Fogalom Kereskedelem: A termelést és a fogyasztást köti össze. (Mind a beszerzés, mind pedig az értékesítés a piacon történik.) A kereskedelem az emberek közötti munkamegosztás kiszélesedésének eredménye. Hozzájárul a nemzetgazdaság eredményes működéséhez, elősegíti az erőforrások hatékony kihasználását, meggyorsítja a befektetett pénzeszközök megtérülését. Globalizáció Tóth É. Kereskedelmi ismeretek 1 Az emberiség életgörbéje Az emberiség életgörbéje Az életgörbe a mindennapi tapasztalatok alapján szemléli és magyarázza sokféle gazdasági és társadalmi rendszer fejlődését Az görbe inflexiós pontjai válságokat jelölnek Az elmúlt öt évszázad fejlődését a gyorsuló növekedés jellemezte A 20. század végén a növekedés lelassul és az érett állapotba simul bele Napjaink gazdasági, társadalmi és kulturális jelenségei az átmenet válságára utalnak A 21. század négy meghatározó trendje 1. Globalizáció 2. E business és hálózati gazdaság 3. A szűkösség új korszaka 4. A térségbeli, a motivációs és az életmódbeli különbségek növekedése A globalizáció jelensége és fő területei A globalizáció = a termelési tényezők, a társadalmi intézmények, a politikai feltételek, a fogyasztás, a technológiák, a kultúra alapvető területeinek, valamint az üzleti, kormányzati, és nem kormányzati szervezetek növekvő mértékű, szorosságú, és kihatású összekapcsolódása, majd összefonódása.
A globalizáció fogalmi kérdései Sokféle értelmezés, divat, új fogalom Szó szerint: világméretűvé válás Első Levitt: A piacok globalizációja c. tanulmányában (1983) (?) definíciók két típusa: köznapi tudományos A köznapi definíciók Közös jellemzők: közvetlen tapasztalati tényekre épülnek általában elfogultak morálisan kezelik a globalizáció (áldás vagy átok) nem tekintik új jelenségnek, csak korábbi folyamatok folytatásának (mindig is ebbe az irányba haladt a világ) Típusai: a globalizáció, mint nemzetköziesedés a globalizáció, mint piaci liberalizáció a globalizáció mint homogenizálódás a globalizáció mint amerikanizálódás, vagy westernizáció Globalizáció, mint nemzetköziesedés A világ gazdaságainak és társadalmainak felgyorsult nemzetköziesedése. Az erőforrások áramlása tömeges Hajtóerő: a közlekedési és kommunikációs technika E felfogás szerint a globalizáció mennyiségi kérdés Globalizáció, piaci liberalizáció A szabad külkereskedelem, piacgazdaság és a neoliberalizmus világméretű terjedése A nemzetállamnak egyre kisebb szerep Globalizáció, mint homogenizálódás Az áruk, termékek (kultúrák, ideológiák, technika) világszerte elterjednek Korábban: világvallások nem globálisan terjedtek? Napjainkban: nagyvállalatok globális termelési bázison állítják elő termékeiket, ill. globális léptékben történik az értékesítés is Az amerikai termék ~ globális termék Ellenpéldák: Latin amerikai szappanopera Keleti vallások Svájci órák Japán vállalatvezetési eljárások Ír népzene Kínai tömegcikkek stb.
