ALAPOZÓ ISMERETEK (20 kredit) TANTÁRGYLEÍRÁS A nyelvleírás elmélete AKM1101 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Székely Gábor egyetemi tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MF A tantárgy célja a nyelvleírás eszközrendszerének bemutatása, különös tekintettel a nyelvleírás új, a 20. században elterjedt változataira. A korábbi ismeretekre támaszkodva foglalkozni kell a fonetika-fonológia, a morfológia, a mondattan és a szövegtan leírásának jellemző vonásaival. Be kell mutatni a nyelvleírás új, különösen a 20. században elterjedt változatait. Behatóbban az univerzális sajátosságokkal kell foglalkozni, de az általános elvek mellett célszerű a jellemzően magyar sajátosságok bemutatása is. A legfontosabb témakörök: 1. a fonológiai elméletek leírásának alapelvei, 2. a morfológia, 3. a 20. század második felének szintaktikai elméletei, 4. a generatív grammatika, 5. a korszerű funkcionális elméletek, 6. a kognitív nyelvleírás modellje. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 1. Kálmán László Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2006. 2. Pléh Csaba Lukács Ágnes (szerk.): A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Osiris. Budapest, 2001. 3. Ladányi Mária: A grammatizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó Beatrix Sipos Mária (szerk.): Uráli grammatizáció Budapesti Uráli Műhely 4. MTA Nyelvtudomány Intézet. Budapest, 2005. 1. Siptár Péter (szerk.): Modern fonológiai szöveggyűjtemény II. JATE. Szeged, 1993. 2. Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr 129. 348 352. 2005.
A nyelvészeti kutatások módszertana AKM1102 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Minya Károly főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A tantárgy megismerteti a hallgatókat a nyelvtudományban elterjedt kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerekkel, a tudományos igényű problémafelvetéstől a kutatási adatok összegyűjtésén, értelmezésén át, azok tanulmány- vagy előadásszerű prezentációjáig. A szakirodalom alapján áttekintjük a tudományos kutatómunkában, mindenekelőtt a nyelvészeti / alkalmazott nyelvészeti / szociolingvisztikai kutatásokban alkalmazható módszereket. A kurzus megismertet a tudományos kutatás fogalmával, feladataival, az ismeretszerzés metodikájával, taglalja a tudományos előadás formáit. Szól a tanulmányokhoz, a szakdolgozathoz kapcsolódó anyaggyűjtésről, az írásművek formai és stiláris követelményeiről, szerkesztés kérdéseiről. Az általános nyelvészeti kutatások kapcsán módszer és elmélet összefüggéseire mutatunk rá. Az alkalmazott nyelvészeti kutatások körében az anyanyelv és idegennyelv-elsajátításhoz kapcsolódó vizsgálatokat emeljük ki. Az élő nyelvhez kötődő szociolingvisztikai / dialektológiai kutatások kapcsán szólunk a kapott adatok matematikai statisztikai feldolgozásának feladatáról. A hallgatók szemináriumi dolgozat készítésével, ill. az intézményben szervezett tudományos konferencián, OTDK-konferencián való részvétellel tesznek tanúbizonyságot megszerzett ismereteikről. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, + szakirodalom. 1. Károly Krisztina: Az alkalmazott nyelvészeti kutatások néhány alapvető módszertani kérdéséről. Alkalmazott Nyelvtudomány. 2. évf. 1. sz. 77-87. 2002. 2. Nagy Ferenc: Kvantitatív nyelvészet. Tankönyvkiadó. Budapest, 1987. 3. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris. Budapest, 1996. 1. Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó. Budapest, 1995. 2. Falus Iván Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó. Budapest, 2000. 3. Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona Kiadó. Budapest, 1993.
A nyelvtudomány története AKM1103 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Székely Gábor egyetemi tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MF A tantárgy célja: a nyelvtudomány, illetve a nyelvről való gondolkodást történeti fejlődésének bemutatása, a nyelvtudomány eredményeinek áttekintése az ókortól napjainkig. Különös figyelmet kell fordítani a nyelvtudomány kiemelkedő korszakaira, e korszakok képviselőinek munkásságára, eredményeire. Külön fejezetet kell szentelni az alkalmazott nyelvészet történetének. Főbb témakörök: 1. a nyelvtudomány kezdetei Európában és Ázsiában; 2. a nyelvről szóló filozófiai viták és az egyes nyelvtudományi területek (fonetika, morfológia (ezen belül a szófajok rendszere), mondattan, jelentéstan, etimológia, retorika és poétika) ókori kezdetei; 3. a középkor nyelvészete; 4. a nyelvtudomány fejlődése a reneszánsz és a felvilágosodás korában; 5. empiristák és racionalisták; 6. a Port Royal nyelvészei; 7. nevek és művek a 19. század első felének történetiösszehasonlító nyelvészetéből; 8. az újgrammatikus iskola és képviselőinek tevékenysége; 9. a 20. századi nyelvészet kezdetei; 10 F. de Saussure munkássága és a strukturalizmus irányzatai; 11. a modern nyelvtudomány irányzatai: a generatív grammatika korszakai, a kázus-elmélet, a valenciaelmélet, a függőségi elméletek; a kognitív nyelvtudomány megjelenése. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 1. Robins, D.: A nyelvtudomány története. Osiris. Budapest, 2001. 2. Máté Jakab: A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003. 3. Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. 1. Máté Jakab: A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. 2. H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a kezdetektől a XX. század elejéig. JATE Press. Szeged, 2005.
