AZ ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI OSZTÁLY 2010. ÉVI BESZÁMOLÓJA

0 AZ ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI OSZTÁLY 2010. ÉVI BESZÁMOLÓJA

1 AZ ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI OSZTÁLY Fİ KUTATÁSI FELADATAI 2010-BEN 1. Elméleti nyelvészeti és grammatikai kutatások Mondattani kutatások A Magyar generatív történeti szintaxis projektum munkálatainak folytatása. (Forrás: OTKA NK 78074), a teljes ómagyar kori adatbázis kiépítése, az annotáció megkezdése, az ómagyar kori mondattani változások elemzése. A normalizálás kiterjesztése a nyelvemlékek nagyobb halmazára, és a korpusz bıvítésének koordinálása. A magyar nyelvemlékekben megfigyelhetı mondattani változások, ezen belül is a funkcionális kategóriák alakulásának generatív mondattani keretben való tanulmányozása. Tanulmányok elkészítése az ómagyar fınévi szerkezet történeti vizsgálatáról (névelıhasználat, birtokos szerkezetek). A szintaxis és a prozódia kölcsönhatásainak vizsgálata fókuszos mondatokban. Az alanyból és tárgyból történı kiemelés derivációs modelljének finomhangolása. A csonkolt vonzat szerepő tagmondatok operátormozgatásos elemzésének egyesítése egy referencialitás-alapú megközelítéssel. A szintaktikai lokalitás-feltételek hatásának vizsgálata a fınévi kifejezések hatókör-értelmezési lehetıségeire. Monografikus mő készítése a magyar mondat fı szórendi alternációinak témájáról. Angol nyelvő kötet szerkesztése és nemzetközi kiadónál történı megjelentetése a szintaktikai lokalitás minimalista megközelítéseinek témakörében (forrás: OTKA NF 53757). A magyar nyelv áthelyezést tartalmazó szerkezeteiben megfigyelhetı lokalitási hatások empirikus felmérése magnitude estimation módszerrel (együttmőködésben a Tübingeni Egyetem és a Leideni Egyetem kutatóival) (forrás: OTKA IN 81796). Magyar nyelvtani (szintaxis, morfológia) kutatások: az Átfogó magyar nyelvtani leírás c. projektum véglegesítése, a munkacsoport összeállítása, a kutatási terv pályázati elıkészítése és beadása. A Routledge Publishers által kezdeményezett (külföldi társszerzıs) magyar nyelvtani kézikönyv (monográfia) elıkészítése. Az esetfogalom grammatikaelméleti problémáinak tisztázása a különbözı grammatikaelméleteken belül. A szintaxis szimmetriajelenségeinek és ezek jelentıségének további vizsgálata. Fonológiai és morfológiai kutatások A fonetikai zöngésség mérésének pontosítása, a szonoránsok fonetikai és fonológiai zöngésségének vizsgálata, a zöngésség észlelésének vizsgálata percepciós kísérletekkel. A variáció és opcionalitás leírása a magyar morfofonológiában. Folytatódik az analógiás nyelvi leírás módszertanának kidolgozása, téma: a magyar kötıhangzók problémája. A 2009-ben megtervezett és implementált asszociatív memóriamodellel kapcsolatos kísérletek, alkalmazások, errıl publikációk készítése. Optimális esszék a magyar fonológiáról címmel monográfia készítése., többek között a /h/, a /j/ és a /v/ felemás viselkedése, a zöngésségi hasonulás, a magánhangzó-harmónia és egyéb jelenségek optimalitáselméleti elemzésérıl. Szemantikai kutatások A magyar fókusz: operátor vagy predikátum? c. kutatásban (forrás: OTKA PD 77674) az ú.n. rekonstrukciós hatások elemzésének véglegesítése, a csak jelentésének megadása, az utalószók és a fókusz relációinak feltárása. A magyar felkiáltó mondatok interpretációja, különös tekintettel a bennük elıforduló diskurzus-partikulákra. (Forrás: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj). A magyar eldöntendı kérdések pragmatikai tulajdonságainak vizsgálata. A magyar posztverbális kvantorok hangsúlyviszonyai és hatóköre közötti összefüggések valamint a magyar topik és kontrasztív topik szerepő összetevık prozódiai tulajdonságainak kísérleti vizsgálata (forrás: OTKA F 68139).

2 2. Kísérletes nyelvészeti kutatások Neurolingvisztikai kutatások A nyelvi rekurzió neurolingvisztikai alapjait vizsgáló projektumban a mondattani szerkezeti rekurzív mőveletek, a szemantikai/tudatelméleti beágyazások, valamint a többszörösen összetett szavak rekurzív felépítés képességeinek leírása az ép, afáziás és Alzheimer-kóros vizsgálati személyek tesztelésének eredményei alapján; a három csoport teljesítményének összehasonlítása. A szintaktikai szerkezet produkciója és megértése javulásának leírása agrammatikus afázia esetén spontán beszéd és képmegnevezési feladatokban (forrás: OTKA NK 72461). Alzheimer-kóros betegek, enyhe kognitív zavarral küzdık és ép idıs kontrollok spontán beszéde idıi sajátosságainak analízise, és ennek korrelációi a vizsgálati csoportok verbális munkamemóriájának kapacitásváltozásaival. Az Alzheimer-kór korai nyelvi elıjeleinek és további nyelvi jellemzıinek részleges feltárása (forrás: OTKA K 68666). A figuratív nyelv megértésének vizsgálata gyerekek körében címő disszertációhoz kapcsolódóan az: irónia, társalgási implikatúrák, indirekt kérések megértését vizsgáló tesztek elvégzése kidolgozása, készítése, értékelése. A nyelvbotlásos, ép és demens, idıskori, valamint Alzheimer-kór melletti hangalaktévesztéses adatok alapján, valamint a patológiás nyelvelsajátítási adatok alapján a deviáns szekvenciaszervezési sajátosságokat tartalmazó korpuszok strukturált adatbázissá történı feldolgozásának folytatása. Pszicholingvisztikai kutatások A vonatkozó mellékmondatok elsajátítását vizsgáló kutatás feladatai a CHILDES-adatbázis magyar anyagán alapuló korpuszelemzés, a kiváltott produkciós és mondatismétléses módszerrel nyert adatok feldolgozása, összevetése a mondatmegértési adatokkal, és az eredmények értékelése és publikálása. Az összefüggı elbeszélı beszéd grammatikájának vizsgálata kiváltott narratívák módszerével tipikus és zavart nyelvi fejlıdéső óvodáskorú gyerekek körében. A spontán elbeszélı beszéd rögzítése és elemzése a CHILDES-adatbázis formátumaiban és algoritmusaival. Az esetjelölés produkciójának vizsgálata nyelvfejlıdési zavart mutató csoportban és tipikus fejlıdéső gyerekeknél. A nyelvfejlıdési zavar és a nemnyelvi képességek kapcsolatának további vizsgálata a végrehajtófunkciók vizsgálatán keresztül. A korai nyelvi fejlıdés vizsgálata, a kétéves gyerekekre jellemzı nyelvi fejlettség normatív szintjének azonosítása a MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) magyar adaptációjával. 3. Két- és többnyelvőségi vizsgálatok, társadalmi nyelvészet A Többnyelvőségi Kutatóközpont mőködtetése A kétnyelvőség, az oktatás és a nyelvmegırzés összefüggéseinek elemzése; a nyelvi revitalizáció lehetıségeinek feltárása magyarországi és kárpát-medencei vonatkozásban. A Mercator Network of Language Diversity Centers hálózat projektumában a hazai projektkoordinátori és kutatási feladatok folytatása. A kisebbségi oktatás különbözı programtípusai szerepének vizsgálata a kétnyelvőség különféle formái kialakulásában, valamint az anyanyelv megtartásában. Az európai többnyelvőség (1+2 nyelv) megvalósulási lehetıségeinek vizsgálata a kelet-közép-európai régióban és Magyarországon. A magyarországi siket közösség, illetıleg a siketek nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Cigány gyermekek iskolai nyelvhasználatának vizsgálata. A 2009. évi LXXV. tv. (a magyar jelnyelvrıl és annak használatáról) megvalósításához kapcsolódó projektek kidolgozása, szakmai irányítása. Forrás: EACEA Lifelong Learning Programme EAC/30/07 (Mercator), DILING FP6 SSA no 029124) uniós projektum utófinanszírozása

