BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA

MEZEI ELEMÉR BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA Egyetem egyzet Kolozsvár 004-005

TARTALOMJEGYZÉK I. A STATISZTIKA RÖVID TÖRTÉETE... 5 II. A STATISZTIKA ALAPFOGALMAI... 9.. STATISZTIKAI SOKASÁG... 9.. STATISZTIKAI ELEMZÉS... 3.3. STATISZTIKAI MITA... 4.4. STATISZTIKAI ISMÉRVEK... 5.5. A STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉS... 7.6. MÉRÉSI PROBLÉMÁK A TÁRSADALOMTUDOMÁYOKBA... 36 III. LEÍRÓ STATISZTIKA... 39 3.. AZ ADATMÁTRIX... 39 3.. A SOKASÁG LEÍRÁSA MIŐSÉGI ISMÉRVEK ALAPJÁ... 4 3.3. A SOKASÁG LEÍRÁSA MEYISÉGI ISMÉRVEK ALAPJÁ... 48 3.3.. A (számtan) átlag...48 3.3.. Az átlag tuladonsága...50 3.3.3. A medán...5 3.3.4. Kvantlsek...5 3.3.5. A teredelem (ampltudó, angolul range)...5 3.3.6. A kvartls devácó...53 3.3.7. Az átlagos eltérés...53 3.3.8. A szórás és a szórásnégyzet (varanca)...53 3.3.9. A szórás tuladonsága. Két változó kovarancáa...57 3.3.0. Az átlag és szórás kszámítása részeredmények alapán...6 3.5. PÉLDÁK... 67

4 MEZEI ELEMÉR IV. VALÓSZÍŰSÉGSZÁMÍTÁS ALAPFOKO... 7 V. KÉT VÁLTOZÓ KÖZÖTTI KAPCSOLAT MÉRÉSE... 83 5. MIŐSÉGI VÁLTOZÓK KÖZTI KAPCSOLAT ÉS MÉRÉSE... 84 5.. MIŐSÉGI ÉS MEYISÉGI VÁLTOZÓ KAPCSOLATA... 89 5... Átlagértékek összehasonlítása t-teszttel...89 5... Átlagértékek összehasonlítása AOVA-teszttel (F próba)...93 5.3. MEYISÉGI VÁLTOZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK.... 96 5.3.. A korrelácós együttható...96 VI. IDŐSOROK... 0 VII. BEAVATKOZÁSOK ELEMZÉSE... 04 VIII. MELLÉKLETEK... 8.. F-ELOSZLÁS (AZ F-PRÓBA KRITIKUS ÉRTÉKEI P0.05-ÖS SZIGIFIKACIASZITE)... 8.. T-ELOSZLÁS (AZ T-PRÓBA KRITIKUS ÉRTÉKEI P0.05, P0.0 ÉS P0.00-ES SZIGIFIKACIASZITEKE).. 4 8.3. ℵ -ELOSZLÁS (AZ ℵ -PRÓBA KRITIKUS ÉRTÉKEI P0.05, P0.0 ÉS P0.00-ES SZIGIFIKACIASZITEKE).. 5 IX. IRODALOM... 6

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 5 I. A STATISZTIKA RÖVID TÖRTÉETE A megszámlálás, a megszámlálhatóság az emberség egyk legfontosabb tevékenysége volt, népcsoportok, törzsek túlélése függött attól, hogy élelemből elég tartalékkal rendelkeznek-e, harcosuk van-e elég, de attól s, hogy menny harcosa van a szomszédságban élő törzseknek, felvegyék-e a harcot velük vagy nkább fzessenek adót. Több mnt négy évezreddel ezelőtt Kínában már tartottak népszámlálást, smertebbek vszont a Bbla utalása a népesség összeírásáról: a Számok Könyvében részletesen megtaláluk a zsdók összeírásának mnden lépését, gaz ugyan, hogy csak a hadba fogható férfak számát tudakolták és közölték; ennél sokkal smertebb az a cenzus, amelyet Jézus születésének évében tartottak a Róma Brodalomban. A középkorban s tartottak népességösszeírást, de ezek khangsúlyozottan katona, adózás célokat szolgáltak; általában csak adatgyűtések voltak, az adatok feldolgozása csupán összegzést elentett. A statsztka mnt tudomány körülbelül három és fél évszázadny múltra teknt vssza. A XVII. század másodk felében Anglában és émetalföldön, egymástól függetlenül, két áramlat ndul el a társadalm elenségek leírására. Amkor John Graunt (60 674) angol nemes és amatőr tudós 66-ben közzétesz a halandóságról szóló tanulmányát, elndíta útára a demográfa tudományát, de ugyanakkor észrevesz, hogy ezen demográfa elemzések meglepő szabályosságot mutatnak térben és dőben, és a társadalom terén s találhatók olyan törvényszerűségek, amelyek leírhatók a természettudományok szabatos törvé-

