129702
Tisztelt Olvasó! Idén második alkalommal jelenteti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Észak-Magyarország napilap és az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a TOP 100 kiadványt, amely a 2006. évi adatok alapján elemzi Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának állapotát, a változások irányát és mértékét. Csaknem két évtizede egy hosszan elnyúló válságfolyamat kezdôdött a megyében, amelynek eredményeként egyre jelentôsebb leszakadás következett be. A gazdasági szerkezet átalakulása nehezen indult meg, a térségre még ma is a tôkehiány jellemzô. Ugyanakkor az utóbbi években megmutatkoztak a felzárkózás jelei, a vegyipar mellett egyre nagyobb szerepet kap a korszerû gépipar és az energiaipar. Életbevágóan fontos, hogy a pozitív folyamatok ne torpanjanak meg, sôt erôsödjenek, hiszen csak ekkor számíthatunk valódi felzárkózásra, fejlôdésre! A kötetben címének megfelelôen megjelenik a 100 legeredményesebb, megyei székhelyû gazdálkodó szervezet. Az ô teljesítményük meghatározó a megye gazdasági mutatóinak alakulásában. Örvendetes, hogy ebbe a körbe már helyi közép- és kisvállalkozások is bekerültek. Stratégiai kérdés ugyanis, hogy az erôs kis- és középvállalkozások száma és teljesítménye növekedjen a következô években, és hogy ez a növekedés a ma még elmaradottabb kistérségekben is bekövetkezzen. Az APEH regionális szervezetének megalakulása révén lehetôvé vált, hogy az idei kötet nemcsak a megye, de az Észak-magyarországi régió gazdasági folyamatait is elemezze, ezáltal a térségben mûködô, vagy a régió iránt érdeklôdô partnerek, befektetôk számára átfogó képet ad. Bízunk benne, hogy a kiadvány hasznos információkat nyújt mind a gazdaságfejlesztési feladatok meghatározásához, mind az üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez. A TOP 100 körbe bekerült cégek pedig joggal lehetnek büszkék teljesítményükre, hiszen egy nehéz sorsú megyében voltak képesek korszerû technológiák, vállalatirányítási módszerek, valamint az itt élô és dolgozó szakképzett munkavállalók révén sikeresen gazdálkodni. Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kiss László fôszerkesztô Észak-Magyaroszág Dr. Nagy László igazgató APEH Észak-Magyarországi Regionális Igazgatósága TOP 3 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Felzárkozóban régiónk gazdasága A gazdasági válság után átrendezôdött az ÉM-régió ágazati struktúrája A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magába foglaló Észak-magyarországi régió földrajzilag az Északi-középhegység területén helyezkedik el. Földrajzi kiterjedtsége 13 430 km 2, lakónépessége 1 251 441 fô, ami 14,4 százaléka, illetve 12,4 százaléka az országosnak. A földrajzi egységként is meghatározható ÉM-régiót a korábbi tradicionális ágazatok (szénbányászat, kohászat) gazdasági kapcsolódásai kötötték össze. A borsodi és nógrádi szénmedencékre és a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd, Miskolc-Diósgyôr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erôsítette az 1950-es években induló szocialista iparosítás program keretében a szénre épülô villamos energiaipar (Berente, Tiszapalkonya, Gyöngyös-Visonta), valamint ma már a világpiacon is elismert nehézvegyipar (Kazincbarcika, Tiszaújváros). A fenti meghatározó ágazatok mellett jelentôsen fejlôdött a gépipar, az élelmiszeripar (borászat, söripar, dohányipar stb.), és nem utolsósorban az Északi-középhegység természeti szépségeire, valamint a területén elhelyezkedô világhírû Tokaji és Egri borvidék vonzerejére épülô turizmus és az ahhoz kapcsolódó vendéglátóipar. A rendszerváltás éveiben (1989 1992) a gazdasági válságidôszak a régiót is súlyosan érintette. A gazdaság visszaesése az országos átlagnál nagyobb mértékû volt és lényegesen hosszabb ideig tartott, mivel az Észak-magyarországi régió helyzetét nagymértékben súlyosbította a kohászat és a szénbányászat az említett válságfolyamattal egyidôben jelentkezô világgazdasági recessziója. TOP 4 100 A válságidôszakot követôen a régió gazdaságában nem következett be az országos trendekhez hasonló gazdasági fellendülés és még sokáig a pangás évei következtek. Ebbôl eredôen jelentôs különbség alakult ki a régió és az országos szintû gazdasági teljesítmények között: a lemaradó keleti régió részévé váltunk. Gazdasági teljesítmények A KSH adatai szerint a régió 12,4 százalékos lakossági részarány mellett a nemzetgazdasági szintû GDP 8,3 százalékát állítja elô. Az egy fôre jutó GDP 1441 ezer Ft/fô, ami 65,9 százaléka a 2186 ezer Ft/fôs országos átlagnak. A 2005. évi GDP az ÉM-régióban 1 824 335 millió forint, ebbôl B.-A.-Z. megye 1 094 728 millió forintot (60 százalékot) teljesített, ugyanez Heves megyében 491 502 millió forint (26,9 százalék), míg Nógrádban 238 105 millió forint (13,1 százalék).
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Az egy lakosra jutó GDP értéke a 2186 ezer Ft/fô országos átlag mellett Borsod-Abaúj-Zemplénben 1502 ezer Ft/fô, Heves megyében 1527 ezer Ft/fô, míg Nógrádban 1104 ezer Ft/fô. (Lásd: 1. grafika) 1. GRAFIKA Foglalkoztatási viszonyok A korábbi évek gazdasági problémái megjelennek a foglalkoztatási viszonyokban is. Régiós szinten a 2006. évi adatok szerint az aktivitási arány 49,8 százalék (az országos 55 százalék) a foglalkoztatási arány 44,3 százalék (az országos 50,9 százalék), míg a munkanélküliségi ráta a régióban 11 százalék (az országos átlag 7,5 százalék). A foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. megyében a legkedvezôtlenebbek: a munkanélküliségi ráta 2006-ban 12 százalék, míg Heves megyében 9,1 százalék, Nógrád megyében pedig 10,6 százalék. (Lásd: 2. grafika) TOP 5 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Gazdasági visszaesés és felzárkózás A távolabbi (1995 2000) múlt adatai az elhúzódó válságfolyamatról, míg a közeli (2000 2006) idôszak gazdasági mutatói a gazdasági trendváltást, a régió gazdasági felzárkózását mutatja. Régiós szinten csak az utóbbi néhány évrôl mondható el, hogy a folyóáras gazdasági teljesítménymutatók az adott év inflációs rátáját meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek. Az évenkénti növekedés mértéke a mutatók többségénél elérte, illetve meghaladta a nemzetgazdasági szintû mutatók növekedési ütemét. E kedvezô trend azonban még kevés a régió 1995 2000 közötti jelentôs növekedési ütemkülönbségébôl eredô gazdasági lemaradásának kompenzálására. 