3 Kisebbségi nyelvek leíró nyelvtana A romani és a beás nyelv nyelvhasználatával kapcsolatos nyelvi ideológiák vizsgálata: a cigány nyelvekrıl kialakult nyelvi ideológiák szerepe a roma/cigány közösségeken belüli társadalmi különbségek, hierarchiák létrehozásában. AZ OSZTÁLY 2010-ES TERVÉTİL VALÓ ELTÉRÉSEK 1. Az asszociatív memóriamodell alkalmazása egyelıre késlekedik, mivel nem volt megfelelı mennyiségő munkaerı hozzá; az ebben a témakörben készített egyetlen publikáció (az ÁNYT számítógépes nyelvészeti különszámában) a kötet meg nem jelenése miatt, önhibánkon kívül meghiúsult. 2. A nyelvbotlásos, ép és demens, idıskori és Alzheimer-kór melletti hangalak-tévesztéses adatok alapján, valamint a patológiás nyelvelsajátítási adatok alapján a deviáns szekvenciaszervezési sajátosságokat tartalmazó korpuszok strukturált adatbázissá történı feldolgozásának folytatása a vezetı kutató külföldi lektori munkája és fizetésnélküli szabadsága okán szüneteltek.

4 II. AZ ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI OSZTÁLY 2010-BEN ELÉRT KIEMELKEDİ KUTATÁSI ÉS MÁS JELLEGŐ EREDMÉNYEK (Bolddal a rövid változat!) Elméleti nyelvészeti és grammatikai kutatások Mondattani kutatások 1. A Magyar generatív történeti szintaxis projektum munkálatai keretében:. (Forrás: OTKA NK 78074), Megtörtént az ómagyar szöveganyag digitalizálása és részleges normalizálása, és elkészült hozzá egy keresıprogram is. Tanulmányok készültek az ómagyar mondatszerkezet egészérıl és ezen belül a funkcionális kategóriák alakulásáról, az ómagyar fınévi szerkezet történetérıl (névelıhasználat, birtokos szerkezetek), és a mondatszerkezet egyéb elemeirıl valamint az ısmagyar és ómagyar kor közötti változásokról. Eredményeikrıl mintegy 20 hazai és nemzetközi elıadásban számoltak be, ezek lektorált kiadványokban való megjelentetése folyamatban van. Tanulmányozták az ómagyar tagadó szerkezeteket tanulmányozta, és egy a Jespersenihez hasonló negatív ciklust figyeltek meg a 12-14. századi magyarban. Jellemezték az ısmagyar SOV szórendnek az ómagyar SVO szórenddé való átalakulását, a változás okával és bizonyítékait. Tanulmányt készítettek a mai magyar nyelv fókusz-elıfeltevés szerkezet elıfeltevés elemérıl továbbá a mellérendelı alannyal és tárggyal való igei egyeztetésrıl. Az adatbázis-alprojektum keretében megtörtént az ómagyar szöveganyag digitalizálása (azaz, részint begépelése, részint szkennelése és OCR-ezése), valamint elkészült a szövegek helyesírásilag normalizált változata. Elkészült egy keresıprogram is, most a digitalizált anyagnak a keresıbe való feltöltése folyik. Megindult a szövegek ún. morfológiai normalizálása, azaz, az automatikus morfológiai elemzésre való elıkészítése. A szintaktikai alprogram keretében hetente két szeminárium keretében folyt az ómagyar kódexek tanulmányozása, valamint a kurrens szakirodalom megbeszélése. Tanulmányok készültek az ómagyar fınévi csoport szerkezetérıl, a birtokos szerkezetrıl, a személyes és a visszaható névmások megoszlásáról, a névutós szerkezetrıl, az igeneves szerkezetekrıl, a feltételes és a felszólító mód használatáról, a tagadó szerkezetekrıl, az ige-igekötı szórend használatáról, az SOV szórend SVO-vá alakulásáról, valamint a hasonlító mellékmondatról. A projektum tagjai számos konferencián tartottak elıadásokat pl. Nemzetközi Finnugor Kongresszus Piliscsaba, Nyelvelmélet és diakrónia Piliscsaba, A nyelvtörténeti adat: érvény és értelmezés Nyelvtudományi Intézet, A szinkról nyelvleírás kapcsolata a diakróniával Kolozsvár, Az alanyi névmások története - Berlin. Három elıadással részt vettek a legrangosabb nemzetközi generatív nyelvtörténeti konferencián, a DIGS-en is, melyet 2010 nyarán Cambridge-ben rendeztek. Meggyızı szereplésük eredményeképpen felmerült az a javaslat, hogy a 2010-es DIGS-nek a Nyelvtudományi Intézet adjon helyt. A Finnugor Kongresszuson elhangzott elıadás elıreláthatólag folyóiratcikként fog megjelenni, a többi konferencia anyagából lektorált kötet készül a Cambridge-i konferencia anyagából például a Cambridge University Press ad ki kötetet. A nyelvtörténészek nemzetközi közösségébe való integrálódásuk jeleként meghívást kaptak a 2011-es osakai nemzetközi nyelvtörténeti kongresszusra és a 2011-es philadelphiai DIGS-re.

