Kecskeméti Főiskola. A Diplomás Pályakövető Rendszer 2011. évi felméréseinek eredményei összefoglalja 2011.

Kecskeméti Főiskola A Diplomás Pályakövető Rendszer 2011. évi felméréseinek eredményei összefoglalja 2011. 1

Tartalom Bevezetés... 3 A 2010-es és 2011-es felmérések eredményei közötti kapcsolatok... 4 I. Az aktív hallgatók véleménye... 6 I.1. A kibocsátó középiskola... 6 I.2. Jelentkezés a Kecskeméti Főiskolára... 9 I.3. Jelenlegi tanulmányok a Kecskeméti Főiskolán... 12 I.4. A Kecskeméti Főiskola oktatási tevékenységével kapcsolatos hallgatói vélemények és értékelések... 15 I.5. A szakmai gyakorlat hallgatói értékelése... 21 I.6. További tanulmányi tervek... 26 I.7. Munkaerő-piaci elképzelések... 30 I.8. A végzés után várható jövedelemmel kapcsolatos elképzelések... 35 I.9. A hallgatók viszonya a Kecskeméti Főiskolához... 38 II. A végzett hallgatók véleménye... 40 II.1. A Kecskeméti Főiskolán folytatott tanulmányok befejezése... 40 II.2. A Kecskeméti Főiskola oktatási tevékenységével kapcsolatos vélemények és értékelések a végzett hallgatók körében... 44 II.3. További tanulmányi tervek... 47 II.4. Szakmai gyakorlat megítélése, értékelése... 50 II.5. Munkaerő-piaci jellemzők és tapasztalatok... 55 II.7. A végzettek viszonya a Kecskeméti Főiskolához... 67 II.8. Kapcsolattartás a Kecskeméti Főiskolával... 69 Összegzés... 70 2

Bevezetés A Kecskeméti Főiskola DPR-kutatásainak keretei között 2011-ben 2 felmérésre került sor. A 2010-es év online megkereséseihez hasonlóan az aktív és végzett hallgatók körében készült vizsgálat. Jelen összefoglaló anyag a kutatások legfontosabb eredményeit tartalmazza a teljesség igénye nélkül. Az aktív hallgatók véleményének online felmérése során a hallgatók mindegyike személyre szabott e-mail üzenetet kapott a kutatásban való részvételre történő felhívással, valamint a Főiskola mindhárom Karán plakátok, online hirdetések és szórólapok buzdították a hallgatókat a kitöltésre. A kérdőívet bármilyen, interneteléréssel rendelkező számítógépről kitölthették. A vizsgálati populációt a Kecskeméti Főiskola 2010/11-es tanév tavaszi félévében aktív, nappali és levelező tagozatos hallgatói jelentik, összesen 3435 fő. A 770 fős minta az elsőként megnevezett szak és az ahhoz tartozó tagozat szerint reprezentálja a populációt. A végzett hallgatók online felmérése során a vizsgálati populációt a 2008-ban és 2010-ben a Kecskeméti Főiskolán végzett (legalább abszolutóriumot szerzett) hallgatók jelentették. A kérdőívet 270 fő töltötte ki és küldte vissza. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közül a Főiskola által ismert és érvényes e-mail címmel rendelkezők személyre szabott e-mail üzenetet kaptak a kutatásban való részvételre történő felhívással. Az adatbázisba került végzett hallgatók között voltak olyanok, akiknek nem volt megadva e-mail címe, vagy az nem volt érvényes. Ezeket a végzetteket telefonon és postai úton próbáltuk elérni, hogy megadják elektronikus levelezési címüket, hogy a felhívást és a kérdőív elérhetőségét megkaphassák. Az anonim kérdőívet bármilyen, interneteléréssel rendelkező számítógépről kitölthették. Az aktív és végzett hallgatói minták méretüktől függően kar, tagozat, szak alapján reprezentálják a vizsgálati populációkat. A minták adatfelvétel során történő minimális mértékű torzulásait egy statisztikai eljárással, súlyozással igazítottuk ki. 3

Az elemzések eredményeit bemutató táblázatok, grafikonok leírások esetében a kari, nemi, tagozati vagy egyéb változók mentén történő eltéréseket csak akkor mutatjuk be, amikor szignifikáns eltérés mutatkozott valamely háttérváltozó mentén. A 2010-es és 2011-es felmérések eredményei közötti kapcsolatok Az aktív hallgatók és a végzettek között a 2010-es felméréseket követően 2011-ben másodszor készültek el az online kérdőíves felmérések. Az eredmények egymáshoz hasonlítása alapján jelentősebb eltérés nem mutatkozik sem a volt diákok, sem a jelenlegi tanulók válaszai alapján. Ennek az aktív hallgatók esetében az az oka, hogy az alapsokaság kis részben változott, így a Főiskola polgárainak véleménye az intézményről jelentősen nem módosult egy év alatt. A végzettek esetében más csoport került lekérdezésre, de a kapott válaszok csak kisebb, nem jelentős eltéréseket mutatnak. Ezen felül a kérdések is változtak, ami főleg a központi kérdőív 1 változtatásának köszönhető, mert abban szerkezeti és kérdésbeli változások is történtek, illetve bizonyos területeket más kérdés struktúrában vizsgált a központi kérdőív a 2010-es struktúrához képest. Jelen összefoglaló anyag a kutatások legfontosabb eredményeit tartalmazza a teljesség igénye nélkül. A teljes elemzést tartalmazó dokumentumot (elemzések és kérdőívek) a http://dokumentumok főiskolai Intraneten lehet elolvasni. Az összefoglaló kiadványban szereplő ábrák számozása a teljes anyag ábraszámozását követi, így azok nem sorrendben követik egymást. A kérdésekre adott válaszok összehasonlítására (különösen az intézményi kérdések esetében) a későbbiekben kell nagyobb figyelmet fordítani. Ennek több oka van, egyrészt az aktív hallgatók esetében 3-5 év a teljes alapsokaság kicserélődése. Szintén 3-5 év az az időszak, ami alatt a felsőoktatás környezete változik, vagy egyes intézményi újítások, fejlesztések kifejtik, éreztetik hatásukat. A végzettek esetében is hasonló időtáv esetében 1 A diplomás pályakövetı rendszerhez kapcsolódó online felmérések esetében minden évben le kell kérdezni egy országos központi kérdésblokkot, amit az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ad meg. A 2010-es pilot lekérdezés után 2011-re jelentısebb változások történtek. 4

lehetséges pontosabb összehasonlító vizsgálatokat végezni, mert a Főiskola által nyújtott képzés piacképessége, presztízse sem változik jelentősen egy év alatt, illetve a gazdasági környezet változása is lassabban alakul akár pozitív, akár negatív irányba, melyek erősen befolyásolják az öregdiákok válaszait a képzés megítélésével kapcsolatosan. 5

I. Az aktív hallgatók véleménye A Kecskeméti Főiskola hallgatói, mindent figyelembe véve, jól érzik magukat a főiskolán. Egyötödük teljes mértékben, további 44%-uk pedig nagymértékben így érez. 30%-uk közepes mértékben érzi jól magát, viszont elenyésző azok aránya, akik csak kis mértékben (4%) vagy egyáltalán nem (1%) érzik jól magukat az intézményben. Az iskolában szokásos ötfokú skála átlaga 3,8, vagyis négyes azaz összességében a hallgatók, ha nem is kitűnően, de mindenesetre jól érzik magukat itt. 31.1. diagram I.1. A kibocsátó középiskola A Kecskeméti Főiskola hallgatóinak legnagyobb része szakközépiskolában érettségizett. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hallgatók mivel eleve gyakorlatorientált 6

középiskolából kerülnek ki olyan praktikusan felhasználható tudásanyagra számítanak, amit a Főiskola elvégzése után azonnal hasznosítani tudnak a munkaerő-piacon. 6.1. diagram 7

