A vidra (Lutra lutra L.) A vidra jogi védelme Védett 1974-től Fokozottan védett 1982-óta CITES I. függelék TV. értéke: 250.000 Ft Az 1996. évi LIII. tv (Tvt.) és a 8/1998 (I.23) Korm. rendelet: preparátum és származék tartásához,behozatalához, kiviteléhez az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség engedélye szükséges. A Berni Egyezmény címerállata, zászlós faj 271/2002(XII.20) Korm. rendelet: behozatalhoz import és export engedély szükséges, bejelentés-köteles faj. Vörös Könyves faj: aktuálisan veszélyeztetett kategória; Berni Egyezmény: II. függelék / = fokozottan védett faj/; Habitat Direktíva: II. és IV függelék / II. = speciális védelmi terület kijelölésre érdemes faj, IV= közösségi szempontból fontos, szigorúan védett faj, IUCN Vörös Listás faj. A vidra elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al. 1999) A vidra elterjedése Európában (Macdonald és Mason 1994) A vidra hazai elterjedése a 90- es évek elején (Kemenes 1993) A vidra elterjedése Magyarországon 1990 és 2001 között (Heltai 2002) 1950 1992 A vidra elterjedése Magyarországon (Gera 2004) 1995/1996 1998/1999 1
A vidra élőhelyei Vizes élőhelyekhez kötődik (speciális ökológiai igény), de vizes élőhelyeken belül nem specializálódik. Elsődleges befolyásoló tényezők: elegendő és elérhető halkészlet (táplálékforrás) megfelelő búvóhely. Egyéb tényezők: Vízminőség, üldözés, stb. (összefügghet az előzőekkel) Állóvizek Legjelentősebb élőhelyei a halastavakés a halastórendszerek, mert egész évben táplálék áll rendelkezésre háborítatlan nádasok, bokros területek, vízparti erdők övezik. Természetes állóvizek: pl. mocsarak, lápok (kevés hal...), holtágak (horgászat lehet...). Horgász- és üdülőtavak: az emberi jelenléttel járó zavarás, a parti növényzet hiánya, fajösszetételének átalakítása, Egyéb mesterséges állóvizek: pl. víztározó, kavicsbánya tó (horgászat...) Halastavi kártétel, közép-európai összehasonlításban (Kranz 2000) Vidrakár típusa (n = 34, 32, 38 és 30 megkérdezett, ponty dominanciájú halastavak) Faj szerint Folyóvizek A vidra élőhelyei (Közvetett) befolyásoló tényezők: halakra ható szennyezések (tápláléklánc, feldúsulás, lásd post mortem v.) táplálék ellátottság (természetes halkészlet, ívó helyek - pótlás???), sodrás, vízszint ingadozás (kiszálló helyek, fészek, pihenőhelyek???), vízellátottság (időszakos kiszáradás), meredek partoldal, gyér parti növényzet (összefüggés előzőekkel), csatlakozó vizes élőhelyek jelentősek (migráció, táplálkozás, fészek...). Nagy folyók: ha erős sodrás és meredek partoldal: kedvezőtlen (lásd Drávai vidra monitorozás eredményeinél) Kis- és közepes-, ill. lassú folyású folyók: általában kedvező élőhelyek Patakok, csatornák, árokrendszerek: vándorlási útvonalak elsősorban, a partvonalak, környezetük rehabilitációja/revitalizálása fontos. Bonyolult mintázat: Előre nem látható előfordulás és hiány is előfordulhat, pl. városi csónakázó tavon, vagy patakban előfordulhat a vidra 2
