáig szól. A megbízatás ettől eltérő időtartama a lábjegyzetben került feltüntetésre. 1 Megállapította a 8/2008. (V. 07.) sz. egyszemélyes részvényesi (alapítói) határozat 2 Megállapította a 10/2008. (V. 22.) sz. egyszemélyes részvényesi (alapítói) határozat 3 Megállapította a 9/2008. (V. 07.) sz. egyszemélyes részvényesi (alapítói) határozat 4 Megállapította a 2/2009. (I. 23.) sz. egyszemélyes részvényesi (alapítói) határozat (a megbízatás kezdő időpontja 2009.02.01.) 5 Megállapította a 12/2009. (VI. 30.) egyszemélyes részvényesi (tulajdonosi) határozat (a megbízatás időtartama 2009. 07. 01. 2014. 06.30.) A MÁV Zrt. Alapító Okiratának 2. sz. melléklete A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága 1.) A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottságának tagjai a következők: Reményik Kálmán FB Elnök Dr. Bots Dénes Vadon László Lakiné dr. Köves Éva Dr. Kerékgyártó János Dr. Kratochwill György Dr. Váry András Dr. Czudar Balázs Nagy Csaba Dr. Dabóczi Kálmán Munkavállalói tagként: 2.) A felügyelő Bizottsági tagok megbízatása a 2012. üzleti évet lezáró tulajdonosi határozatig, de legfeljebb 2013. május 31. napjáig szól. A MÁV Zrt. Alapító Okiratának 3. sz. melléklete A MÁV Zrt. Könyvvizsgálója 1.) A MÁV Zrt. könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) Kijelölt könyvvizsgáló: Ispánovity Mártonné (kamarai nyilvántartási száma: MKVK 003472) 2.) A könyvvizsgáló megbízatása 2010. május 31. napjáig szól. 51/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság beruházási utasítása kiadásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás alapvető célja, hogy a MÁV Zrt, mint anyavállalat és a MÁV csoport bázis portfoliójába tartozó vállalatai (MÁV) a fejlesztési, beruházási, felújítási és az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzési tevékenységük megvalósítási szakaszát összehangoltan, a MÁV stratégiai elképzeléseinek figyelembevételével, a fogalmak egységes értelmezésével, a törvények és rendeletek maradéktalan betartásával, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával végezzék. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV csoport bázis portfoliójába tartozó vállalatainak valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős beruházási szolgáltató szervezet (BSZE) Horváth István Alelnök Gaskó István Simon Dezső Bárány Balázs Péter Karácsony Szilárd

1760 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám 3.0 FOGALMAK ÉS RÉSZTVEVŐK MEGHA- TÁROZÁSA 3.1 Fogalmak Fejlesztés: olyan tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök és immateriális javak létrehozására irányul, illetve a meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. Beruházás: új tárgyi eszköz létesítésével, beszerzésével, saját vállalkozásban történő előállításával kapcsolatos tevékenység, meglévő tárgyi eszköz pótlását, bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának és teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység a hozzákapcsolódó egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (műszaki állapota, kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló tevékenység, ami a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást és a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást is. Beruházási Kézikönyv: jelen utasítás mellékleteként az egyes feladatok, eljárások, követelmények, fogalmak részletes kifejtését tartalmazó dokumentum. 