2. GRAFIKA Régión belül eltérô az egyes megyék növekedési (felzárkózási) üteme. E tekintetben a 2006/2000 közötti idôszakban a megyék között Heves a legeredményesebb, megelôzve a régión belül legnagyobb súllyal rendelkezô Borsod-Abaúj-Zemplént, továbbá Nógrád megye növekedési ütemét. Az ÉM-régió piaci-gazdasági teljesítményében három vállalkozói kör játszik szerepet. Meghatározó szerepe a társas vállalkozásoknak van (bevételi részarányuk a 2006. évi adatok szerint 93,9 százalék), kiegészítô jellegû az egyéni vállalkozók tevékenysége (5,1 százalék), míg az eva-kör (1 százalék) inkább egyszerûsített adózási formája miatt érdemel figyelmet. TOP 6 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Ágazati szerkezet Az említett válságfolyamat következtében átrendezôdött a régió ágazati struktúrája, a mélymûvelésû szénbányászat megszûnt, a kohászat súlya visszaesett, megerôsödött viszont a szerepe a gépiparnak és a vegyiparnak. A 2006. évi hozzáadott érték adatai szerint a mindenütt jelentôs súllyal bíró kereskedelmi ágazat mellett a régió gazdaságában három ágazat a vegyipar (13,2 százalék), a gépipar (18,3 százalék) és az energiaipar (9,5 százalék) rendelkezik 9 százalék feletti részesedéssel. Az exportteljesítmények túlnyomó része két ágazatban, a vegyiparban (29,7 százalék) és a gépiparban (48,2 százalék) realizálódott. A foglalkoztatott létszám eloszlását az ágazat nagyságrendje és élômunkaigényessége határozza meg. Legnagyobb foglalkoztató a kereskedelem, a gépipar és a nem anyagi ágazatok. Régiós szinten a jegyzett tôkének 43,1 százaléka külföldi eredetû, öszszege 199 659 millió forint. Ennek 71,9 százaléka három ágazatra koncentrálódik: energiaipar 36 százalék, gépipar 18,4 százalék, vegyipar 17,5 százalék. A külföldi tôke 58,6 százaléka mûködik B.-A.-Z. megyében, Heves megyében 27,8 és Nógrád megyében 13,6 százaléka. (Lásd: 1 4. táblázat) 1. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet gazdaságiteljesítmény-mutatók 2006-ban Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Régió összeg, Megoszlás Index összeg, Megoszlás Index összeg, Megoszlás Index millió Ft % 2005/2006 millió Ft % 2005/2006 millió Ft % 2005/2006 Mezôgazdaság 75 730 1,9% 111,9% 3 081 0,2% 131,5% 17 579 2,1% 101,1% Élelmiszeripar 166 302 4,3% 99,7% 18 436 1,5% 102,7% 58 034 6,8% 99,4% Vegyipar 650 048 16,7% 125,6% 373 782 29,7% 128,5% 112 472 13,2% 123,2% Kohászat 271 392 7,0% 120,5% 137 754 10,9% 123,0% 60 089 7,1% 127,9% Gépipar 882 118 22,7% 142,6% 606 433 48,2% 131,9% 155 425 18,3% 140,4% Energiaipar 285 034 7,3% 120,2% 2 059 0,2% 174,8% 80 520 9,5% 102,0% Építôipar 202 414 5,2% 110,2% 2 810 0,2% 111,5% 42 157 5,0% 108,9% Kereskedelem 829 230 21,3% 113,2% 34 551 2,7% 97,1% 177 923 20,9% 123,5% Közlekedés 113 508 2,9% 110,1% 8 703 0,7% 123,3% 37 579 4,4% 112,6% Nem anyagi ágak 273 563 7,0% 108,5% 44 076 3,5% 85,2% 64 381 7,6% 108,6% Egyéb ágazatok 138 023 3,6% 102,6% 27 153 2,2% 121,0% 45 028 5,3% 102,1% Gazdasági ágak összesen 3 887 362 100,0% 120,0% 1 258 838 100,0% 125,4% 851 187 100,0% 117,7% Nemzetgazdaság összesen 60 970 115 114,8% 16 071 398 122,9% 11 449 602 111,0% Régió/Nemzetgazdaság 6,4% 7,8% 7,4% 2. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet jövedelmezôség 2006-ban Régió Adózás elôtti eredmény összeg, Nettó árbevétel összeg, Jövedelmezôség (adózás elôtti eredmény/ nettó árbevétel) Jegyzett tôke összeg, millió Ft Külföldi tôke összeg, millió Ft Külföldi tôke részaránya külföldi tôke/ jegyzett tôke millió Ft Megoszlás millió Ft Megoszlás Mezôgazdaság 4 562 2,4% 75 730 1,9% 6,0% 23 993 4 747 19,8% Élelmiszeripar 6 160 3,2% 166 302 4,3% 3,7% 26 617 12 277 46,1% Vegyipar 39 997 20,8% 650 048 16,7% 6,2% 68 653 34 849 50,8% Kohászat 8 128 4,2% 271 392 7,0% 3,0% 23 102 10 526 45,6% Gépipar 42 021 21,8% 882 118 22,7% 4,8% 46 073 36 742 79,7% Energiaipar 28 757 14,9% 285 034 7,3% 10,1% 108 562 71 953 66,3% Építôipar 9 547 5,0% 202 414 5,2% 4,7% 10 516 306 2,9% Kereskedelem 21 129 11,0% 829 230 21,3% 2,5% 27 631 5 371 19,4% Közlekedés 5 901 3,1% 113 508 2,9% 5,2% 14 658 725 4,9% Nem anyagi ágak 17 796 9,2% 273 563 7,0% 6,5% 88 412 15 584 17,6% Egyéb ágazatok 8 397 4,4% 138 023 3,6% 6,1% 24 877 6 579 26,4% Gazdasági ágak összesen 192 395 100,0% 3 887 362 100,0% 4,9% 463 094 199 659 43,1% Nemzetgazdaság összesen 3 022 573 60 970 115 5,0% 8 441 420 3 964 777 47,0% Régió/Nemzetgazdaság 6,4% 6,4% 5,5% 5,0% TOP 7 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Megyénkénti sajátosságok Az ágazati szerkezet megyénként eltérô sajátosságokat mutat; 10 százalék körüli vagy attól magasabb hozzáadottérték-részesedést mutat Borsod-Abaúj-Zemplénben a vegyipar, a gépipar, az energiaipar és az élelmiszeripar; Heves megyében a gépipar, energiaipar és a kereskedelem; míg Nógrád megyében a gépipar, a kereskedelem és a kohászat. (Lásd: a szomszédos oldalon lévô grafikán) A KGST, és ezzel együtt a keleti piacok összeomlása után az export irányváltása a nyugat-európai országok irányába történt, ami éveket vett igénybe. Az export-import relációváltás azonban már az EU-csatlakozások elôtt megtörtént, így a 2005 2006-os évek exportjában már az uniós tagországok játszanak meghatározó szerepet, a régió 2006. évi exportjának 82,4 százaléka ide irányul. Import oldalon is magas az arány (49,4 százalék), azonban itt még elsôsorban a keleti piacokról származó energiahordozók képviselnek magas részarányt. 3. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet megtérülési és hatékonysági mutatók 2006-ban Régió Hozzáadott érték Hozam (adózott er. + amortizáció) összeg, M Ft Megoszlás összeg, M Ft Megoszlás összeg, M Ft Megoszlás Mezôgazdaság 17 579 2,1% 11 925 3,7% 73 957 6,0% 238 161 Élelmiszeripar 58 034 6,8% 11 517 3,6% 58 738 4,8% 988 196 Vegyipar 112 472 13,2% 66 876 20,9% 301 167 24,4% 373 222 Kohászat 60 089 7,1% 15 248 4,8% 79 349 6,4% 757 192 Gépipar 155 425 18,3% 68 963 21,5% 192 041 15,6% 809 359 Energiaipar 80 520 9,5% 46 002 14,4% 141 542 11,5% 569 325 Építôipar 42 157 5,0% 13 547 4,2% 42 786 3,5% 985 317 Kereskedelem 177 923 20,9% 29 074 9,1% 100 900 8,2% 1 763 288 Közlekedés 37 579 4,4% 14 535 4,5% 34 463 2,8% 1 090 422 Nem anyagi ágak 64 381 7,6% 26 885 8,4% 154 800 12,6% 416 174 Egyéb ágazatok 45 028 5,3% 15 654 4,9% 53 576 4,3% 840 292 Gazdasági ágak összesen 851 187 100,0% 320 226 100,0% 1 233 319 100,0% 690 260 Nemzetgazdaság összesen 11 449 602 5 023 456 23 252 849 492 216 Régió/Nemzetgazdaság 7,4% 6,4% 5,3% 140,2% 120,2% Saját tôke Fajlagos mutatók Hozzáadott érték/ saját tôke, ezer Ft/millió Ft Hozam/ saját tôke, ezer Ft/fô 4. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet az élômunka hatékonysága, azaz a foglalkoztatási mutatók alakulása 2006-ban Régió Hozzáadott érték Átlagos állományi létszám Bérköltség Átlagbér összeg, ezer Ft/fô/év Hozzáadott érték/ létszám ezer Ft/fô/év összeg, M Ft Megoszlás Fô Megoszlás összeg, M Ft Megoszlás Mezôgazdaságerdôgazdálkodás 17 579 2,1% 9 853 5,6% 11 525 4,5% 1 170 1 784 Élelmiszeripar 58 034 6,8% 8 343 4,8% 11 501 4,5% 1 379 6 956 Vegyipar 112 472 13,2% 8 545 4,9% 21 921 8,6% 2 565 13 162 Kohászat 60 089 7,1% 15 595 8,9% 24 328 9,6% 1 560 3 853 Gépipar 155 425 18,3% 25 500 14,6% 49 775 19,6% 1 952 6 095 Energiaipar 80 520 9,5% 8 217 4,7% 22 698 9,0% 2 762 9 799 Építôipar 42 157 5,0% 15 088 8,6% 16 584 6,5% 1 099 2 794 Kereskedelem 177 923 20,9% 29 150 16,7% 31 739 12,5% 1 089 6 104 Közlekedés 37 579 4,4% 10 581 6,1% 14 735 5,8% 1 393 3 552 Nem anyagi ágak 64 381 7,6% 24 942 14,3% 28 597 11,3% 1 147 2 581 Egyéb ágazatok 45 028 5,3% 18 837 10,8% 20 024 7,9% 1 063 2 390 Gazdasági ágak 851 187 100,0% 174 651 100,0% 253 427 100,0% 1 451 4 874 Országos összesen 11 449 602 2 240 279 3 698 182 1 651 5 111 TOP 8 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról TOP 9 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A régió megyéinek teljesítménye A régión belül B.-A.-Z. megye gazdasági teljesítménye a legnagyobb, amit a grafikonok adatai egyértelmûen alátámasztanak. Heves megye gazdasági teljesítménye viszont a legjobb, erre egyrészt már utal az említett grafikonon a bevételi mutatókhoz mért hozzáadottérték-arány jelentôs eltolódása, másrészt alátámasztják a késôbb ismertetett fajlagos mutatók. 2006-ban az ÉM-régió és azon belül minden megyéje kedvezô évet zárt. Minden teljesítmény és jövedelmezôség-mutató esetében az elért növekedési ütem magasabb az országos átlagnál, de ugyanez érvényes az egyes megyék mutatóira is. A növekedési különbség egyes mutatók esetében jelentôsek (például a hozammutató esetében a növekedési ütem különbsége régiós szinten +22,2 százalék, B.-A.-Z. megyében +24,9 százalék, Heves megyében +23,4 százalék, míg Nógrád megyében +1,6 százalék). (Lásd: 5 6. táblázat) 5. TÁBLÁZAT Teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók Index Index Index Index Megnevezés Régió 2006/2005 B.-A.-Z. 2006/2005 Heves 2006/2005 Nógrád 2006/2005 Országos Index 2006/2005 Nettó árbevétel, millió Ft 3 887 362 120,0% 2 443 275 123,3% 1 095 998 114,7% 348 089 115,3% 60 970 115 114,8% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 62,9% 28,2% 9,0% 6,4% Export árbevétel, millió Ft 1 258 838 125,4% 774 524 124,7% 356 115 129,1% 128 199 120,3% 16 071 398 122,9% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 61,5% 28,3% 10,2% 7,8% Export/Nettó árbevétel 32,4% 31,7% 32,5% 36,8% 26,4% Belföldi értékesítés, millió Ft 2 628 524 117,6% 1 668 751 122,7% 739 883 108,8% 219 890 112,5% 44 898 717 112,2% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 63,5% 28,1% 8,4% 5,9% Hozzáadott érték, millió Ft 851 188 111,7% 458 221 117,0% 319 261 119,6% 73 706 113,6% 11 449 602 111,0% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 53,8% 37,5% 8,7% 7,4% Adózás elôtti eredmény, millió Ft 192 396 150,7% 123 728 151,5% 52 254 160,7% 16 414 121,8% 3 022 573 111,6% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 58,7% 33,0% 8,3% 6,3% Ebbôl: Üzleti eredmény 155 346 118,3% 91 159 104,2% 51 275 155,5% 12 912 118,7% 2 464 225 113,1% Pénzügyi eredmény -10 242 70,1% -7 807 74,7% -2 555 49,6% 120 12,1% 119 869 36,9% Rendkívüli eredmény 47 165 430,1% 40 302 867,5% 3 522 74,8% 3 341 206,9% 434 034 218,3% Jövedelem szint: adózás elôtti eredmény/nettó árbevétel 4,9% 5,1% 4,8% 4,7% 5,0% 6. TÁBLÁZAT Megtérülési és hatékonysági mutatók Index Index Index Index Megnevezés Régió 2006/2005 B.-A.-Z. 2006/2005 Heves 2006/2005 Nógrád 2006/2005 Országos Index 2006/2005 Hozam (adózott eredmény + amortizáció), M Ft 320 225 132,6% 204 225 135,3% 88 804 133,8% 27 196 112,0% 5 023 456 110,4% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 63,8% 27,7% 8,5% 6,4% Ebbôl: Adózott eredmény, millió Ft 175 211 154,7% 113 808 156,2% 46 954 165,2% 14 449 120,8% 2 725 473 112,3% Amortizáció 145 014 113,0% 90 417 115,9% 41 850 110,3% 12 747 103,4% 2 297 983 108,3% Hozzáadott érték, millió Ft 851 188 111,7% 458 221 117,0% 319 261 119,6% 73 706 113,6% 11 449 602 111,0% Hozam (adózott eredmény + amortizáció), M Ft 320 225 132,6% 204 225 135,3% 88 804 133,8% 27 196 112,0% 5 023 456 110,4% Saját tôke, millió Ft 1 233 319 108,2% 794 387 111,5% 317 234 106,9% 121 698 92,9% 23 252 849 112,0% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 64,4% 25,7% 9,9% 5,3% Hozzáadott érték/saját tôke 69,0% 57,7% 100,6% 60,6% 49,2% Hozam/saját tôke 26,0% 25,7% 28,0% 22,3% 21,6% Létszám, fô 174 651 101,8% 98 939 102,1% 51 576 100,9% 24 136 102,9% 2 240 279 101,9% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,6% 29,5% 13,8% 7,8% Hozáadott érték/létszám, ezer Ft/fô/év 4 874 4 631 6 190 3 054 5 111 Bérköltség, millió Ft 253 426 109,5% 144 014 110,4% 78 597 107,3% 30 815 111,0% 3 698 182 110,3% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,8% 31,0% 12,2% 6,9% Átlagbér, ezer Ft/fô/év 1 451 107,5% 1 456 108,2% 1 524 106,4% 1 277 107,9% 1 651 108,3% Jegyzett tôke, millió Ft 463 093 99,6% 298 144 105,8% 115 105 91,6% 49 844 86,7% 8 441 420 109,7% Saját tôke/jegyzett tôke 266,3% 266,4% 275,6% 244,2% 275,5% Külföldi tôke, millió Ft 199 659 88,2% 116 946 89,9% 55 494 90,0% 27 219 78,9% 3 964 777 119,9% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 58,6% 27,8% 13,6% 5,0% Külföldi tôke/jegyzett tôke 43,1% 39,2% 48,2% 54,6% 47,0% TOP 10 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A régió megyéi között a hozzáadott érték és az adózás elôtti eredmény esetében Heves megye eredményei a legjobbak, míg a nettó árbevétel esetében B.-A.-Z. megyében a legnagyobb mértékû a növekedés, de, mint azt már említettük, Nógrád megye mutatóinak növekedése is az export kivételével meghaladja az országos átlagot. 