LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS"

Rebeka Mezeiné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 XI. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA KOLOZSVÁR, MÁJUS LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS BÖJTE ANDREA LIVIA BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAK. IV. ÉV.

2 A VASÚTON VONATOKON DR. BERKESY LÁSZLÓ, HORVÁTH ZOLTÁN BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ÉLET ÉS FÖLD TUDOMÁNYOK TANSZÉK, KÖRNYEZETFIZIKA, KÉMIA ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK

3 Bevezető Vizsgálataim célja meghatározni azt, hogy a vasúti közlekedés folyamán a lakosság milyen zajszennyezésnek van kitéve. A modern közlekedési eszközöktől elvárjuk, hogy minél kevesebb zajt keltsenek, ennek ellenére nap mint nap tapasztaljuk, hogy a zaj egyre növekszik. A technikai vívmányok nem természetszerűleg hozzák magukkal a zaj csökkenését. Ahhoz, hogy lecsökkenthessük a zajforrásokat, meg kell állapítani annak mértékeit: milyenségét, intenzitását, típusát. A vasúti közlekedés során az utazók nem is veszik észre, hogy lényegében mekkora zajnak vannak kitéve. A modern vonatokon garantálva van legalábbis papíron, hogy a zajszint a megengedett határok (65 db) alatt van. Vizsgálataim során ennek ellenkezőjét tapasztaltam, igy egy gyorsvonaton még a legkisebb mért érték is meghaladja a megengedett értéket. A zajárnyékolás pedig csak néhány helyen látható, így a vasúti közlekedés nemcsak az utazók, hanem a vasút mellett lakók életét is szomorítja

A technikai vívmányok nem természetszerűleg hozzák magukkal a zaj csökkenését. Ahhoz, hogy lecsökkenthessük a zajforrásokat, meg kell állapítani annak mértékeit: milyenségét, intenzitását, típusát.

4 Mérőműszer A zaj mérésére nagyon sok módszert alkalmaznak, viszont a Brüel Kjaer által kidolgozott szonométer vagy integráló decibelmétert fogadták el a szakemberek. Az általam használt műszer egy MAXWELL MX típus volt. Mérési határa a 0-90 db (Low), illetve db (High) közötti, így sikeresen lehetett belső, illetve külső zajszennyezést mérni. A törvényes előírásoknak megfelelően, a mérési feltételeket betartván határoztuk meg a mérési pontokat: a személyszállító vagonok előterében, a folyósón, a fülkékben, a mosdókban, illetve a csomagtartókban. Az ütközőkön nem mértünk, mivel azt a gyártó amúgy sem szigeteli. A méréseket a mozgásban levő vonaton, így a váltókon való áthaladás, az alagútakban, lassítás, illetve gyorsulás ideje alatt végeztük. Ezen kívül még az állomásban veszteglő vonatban levő zajra is vettünk fel értékeket. A nappali mérések eredményeit az 1., az éjszakai mérések eredményeit a 2. táblázat mutatja be részletesen gyorsvonat esetében.

A törvényes előírásoknak megfelelően, a mérési feltételeket betartván határoztuk meg a mérési pontokat: a személyszállító vagonok előterében, a folyósón, a fülkékben, a mosdókban, illetve a

5 1.táblázat. Vonaton mért nappali zajértékek Vonat Állomásban Sínen(megy) Síncsere Alagútban Lassításkor Fülke 70,8 74,1 75,1 73,2 72,3 92,8 91,7 90,1 97,8 96,7 94,7 98,9 96,7 97,5 95,5 91,7 89,1 88,6 86,3 91,6 96,5 91,8 92,3 89,4 90,1 Folyósó 72,9 69,8 70,2 66,2 71,3 95,1 93,6 90,8 99,4 97,3 97,5 98,3 95,7 98,4 97,2 94,0 95,4 96,8 97,8 95,4 99,2 100,3 98,1 99,7 94,4 2.táblázat. Vonaton mért éjszakai zaj értékek Vonat Állomásban Sínen (megy) Síncsere Alagútban Lassításkor Fülke 64,7 62,5 74,3 64,9 65,1 87,5 91,7 88,6 82,4 85,2 92,2 95,0 98,4 94,7 91,9 87,9 90,2 89,9 90,7 91,3 87,5 93,3 90,0 92,1 94,2 1-2.ábra. CFR gyorsvonatok