A tudományos definíciók A tudományos definíciók a globalizáció egy egy megjelenési formáján kívül annak működését kívánják megragadni. Global Village Az egyik legelső Anthony Giddens től származik: A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamtok befolyásolják, és viszont. Három aspektusát emelik ki: a globalizáció mint integráció a globalizáció mint interdependecia a globalizáció mint hálózat Ami közös: a földrajzi helyek radikálisan átértékelődnek. Tudományos definíció A globalizáció: integráció, kölcsönös függésrendszer, hálózatok kialakulása A globalizáció a földrajzi helyek szerepének átértékelődésével gyökeres és minőségi változás a korábbi időszakokhoz képest. Sebességében Földrajzi hatósugarában Szereplőiben Ágazat súlypontját tekintve globalizáció a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja. A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. A gazdaság terén a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk. Megjelentek a globális társadalom csírái is: paradox módon a világszerte terjedő globalizációellenes mozgalom éppen ennek a jelenségnek a megnyilvánulása. Baloldali szervezetek aktivistái, környezetvédők a szolidaritás értékeire hivatkozva mutatnak rá, hogy a szegény országok részesedésének aránya a világon megtermelt javakból folyamatosan csökken, miközben természeti környezetük egyre pusztul. Érvelésükkel számos ponton egybecseng szélsőjobboldali hangadók álláspontja, akik a nemzeti eszme jegyében bírálják a globális monopóliumokat. Globalizáció a világ gazdaságában és társadalmában bekövetkező változások, amelyek az új kommunikációs technológiáknak és az ebből eredő tér-idő összesűrűsödésének köszönhetőek. Forrás: P. Haggett: Geográfia, Globális szintézis 786. o., Typotex kiadó, Bp., 2006. Forrás:http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/globalizacio.htm A globalizáció fő összetevői A termelési tényezők globalizációja Tőke Alapanyagok Munkaerő Szolgáltatások Technológia és szabványok Információ A fogyasztás globalizációja Áruk szabad áramlása A kereskedelem szintjének növekedése A szükségletek homogenizálódása A globalizáció fő összetevői (2) A politikai feltételek globalizálódása adók, járulékok, ösztönzők munkajog, foglalkoztatás politikai feltételek (politikai struktúra, szabályrendszerek), társadalmi struktúrák (középosztály és jóléti állam) A társadalmi feltételek globalizációja kultúra, szokások, alapvető paradigmák A szervezetek globalizációja nemzetközi szervezetek nemzetközi vállalatok
A globalizáció mozgatórugói (1) 1. A piacok egyre növekvő konvergenciája összeolvadása A fogyasztói igények hasonulása Az un. globális fogyasztó és a globális disztribúciós csatornák kialakulása. A marketing módszerek és modellek globálissá válása és emiatt globális alkalmazhatóságuk növekvő mértéke 2. A globális működéssel elérhető költség előnyök jelentőssé válása. A méret gazdaságosság globálisan érvényesül A források globális megszervezéséből fakadó hatékonyság Az egyes országokban elérhető egyedi költség előnyök kihasználása ( pl: alacsony munkaerő vagy szállítási költség ) Az egyre növekvő fejlesztési költségek megosztása A tanulási görbe és a kompetenciák globális hasznosítása A globális logisztika és elosztás kiaknázása. A globalizáció mozgatórugói (2) 3. A kormányok globalizációt segítő politikái akciói Kereskedelempolitikai kedvezmények A termékek és az infrastruktúra műszaki szabványait érintő politikák, amelyek a rendszerek összekapcsolhatóságát alapozzák meg. A betelepülést támogató kormányzati politikák és szabályozás 4. A globális verseny következményei: A kölcsönös globális függés állapotának kialakulása. Globális versenytársak megjelenése Az export és import magas szintje n n n n STRATÉGIAI ALAPTRENDEK EURÓPA ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA Európa ökológiai lábnyoma (= népesség x bőség x technológia) túllépte a kontinens kétszeresét. NÉPESSÉGSZÁM A népességszám nem éri el az újratermeléshez szükséges minimumát. 