Szemantika, pragmatika AKM1104 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+3 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A tantárgy a szemantika és pragmatika különbözőségeinek feltárását tűzi ki célul. Foglalkozik a szemantika legfontosabb mai irányzataival, fogalmaival és kérdésköreivel. A szemantika és pragmatika megkülönböztetésének problémái. A konvencionális jelentés mint a szemantikai jelentés lényege. A pragmatikai jelentés. A szemantika legfontosabb jelenkori irányzatai, fogalmai, kérdései. A poliszémia. Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet. A modalitás. Az előfeltevések. A jelentés fajtái és szerkezete, denotáció és konnotáció, emotív tartalom. A jelentésváltozás. Kognitív szemantika: jelentés és forma viszonya, a kategorizáció, az idealizált kognitív modell, a prototípuselmélet, a fogalmi metaforaelmélet, a blendingelmélet. A pragmatika kialakulása, történetének vázlata, a nyelvtudomány pragmatikai fordulata. Az ortodox beszédaktus-elmélet: Austin és Searle klasszikus kérdésfeltevései és megoldási javaslatai (lokúció, illokúció, perlokúció; az illokúciós aktusok osztályozása; indirekt aktusok; beszédaktus-sorozatok stb). A beszédaktus-elmélet mai fejleményei, az intencionalitás és a háttérismeret szerepe. A grice-i interakció-elmélet és a maximák újrafogalmazása. Az udvariasság pragmatikája. Pragmatika és interkulturális kommunikáció. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Kiefer Ferenc Gyuris Beáta: Szemantika. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. 175 221. 2. Németh T. Enikő: Pragmatika. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. 222 261. 3. Pléh Csaba Síklaki István Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 1997. 4. Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata, Budapest: Tinta Kiadó, 2004. 1. Austin, J. L.: Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1990. 2. Kertész András Pelyvás Péter (szerk.) 2005. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Budapest: Akadémiai Kiadó. 3. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Budapest: Corvina. 2000.
4. Lyons, J.: Linguistic Semantics: An Introduction. Cambridge: CUP. 1995. 5. Németh T. Enikő Bibok Károly (szerk.) 2003. Tanulmányok a pragmatika köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Budapest: Akadémiai Kiadó. 6. Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. Budapest: Corvinus. 1996. 7. Wildgen, Wolfgang 2008. Kognitive Grammatik: Klassische Paradigmen und neue Perspektiven. Berlin; New York: de Gruyter.
Nyelvtipológia AKM1105 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Székely Gábor egyetemi tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MF A nyelvek tipológiai rendszereinek feltárása, a morfológiai, fonológiai és szintaktikai szintek ismertetése, valamint genetikus, areális és stradiális osztályozások. A tantárgy foglalkozik a nyelvek különböző tipológiai rendszereivel (morfológiai, fonológiai, szintaktikai), továbbá megismertet másféle (genetikus, areális, stradiális) osztályzásokkal, bemutatja ezek kialakulását és kapcsolódási pontjait. A tantárgy célja, hogy a hallgatók biztosan alkalmazzák a nyelvtipológia főbb fogalmait, s tisztában legyenek a nyelvtipológia és a nyelvrokonság különbségével. A témakörök között szerepel a nyelvek különböző típusú osztályzásainak története. A nyelvtipológia fogalmának a kialakulása. A 19. századot megelőző tipológiák. A 19. sz.-i (morfológiai) tipológia nagy alakjai: F. Schlegel, W. von Humboldt, A. Schleicher stb. A négy morfológiai típus bemutatása példák elemzésével. Sapir rendszere. A 20. sz. tipológiai kutatásai, különös tekintettel a szórend kérdéseire. Nyelvtipológiák és nyelvi univerzálék. Nyelvtipológia és nyelvrokonság. A nyelvrokonság kritériumai. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályzatokkal 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 1. Havas Ferenc (szerk.): Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény I.-II. Tankönyvkiadó. Budapest, 1977. 2. Sapir, E.: Az ember és a nyelv. Gondolat. Budapest, 1971. 3. Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Gondolat. Budapest, 1978. 1. Dezső László Hajdú Péter Telegdi Zsigmond (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XII. Az emberi nyelv sokfélesége. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1978. 2. Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2004.