Karonként eltérő a hallgatók rekrutációs bázisa: a GAMF-os hallgatók az átlagosnál nagyobb arányban végeztek szakközépiskolában (73%), míg a TFK-sok körében kevésbé jellemző a szakközépiskolai végzettség (46%). 6. diagram 8

I.2. Jelentkezés a Kecskeméti Főiskolára A Főiskola hallgatóinak négyötöde (80%-a) felvételi jelentkezése során első helyen jelölte be a Kecskeméti Főiskolát, míg további egytizedük (10%) a második helyen. Csupán minden huszadik hallgató jelezte, hogy ennél hátrább sorolta az intézményt a felvételi lapon. További 3% azok aránya, akik pótfelvételi eljárás keretében jutottak be a Kecskeméti Főiskolára. A három Kar hallgatói közül a GAMF-osok preferenciájában szerepelt leginkább az első helyen az intézmény. A GAMF hallgatóin belül is kiugró a gépészmérnökök elkötelezettsége (87%). 32. diagram 9

A magas fokú hallgatói elégedettséget alátámasztja, hogy ha most felvételiznének, a hallgatók négyötöde újra a Kecskeméti Főiskolára jelentkezne: 71% ugyanarra a karra és szakra, 7% ugyanarra a karra, de más szakra szeretne bejutni. Azt senki nem jelezte, hogy most a főiskolán belül másik karra jelentkezne. A hallgatók egytizede (9%) inkább másik intézményt választana. 14%-uk nem tudta eldönteni, hogy mit tenne, vagy válasz nélkül hagyta a kérdést. 33.1. diagram 10

A Kecskeméti Főiskola hallgatói elsősorban azért jelentkeztek ebbe felsőoktatási intézménybe, mert érdeklődésüknek megfelelő képzést találtak itt (58%). 16%-uk számára az jelentette a döntő motivációt, hogy lakóhelyéhez közel járhat felsőoktatási intézménybe. 10% számára az elhelyezkedési lehetőségek, 8%-uknak a rokonok, barátok ajánlása volt a döntő szempont. Más tényezőket lényegesen kisebb arányban választottak a döntésüket meghatározó hallgatók legfontosabb okként. 35. diagram 11

I.3. Jelenlegi tanulmányok a Kecskeméti Főiskolán A Főiskola aktív hallgatóinak többsége 2008 2010 között kezdte meg tanulmányait az elsőként említett szakján. A 2006-ban illetve az ezt megelőző években csak a hallgatók szűk egy-egy tizede kezdett tanulmányokba a Kecskeméti Főiskolán. 2007-ben kezdett az aktív hallgatók 12%-a. 2008-ban és 2009-ben egyaránt a tanulók 21%-a kezdte meg tanulmányait. A válaszadók legnagyobb, 25%-os csoportját viszont a tanulmányaikat 2010-ben megkezdők teszik ki. Elenyésző arányban kerültek a mintába olyan megkérdezettek is, akik arról számoltak be, hogy 2011-ben vágtak neki jelenlegi szakjuknak a Kecskeméti Főiskolán. Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? (válaszok százalékos megoszlása az összes megkérdezett körében, N=770) 2002-ben 0% 2003-ban 1% 2004-ben 2% 2005-ben 5% 2006-ban 9% 2007-ben 12% 2008-ban 21% 2009-ben 21% 2010-ben 25% 2011-ben 1% adathiány 1% Összesen 100% 2. táblázat 12

Az elsőként megadott szak alapján a hallgatók nyolctizede már az új típusú alapképzésben (BA/BSc) kezdte meg tanulmányait a Kecskeméti Főiskolán. Második legnagyobb, 16%-os csoportjukat azok teszik ki, akik még a hagyományos főiskolai képzés keretei között találkoztak az intézménnyel. Az egységes és osztatlan képzésben, valamint a mesterképzésben (MA/MSc) résztvevők aránya elenyésző. 8.1. diagram A válaszadók saját értékelésük alapján átlagosan 3,4-es, azaz erős közepes, csaknem háromnegyedes eredménnyel (osztályzattal) végzik fő szakjukat. A hallgatók közel fele, 46% közepes eredményről számolt be, míg második legnagyobb, 36%-os csoportjuk jóról. Jeles, kiváló osztályzat 6%-ukra jellemző, míg elégségesnek 12% mondja tanulmányi eredményeit. (Mivel aktív hallgatókról van szó, az elégtelen nem szerepelt a válaszlehetőségek között.) Az átlagosnál rosszabb eredményekről számoltak be a GAMF hallgatói. Ők kereken hármasra értékelték magukat válaszaik átlaga alapján. A Kar hallgatóinak egyötöde értékelte teljesítményét elégségesnek, 59%-a közepesnek, és 18%-a jónak. Kiváló teljesítményről csak 13

3%-uk számolt be. A KFK hallgatói már gyenge négyes (3,6) értékelést adtak tanulmányi előmenetelükről. A három-negyedet éppen csak meghaladó átlagok mögött a jó értékelések dominanciája (51%), valamint a közepes értékelések nagy aránya (37%) áll. Elégséges és kiváló értékelést viszonylag kevesen adtak maguknak (4%, illetve 7%). A TFK-s hallgatók számoltak be a Főiskola tanulói közül a legjobb teljesítményről: értékelésük átlaga négyes (3,8). Válaszaik legszembetűnőbb jellegzetessége, hogy teljes mértékben hiányzik közülük az elégséges értékelés. 62%-uk jónak, 27%-uk közepesnek, míg 11%-uk kiválónak ítélte tanulmányi előmenetelét. 12. diagram 14

I.4. A Kecskeméti Főiskola oktatási tevékenységével kapcsolatos hallgatói vélemények és értékelések A Kecskeméti Főiskolán folyó oktatást kilenc szempont mentén vizsgáltuk: mind a kilenc szempont esetében megkértük a válaszadókat, mondják meg, mennyire elégedettek az adott szempont szerint az oktatással válaszként az előre megadott öt válaszelem közül egyet választhattak. Az osztályozás az iskolában szokásos skálán történt, vagyis az 5 jelentette a teljes elégedettséget, míg az 1 az elégtelent ( egyáltalán nem voltam elégedett ). Vagyis az átlagok vizsgálata során a magasabb értékek a kedvezőbb, az alacsonyabbak a kedvezőtlenebb értékelésekre utalnak. A Kecskeméti Főiskolán kapott oktatással, annak egyes szempontjaival jellemzően nagymértékben vagy közepesen elégedettek a hallgatók. - Az oktatás részterületei közül leginkább az oktatás színvonalával, az oktatott ismeretek naprakészségével, az elméleti képzés színvonalával, az oktatók segítőkészségével voltak elégedettek a válaszadók (3,91 3,89 átlag), de hasonlóan magas az elméleti ismeretek naprakészségével való elégedettség is (3,87). - A legkevésbé azzal elégedettek a hallgatók, amennyire a munkaerő-piac képviselői részt vesznek a főiskolai oktatásban (átlag: 3,20). Ugyanakkor alacsony, közepes osztályzatot kapott a gyakorlati képzés színvonala is (3,28). Mivel legkevésbé a gyakorlati képzés színvonalával és talán ezzel összefüggésben a munkaerő-piac képviselőinek oktatási részvételével elégedettek a hallgatók, ezek lehetnek azok a területek, ahol a Főiskola legtöbbet tehet azért, hogy hallgatói elégedettebbek legyenek a képzéssel. 15