2050-re a függőségi arány 50 % lesz. PROTESTÁNS ETIKA VS. ÉLVEZET-KÖZPONTÚ ÉLETMÓD Csökken a jövőről való személyes gondoskodás értsd: befektetés magamba (tanulás, munka), saját jövőmbe (továbbtanulás, megtakarítás, takarékoskodás, családalapítás, gyerekvállalás és nevelés) ösztönzöttsége. A BIZALOM ÉS A TOLERANCIA SZÁLAINAK FOSZLADOZÁSA A bizalmon, a szabadságon, és a teljesítményen alapuló kultúránk más életmodellt befogadó képessége a végéhez közeledik. A jólét terjedése A jólét terjedése A fogyasztási javak kínálata döbbenetes mértékben megsokszorozódik, és egyre gyorsuló mértékben terjednek el a legtöbb társadalmon belül. A gazdasági növekedéssel egyre több országban, egyre többek birtokolják az új javakat, Egyre többen ülnek fel a hedonista mókuskerékre (nő az addiktív fogyasztok, és a kényszeresen vásárlók aránya). A választék szélesedése azonban egy szinten felül nem növeli arányosan az elégedettséget A 21. század tendenciája: kialakul a luxus tömegfogyasztás és a sudden wealth syndrome. Az egyenlőtlenség eloszlása
A jólét egyenlőtlen eloszlása a világban Az egyenlőtlenség oka: a történelmi múlt és az intézmények. Az elmúlt évszázad trendje: a nemzetek közötti egyenlőtlenség csökkenése, és egyesek leszakadása. Az egyenlőtlenség orvoslása halaszthatatlan: megrázóak a demonstrációs hatások. Az orvoslás elkerülhetetlen tényezője: az évszázadok óta követett kultúra (részbeni) megváltoztatása. A 21. század trendje: egyre nő a kényszer, és a gyógymód fájdalmassága, miközben éppen ezért csökken a valóban hatékony gyógymód alkalmazásába vetett bizalom és igény A növekedés határai A növekedés határai A növekedésnek határai sokáig nem észrevehetőek, majd lokális problémák egyre növekvő soraként hirtelen elénk lépnek Az átlagember azt reméli határ a csillagos ég, de a szakemberek már tudják: a fák nem nőnek az égig A határokat sokféleképen lehet megközelíteni: fokozatos belesimulás, túllövés, majd összeomlás, csillapodó ingadozás, nem csillapodó ingadozás Az emberiség túllépte a Föld ökológiai lábnyomát, a szűkösség közvetlenül is érzékelhető A 21. század trendje: a globális felmelegedés, biodiverzitás szűkülése, az olaj ár növekedése, az ökológiai lábnyom kényszerű csökkentése minden területen érzékelhető. A boldogság trendjei A boldogság trendjei Minél gazdagabb (nagyobb GDP jű) egy ország, annál több a magát boldognak tekintő ember, Minél nagyobb a jövedelme az átlagpolgárnak, annál inkább hajlamos boldognak tekinteni agát. Egy GDP és egyéni jövedelemszint felett azonban a boldogság telítésbe megy. Az anyagi javak növekedése nem növeli a boldogságot, sőt új aggodalmak, és új szempontok merülnek fel. A 21. század trendje: A határboldogság nullához tart. Az öröm és a boldogság szétválik, és egyre inkább életprogram függővé válik. Henry Kissinger (2001) A modern korban azonban a terület mint a nemzet erősségének alkotóeleme elvesztette jelentőségét. Egy ország hatalmát sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a technológiai fejlődés, amihez nincs szükséges területgyarapodásra. 30
Bill Gates (1999) Ledőlnek a földrajzi korlátok Az internet térhódítása előtt a dolgozó földrajzi korlátok közé volt szorítva. A hálózati kommunikáció azonban nem teszi többé szükségessé, hogy a munkavállaló a munkahelyéhez közel éljen. A korszerű telekommunikációs hálózatok már hozzáláttak a földrajzi akadályok elhárításához. Globális világgazdaság a tér újrafeldezése Ø Koncentráció dekoncentráció Ø Virtuális tér HÁLÓZAT Ø A földrajzi helyzet relatív értelmezése Ø Helyek a térben helyett áramlások a térben Ø Világvárosok global city k 31 32 A világ 500 legnagyobb vállalatának központjai azaz headquarter -ei, 2000 33 Gazdasági globalizáció (2009) A transznacionális vállalatok legfontosabb telepítőtényezői 1. A piac bővülésének perspektívája 2. A piac nagysága 3. Profitkilátások 4. Politikai és társadalmi biztonság 5. Jogi és szabályozási környezet 6. A munkaerő minősége http://money.cnn.com/magazines/fortune/glo bal500/2009/maps/top50.html 36