Toxikológiai helyzet Grand mean ±SE Nehézfémek a vidrák májában Hg Cu Zn Pb Cd 3.8 23.8 99.7 0.21 0.15 ±0.5 ±1.3 ±5.6 ±0.03 ±0.02 Sex, difference c 1.26 3.30 3.48* 0.035 0.069 Age class, difference Habitat, difference K log (r S ) 1.16* 6.32 17.91* 0.117 0.082** 5.87* -0.20* 14.76* -0.21* 19.25-0.39** 0.193-0.12 0.163-0.02 mg/kg dw, difference within groups (or relationship) is significant * P<0.05, * * P<0.01, (MANCOVA, covariant: K) K log logarithmic value of K r S Spearman correlation Lanszki et al. (2009) Higany koncentráció a vidra májában Réz koncentráció a vidra májában Különböző országokban (mean±sd) Különböző országokban (mean±sd) A vidra szaporodása Ivarérettség általában két éves korban (nőivar 2-3 év, hímivar 1,5-2 év) Kifejlett hímek súlya 9,5 kg, a nőstényeké 5,8 kg. Folyamatos ivari ciklus: 40-45 naponként ivarzás és 14 napig tart Az év bármely részében előfordulhat kölykezés. Fő párzási időszak nálunk február és március (játék, civakodás, füttyögés ). Párosodás főként vízben zajlik. Játék megy át párzásba. A vemhesség 60-74 nap. Az alom 1-3 (kivételes 4) kölyökből áll (10-12 cm-es testhossz). Csukott szemmel születnek, szemkinyílás 30-35. napon. Eleinte a kölykök 3-4 óránként, 10-15 percet szopnak. Kb. 2 hetes koruktól fejlődésük felgyorsul, szilárd táplálék. Első úszólecke kb. 2 hónapos korban. Anyjukkal együtt vadásznak kb. 3 hónapos koruktól. A hím nem vesz részt a kölykök nevelésében (időnként, 1-2 napig csatlakozik). Szoptatás 3-4 (7-8) hónapig, kivételesen 1 éven túl is. Hosszú generációintervallum ----a faj sérülékenységét jelzi. Átlagos életkor (Anglia): 3 év! élete során 1 (2) alom. Potenciális élettartam 15 év. A hazai populáció demográfiai adatai ismeretlenek. Eső évben nagyarányú a mortalitás. A vizsgált vidrák testsúlyának ivaronkénti alakulása (KE-ÁTK, n= 53) Vidra szemfog metszete. Három gyűrű a dentin állományban, 3 éves vidra (Kruuk 1995) Vidra elhullások, Magyarország (Gera 2003) (Autó gázolás) 3
Post mortem vizsgálatok 1999 után Lanszki József A boncolt vidrák területi és éves eloszlása n = 240 vidra híme 124, nőstény 113, ismeretlen 3 Fagyasztott minták Mortalitási okok a vizsgált vidrák esetében Halál ok N % Közlekedés 203 84.6 Közlekedés és kutya támadás együtt Közlekedés 3 1.3 Közlekedés és vidra támadás együtt 7 2.9 Lövés 2 0.8 Mérgezés Orvvadászat 2 0.8 Kutya támadás és emberi zavarás együtt 1 0.4 Kutya támadás Kutya 9 3.8 Ragadozó faj tmadása (nem ismert) 2 0.8 Mérgezés (?) 1 0.4 Varsába fulladás 1 0.4 Vidra támadás Territoriális harcok 5 2.1 Betegségek 2 0.8 Ismeretlen 2 0.8 Összesen (n) 240 Szaporodás Bár a valódi okok valójában kideríthetetlenek (X-ray photo: Kruuk 1995) 4
Placentahegek számlálása vidrán Átlagos szaporulat placentahegek alapján Vidra embrió Szaporulat nagysága (±SE): n = 32 átlag 1 = 1.3±0.22 átlag 2 = 2.2±0.16 Lanszki et al. (2008) A szaporulat nagysága különböző helyeken UK -inland 2.8 (Kruuk et al. 1987) Netherland 2.8 (Kruuk 1995) UK-inland 2.5 (Kruuk 1995) Germany 2.4 (Hauer et al. 2002) Poland 2.4 (Kruuk 1995) Spain <2.4 (Ruiz-Olmo et al. 2002) Hungary 2.2 (Lanszki et al. 2008) France 2.0 (Capber 2007) Norway 2.0 (Kruuk et al. 1987) Shetland isl. 1.9 (Kruuk et al. 1991) Sweden 1.9 (Erlinge 1967) Scotland 1.6 (Kruuk et al. 1987).. A szaporodás szezonalitása >50-days embryos /pregnancy: 60-65 days/ NS (ANOVA) Vemhes (n=3, Ápr., Jún, Júl) Tej elválasztás (n=4, Máj, Szept., Dec., ism.) Aktíve csecsek (n=4) 2, 2, 3, 4 = placentahegek szám. Nevelési időszakperiod (n=9) tavasz 4 nyár 4 tél 1 Lanszki et al. (2008) A hímek szaporodásbiológiája A here index szezonális változása (gonado-somatic index GSI)* * a here tömege grammban és a testtömeg kg-ban számolt hányadosa NS (ANOVA) A vidra életmódja NS (ANOVA) Lanszki et al. (2008) 5