Elégedettség a Kecskeméti Főiskola oktatási tevékenységével szempontonként (válaszok százalékos megoszlása és az érdemi válaszok átlaga az összes megkérdezett körében az érdemi válaszok átlaga szerinti sorrendben, N=770) teljes mértékben nagymértékben közepes mértékben kis mértékben egyáltalán nem voltam elégedett válaszhiány Átlag Oktatás színvonala 23% 47% 24% 4% 0% 3% 3,91 Oktatott szakismeretek naprakészsége Elméleti képzés színvonala 26% 33% 24% 4% 1% 12% 3,91 25% 42% 22% 6% 0% 4% 3,89 Oktatók segítőkészsége 28% 34% 22% 6% 1% 8% 3,89 Elméleti ismeretek naprakészsége Általában az oktatók és a hallgatók viszonya Oktatás hasznosíthatósága a munkaerő-piacon Gyakorlati képzés színvonala Munkaerőpiac képviselőinek részvétele az oktatásban 26% 37% 21% 6% 1% 9% 3,87 25% 33% 27% 7% 1% 7% 3,80 18% 28% 26% 11% 2% 15% 3,59 16% 26% 26% 15% 9% 9% 3,28 13% 20% 26% 14% 8% 18% 3,20 19. táblázat A kilenc szempont közül csak az oktatás hasznosíthatóságának megítélésében nincs statisztikailag jellemző eltérés a Karok hallgatói között. 16

- A GAMF diákjai elégedettek legkevésbé a karon kapott oktatással kivéve a munkaerőpiac képviselőinek részvételét az oktatásban, mely területet a másik két Kar hallgatóinál pozitívabban ítélték meg. - A KFK-sok a többieknél elégedettebbek az elméleti képzés színvonalával, ezen ismeretek és a szakismeretek naprakészségével, emellett elégedettségük kiugró a többiekéhez képest az oktatók személyét illetően (oktatók segítőkészsége, általában az oktatók és hallgatók viszonya). Viszont másoknál jellemzően kevésbé elégedettek a gyakorlati képzés színvonalával. - A TFK-sok a KFK-sokhoz hasonlóan pozitívan ítélik meg az oktatás színvonalát és az elméleti ismeretek naprakészségét, és mindkét másik Kar hallgatóinál elégedettebbek a gyakorlati képzés színvonalával. A következő táblázatban az oktatás egyes szempontjaival való elégedettség átlagértékeit mutatjuk be soronként, minden szempont esetében, és mindhárom Karra vonatkozóan. Az oszlopban látható, hogy adott Kar hallgatói miként vélekedtek az egyes szempontokról ugyanakkor, ha a sorokat nézzük, azt látjuk, hogy az egyes Karokon tanulók véleményei hogyan viszonyulnak egymáshoz és a teljes mintán kapott véleményekhez. 17

Elégedettség a Kecskeméti Főiskola oktatási tevékenységével szempontonként (érdemi válaszok átlaga az összes megkérdezett körében Karonként az érdemi válaszok átlaga szerint sorrendben, N=770) GAMF KFK TFK Teljes minta Oktatás színvonala 3,77 4,05 4,07 3,91 Oktatott szakismeretek naprakészsége 3,76 4,14 4,07 3,91 Elméleti képzés színvonala 3,78 4,11 3,99 3,89 Oktatók segítőkészsége 3,74 4,27 3,97 3,89 Elméleti ismeretek naprakészsége 3,66 4,15 4,11 3,87 Általában az oktatók és a hallgatók viszonya 3,61 4,22 3,90 3,80 Oktatás hasznosíthatósága a munkaerőpiacon 3,62 3,42 3,62 3,59 Gyakorlati képzés színvonala 3,35 2,57 3,62 3,28 Munkaerőpiac képviselőinek részvétele az oktatásban 3,27 2,95 3,19 3,20 20. táblázat A hallgatók benyomásai alapján a Kecskeméti Főiskolán az elméleti képzés van túlsúlyban, bár ennek a túlsúlynak az arányát tekintve megoszlanak a vélemények: 15% szerint szinte kizárólag, 26% szerint túlnyomórészt elméleti képzés van; további 32% szerint inkább elméleti a képzés. A hallgatók által legmegfelelőbbnek tartott elmélet-gyakorlat arány a fele-fele arányú, illetve a 40% elmélet 60% gyakorlat arány e két lehetőség az összes hallgató fele számára ideálisnak tekinthető az elméleti és gyakorlati képzés arányát illetően. Érdekes, hogy ennél kicsit több, illetve kicsit kevesebb elméletre ugyanolyan arányban vágynak: 16%-uk voksolt a 30% elmélet 70% gyakorlat, és 13%-uk a 60% elmélet 40% gyakorlat arányra. 18

Összességében tehát legalább az oktatás felében, de inkább több mint felében gyakorlati képzést tartanának a legmegfelelőbbnek a diákok. Ha az arányokra vonatkozó válaszokból számszerűsítjük, hogy milyen arányú elméleti képzésre is vágynak a hallgatók (100% elmélet 0% gyakorlat = 100, 90% elmélet 10% gyakorlat = 90, stb.), akkor azt látjuk, hogy átlagosan 47%-nyi elméleti oktatásra vágynak, vagyis arra, hogy körülbelül fele-fele arányban legyen a kétféle képzési mód, de egy kicsivel hangsúlyosabb legyen a gyakorlati képzés. A GAMF-os és TFK-s hallgatók jobban növelnék a gyakorlati képzés arányát; ha az általuk említett arányokból átlagot számolunk, átlagosan 45 illetve 44%-nyi elméletet szeretnének, míg a KFK-sok 55%-nyit. Ha lehetősége lenne, hogyan változtatna az elmélet és gyakorlat arányán a képzésben? (válaszok százalékos megoszlása az összes megkérdezett körében Karonként, N=770) GAMF KFK TFK Teljes minta 100% elmélet - 0% gyakorlat 1% - - 0% 90% elmélet - 10% gyakorlat 1% 2% 0% 1% 80% elmélet - 20% gyakorlat 4% 4% - 3% 70% elmélet - 30% gyakorlat 9% 25% 4% 11% 60% elmélet - 40% gyakorlat 10% 23% 12% 13% 50% elmélet - 50% gyakorlat 22% 24% 27% 24% 40% elmélet - 60% gyakorlat 25% 10% 31% 24% 30% elmélet - 70% gyakorlat 18% 8% 18% 16% 20% elmélet - 80% gyakorlat 5% 2% 3% 4% 10% elmélet - 90% gyakorlat 3% 1% 1% 2% 0% elmélet - 100% gyakorlat 0% - - 0% válaszhiány 2% - 3% 2% 21. táblázat 19