6 MEZEI ELEMÉR nyehez hasonlóan; megfogalmazódk tehát az az elv, hogy a társadalom elensége megsmerhetők és leírhatók. Graunt kortársa, Wllam Petty (63 687) ezt a tudományt a poltka artmetka névvel llette meg, könyvének címe: Poltcal Arthmetck, or a Dscourse concernng the Extent and Value of Lands, People, Buldngs (London, 69). émetalföldön Hermann Conrng (606 68) fogalmazza meg Graunttal egydőben azt a szükségszerűséget, hogy a társadalmat meg kell smern és gyógyítan kell és ez megkövetel ennek olyszerű smeretét, ahogyan az ember testet smerne kell egy orvosnak (Conrng sokoldalú tudós: flozófus, orvos). Conrng a helmstadt egyetemen 5 ország adatat smertette meg a hallgatóval. Sokan úgy tarták, hogy az első statsztka tankönyv szerzőe Vet Ludwg von Seckendorff, a halle egyetem tanára, a könyv címe Teutscher Furstenstaat (656), a tantárgy neve pedg Staatskunde volt. A német rányzatnak kzárólagos érdeme a statsztka (Statstk) szó használata az ú tudományág megnevezésére (749, Achenwall, 79 77). A szó elentésére két változat s él: egyk szernt a latn status ( állapot, helyzet) szóból kell knduln, a másk szernt a német Staat (állam) szóból, de talán az a legobb magyarázat a szó elentésére, hogy az állam állapota. Érdekes, hogy Süssmlch (707 767), egy porosz tábor pap, a társadalom vzsgálatánál harmónát, szabályszerűséget talált, ezeket vszont az sten rendnek tuladonította. Jellemző a statsztka sokféle értelmezésére és magyarázatára az, hogy másfél évszázaddal ezelőtt, amkor már önállósult ez az államleíró ú tudományág, Gustav von Rümeln (85 889) a statsztkának 6 különböző értelmezését gyűtötte össze, amelyet megtoldott egy saát értelmezéssel s. Valamvel később Ernst Engel (8 896) száznál s

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 7 több defncót számlált össze. Ez a sok értelmezés nylván azzal s magyarázható, hogy az dők során az ú smeretek (úgy az elmélet mnt az emprkus smeretek) más-más perspektívát mutattak az ú tudományág elé. A legtöbb értelmezés a társadalom elenségenek a tudománya formáú, a statsztka célának pedg a tudd, hogy mért teszed azt elvet elölk meg. Fontos az, hogy a tömegesen előforduló elenségek leírása lehet céla csupán a statsztka elemzéseknek. A statsztka felődéséhez nagyban hozzáárult tudósok közül me néhány nagy név: Edmund Halley (656 74) csllagász, Adolphe Quételet (796 874), Francs Galton (8 9), Karl Pearson (857 936), Ronald Aylmer Fsher (890 96). Mára a statsztkának s több ágazata van, mndegyk ól körülírható területtel. A statsztka egészére rövden azt a defncót adhatuk, hogy egy sokaság egyederől gyűtött számszerű adatoknak a rendszerezése és feldolgozása abból a célból, hogy a sokaság egészére és nem egyedere általánosan érvényes összefüggések brtokába usssunk (976, Vladmr Trebc). A statsztka fontosságára vonatkozóan érdekes az a kelentés, mszernt a statsztka megfelelő smerete nélkül a társadalomtudomány kutatóa olyan, mnt egy vak ember, ak egy sötét szobában keres egy fekete macskát, amelyk nncs s ott (Croxton,F.E., Cowden, D.J., Klen,S: Appled General Statstcs, ew York, 967, p.). A statsztka ágazata közül megemlíthetük a matematka statsztkát (a nevéből s következtethető, hogy a statsztka által használt elmélet matematka apparátus tudománya, a matematka tudományának egyk ágazata, talán nem s gazán tartozk a statsztka tudományához), a gazdaság statsztkát, a társadalomstatsztkát.