3.2 Beruházás résztvevői A beruházás előkészítésében, megvalósításában és lezárásában résztvevő szervezetek feladata az, hogy a beruházás a jóváhagyott műszaki tartalommal, megfelelő minőségben, költségelőirányzaton belül, határidőre valósuljon meg. Ezek során az értékhatártól függő hatásköröket és felelősségeket a MÁV Zrt. Alapszabálya, valamint az anya- illetve a tagvállalatok érvényes Működési Szervezeti Szabályzata és Döntési Hatásköri Listája tartalmazza. A beruházásban jellemzően részt vesz a forrásgazda, a Központi Kontrolling Igazgatóság (KKI), az üzemeltető, a tervező, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a kivitelező, valamint a beruházási szolgáltató (BSZE) és a beszerzéskészletezés szolgáltatója (BKSZE). A feladat jellegétől, volumenétől függ a tervező, illetve a hatóság bevonása, illetve további szereplők közreműködésére is szükség lehet. A beruházó a MÁV Csoport, amely alatt a MÁV Zrt-t és a bázis portfólióba sorolt gazdasági társaságokat kell érteni. A forrásgazda a MÁV Csoport azon társasága, szervezeti egysége, üzletága, amely a beruházás előkészítési szakaszában az igényfelmérést, a beruházási cél megfogalmazását, a hatástanulmányok elkészítését, illetve elkészíttetését, beruházói szintű műszaki-gazdasági előkészítést és elemzést, döntés előkészítést, projekt adatlapok készítését, valamint a beruházás megvalósítására a szolgáltatói megállapodás megkötését végzi a szolgáltatóval, esetenként szakértők bevonásával. A beruházás előkészítő és megvalósítási szakaszában közreműködik a tervezők és kivitelezők kiválasztásában, a kiviteli terv jóváhagyásában, a tervek, tervmódosítások, pót- és többletmunkák engedélyezésében. A beruházás lezárási szakaszában részt vesz a műszaki átadás-átvételi és a hatósági eljárásokban, a hiánypótlások ellenőrzésében és az üzembe helyezés feladataiban, a garanciális felülvizsgálatban, elvégzi az utólagos műszaki gazdasági hatékonysági vizsgálatot és elemzést, valamint az elkészült beruházást aktiválja. Beruházás tervező (Központi Kontrolling Igazgatóság): a beruházások üzleti tervezését, beszámolási rendszerét, forrásallokációját, utóértékelését koordináló és irányító egység, mely gondoskodik a beruházási javaslatok egységes elvek és gyakorlat alapján történő értékeléséről, előterjeszti a beruházási terveket, összesített beszámolókat. Az üzemeltető a beruházás megvalósítási szakaszában biztosítja a munkaterületet, közreműködik az eltakart szerkezetek ellenőrzésében, forgalomba helyezési eljárásban, próbaüzem megtartásában, a hiánypótlás felülvizsgálatában, az üzembe helyezésben és a beruházás aktiválásában. Az üzemeltető a beruházással megvalósított létesítményeket működteti és használatra alkalmas állapotban tartja. Amennyiben a forrásgazda és az üzemeltető nem azonos irányítás alá tartozó szervezet, az üzemeltető részvételét, beleértve az üzemeltetői hozzájárulás beszerzését is, a forrásgazdának kell biztosítania. A tervező a beruházás engedélyezési és kiviteli terveit készíti el a forrásgazda által megfogalmazott célnak megfelelő korszerű, gazdaságos és a hatósági előírásoknak megfelelő megoldásokkal. A tervező felel a tervek helyességéért. A tervezőnek tervezői jogosultsággal névjegyzéki besorolással kell rendelkeznie. A kivitelező megbízása alapján a megvalósulási terv elkészítése is a tervező feladata lehet.