5 Vizsgálták az igekötık kialakulását a magyar nyelv történetében. Az eredmények szerint ez egyrészt a magyar nyelv igeidırendszerének változásával függött össze, másrészt a mondat információs szerkezetének változásával is összefügg. Az ige elıtti információs fókusz-pozíció kialakulása konstrukciótípusonként fokozatosan terjedt el. II./b Párbeszéd a tudomány és a társadalom között A Történeti szintaxis projektum célkitőzései között szereplı adatbázis mindenki számára hozzáférhetı lesz. Ennek részeként 2010-ben az ómagyar szövegek normalizálása zajlott. 2. Generatív nyelvtani és mondattani kutatások 2.1. Elkészítették a fókusznak a szintaxis-prozódia leképezésben betöltött szerepét vizsgáló kísérleteink leíró jellegő elemzését. Véglegesítették az alanyokból és tárgyakból történı kiemelés derivációs modelljét. Az ún. csonkolt vonzat szerepő tagmondatok Haegeman-féle operátormozgatásos elemzését egységesítették a saját, referencialitásalapú megközelítésünkkel. Modellezték a mondatszerkezet egymásra épülı lokális tartományainak hatását a fınévi kifejezések hatókörértelmezési lehetıségeire. Monografikus formában elkészítették a magyar mondat részleges szórendi szabadságának a modelljét a generatív nyelvelmélet ún. minimalista elméletének keretében. A magyar nyelv áthelyezést tartalmazó szerkezeteiben megfigyelhetı lokalitási hatások empirikus felmérését magnitude estimation módszerrel végezték (együttmőködésben a Tübingeni Egyetem és a Leideni Egyetem kutatóival). Kidolgozták a fımondatoktól eltérı szintaxisú mellékmondatok tulajdonságainak levezetését általános mondattani elvekbıl és folyamatokból, mint pl. tagadás hatóköre, referáló kifejezések általános szintaxisa, az operátor-láncok mentén fellépı intervenciós hatások. Szerkesztés alatt áll : A Minimalist Approaches to Syntactic Locality cimő kötet szerkesztés alatt áll. Forrás: OTKA NF 53757. Egyéni kutatások keretében vizsgálták a morfoszintaktikai ingadozások szerepét a nyelvtan i helyesség megítéléseiben. Azt az eredményt kapták, hogy a nyelvtani ítéleteinket akár melodikus szempontok (a ritmus és a rím) is erısen befolyásolhatják, illetve a szintaktikai, szemantikai és fonológiai szabályok bizonyos esetekben erıs kölcsönhatásban állnak. Közös kutatómunka folyt Shinichiro Ishihara potsdami kutatóval. Téma: a magyar prozódiaszintaxis interfész kutatása a tárgyi mellékmondatok prozódiájának és információs szerkezetének összefüggésein keresztül. Megtörtént a korábbi évek kísérleteinek összesítése és elıkészítése publikációra; cikk megírása és megjelentetése. Közös kutatás folyt Jonathan MacDonalddal (Barcelonai Egyetem) Téma: a tagadás és más TP-szintő operátorok (fókusz, univerzális kvantor) hatása a mondat aspektusára. A vizsgálat azt mutatatta, hogy a tagadás nincsen közvetlen hatással az aspektusra (szemben a szakirodalom azon véleményeivel, amelyek szerint a tagadott pontszerő események állapottá válnak). Ezért más elemzést kell kerestek, amely a tagadás és a mondatban elıforduló egyéb elemek (pl. duratív határozók, fókusz, stb) hatóköri viszonyaira épül. A korábbi évek kutatásainak összegzése cikk formában (leadva, lektorálás alatt). Részben önálló, részben Liliane Haegemannal (University of Ghent) folytatott új kutatási projekt Téma: az alárendelt mondatok szintaxisa és szemantikája; az operátor-mozgatás

6 szerepe a beágyazott mondatok referenciális tulajdonságának levezetésében és az ily módon létrejött tagmondatok belsı szintaxisában (kérdıszó-kiemelés, topikalizáció; ún. fımondati jelenségek ). A kutatómunka eddigi eredménye két jelentıs nemzetközi elıadás és egy publikáció. 2.2. A 4 egyetemet és a NYTI-t involváló Átfogó magyar nyelvtani leírás c. országos projekt véglegesítése, a munkacsoport összeállítása, a kutatási terv pályázati elıkészítése és a projekt részletes tervezete elkészült, a 8 munkacsoportot és összesen 38 hazai és külföldi kutatót felölelı munkálatok egyeztetése a csoportvezetı nyelvészekkel megtörtént, a csaknem 100 mft költségtervő kutatási tervet az OTKA nagyköltségő kutatási pályázatára benyújtották, de az elismerı bírálatok ellenére ebben a fordulóban nem nyert. 2.3. Elméleti nyelvészeti szempontú szófajtani kutatásokról két nemzetközi konferencián tartottak elıadást, amelyekbıl angol nyelvő tanulmány készül. 2.4. Az Elegáns Szintaxis elmélet keretében megtalálták a különféle személytelen (imperszonális) alanyok analízisének valószínő sarokpontját, mely szerint a természetes nyelvben a formális logikától eltérıen a jelöletlen változó +human jegyet visel. Továbbfejlesztették a kimerítıen értelmezett fókuszos szerkezeteknek az elemzését a a magyar illetve az univerzális grammatika kereteiben. Megkezdıdött annak az elızetes vizsgálata, hogy a közvetlen evolúciós elıny nélküli minták genezisének feltételei illetve az ilyen jelenségek esetleges közös vonásai megmagyarázhatnak-e valamit a természetes nyelvek szintaxisának tulajdonságaiból. Ezzel kapcsolatosan megtalálták a különféle imperszonális alanyok analízisének valószínő sarokpontját, mely szerint a természetes nyelvben a formális logikától eltérıen a jelöletlen változó +human jegyet visel. Az Elegáns Szintaxis elmélete feltételezi, hogy a természettudományokban nem a szimmetriák, hanem a szimmetriáktól való eltérések szorulnak magyarázatra. Következésképpen, ha és amennyire érvényes módon megszüntetjük a grammatikaelmélet aszimmetriáit, akkor és annyira 'magyarázóbbá' is tettük azt. Ez a megközelítés szükségessé teszi alternatívák felállítását a minimalista elmélet szinte minden fontosabb aszimmetrikus struktúrális alapfogalmával (labelled merge, spec-head, head-complement, probe-goal, c- command stb.) Ebben az elméleti keretben továbbfejlesztették elemzésüket a magyar illetve az univerzális grammatika jellegzetes kimerítıen értelmezett fókuszos strukturáiról. 2.5. A Routledge Publishers által kezdeményezett - külföldi társszerzıvel megírandó - magyar nyelvtani kézikönyv (monográfia) elıkészítı munkálatai lezajlottak, a kézikönyv részletes szinopszisa elkészült, a kiadó elfogadta és a szerzıdést megkötötte. A kötetet kétéves folyamatos munkával 2012 végére kell befejezni. 2.6. Egyéni kutatás keretében lezárult az OTKA PD 73826 számú, "Cross-Categorial Case" címő témája. A kutatás az esettel és a gazdag esetrendszerekkel foglalkozott. A kutatás középpontjában olyan nyelvek álltak, melyekben az eset a predikátumokat jelölı alakok része. Számos új elgondolás szerepelt a projektben, így például a partitivus esetnek a finitséggel, a modalitással, az aspektussal és az evidencialitással, mint funkcionális kategóriákkal, való összekapcsolása. Az empirikus anyagot azok az uráli nyelvcsalád balti-finn ágához tartozó nyelvek adták, amelyek gazdag párhuzamos nominális és igei esetrendszerrel rendelkeznek. A kutatás a formális, kognitív és funkcionális nyelvelmélet módszertanait alkalmazva értelmezte, elemezte az adatokat. További részletek a következı honlapon találhatók:

