Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hallás Márkus Péter zaj és rezgésvédelmi szakértő Copyright 2012 Márkus Péter Minden jog fenntartva.
A hallószerv működése a) fülkagyló b) külső hallójárat c) dobhártya d) középfül a hallócsontokkal e) kengyel az ovális ablakban f) fülkürt a szájüreg felé g) csont h) agyvelő i) csarnok j) félkörös ívjáratok k) csiga l) idegkivezetés az agy felé A fül vázlatos metszete 2
A hallószerv működése a) kalapács b) üllő c) kengyel d) kerek ablak e) a csiga csarnoki csatornája f) a csiga dobűri csatornája g) csarnok h) a belső folyadékrendszer tartaléka i) a belső folyadékrendszer pótlása j) agyvelő k) csontos labirintus l) hártyás labirintus A csontos és a hártyás labirintus vázlatos szerkezete 3
A hallószerv működése 4
A hallószerv működése A 32-35 mm hosszú alaphártya hosszában a frekvenciaérzékelés helyeit nagyjából bejelöltük a) alaphártya b) pörgecsont c) csigolya lyuk d) kengyel A kiterítve elképzelt csiga oldal- és felülnézetben 5
Alapfogalmak Hallás görbék. Phon-skála 2012.08.24. Copyright 2012 Zaj Márkus és rezgésvédelem Péter Minden jog fenntartva. 6
Halláskárosodás A normális hallás audiogramja 7
Halláskárosodás Idegi halláscsökkenés audiogramja 8
Halláskárosodás Zaj okozta halláscsökkenés audiogramja 9
Öntvénytisztító munkás halláskárosodása 38 éves exp. idő: 1,5 év Halláskárosodás 42 éves exp. idő: 7 év 50 éves exp. idő: 9 év 2012.08.24. Zaj és rezgésvédelem 10
Halláskárosodás A zajterhelés által okozott halláscsökkenés alakulása az idő függvényében 101 db(a) expozíciós szint mellett 11
Halláskárosodás Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján nem foglalkoztatható: akinél bármilyen, de nem foglalkozás eredetű belsőfül megbetegedés következtében olyan halláscsökkenés alakul ki, amely a beszédfrekvenciák átlagán a 20dB-t eléri, vagy meghaladja. 12
Halláskárosodás Fokozott expozíció: amikor a munkahelyi zajhatás eredményeként a hallásküszöb értéke 4000 Hz-en mindkét fülön eléri, vagy meghaladja a 30 db-t. 13
Halláskárosodás Foglalkozási megbetegedés: ha a munkahelyi zajhatás következményeként a halláscsökkenés folyamatosan nő, és akár az egyik oldalon is a beszédfrekvenciákra ráterjedve a hallásküszöb 2000 Hz-en eléri, vagy meghaladja a 30 db-t. 14
Halláskárosodás Audiológiai leletek értékelése A minősítés a beszédfrekvenciákon mért átlagos hallásveszteség alapján történik. Fokozatai: Normál hallású az az egyén, akinél a beszédfrekvenciák (500,1000, 2000 Hz) átlagán a hallásveszteség nem nagyobb 10 db-nél, és a hallásküszöb egyetlen frekvencián sem haladja meg a 25 db-t. Nem jelentős halláscsökkenés: 25 db-ig; Kisfokú halláscsökkenés: 26-40 db között; Közepes fokú halláscsökkenés: 41-60 db között; Nagy fokú halláscsökkenés: 61-80 db között; Súlyos fokú halláscsökkenés: 81-90 db között; Süketséggel határos: 90 db felett; Teljes hallásvesztés (süketség): csak hallásmaradvány, vagy ha hallást már nem lehet kimutatni. 15
Halláscsökkenés Frekvencia (Hz) Halláscsökkenés (db) Életkor (évek) Halláscsökkenés az életkor függvényében 16
A zaj hatása a vegetatív idegrendszerre a hipotalamusz-hipofízis rendszerén át a szimpatikus idegrendszeren át a motorikus idegrendszeren át A közvetlen zajhatás sematikus ábrázolása 17