A vidra életmódja Szülőfészek leggyakrabban vízparton, de víztől jelentősebb távolságra is lehet. A nőstény a fészkeket váltja (fészekfelmérés problematikája) Élete jelentős részét a szárazföldön tölti. bunda tömött, zsíros sok időt fordít a bunda tisztán és szárazon tartására. Főként éjjel jár táplálék után, ennek során 8-10 (20) km-t is megtehet. Nappal pihen, alszik. Saját vadászterületet tart fenn. Nem szigorúan vett territórium. A vidra létszáma elsősorban a környezet eltartó-képességétől függ. A hímek vadászterülete több nőivarú vidráét is átfedheti. Svédország: 1 km 2 -re 0,7-1,0 vidra jut, 2-3 km partszakaszon, vagy 5 km vízfolyáson 1-1 egyed. Hazai???: ismeretlen. Molekuláris genetikai vizsgálat lehetősége Közvetett szociális viselkedés: szag- és hangjelzéseken alapul. Terület foglaltság: ürülék (kémiai és vizuális jelzés), kaparás, fűlabda, földkupac. Fészek: természetes hasadékban, maga ásta üregben, vízparti fák gyökerei között, vagy nádasban található, a környékét általában jelöli. Vidra ürítőhelyek (Reuther 1993) Élvefogó csapdák (Kruuk 1995) Vidra váltó 6
A nyomsűrűség becslés problémája (Reuther et al. 2000, n=1150 nyom) Vidra fészkek (Kruuk 1995) Pézsmától foglalt vidra fészek nádasban (Kemenes 1993) Ürítőhely földkupacon Fűlabda Vidra várak Játszó és jelölő hely homokdombon Barna varangy bőre (prédamaradvány) 7
A vidra táplálkozása Vizes élőhelyek emlős csúcsragadozója természetes élőhelyek egyensúlyának, a halközösségek változatosságának fenntartásában fontos szerep. a top-down hatás (a predátor befolyásolja az alsóbb táplálkozási szinteken előforduló fajok mennyiségi viszonyait) - a vidra oldaláról nem jelentős természetes vizeken. mesterséges élőhelyeken: szanitéc kártétel (!?). A vidra ragadozó (karnivora), ezen belül halevő (piscivora). főként vízi élőlényekkel táplálkozik Elsődlegesen fontos (domináns) tápláléka HAL ahol a haltáplálék-ellátottság egyenletes (halspecializáció), de... Másodlagos (vagy puffer, illetve alternatív - ha felmért) táplálékai: kétéltűek és madarak (lásd példák) Időszaktól, területtől függő (egyébként alárendelt) fontos táplálékai: tízlábú rákok, emlősök, rovarok, hüllők, puhatestűek(lásd példák) Alkalmilag: dög (szezonban: nagyvad, apróvad, téli táplálékhiány) növény: ritkán, véletlen felvétel, betegség jele. A vidra táplálék-összetétele különböző európai területeken (Chanin, 1985 nyomán) A- Svédország (Sövdesjön tó), B Svédország (Klingavälsån folyó), C Svédország (Yddingen tó), D Oroszország (Iken folyó), E Anglia (Slapton Ley), (Erlinge, 1967; Grigorjev & Egorov, 1969; Wise et al., 1981; cit. Chanin, 1985) F Anglia (Webburn folyó) A vidra és az amerikai nyérc egyidejű előfordulása vizek mentén (Bialowieza NP, Lengyelország, Jedrzejewska