A szakirányokkal való elégedettséget egy speciális megközelítésből, munkaerő-piaci szempontból vizsgáltuk. A kérdezettek öt válaszlehetőség közül egyet választhattak. Ez alkalommal is az iskolában szokásos 5-fokú skála képezte az értékelés alapját, azaz 1-től 5-ig haladva folyamatosan nő az elégedettség értéke a skála mentén. A hallgatók 32%-a nagymértékben, 39%-a közepesen elégedett a Főiskolán választható szakirányokkal munkaerő-piaci szempontból. 7% teljesen elégedett vele. Az ötfokú skálán mért elégedettség átlagértéke 3,33. A Karok közül a GAMF hallgatói tartják leginkább piacképesnek a Főiskolán választható szakirányokat elégedettségük átlagértéke 3,46. A TFK-sok körében mért elégedettség 3,24. A KFK-sok a legkevésbé elégedettek (3,09 átlag). A következő ábra a három Kar, valamint összességében a Főiskola hallgatóinak véleményét mutatja, soronként (százalékos megoszlások formájában). 44. diagram Mivel legkevésbé a gyakorlati képzés színvonalával és talán ezzel összefüggésben a munkaerőpiac képviselőinek oktatási részvételével elégedettek a hallgatók, ezek lehetnek 20

azok a területek, ahol a főiskola legtöbbet tehet azért, hogy hallgatói elégedettebbek legyenek a képzéssel. I.5. A szakmai gyakorlat hallgatói értékelése A hallgatók 46%-a volt már szakmai gyakorlaton a KFK-s hallgatók 75%-áról, a TFK-sok 83%- áról, a GAMF-os hallgatók 17%-áról mondható el ez. Szakmai gyakorlatát a kérdezettek négytizede (43%) inkább vagy teljes mértékben megfelelőnek tartotta, viszont 14%-uk nem tudta értékelni. A válaszok alapján számolt elégedettségi átlagérték 3,5. A KFK-s hallgatók átlagos értékelése a legkritikusabb a szakmai gyakorlatuk egészéről alig jobb a közepesnél (3,16). A TFK-sok véleménye a legkedvezőbb (3,81 átlag). A GAMFhallgatók körében mért elégedettségi átlag 3,44. A következő ábra a három Kar, valamint összességében a Főiskola hallgatóinak véleményét mutatja, soronként. 36. diagram 21

Nemcsak összességében, hanem szempontonként is vizsgáltuk a szakmai gyakorlattal való elégedettséget: hét szempont mentén mértük fel a gyakorlattal kapcsolatos véleményeket, mindegyikről megtudakoltuk, mennyire voltak elégedettek vele; értékeléseiket a kérdezettek az előre megadott öt válaszelemből választhatták ki. A szakmai gyakorlat egyes szempontjaival való elégedettség viszonylag egységes képet mutat, az átlagértékek 3,19 és 3,44 között mozognak kivételt képez a külföldi szakmai gyakorlat lehetősége, amellyel való elégedettség mindössze 2,84 átlagú. Elégedettség a szakmai gyakorlattal szempontok szerint (válaszok százalékos megoszlása és az érdemi válaszok átlaga az összes megkérdezett körében, az érdemi válaszok átlaga szerinti sorrendben, N=770) Teljes mértékben elégedett vagyok Nagy mértékben elégedett vagyok Közepes mértékben vagyok elégedett Kis mértékben elégedett vagyok Egyáltalán nem vagyok elégedett Nem tudom/ Nem vonatkozik rám Átlag Szakmai gyakorlat rendszere Szakmai gyakorlat hossza Szakmai fejlődés lehetősége Érdeklődési körömnek megfelelő szakmai gyakorlat elérhetősége Szakmai gyakorlati helyek/lehetősége k száma Lehetőségek területi eloszlása 11% 19% 22% 8% 3% 36% 3,44 11% 21% 20% 8% 5% 35% 3,41 15% 16% 19% 10% 5% 36% 3,39 10% 16% 17% 10% 5% 42% 3,29 12% 15% 19% 10% 6% 38% 3,25 9% 15% 18% 10% 6% 41% 3,19 22

Külföldi szakmai gyakorlat lehetősége 5% 8% 11% 8% 8% 60% 2,84 17. táblázat 23

A táblázatban a szakmai gyakorlat egyes szempontjaival való elégedettség átlagértékeit mutatjuk be soronként, minden szempont esetében, és mindhárom Karra vonatkozóan. Az oszlopban látható, hogy adott Kar hallgatói miként vélekedtek az egyes szempontokról ugyanakkor, ha a sorokat nézzük, azt látjuk, hogy az egyes Karok hallgatóinak véleményei hogyan viszonyulnak egymáshoz és a teljes mintán mért véleményekhez. A szakmai gyakorlat rendszerét, hosszát, a szakmai fejlődés lehetőségét, a lehetőségek területi eloszlását és a külföldi szakmai gyakorlatot illetően találunk a hallgatók értékelésében szignifikáns különbségeket. Ugyan a GAMF-os hallgatók a legkevésbé elégedettek a szakmai gyakorlat hosszával, de minden más szempont esetében a KFK-s hallgatók voltak a leginkább kritikusak. Velük szemben a TFK-s hallgatók véleménye a másik két Kar hallgatóinak véleményénél minden esetben jobb, és még a kritikus külföldi szakmai gyakorlat lehetőségének megítélésében sem csökken közepes alá. Elégedettség a szakmai gyakorlattal szempontonként (érdemi válaszok átlaga az összes megkérdezett körében Karonként, N=770) GAMF KFK TFK Teljes minta Szakmai gyakorlat rendszere 3,33 3,18 3,72 3,44 Szakmai gyakorlat hossza 3,15 3,42 3,67 3,41 Szakmai fejlődés lehetősége 3,35 3,04 3,67 3,39 Érdeklődési körömnek megfelelő szakmai gyakorlat elérhetősége 3,24 3,14 3,48 3,29 Szakmai gyakorlati helyek száma 3,22 3,12 3,38 3,25 Lehetőségek területi eloszlása 3,06 3,06 3,43 3,19 Külföldi szakmai gyakorlat lehetősége 2,99 2,29 3,08 2,84 18. táblázat 24

A hallgatók szűk egyötödének (20%) már van szakmai gyakorlati helye, 13% biztosra veszi, hogy fog találni, 44% pedig valószínűnek tartja azt. A pesszimisták a hallgatók bő egytizedét teszik ki: 10% nem tartja valószínűnek, hogy helyet talál, 3% pedig teljesen biztos ebben. A GAMF-os hallgatóknak még csak 13%-ának van meg a helye, de további 12% biztos benne, 44% pedig valószínűsíti, hogy talál majd gyakorlati helyet. A KFK-sok és TFK-sok e téren sikeresebbek, 27-28%-uk már talált is szakmai gyakorlati helyet. A nagyon pesszimisták mindhárom Karon csak minimális részt tesznek ki, 1-4% gondolja csak, hogy ő biztosan nem fog az igényeinek megfelelő gyakorlati helyet találni. 39. diagram 25

I.6. További tanulmányi tervek A Kecskeméti Főiskola hallgatóinak több mint fele tervezi, hogy a következő években újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányokba kezd majd: 14%-uk biztos ebben, és további 38% valószínűsíti az újabb tanulmányokat. Mindössze 9% azok aránya, akik biztosak abban, hogy legalábbis egy ideig nem kezdenek új tanulmányokba, míg 37% valószínűleg nem tesz így. Legnagyobb arányban a TFK hallgatói gondolják, hogy újabb tanulmányokba kezdenek a következő években, 22%-uk biztosra veszi ezt, és további 43%-uk is valószínűsíti. Legkevésbé pedig a GAMF-os hallgatóknak vannak ilyen szándékaik, de még közülük is minden tizedik biztos benne, hogy még tovább tanul itteni diplomázása után is, és további egyharmaduk valószínűnek tartja ezt. 17. diagram 26