közvetett ZAJPARAMÉTER szint, frekvencia, dinamika, tartam közvetlen A TEVÉKENYSÉG ZAVARÁSA kommunikáció, pihenés, alvás MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK egyéni és helyzeti paraméter HATÁS A SZABÁLYOZÓMECHANIZMUSOKRA vegetatív, hormonális, értelmi és érzelmi folyamatok ZAJKÉNT VALÓ MEGÍTÉLÉS RÖVID IDEJŰ KÁROSÍTÁS élettani lélektani - stressz hormonok - Mg. kiválasztás - feszültség - bosszúság - érösszehúzódás - beletörődés TARTÓS KÁROSÍTÁS a szív és érrendszer gyors öregedése HOSSZAN TARTÓ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÁS szív és érrendszeri betegségek fokozott kockázata A közvetlen és közvetett zajhatás sematikus ábrázolása 18
A zaj hatása a vegetatív idegrendszerre fent: szisztolés vérnyomás lent: összkoleszterin munkahelyi zajszint L Am < 90 db munkahelyi zajszint L Am > 90 db A munkahelyi és az otthoni zaj hatásai (középérték ± szórás) 19
A zaj hatása a vegetatív idegrendszerre A berlini közlekedési zaj tanulmány A berlini tanulmány kísérleti alanyai 31-70 év közötti férfiak voltak. A korábbi Nyugat-Berlin 17 legnagyobb kórházában az akut szívinfarktusból kigyógyult betegeket egy évig vizsgálták. A felmérésbe azt a 645 német férfit vonták be, aki a meghatározott kritériumoknak megfelelt, legalább 15 éve Berlinben lakott, és a kikérdezésbe beleegyezett. A kontrollcsoportba a lakossági nyilvántartásból találomra kiválasztott, az infarktus betegekkel azonos korcsoportba tartozó férfiak kerültek. A csoport 64%-a a kérdésekre írásban válaszolt, 3390 férfinek kideríthető volt az utolsó 15 évben elszenvedett közlekedési zajterhelése, figyelembe véve az időközben történt lakásváltoztatást is. Ellenőrzésképpen megvizsgálták az egyéb zavaró körülményeket, mint többek között az életkort, testsúlyt, családi állapotot, műszakbeosztást stb. is. A kapott eredmények szerint Berlinben a közlekedéstől függő infarktusos esetek száma a közepes nappali L AM = 71-75 db utcai zajszint hatására 10%-kal kezdett emelkedni, és L AM = 76-80 db-nél elérte az 50%-ot. Azok esetében, akik az utóbbi 15 évben nem változtatták lakhelyüket, az infarktus bekövetkezésének aránya L AM = 71-75 db hatására 20%-kaI, L AM = 76-80 dbnél 70%-kaI emelkedett. Ez az emelkedés Berlinben 5 db-lel magasabb zajszintről indult, mint Nagy-Britanniában, ami valószínűleg a nagyobb hangszigetelést biztosító dupla ablakokat alkalmazó német építkezési szokásoknak köszönhető. 20
Irodalomjegyzék 1. Márkus Péter Tóth Tibor: Zajelhárítás OMKT, Budapest, 2003. 2. Szentmártony Tibor: Zajtalanítás Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1963. 3. J.R. Hassall K. Zaveri: Acoustic Noise Measurements Brüel & Kjær, Dánia, 1979. 4. Brüel & Kjær: Noise Control, Principles and Practice Brüel & Kjær, Dánia, 1982. 5. Tarnóczy Tamás: Akusztika Hangnyomás, hangosság, zajosság Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 6. Moser Miklós Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 7. Dr. Kurutz Imre Dr. Szentmártony Tibor: A műszaki akusztika alapjai Műegyetemi kiadó, Budapest, 2001. 8. Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai Terc könyvkiadó, Budapest, 2003. 9. P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 10. http://hu.wikipedia.org 11. http://www.bksv.com 21