8 MEZEI ELEMÉR Ez a féléves anyag lényegében bevezetés a statsztkába, egy kcst matematka statsztka, egy kcst társadalomstatsztka és gazdaságstatsztka, lletve statsztka analízs.

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 9 II. A STATISZTIKA ALAPFOGALMAI Ugyanúgy, mnt az egzakt tudományokban, a statsztkában s vannak olyan fogalmak, amelyeket nem értelmezünk, hanem körülíruk oly módon, hogy a hallgatók lényegében ugyanazt értsék a megnevezések alatt... Statsztka sokaság A statsztka vzsgálatok tárgyát konkrét halmazok képezk: egy ország állampolgáranak a halmaza, egy megye lakosanak halmaza, Kolozsvár választóogú polgáranak a halmaza, a Babeş-Bolya Tudományegyetem hallgatónak a halmaza, a Szabadság című naplap olvasónak a halmaza, a kolozsvár középskolák halmaza, a szegény családok halmaza, Kovászna megye ksvállalkozónak a halmaza stb. Mnden halmazt, amely statsztka elemzésnek vethető alá, statsztka sokaságnak nevezünk. Mvel a statsztka sokaság eleme konkrét személyek, ntézmények, közösségek, a halmaz maga nem mndg smert egyértelműen. Ha a sokaság eleme a sokaság megnevezése által nem különülnek el egyértelműen a több, nem sokaságbel egyedektől, akkor a sokaságba tartozást kell egyértelműen defnáln. Például a Szabadság című kolozsvár naplap olvasónak táborát gen sokféleképpen értelmezk az emberek csupán a megnevezés alapán: () a naplap előfzetőnek a halmaza;

0 MEZEI ELEMÉR () azoknak az egyéneknek a halmaza, akk rendszeresen olvassák az úságot; (3) akk naponta olvassák az úságot; (4) akk naponta legalább egy ckket végégolvasnak az úságból, nemcsak az apróhírdetést, a TV-műsorokat böngészk; (5) akk az elmúlt héten naponta kezükbe vették a lapot; stb. A különböző értelmezések más-más halmazt írnak körül, teles pontossággal ezen halmazokról több-kevesebb nformácót tudunk: a legtöbbet (név szernt megnevezve a személyeket) az első defncó szolgáltat, de ez a sokaság a legszűkebb (például az előfzetés tuladonosának a házastársa ha van és egyéb felnőtt családtaga ugyanolyan rendszerességgel olvassa a lapot, de ak naponta vásárola, az s rendszeres olvasóa az úságnak, sőt az nterneten böngészők s hozzáférnek a lap tartalmához). A különböző kutatások a látszólag ugyanolyan megnevezésű halmazt különbözőképpen értelmezhetk, a fontos az, hogy a kutatás célanak tökéletesen megfelelen a defncó. agyon gyakran a statsztka sokaság felbontható alsokaságokra, vagy már eleve különböző sokaságoknak tekntük őket. Például, Kolozs megye lakosanak halmaza két alsokaságra bontható: a városlakók és a falun élők halmazára, de már eleve két sokaságként s teknthetük ezeket, külön egy 499.909-es lélekszámú város népesség és egy 4.446 lelket ktevő falus közösség sokaságaként. A két statsztka sokaságra való bontás akkor szükséges, ha a kutatás nem ugyanazon dőben történk a két közösségben, vagy ha más-más kutatócsoport hata végre,