4. GRAFIKA Méretnagyság szerinti mutatók A régió, és azon belül az egyes megyék gazdaságának egyik jellemzô vonása a kis- és a mikrovállalkozások indokolatlanul magas aránya (98, illetve 88,9 százalék), kevés a nagyméretû vállalkozás és viszonylag alacsony a középvállalkozások részaránya. A 0-49 fô létszámot foglalkoztató 22 945 kisvállalkozás átlagos létszáma 3,5 fô (ezen belül a mikrovállalkozásoké 1,8 fô). A kisvállalkozói kör gazdasági súlya ugyan jelentôs (2006-ban a régiós árbevétel 32,6, a hozzáadott érték 24,6 és az adózás elôtti eredmény 28,7 százalékát teljesítették), mégis e kör többségére jellemzô a kis tôkeerô, az alul-finanszírozottság, a korszerû követelményeknek nem megfelelô felszereltség és technológia, így a gazdasági növekedésük lehetôsége erôsen korlátozott. Ennek ellenére összességében jelentôs foglalkoztatónak számítanak, a régióban foglalkoztatott létszám 46,0 százalékát(!) foglalkoztatják, igaz, viszonylag alacsony 1017 ezer Ft/fô/év átlagbérrel, ami az 1451 ezer Ft/fô/év régiós átlag 70,1 százaléka. (Lásd: 7. táblázat) 7. TÁBLÁZAT Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók 2006-ban Megnevezés Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen Összesen Ebbôl: mikro- 50 249 fô >250 fô 0 49 fô vállalkozás 0 9 fô Létszám, fô 80 399 37 566 40 097 54 155 174 651 Bérköltség, millió Ft 81 774 33 693 59 399 112 253 253 426 Átlagbér ezer Ft/fô 1 017 897 1 481 2 073 1 451 Bérköltség/hozzáadott érték 39,1% 33,9% 37,2% 23,3% 29,8% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fô 2 600 2 648 3 984 8 908 4 874 Jegyzett tôke, millió Ft 161 354 111 438 110 202 191 538 463 094 Saját tôke, millió Ft 371 408 203 635 240 209 621 702 1 233 319 Saját tôke/jegyzett tôke 230,2% 182,7% 218,0% 324,6% 266,3% Külföldi tôke, millió Ft 33 864 17 548 48 294 117 501 199 659 Külföldi tôke/jegyzett tôke 21,0% 15,7% 43,8% 61,3% 43,1% Hozzáadott érték, millió Ft 209 050 99 457 159 731 482 407 851 188 Ebbôl: Korrigált üzleti eredmény, millió Ft 42 597 25 785 39 645 232 323 314 565 Amortizáció, millió Ft 41 119 21 802 27 841 76 055 145 015 Bérköltség, millió Ft 81 774 33 693 59 399 112 253 253 426 Bérjellegû egyéb költség, millió Ft 42 409 17 870 31 997 61 690 136 096 Hozáadott érték/saját tôke 56,3% 48,8% 66,5% 77,6% 69,0% Megtérülés: Hozam, millió Ft 88 516 49 864 59 978 171 732 320 226 Ebbôl: Adózott eredmény, millió Ft 47 397 28 062 32 137 95 677 175 211 Amortizáció, millió Ft 41 119 21 802 27 841 76 055 145 015 Hozam/saját tôke 23,8% 24,5% 25,0% 27,6% 26,0% TOP 11 100
Az APEH elemzési módszerérôl A gazdasági elemzés módszere...... valamint az APEH elemzéseinél használt gazdasági mutatók tartalma Megyei gazdasági elemzéseink rendszerint egy állapotszerû és egy változást megjelenítô megközelítést alkalmaznak. Az elôbbi esetben azt vizsgáljuk, hogy milyen szinten állunk az utóbbiban azt, hogy merre tartunk. Viszonyítási alapként rendszerint az országos, régiós vagy megyei szintû mutatókat használjuk, attól függôen, hogy az elemzés milyen szintû, illetve milyen mélységû. Az elért gazdaság szint (színvonal) bemutatására fajlagos (hatékonysági) mutatókat használunk. E mutatók leggyakoribb vetítési alapja a befektetett saját tôke, az alkalmazott élômunka (foglalkoztatott létszám), vagy a gazdaság teljesítményébôl eltartandó lakónépesség száma. A megyei gazdaság belsô szerkezetének bemutatására a megyei szint mellett ágazati, vállalkozói méretnagyság szerinti és kistérségenkénti elemzéseket is végzünk. Elemzéseink információs háttere alapvetôen az APEH adatforrásaira épül, amelyet rendszeresen kiegészítünk a KSH kiadványaiban szereplô adatokkal. Minden megyében, így Borsod-Abaúj- Zemplénben is vannak kiemelkedô nagy társaságok, illetve kiemelkedô teljesítményû ágazatok, amelyek nagyságrendjüknél fogva meghatározzák a megyei szintû adatok alakulását. Ezért egy árnyaltabb szintû, a megye gazdaságának egészét jellemzô elemzés érdekében a gazdasági mutatók alakulását rendszerint megvizsgáljuk az említett társaságok, illetve a meghatározó ágazatok nélkül is. Ebbôl megtudhatjuk, hogy az említett nagy társaságok, illetve kiemelkedô ágazatok körén kívül milyen volt a megyében a gazdasági növekedés. A gazdasági elemzéseink során kiemelt szerepe van 4 mutatónak: Hozzáadott érték: a gazdasági teljesítmények legkomplexebb mutatója. Anyag- és anyagjellegû költségek halmozódását nem tartalmazó, az adott vállalkozásnál, illetve az adott területi egységnél a hozzáadott új értéket tartalmazza, amely magában foglalja a korrigált üzleti eredményt, az amortizációt, a bér- és bérjellegû költségeket. Számítása történhet elemeibôl (korrigált üzleti eredmény + amortizáció + bér- és bérjellegû költségek), vagy a nettó árbevételbôl kiindulva (nettó árbevétel anyag- és anyagjellegû költségek). A hozzáadott érték, mint a legkomplexebb mutató, alkalmas a gazdasági növekedés irányának, mértékének s a belsô összetételét vizsgálva pedig a növekedés jellegének bemutatására. (A mutatón belül hogyan alakul az egyes összetevôk aránya, például a hozzáadott érték, és így a gazdasági növekedésben a tôkejövedelmek nyereség+amortizáció vagy az élômunka elemei bérköltség dominánsak.) A hozzáadott érték tartalmazza a kiemelt adónemek gazdasági alap mutatóit is (a mutató nyereség tartalma alapja a társasági adónak, a bérköltség az szja-nak és a tb-nek, míg maga a hozzáadott érték alapja az áfa-nak). Ezért a hozzáadott érték mutató alkalmas az adóalapokat meghatározó gazdasági folyamatok elemzésére is. Nettó árbevétel: az egyik legismertebb közgazdasági mutató. Az üzleti tevékenység során realizált bevételeket tartalmazza. Alkalmazásánál (például a gazdasági teljesítmények mérésénél és összehasonlításánál) problémát jelent, hogy jelentôs anyag- és anyagjellegû költség, továbbá ehhez hasonló eladott áruk beszerzési (ELÁBÉ) és alvállalkozói teljesítmények értékének halmozódását tartalmazza. TOP 12 100 A nettó árbevételen belül nemzetgazdasági jelentôsége miatt külön figyeljük az export értékesítés alakulását. Adózás elôtti eredmény: a Számviteli törvény szerinti eredmény, amely magában foglalja az üzleti, a pénzügyi és a rendkívüli eredményt. Az eredmény adókötelezettségének megállapítása a Társasági adótörvény szerint történik. Adózott eredmény = Adózás elôtti eredmény Társasági adó Hozam: az adózott eredményt és az amortizációt tartalmazza, a vállalkozás eredményeként a részükre megtérülô saját források. A vállalkozások önfinanszírozó képességének alakulását mutatja. Egy adott gazdasági év minôsítésénél, illetve egy gazdasági (trend)idôszak meghatározásánál a négy mutatót együttesen értékeljük. A mutatók egymással összefüggnek, de ez nem függvényszerû, így azok egymástól eltérô irányban és mértékben elmozdulhatnak. M E G J E G Y Z É S KSH kiadványokban szereplô mutatók: Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó-termelô felhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott érték kiszámításakor a kibocsátást alapáron, a folyó-termelô felhasználást pedig piaci beszerzési áron értékeljük. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a tárgyév január 1-jei gazdaságilag aktív 15 74 éves népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottak 15 74 éves népességen belüli aránya. Aktivitási arány: foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma a 15 74 éves népesség százalékában.
