Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK
Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo com valamivel együtt peto értelmet szerez Kommunikációs kommunikatív kommunikációs folyamat beszédaktus
Kommunikatív kompetencia szerepe tucatnyi tudományterületen, a közoktatásban, a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó 2010) Szóbeli vizsgák Felvételi beszélgetések Állásinterjúk Megbeszélések Stb.
Kommunikatív kompetencia és a spontán beszéd Langenmayr: a beszédtempó és a szünettartás összefügg a meggyőzőerővel Meggyőző beszéd: tiszta artikuláció, változatos tempó, folyamatos beszéd, ügyel a szünettartásra és a prozódiára Spontán beszéd: nyelvi tervezés és produkció egyidőben, elnagyolt artikuláció, megakadások
Megakadásjelenségek beszéléskor ejtett hiba, amelyben a beszédhangok és szavak hibásan ejtődnek vagy átszerveződnek (Berko Gleason Bernstein Ratner 1998) Fogalmi előkészítés Nyelvi átalakítás Fonológiai tervezés Mentális lexikon Artikulációs tervezés A beszédprodukció modellje
Megakadásjelenségek típusai (Gósy 2009) Bizonytalansági - Hezitálás - Szünet a szóban - Nyújtás - Ismétlés - Töltelékszó - Újraindítás Magyar kutatások: Huszár 1998 Gósy 2002,2003,2004. Markó 2004: monológikus szövegek Horváth 2004: párbeszédek Szabó E. 2004: nyelvi játékok Menyhárt: életkor függvényében Hiba típusú - Morfológiai, szintaktikai hiba - Kontamináció - Téves szótalálás - Nyelvem hegyén van (TOT) - Perszeveráció - Anticipáció - Metatézis - Egyszerű nyelvbotlás - Többféleképpen osztályozható jelenség
Kutatási kérdések 1. Hatással van-e a beszélő szakmai és kommunikációs kompetenciája a spontán beszédére? 2. Hogyan jelennek meg ezek a kompetenciák a spontán beszédben?
Anyag, módszer, kísérleti személyek BEA spontán beszéd adatbázis 20 férfi (20-40 éves, ép hallók, ép beszédűek) 2-2 beszédrészlete: 1. a munkájáról beszél 2. kísérletvezető által adott téma Szempontok: 1. szakmai tapasztalat (<5 év, 5 év<) 2. tiszta artikuláció, gondosan tervezett beszéd (munkavégzés feltétele/nem elvárás) 4 alcsoport (5-55 fő): <5 év, komm. komp. nem elvárás (1), 5 év<, komm. komp. nem elvárás (2), <5 év, komm. komp. elvárás (3), 5 év<, komm. komp. elvárás (4) PRATT: beszédszakaszok, szünetek jelölése Megakadások, szünetek aránya a beszéd teljes időtartamára vetítve
Eredmények: Szünet és beszéd aránya 1. szöveg: munka 2. szöveg: kísérletvezető témája 35 31,51 29,55 30,04 29,99 % 30 25 20 15 10 5 24,95 18,52 23,73 24,52 0 max. 5 év, NK min. 5 év, NK max. 5 év, K min. 5 év, K Szakmájukban hasonló mértékű tapasztalattal rendelkező adatközlők esetében a különbség 6,56% és 6,31% (1. szöveg), 11,03% és 5,47 (2. szöveg). Mindkét szöveg esetében azok tartottak kevesebb szünetet, akik esetében elvárt a jó kommunikációs készség.
Megakadásjelenségek a beszélők két szövegében 1. szöveg: munka, hobbi - 1878 db bizonytalanságból eredő megakadás - 294 db hiba típusú megakadás 2. szöveg: kísérletvezető adja - 1719 db bizonytalanságból eredő megakadás - 297 db hiba típusú megakadás Százalékos arány az összes megakadáshoz vizsonyítva % % 100 50 100 50 0 86,46 13,54 0 Bizonytalanság Hiba Százalékos arány az összes megakadáshoz viszonyítva 85,27 14,73 Bizonytalanság Hiba
Bizonytalanságból eredő megakadások 1. szöveg: munka 2. szöveg: kísérletvezető témája 12 10 9,31 10,24 9,22 11,11 szó/ megakadás 8 6 4 6,5 6,93 6,6 6,93 2 0 max. 5 év, NK min. 5 év, NK max. 5 év, K min. 5 év, K Az 1. szöveg esetében 2,81 és 2,66 szóval többet ejtettek megakadás nélkül azok, akiktől elvárt a megfelelő kommunikációs készség a munkavégzés során. Még nagyobb különbség a 2. szöveg adatai alapján (3,31 és 4.18 szó/megakadás)
Hiba típusú megakadások 1. szöveg: munka 2. szöveg: kísérletvezető témája 140 133,17 120 szó/ megakadás 100 80 60 40 47,57 50,55 53,55 50,29 45,7 45,89 92,08 20 0 max. 5 év, NK min. 5 év, NK max. 5 év, K min. 5 év, K A legritkábban mindkét szöveg esetében azok ejtettek hiba típusú megakadást, akik szakmailag tapasztaltabbak voltak és magasabb szintű kommunikációs kompetenciával rendelkeztek. A többi csoport adatai alapján sem a szakmai, sem a kommunikációs kompetencia szintje nem befolyásol jelentősen.
Példák hiba típusú megakadásokra - státusz üresedés kapcsán kerültem még ööö most már majdnem tizenöt éve főiskolára és meg kellett bele kellett jönni ebbe a gazdasági szaknyelvbe (változtatás) - kifejezetten közlék közlekedés biztonsági témával foglalkozó (anticipáció) - volt motorversenyeen tehát hogy ő motorhelyezést mondom motorversenyeken elért helyezést (kontamináció) - mutatták a videót és és i ööö aa videán fent van (TOT) - mi be későn érő típusok most fogom lerakni az érettségit (morfológiai, szintaktikai hiba) - a házak szebbek voltak és kul rendezettebbek voltak (téves szókezdés) - akkor volt a Sziget Félsziget Fesztivál (téves szótalálás)
Összegzés, következtetések 1. A beszélő kommunikációs kompetenciája és annak mértéke hatással van spontán beszédére: - egységnyi idő alatt kevesebb szünet - ritkábban fordulnak elő megakadásjelenségek 2. A szakmai kompetencia kevésbé meghatározó, azonban azoknál a beszélőknél, akik 5 évnél több tapasztalattal rendelkeztek a szakmájukban átlagosan 1,35%-kal jobb szünet-beszédidő arányt tapasztaltunk. Emellett ritkábban fordultak elő hiba típusú megakadások az ő beszédükben, amikor a munkájukról beszéltek. További kutatások a témában, percepciós vizsgálatok, melyek eredményei alapján további kompetenciafejlesztő gyakorlatok dolgozhatók ki.
Köszönöm a figyelmet!