A külföldi tulajdonú vállalatok száma a világ országaiban, 1995 2000 A kommunikációs globalizáció értelmezése F. Fukuyama( A történelem vége és az utolsó ember. Európa, 1994.) vs. S. P. Huntington ( A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa, 2006) Francis Fukuyama szerint, ha a társadalmak elérték a liberális demokrácia szintjét, történelem végéről beszélhetünk. Vagyis az emberek legfőbb vágya az elismerés, értékeik megbecsülése mások által. Ha ezt elérte nincs miért tovább küzdjön. Ezen elvárás pedig csakis a liberális demokráciában teljesülhet. A szerző szerint ezen a szinten már nincsenek konfliktusok, háborús helyzetek, mindent az egyenlőség és megértés ural. (ellentétben a más kormányzati formákkal szemben). 37 Samuel P. Huntington (1927 2008): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Huntington (2006) értelemben vett civilizáció fogalma: a kulturális értelemben: értékek, normák, vallási előírások és a hasonló világlátás összessége. Megállapításai A hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják. Az emberek a politikát nemcsak érdekeik előmozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják. A világpolitika főszereplői továbbra is a nemzetállamok, melyek már civilizációk szerint tömörülnek. Alaptézisei A civilizációk halandók, és ki vannak téve a változásnak. Globális civilizáció nem fog kialakulni. A modernizáció nem eredményez nyugatiasodást. A mai világ sokoldalú és sokpólusú. Jelenleg a civilizációk közötti erőegyensúly módosulása zajlik. Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki. A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal. El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik. Társadalomtípus Világkép Közösségi képlet Halász-vadászgyűjtögető Statikus Horda (25-50) Nagycsaládosok csoportja (50-150) Földműves Dinamikus Falusi közösség (150-8000) Városi/városszövetségi (4000-4 millió) Ipari Energiacentrikus Nemzeti/regionális (8 millió-2 milliárd) Információs Információcentriku s Az információs társadalom gazdasága Nemzeti/multiregionális (800 millió-4 milliárd) Globális (???) 1. Az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját 2. A gazdaság és a társadalom maga is információs értékeket termelő és felhasználó mag köré szerveződik 3. Az információ mint gazdasági termék fontossága meghaladja az árukét, az energiáét és a szolgáltatásét A világ országainak centrum periféria megoszlása I. A világ országainak centrum periféria megoszlása II. A globális világ periférikus félperiférikus helyzetű országai a GNP/fő általában 800 3000 USD között, a világgazdasághoz történő integráció már kezdetét vette, az információs társadalom fejlettségi még alacsony szinten áll, A globális világ periférikus helyzetű országai a népesség szociális helyzete még messze nem éri el a megfelelő a GNP/fő általában 800 USD alatt, szintet. a világgazdasághoz történő integráció foka még igen A globális világ félperiférikus helyzetű országai alacsony, de esetenként magas fokú is lehet, a GNP/fő általában 3000 8000 USD között, az információs társadalom fejlettségi foka még igen magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de kezdetleges, országonkénti eltérések lehetségesek, a népesség szociális helyzete kritikus. az információs társadalom kialakulása már megkezdődött, In: A globális világ politikai földrajza / szerk. Bernek Á. Budapest, a népesség szociális helyzete megfelelő. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 (belső fedél) A globális világ félperiférikus centrum helyzetű országai a GNP/fő általában 8000 20000 USD között, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom fejlettsége már magas fokú, de még elmarad a centrumországokétól, a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. In: A globális világ politikai földrajza, i.m. (belső fedél) A globális világ centrum helyzetű országai a GNP/fő általában 20 000 USD felett, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom fejlettsége igen magas fokú, a népesség szociális helyzete igen kedvezõ.