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA lletve ha az egyk sokaság gen kcs a máskhoz képest, az összehasonlító vzsgálatok lyenkor megkövetelk arányukhoz képest nagyobb számban való megvzsgálásukat (amennyben mnta által történk ez). Egy statsztka sokaság lehet véges vagy végtelen. A végtelen sokaság elmélet elentőségű, de a valóságban nem rtka a gyakorlatlag végtelen sokaság (például egy 30000 lakosságú városból gyakorlatlag végtelen sok 000 elemű mnta vehető, habár az lyen lehetséges mnták 000 száma véges: C 38000. De ez a szám egy ks átalakítással könnyen belátható meglepően nagy: 000 000 30000 39999 K3900 30000 C30000 > 30 000 999 K 000 000 5 000 5000 000 30 ( 0 ) 0 0 500 000 3 500 000 500 ( ) 0 > ( 0 ) 0 0, 000 akkor, amkor az smert vlágegyetemben található elem részecskék száma 80 0 nagyságrendű. Más szempont szernt a statsztka sokaság lehet álló vagy mozgó sokaság. Az álló sokaság egy meghatározott dőpontban levő állapotot rögzít, a mozgó sokaság pedg egy adott dőtartamra ellemző elenséget feez k. Például a Szabadság nevű naplap olvasónak tábora 00. februárának utolsó hetében, vagy egy ország, megye, város, falu lakossága egy adott népszámlálás dőpontában. Mozgó sokaság például egy adott évben az élveszületettek, az elhalálozottak sokasága, a Évközep népességszám, 997. úlus, Statsztka évkönyv, 998.

MEZEI ELEMÉR házasságkötések, a válások sokasága, egy adott hónapban előállított egyfata termékek sokasága stb.

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 3.. Statsztka elemzés A statsztka értelmezéséből ktűnk, hogy számadatok feldolgozásával foglalkozk. A számadatokkal meghatározott artmetka műveleteket hatunk végre, máltal úabb, tömörebb nformácóhoz utunk. A számok azonban nem önmagukért vannak, elenségek leírására szolgálnak, tehát fontos, hogy hűen tükrözzék a valóságban lezaló folyamatokat, állapotokat, összefüggéseket. A statsztkában, ezek matt, a számoknak a valósághoz való hozzárendelése fontos szerephez ut, más szóval ktüntetett helyet foglal el a mérés, mérés eszközök, a mérőeszközök valdálása, ezek nagyrészt a társadalomkutatás módszertanához tartoznak. Ez a tantárgy lényegében bevezetés a statsztka elemzésbe: statsztka leírásokról és alapfokú statsztka következtetésekről szól. Alapvető statsztka elemzés a leírás (vagy a leíró statsztka): az adatok célszerű numérkus és grafkus elrendezése és megelenítése, a sokaság egészére vonatkozó ellemzések célából. A statsztka következtetés alatt egyrészt a mntában észlelt eloszlásokból a sokaság egészére vonatkozó kelentéseket értük, másrészt a vzsgált sokaságban mért elenségek egymás közt összefüggésere tett kelentéseket. Például, ha a kválasztott mntában a Szabadság című naplap olvasónak átlagos életkora 45 év, akkor kelenthetük, hogy az olvasók egészére vonatkozóan az életkor átlagosan 45 év, de tehetünk lyen kelentést s, hogy az átlagéletkor 44 46 év között van, vagy hogy ez 40 50 év között. Érezhető, hogy a fent kelentéseknek bzonyosság foka van, és az s érezhető semm más smeret nélkül s, hogy az olvasók átlagos életkora a 40 50 év közé nagyobb bzonyosság fokkal tehető, mnt 44 46 év közé. A matematka statsztka a bzonyosság foknak

4 MEZEI ELEMÉR számszerű értéket ad, vagy a különböző megbzhatóság szntekhez megfelelő ntervallumokat szolgáltat. Ugyanakkor a mntánkban előfordulhat, hogy a városlakó úságolvasók átlagos életkora ksebb, mnt a falun élő társaké, és ezt kelenthetük az egész olvasótáborra s. ylván tt s beszélhetünk kelentésünk bzonyosság fokáról..3. Statsztka mnta A vzsgálatba vett célsokaság általában gen sok elemű halmaz, vagy gazdaságlag-technkalag megoldhatatlan a pontos nagyságrend meghatározása és mnden egyed megvzsgálása. Például a Szabadság naplap rendszeres olvasónak a halmaza a korábban felsorolt értelmezések közül a negyedk alapán van ól meg meghatározva (körülírva), de mnden egyedét ennek a halmaznak gyakorlatlag lehetetlen meghatározn (még Ausztrálában s vannak olvasó nterneten vagy megrendelés alapán). Ilyenkor a sokaság vzsgálata mntavétel alapán történk: egy ks elemszámú mnta egyedet megvzsgálva előbb a mnta egészére teszünk kelentéseket, mad ezeket bzonyos hbahatárok között az egész sokaságra kvetítük. Ilyen helyzetben vannak a gazdaság statsztka művelő s, amkor a termékek mnőségére vonatkozóan tesznek vzsgálatot: például a vllanyégők mnőségét elsősorban élettartamuk ada meg, de az élettartam vzsgálata azt s elent, hogy az égő a vzsgálat után már használhatatlan. Így csak aránylag ksszámú mntán végzk el a vzsgálatot, a mntára érvényes eredményt az egészre kteresztk, mndezt ól meghatározott szabványok szernt. A statsztka mnta egyedenek kválasztása általában véletlenszerűen történk, nagyon fontos a mntavétel típusanak smerete, mert ennek függvényében adhatók meg a következtetések bzonyosság foka.