7 <http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/ccc.html>. Az adatbázisok a következı honlapokon lesznek elérhetık: http://verbclasses.pbworks.com, <http://crosscategorialcase.pbworks.com>. Ugyancsak elkészült egy lexikai szemantikával és számítógépes nyelvészeti adatbázisokkal foglalkozó szakdolgozat monográfiává átdolgozott változata: Reversible lexical databases. II./b Párbeszéd a tudomány és a társadalom között A Magyarországon egyedülálló általános nyelvészeti bevezetı tanköny, illetve ismeretterjesztı kézikönyv, A nyelv és a nyelvek 6. átdolgozott és jelentısen bıvített kiadásának elıkészítése. A könyv a nyellvtudomány egészérıl ad tudományosan megalapozott,teljesen korszerő és ugyanakkor érthetı áttekintést. Az átdolgozás során több fejezet részben vagy teljesen megújult és minden fejezet kiegészült feladatokkal is. Csaknem minden hazai egyetemen és fıiskolán használják a BA-kurzusok számára. A könyv 2011 februárjában jelenik meg. (Három NYTI kutató részvételével) 3. Fonológiai és morfológiai kutatások 3.1. Az analógiás nyelvtanelméletet alkalmazták a magyar nyelv olyan morfonológiai jelenségeinek leírására és értelmezésére mint a defektivitás, a variáció és az allomorfia. Tovább fejlesztették a variáció és az opcionalitás leírásának módszertanát: a különbözı formák párhuzamos létezését azzal magyarázták, hogy a különbözı, egymásnak ellentmondó minták létezése és ezek gyakorisága valamint kivétel nélkülisége határozza meg az ingadozás mértékét. Ezt a megközelítést sikerrel alkalmazták a kötıhangzókkal és a magánhangzó-illeszkedéssel kapcsolatos ingadozásokra. Igazolták, hogy a nyelvi variáció nem véletlenszerő (ahogy a hagyományos elméletek sugallják), hanem olyan területeken jelentkezik, ahogy több, egymásnak ellentmondó nagyjából azonos erısségő analógiás hatás érvényesül, ahol egy analógiás hatás ereje a gyakoriságtól függ. Az asszociatív memóriamodell alkalmazása egyelıre késlekedik, mivel nem volt megfelelı mennyiségő munkaerı hozzá; az ebben a témakörben készített egyetlen publikáció (az ÁNYT számítógépes nyelvészeti különszámában) a kötet meg nem jelenése miatt, önhibánkon kívül meghiúsult. Tovább fejlesztették a variáció és az opcionalitás leírásának módszertanát, különös tekintettel a magyar kötıhangzókra és a magánhangzó-illeszkedésre. Arról van szó, hogy a különbözı formák párhuzamos létezését a fıáramba tartozó elméletek legfeljebb megállapítani tudják, de ha statisztikailag jelentıs mértékben eltérések mutatkoznak a különbözı formák használati gyakorisága között, arról semmit sem tudnak mondani. Az alkalmazott megközelítésben (amely az analógiás megközelítések családjába tartozik) a variáció oka a különbözı létezı, egymásnak ellentmondó minták létezése, és ezek gyakorisága valamint kivétel nélkülisége határozza meg az ingadozás mértékét. Mivel nem áll a rendelkezésünkre olyan korpusz, amelynek segítségével szemantikai és szintaktikai mintákat tárhatnánk fel, kutatásainkat eddig a morfo-fonológiára korlátoztuk. Mint az ez évi publikációs jegyzékbıl kitőnik, az analógiás megközelítést a kötıhangzókkal és a magánhangzó-illeszkedéssel kapcsolatos ingadozásokra alkalmaztuk. 3.2. Az alomorfok és változataik témakörében valamint a magyar magánhangzók osztályairól elkészült két tanulmány (elsı változatban) az Optimális esszék a magyar fonológiáról címő tanulmánykötetbıl két fejezetet írtak meg.

8 3.3. Elkészült. az 1,5 millió tételes elektronikus kiejtési szótár (Magyar szavak elektronikus kiejtési szórára, 2010) elkészült és a világhálón hozzáférhetı (http://magyarbeszed.tmit.bme.hu, http://beszedmuhely.tmit.bme.hu/mksz). 3.4. A zengıhangok és a zöngés réshangok fonológiai viselkedésének fonetikai lehorgonyozhatóságát vizsgálva különösen a részleges zöngésségi neutralizáció akusztikai és percepciós tulajdonságait jellemezték. Az eredmények beszédtechnológiai alkalmazása is lehetséges, fıként a beszédszegmentálás és beszélı normalizálás területén. 3.5. Az angol hangsúlyos magánhangzók eloszlását olyan fonológiai keretben magyarázták, amely megköveteli, hogy a hangsúlyos pozíció szorosan kormányozzon egy ıt követı üres magot. A (hosszú) feszes magánhangzók ekkor csak nyílt szótagban, a rövid laza magánhangzók pedig csak zárt szótagban állhatnak. II/b. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között Egy intézeti munkatárs folyamatos tudományos ismeretterjesztı munkát végzett a http://www.nyest.hu oldalon A nyelvész válaszol rovatban, a NYELVÉSZ fórumon és különbözı publicisztikákban, rendezvényeken. A Tankönyvek nyelvezetének vizsgálata projektum keretében a tankönyvszövegek akkreditálási folyamatába igyekeztek olyan nyelvi-nyelvészeti szempontokat bevinni, amelyeknek jelentıs társadalmi hatásai lehetnek, amennyiben befolyásolhatják a jövı tankönyvelbírálási gyakorlatát. 4. Szemantikai kutatások 4.1. A tagadószót tartalmazó, de nem valamely állítás tagadását jelentı magyar felkiáltó mondatok, ill. a kétféle magyar eldöntendı kérdéstípus szemantikai-pragmatikai tulajdonságait jellemezték. Forrás: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj). Kísérletes kutatások során, a magyar topik ill. kontrasztív topik prozódiájának kísérletes vizsgálata részben alátámasztotta, de a posztverbális kvantorkifejezések hatókörével kapcsolatos eddigi percepciós vizsgálatok nem támasztották alá az eddigi megfigyeléseket. (forrás: OTKA F 68139). 4.2. Elkészült egy áttekintés az információszerkezet magyar nyelvben való kifejezésérıl, és a The Year s Work in English Studies kritikai bibliográfia English Language c. fejezetében a szemantikáról szóló rész. A magyar felkiáltó mondatokra vonatkozó adatok és irodalmi általánosítások áttekintése után empirikus elemzések alapján általánosításokat fogalmaztak meg a tagadó partikulát tartalmazó, de propozícionális tagadást ki nem fejezı magyar felkiáltó mondatok interpretációjával kapcsolatban. n. Általánosításokat fogalmaztak meg a magyar eldöntendı kérdések két szintaktikai típusa pragmatikai tulajdonságainak különbségét illetıen. Eredmény: elıadás (ld. lent), tanulmány folyamatban. A magyar szakirodalomban a szintaktikai topik pozícióban elhelyezkedı, topikként ill. kontrasztív topikként emlegetett összetevık prozódiai tulajdonságait vizsgáltuk kísérletes módszerekkel, Mády Katalinnal kooperációban. A szakirodalmi állításokkal ellentétben az esetek nagy részében nem volt megfigyelhetı mérhetı különbség a kétféle összetevı prozódiai tulajdonságai között, bár a (szintaktikai vagy pragmatikai tulajdonságaik alapján)