132905
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A megye gazdasága 2006-ban Továbbra is erôs a vegyipar, a gépipar és a kereskedelem dominanciája Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 7247 négyzetkilométernyi területével és 718 951 fôs lakónépességével az ország második legnagyobb megyéje. 5. GRAFIKA A megye 7,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerô 6,0 százalékos részarányával 2005-ben 1 094 728 millió forint GDP-t állított elô, ami az országos értéknek az 5,0 százaléka. (Lásd: 5. grafika) Gazdasági teljesítmények A jelentôs méretnagyság ellenére a megye gazdasági teljesítményének szintjét kifejezô fajlagos mutatók elmaradnak az országos átlaghoz képest. A KSH adatai szerint az egy lakosra vetített GDP 2005-ben 1502 ezer Ft/fô/év (a 2186 ezer Ft/fô/év országos átlagnak 68,7 százaléka), ami a megyék rangsorában a 14. helyet jelenti. Korábban az ország egyik nehézipari és kohászati központjának számító megye gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbement válságfolyamat hátrányosan érintette. A gazdasági visszaesés az országos átlagnál nagyobb mértékû, szélesebb kiterjedésû volt és lényegesen tovább tartott. Súlyosbította a megye helyzetét a húzóágazatnak számító, jelentôs beszállítói háttérrel rendelkezô szénbányászatnak és kohászatnak az egyidôben jelentkezô világgazdasági recessziója. TOP 14 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Az 1989 1992. válság mélypontjainak számító éveket követôen B.-A.-Z. megyében még évekig jellemzô volt a visszaesés szintjén maradó, alacsony (pangó) gazdasági teljesítmény. A gazdasági struktúra versenyképes átalakítása nehezen indult és vontatottan haladt. Az alternatív energiahordozókhoz képest magas önköltségû szénbányászat és a nyugati piacokon már nem versenyképes kohászati ágazatok fennmaradásáért küzdô erôs lobby-tevékenység sokáig eredményes volt. Az említett folyamatok következtében jelentôs gazdasági különbség (hátrány) jelentkezett az országos mutatókhoz képest. Kedvezô változás csak az utóbbi néhány évben következett be, amikor a folyóáras gazdasági teljesítmény-mutatók egyfelôl az éves inflációs rátát meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek, másfelôl a növekedés mértéke elérte, vagy meghaladta az országos átlagos növekedési ütemet. Ez a trendváltozás 2000 2001. körül következett be, ezért egy árnyaltabb helyzetértékeléshez célszerûbb az említett válságfolyamatot követô idôszakot két szakaszra bontani: egy visszaesést mutató távolabbi (1995 2000) és egy növekedési felzárkózó pályára álló közel múltra (2000 2006). Az 1995 2000. közötti idôszakra esik a megye gazdaságának visszaesése, az országos átlaghoz mért jelentôs relatív gazdasági különbségek kialakulása. A 2000 2006. közötti idôszakra jellemzô a gazdasági teljesítmény mutatóknak az országos átlagot elérô, illetve a legutóbbi években azt meghaladó növekedése, azaz a gazdasági felzárkózás folyamata. Az utóbbi néhány év megyei gazdasági adatainak kedvezô trendje azt jelenti, hogy az országos szinthez mért gazdasági különbségek már nem nônek tovább, sôt azok már csökkennek, de ez egyelôre még kevés a múltbeli gazdasági különbségek megszüntetésére. Foglalkoztatási viszonyok Az alacsony szintû gazdasági mutatók következtében a megyében kedvezôtlen foglalkoztatási viszonyok alakultak ki. A lakónépesség száma 2007. január 1-jén 718 951 fô, míg 2006. január 1-jén 725 779 fô, a két év között 6828 fôvel (0,9 százalékkal) csökkent. A foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint 2006-ban 235 600 fô, az elôzô évi 230 200 fôhöz képest 2,0 százalékkal nôtt. A regisztrált alapú munkanélküliségi ráta magas, 2005-ben 11,6 százalék, 2006-ban 12,0 százalék (az országos átlag ugyanekkor 6,1 és 7,5 százalék). 6. GRAFIKA Kedvezôtlenek az egyéb foglalkoztatási mutatók is. A 15 74 éves korú lakosság aktivitási aránya 2006-ban 49,1 százalék (az országos átlag 55,0 százalék), a foglalkoztatási arány 43,2 százalék (országos átlag 50,9 százalék). (Lásd: 6. grafika) A kedvezôtlen gazdasági és foglalkoztatási mutatók megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. Ugyancsak a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2005-ben B.-A.-Z. megyében 137 462 forint, ugyanekkor az országos átlag 159 461 forint, azaz a megyei átlag az országos átlag 86,2 százaléka. Míg a havi nettó átlagkereset értéke 93 105 forint, az országos átlag 103 727 forint, így a megyei az országos átlagnak a 89,8 százaléka. TOP 15 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 7. GRAFIKA A gazdaság szereplôi Az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén megye illetékességi körébe tartozó élô (mûködô) adóalanyok számának alakulását az elmúlt néhány évben az alábbi trendek jellemezték: A társas vállalkozások, ezen belül elsôsorban a jogi személyiségû társaságok száma az utóbbi néhány évben növekedett. Az egyéni vállalkozók száma vélhetôen a szigorodó gazdasági és adófeltételek miatt folyamatosan csökken: 2005-ben még csak a fôállású és a nyugdíjas egyéni vállalkozókra, 2006-ban pedig már a mellékfoglalkozásúakra is jellemzô volt a csökkenés. Az utóbbi években jelentôsen felfutó evás kör dinamikus növekedési üteme már 2006-ban mérséklôdött, 2007-ben pedig (3893 adóalany) a 2006. január 1-jei állapothoz képest 5,5 százalékkal csökkent. A csökkenés oka vélhetôen a 2006. augusztusiszeptemberi adótörvényi változások hatása (az eva 15 százalékról 25 százalékra történô emelése). (Lásd: 7. grafika) A gazdaság szereplôinek teljesítménye A megye gazdasági teljesítményének alakulásában a társas vállalkozásoknak van meghatározó szerepük 2006-ban az értékesítési bevételek 95,1 százalékát realizálták. A kiegészítô jellegû, elsôsorban szolgáltatói tevékenységet végzô egyéni vállalkozók részesedése 4, míg az evás kör részesedése 0,9 8. TÁBLÁZAT A piaci szféra gazdasági teljesítményét meghatározó adóalanyi körök Megnevezés Bevallást benyújtó vállalkozások száma Bevétel millió Ft megoszlás (2006. 