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1761 A beruházási szolgáltató (BSZE): a beruházás megvalósítását azonos tagvállalaton belül megbízási megállapodás, tagvállalatok között megbízási szerződés alapján végző szervezet. A beruházás előkészítési szakaszában közreműködik a műszaki-gazdasági előkészítés és elemzés, valamint a projektlap elkészítésében. A beruházás megvalósítási szakaszában ellátja a szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat a DHL szerint, átadja a munkaterületet a kivitelezőnek/vállalkozónak, a vonatkozó rendelet szerint végzi a műszaki ellenőrzési feladatokat. Alapvetően felel a beruházás szerződés szerinti megvalósításáért, a forrásgazda által jóváhagyott eltérések kezeléséért, a beruházás irányításáért, koordinálásáért. A beruházást, illetve beszerzést és gyártást a hatályos törvények és rendeletek, valamint a minőség garanciájával a jóváhagyott terveknek megfelelően valósíttatja meg. A FIDIC által kidolgozott ajánlások alkalmazásával megvalósuló beruházásoknál a független mérnök feladatát látja el. A beruházási szolgáltató hívja össze és vezeti az elkészült létesítmény műszaki átadás-átvételét, végzi az utóértékelés alapjául szolgáló dokumentum (záróokmány) elkészítését, az utófelülvizsgálati eljárást, a kivitelező értékelését, a költség- és időelemzést, valamint előkészíti az aktiválást. Műszaki ellenőrei mérnök kamarai tagsággal és műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkeznek. Beszerzés-készletezés szolgáltató (BKSZE): az anyagok, eszközök, energia, beszerzésén túl végzi a logisztikai, műszaki és egyéb szolgáltatások teljes körének beszerzését. Beruházási forrásból történő beszerzés csak a beruházás megvalósításáért felelős jóváhagyásával történhet. A kivitelező az építési, szerelési, gyártási munkára szakosodott szervezet, amely a beruházás megvalósítási és lezárási szakaszában is részt vesz. Feladata, hogy a vállalkozási szerződésben megfogalmazott beruházást a jóváhagyott tervek és hatósági engedélyek szerint előírt műszaki tartalommal és minőségben, a jóváhagyott költségkereten belül és a szerződésben rögzített határidőre valósítsa meg. A kivitelező felel a megvalósulási terv elkészítéséért vagy tervezővel történő elkészíttetéséért. Hatóságok, a hatósági jogkörrel felruházott szervezetek adják ki a Hatósági engedélyt a beruházások elhelyezéséhez (terület felhasználási), a kivitelezéshez (építési) és az üzembe helyezéshez (üzembe helyezési, használatbavételi). Nemzeti Közlekedési Hatóság: a Közlekedési Főfelügyelet. A Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek jogutódja. A vasúti hatósági feladatokat első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Vasúti Hatósági Főosztálya látja el. Azon vasúti közlekedéssel kapcsolatos tevékenységek, melyekhez a Hatóság engedélye szükséges, a kézikönyvben mellékletben találhatók. Ugyanez a mellélet tartalmazza az eljárási jogszabály megnevezését, a hatósági engedélyezés időigényét. A pénzintézetek a pénzügyi források biztosításában, a számlaértékek egyeztetésében és elfogadásában, az átutalási megbízások teljesítésében, valamint a pénzügyi kifizetések ellenőrzésében vesznek részt Konzulenst, szakértőt nagy volumenű, elsősorban nemzetközi hitelekből vagy támogatásokból megvalósítandó beruházásoknál, az átlagosnál magasabb kockázat mérséklése érdekében kell szükség szerint bevonni. Alapvető feladata a forrásgazda és a beruházási szolgáltató támogatása konkrét szerződés szerinti tartalommal és kockázati felelősséggel. Tagvállalat: a tárgyi utasítás hatályában a MÁV Zrt, mint anyavállalat és a bázis portfolióba tartozó leányvállalatok. (13/2008. (VI.11. MÁV Ért 10.) VIG A MÁV ZRt. Portfoliókezelési szabályzatának kiadásáról) 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Beruházások üzleti tervezése Mivel a MÁV csoport beruházás tervezési és beszámolási tevékenysége eltérő a MÁV Zrt. és a portfólióba tartozó leányvállalatok esetében, a jelen szabályozás az általános elveket és követelményeket tartalmazza. A folyamatok részletes szabályozását, a konkrét táblázatokat, határidőket jelen utasítás mellékletei (Tervezési, kontrolling kézikönyv), valamint a tervezési ciklusokhoz és tulajdonosi döntésekhez igazodó egyedi kontrolling igazgatói levelek illetve portfolió-kezelési általános vezérigazgatóhelyettesi rendelkezések szabályozzák. 