9 kontrasztív topikként emlegetett összetevık esetében többször találtunk emelkedı dallamot az elıbbi összetevı, és a predikátum elsı összetevıjének hangsúlyos szótagja között, mint a topikok esetében. Eredmény: 4 elıadás (ld. lent), tanulmány megjelenés alatt. Scott Jacksonnal kooperációban két sorozat percepciós vizsgálatot (2 x 40 emberrel) végeztünk arra vonatkozólag, hogy a posztverbális kvantorkifejezések hatóköri viszonyait hogyan befolyásolja azok prozódiája (hangsúlyos ill. hangsúlytalan volta). Ezek a vizsgálatok nem mutatták azon korrelációk közül egyiket sem, amelyeket a szakirodalom leírt. További, más típusú vizsgálatokkal folytatjuk a kutatást. Eredmény: elıadás (ld. lent). A szerkesztık, Manfred Krifka és Renate Musan felkérésére elkészült az információszerkezet magyar nyelvben való kifejezésérıl szóló áttekintı fejezet a The Expression of Information Structure c. kötet számára (The Expression of Cognitive Categories 5, Mouton de Gruyter), amely részletesen kitér azon adatok felsorolására is, amelyek az eddigi szemantikai fókuszelméletek számára problematikusnak bizonyulnak. The Year s Work in English Studies kritikai bibliográfia English Language c. fejezetében a elkészült a szemantikáról szóló rész a 2008-ban megjelent szemantikai témájú publikációk elemzésérıl. 4.3. A magyar fókusz: operátor vagy predikátum? c. kutatásban (forrás: OTKA PD 77674) a magyar Fókusz mondatjelentéshez történı hozzájárulásának ábrázolását végezték el dinamikus szemantikai keretben. Eszerint a Fókuszt tartalmazó magyar mondatok két szemantikai objektum azonosságát fejezik ki. Az egyik objektum a Fókusz-kifejezés denotátuma, a másik objektumot pedig elıfeltevés fejezi ki, mégpedig egzisztencia + unicitási elıfeltevés. A beágyazó (mátrix) ige ezekben a mondatokban az elıfeltevés része. Leírták a Fókusz elıfeltevésének kölcsönhatásait a kvantorokkal és a mondatban elıforduló többi elıfeltevéssel, valamint a Fókusz pozícióban elıforduló utalószók szemantikáját, kölcsönhatásukat az alárendelı mellékmondatban található Fókusszal. Kísérletes nyelvészeti kutatások 5. Neurolingvisztikai kutatások 5.1. A nyelvi rekurzió neurolingvisztikai alapjait vizsgáló projektumban született teszteredmények szerint az afáziás személyek fotókra feltett kérdésekre adott válaszaikban elkerülni törekedtek a szintaktikai-szerkezeti rekurziót úgy, hogy egyszerő mondatokat produkáltak, melyek tartalma a képen szereplı személyek mentális állapotát, érzelmeit közvetítette, elsı személyben. A képleíró nézıpontot felcserélték a képen szereplı egyik személy nézıpontjára. Ezt tudatelméleti beágyazásnak nevezték. Ugyanezen tesztben egy hatodik afáziás személy gyógyulása során azt tapasztalták, hogy a szintaktikai-szerkezeti rekurzió felépülésével párhuzamosan minimalizálódik a tudatelméleti beágyazást közvetítı kijelentések aránya. Az eredmények a nyelviszintaktikai és a tudatelméleti beágyazás interakcióját mutatják, egy közös kognitív rekurzió modullal. (forrás: OTKA NK 72461). 5.2. Az Alzheimer kóros személyek nyelvi rekurziv képességeit leíró kutatás eredményei szerint az enyhe és középsúlyos szakaszban a szintaktikai rekurziót jelzı szerkezeti beágyazódások épek maradnak, viszont a tudatelméleti beágyazás képessége korlátozódik az Alzheimer-kór középsı szakaszára. Ebben a szakaszban a személyek agrammatikus beszédértést mutatnak, miközben a beszédprodukció ép marad.

10 A mondatmegértésbeli és a mondatprodukcióbeli teljesítmény nem mőködik azonosan Alzheimer-kórban. A feltett kérdés szerkezetének megértésében korlátozottság mutatkozik, egyfajta agrammatizmus jelentkezik a thematikus szerepek feldolgozásában, mely egyelıre nem következetes, hiszen találunk szerkezetileg illeszkedı és nem illeszkedı válaszokat is azonos szerkezető kérdésre mind az enyhe, mind a középsúlyos szakaszban. A kérdésmegértés korlátozódásának hátterében olyan komplex folyamatok állnak, mint lexikai lehívási problémák, szemantikai feldolgozási korlátozódások, valamint korlátozottan mőködı kognitív erıforrások, úgy, mint munkamemória, a figyelem és a koncentráció. A betegek beszédprodukciójában azt láttuk, hogy a szintaktikai szabályokhoz való hozzáférés érintetlenebb marad a kór kezdetén és a középsúlyos szakaszban is: a kérdés szerkezetéhez nem illeszkedı válaszok önmagukban tekintve grammatikai korrektséget mutattak, agrammatikus mondatprodukció nem volt jellemzı. 5.3. A spontán beszéd idıi sajátosságainak kutatása Alzheimer-kórban: a kutatás a verbális munkamemória kapacitását és a fonológiai RTM szerepét vizsgálta Alzheimerkórban. Kimutatták, hogy a verbális munkamemória kapacitása fokozatosan és folyamatosan korlátozódik a kór elırehaladtával. A fonológiai rövid-távú memória az enyhe és a középsúlyos Alzheimer-kórban szenvedı betegek esetében intakt, viszont a verbális alapú munkamemória amely komplex emlékezeti folyamatokat érint sérül a betegség középsúlyos állapotától kezdıdıen. A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának Alzheimer-kór Kutatócsoportjával együttmőködés keretében részt vettek az enyhe kognitív zavar mielıbbi kiszőrésére és terápiájára vonatkozó, egy korai mentális teszt fejlesztésében és számítógépes adaptációjában.. II/b. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között Ismeretterjesztı elıadásokat tartottak az afáziás beszéd és mondatértés sajátosságainak megismertetésére az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozó ápolókkal, akik az afáziások mindennapi terápiájában gondozásában vesznek részt. 6. Pszicholingvisztikai kutatások 6.1. A nyelvfejlıdési zavar (NyZ) vizsgálata: az esetjelölést mondatismétléses feladattal vizsgálták, ahol a megismétlendı mondatban a mondatvégi fınév esetragja köhögéssel volt maszkolva. A NYZ-csoport jelentısen elmaradt a kontrollcsoporttól az esetragok pótlásában; különösen a nem téri szerepő ragokkal voltak nehézségeik, ami inkább a lexikális tanulás és elıhívás nehézségeire utal, és az esetjelölés általános deficitje ellen szól. Kutatásaikban az esetjelölést spontánbeszéd-mintákban és kiváltott produkciós kísérletekben vizsgálták. A narratív spontánbeszéd-minták tanúsága szerint a NyZ-gyerekek szignifikánsan rövidebb mondatokban beszéltek és kevesebb fınévi tövet és esetragot használtak, mint tipikusan fejlıdı társaik. Az esetragozási hibák száma azonban igen alacsony volt mindkét csoportban, ami a morfológia szegényesebb, de alapvetıen helyes alkalmazását mutatja. Az esetjelölést mondatismétléses feladatban kísérletesen is vizsgálták, a megismétlendı digitalizált mondatban a mondatvégi fınév esetragja köhögéssel volt maszkolva. 9 esetrag szerepelt a mondatanyagban, téri (a) és nem téri (b) tematikus szerepben egyaránt: a) Az oroszlán megszökött a ketrecbıl. b) Pisti tanult a balesetbıl Két életkori csoportot vizsgálatak az NYZ gyerekek körében: az idısebb csoportba 29 nyelvi