Globalizáció http://academic.missouriwestern.edu/ascher/russia/mis s mcdonalds.jpg http://www.jakeandmaggie.com/blog/content/mc donalds.jpg http://www.international.ucla.edu/cms/images/mcdonalds.jp g Globalizáció http://academic.missouriwestern.edu/ascher/russia/mis s mcdonalds.jpg http://www.jakeandmaggie.com/blog/content/mc donalds.jpg http://www.international.ucla.edu/cms/images/mcdonalds.jp g Az első McDonald s éttermek megnyitási évei a Föld országaiban A globalizáció hatására eltűnik a helyi kulturális milliő? Globalizáció eredményeképp csak átalakulnak a helyi kultúrák. A hazai és helyi mellett megjelenik a külföldinemzetközi GLOBÁLIS A globális nagyvállalatok célja: termékeik a lokális közeg részét képezzék. Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/mcdonalds_world_locations_map.png/800px Mcdonalds_World_locations_map.PNG
A globális lokális paradoxon főbb jellemzői (vállalati, iparági folyamatok Michael PORTER) GLOBÁLIS Apiaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással, a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók, az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek. A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek: az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják, a piaci szereplők közötti információk áramlása egyidejű és határtalan globális verseny és piac bárhonnan bármit bárhol bárhová LOKÁLIS A nemzetek, régiók, városok gazdasági teljesítményében: fennmaradnak a jelentős különbségek, nem a fizikai és pénztőke, hanem főleg a nem tárgyi javak válnak döntővé. Bármelyik üzletág vezető globális vállalatainak: hazai bázisa egyértelműen megadható, a tulajdonosok országa viszont nem mérvadó. Az ágazatok többségében a világ vezető versenyző cégeinek: kulcsrészlegei, innovációs kapacitásai csak néhány országban, azon belül gyakran néhány centrumtérségben koncentrálódnak, a termelő és kiszolgáló részlegek dekoncentrálódnak a félperifériákon. új regionális/lokális specializáció a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak Újjászerveződő regionális specializáció Egy új munkamegosztás jön létre: tudásalapú gazdaság Térbeli koncentráció: magas hozzáadott értékű, stratégiai tevékenységek Térbeli dekoncentráció: sztenderdizálható, alacsony jövedelmezőségű, helyettesíthető tevékenységek Új folyamatok és jellemzőik: Az outsourcing miatt megnövő tranzakciós költségek növekvő szerepe (ez lokális térségben csökkenthető) Koncentrációs dekoncentrációs folyamatok együtt Olcsóbbá vált (fajlagos) szállítás és közlekedés Megnőtt az üzleti szolgáltatások gazdasági szerepe Felértékelődött a tudásalapú, tudásintenzív gazdaság Globalizácó Lokalizáció Glokalizáció Globalizáció Lokalizáció Roland Robertson Glokalizáció Nem egymást kizáró folyamatok, hanem kiegészítik egymást. Robertson Glokalizáció marketingstratégia globális és lokális erőforrások kölcsönhatása világgazdaság stratégiai helyszínei. LOKÁLIS G L O K Á L I S GLOBÁLIS Globális stratégia és lokális megvalósítás
Üzleti környezet 30% Humánerőforrások 30% Tőkevonzás 40% Globális szolgáltatások lokalizációs indexe Infrastruktúra Szellemi tulajdon védelme Az ország üzleti környezete Kulturális jellemzők Munkaerő kínálat Oktatás és nyelvtudás IKT szolgáltató szektor Kockázatok Infrastrukturális költségek Adózás és járulékos költségek Kompenzációs költségek Telefon, internet, energiaszolgáltatás Szoftverkalózkodás, információvédelem A kormány IKT szektornak jutatott támogatásai, befektetők száma és szerepe, regulációs költségek, biztonsági kockázat Aktív keresők, alkalmazkodóképesség, felsőfokú képzettség Az IKT szektor nagysága, IT továbbképzési lehetőségek színvonala Munkaerőhiány lehetősége Lakbér, közüzemi díjak, nemzetközi telefonhívások díja, utazási díjak Adóterhelés szintje Korrupció szintje, árfolyamingadozás GSLI 2007 Világgazdasági betegségek Infláció Munkanélküliség Hiány Adósságok Növekedési zavarok Káros egyenlőtlenségek Bürokratizálódás Globális világproblémák Demográfiai robbanás Élelmezési problémák Urbanizáció Energetikai kérdések Nyersanyag kérdések Ökológia gondok K Ny dichotómia É D kettősség Új pénzügyi rendszer Információ A globális jelenlétet választó vállalatok stratégiai lehetőségei Az egyik hatás: vállalatra nehezedő költség nyomás, és A másik hatás: vállalatra nehezedő helyi felelősségvállalás mértéke Alacsony helyi felelősségvállalás Magas helyi felelősségvállalás Internacionális stratégia Arra törekedni, hogy a rendelkezésre álló képességeket és tapasztalatokat, mint egyedi erőforrásokat más országokba átültetve növeljük a fogyasztó által érzékelt hozzáadott értéket. Magas költségnyomás Alacsony költségnyomás GLOBÁLIS (Gillette, Coca-Cola vagy repülőgép ipar) INTERNACIONÁLIS (Export divat-ipar) TRANSZ-NACIONÁLIS (Tanácsadó-, vagy autóipar) SOK NEMZETISÉGŰ (IKEA vagy kis kereskedelem) Ez a stratégia akkor sikeres, ha a vállalati rendelkezik valami megkülönböztető képességgel, amelyet át tud vinni, ugyanakkor az adott országban nem túl erős a helyi feltételekhez való igazodásra vonatkozó nyomás.