4.1.1 Tagvállalatok (leányvállalatok) 4.1.1.1. Beruházások üzleti tervezése A csoport szintű optimális beruházás-csomag kialakítása érdekében a tervezési folyamat csoport szintű koordinátora a Kontrolling igazgatóság. A leányvállalati szintű tervezési és jóváhagyási folyamat részletes szabályozását a leányvállalatok DHL-je és beruházási utasítása határozza meg. A tervezési folyamat során a figyelembe veendő premisszákról és prioritásokról a Kontrolling igazgatóság tájékoztatja a leányvállalatokat. A leányvállalatok a javasolt beruházási tervet a Kontrolling igazgatóságnak előre meghatározott struktúrában

1762 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám küldik meg. A terv javaslatnak tartalmaznia kell a forrásallokációs folyamat során figyelembe vett tényezőket is. A terv tartalmát, bontását és a forrásallokációs folyamat során figyelembe vett tényezők bemutatását a Tervezési, kontrolling kézikönyv határozza meg. A Kontrolling igazgatóság feladata a tervek értékelése a tervezési premisszák illetve a csoport szintű konzisztencia figyelembe vételével. 4.1.1.2. Operatív tervezés A leányvállalatok végzik az alapító által elfogadott üzleti terv havi szintű lebontását. A BSZE közreműködésével bonyolított beruházások esetében a lebontás során a BSZE iránymutatásait is figyelembe kell venni. A havi szintű tervet a Tervezési kézikönyv szerint meghatározott struktúrában megküldik a Kontrolling igazgatóságnak. 4.1.1.3. Beszámolási folyamat A beruházási tevékenységről a leányvállalatok havonta és évente, az előre meghatározott struktúrában készítenek beszámolót, amelyet a mellékletben meghatározott struktúrában küldenek meg a Kontrolling igazgatóságnak. 4.1.2 MÁV Zrt. A tervezési folyamat koordinátora a Kontrolling igazgatóság, célja a MÁV Zrt. és a csoportszintű optimális beruházási program kialakítására. A tervezési és forrásallokációs folyamatban közreműködnek a forrásgazdák, a Pénzügyi igazgatóság, a TÁSZ és a Stratégiai igazgatóság. 4.1.2.1. Közép- és hosszú távú tervek Rendeltetése a nemzetgazdasági átfogó prognózisok, elemzések alapján feltárni a vasúti közlekedés alapvető stratégiáját, szolgáltatásaihoz szükséges eszközöket, meghatározni a fejlesztés hosszú távra érvényes céljait. Alapjául szolgál a hosszútávra kiható döntéseknek, és irányt szab a középtávú tervezéshez. A hosszú távú koncepciót a MÁV Stratégiai Igazgatóság készíti elő, a forrásgazdák elemzéseinek és javaslatainak figyelembevételével és a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. A beruházási tervek elkészítése során figyelembe kell venni azokat az EU-s forrásokból megvalósuló beruházásokat is, melyek beruházója nem a MÁV Zrt., hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. NIF Zrt. Az e tárgykörbe tartozó beruházásokkal kapcsolatos feladatok MÁV-os felelőse és koordinálója a Stratégiai Igazgatóság. 