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 5 Egyes kutatások során arra kereshetünk választ, hogy egyfata beavatkozások (foglalkozások a sokaság egyedevel, közvetett úton ható, többnyre serkentő szándékú rendelkezések) fetenek-e k lemérhető hatást, van-e értelme ezeknek telesebb körű alkalmazására, két mntát s választunk a célsokaságból. A kísérlet csoportot azok fogák alkotn, akkre ktered a beavatkozás, a nagyságrendben hasonló méretű kontrollcsoportba pedg olyan egyedeket választunk, akk nem kerülnek kapcsolatba a beavatkozással. Ilyenkor a beavatkozás előtt állapotot s fel kell mérn (preteszt) mndkét csoportban, a kísérlet csoportban történő beavatkozás után pedg meg kell smételn a felmérést mndkét csoportban (posztteszt), mad csak ezután öhet a számszerű eredmények feldolgozása..4. Statsztka smérvek A statsztka vzsgálat során a sokaság egyedenek közös tuladonsága érdekel, ezeket smérveknek nevezzük. Egydőben a vzsgálat állhat egy vagy több smérv megméréséből. Az smérv mérése alatt az egyes egyedekre vonatkozó egyed tuladonság (attrbutum) leegyzése értendő. Például a Szabadság olvasóról (a mntába került egyedekről) leegyezhetük ezek nemét, életkorát, skola végzettségét, foglalkozását, móta olvassa rendszerességgel az úságot, lakhelye városon van-e vagy falun, melyk a kedvenc rovata, mt szeretne olvasn még az úságban, stb. Általában gen nagyszámú smérv kerül megmérésre. Az smérvek két fő csoportba sorolhatók: mnőség (kaltatív) és mennység (kvanttatív) smérvek, de elég gyakorak az olyan smérvek s, amelyek mndkét kategórába beletartozhatnak. Tpkusan mnőség smérv a személy neme (férf vagy nő), skola végzettsége, foglalkozása,

6 MEZEI ELEMÉR lakhelyének típusa (a fentebb felsoroltak közül), továbbá lyenek a szeme színe, haa színe, család állapota, van-e mezőgazdaság földe, haszonállata. Mennység smérvek a személy életkora, testmagassága, testsúlya, gyerekenek száma, övedelme, skolások esetében a tanulmány eredmények (egyek, félév vagy évvég átlagok), skolák esetében a bukó dákok százalékos aránya, települések esetén a népesség száma, a nyugdíasok aránya, a munkanélkülek aránya, stb. Olyan smérv, mnt a kérdezett személy lakásának szobaszáma teknthető mennység és mnőség smérvnek s: a négyszobás lakás körülbelül kétszer akkora, mnt a kétszobás lakás, de a szobaszám lakásmnőséget s elent, a négyszobás lakás nagyobb konfortot elent a benne lakóknak, mntha azok csak kétszobás lakásban laknának. Az smérvek csoportosíthatóak más krtérum szernt s, így megkülönböztethetük az obektív smérveket a szubektívektől. Az előző kategórába tartoznak mnd az előbb felsorolt mnőség és mennység smérvek, a szubektív smérvek körébe tartoznak a vélemények, magatartásformák mérésére használt kérdések: kedvenc úságrovata, mt szeretne olvasn még az úságban, hogyan értékel a megkérdezett egyén a saát életkörülményet, övedelmét, vagy a település tsztaságát, a közlekedés vszonyokat, az orvos ellátást stb. Magatartást tudakolnak az lyen kérdések s: Elmegy-e szavazn? Ha gen, kre fog szavazn? Ha gyereke most végezné az általános skolát, mt avasolna nek? Ha holnap munkanélkülvé válna, mhez kezdene? A statsztka elemzések során elentős helyet foglalnak el az úgynevezett alternatív (kétértékű, dchotóm) smérvek, amelyek két változattal rendelkeznek (például férf nő, városlakó falun élő, tandímentes tandías, stb), lyenekhez uhatunk bármely változó