A további tanulmányokat tervezők fele, 55%-a mesterképzésre készül. Szűk háromháromtizedük pedig felsőfokú szakképzésre, illetve szakirányú továbbképzésre (30 illetve 29%). Mindössze 16% közöttük azok aránya, akik újabb bachelor képzésre vállalkoznának, és közel ennyien tervezik azt is, hogy vállalati tanfolyamon, tréningen bővítik tudásukat (13%). Más képzéstípusokat a további tanulmányokat tervezők kevesebb, mint egytizede említett. Mivel a vizsgált területen sok válaszelem lehetséges, a megoszlás bemutatása ábrán kevéssé látható, így az adatokat, karok szerinti bontásban és az összes megkérdezett körében is, táblázatban mutatjuk be. A táblázat oszlopai mutatják, hogy adott Kar, illetve az összes kérdezett körében hogyan oszlanak meg a további képzésre vonatkozó tervek. Milyen képzésben akar részt venni? (az egyes lehetőségeket választók százalékos aránya azok körében, akik az elkövetkező években biztosan vagy valószínűleg újabb tanulmányokba akarnak kezdeni, N=401; több válasz lehetséges) GAMF KFK TFK Teljes minta Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning 19% 5% 9% 13% Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés 8% 1% 9% 7% Felsőfokú szakképzés 25% 20% 42% 30% Szakirányú továbbképzés 24% 31% 34% 29% Bachelor képzés (BA/BSc) 21% 14% 11% 16% Egységes és osztatlan képzés 3% 2% 6% 4% Mesterképzés (MA/MSc) 62% 78% 31% 55% Doktori képzés (PhD/DLA) 8% 9% 5% 7% Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés 4% 5% 6% 5% Egyéb képzés 9% 6% 10% 9% 11. táblázat 27

A további tanulmányi, képzési tervek egybevágnak azzal a hallgatói véleménnyel, hogy a diploma megszerzése után, ha a tanulók saját szakterületükön akarnak elhelyezkedni, szükségük van, vagy szükségük lenne további, felsőoktatási keretek között vagy szakképzésben megszerezhető továbbképzésre, specializációra (a témát zárt kérdéssel, négy előre megadott válaszelemmel vizsgáltuk, melyek közül a kérdezett egyet választhatott). A válaszadók 4%-a olyannyira így érez, hogy egyenesen kötelezővé tenné az ilyen típusú továbbképzést. 29% ugyan kevésbé radikális véleményt fogalmazott meg, de nincs kétsége afelől, hogy komolyabb továbbképzésre, specializációra lenne szükség a diploma megszerzése után. További 51% is szükségét érzi ennek, de inkább csak egyszerűbb továbbképzést tart indokoltnak. Mindössze 14% azok aránya, akik szerint a diploma megszerzése után saját szakterületükön egyáltalán nincs szükség ilyen jellegű továbbképzésre. Jelentős eltérés van abban, hogy hogyan látják a hallgatók, van-e szükség továbbképzésre a munkába állásukhoz: a KFK hallgatói gondolják leginkább azt, hogy kötelező jelleggel komolyabb továbbképzésre, specializációra lesz szükségük, és a TFK hallgatói számítanak erre a legkevésbé. 28

18. diagram 29

I.7. Munkaerő-piaci elképzelések A Kecskeméti Főiskola hallgatóinak túlnyomó része, 76%-a a diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg is tanul, és további 18%-uk is a szakterületéhez közelálló pályán helyezkedne el. Elenyésző, 4%-os arányban vannak azok a hallgatók, akik teljesen más szakterületen néznének munka után (a témát zárt kérdéssel, három előre megadott válaszelemmel vizsgáltuk, amelyből a kérdezettnek egyet kellett választania). Az elhelyezkedésre vonatkozó tervek alakulása eltérő Karonként: a KFK-sok a többieknél nagyobb arányban gondolják, hogy nem a szakterületükön, de ahhoz közeli pályán fognak elhelyezkedni (25%), a TFK-s hallgatók viszont nagyobb arányban jelezték, hogy pályát akarnak módosítani (7%-uk, a másik két csoportban mért 2-4%-kal szemben). 20. diagram 30

A kérdőívet kitöltő kecskeméti főiskolás hallgatók túlnyomó többsége bizakodó e téren: 17% biztos abban, hogy a diplomaszerzést követő egy-két éven belül a szakterületén belül, általa megfelelőnek tartott munkakörben tud(na) elhelyezkedni, és további 56% is valószínűnek tartja ezt. A válaszadók egyötöde van ellenkező véleményen, de közülük is a többség inkább csak nem tartja valószínűnek ezt a munkaerő-piaci helyzetet, miközben nem is zárja ki megvalósulását. A GAMF végzettjei látják a legoptimistábban elhelyezkedésüket: 21%-uk biztosnak látja az elhelyezkedését további 57% valószínűnek. A KFK illetve a TFK hallgatói a GAMF-os diákoknál nagyobb arányban gondolják, hogy nem fognak tudni elhelyezkedni, ennek ellenére körükben is 71 illetve 66% úgy gondolja, hogy biztosan vagy valószínűleg a képzése szerinti szakterületen tud elhelyezkedni a végzése után 1-2 éven belül. 22. diagram 31

Szakok szerint vizsgálva a válaszokat az tűnik ki, hogy a gépészmérnökök a legbiztosabbak a dolgukban, míg a tanítók meglehetősen pesszimisták. A Kecskeméti Főiskola hallgatóinak elhelyezkedési preferenciái rendkívül szerteágazók, összességében azonban részben a képzések jellegének megfelelően mégiscsak a nagyvállalatok állnak az első helyen (a munkahelyválasztásra vonatkozó zárt kérdésünkhöz nyolc válaszelemet adtunk meg, ebből a kérdezettek egyet választhattak). A megkérdezettek 16%-a elsősorban multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni, míg 18%-uk magántulajdonú nagyvállalatnál, 6%-uk pedig állami tulajdonú nagyvállalatnál. 13% közepes méretű, 6% pedig kis magáncégnél szeretne dolgozni. További 21%-a a hallgatóknak a közszférában képzeli el a helyét. A válaszadók többsége tehát nem gondolkozik saját vállalkozás alapításában, de egyáltalán nem elhanyagolható, 14% azok aránya, akik így tennének. Rendkívül kevesen, mindössze 2%-nyian vannak, akik úgy látják, hivatásuk a nonprofit szektorba szólítja őket. Aszerint, hogy melyik Karra járnak a hallgatók, jól körvonalazódnak a munkahelypreferenciák különbségei: - a GAMF-on tanulók a többieknél nagyobb arányban részesítenék előnyben a nagy- és középvállalatokat (magántulajdonú nagyvállalat, multinacionális cég, középvállalat), - a KFK-s hallgatók indítanának a legszívesebben saját vállalkozást (28%-uk), - míg a TFK-s hallgatók a közszférát preferálják másoknál lényegesen nagyobb (57%-os) arányban. Összhangban a választott munkahelyformával, a válaszadók túlnyomó többsége teljes munkaidőben szeretne dolgozni a diploma megszerzése után. Igaz, közöttük jelentős választóvonalat képez, hogy jövőjüket csak és kizárólag a munkahelyükön képzelik el (51%), vagy úgy tervezik, hogy teljes munkaidős állásuk mellett egyéb munká(ka)t is végeznek majd (25%). Minden hetedik válaszadó (15%) szeretne leginkább saját vállalkozásában dolgozni, de 32

még ennél is kevesebben vállalkoznának arra, hogy a kevesebb biztonságot jelentő alkalmi, vagy szerződéses munkák világát válasszák. A munkahely-típusok preferenciáival összhangban, Karok szerint a GAMF-on tanulók nagyobb arányban szeretnének cégnél, intézménynél teljes munkaidőben (57%), vagy emellett alkalmi munkákat vállalva dolgozni (28%), míg a KFK-sok 36%-a a saját vállalkozását irányítaná (a GAMF-osok körében ez az arány 10, a TFK-sok körében 13%). A TFK-sok többieknél nagyobb arányban jelezték (8%), hogy elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat terveznek. 26. diagram 33

A tanulmányok során konkretizálódnak a munkahely-elképzelések, ezt mutatja, hogy hallgatók egynegyedének már pontos elképzelése van arról, hogy melyik vállalatnál vagy intézménynél szeretne elhelyezkedni. 34