4.1.2.2. Beruházások üzleti tervezése A beruházás tervezés célja, hogy a MÁV Csoport rendelkezésére álló szűkös beruházási források a megvalósítandó beruházások között a legoptimálisabban kerüljenek felosztásra. A csoport szintű beruházás tervezés és beszámolás szakmai irányítása a Kontrolling igazgatóság feladata. Az üzleti tervbe történő beépíthetőség érdekében a projekttervezés határidőit minden tervezési ciklusban az üzleti tervezés ütemtervéhez igazodva a Kontrolling igazgatóság adja meg. Az üzleti tervezés időtávja: 1+3 év. Az üzleti tervezéssel kapcsolatos feladatok és felelősei Beruházás tervezés irányítása: Kontrolling igazgatóság Beruházási javaslatok készítése: A beruházás tervezés, generálás folyamatos feladat. A beruházási javaslatokat az előre meghatározott struktúrában kell megküldeni a Kontrolling igazgatóságnak. A beruházási javaslatok a forrásgazdákon belül szakmailag egyeztetett, konzisztens javaslatok lehetnek. Több forrásgazdát érintő beruházás esetén az érintett forrásgazdák közötti koordinációt is el kell végezni, melynek felelőse a javaslattevő forrásgazda. A javaslatnak tartalmaznia kell a forrásallokációs folyamatban figyelembe vételre kerülő tényezők bemutatását (például: Gazdaságosság értékelése, a beruházás elmaradása esetén jelentkező baleset- és szolgáltatás biztonsági kockázatok bemutatása, megvalósítás kockázatai, kapcsolódás más beruházásokhoz). A javaslatstruktúrát a Tervezési kézikönyv szabályozza. A folyamatban lévő beruházásokat évente felül kell vizsgálni. Felelős: Projektjavaslat elkészítése: Forrásgazdák Közreműködők: o Kontrolling igazgatóság (gazdaságossági számítások elkészítésének támogatása) o TÁSZ: Megvalósíthatóság értékelése, várható ráfordítások meghatározása. MÁV Zrt. rendelkezésére álló források meghatározása, forrásbevonás irányítása: Pénzügyi igazgatóság Forrásallokáció folyamata: A beruházási javaslatok értékelése alapján készül el a MÁV Zrt. éves- és közép távú beruházási terve. Mivel a beruházási javaslatok öszszege jellemzően magasan meghaladja a rendelkezésre álló források összegét, a beruházásokat a forrásallokációs folyamat során rangsorolni kell. Ebben részt vesznek a forrásgazdák, a Stratégiai igazgatóság és a TÁSZ, a folyamat ügymenetét a Tervezési Kézikönyv tartalmazza. A javasolt projektrangsorból a forráskorlátok meghatározása után, egy iterációs folyamat végén alakul ki a középtávú beruházási tervjavaslat, amely a MÁV csoport középtávú üzleti tervének részét képezi. EU forrásokból megvalósuló, NIF Zrt által megvalósított beruházások:e beruházások nem jelennek meg a

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1763 MÁV Zrt. forrásallokációs folyamatában. Ugyanakkor azok állományba vétele miatt a beruházás tervezési folyamatban meg kell jelenniük. A terveket a Stratégiai igazgatóság készíti és küldi meg a Kontrolling igazgatóságnak, a Tervezési Kézikönyv szerinti struktúrában. 4.1.2.3. Operatív tervezés Az éves- és középtávú beruházási terv elkészítését követően a Kontrolling igazgatóság kiadja a beruházási előirányzatokat, amelyről értesíti a BSZE-t és a forrásgazdákat. A kiadott előirányzathoz minden esetben forrást kell rendelni, az érvényes forráskódoknak megfelelő struktúrában. Az előirányzatok kiadása jellemzően tárgyévre vonatkozóan történik, de áthúzódó projektek esetén több évre vonatkozóan is kiadhatóak előirányzatok. Az operatív tervezés során a jóváhagyott középtávú beruházási terv első évének havi ütemezését kell elvégezni. A TÁSZ a forrásgazda bevonásával meghatározza a projekt havi bontású műszaki és pénzügyi ütemezésén túl a projekt előkészítésének (előkészítés, tendereztetés, szerződéskötés, stb.) ütemezését is. Az operatív tervezés során a tárgyévben nem befejeződő, forrással rendelkező áthúzódó projektek havi ütemezését is meg kell adni. Több, eltérő forrástípussal finanszírozott projektek esetében az előirányzatot forrásonként is meg kell bontani. Az operatív tervezés során a BSZE iránymutatása alapján meg kell tervezni a lebonyolítói díjat is. Az operatív tervlapokat a Tervezési Kézikönyv tartalmazza. Az elkészült operatív projektlapok alapján a Kontrolling igazgatóság elkészíti a MÁV csoport operatív beruházási tervét. 