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 7 átalakításával (katolkus protestáns, fatal dősebb, szegény gazdag stb). A társadalomstatsztka elsősorban a népesség számát és összetételét (nem, kor szernt), a népesség számát és összetételét befolyásoló népesedés folyamatokat (születés, házasságkötés, válás, halálozás, vándorlás), a népesség térbel elhelyezkedését (város falu), továbbá a társadalm rétegződés elenségét (skola végzettség, foglalkozás, övedelem, fogyasztás kadások, lakáshelyzet, kulturáls ellegű tevékenység, egészség állapot) vzsgála. Külön említést kell tennünk a társadalomban előforduló problematkus elenségek vzsgálatáról (deváns magatartás). A társadalomstatsztka szempontából vzsgált smérveket két fő kategórába oszthatuk: a társadalm elenségek statkáára és dnamkáára. Az első kategórába tartoznak a népességszám és összetétel, lakóhely, foglalkozás, skola végzettség, övedelm rétegződés smérve, a másodkba a nataltás, mortaltás, oktatás, vándorlás, gazdaság smérve..5. A statsztka adatgyűtés Már a XVIII. század végén megfogalmazódott az adatgyűtés szolgálatában álló központ statsztka ntézménynek a szükségszerűsége (79, Antone Laurent Lavoser). Magyarországon 867-ben, a kegyezés után közvetlenül, a földművelés-, par- és kereskedelemügy mnsztérum statsztka osztályaként működk lyen ntézmény, mad 87- ben létreött az Országos magyar krály Statsztka Hvatal (ma neve Központ Statsztka Hvatal, nternetes honlapa www.ksh.hu). Románában 909-től 95-g Insttutul Central de Statstcă a neve az országos hvatalnak, mad Drecţa Centrală de Statstcă, ezt követően Comsa aţonală de Statstcă, 000-től az ú kormány ú

8 MEZEI ELEMÉR nevet adott az ntézménynek: Isttutul aţonal de Statstcă ş Stud Economce (nternetes honlapa www.nsse.ro), de mára már csak az Isttutul aţonal de Statstcă a használt megnevezés. A központ szervnek alárendelt hely hvatalok megnevezése gyakran változk Románában, legutóbb Ofcul Judeţean de Statstcă volt a neve, de ma a kolozsvár székhelyű fókhvatalnak a cégtábláa Insttutul aţonal de Statstcă. Drecţa regonală Clu (a név alapán akár több megye s detartozhatna). A társadalomstatsztka adatokat különböző forrásokból és különböző módszerekkel gyűtk össze. Legsmertebb adatforrások a népszámlálások során begyűtött és közzétett adatok. Magyarországon az első átfogó népszámlálást (és egyben Erdélyben s) 784 87 között tartották. Ezt a népszámlálást II. József császár rendelte el, a teles népességre kteredt (a nemesekre és a papokra s) és a teles akkor Habsburg Monarchára. Az osztrák örökös tartományokban 784-ben, Magyarországon 785-ben, Erdélyben 786-ban hatották végre az összeírást, 786-ban és 787-ben a települések népmozgalm és vándormozgalm eredményenek felhasználásával az egész brodalomra egységesítették a népességszámot (utólagos vonatkoztatás dőpontosítás). Erre a népszámlálásra elenleg a legtöbb szerző az 784-87-es elzővel utal, de előfordulahat az egyetlen évszám használata s. A II. József-féle népszámlálás rendeletek arról s ntézkedtek, hogy a cenzusokat 6 évente kell megtartan, de a császár kora halála után helyzetben a nemesség elérte, hogy ráuk ne vonatkozzon az összeírás (akkortát a számlálás szónak főleg az alattvalók megszámlálása elentése volt), sőt a török háborúk s hátráltatták az úabb cenzusokat. Így több mnt egy fél évszázadon át nem tartottak teles körű népesség-