Kontrasztív nyelvészet AKM1206 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a kontrasztív nyelvészet elméleti és gyakorlati kérdéseit, a nyelvek (főként az angol, német, olasz, orosz, magyar) morfológiai típusait, ezek jellegzetességeit. A kurzus kitér az anyanyelv nyelvtanulást segítő, illetve gátló hatásának, azaz a pozitív és a negatív transzfernek a kérdésére a tanult idegen nyelvek elsajátításának folyamatában, ismerteti az idegen nyelven elkövetett hibák megjósolhatóságának és kiküszöbölésének lehetőségét a nyelvek ütköztetésével. Különböző nyelvekből hozott példák alapján az előadások megvizsgálják a nyelv rendszerének minden egyes szintjén a nyelvek közötti lényeges konfliktuspontokat. A kontrasztív nyelvészet fogalma; a kontrasztív, a komparatív és a konfrontatív nyelvészet eltérései. A nyelvek összehasonlításának története. A flektáló és az agglutináló nyelvtípus, a morfológiai kontrasztivitás esetei. Szintetikus és analitikus formák a nyelvekben. A kontrasztivitás egyéb színterei: eltérések a fonológiai szinten, a lexikában és a mondattani rendszerek szintjén. A jelentések összevetése. Nyelvtanulás és kontrasztív nyelvészet. Az interlingva kérdése. Hibatípusok, hibaelemzések. Kontrasztivitás a művészi szövegek fordításakor. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 1. Budai László: Grammatikai kontrasztivitás és hibaelemzés. Tankönyvkiadó. Budapest, 1979. 2. Gecső Tamás (szerk.): Kontrasztív szemantikai kutatások. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2001. 3. Jolán Kelemen: De la langue au style - Éléments de linguistique contrastive francaishongrois. Bessenyei Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1999. 1. Balázs János (szerk.): Nyelvi rendszer és nyelvhasználat. Tankönyvkiadó. Budapest, 1980. 2. Szűcs Tibor: A magyar vers kettős tükörben. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2007. 3. Tronka Krisztián: Vázlat a magyar és a német nazális mássalhangzók kontrasztív hangtani vizsgálatához. In: Csatár P. Maitz P. Tronka K. (szerk.) A nyelvtantól a
szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Debrecen, 2001.
Diskurzuselemzés AKM1307 A meghirdetés féléve: 3. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Nagyné dr. Schmelczer Erika főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MF A kurzus célkitűzése, hogy szövegelemzéseken keresztül a diskurzus fogalmának értelmezéséből kiindulva bemutassa a nyelvi jelenség társadalmi és kulturális beágyazottságát. A discours fogalma és diskurzuselemzés iskoláinak vázlatos bemutatása után következik a fogalom által felvetett problematikák taglalása és ezek konkrét szövegben történő elemzése. Ezek két nagy témakör köré csoportosíthatók: a koherencia,/kohézió/izotópia vagyis a diskurzus- vagy szövegkohézió szerkezeti kérdései, illetve a diskurzus szemantikája, a jelentésrétegek és ezek elemzésének módszerei köré. Főbb témakörök: discours fogalma; a diskurzuselemzés angol és francia megközelítése; szövegkohézió; a szemantikai folyamatosság nyelvi (lexikális, grammatikai), illetve egyéb aspektusai; az izotópia fogalma; szövegkohézió szintjei (théma/rhéma fogalma); a diskurzus jelentésrétegei, nyelvi, pragmatikai-retorikai és szociolingvisztikai jelentéselemek a szövegben. Diskurzusstratégiák. A kooperatív elv és társalgási maximák. Udvariassági stratégiák stb. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Ricoeur, Paul: A szöveg mint modell. Szociológiai Figyelő 2002/1 2. szám: 60 76. 2. Banczerowski Janusz: A nyelvi közlés rejtett pragmatikai információiról. Magyar Nyelvőr 121 (1997): 49 62 3. Beaugrande, R. A. de &. Dressler, W. U: Bevezetés a szövegelemzésbe. Corvina, Budapest, 2000. I. fejezet: Alapfogalmak, 19 36 4. Iványi Zsuzsa: A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr. 2001. 74 93. 1. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 65 88. 2. Greimas, J. Courtés, J., Sémiotique, Dictionnaire raisonné de la théorie du langage, Hachette, Paris, 1993. 3. Bahtyin, M. M., Beszéd és valóság: Filozófiai és beszédelméleti írások. Budapest: Gondolat Kiadó, 1986
A SZAKMAI TÖRZSANYAG KÖTELEZŐ ISMERETKÖREI (30 kredit) TANTÁRGYLEÍRÁS Bevezetés a neurológiai ismeretekbe AKM1208 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Diószeghy Péter A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A kurzus célja, hogy előkészítse a pszicholingvisztika neurológiai alapozását. A hallgatók megismerkednek a pszicholingvisztika neurológiai alapjaival, képessé válnak arra, hogy felismerjék a beszédprodukció és beszédpercepció zavarait, és megértsék azok anatómiai, fiziológiai alapjait. Témakörök: A neurológiai fogalma, tárgya. A nyelv és az agy: az emberi agy szerkezete és működése, féltekék, lebenyek, a 4 lebenyhez kapcsolódó funkciók. Az emberi agy tanulmányozásának módszerei. Elemi idegrendszeri folyamatok. A nyelv alkompenenseinek neurális korrelátumai. A Brocke és a Wernicke területek. A neurális kódolás. A beszédprodukció és beszédpercepció zavarainak neurológiai vetületei. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium, vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor 1. Diószeghy Péter: Egységes neurológia. Debrecen, 2001. 2. Bánréti Zoltán: Nyelvi struktúrák és az emberi agy. Budapest, Corvina. 1999. 3. Mumenthalter, M.: Neurológia. Budapest, 1989. 1. Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex. Budapest, 1998. 2. Hoffmann Ildikó: A mentális lexikon reprezentációja ép és Broca-afáziás személyeknél. Beszédkutatás. 1999. 13-24.