4.1.2.4. Egyedi projekt előterjesztések Az elfogadott beruházási tervben nem szereplő, a forrásgazda által megvalósításra javasolt beruházási javaslatról előterjesztést kell készíteni, amennyiben azok a DHL szerint vezérigazgatói, igazgatósági vagy alapítói jóváhagyást igényelnek. Az előterjesztéseket a vonatkozó utasítások, valamint a Tervezési kézkönyvben meghatározott struktúra figyelembe vételével kell elkészíteni. Az előterjesztés készítésében részt vevők körének meghatározása az előterjesztő felelőssége. Minden javaslatot a koordinációt megelőzően egyeztetni kell a Kontrolling igazgatósággal. A fentiek szerinti jóváhagyást nem igénylő beruházások esetén a Tervezési Kézikönyv szerinti javaslatstruktúrát meg kell küldeni a Kontrolling igazgatóságnak. A beruházási tervben szereplő előirányzatok emelése esetén is a fentiek szerint kell eljárni. 4.1.2.5. Forrásátcsoportosítás A források átcsoportosításának menetét és jóváhagyásai szintjeit a Tervezési Kézikönyv szabályozza. 4.1.2.6. Beszámolás A MÁV Zrt. valamennyi beruházásról a beruházások analitikus nyilvántartásai, továbbá a beruházási folyamatban résztvevő érdekelt szervezet adatai alapján a BSZE nyilvántartást vezet. A társasági szintű beszámolási folyamat keretében a BSZE beszámolót készít a Kontrolling igazgatóságnak, melyben az egyedi projektlapok mellett az összefoglaló beszámoló tábla tartalmazza a projektek pénzügyi, számviteli, valamint a forrás-felhasználási adatokat, valamint összefoglaló szöveges értékelést. A beszámoló a tény adatok mellett várható adatokat is tartalmaz, részletes tartalmát a Tervezési Kézikönyv tartalmazza. Ez adatokból a Kontrolling igazgatóság összesített beszámolót készít, melynek kapcsolódnia kell a MÁV Zrt. üzleti beszámolóihoz. A BSZE által a forrásgazdáknak készülő beszámolók tartalmát a Beruházási kézikönyv szabályozza. A beruházás megvalósítására során az operatív tervben jóváhagyott forrásfelhasználáshoz, határidőhöz, műszaki tartalomhoz képest eltérések jelentkezhetnek. Beavatkozást a Forrásgazda, a Kontrolling igazgatóság és a BSZE kezdeményezhet, melynek során a 4.1.2.5. pontban leírtak szerint kell eljárni. 4.2 A beruházás előkészítése Ebben a szakaszban történik a beruházási alapokmány előkészítése, a lebonyolítási szerződés megkötése vagy a lebonyolítói megállapodás megkötése, majd a munka jellegétől, volumenétől és az előírásoktól függően terveztetés, engedélyeztetés, szükség estén területszerzés. Az operatív terv kiadását követően a Forrásgazda és a BSZE megállapodást kötnek a beruházási tervben szereplő projektek lebonyolításáról. A lebonyolítási megállapodás mellékletét képezi a megvalósítandó beruházás alapokmánya. (Beruházási kézikönyv). A beruházási alapokmányt a forrásgazda közreműködésével és az általa kitöltött és jóváhagyott projektlap felhasználásával a BSZE készíti el. Az alapokmány a beruházások megvalósításának az alapja, amelynek a beruházás célját, megnevezését, helyét, kezdési és befejezési határidejét, pénzügyi forrását, felhasználásának éves ütemezett nagyságát kell tartalmaznia. Az alapokmányban meg kell határozni a beruházás anyagi, műszaki összetételét, rögzíteni kell a beruhá-

1764 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám zás előkészítéséről, a műszaki megoldásról, a beruházás gazdaságossági vizsgálatának eredményéről szóló adatokat. Részletezni kell a beruházás fontosabb műszaki jellemzőit, fajlagos előirányzati költségeit, valamint a beruházás által létrehozandó, ill. selejtezendő eszközöket. Külső forrás igénybevétele esetén a forrást biztosítóval kötött megállapodás szerinti formában és tartalomban kell az okmányokat előkészíteni. Az okmányokat a forrásgazdáknak legalább évente, az operatív terv készítésekor felül kell vizsgálni, s abban az esetben, ha változik a cél, a műszaki tartalom, a határidő, a beruházás jóváhagyott előirányzata vagy forrásösszetétele, a módosítását kell kezdeményezni a BSZE-nél. A beruházás befejezése után a záró