11 zavart mutató gyerek tartozott (7;11 és 11;4 között), a fiatalabb csoportba 17 gyerek került, (4;10-7;2). Az NYZ csoportok teljesítményét két szókincsméretben illesztett kontrollcsoportéhoz hasonlították. A NYZ csoportok jelentısen elmaradtak a TF kontrollcsoportoktól az esetragok pótlásában, de a teljesítménymintázat nagyon hasonló volt mindegyik csoportban. Nyelvi zavarban különösen a nem téri szerepő ragok pótlása jelentett nagy nehézséget (bár ezek a ragok a TF gyerekeknek is nehezebbek voltak, mint a téri jelentésőek), ami inkább lexikális, mint nyelvtani deficitre utal, és az általános esetjelölési deficit, és így korábbi vizsgálataikkal összhangban a nyelvtan egyes elemeinek vagy feltételezett mechanizmusainak reprezentációs sérülése ellen szól. 6.2. A vonatkozó mellékmondatok elsajátítását vizsgáló kutatásban kiderült, hogy a szintaktikai feldolgozás különbségeit 6-10 éves korban nagyrészt a munkamemória egyéni különbségei, gyakorisági és ragészlelhetıségi hatások okozzák. Spontánbeszédvizsgálatok tanúsága szerint a nyelvfejlıdési zavar fı tünetei a (i) rövidebb és nyelvtanilag kevésbé összetett mondatok, (ii) kevesebb szótári tı, esetrag és esetragtípus, (iii) de viszonylag kevés morfológiai hiba. A korai nyelvi fejlıdés kérdıíves vizsgálata megerısítette a korábbi magyar morfológia fejlıdéskronológiai adatait, és a produktív ragozási rendszer gyorsabb fejlıdését mutatták az angolhoz képest. A vonatkozó mellékmondatok elsajátítását vizsgáló kutatás feladatai a CHILDES-adatbázis magyar anyagán alapuló korpuszelemzés, a kiváltott produkciós és mondatismétléses módszerrel nyert adatok feldolgozása, összevetése a mondatmegértési adatokkal, és az eredmények értékelése és publikálása. Elvégzett vizsgálatok: Az összefüggı elbeszélı beszéd grammatikájának vizsgálata kiváltott narratívák módszerével tipikus és zavart nyelvi fejlıdéső óvodáskorú gyerekek körében. A spontán elbeszélı beszéd rögzítése és elemzése a CHILDES-adatbázis formátumaiban és algoritmusaival. Az esetjelölés produkciójának vizsgálata nyelvfejlıdési zavart mutató csoportban és tipikus fejlıdéső gyerekeknél. A nyelvfejlıdési zavar és a nemnyelvi képességek kapcsolatának további vizsgálata a végrehajtófunkciók vizsgálatán keresztül. A korai nyelvi fejlıdés vizsgálata, a kétéves gyerekekre jellemzı nyelvi fejlettség normatív szintjének azonosítása a MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) magyar adaptációjával. 6.3. A figuratív nyelv megértésének vizsgálata gyerekek körében c. kutatás eredményei szerint a gyermekek többsége 8 éves korban érti az ellentéten alapuló iróniát, s az ironikus beszélıi attitődöt, tehát az irónia megértésének kezdete korábbi életszakaszra, 6-7 éves korra tehetı. A kapott eredmények az anyanyelvi nevelés számára szolgálhatnak tanulságokkal. II/b Párbeszéd a tudomány és a társadalom között A vázolt neurolingvisztikai és pszicholingvisztikai belátások, empirikus tesztek és módszerek jelentıs diagnosztikus felhasználhatósággal rendelkeznek az afázia különbözı típusainak, az agyi katasztrofák miatti nyelvi zavarok megállapításában, diagnózisában, valamint az középsúlyos Alzheimer kór jellemzésében. Az orvosi gyakorlatban is alkalmazandók. A nyelvi zavarok kutatásából kapott eredmények

12 elméleti relevanciájukon kívül - rendkívül hasznosak a nyelvi-kommunikációs nevelés és az iskolai gyakorlat szempontjából. Két- és többnyelvőségi vizsgálatok, társadalmi nyelvészet 7. A Többnyelvőségi Kutatóközpont mőködtetése 7.1. Ellátták a Mercator Network of Language Diversity Centers tagjaként az öt országot magában foglaló nemzetközi projektumban (EACEA Lifelong Learning Programme) a hazai projektkoordinátori és kutatási feladatokat. Kelet-európai központként ennek során megismertették a régió egyes nemzeteinek a kisebbségkutatással kapcsolatos, ám jobbára csak az adott nyelvi kutatócsoportok számára elérhetı tudományos eredményeit a nyugat-európai partnerekkel is, elısegítve a minıségi kutatói szemlélet, valamint jól mőködı kutatási gyakorlatok elterjesztését a régión belül és az Európai Unió egészében, valamint, hogy a kutatások eredményeit eljuttassák mind a tudományos élet, mind azon kívül is a kérdésben érintett vagy az iránta érdeklıdı csoportokhoz. 7.2.A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével együttmőködésben megkezdıdött az Identitás elnevezéső kutatás, melyben létrehoznak egy 90 interjút tartalmazó multifunkcionális korpuszt, amely az érintett csoportok (többgenerációs siketek, siket szülık halló gyermekei, siket gyermeket ne velı halló szülık) nyelvelsajátítási, nyelvi szocializációs és nyelvhasználati mintáit, valamint a jelnyelvnek az identitásban betöltött szerepét, továbbá az érintett csoportok valós kommunikációs igényeit térképezi fel. A kutatás része a magyar Jelnyelvi Törvény alkalmazását segítı munkálatoknak. 7.3. A BUSZ II. korpuszának anyagára támaszkodva beszélt nyelvi kutatásokat elméleti és empirikus vizsgálatokat végeztek. Az eredményeket magyar és angol nyelvő tanulmányok és konferencia-elıadások formájában foglalták össze.. 7.4. 2010-ben kezdıdött, új projektum a NKTH - / Mecenatura: Európai többnyelvőség: gyakorlatok és távlatok kelet-közép-európában. A Többnyelvőségi Kutatóközpont a magyar EU elnökség égisze alatt nagyszabású nemzetközi konferenciát készíte elı en. Ennek és a kapcsolódó kötetnek és tudásbázisnak a témában érintett kiemelkedı nemzetközi szakemberek megszólaltatása, a tudományos kutatók, politikusok, a gazdaság és a civil szféra képviselıinek bevonása nemzeti, regionális és uniós szinten is, annak érdekében, hogy a többnyelvőség különbözı területein mőködı szereplık között hatékony párbeszéd alakulhasson ki. A projektumok további részleteit ld.a IV. pontban. II/b Párbeszéd a tudomány és a társadalom között A kutatóhálózatban való részvétel fontos hozadéka. hogy kelet-európai központként megismertesse a régió egyes nemzeteinek a kisebbségkutatással kapcsolatos, ám jobbára csak az adott nyelvi kutatócsoportok számára elérhetı tudományos eredményeit a nyugat-európai partnerekkel is, hogy elısegítse a részt vevı országok kutatócsoportjai közötti tartós szakmai együttmőködést, elısegítve a minıségi kutatói szemlélet, valamint jól mőködı kutatási gyakorlatok elterjesztését a régión belül és az Európai Unió egészében, valamint, hogy a jelen projekt, illetıleg a Többnyelvőségi Kutatóközpontban felhalmozódott kutatások eredményeit eljuttassa mind a tudományos élet, mind azon kívül is a kérdésben érintett vagy az iránta érdeklıdı csoportokhoz.