Alkalmazott pszicholingvisztika AKM1309 A meghirdetés féléve: 3. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A kurzus célja, hogy bemutassa a pszicholingvisztikai ismeretek alkalmazási lehetőségeit, megismertesse a hallgatókat a beszédtevékenység és beszédpercepció folyamataival, a beszéd, illetve beszédfejlődés zavaraival, továbbá az ezekkel összefüggő tanulási zavarokkal. Taglalja az anyanyelv-elsajátítás folyamatát, az életkori sajátosságok szerepét a nyelvelsajátítás folyamatában, a beszéd- és nyelvfejlődés retardációját, a beszédprodukciós modelleket, a mentális lexikont, a lexikai hozzáférés kérdéseit. Bemutatja a beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálatában alkalmazott GMP diagnosztikát. Megismerteti a beszédprodukció és a beszédpercepció zavarait (diszfázia, afáziák, hangképzési hibák, ritmuszavarok, agrammatizmus, a beszédészlelés, a jelentéstanulás, a mondat és szövegértés zavarai). Foglalkozik a beszédfeldolgozás zavarainak és a tanulási zavaroknak 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Corvina. Budapest, 1999. 2. Cole, M. Cole, S. R: Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest, 1999. (8. fejezet) 3. Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. 4. Pléh Csaba: A beszédmegértés és beszédprodukció pszichológiája. Tankönyvkiadó. Budapest, 1989. (egy-egy tanulmány) 1. Gósy Mária: A hallástól a tanulásig. Nikol KKt. Budapest, 2000. 2. Lengyel Zsolt: Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák. VE. Veszprém, 1994. 3. Aitchison, Jean: A Glossary of Language and Mind. Edinburgh University Press. 2003.
Nyelvi retardáció, nyelvi zavarok AKM1410 A meghirdetés féléve: 4. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat a leggyakoribb beszédhibák, illetve a beszédfejlődés rendellenességeinek megismerésére és felismerésére, a beszédhibák megelőzésének, illetve a már kialakult beszédhibák korrekciójának gyakorlatára. A normális beszédfejlődés feltételei, szakaszai, jellegzetességei. A hangadás rendellenessége, a rekedtség, a diszfónia. A beszéd és nyelvi fejlődés zavarai, a megkésett beszédfejlődés. A fejlődési diszfázia. Az artikuláció zavarai, a pöszeség, az orrhangzós beszéd. A beszédritmus zavarai: a dadogás, a hadarás. Az olvasás- és írásteljesítmény zavarai: a diszlexia és diszgráfia, diszortográfia. A kialakult beszéd zavarai: az eklektív mutizmus és az afázia. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. A megszerzett ismeretek értékelése: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és szakirodalom 8. Kötelező és ajánlott irodalom: 1. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, 2000. 573-601. 2. Salné Lengyel Márta (szerk.): Logopédia. Pilisborosjenő, SuliNova. 2004. 3. Meixner Ildikó: Dyslexia, prevenció, redukció. BGGYTF. Budapest, 1996. 4. Hámori József: Az emberi agy szimmetriái. Dialóg Kampusz. Budapest, 2000. 1. Juhász Ágnes (szerk.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Új Múzsa Kiadó. Budapest, 1999. 2. Vassné Kovács Emőke (szerk.) A hadarás. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 1993. 3. Fehérné Kovács Zsuzsanna: A gyermeki fejlődés logopédiai szempontú értelmezése. Fejlesztő Pedagógia 2007/2: 36 41.
Szociolingvisztika AKM1111 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A hallgatók már meglévő társasnyelvészeti ismereteinek bővítése, a társadalom és kultúra összefügés rendszerének feltárása. A hallgatók már meglévő társasnyelvészeti ismereteire alapozva a kurzus tovább bővíti, részletezi a nyelvhasználat és társadalom, illetve kultúra egymást föltételező összefüggésrendszerét: nyelvhasználat és társadalmi rétegződés, nyelvhasználat és iskolázottság, nyelvhasználat és vallás, nyelvhasználat és nem, nyelvhasználat és életkor. A nyelv és nyelvhasználat változatossága: szociolingvisztikai változók, társadalmi változók, függő és független változók, változószabályok, standard, dialektusok és regiszterek. A standard rétegződése, a magyar nyelv egy- vagy többközpontúságának kérdése. Kétnyelvűség: bilingvizmus, lingua francák, pidgin és kreol nyelvek, bidialektalizmus, nyelvi kontaktusok. A nyelvhasználat szabályozása: nyelvpolitika, nyelvi tervezés. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: szóbeli beszámolók 4. A megszerzett ismeretek értékelése: vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: tankönyvek, egyetemi/főiskolai jegyzetek, szakirodalom 1. Chambers: Sociolinguistics theory. Linguistic Variation and its Social Significance. Blackwell Publishers. Oxford. 2003. 2. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Tankönyvkiadó. Budapest, 1995. 3. Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris. 2003. 4. Wardhaugh: Szociolingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest. 1995. 1. Handbook of Dialects and Language Variation. Ed. Michael D. Linn. 2. ed. San Diego. Acadamic Press. 2002. 2. Romanie, Suzanne: Language in Society. An Introduction to Sociolinguistics. 2. ed. Oxford University Press. Oxford, 2002.
Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvtervezés AKM1112 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat a nyelvstratégiai és nyelvtervezési problémák felismerésére és szakszerű megoldására. A stúdium áttekintést nyújt a nyelvpolitika és nyelvtervezés elméleti kérdéseiről és gyakorlatáról különös tekintettel a Kárpát-medencei közösségekre és az európai uniós gyakorlatra a tantárgyi programban szereplő tematika alapján: A nyelvpolitika fogalma, az állami, nemzetközi, területi egységek, nyelvi csoportok. A nyelv mint hatalom, a nyelv mint az erőszak eszköze: történelem, politika, gazdaság és nyelv. A nyelvi egyenlőség ideája. Az EU nyelvpolitikája, hazánk nyelvpolitikája, hazánk és az EU kapcsolatának nyelvi vonatkozásai, hazánk EU csatlakozásának nyelvi vetületei, nyelvpolitikai irányelvek. Nyelvtanulás, nyelvtanítás és a nyelvpolitika összefüggéseinek feltárása. Nyelv és politika, nyelv és nyelvtervezés. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és a kötelező és ajánlott szakirodalom 11. Andrássy György: Nyelvek és nyelvi jog az ezredfordulón. Jogtudományi Közlöny 2001. július-augusztus: 265 278. 12. Nádor Orsolya: Nyelvpolitika. BIP. Pécs, 2002. 13. Szépe Gy. Derényi A. (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlőség. Corvina. Budapest, 1999. 14. Szépe György: Nyelvpolitika: Múlt és jövő. Iskolakultúra. Pécs, 2001. 15. Tolcsvay Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtervezés. Budapest, Universitas. 1998. 1. Nádor Orsolya Szarka László: Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép- Európában. Akadémia Kiadó. Budapest, 2003. 2. Skutnabb-Kangas, Tove Phillipson, Robert (eds). Linguistic Human Rights. Overcoming Linguistic Discrimimination. Berlin New York, Mouton de Gruyter. 1995. 3. Skutnabb-Kangas, Tove: Nyelv, oktatás, és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány. 1997. 4. Uniuós nyelvpolitika. http://ec.europa.eu/education/languages/eu-language-policy/index_hu.htm 5. Sándor Klára: Nyelvművelés és ideológia. In. Sándor Klára (szerk.). Nyelv, oktatás, jog. Szeged, JGyTF Kiadó. 2001: 153 216.
Kétnyelvűség, nyelvi kontaktus AKM1213 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat a nyelvstratégiai és nyelvtervezési problémák felismerésére és szakszerű megoldására. A stúdium áttekintést nyújt a nyelvpolitika és nyelvtervezés elméleti kérdéseiről és gyakorlatáról különös tekintettel a Kárpát-medencei közösségekre és az európai uniós gyakorlatra a tantárgyi programban szereplő tematika alapján. A nyelvpolitika fogalma, az állami, nemzetközi, területi egységek, nyelvi csoportok. A nyelv mint hatalom, a nyelv mint az erőszak eszköze: történelem, politika, gazdaság és nyelv. A nyelvi egyenlőség ideája. Az EU nyelvpolitikája, hazánk nyelvpolitikája, hazánk és az EU kapcsolatának nyelvi vonatkozásai, hazánk EU csatlakozásának nyelvi vetületei, nyelvpolitikai irányelvek. Nyelvtanulás, nyelvtanítás és a nyelvpolitika összefüggéseinek feltárása. Nyelv és politika, nyelv és nyelvtervezés. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Andrássy György: Nyelvek és nyelvi jog az ezredfordulón. Jogtudományi Közlöny 2001. július-augusztus: 265 278. 2. Nádor Orsolya: Nyelvpolitika. BIP. Pécs, 2002. 3. Szépe Gy. Derényi A. (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlőség. Corvina. Budapest, 1999. 4. Szépe György: Nyelvpolitika: Múlt és jövő. Iskolakultúra. Pécs, 2001. 5. Tolcsvay Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtervezés. Budapest, Universitas. 1998. 1. Nádor Orsolya Szarka László: Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet- Közép-Európában. Akadémia Kiadó. Budapest, 2003. 2. Skutnabb-Kangas, Tove Phillipson, Robert (eds). Linguistic Human Rights. Overcoming Linguistic Discrimimination. Berlin New York, Mouton de Gruyter. 1995. 3. Skutnabb-Kangas, Tove: Nyelv, oktatás, és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány. 1997. 4. Uniuós nyelvpolitika. http://ec.europa.eu/education/languages/eu-language-policy/index_hu.htm
5. Sándor Klára: Nyelvművelés és ideológia. In. Sándor Klára (szerk.). Nyelv, oktatás, jog. Szeged, JGyTF Kiadó. 2001: 153 216.