I.8. A végzés után várható jövedelemmel kapcsolatos elképzelések Nyitott kérdésekkel vizsgáltuk a hallgatók körében a saját képzettségüknek megfelelő vélt átlagkereseteket és a számukra elegendőnek ítélt kezdő fizetéseket. A spontán válaszokat a következő 3 kategóriába soroltuk: legfeljebb 100 ezer, 101-200 ezer, és 200 ezer forint feletti összeg. A kérdezettek közel fele úgy látja, hogy a képzésének megfelelő szakterületen egy kezdő diplomás havi nettó átlagfizetése több mint százezer forint, de nem több kettőszázezernél. 32%-nyian ennél kevesebb, 4%-nyian több fizetésre számítanak. A hallgatók 15%-a nem tudott egyértelmű választ adni a kérdésre. 27. diagram Az érdemi válaszok átlaga nettó 130.970 Ft-os diplomás kezdőbért jelentene. Az egyes Karok hallgatói másként látják lehetőségeiket. A legmagasabb, százötvenhétezer forintos kezdő fizetést saját szakterületükön a GAMF-os hallgatók vélelmeznek, míg a legalacsonyabbat, csupán nettó nyolcvankilencezrest a TFK-s diákok várnak. 35

Az egyes Karok hallgatói közötti különbségek az ismertetett összeg-kategóriák segítségével a következőképpen ragadhatók meg: miközben a GAMF-on tanulmányokat folytatók héttizede (70%-a) vélekedik úgy, hogy végzettsége 101-200 ezer forintos kezdő fizetést ér, és a KFK-s hallgatók relatív többsége, 48%-a is ilyen fizetést feltételez saját területén, addig a TFK-s hallgatók túlnyomó többsége, 77%-a legfeljebb 100 ezer forintos nettó kezdőbért tételez fel a hasonló végzettségű pályakezdők átlagos fizetéseként. 28. diagram A válaszadók úgy látják, hogy az általuk reálisnak tartott kezdő fizetésnél nagyobb havi nettó átlagkeresetre lenne szükségük ahhoz, hogy az megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítson számukra. Mindössze 7%-uk állította, hogy ehhez elegendő lenne számára egy legfeljebb százezer forintos fizetés, túlnyomó többségük, 58%-uk szerint ennél többre lenne szüksége, de legfeljebb kétszázezer forintból már meg tudnák oldani az általuk megfelelőnek ítélt életszínvonal fenntartását. 25%-nyian viszont úgy látják, ehhez még egy kétszázezer forintos fizetés is kevés lenne. 36

29. diagram Átlagosan közel kétszázezer forintos átlagkeresettel lennének elégedettek a hallgatók, de akárcsak a vélelmezett kezdő fizetések esetében, itt is vannak eltérések a Karok között: a legmagasabb fizetési igényszint a GAMF-os hallgatókat jellemzi, míg a legalacsonyabb a TFKsokat. Vélelmezett és megfelelőnek ítélt havi nettó átlagkereset kezdő diplomás számára a saját szakterületén (érdemi válaszok átlaga Karonként, N=770) Vélelmezett kezdő fizetés (átlag) Megfelelőnek ítélt kezdő fizetés (átlag) GAMF 156080 Ft 218430 Ft KFK 115310 Ft 184.730 Ft TFK 89210 Ft 153320 Ft Teljes minta 130970 Ft 195090 Ft 15. táblázat 37

I.9. A hallgatók viszonya a Kecskeméti Főiskolához A Kecskeméti Főiskola hallgatói, mindent figyelembe véve, jól érzik magukat főiskolájukon. Egyötödük teljes mértékben, további 44%-uk pedig nagymértékben így érez. 30%-uk közepes mértékben érzi jól magát, viszont elenyésző azok aránya, akik csak kis mértékben (4%) vagy egyáltalán nem (1%) érzik jól magukat az intézményben. Az iskolában szokásos ötfokú skála átlaga 3,8 vagyis négyes azaz összességében a hallgatók, ha nem is kitűnően, de mindenesetre jól érzik magukat itt. Bár mindhárom Kar hallgatói összességében inkább jól érzik magukat a Főiskolán, kisebb eltérések felfedezhetők a véleményükben. Legkevésbé a GAMF-os hallgatók érzik jól magukat, de az ő véleményük is kedvező, a közepesnél egyértelműen jobb, hiszen érdemi válaszaik átlaga 3,76. Leginkább a KFK-on tanulók találták meg a helyüket a Kecskeméti Főiskolán, értékeléseik átlaga 3,95, míg a TFK-sok elégedettségi átlaga 3,79. 31. diagram 38

A magas fokú hallgatói elégedettséget alátámasztja, hogy ha most felvételiznének, a hallgatók négyötöde újra a Kecskeméti Főiskolára jelentkezne: 71% ugyanarra a karra és szakra, 7% ugyanarra a karra, de más szakra szeretne bejutni. Azt senki nem jelezte, hogy most a főiskolán belül másik karra jelentkezne. A hallgatók egytizede (9%) inkább másik intézményt választana. 14%-uk nem tudta eldönteni, hogy mit tenne, vagy válasz nélkül hagyta a kérdést. (Zárt kérdés, ahol előre megadott öt válaszlehetőség közül választhattak.) A gépészmérnökök voltak a különböző szakok hallgatói közül a legelégedettebbek a választásukkal (83% most is ugyanezt a kart és szakot választaná). A következő ábra soraiban látható, hogy a három Karon, illetve összességében a hallgatók körében hogyan oszlik meg az iskola iránti elkötelezettség. 33. diagram 39

II. A végzett hallgatók véleménye II.1. A Kecskeméti Főiskolán folytatott tanulmányok befejezése A Kecskeméti Főiskola megkérdezett végzettjeinek legnagyobb, 28%-os csoportja agrárterületen szerezte végzettségét. A válaszadók második legnagyobb, 25%-os csoportját a pedagógusképzésben részt vevők jelentik, de csaknem ugyanilyen arányban végeztek a megkérdezettek informatikai képzésben (24%), és műszaki képzésben is (23%). A hallgatók Kara a KFK-sok és a TFK-sok esetében gyakorlatilag determinálja válaszokat, a GAMF-os hallgatókat azonban két képzésterületre osztja a kérdés: 48%-uk műszaki, 52%-uk informatikai képzésben tanult. 67. diagram A válaszadók legnagyobb, 47%-os csoportját a hagyományos főiskolai képzésben diplomát szerzettek jelentik, 45% a végzett BA/BSc-hallgatók száma. Mesterképzésben 1%-nyian, 40

egységes osztatlan képzésben 4%-nyian jutottak el a végzettség megszerzéséig. További 3% azok aránya, akik egyéb képzés keretei között végeztek a Főiskolán. Kari bontásban azokat a jellemzőket emeljük ki, amiben az egyes Karokon végzettek eltérnek egymástól. A GAMF-on végzettek körében az átlagosnál nagyobb, 56% azok aránya, akik hagyományos főiskolai képzés keretében fejezték be szakjukat, ahogy többen vannak közöttük az egységes és osztatlan képzésben részt vettek is (6%). Ezzel szemben viszonylag alacsony, 31%-os a BA/BSc képzés volt hallgatóinak aránya. A KFK-on viszont 79% szerzett BA/BSc képzésben diplomát, ami itt sokkal jellemzőbb, mint a másik két Karon - ugyanakkor kevesebben szerezték hagyományos főiskolai képzésben a diplomájukat (16%), míg egységes, osztatlan képzésben senki. A TFK-on végzettekre jellemző a leginkább, hogy hagyományos főiskolai képzés keretei között tanultak a Főiskolán (62%), míg alapképzésben az átlagosnál jóval kevesebben szerezték meg végbizonyítványukat. 41