96,7 97,5 95,5 91,7 89,1 88,6 86,3 91,6 96,5 91,8 92,3 89,4 90,1 Folyósó 72,9 69,8 70,2 66,2 71,3 95,1 93,6 90,8 99,4 97,3 97,5 98,3 95,7 98,4 97,2 94,0 95,4

6 A gyártók zöme a vonatokat munkahelynek minősítik, hiszen a vasút dolgozóiról van szó. Így az utazók zöme nagyobb zajszintnek (kb. 82 db) van kitéve (lásd a 3. táblázat). 3. táblázat. Különböző vonatok zajszintjei Előtérben (db) Folyósón(dB) Fülkében(dB) Mosdóban(dB) Csomagtérben(dB) Gyorsvonat Villamos személyvonat Motoros személyvonat Kék Nyíl gyorsvonat Emeletes személyvonat

7 Zajszint a vonatokon db Gyorsvonat Villamos személyvonat Motoros személyvonat Kék Nyíl gyorsvonat Emeletes személyvonat 3. ábra. Különböző vonatok zajszintjei 4. ábra. Villamos személyvonat

2 82 Gyorsvonat Villamos személyvonat Motoros személyvonat

8 Fiziológiai hatások A zaj által okozott károsodások legtöbbször hosszú idő eltelte után jelentkeznek, ezért nehéz az összefüggést a károsodás és a zaj között megállapítani. A zajnak az emberre gyakorolt hatása következtében jelentkező károsodások: - fülzúgás - időleges siketség - hallószőrzet romlása halláskárosodás - hallásvesztés 5. ábra. Hallószőröcskék károsodás előtt, illetve után.

A zajnak az emberre gyakorolt hatása következtében jelentkező károsodások: - fülzúgás - időleges

9 Következtetések, megoldási javaslatok A vonatok zömében a megengedett zajszintet meghaladó értékeket mértünk. Azt is leszögezhetjük, hogy a vonatok szigetelésével jócskán lecsökkenthető a zajszint. A nemzetközileg elfogadott normák hazai szinten nem megvalósíthatóak, mert még mindig kevés szakember van ebben a szakmában. Megoldási javaslatok: - a vagonok újrahasználatba adása előtti zajmérések, - a még közlekedő vagonok esetében pedig könnyűhabos szigetelés, - a mozdonyok esetében pedig rezgéscsillapítók, illetve hangtompítók alkalmazása, - az utasterek belsőszellőztetésének kialakítása, - az ajtók automatizálása, - az utazóközönség pozitív hozzáállása.

A nemzetközileg elfogadott normák hazai szinten nem megvalósíthatóak, mert még mindig kevés szakember van ebben a szakmában.

10 Könyvészet: 1. Brückner, J., 1965, Akusztika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2. Citrad, S., 1975, Zaj- és rezgésmérés, Műszaki Könyvkadó, Budapest 3. Edward, W., 1998, Definitions, conversions, and calculations for occupational safety and health professionals, CRC Press LLC, United States 4. Jakob, I., 1999, Environmental impact statements, CRC Press LLC, United States 5. Kovács, A., 1986, Zajvédelmi ismeretek és módszerek. Kézirat, NME, Miskolc 6. Kammerer, B., 1990, A zaj elleni védekezés egészségvédelem, Műszaki Információk Környezetvédelem, 6 sz. 7. Móser, M., Pálmai, Gy., 1999, A környezetvédelem alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 8. Nagy, L., Tóth, L., 1965, Az ipari zaj csökkentése, Munkavédelmi könyvtár, 16. kötet, Tancsics, Budapest 9. Pota, Gy., 1990, Zajvédelem. Kézirat, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest 10. Sántha, A., 1996, Környezetgazdálkodás, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest 11. Szalay, B., 1982, Fizika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 12. Szentmártony, T., 1963, Zajtalanítás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 13. XXX, 2004, Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Complex Kiadó, Budapest

, 1999, Environmental impact statements, CRC Press LLC, United States 5. Kovács, A., 1986, Zajvédelmi ismeretek és módszerek. Kézirat, NME, Miskolc 6. Kammerer, B.

Hasonló dokumentumok

AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI CAMPUS ÉSZAKI TÖMBJÉNEK ZAJSZINT- MÉRÉSE

AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI CAMPUS ÉSZAKI TÖMBJÉNEK ZAJSZINT- MÉRÉSE 1 Készítette: Simon Andrea Környezettan B.Sc. Témavezető: Pávó Gyula Budapest, 2010. Június 29. VÁZLAT Bevezetés Mérőműszer bemutatása Mérési