Lingvokulturológia AKM1214 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A lingvokulturológia tanegység célja a nyelv és a kultúra szerves kapcsolatából kiindulva tárgyalni az emberi kommunikációt. Fő témakörei: a lingvokulturológia fogalma, tárgya, tudománytörténeti előzményei (W. v. Humboldt munkásságának szerepe a XX. században kialakult nyelvészeti irányzatok fejlődésében, Humboldt kutatási eredményeinek, elméletének továbbfejlesztése követői munkásságában, az amerikai etnolingvisztika, F. Boas, E. Sapir, B. L. Whorf munkássága), a lingvokulturológia mai módszerei. A szókészlet és a frazeológia kulturális meghatározottsága, a nyelvi viselkedés nemzeti specifikumai, a kultúrák interferenciája a nemzetközi kommunikációban és az idegen nyelvek tanulásban. A nyelvi és kulturális kontaktusok szerepe a nemzeti nyelvek alakulásában. Ezeknek a témaköröknek a bemutatása által a hallgatók megismerkednek a nyelv és kultúra dialektikus kapcsolatát elemző nyelvészeti kutatások eredményeivel, ismereteket szereznek a világ nyelvi képének mint a szemantikai kutatások tárgyának kérdésköréről, megismerik a kulturális kompetencia, a kommunikatív kompetencia és az interkulturális kompetencia összefüggéseit, különös tekintettel mai, multikulturális világunkra. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Bańczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE, 2000. 2. Humboldt, W. v. válogatott írásai. Budapest: Európa Kiadó, 1985. 3. Nyomárkay István: A tükörfordításokról, különös tekintettel a szerb(horvátra). Magyar Nyelv 1993. 89: 180 189. 4. Boas, F. Népek, nyelvek, kultúrák. Válogatott írások. Budapest: Gondolat, 1975. 5. Maletzke, G. Interkulturelle Kommunikation. Zur Interaktion von Menschen in verschiedenen Kulturen. Opladen: Westdeutscher Verlag. 1996. 6. Wierzbicka, Anna. Semantics, culture, and cognition. Universal human concepts in culture-specific configurations. Oxford, New York: Oxford Univ. Press. 1992..
Kommunikációelmélet AKM1215 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Csekéné dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: OR A nyelvi kommunikáció és az alkalmazott nyelvészet kapcsolatának bemutatása, valamint a kommunikáció típusainak és funkciójának bemutatása. A kommunikációelmélet törvényszerűségeinek megismertetése. A nyelv, a kommunikáció és a cselekvés viszonyának bemutatása. A kommunikatív kompetencia fogalomkörei. A kommunikáció típusai és funkciója. A nyelvi kommunikáció csatornái: a verbális csatorna, a nem verbális csatorna és a kulturális szignálok kommunikatív tartalma. A nem verbális jelzések funkciói és értelmezési stratégiái. A metakommunikáció fajtái és funkcionális leírása. Az írásbeli kommunikáció. Stratégiai és taktikai szerepek a kommunikációban. A kommunikáció csapdái. Interkulturális kommunikáció. A nyelvi kommunikáció és az idegennyelv-oktatás. Üzleti kommunikáció. A kommunikációkutatás főbb területei és módszertani kérdései. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Cs. Jónás Erzsébet: Mindennapi kommunikáció. Krúdy Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2006. 2. Pléh Csaba Siklaki István Terestyéni Tamás: Nyelv kommunikáció cselekvés. Osiris.29-123. Budapest, 1997. 3. Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció I-II. Generall Press. Budapest, 2003. 1. Falkné Bánó Katalin: Kultúraközi kommunikáció. Püski. Budapest, 2002. 2. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 2002.
Az EU nyelvhasználata AKM1316 A meghirdetés féléve: 3. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Minya Károly főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szakmai kommunikáció általános kérdéseivel, valamint az EU nyelvhasználatának a jellemzőivel. A tantárgy programja: a kialakuló magyar eurónyelv, az EU-terminológia jelentkezése. A politikai szaknyelv, valamint a kialakuló EU adminisztrációs nyelv sajátosságai. A magyar nyelv az Európai Unióban. Nyelvi teendők, nyelvkérdés és közvetítő nyelv az Európai Unióban. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Balázs Géza: Euroterminológia és a magyar nyelv. In: Balázs Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I II. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2004. 279 289. 2. Dróth Júlia: Legyen egységes az Európai Unió terminológiája! Az EU adminisztratív és közigazgatási nyelvezetének magyar fordítása. Magyar Nyelvőr 2000. 287 297. 3. Révay Valéria: A kialakuló magyar euronyelv. In: Mihalovics Árpád (szerk.): Tanulmányok a politikai szaknyelvről. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2000. 73 95. 1. Banczerowski Janusz: Nyelvi helyzetkép 2005. In: Balázs Géza (szerk.): Jelentés a magyar nyelvről (2000 2005). Akadémiai Kiadó. Budapest, 2005. 117 142. 2. Kiefer Ferenc: Van-e az Európai Közösségnek nyelvpolitikája? Magyar Orvosi Nyelv. II/1, 2002. aug. 23 26. 3. Kiss Jenő: A magyar nyelv és az Európai Unió. Magyar Nyelvőr, 125. (2005: 12-30.) 4. Kurtán Zsuzsa: Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003. 5. Szabari Krisztina: Az Európai Unió és a nyelvek. Modern Nyelvoktatás. II/3: 31 45.
Korpuszlingvisztika AKM1217 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szilágyi Ildikó főiskolai adjunktus A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A számítógépes teremben tartandó gyakorlati munka célja a korpusznyelvészetnek mint alkalmazott nyelvészeti diszciplínának a részletes bemutatása, az elméleti nyelvészettel, a számítógépes nyelvészettel, valamint más empirikus diszciplínákkal való kapcsolatainak feltárása. A tárgy keretén belül a hallgatók megismerkednek a korpusznyelvészet történeti előzményeivel, a korpusz fogalmával és módszerbeli sajátosságaival. A kurzus feltárja a korpuszlingvisztika gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Balaskó Mária: Bevezetés a korpusznyelvészetbe. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. Szombathely, 2006. 2. Szirmai Mónika: Bevezetés a korpusznyelvészetbe. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2005. 3. Prószéky Gábor Olaszy Gábor Váradi Tamás: Nyelvtechnológia. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) Magyar nyelv. 1038-1072. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2006. 1. Biber, D. - Conrad, S. - Reppen, R.: Corpus linguistics. Investigating language structure and use. CUP. Cambridge, 1998. 2. Sinclair, J.: Corpus, Concordance, Collocation. OUP. Oxford, 1991.