12. 31., db, fô) Társas vállalkozások 13 557 2 443 275 95,1% Egyéni vállalkozók 17 970 101 833 4,0% Eva-alanyok 3 855 23 494 0,9% Összesen 35 382 2 568 602 100,0% százalék, ami inkább az egyszerûsített adózási formája miatt érdemel figyelmet. A gazdasági elemzésünk további része elsôsorban a társas vállalkozások, illetve az általuk benyújtott társasági adóbevallások adataira épül. (Lásd: 8. táblázat) Teljesítmény és jövedelmezôség B.-A.-Z. megye 2006. évi teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatói kedvezôen alakultak az alábbi viszonyítási szempontok szerint: A legfontosabb gazdasági mutatók (hozzáadott érték, adózás elôtti eredmény) növekedési üteme jelentôs mértékben meghaladta a bázis évet megelôzô évhez mért növekedési ütemét. A teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók folyóáras növekménye minden esetben jelentôs mértékben meghaladta a 2006. évi inflációs rátát, tehát reálértéken is növekedés történt. 2006-ban minden fontosabb mutató növekedése egyes mutatóknál jelentôs mértékben meghaladta az országos átlagos növekedés mértékét. TOP 16 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A 2006. évi adatok szerint a megye teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatói az országos adatok 4 százalék körüli hányadát (részarányát) teljesítették. (Lásd: 9. táblázat) Minden megyére, így Borsod-Abaúj- Zemplénre is jellemzô néhány nagy társaság, illetve néhány kiemelt ágazat meghatározó súlya, ezért ahhoz, hogy a gazdasági növekedésrôl a megye egészére valós képet kapjunk, meg kell vizsgálni a megye adatait az említett nagy társaságok, illetve a kiemelt ágazatok nélkül is. A megyében a hozzáadott érték szerint sorba rendezett elsô TOP 10 vállalkozás súlya meghatározó (a nettó árbevétel 42,5, míg a hozzáadott érték 43,5 százalékát állítják elô). Növekedésük indexe e két mutató esetében 139,1 és 123,9 százalék, azonban adataik nélkül is számottevô, az inflációs ráta mértékét meghaladó a növekedés, a nettó árbevétel 109,5 százalékkal, a hozzáadott érték 107,0 százalékkal nôtt (az országos index 114,8, illetve 110,0 százalék). Megtérülési és hatékonysági mutatók A 2006. évi teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók kedvezô alakulása számottevô mértékben javította a megtérülési mutatókat is. Növekedésük üteme meghaladta az országos átlagot (a hozammutató-index megyei szinten 135,3 százalék, országosan 110,4 százalék, azonbelül az adózott eredmény növekedési indexe 156,2 százalék, illetve az országosé 112,3 százalék, míg az amortizációé 115,9 és 108,3 százalék). A 2006. évi kedvezô eredmények alapján javultak a fajlagos hatékonysági mutatók, megközelítették, illetve több esetben meghaladták az országos átlagot. A saját tôkére vetített hozzáadott érték B.-A.-Z megyében 57,7 százalék, míg országos szinten 49,2 százalék. A saját tôkére vetített hozammutató Borsod-Abaúj-Zemplénben 25,7 százalék, míg országos szinten 21,6. Ez egyben azt jelenti igaz, csak megyei szinten és összességében, hogy a megtérülô pénzügyi források növekedése számottevô mértékben javította a társas vállalkozások önfinanszírozó képességét. 9. TÁBLÁZAT Teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók B.-A.-Z. Index Index B.-A.-Z. Megnevezés megye 2006/2005 Országos 2006/2005 országos részarány Nettó árbevétel, millió Ft 2 443 275 123,3% 60 970 115 114,8% 4,0% Export árbevétel, millió Ft 774 524 124,7% 16 071 398 122,9% 4,8% Export/nettó árbevétel 31,7% 26,4% Belföldi értékesítés, millió Ft 1 668 751 122,7% 44 898 717 112,2% 3,7% Hozzáadott érték, millió Ft 458 221 117,0% 11 449 602 111,0% 4,0% Adózás elôtti eredmény, millió Ft 123 728 151,5% 3 022 573 111,6% 4,1% Jövedelemszint: adózás elôtti eredmény /nettó árbevétel 5,1% 5,0% 10. TÁBLÁZAT Megtérülési, hatékonysági és foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. Index Index B.-A.-Z. Megnevezés megye 2006/2005 Országos 2006/2005 országos részarány Hozam (adózott er. + amortizáció), M Ft 204 225 135,3% 5 023 456 110,4% 4,1% Ebbôl: Adózott eredmény 113 808 156,2% 2 725 473 112,3% 4,2% Amortizáció 90 417 115,9% 2 297 983 108,3% 3,9% Hozzáadott érték, millió Ft 458 221 117,0% 11 449 602 111,0% 4,0% Saját tôke, millió Ft 794 387 111,5% 23 252 849 112,0% 3,4% Hozzáadott érték/saját tôke 57,7% 49,2% Hozam/saját tôke 25,7% 21,6% Jegyzett tôke, millió Ft 298 144 105,8% 8 441 420 109,7% 3,5% Saját tôke/jegyzett tôke 266,4% 275,5% Külföldi tôke, millió Ft 116 946 89,9% 3 964 777 119,9% 2,9% Külföldi tôke/jegyzett tôke 39,2% 47,0% Létszám, fô 98 939 102,1% 2 240 279 101,9% 4,4% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fô/év 4 631 114,7% 5 111 109,0% 90,6% Bérköltség, millió Ft 144 014 110,4% 3 698 182 110,3% 3,9% Átlagbér, ezer Ft/fô/év 1 456 108,2% 1 651 108,3% 88,2% TOP 17 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Ha a létrehozott hozzáadott értéket a létszámra vetítjük, akkor annak nagyságrendje a megyében 4631 ezer Ft/fô/év, míg országos szinten 5111 ezer Ft/fô/év. Az élômunka hatékonysága közötti különbség tehát még számottevô, azonban annak növekedési indexe 2006-ban B.-A.-Z. megyében 114,7 százalék volt, míg országos szinten 109,0 százalék, vagyis a fajlagos mutatók közti megyei-országos különbség csökkenô tendenciájú. A saját tôkének a jegyzett tôkére vetített gyarapodása már csak kis mértékben marad el az országos átlagtól (a megyében 266,4 százalék, míg országosan 275,5 százalék). A megyében a 2006. évi adatok szerint 116 946 millió forint nagyságrendû külföldi tôke mûködik, ami a jegyzett tôkének 39,2 százaléka, országos szinten ez az arány 47,0 százalék. 11. TÁBLÁZAT Teljesítménymutatók 8. GRAFIKA A kedvezô megyei gazdasági eredmények hatása a foglalkoztatási, kereseti viszonyokban még nem érzékelhetô. A B.-A.-Z. megyei székhelyû társaságok által foglalkoztatott létszám 2006-ban 2,1 százalékkal nôtt, míg országos szinten 1,9 százalékkal. A megyei, illetve az országos szintû bérköltség és átlagbér növekedési indexe közel azonos mértékben nôtt, ami viszont azt jelenti, hogy a megyei és az országos bérviszonyok közötti relatív különbség továbbra is fennmaradt. (Borsod-Abaúj-Zemplénben a 2006. évi átlagbér 1456 ezer Ft/Fô/év, ami az 1651 ezer Ft/fô/éves országos átlagnak 88,2 százaléka.) (Lásd az elôzô oldalon a 10. táblázatot) Ágazati szerkezet B.-A.