JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VÁLTOZÁS 2015. Széll Zoltánné elıadása A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BİVÜLÉSE Nem terjed ki a biztosítás egyebek mellett az Szja törvény 1/B. hatálya alá tartozó természetes személyre. 2015. január 1-jétıl nem válhatnak biztosítottá, a megszerzett jövedelmükkel összefüggésben 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A 16 százalékos adót és az egészségügyi hozzájárulást - fıszabály szerint Magyarország elhagyását megelızıen vallja be és fizeti azt meg. A bevallást a NAV által rendszeresített 53 INT jelő magyar és angol nyelvő nyomtatványon kell megtenni. 2 1
KÜLFÖLDI ELİADÓMŐVÉSZ ADÓZÁSA A külföldi illetıségő elıadómővész (zenész, énekes, színész, bábmővész, táncmővész, cirkuszi és más hasonló elıadómővész, segédszínész, statiszta) választhatja, hogy az e tevékenységébıl kifizetınek nem minısülı személytıl származó, belföldön adóköteles bevételének 70 százalékát tekinti jövedelemnek. A bevétel része a költségtérítés és a biztosított szállás ellenértéke. Az így számított jövedelem nem része az összevont adóalapnak. A választás feltétele, hogy bármely 12 hónapos idıszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a Tbj. szerint nem minısül belföldinek. Nem önálló tevékenység esetén, ha a bevétel összege másként nem állapítható meg, a tevékenység szokásos díjazásának a belföldi napokkal arányos része tekinthetı bevételnek. Ha bevétel bármely 12 hónapos idıszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számítani. Ha meghaladja, az értékhatár túllépését követıen az adót a 200 ezer forint bevétel figyelembe vételével megállapított jövedelem után kell megfizetni. 3 A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ NEM ESİ KÜLFÖLDI KIKÜLDÖTT A hatályos rendelkezések szerint a biztosítás nem terjed ki: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkezı és külföldinek minısülı munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerıkölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az elızı belföldi munkavégzés befejezésétıl számítva három év nem telt el. 4 2
VÁLTOZÁS A kiküldetés, kirendelés, munkaerı-kölcsönzés két éves idıtartamát 2013. január 1-je helyett 2013. július 1- jétıl kell számítani és a biztosítási kötelezettség, legkorábban 2015. július 1-jével jöhet létre. A szabályt alkalmazni kell a 2013. július 1-jét megelızıen kezdıdött kiküldetés esetén is. 5 PÉLDA A kínai székhelyő vállalkozás 2013. január 10-én egy kínai mérnököt küldött magyarországi érdekeltségébe tartozó vállalathoz, hogy az összeszerelı mőhely üzembeállítását felügyelje. A projekt elırelátható megvalósítási ideje 2014. október 31. volt, de elıre nem látható körülmények miatt a kiküldetés idıtartama 2015. május 10-ig meghosszabbodik. Mivel a biztosítási kötelezettség alól történı mentesítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a két éves idıtartamot a 2013. július 1-je elıtt megkezdett kiküldetés esetében is 2013. július 1-jétıl kell számítani, a mérnököt annak ellenére sem vonjuk be a kötelezı Tb. rendszerébe, hogy a kiküldetésének valós idıtartama 6a 24 hónapot meghaladja. 3
JÁRULÉKALAPOT KÉPEZİ JÖVEDELEM FOGALMA: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerzıdés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerzıdésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerzıdés alapján végzik, a szerzıdésben meghatározott díj havi összege. 7 KIEGÉSZÍTİ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ ÜGYVEZETİK NYUGDÍJJÁRULÉK ALAPJA A kiegészítı tevékenységet folytató ügyvezetık esetében a nyugdíjjárulék alapjaként az ügyvezetıi tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelmet kell számba venni. A kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszőnése után kifizetett, a személyes közremőködés ügyvezetıi tevékenység alapján járó járulékalapot képezı jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. 8 4
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekrıl szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendı egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint). 9 BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL NEM RENDELKEZİ MAGÁNSZEMÉLY JÁRULÉKFIZETÉSE Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Új szabály: Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenıleges hatállyal törli a külföldön élı magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlıen igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy a) huzamos ideje, életvitelszerően Magyarország területén kívül tartózkodik, és b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. 10 5
A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNYT ÉRINTİ MÓDOSÍTÁS A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelıleget megállapító munkáltatónak minısül vagy olyan kifizetınek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. 11 A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ELSZÁMOLÁSA A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, a még igényelhetı családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. 12 6
EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS 13 AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS ALÓL MENTES JÖVEDELMEK KIEGÉSZÍTÉSE: nem kell hozzájárulást fizetni az egészségkárosodást szenvedett bányászoknak a Magyar Államkincstár által folyósított kereset-kiegészítéssel összefüggésben. (Szja-tv. alkalmazásában bérjövedelemnek minısül, kifizetıként 27% eho kötelezettség merült fel.) 14 7
MAGÁNSZEMÉLYT TERHELİ 14 SZÁZALÉKOS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS Osztaléknak minısül egyebek mellett a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevı) tagja részére a társaság nyereségébıl való részesedésként kifizetett összeg. [Szja tv. 66. változása] 15 BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK A kifizetı az Szja tv. 71. szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után figyelemmel az Szja tv. 70. (4) bekezdésére 14 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást fizet. A béren kívüli juttatásnak nem minısülı [Szja tv. 70. ] szerinti egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után az eho mértéke 27 százalék. 16 8
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ 17 AZ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYA az adóalap megállapításának különös szabályait, vagyis a minimum adóalap után a szociális hozzájárulási adót hasonlóan a járulékfizetés szabályaihoz csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni [Szocho tv. 458. (6) bekezdés.] 18 9