és Jedrzejewski 1998) A vidra és az amerikai nyérc táplálék-összetétele (Bialowieza NP, Lengyelország, Jedrzejewska és Jedrzejewski 1998) Vidra Amerikai nyérc Vidra B% B% Halak Amerikai nyérc Halak Rágcsálók Kétéltűek Kétéltűek Egy állatfigura egy egyedet jelent téli nyomszámlálás alapján Keskeny Erdő Folyó Völgy Közepes Nyílt Keskeny Erdő Folyó Völgy Közepes Nyílt A vidra táplálkozása napi táplálékszükséglete kb. 1 kilogramm halak súlya és preferált élőhelyi régiója, viselkedése alapján -szelektálhat (vagyis preferálás/mellőzés: +/-), vagy -nem válogat, opportunista (lásd példák) haltáplálékát tekintve generalista, sokféle hallal táplálkozik átlátható vizekben vadászik, fő táplálékai az ún. járulékos- és gyomhalak, de halastavakon időszakosan (pl. kitelepítés) haszonhal fontos haltelelők: -szűk mozgástér, nagy halkoncentráció, téli táplálék hiány, - őrzés, védekezés (??) többlet ölés: vadászni tanuló fiatalok, teleltető halastavakon vélt és valós kártétel miatt üldözés, vagy kár tűrés a védelem legsúlyosabb problémája a kompenzációs, támogatási rendszer hiánya halastavak őszi lecsapolása, szárazra állítása... kényszerű migráció másodlagos táplálékok vannak-e (környező sásos, bokorfüzes, erdő...) Zsákmányul ejtett halak vidra vidra madár (szürke gém) róka, nyest (hal dög) 8
Hazai táplálkozás vizsgálatok Vonal-transzekt Hullaték-analízis Őrtilos-Szentmihályhegy, Dráva / Mura Gyékényes, Dombó-csatorna Gyékényes, Lankóci erdő Berzence, Dombó-csatorna Somogyudvarhely, kavicsbánya tavak Bélavár, holtág Bélavár, Zsdála / Dráva Vízvár, Dráva Babócsa, Ó-Dráva holtág és bányatavak Babócsa, Rinya Drávaszentes, Barcs-Komlósdi Rinya Barcs, Kis-Bóki holtág Barcs, Középrigóci tavak Lakócsa, Korcsina csatorna Boronka-melléki TK Fonói halastó Petesmalom, halastórendszer Látrány-Visz, Tetves patak Baláta-láp Fehérvízi láp Darányi Nagyberek A vidra táplálék-összetétele víztípusonként A vidra haltáplálék-összetétele halastavakon n = 4000 db minta a Dráva-monitoringban és 4200 db a halastavakon Gazdaságilag jelentős halak fogyasztása halastavakon Összegzett halpreferencia Gazdaságilag jelentős hal Fonói halastó (6 év, n = 1942 minta) közömbös Boronka-melléki TK (Dávodi halastórendszer, 2 év, n = 1280 minta) A haltáplálékösszetétel és a halkészlet összefüggése haszonhal évente: Fonó: 33, 9, 3, 0, 34 és 36%, Boronka: 12 és 14% Fonói halastó (év) Boronka TK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. r P 0.56 0.87 0.93 0.79 0.36 0.81 0.02 0.33 p< * *** *** * n.s. *** n.s. n.s. HIÁNYOSSÁG: nincs vizsgálat telelő tavakon nem ismert a vidra szanitéc szerepe 9
A vidra tápláléköszetétele a Petesmalmi halastórendszeren A vidra haltáplálék-összetétele a Dráva folyón (horgászhasznosítású folyóvízen) (2 év, n = 801 minta) A halak súly szerinti eloszlása a vidra táplálékában Ez látható a parton!!! Vizsgált területek Fontos információk: www.nimfea.hu 10