13 A kutatások eredményei még inkább megerısítették, miszerint tárgyukból adódóan a két- és többnyelvőségre, kisebbségi nyelvekre irányuló szociolingvisztikai kutatások sohasem lehetnek teljesen öncélúak. A tényleges funkcionális többnyelvőség megteremtéséhez, hogy az anyanyelvek az egyéni és közösségi repertoárban hosszú távon is kitüntetett, stabil helyet foglaljanak el az egyének és közösségek nyelvi repertoárjában, egy additív társadalmi környezet kialakításához elengedhetetlen, hogy a tudományosan releváns eredmények, adatbázisok, szakmai kompetenciák, intézmények több módon, így a világhálón keresztül is hozzáférhetıvé váljanak. Ily módon az érintettek széles köre szólítható meg, egyben szakmai sztenderdet is közvetítve a két- és többnyelvő elsajátítással, a bilingvis kompetencia és nyelvhasználat sajátosságaival, a többnyelvőség kognitív, pszichológiai, társadalmi, gazdasági jelentıségével kapcsolatos kérdésekben, fontos lépésként az attitődformálásban a családtól egészen a politikai döntéshozókig. A 2009. novemberében elfogadott jelnyelvi törvényhez történı szakmai hozzájárulás mellett a másik rendkívül fontos, bár elsıdlegesen nem nyomtatott publikációkkal mérhetı eredmény, hogy számos tekintetben a Bolyai Ösztöndíj keretében végzett kutatásra építve fogalmazódtak meg azok a koncepciót, melyre alapozva az MTA Nyelvtudományi Intézetében létrehozhattuk a Többnyelvőségi Kutatóközpontot. Minthogy aktív szerepet vállalt a 2009. novemberében elfogadott s 2010-ben hatályba lépett jelnyelvi törvény elıkészítésében, kidolgozásában, szakmai véleményezésében, a SINOSZ-szal együttmőködve továbbra is tevékenyen járult hozzá (háttérkutatásokkal, az oktatásra és kutatásra vonatkozó stratégiák kidolgozásával, az egyetemi szintő jelnyelvi képzés irányításával) a törvényben foglaltak megvalósításához. E tevékenységének elismeréseként 2010. március 27-én a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Országos Küldöttközgyőlése Bartha Csillát tiszteletbeli tagnak nyilvánította. 8.1. Kisebbségi nyelvek kutatása Megvédésre került az Átok, feltételes átok és társadalmi nem erdélyi roma közösségek nyelvi ideológiájában és gyakorlataiban (246 p.) címő doktori disszertáció. Tanulmány jelent meg Nyelvi ideológiák és a társadalmi határok kijelölése egy erdélyi gábor roma közösségben címmel, amelynek elkészült egy angol nyelvő változata is. Áttekintı tanulmány készült a nyelvi ideológiák antropológiai nyelvészeti elméleteirıl. II/b. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között A két- vagy többnyelvő roma közösségek leirása, nyelvük és nyelvhasználatuk jellemzése nemcsak nyelvészeti és kommunikációelmleti szempotból jelentıs, de kiemelkedıen fontos az egyedülálló kulturális értékek megırzésében is.

14 III. A. HAZAI KAPCSOLATOK Részvétel a hazai felsıoktatásban: Az osztály munkatársai ellátták az ELTE-MTA kihelyezett Elméleti nyelvészet BA, MA szakok és PhD program mőködtetését, a kurzusok megtartását, tutorizálást, szakdolgozati és doktori disszertáció témavezetését. További felsıoktatási intézmények, ahol oktattak: PPKE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolája, a PPKE Angol Intézet, az SZTE BTK Nyelvtudomány Doktori Iskolája, az SZTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, a Miskolci Egyetem, BTK Az osztály egyik munkatársa doktori iskolát vezet, egy másik munkatárs pedig doktori programot. Egyéb hazai kapcsolatok Az osztály munkatársa részt vett a Folytonosság, megszakítottság beszélgetésen Vajda Mihállyal és Kıháti Zsolttal. Harmadik harmad Uránia Nemzeti Filmszínház, április 1. Részt vett a Tankönyvek nyelvezetének vizsgálata projektben (Educatio Kft.) Az osztály munkatársai az alábbi testületek munkájában vettek részt: MTA Közgyőlés (választott képviselı) MTA I. Osztály (mint választott közgyőlési képviselı) MTA Nyelvtudományi Bizottsága (tag) MTA Magyar Nyelvi Bizottsága (tag) Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának I. szakértıi kollégiuma (tag) PPKE Doktori Tanácsa (tag) PPKE Habilitációs Bizottsága (tag) Magyar Nyelv Szerkesztıbizottsága (tag) Beszédkutatás Szerkesztıbizottsága (tag) MTA I. Osztály honlapjának szerkesztıbizottsága (tag) Magyar Nyelvtudományi Társaság (választmány) Országh László-Díj kuratóriumi tagság, Hungarian Society for the Study of English MTA-OKM Kutatóegyetemi Minısítı Bizottság, szakértı CLARIN Strategic Coordination Board tagja és az NKTH megbízott képviselıje MTA Infrastruktúra Bizottság, (tag) Lektorálás és szerkesztés: Nyelvtudományi Közlemények, az Acta Linguistica Hungarica, Általános Nyelvészeti tanulmányok, a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj kuratóriuma, valamint a Nyelvészeti Doktoranduszok 14. Országos Konferenciája (LingDok14) számára.

15 Az osztály munkatársa az Általános Nyelvészeti Tanulmányok fıszerkesztıje és az Approaches to Hungarian sorozatszerkesztıje Intézményi és pályázati együttmőködések intézeti együttmőködı kutató(k) neve intézmény neve tanszék neve Bánréti Zoltán, Mészáros Éva Bartha Csilla, Hattyár Helga Gyuris Beáta Gyuris Beáta Gyuris Beáta Gyuris Beáta Gyuris Beáta Gyuris Beáta Gyuris Beáta MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Debreceni Egyetem Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége LMU München Radboud U. Nijmegen Humboldt U. Berlin Georg- August- U. Göttingen U. Potsdam U. Mainz ZAS Berlin Pszichofiziológiai csoport, illetve: Általános és Alkalmazott nyelvészeti Tanszék Institut für Phonetik und Sprachverarbeitung Department of Philosophy Institut für Deutsche Sprache und Linguistik Sprachwissenschaftl iches Seminar Institut Linguistik Institut Germanistik für für vezetı neve kutató Hunyadi László és Csépe Valéria Bartha Csilla, MTA Nyelvtudományi Intézet (RIL, HAS) Mády Katalin Bart Geurts Andreas Haida Magdalena Schwager Malte Zimmermann Jörg Meibauer Hans-Martin Gärtner pályázati keret OTKA NK 72461. :A rekurzió interdiszcipli náris vizsgálata a nyelvben Identitás c. kutatás a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége pályázati csomag keretében OTKA F 68139 OTKA F 68139 OTKA F 68139 DFG (H-M Gärtner), MTA utazási támogatás DFG (H-M Gärtner), MTA utazási támogatás DFG (H-M Gärtner), MTA utazási támogatás DFG (H-M Gärtner), MTA utazási támogatás, Magyar Állami Eötvös