PÉLDA: Egy kft. személyesen közremőködést vállaló más kifizetıvel adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban nem álló tagja személyes közremőködésére tekintettel díjazásban nem részesül. Az említett személy a társaság vezetı tisztségviselıje is, az ügyvezetıi feladatokat napi 4 órás részmunkaidıben látja el, munkabére havi 60 000 forint. Ebben az esetben a társaság kifizetıi minıségben a személyes közremőködési kötelezettséget eredményezı tagi jogviszonyra tekintettel a szociális hozzájárulási adót havonta a minimálbér 112, 5 százaléka után, míg a munkaviszonyra tekintettel a tényleges adóalap, 19 azaz 60 000 forint után köteles megfizetni. KEDVEZMÉNYEK 20 10
MEGSZŐNİ KEDVEZMÉNYEK A költségvetési szerv kifizetı 2015. január 1-jétıl nem érvényesíthet adókedvezményt: a szakképzettséget nem igénylı munkakörben foglalkoztatott, a tartósan álláskeresı személy, a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti, valamint a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülı, illetve részesült munkavállalója után. A START-kártyával rendelkezı fiatal után a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetı kedvezmény igénybevételének lehetısége 2014. december 31-el megszőnt. 21 VÁLLALKOZÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTETİ ADÓKEDVEZMÉNY I. Az adókedvezmény érvényesítésére van lehetıség, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag: 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. -ai alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékő. 22 11
VÁLLALKOZÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTETİ ADÓKEDVEZMÉNY II. A megváltozott munkaképességő vállalkozók után érvényesített adókedvezmény csekély összegő (de minimis) támogatásnak minısül, amelyeket kizárólag az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 107. és 108. cikkének a csekély összegő támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani. A csekély összegő támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az elızı három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegő támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelı forint összeget. A megváltozott munkaképességő egyéni vállalkozónak a csekély összegő (de minimis) támogatásról az adóhatóság felé az 58-as számú bevallásban kell adatot szolgáltatnia. 23 KEDVEZMÉNY RÉSZMUNKAIDİS FOGLALKOZTATÁS ESETÉN: a szakképzettséget nem igénylı munkakörben foglalkoztatott, a tartósan álláskeresı személy, a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti munkavállaló, valamint a szabad vállalkozási zónában mőködı vállalkozásokat megilletı kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak, a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkezı kutató, fejlesztı munkavállalót foglalkoztató vállalkozásként kutatóhelynek minısülı kifizetı a kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak, a nemzeti felsıoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevı hallgató vagy doktorjelöltet foglalkoztató vállalkozásként kutatóhelynek minısülı kifizetı a kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak a részmunkaidı és a teljes munkaidı arányában csökkentett része után illeti meg. 24 12
A KISGYERMEKES SZÜLİK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETİ MUNKÁLTATÓI SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓKEDVEZMÉNY BİVÜLÉSE A részmunkaidıben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015-tıl nem kell alkalmazni a kisgyermekes szülık után érvényesíthetı munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjának megállapítása során. 25 NEMZETKÖZI ÜGYEK 26 13
JOGALKALMAZÁS MAGYARORSZÁGON A Tbj. rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: Közösségi rendelet), illetve a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. A szociális hozzájárulási adókötelezettség teljesítése során a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésével azonosan az Európai Unió kötelezı jogi aktusának vagy a nemzetközi szerzıdésnek a rendelkezését kell alkalmazni. 27 EU RENDELET 2010. május 1-jétıl alkalmazandó a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 14
NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK I. Hatályos egyezmények: Bosznia-Hercegovina Montenegró Kanada Québec Ausztrália Mongólia Koreai Köztársaság India Japán Moldova Folyamatban lévő tárgyalások: Macedónia USA Új-Zéland Oroszország Ukrajna Albánia Törökország Közel jövőben hatályba lépő: Szerbia 2014. december 1-jétől Ukrajna* Oroszország* Szerbia* Koszovó* Macedónia* régi szociálpolitikai egyezmények 29 ÚJ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI EGYEZMÉNY MAGYARORSZÁG ÉS A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT [2013. ÉVI CCXXXIII. TÖRVÉNY] Alkalmazandó: 2014. november 1-jétıl Magyarország tekintetében a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendı járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra, vonatkozó törvényekre és rendeletekre terjed ki. 30 15
SZEMÉLYI HATÁLY Az Egyezmény alkalmazandó: a) mindazon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerzıdı Fél joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint b) azon személyekre, akik az ellátásra való jogosultságukat az a) pontban meghatározott személytıl származtatják az adott Szerzıdı Fél hatályos jogszabályai szerint. 31 AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Munkavégzés helyének elve Nemzárjakiakettősbiztosítást pl.hamindkét államban külön munkavállalói/vállalkozói tevékenységet végez Kiküldöttekre, tengerészekre, repülıgépek hajózó személyzetére és közszolgálati jogviszonyban álló személyekre vonatkozó különleges rendelkezések Kiküldetés időtartama: 24 hónap 32 16
EGYÉB VÁLTOZÁSOK 33 1. Bıvítésre kerül a fıállású kisadózó személyekkel összefüggésben bejelentendı adatok köre: a magánszemélyek TAJ-számát is tartalmaznia kell a bejelentésnek, nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre a magánszemély biztosítása. Nem kell ezentúl havonta megismételniük a kisadózó egyéni vállalkozónak a tételes adó megfizetése alóli mentesüléshez szükséges bejelentésüket abban az esetben, ha szüneteltetik a tevékenységüket. 34 17
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET 35 18