-Z. megye ágazati szerkezetére (is) jellemzô néhány ágazat megha- Ágazatok összeg, millió Ft Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Megoszlás % Index 2006/2005 összeg, millió Ft Mezôgazdaság 41 188 1,7% 106,9% 1 111 0,1% 158,0% 10 986 2,4% 101,2% Élelmiszeripar 94 151 3,9% 105,4% 8 928 1,2% 131,0% 42 528 9,3% 99,7% Vegyipar 628 859 25,7% 126,2% 364 674 47,1% 128,6% 108 932 23,8% 124,9% Kohászat 180 958 7,4% 121,0% 96 753 12,5% 117,7% 37 271 8,1% 133,5% Gépipar 471 899 19,3% 159,9% 256 195 33,1% 133,6% 72 880 15,9% 145,7% Energiaipar 215 192 8,8% 127,9% 102 0,0% 850,0% 41 501 9,1% 98,0% Építôipar 97 538 4,0% 113,8% 1 638 0,2% 123,9% 22 156 4,8% 111,7% Kereskedelem 423 088 17,3% 112,0% 23 348 3,0% 104,4% 40 549 8,8% 119,1% Közlekedés 67 442 2,8% 109,4% 3 590 0,5% 137,4% 21 358 4,7% 109,7% Nem anyagi ágak 157 946 6,5% 106,0% 10 319 1,3% 47,5% 38 702 8,4% 111,8% Egyéb ágazatok 65 014 2,7% 96,2% 7 866 1,0% 97,4% 21 358 4,7% 94,9% Gazdasági ágazatok összesen 2 443 275 100,0% 123,3% 774 524 100,0% 124,7% 458 221 100,0% 117,0% Nemzetgazdaság 60 970 115 114,8% 16 071 398 122,9% 11 449 602 111,0% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 4,0% 4,8% 4,0% Megoszlás % Index 2006/2005 összeg, millió Ft Megoszlás % Index 2006/2005 TOP 18 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról tározó szerepe. Kiemelkedô súllyal bír a vegyipar, az utóbbi években dinamikusan növekvô gépipar és a mintegy 10 százalék közeli hozzáadott értéket realizáló energiaipar és élelmiszeripar. Eme három ágazat a 2006. évi adatok szerint a nettó árbevétel 53,9 százalékát, míg a hozzáadott érték 48,7 százalékát teljesítették. A mutatók növekedési üteme magasabb az országos átlagnál (136,8 százalék, illetve 114,4 százalék), az országos növekedési index 123,3 százalék, illetve 117,0 százalék. E három ágazat nélküli körben is számottevô mértékû volt a gazdasági növekedés, ami az elôbbi mutatók esetében 110,6 százalék, illetve 110,8 százalék (az országos index 114,8 százalék, illetve 110,0 százalék). (Lásd az elôzô oldalon a 11. táblázatot, 8. és 9. grafikát) 9. GRAFIKA Az export erôsen koncentrálódik két ágazatra, a 2006. évi adatok szerint az export 80,2 százalékát a vegyipar (47,1 százalék) és a gépipar (33,1 százalék) realizálta. (Lásd: 10. grafika) 10. GRAFIKA Jövedelmezôség A 2006. évi gazdasági mutatók közül legnagyobb ütemben az adózás elôtti eredmény nôtt (51,5 százalékkal), az országos 11,6 százalékos növekedési ütem mellett. Legnagyobb mértékben nôtt a nyereség a gépiparban (index 233,6 százalék), a vegyiparban (185,0 százalék), a kereskedelemben (149,2 százalék), és az energiaiparban (147,7 százalék). Az országos mértéket jelentôsen meghaladó megyei eredmény javulás miatt az árbevételre vetített jövedelmezôségi szint Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében (5,1 százalék) elérte az országos átlagot (5,0 százalék). (Lásd az 12. táblázatot a következô oldalon) TOP 19 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 11. GRAFIKA szám 2,1 százalékkal, összesen 2023 fôvel nôtt, ugyanekkor az országos növekedési ütem 1,9 százalék. Az átlagot meghaladó mértékû volt a foglalkoztatottak növekménye a gépiparban, a kohászatban, a mezôgazdaságban és a kereskedelemben, iletve a közlekedési ágazatban, csökkent viszont a vegyiparban, az élelmiszeriparban, a nem anyagi ágazatban és az egyéb ágazatokban. Foglalkoztatási adatok A B.-A.-Z. megyei székhelyû társas vállalkozások által foglalkoztatott lét- A bérköltségek összességében 10,4 százalékkal nôttek, legnagyobb mértékben a gépiparban, a kereskedelemben, a kohászatban, az építôipari ágazatban és a mezôgazdaságban. A létszám és a bérköltség változások együttes hatásaként a 2006. évi átlagbér 1456 ezer Ft/fô/év, ami az országos átlagnak a 88,2 százaléka. Az átlagbérek összesen 8,2 százalékkal nôttek (az országos átlag 8,3 százalék). Legmagasabb a bérek szintje a vegyiparban (2717 ezer Ft/fô/év), az energiaiparban (2423 ezer Ft/fô/év) és a gépiparban (1924 ezer Ft/fô/év). Leggyorsabban nôttek az átlagbérek a kereskedelemben (10,3 százalék), a gépiparban (13,2 százalék) és az építôiparban (13,3 százalék). (Lásd: 11. grafika, 13. táblázat) 12. TÁBLÁZAT Jövedelmezôség Ágazatok Adózás elôtti eredmény összeg, millió Ft Megoszlás % Nettó árbevétel összeg, millió Ft Megoszlás % Jövedelmezôség (adózás elôtti eredmény/nettó árbevétel) % Jegyzett tôke összeg, millió Ft Megoszlás % Külföldi tôke összeg, millió Ft Megoszlás % Külföldi tôke részaránya (külföldi tôke/ jegyzett tôke) % Mezôgazdaság 3 500 2,8% 41 188 1,7% 8,5% 15 219 5,1% 4 626 4,0% 30,4% Élelmiszeripar 1 756 1,4% 94 151 3,9% 1,9% 14 722 4,9% 5 269 4,5% 35,8% Vegyipar 40 704 32,9% 628 859 25,7% 6,5% 64 867 21,8% 31 517 27,0% 48,6% Kohászat 3 560 2,9% 180 958 7,4% 2,0% 13 599 4,6% 7 734 6,6% 56,9% Gépipar 22 100 17,9% 471 899 19,3% 4,7% 18 606 6,2% 13 754 11,8% 73,9% Energiaipar 18 030 14,6% 215 192 8,8% 8,4% 72 318 24,3% 47 072 40,3% 65,1% Építôipar 4 994 4,0% 97 538 4,0% 5,1% 5 673 1,9% 225 0,2% 4,0% Kereskedelem 12 323 10,0% 423 088 17,3% 2,9% 14 396 4,8% 1 611 1,4% 11,2% Közlekedés 3 044 2,5% 67 442 2,8% 4,5% 8 389 2,8% 684 0,6% 8,2% Nem anyagi ágak 10 567 8,5% 157 946 6,5% 6,7% 55 697 18,7% 2 601 2,2% 4,7% Egyéb ágazatok 3 150 2,5% 65 014 2,7% 4,8% 14 658 4,9% 1 853 1,6% 12,6% Gazdasági ágak összesen 123 728 100,0% 2 443 275 100,0% 5,1% 298 144 100,0% 116 946 100,0% 39,2% Nemzetgazdaság 3 022 573 60 970 115 5,0% 8 441 420 3 964 777 47,0% B.-A.-Z. megye /nemzetgazdaság 4,1% 4,0% 3,5% 2,9% TOP 20 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Külföldi tôke ágazati szerepe A 2006. év végi adatok szerint 116 946 millió forint külföldi tôke mûködik a megyei székhelyû társaságoknál, ennek 79,1 százaléka három ágazatra koncentrálódik (energiaipar 40,3 százalék, vegyipar 27,0 százalék, gépipar 11,8 százalék). Ezekben az ágazatokban a jegyzett tôkére vetített külföldi tôke részaránya magas (energiaipar 65,1 százalék, gépipar 73,9 százalék, vegyipar 48,6 százalék). Egyébként ez a három a legnyereségesebb ágazat, itt realizálódik a megyei szintû adózás elôtti eredmény 65,4 százaléka. 