68. diagram A válaszadók 59%-a nyilatkozott úgy, hogy az abszolutórium megszerzése után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. 40%-nak ez nem sikerült azonnal, míg 1% nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A Karok közül a KFK válaszadóinak mintázata tér el számottevően másik két Kar megkérdezettjeinek válaszaitól, az itt végzettek több mint fele nem szerezte meg diplomáját az abszolutórium után közvetlenül. 42

72. diagram Bár a többségnek az abszolutórium megszerzését közvetlenül követte a diploma megszerzése, akiknek ez nem sikerült (fenti diagramon jelölt 40%), azoknak nagyobbrészt (67%-ban) a kérdezés időpontjáig sem sikerült. Akiknek mégis, azok jellemzően 7-12, illetve 13-24 hónap alatt teljesítették a diploma megszerzéséhez szükséges követelményeket. 43

73. diagram A késedelem okaként az érintettek túlnyomó többsége, 92%-a a nyelvvizsga hiányát jelölte meg. Ezért a kibocsátó intézmény és hallgatói számára egyaránt kiemelt prioritásnak kell lennie, hogy a tanulmányok befejezésének idejére a hallgatók rendelkezzenek a megfelelő nyelvtudással. II.2. A Kecskeméti Főiskola oktatási tevékenységével kapcsolatos vélemények és értékelések a végzett hallgatók körében A Kecskeméti Főiskolán kapott oktatással összességében, és annak egyes szempontjaival is jellemzően nagymértékben vagy közepesen elégedettek a végzettek. (Zárt kérdés, amelyben öt válaszlehetőség közül egyet választhattak). Összességében 10% volt teljes mértékben elégedett a főiskolai oktatással, 44% nagymértékben, 33% közepesen elégedett. Az oktatás részterületei közül leginkább az elméleti oktatás színvonalával voltak elégedettek, legkevésbé pedig az elhelyezkedés segítésével. 44

A következő ábrán látható teljes mintán a főiskolai oktatás egyes tényezőivel való elégedettség soronként adjuk meg, hogy adott tényezővel milyen mértékben voltak elégedettek (soronként kiadja a 100%-ot). 158. diagram A következő táblázatban az oktatás egyes szempontjaival való elégedettség átlagértékeit mutatjuk be soronként, minden szempont esetében, és mindhárom Karra vonatkozóan. Az oszlopban látható, hogy adott Kar végzettjei miként vélekedtek az egyes szempontokról ugyanakkor, ha a sorokat nézzük, azt látjuk, hogy az egyes Karok véleményei hogyan viszonyulnak egymáshoz és a teljes mintán mért véleményekhez. Az oktatás elégedettségi átlagértékei összességében és szempontonként is négyes alattiak; az elhelyezkedés segítését illetően hármas alattiak. Karonként a következő különbségek mutatkoznak az elégedettségben: 45

- Összességében az oktatással a TFK végzettjei a legelégedettebbek, a GAMF és a KFK végzettjeinek véleménye megegyezik. - A GAMF-on végzettek a más Karok hallgatóinál elégedettebbek voltak az elhelyezkedés segítésével, viszont kevéssé elégedettek az elméleti oktatás színvonalával, az oktatás módszereivel, a szakirányokkal, a mesterképzési lehetőségekkel és a tanfolyamok számával. - A KFK-n végzettek a többieknél elégedetlenebbek voltak a gyakorlati oktatás színvonalával, a szakmai felkészítéssel és az elhelyezkedésük főiskola általi segítésével. A Kecskeméti Főiskola oktatási tevékenységével való elégedettség - összességében és szempontonként (érdemi válaszok átlaga az összes megkérdezett körében Karonként, N=270) GAMF KFK TFK Teljes minta Összességében 3,48 3,46 3,95 3,60 Gyakorlati oktatás színvonala 3,41 3,06 3,82 3,41 Elméleti oktatás színvonala 3,78 4,05 4,18 3,95 Szakmai felkészítés 3,27 3,17 3,87 3,40 Elhelyezkedési lehetőségek segítése 2,85 2,26 2,57 2,61 Oktatás módszerei 3,40 3,57 4,01 3,60 Szakirányok száma, típusa 3,40 3,72 4,01 3,64 Mesterképzési lehetőségek 2,79 3,17 3,34 3,04 Tanfolyamok száma 2,84 3,01 3,53 3,06 51. táblázat 46

II.3. További tanulmányi tervek A központi kérdőívrész fontos kérdése volt, hogy a végzett hallgatók tervezik-e, hogy mesterképzésen tanulnak tovább. A válaszok megoszlása alapján a Kecskeméti Főiskola 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatóinak közel négytizede (38%-a) tervezi, hogy a következő években (további) mesterképzésben vesz részt. A válaszadók közel fele nem tervezi ezt, míg 14%-uk nem tudott vagy nem akart a kérdésre felelni. Karonként jelentős eltérések mutatkoznak a végzettek terveiben: a GAMF-on végzettek 29%- a, a KFK-n végzettek 51%-a, a TFK-n végzettek 39%-a tervezi, hogy MA/MSc képzés keretei között további tanulmányokat folytat. Az, hogy valaki nappali vagy más tagozaton szerezte végzettségét a Kecskeméti Főiskolán, nem befolyásolja számottevően a továbbtanulási terveket. 77. diagram 47

A központi kérdésblokkban szereplő fent bemutatott MA/MSc képzéshez kapcsolódó kérdést az intézményi kérdésblokk a továbbtanulási tervekre vonatkozó több kérdéssel is kiegészíti. A továbbiakban az ezekre adott válaszok segítségével mutatjuk be végzett hallgatók szándékait, elképzeléseit. A jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban először arról érdeklődtünk, hogy tervezik-e, hogy mesterszakon vagy felsőfokú szakképzésen vesznek részt (eldöntendő kérdés, igen-nem válaszlehetőségekkel). A kérdezettek 46%-a tervezi, hogy részt vesznek mesterszakon vagy felsőfokú szakképzésen. Ez leginkább a KFK-sok tervei között szerepel, tízből hat KFK-n végzett megkérdezett fontolgatja ezt. Ugyanakkor a GAMF-on végzettek 39, a TFK-n végzettek 43%-a számára reális elképzelés a mesterszak vagy felsőfokú szakképzés. A jövőre vonatkozó továbbképzési tervekben nincs tagozatonként szignifikáns eltérés. 78. diagram 48

A mesterszak/ felsőfokú szakképzés helyét tekintve megoszlik a hallgatók preferenciája a Kecskeméti Főiskola és más intézmények között: 37% biztosan vagy valószínűleg itt végezné, 38% viszont valószínűleg vagy biztosan más intézményben. 25% még nem döntött ebben a kérdésben. A mesterszak vagy felsőfokú szakképzés tervezett intézményét tekintve nincs jellemző eltérés karonként illetve tagozatonként. A következő ábra sorai azt mutatják, hogy az egyes Karok, illetve a teljes minta további mesterszakos felsőfokú szakképzést tervező végzettjei milyen tervekkel rendelkeznek a Kecskeméti Főiskolán történő továbbképzésre vonatkozóan a százalékok összege kiadja a 100%-ot. 79. diagram 49