Bevezetés a számítógépes nyelvészetbe AKM1218 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szilágyi Ildikó főiskolai adjunktus A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY Az előadások célja olyan alapvető számítógépes ismeretek biztosítása, amelyek birtokában a hallgatók képesek lesznek a nyelvtechnológiai, majd a korpuszlingvisztika tárgykörébe tartozó feladatok megoldására. A számítógépes teremben tartott gyakorlati foglalkozásokon (konkordanciaprogramok, szövegkezelés, adatbáziskezelés, programozás a hallgatók elsajátítják az adatbáziskezelés alkalmazott nyelvészek száméra nélkülözhetetlen alapjait; megismerkednek a számítógépes nyelvészet legfontosabb részterületeivel és módszereivel (nyelvhelyességet ellenőrző szoftverek, nyelvi alapú keresőprogramok, szótárkészítés), a számítógépes lexikográfia mint alkalmazott diszciplína problematikájával, módszereivel és különböző számítógépes nyelvoktatási programokkal. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, valamint a kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Futó István: Mesterséges intelligencia. Aula Kiadó. Budapest, 1999. 2. Prószéky Gábor Kis Balázs: Számítógéppel-emberi nyelven. (Intelligens szövegkezelés számítógéppel.) SZAK Kiadó. Bicske, 1999. 3. Prószéky Gábor: A nyelvtechnológia és a modern nyelvészet viszonyáról. In: Andor J.-Szűcs T.-Terts I. (szerk.) Színes eszmék nem alszanak Lingua Franca csoport. 991-998. Pécs, 2001. 1. Svensén, B.: Practical Lexicography. Principles and Methods of Dictionary-making. OUP: KLTE. 1993. 2. Csernoch Mária-Korponayné Nagy Ildikó: A New Headway sorozat szókészletének számítógépes feldolgozása. In: MANYE XV: Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medencerégióiban. 321-327. 2005.
A beszélt és az írott nyelv AKM1319 A meghirdetés féléve: 3. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Répási Györgyné dr. egyetemi tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: OR A beszéd és a nyelv viszonyának, a nyelv belső sokrétűségének, a köznyelv és a tájnyelvek viszonyának elemzése, az írott és a beszélt nyelv lexikai, morfológiai, mondattani sajátosságainak vizsgálata. Morfológiai kategóriák a beszélt nyelv - kodifikált irodalmi nyelv oppozícióban. A beszélt nyelvi szóképzés/szóalkotás specifikus módjai: nominatív, expresszív, konstruktív szóképzés. Szemantikai és formai tömörítés, főnevesülés, csonkulás/elvonás, betű- és mozaikszavak. A publikus beszéd formai követelményei. A beszélt nyelvi nominációk, a gesztusok és a verbális szöveg összefüggései. A publikus beszéd jellemzői. Beszélt nyelvi elemek és azok funkciói a szépirodalomban. A gesztusok és a verbális szöveg összefüggései. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 1. Keszler Borbála: Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálatai. In.: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Tankönyvkiadó. Budapest, 1983. 164-202. 2. O. A. Laptyeva, Szalamin Edit, Fábricz Károly: Az orosz beszélt nyelv a magyarral egybevetve. Egységes jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest, 1990. 3. Répási Györgyné: Szavak a beszédben - szavak a nyelvben. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1999. 4. Répási Györgyné: Írott nyelv beszélt nyelv nyelvészeti konverzációelemzés. In: (Szerk.: Dobos Cs. et al.) Klaudy Kinga barátai. Mindent fordítunk, és mindenki fordít. Értékek teremtése és közvetítése a nyelvészetben. Szak Kiadó, Bicske, 2005: 157-163. 1. Martinkó András: A szó jelentése. Lazi Könyvkiadó. Szeged, 2001. 2. P. Lakatos Ilona: Az ismétlés egy sajátos fajtája az élő nyelvben. Magyar Nyelv, XCI (1995): 216-222. 3. P. Lakatos Ilona: Hozzátoldás a beszélt nyelvben. Magyar Nyelv, XCI (1995): 467-473. 4. Répási Györgyné dr.: Főnevek az orosz beszélt nyelvben. Nyíregyháza, 1990.
DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK (40 kredit) TANTÁRGYLEÍRÁS A nyelvi szintek grammatikája AKM2101 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MY A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat összehasonlító, funkcionális megközelítéssel is a magyar nyelv leírásának legfontosabb eredményeivel; bemutatni a hagyományos és újabb irányzatok fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai kutatásait. Témakörök: A főbb fonológiai elméletek. A magyar nyelv morfológiájának kérdései. A morfológia és a nyelvi rendszer: morfofonológia, morfoszintaxis, morfoszemantika, morfopragmatika. A generatív, a funkcionális és konstrukciós mondatleírás elméleti alapja. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 1. Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2006. 2. Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Szerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1997. 3. Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1994. 4. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2000. 5. Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIX. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2004. 1. Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1969. 2. Alberti Gábor Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv 1. Szabályok és magyarázatok. Budapest, James/Books. 2002.