13. TÁBLÁZAT Az élômunka hatékonysága Ágazatok összeg, millió Ft Hozzáadott érték Átlagos állományi létszám Bérköltség Megoszlás % Index 2006/2005 fô Megoszlás % Index 2006/2005 összeg, millió Ft Megoszlás % Index 2006/2005 Átlagbér ezer Ft/fô/év Hozzáadott érték/létszám ezer Ft/fô/év Mezôgazdaságerdôgazdálkodás 10 986 2,4% 101,2% 6 053 6,1% 112,2% 7 153 5,0% 117,2% 1 182 1 815 Élelmiszeripar 42 528 9,3% 99,7% 4 554 4,6% 97,8% 6 546 4,5% 109,5% 1 437 9 339 Vegyipar 108 932 23,8% 124,9% 7 405 7,5% 92,1% 20 120 14,0% 99,2% 2 717 14 711 Kohászat 37 271 8,1% 133,5% 9 720 9,8% 113,2% 16 011 11,1% 122,4% 1 647 3 834 Gépipar 72 880 15,9% 145,7% 11 968 12,1% 108,2% 23 031 16,0% 122,5% 1 924 6 090 Energiaipar 41 501 9,1% 98,0% 4 385 4,4% 102,0% 10 623 7,4% 107,4% 2 423 9 464 Építôipar 22 156 4,8% 111,7% 8 968 9,1% 102,4% 9 102 6,3% 116,1% 1 015 2 471 Kereskedelem 40 549 8,8% 119,1% 16 233 16,4% 104,3% 16 261 11,3% 115,0% 1 002 2 498 Közlekedés 21 358 4,7% 109,7% 6 577 6,6% 105,0% 8 929 6,2% 108,4% 1 358 3 247 Nem anyagi ágak 38 702 8,4% 111,8% 14 076 14,2% 94,9% 16 544 11,5% 101,6% 1 175 2 750 Egyéb ágazatok 21 358 4,7% 94,9% 9 000 9,1% 95,1% 9 694 6,7% 99,0% 1 077 2 373 Gazdasági ágak 458 221 100,0% 117,0% 98 939 100,0% 102,1% 144 014 100,0% 110,4% 1 456 4 631 Országos összesen 11 449 602 111,0% 2 240 279 101,9% 3 698 182 110,3% 1 651 5 111 TOP 21 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 12. GRAFIKA Méretnagyság A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére jellemzô a kisvállalkozások magas részaránya, egy kevés számú, de nagy teljesítmény-értéket realizáló nagyvállalkozás, ugyanakkor egy kevés számú és a gazdasági mutatók alacsony hányadával rendelkezô középvállalkozás. A befektetett tôke (saját tôke) többsége a nagyés középvállalkozásoknál mûködik (52,9 százalék, illetve 20,2 százalék). Ez utóbbi körbôl származik az export 94 százaléka (84,2 és 9,8 százaléka). (Lásd: 12. grafika, 14. táblázat) Az egyéb kiemelt mutatókban (nettó árbevétel, adózás elôtti eredmény, hozzáadott érték) viszont már jelentôs a kisvállalkozások részaránya (30,0 százalék, illetve 26,8 és 26,2 százalék). Ki kell emelni, hogy a kisvállalkozói kör jelentôs foglalkoztatónak számít. A társaságok által foglalkoztatott létszám összesen 98 939 fô. Ennek 45,5 százalékát(!) a kisvállalkozói körben foglalkoztatják, igaz relatíve alacsonyabb 14. TÁBLÁZAT Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók Megnevezés Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen Összesen Ebbôl: mikro- 50 249 fô >250 fô 0 49 fô vállalkozás 0 9 fô Jegyzett tôke, millió Ft 97 980 69 696 83 474 116 690 298 144 Saját tôke, millió Ft 213 243 122 809 160 863 420 281 794 387 Saját tôke/jegyzett tôke 217,6% 176,2% 192,7% 360,2% 266,4% Külföldi tôke, millió Ft 14 823 3 772 36 297 65 826 116 946 Külföldi tôke/jegyzett tôke 15,1% 5,4% 43,5% 56,4% 39,2% Hozzáadott érték, millió Ft 120 261 58 671 97 646 240 314 458 221 Ebbôl: Korrigált üzleti eredmény, millió Ft 26 016 16 133 29 724 90 250 145 990 Amortizáció, millió Ft 23 675 12 937 16 803 49 939 90 417 Bérköltség, millió Ft 45 976 19 005 32 545 65 493 144 014 Bérjellegû egyéb költségek, millió Ft 23 925 10 335 17 933 34 556 76 414 Saját tôke, millió Ft 213 243 122 809 160 863 420 281 794 387 Hozzáadott érték/saját tôke 56,4% 47,8% 60,7% 57,2% 57,7% Megtérülés: Hozam, millió Ft 52 445 30 232 39 497 112 283 204 225 Ebbôl: Adózott eredmény, millió Ft 28 770 17 295 22 694 62 344 113 808 Amortizáció, millió Ft 23 675 12 937 16 803 49 939 90 417 Hozam/saját tôke 24,6% 24,6% 24,6% 26,7% 25,7% Létszám, fô 44 982 21 371 22 432 31 525 98 939 Bérköltség, millió Ft 45 976 19 005 32 545 65 493 144 014 Átlagbér, ezer Ft/fô 1 022 889 1 451 2 077 1 456 Bérköltség/hozzáadott érték 38,2% 32,4% 33,3% 27,3% 31,4% Hozzáadott érték/létszám ezer Ft/fô 2 674 2 745 4 353 7 623 4 631 TOP 22 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról bérköltséggel, illetve átlagbérrel. (A 45,5 százalékos létszámarány mellett a bérköltségek aránya 31,9 százalék, az átlagbérük 1022 ezer Ft/fô/év, az 1451 ezer Ft/fô/éves közép-, illetve a 2077 ezer Ft/fô/év nagyvállalkozói kör átlagbérével szemben.) Kistérségeink Megyénkben 15 statisztikai kistérség funkcionál. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erôsen differenciáltak, 3 kistérség (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) országos mércével is fejlettnek számít, míg a további 12 kistérség kevésbé fejlett gazdasági területnek minôsül. A gazdasági különbség alapja, hogy a befektetett saját tôke 80,9 százaléka a három kiemelt korábbi iparosodási centrumokat magába foglaló kistérségben (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) mûködik, itt él a lakosság 51,0 százaléka, míg a többi 12 kistérségben (Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, Mezôkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezôcsát, Tokaj), ahol a lakosság 49.0 százaléka él, a befektetett saját tôke mindössze 19,1 százaléka mûködik. 15. TÁBLÁZAT Kistérségek gazdasági mutatói A saját tôke térségenkénti egyenlôtlen eloszlása a térségek különbözô gazdasági mutatóiban is megjelenik. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel megyei szinten 3366 ezer Ft/év, ugyanez a fejlett kistérségekben 5513 ezer Ft/év, míg a kevésbé fejlett kistérségekben 1133 ezer Ft/év. A gazdasági teljesítményeket legkomplexebben kifejezô hozzáadott érték mutató szerint az egy lakosra jutó hozzáadott érték 1095 ezer Ft/fô/év, ugyanez a fejlett kistérségekben 1736 ezer Ft/fô/év, míg a kevésbé fejlett kistérségek esetében 427 ezer Ft/fô/év. (Lásd: 15. táblázat) Lakosságszám Saját Nettó Hozzáadott Egy lakosra jutó B.-A-Z. megye kistérségei (2006. tôke, árbevétel, érték, saját Hozzáadott 01. 01-jén) millió Ft millió Ft millió Ft tôke, érték, fô Megoszlás ezer Ft/fô ezer Ft/fô Miskolc 273 205 37,6% 256 267 902 841 173 008 938 633 Tiszaújváros 33 401 4,6% 218 243 818 667 121 154 6 534 3 627 Kazincbarcika 63 515 8,8% 167 940 318 897 66 279 2 644 1 044 Fejlett kistérségek 370 121 51,0% 642 450 2 040 405 360 441 1 736 974 Sátoraljaújhely 24 229 3,3% 22 337 49 822 22 699 922 937 Ózd 73 291 10,1% 24 601 99 081 16 363 336 223 Sárospatak 26 770 3,7% 17 026 38 230 8 376 636 313 Mezôkövesd 44 156 6,1% 30 502 79 674 19 434 691 440 Szerencs 44 735 6,2% 17 166 43 883 8 519 384 190 Encs 24 228 3,3% 5 584 14 675 2 844 230 117 Edelény 35 893 4,9% 10 733 23 114 5 425 299 151 Szikszó 19 421 2,7% 4 196 9 721 1 992 216 103 Abaúj-Hegyköz 15 370 2,1% 3 296 13 606 2 235 214 145 Bodrogköz 18 180 2,5% 1 564 4 127 699 86 38 Mezôcsát 14 966 2,1% 4 885 7 827 2 385 326 159 Tokaj 14 419 2,0% 10 047 19 110 6 809 697 472 Kevésbé fejlett kistérségek 355 658 49,0% 151 937 402 870 97 780 427 275 Megye összesen 725 779 100,0% 794 387 2 443 275 458 221 1 095 631 TOP 23 100