okmányt is a BSZE készíti el a ténylegesen megvalósult műszaki tartalom és felhasznált források feltüntetésével, majd a forrásgazda fogadja el, hagyja jóvá. A záróokmányt a beruházás teljes aktiválását követő 60 napon belül kell kiállítani 4.2.1 Műszaki tervezés, hatósági engedélyeztetés 4.2.1.1 Tervezői szerződések A tervezői szerződéseknél is a közbeszerzésekre és a szerződéskötések rendjére kiadott utasítások szerint kell eljárni. A tervezői szerződést (tanulmánytervek, engedélyezési és kiviteli tervek) a forrásgazda szakmai közreműködésével a beruházási szolgáltató (BSZE) köti meg a BKSZE által kiválasztott tervezővel. Értéktől függetlenül tervezői szerződés kizárólag tervezői jogosultsággal (névjegyzékbe felvett tervezőkkel) rendelkező cégekkel köthető Az elfogadott tervezési díj nem lehet magasabb a Magyar Mérnöki Kamara mérnöki szolgáltatások díjszámítási szabályzata szerinti díjaknál. A műszaki tervek tartalmi előírásait jogszabályok, általánosan a Beruházási Kézikönyv vonatkozó fejezetei tartalmazzák. A műszaki tervek jóváhagyása az illetékes vasút szakmai szervezet forrásgazda, üzemeltetető feladata. A szerződés keretében elkészült műszaki terveket jóváhagyásra a BSZE, mint lebonyolító terjeszti fel a forrásgazda felé. Amennyiben a műszaki tervek szakmai szempontból több MÁV szerv jóváhagyását igénylik, úgy a szakági jóváhagyásokért a forrásgazda felel. 4.2.1.2 Tervezői művezetés A beruházási szolgáltató (BSZE) a BKSZE beszerzésén keresztül a tervezővel a megbízó érdekében végzett szolgáltatásra megbízási szerződést köthet tervezői művezetésre. Tervezői művezetés elsősorban azon összetett korszerűsítési munkáknál indokolt, ahol a kivitelezés során fölmerülhetnek olyan problémák, kérdések, melyekre a tervezőnek a beruházóval, lebonyolítóval és kivitelezővel közösen kell kialakítaniuk álláspontjukat, ehhez pedig szoros, folyamatos együttműködésük szükséges! E tevékenység nem helyettesíti a helyszíni műszaki ellenőri tevékenységet! 4.2.1.3 Hatósági engedélyek Az országos közforgalmú vasutak és az azokhoz csatlakozó iparvágányok vasúti építményeire, továbbá a vasúti járművekre vonatkozó hatósági engedélyezési jogkört első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság gyakorolja. A Kézikönyv tartalmazza a vasúthatósági hatáskörökbe utalt tevékenységeket, a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozásokat. A vasúthoz tartozó magasépítmények engedélyezése a területileg illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége, illetve műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik. (A magasépítményi beruházások MÁV Zrt-n belüli engedélyezését és jóváhagyását az Ingatlankezelő Szolgátató Egység végzi.) A beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a BSZE vagy a megbízottjának a feladata. A műszaki terveket engedélyezés céljából a vonatkozó tervezői szerződésben foglaltaknak megfelelően a tervező és/vagy a lebonyolító nyújtja be az érintett engedélyező hatóság(ok)hoz. Hatósági engedélyt a beruházás megkezdéséhez, kivitelezéséhez (építési engedély) és használatba vételéhez kell beszerezni. Az engedélykérelem alapját az engedély megszerzése érdekében készített tervdokumentáció adja. A tervező a vele kötött szerződés alapján köteles a tervezés során az általános és eseti hatósági előírásokat betartani s azt a terv szolgáltatásával egyidejűleg nyilatkozattal tanúsítani. A használatbavételi és a megszüntetési engedélyt attól a hatóságtól kell kérni, aki a létesítésre vagy átalakításra az engedélyt kiadta. (Az egyes szakterületek részletes feladatait a Beruházási Kézikönyv tartalmazza.) 4.2.2 Területek igénybevétele, kisajátítás A terület megszerzésével kapcsolatos feladatok irányítását az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság végzi a forrásgazdával és a beruházási szolgáltatóval (BSZE) történő egyeztetéssel.