A vidra haltáplálék-összetétele Őrtilos Vízvár A fogyasztott halak élőhelyi jellemzői szerinti eloszlás a vidra táplálékában!!!!!! egyéb pontyféle: keszegfélék, ezüstkárász A halak súly szerinti eloszlása a vidra táplálékában R -reophyl: RA márna szinttáj; EU -eurytop: széles elterjedésű; EX -exota: nem őshonos (Chi 2 -próba) RB alsóvízi szinttáj ST- stagnophyl: állóvizet kedvelő A vidra halpreferenciája a Dráva folyón* A vidra halpreferenciája a Dráván, a halak élőhelye alapján További halak Ivlev-féle preferencia indexe: -1,0: +1,0. sujtásos küsz, razbóra, szivárványos ökle, garda, szilvaorrú keszeg, balin, paduc, csíkfélék, busa sp., botos kölönte, menyhal, lápi póc, magyar bucó törpeharcsa (* Őrtilos és Vízvár adatai összevonva; n=5263 hal fogás; n=372 vidra hullaték ) R -reophyl: RA márna szinttáj; EU -eurytop: széles elterjedésű; EX -exota: nem őshonos RB alsóvízi szinttáj ST- stagnophyl: állóvizet kedvelő A vidra halastavi és folyóvízi preferenciája Halfaj HALASTAVAK DRÁVA Eltérés a Preferencia-index Dráván Razbóra 0,28-1,00 kisebb Sügér 0,45-0,15 kisebb Szélhajtó küsz -0,14-0,25 hasonló Bodorka 0,39 0,34 hasonló Lapos-/dévérkeszeg 0,96 0,92 hasonló Ezüstkárász 0,06 0,89 nagyobb Naphal 0,11 0,85 nagyobb Vörösszárnyú keszeg 0,16 0,94 nagyobb Harcsa -0,83 0,00 nagyobb Csuka -0,29 0,71 nagyobb Fogassüllő -0,15 0,98 nagyobb Ponty -0,13 0,99 nagyobb 11
A vidra haltáplálék-összetétele horgászvizeken A vidra haltáplálék-összetétele Kis-Bók (holtág) Somogyudvarh.(bányatavak)!!! egyéb pontyféle: keszegfélék, ezüstkárász!!! A halak súly szerinti eloszlása a vidra táplálékában Ez látszik Lápokon fellépő problémák Érzékeny természetes vizes élőhelyek és vidra vándorlási útvonalak kérdése Időszakosan kiszáradó és kis vízborítású élőhelyek: lápok, csatornák, holtágak, felhagyott tavak, stb. Lehetséges megoldás: Tógazdaságok + Nemzeti Parkok halellátás = vidra élőhely, menedék (kárász, keszegfélék, őshonos halak) Darányi Nagyberek 2002 Darányi Nagyberek 2002 ill. 2003 12
Abiotikus tényezők alakulása somogyi területeken A vidra táplálék-összetétele három somogyi lápon Paraméterek Fehérvíz Baláta Darány Főbb meteorológiai és talajvízszint adatok Megelőző tíz év (1992-2002) 1. év, normál (2002/2003) 2. év aszályos (2003/2004) Nyári hőmérséklet (ºC) 20.6±0.3 20.8±0.4 23.1±0.6* Téli hőmérséklet (ºC) 1.5±0.4-2.3±1.3 0.4±1.0 Havi csapadékösszeg (mm) 69.5±6.7 76.7±26.9 38.4±10.6 Talajvízszint (mm) Balátán - 910.0±37.8 163.3±160.3* A vidra táplálékösszetétele lápokon A vidra relatív abundanciája lápokon Halak súly és preferált előfordulási régió szerinti alakulása lápokon élő vidrák táplálékában A vidra haltáplálék fogyasztásának és táplálkozási nicheszélességének változása lápokon Táplálkozás vizsgálatok következtetései A vidra fő táplálékát halak alkotják, élőhelyfüggő összetétel A haltáplálékban általában nem meghatározó a gazdaságilag jelent ős kategória (de, a halastavakon nem elhanyagolható) A vidra elvégzi a piszkos munkát! Hiányos és téves ismeretek: túlértékelt kártétel A halpreferencia ismeretében: mérsékelhető a kártétel Privatizáció? a halászat egy szakma! Természetvédelmi szervezetek - ismeretterjesztés Természetes élőhelyek kezelése Kártétel-kompenzáció esetén: Gazdálkodás és élőhely? Menedéktavak létesítése, telelők védelme Horgásztavak és élőhely? 13
A vidra NEM halkártevő, hanem a bölcs ember ingyennapszámosa!!! Köszönöm a figyelmet! 14