Soknemzetiségű stratégia Globális stratégia Ez a stratégia arra törekszik, hogy a vállalati minden egyes országban képes legyen a helyi környezet által megkívánt egyedi társadalmi elvárásoknak megfelelni. Tudatosan illeszti termékeit/szolgáltatásait a helyi igényekhez. Ennek a stratégiának akkor van értelme, ha a vállalat minden egyes országban jelentős helyi nyomásnak van kitéve az egyedi követelményeket illetően, de nincs nagy megszorítás az árakkal kapcsolatban. Az ezt a stratégiát követő vállalatok arra törekednek, hogy az addigi tevékenységük eredményeként felhalmozott tapasztalatok, és erőforrások kiaknázásával költségmegtakarítást érjenek el. Ez a stratégia akkor követhető, ha magas a nyomás a költségek csökkentésre de viszonylag alacsony az elvárás az egyedi helyi igények figyelembevételére. Transznacionális stratégia Az ezt a stratégiát követő vállalat igyekszik kihasználni eddigi tapasztalatait és erőforrásait, miközben a környezet nyomásának megfelelően törekszik helyi megoldásokat alkalmazni Ez a stratégia akkor ajánlható, ha a vállalatnak valóban mindkét nyomással egyidejűleg kell szembenéznie. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI Pozitív hatások - Tudományos, technikai vívmányok, kultúra exportja - Szabályozás és ellenőrzés rendszerének fejlődése - Az egész emberiségre kiterjedő szolidaritási formák kialakulása Negatív hatások - Elmélyíti az egyenlőtlenségeket - Helyi (gazdasági, politikai, háborús) válságok világméretűvé válhatnak - Felszínre hozza a civilizációs konfliktusokat - Általánossá teszi a terrorizmus veszélyét A globalizáció azokra az országokra hat pozitívan,amelyek politikailag stabilak, infrastruktúrájuk elfogadható, oktatási színvonala jó, rendelkezik képzett mérnökökkel, szakmunkásokkal. A globális verseny jellemzői Globalizáció: a gazdaságok összefonódása politikai, gazdasági és társadalmi szinten Multinacionális cégek dominanciája Új piacok jelentősége megnő Kereskedelmi egyezmények kötése és kibővítése A technika és technológia gyors fejlődése Ambivalencia: a kereslet homogenizálása vs. az igények differenciálódása Külkereskedelmi ismeretek 2007 66
A globalizáció következményei Esélyek: Új piacok Növekedés Veszélyek: Új versenytársak Piacok transzparenciája nő Követelőző fogyasztók Külkereskedelmi ismeretek 2007 67 http://infoshop.org/newspics/wto99/r wto 24 30.jpg http://infoshop.org/newspics/wto99/image14a.jpg http://flag.blackened.net/global/welcoming.jpg http://www.infoshop.org/news5/blackbloc_la.jpg http://argentina.indymedia.org/uploads/2005/02/black_block.jpgzjcvgv.jpg