16 Ösztöndíj Gyuris Beáta Gyuris Beáta Gyuris Beáta Gyuris Beáta Hoffmann Ildikó Lukács Ágnes, Kas Bence Lukács Ágnes, Kas Bence ELTE ELTE Georg- August- U. Göttingen U. Maryland SZTE Zölderdı óvoda ELTE Speciális Gyakorló óvoda Germanisztikai Intézet Skandinavisztika Tsz. Department of English Language and Linguistics Center for Advanced Study of Language Pszichiátriai Klinika Péteri Attila Vaskó Ildikó Regine Eckardt Scott Jackson Kálmán János Lukács Ágnes Lukács Ágnes DFG (H-M Gärtner), MTA utazási támogatás DFG (H-M Gärtner), MTA utazási támogatás DFG (H-M Gärtner), MTA utazási támogatás OTKA F 68139 enyhe kognitív zavar korai diagnosztizálása képességmérı teszttel Lukács Ágnes, Kas Bence Siptár Péter Surányi Balázs, É. Kiss Katalin, Szalontai Ádám, Ürögdi Barbara Surányi Balázs, Bartos Huba, Hegedős Veronika Surányi Balázs, Hegedős Vera Tamm, Ann BME, DE, Morphologic Frankfurti Goethe Egyetem MTA Nyelvtudomány i Intézet, Universität Tübingen Tübingeni Egyetem Firenzei Egyetem Purdue Egyetem BME TMIT Beszédtechnológiai Laboratórium Nyelvészeti Tanszék Angol Nyelvészeti Tszk. Finnugor Szektor (Dipartimento di di Lingue, letterature e culture comparate, Laurence B. Leonard Olaszy Gábor Prof. Féry Caroline Surányi Balázs Prof. Winkler Susanne Beatrice Tottossy P-MÖB-851 (Surányi OTKA projektjének része) IN-81796

17 Università degli Studi di Firenze) Az osztály munkatársai által rendezett konferenciák szervezı Bánréti Zoltán konferencia elnevezése Bionyelvészet: lehetıségek és kihívások Bánréti Zoltán, 20 éves az Gyuris Beáta, Elméleti Rebrus Péter nyelvészet szak Egedy Barbara Nyelvészet és Ókortudomány --workshop Kálmán László Szemantika tábor helye (város) ideje (csak a hónap) társszervezı október MTA: a magyar tudomány Ünnepén tartott ülésszak november Pécs május a IX. Magyar Ókortudományi konferencia keretében Ásotthalom június Kálmán László, Rebrus Péter A NyTI Szervezıbizottság tagjaként: Siptár Pétert Fonótábor Balatonszemes június Fourteenth International Morphology Meeting május Universität Wien Tamm, Anne Tamm, Anne Tamm, Anne Szimpózium The Syntax of Finno-Ugric Languages and Universal Grammar, 11th International Congress of Finno-Ugric Studies Szimpózium Negation in Uralic Languages, 11th International Congress of Finno-Ugric Studies Mőhely Uralic Case, the 14th International Piliscsaba August 9th- 10th, 2010 Piliscsaba August 11th, 2010 May 14th-15th, 2010 Anders Holmberg, Katalin É. Kiss Matti Miestamo, Beáta Wagner- Nagy Seppo Kittilä

18 Morphology Meeting--- Tamm, Anne L' autunno estone 2010 Tamm, Anne Primavera Ugrofinnica 2010 Firenze November 10-12, 2010 Firenze April 11-16th, 2010 Beatrice Tottossy, Rita Svandrlik, Lena dal Pozzo, Kinga Kapacsy, Lorenzo Amato, Heidi Grenzen Beatrice Tottossy Részvétel hazai konferenciákon elıadó elıadás címe konferencia helye (város) ideje (csak a elnevezése hónap) Bánréti Zoltán Rekurzív A rekurzió Debrecen, DE, május mőveletek afáziában: interdiszciplinári s vizsgálata és a Debreceni Akadémiai mondatok és Bizottság összetett szavak. ülésszaka Bánréti Zoltán, Mészáros Éva Szintaktikai rekurzió helyett tudatelméleti beágyazás MAKOG 2010 január Bánréti Zoltán, Mészáros Éva Szerkezeti rekurzió és tudatelmélet agrammatikus afáziában 20 éves az Elméleti nyelvészeti szak november Bartha Csilla Hámori Ágnes Bárkányi Zsuzsanna Bárkányi Zsuzsanna Stílus Interakció Diskurzus. Szociolingvisztikai szempontok a stílus leírásában Fonetikai magyarázatok a fonológiában Fonetika a fonológiában: a zöngés réshangok esete Nyelv és kultúra, kulturális nyelvészet Új nézıpontok a magyar nyelv leírásában OTKA Posztdoktori találkozó 20 éves az elméleti nyelvészet ELTE BTK Miskolc november november november Blaho Sylvia, A készülı MGTSz február

19 Sass Bálint, Simon Eszter MGTSz adatbázis felépítése Gyuris Beáta Scott Jackson É. Kiss Katalin Az ısmagyar SOV-tıl az ómagyar SVOig Egedi Barbara A határozott névelı Egedi Barbara A magyar mutató névmási módosító és a birtokos szerkezet történeti vizsgálata Egedi Barbara A kopt jelzıs szerkezet kialakulásáról Egedi Barbara A kopt dialektusok kölcsönzési stratégiáinak történeti és szociolingvisztikai vonatkozásai Hangsúly, hatókör és a percepció Hattyár Helga A kétnyelvő siketoktatás bevezetésének szükségessége és lehetıségei Magyarországon A siketek társadalmi integrációjának új útjai. workshop Nyelvelmélet és diakrónia Mondattani jelenségek a Jókai-kódexben. Mőhelykonferen cia Nyelvelmélet és diakrónia IX. Magyar Ókortudományi Konferencia Nyelvtörténeti adat: érvény és értelmezés 20 éves az elméleti nyelvészet szak Az ENSZ konvenciótól a hazai oktatási rendszerig Befogadó oktatás a fogyatékos személyek számára. Piliscsaba Piliscsaba Pécs MTA NyTI november február november május szeptember 2010. nov. május Hegedős Mondattani Mondattani 2010. február Veronika jelenségek a jelenségek a Jókai-kódexben: Jókai-kódexben A névutós (Mőhelykonfere kifejezések ncia az MTA Nyelvtudományi Intézetében) Hegedős Ómagyar Nyelvelmélet és Piliscsaba 2010. november

20 Veronika anaforák és a nyelvelmélet Kálmán L.- Analógia a Rebrus P. nyelvészetben Kálmán László, Lehet-e az Törkenczy Miklós, Rebrus Péter analógiás nyelvelmélet szinkrón? Kálmán László A kompetencia alapú szövegértés, szövegalkotás programcsomag 5-12. évfolyam Kálmán László Mirıl árulkodnak a színek elnevezései? Kálmán László Kerekasztalbeszélgetés Kálmán László Analógiás grammatikaelmé let Kálmán László, Analógia a Rebrus Péter nyelvészetben Kálmán László, Rung András Klaszterek helyett prototípusok Kas Bence A magyar szabad szórend és elsajátítása nyelvfejlıdési zavarban. Kas Bence és A magyar Lukács Ágnes morfológia elsajátítása nyelvfejlıdési zavarban. Kemény Ferenc, Az inger Lukács Ágnes modalitások hatása a probabilisztikus kategóriatanulásra. Olsvay Csaba A grammatikai funkciók és az operátorhatókö- diakrónia XVIII. Magyar Megismeréstudo mányi Konferencia Nyelvelmélet és diakrónia Újbudai Pedagógiai Napok A színek tudományos spektruma Piliscsaba január november március október Mire való a december nyelvtanóra? 20 éves az november Elméleti nyelvészet szak MAKOG 2010 január MSZNY 2010 Szeged december Magyar Logopédusok Szakmai március Szövetsége II. konferenciája ELTE-MTA november Elméleti Nyelvészet szak 20 éves jubileumi konferencia XVIII. MAKOG Január MTA NyTI kollokvium június