Az idegen nyelv elsajátítása AKM2102 A meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Székely Gábor egyetemi tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: MF A kurzus célja bevezetést és tájékoztatást adni az idegen nyelv elsajátításának elméleteibe és a hozzájuk kapcsolódó kutatások eredményeibe az alkalmazott nyelvészet iránt érdeklődőknek. Nyelvoktatás nyelvelsajátítás. A nyelvelsajátítás és a pszicholingvisztika (L1, L2, L3 közötti különbségek). Nyelvelsajátítás a családban. Nyelvelsajátítás és a neurolingvisztika. Nyelvelsajátítás és a szociolingvisztika (pidgin, kreol nyelvek). Fogyatékosságok (vakság, némaság, süketség, dadogás, diszlexia, diszgráfia, afázia) és nyelvelsajátítás. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és l. kötelező és ajánlott szakirodalom 1. Lengyel Zsolt: Bevezetés a pszicholingvisztikába. Veszprém, 1994. 2. Lengyel Zsolt: Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém, 1996. 3. Leontyev, A. A.: Pszicholingvisztika és nyelvtanítás. Tankönyvkiadó. Budapest, 1973. 1. Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 2. Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? TYPOTEXT. Budapest, 1999.
Kognitív szemantika AKM2203 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Csekéné dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: OR A tantárgy célja a megismerés folyamatában a nyelvi formák mellé állított kognitív reprezentáció fogalmi és strukturális szerkezetének bemutatása, a választás oka az adott kulturális tartalom formáinak (a világ kognitív, nyelvi és művészi képének) nyelvészeti magyarázata. Főbb témakörök: A kognitív nyelvészet áttekintő bemutatása: a konceptus, a konceptuális tér, a konceptuális tudat bemutatása. A fogalmi nomináció mezőjének és a szeméma lexéma viszonyának leírása. A nemzeti és szubjektív fogalmi terek leírása, a centrum és periféria érvényesülése a mezőelméletben. A kognitív szemantika elemzési elvei: a) verbális modell, b) grafikai modell. A nominatív mező magja és perifériáinak jellemzése. A szövegműfajok és a konceptualizáció viszonya. A paremiológia (szólások, közmondások), a reáliák, a frazeologizmusok, és az asszociatív mezők elemzése. A kognitív interpretáció elve. A fogalmi metaforák makro- és mikroszintű leírása. A kognitív szemantika kapcsolódása más tudományokhoz: kommunikációtan, szemiotika, stilisztika, fordításelmélet. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 1. Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex Kiadó, 2005. 2. Pléh Csaba: Bevezetés a megismerés-tudományba. Budapest: Typotex Kiadó, 2003. 3. Pléh Csaba Győri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest: Pólya Kiadó, 1998. 1. Bednanics Gábor Beni László Kulcsár Szabó Ernő Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Hang és szöveg. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. 2. Попова, З.Д., Стернин, И.А.: Когнитивная лексика. Москва: Восток Запад, 2007.
Kultúrszemiotika AKM2204 A meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása: Csekéné dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: OR A tantárgy elsajátításának célja: bevezetés a szemiotika tudományának ismereteibe, különös tekintettel az alkalmazott nyelvészeti vonatkozásokra. A jeltudomány kapcsolódása a nyelvészethez, a folklórhoz, a művészetekhez, a szociológiához stb. Kultúraszemiotikai tipológia kultúrák egybevetésében. Főbb témakörök: A kultúra, s kiemelten a művészet megértéséhez az alábbi témaköröket vesszük sorra: A szemiotika a jel tudománya (rendszerbeli elhelyezés, fogalmak, tárgykörök értelmezése). A jelek felosztása (ikon, index, szimbólum). A jelek és jelrendszerek világa. Nyelvszemiotika (a hangszimbolikától a napilapok címadásáig). Sajtószemiotika (a reklám). Művészetszemiotika (zene, építészet, irodalom, film, tánc, iparművészet). A folklór szemiotikája (a népművészettől a nagyvárosi folklórig). Társadalomszemiotika (divatszemiotika régen és ma). Rejtett dimenziók (a térköz szemiotikája). A látvány, amelyben élünk (az ünnep szemiotikája). Sztereotípiák, stigmák a népek, nemzetek megítélésében. A nemzetközi kommunikáció szemiotikája (népek, kultúrák, szokások). Szociális viszonyok és státuszok jelrendszere (a család, az iskola, a munkahely). 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: l. kötelező és ajánlott irodalom, projektor 1. Bańczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE, 2000. 2. Cs. Jónás Erzsébet: Ismerkedjünk a szemiotikával! Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2004. 3. Kapitány Ágnes Kapitány Gábor (szerk.): "Jelbeszéd az életünk". Osiris, Budapest, 2002. 1. Voigt Vilmos Balázs Géza (szerk.) A kezdetektől máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság, 2003. 2. Hidasi Judit (szerk.): Szavak Jelek Szokások. Budapest: Windsor, 1998. 3. Horányi Özséb Szépe György (szerk.): A jel tudománya. Budapest: General Press, 2005.