II.4. Szakmai gyakorlat megítélése, értékelése A szakmai gyakorlat egy lehetséges alkalom a főiskolai képzés elvégzése utáni első munkahely megtalálására, azonban a többség számára mégsem válik munkahellyé a szakmai gyakorlat helye. Akik voltak szakmai gyakorlaton, azok 26%-a oda ment dolgozni a főiskola elvégzése után (vagy ott dolgozott már korábban is), ahol a gyakorlatát töltötte ők az összes végzettnek a 22%-át teszik ki. Az alkalmazás arányaiban sem Karonként, sem tagozatonként nincs jellemző különbség. 150. diagram A kötelező szakmai gyakorlatot a kérdezettek négytizede (42%) inkább vagy teljes mértékben megfelelőnek tartotta (válaszaikat 5 fokú verbális skálán adhatták meg: teljes mértékben megfelelő, inkább megfelelő, megfelelő is meg nem is, inkább nem megfelelő, egyáltalán nem megfelelő lehetőségek közül választva; a kérdést mindenkinek feltettük, függetlenül attól, hogy végzett-e szakmai gyakorlatot a vonatkozó tanulmányai alatt). 50

Nemcsak összességében, hanem szempontonként is vizsgáltuk a szakmai gyakorlattal való elégedettséget. Az egyes részterületeket a válaszadók relatív többsége a megfelelő is, meg nem is osztályzattal értékelte. Negatív kivétel ez alól a külföldi szakmai gyakorlat lehetősége, amit a válaszadók egyharmada egyáltalán nem tartott megfelelőnek. Emellett ötből egy kérdezett ezt a szempontot nem tudta értékelni. A következő táblázat sorai az adott szemponttal való elégedettség megoszlását mutatják, ezek összege tehát soronként kiadja a 100%-ot, de itt az eredmények könnyebb összevethetősége érdekében szempontonként megadtuk a TOP2 értékeket is, ez a teljes mértékben megfelelő és az inkább megfelelő válaszok együttes említési aránya (egyszerű összege). Vagyis a TOP2 érték azok arányát mutatja, akik inkább elégedettnek mondhatók az adott szemponttal. 51

Elégedettség a szakmai gyakorlattal összességében és szempontok szerint (válaszok százalékos megoszlása és a TOP2 értéke az összes megkérdezett körében, N=270) 5 - Teljes mértékbe n megfelelő 4 - Inkább megfelel ő 3 - Megfelel ő is, meg nem is 2 - Inkább nem megfelelő 1 - Egyáltalá n nem megfelelő Nem tudja, válaszhiány TOP2 (teljes mértékben + inkább megfelelő) Átlag Szakmai gyakorlat összességében Szakmai gyakorlat rendszere Szakmai gyakorlat hossza Szakmai fejlődés lehetősége Érdeklődési körömnek megfelelő szakmai gyakorlat elérhetősége Szakmai gyakorlati helyek/ lehetőségek száma Lehetőségek területi eloszlása Külföldi szakmai gyakorlat lehetősége 14% 28% 39% 13% 7% - 42% 3,30 17% 29% 30% 10% 6% 7% 46% 3,43 21% 21% 28% 13% 9% 8% 43% 3,35 14% 22% 30% 17% 10% 7% 36% 3,14 12% 19% 30% 18% 9% 11% 31% 3,07 9% 17% 28% 21% 13% 12% 26% 2,86 8% 17% 33% 21% 12% 10% 24% 2,86 7% 6% 17% 17% 33% 21% 12% 2,20 45. táblázat 52

A következő táblázatban a szakmai gyakorlat egyes szempontjaival való elégedettség átlagértékeit mutatjuk be soronként, minden szempont esetében, és mindhárom Karra vonatkozóan. Az oszlopban látható, hogy adott Kar végzettjei miként vélekedtek az egyes szempontokról ugyanakkor, ha a sorokat nézzük, azt látjuk, hogy az egyes Karok véleményei hogyan viszonyulnak egymáshoz és a teljes mintán mért véleményekhez. Karonként mindegyik szempont mentén van eltérés az értékelésben: - a TFK végzettjei bizonyultak a legelégedettebbnek szakmai gyakorlatukkal általában, és az egyes tényezők mentén is; - a GAMF végzettjei a többieknél kevésbé voltak elégedettek a szakmai gyakorlat rendszerével, hosszával, s összességében a szakmai gyakorlattal, - a KFK végzettjei pedig a szakmai fejlődés lehetőségével, a lehetőségek területi eloszlásával és a külföldi szakmai gyakorlat lehetőségével voltak a többieknél elégedetlenebbek. Tagozatonként csak a külföldi szakmai gyakorlat, mint lehetőség megítélésében mutatkozott eltérés, amennyiben a levelezősök ezzel még a nappalisoknál is elégedetlenebbek voltak. 53

Elégedettség a szakmai gyakorlattal összességében és szempontok szerint (érdemi válaszok átlaga az összes megkérdezett körében Karonként, N=270) GAMF KFK TFK Teljes minta Szakmai gyakorlat összességében 3,22 2,89 3,89 3,30 Szakmai gyakorlat rendszere 3,13 3,29 4,02 3,43 Szakmai gyakorlat hossza 3,01 3,23 3,99 3,35 Szakmai fejlődés lehetősége 2,93 2,80 3,85 3,14 Érdeklődési körömnek megfelelő szakmai gyakorlat elérhetősége Szakmai gyakorlati helyek/lehetőségek száma 2,81 2,80 3,81 3,07 2,54 2,54 3,67 2,86 Lehetőségek területi eloszlása 2,64 2,48 3,60 2,86 Külföldi szakmai gyakorlat lehetősége 2,04 1,94 2,78 2,20 46. táblázat A végzettek 40%-a, 107 fő adott választ arra a nyitott kérdésre, hogy mit változtatnának a szakmai gyakorlat rendszerén. Körükben legjellemzőbb, hogy kevesellik a szakmai gyakorlat idejét, ezt javasolnák megnövelni (32%-uk). A megfelelő szakmai gyakorlat megvalósításához a jelenleginél hasznosabb, a valódi feladatokon alapuló gyakorlatot várna a volt hallgatók 24%-a. 12% sürgetne szorosabb, aktívabb együttműködést a Főiskola és a gyakorlat helyét biztosító cégek, intézmények között. A többi választípust említők aránya a nyitott formában feltett kérdésre választ adók körében (N=107) legfeljebb 6% választípusonként. 54

II.5. Munkaerő-piaci jellemzők és tapasztalatok A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányainak ideje alatt a végzettek 58%-a szerzett az ezekhez a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatot. E tekintetben sem karonként, sem tagozatonként nincs eltérés a volt diákok között. 83. diagram A tanulmányok végét követően a munkakeresést választotta a végzettek több mint fele (55%), valamint a válaszolók további egyharmada adta meg azt a válaszlehetőséget, hogy már rendelkezett munkaviszonnyal, így nem kellett munkát keresnie. Alacsony azok aránya, akik további tanulmányok miatt nem kezdték el a munkakeresést. Az egyéb kategóriát megjelölt végzettek között előfordul a szülés miatti inaktivitás, illetve többen jelölték meg, hogy a nyelvvizsgára készülés miatt nem kezdtek munkát keresni. 55

97. diagram Az aktív hallgatók korábban bemutatott, az elhelyezkedésükre vonatkozó optimizmusa nem alaptalan. A közelmúltban a Kecskeméti Főiskolán végzettek túlnyomó többségének van állandó munkahelye. Ez a tény a jelenlegi, magas munkanélküliségi rátát eredményező gazdasági helyzetben kimondottan örvendes, főleg azért, mert az elmúlt években végzettekre, tehát az elhelyezkedési szempontból rossz helyzetben lévő frissdiplomásokra vonatkozik. Ráadásul a munkahellyel rendelkezők többsége arra sem kényszerült rá, hogy végzettségi területétől távol keressen magának állást. Az eredmények üzenete az, hogy a Kecskeméti Főiskola hasznosítható végzést nyújt diákjainak. 56