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 9 összeírást a brodalomban (így Erdélyben sem), az dőközben tartott összeírásoknak megkülönböztető megnevezése a Conscrpto-k vagy számbavételek. Ezek sora Magyarországon 804-től 848-g tered, de a vármegyék nem egyformán hatották végre. A magyar szabadságharc leverése után az osztrák hatóságok egyk első dolga egy népszámlálás végrehatása volt. Ennek az 850-es cenzusnak s, és az 784-87-esnek s, elsősőrban katona és adózás céla voltak, pontosabban a hatalom azt akarta felmérn, hogy mekkora a hadba fogható férfak száma, mekkora adóból származó övedelemre számíthat. A következő népszámlálások már elsősorban a népesség összetételének megsmerésére törekszk (nemek, életkor, család állapot, foglalkozás, felekezet hovatartozás, anyanyelv megoszlás szernt), a lakásvszonyokat kutata. Ezek dőponta 857, 869, 880, 890, 900, 90. Az 87-ben Szentpéterváron tartott 8. nemzetköz statsztka kongresszus aánlása közt szerepelt a népszámlálások eszme dőpontának (vonatkoztatás momentumának) az évtzed végére helyezése, amt a magyar statsztka hvatal azonnal átvett és gyakorlatba s ültetett. Mvel a vonatkoztatás dőpont a zérósra végződő esztendő december 3- éének utolsó pllanata, a végrehatás már a következő évben történk, így előfordulhat, hogy egyazon népszámlálásra két évszámmal s utalnak, de a kísérő szöveg egyértelművé tesz a elentést (például: A magyar szent korona országanak 880. év népszámlálása vagy A magyar szent korona országaban 88-ben végrehatott népszámlálás eredménye). Az első vlágháború után kalakult poltka helyzet matt az Erdélyre vonatkozó népszámlálás adatokat a romána népszámlálások eredményet bemutató kadványokban kell keresn, kvételt csak Észak-Erdély

0 MEZEI ELEMÉR képez az 94-ben a magyar hatóságok által végrehatott népszámlálásával. Az első vlágháború előtt a román hatóságok két népszámlálást tartottak: 899-ben és 9-ben. Az 859 60-as népszámlálást a két feedelemségben ugyan egydeűleg tartották, de különbözött a vzsgált smérvek rendszere és a közzétett adatok s nagyon hányosak. A modern román állam által tartott népszámlálások dőponta: 930, 94, 948, 956, 966, 977, 99 és 00. A nemzetköz gyakorlattal ellentétben ezen cenzusok eszme dőponta sohasem volt december 3-én, ehhez leg-közelebb az 930-as cenzus december 9-ée van, gyakor vszont a anuár, február, márcus dőpont: 9. december 9, 948. anuár 5, 956. február, 966. márcus 5, 977. anuár 5, 99. anuár 7, 00. márcus 8. A statsztka hvatalok feladata a népszámlálások végrehatása (előkészítés, felügyelet, ellenőrzés, feldolgozás, publkálás) mellett az éves adatok gyűtése s, ez alatt az értendő, hogy a társadalom mnden területéről összegyűtse, rendszerezze, feldolgozza és közzétegye a kalendarsztkus évek alatt zaló elenségek éves mutatót, a népszámlálás szolgáltatta demográfa adatokat tovább vezesse (a következő népszámlálásg, amkor s a továbbvezetett számok helyébe az ú cenzus adata kerülnek). Az éves adatokat statsztka évkönyvekben teszk közzé, például a 00-ben kadott romána statsztka évkönyv tartalmazza a 00-es évre (és vsszamenőleg) vonatkozó földraz és környezettel kapcsolatos adatokat (hőmérséklet, csapadék stb.), a népesség összetételének és a népmozgalomnak éves adatat, a foglalkoztatottak, munkanélkülek átlagos számát, munkabalesetek számát, fzetések, kadások és fogyasztások éves átlagos számat, egészségügy, tanügy, kutatásbel mutatókat (ntézmények, alkalma-

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA zottak száma, betegek, skolások száma), továbbá számos adat található a kultúra, sport területéről, elentős részt tesznek k a gazdaság mutatókat tartalmazó feezetek s. Fontos ezzel kapcsolatban megegyezn, hogy a népesség számára és összetételére vonatkozó, statsztka évkönyben közzétett, adatok különbözhetnek (és sznte mndg eltérnek egy kcst) az ugyanabban az évben végrehatott népszámlálás megfelelő adatatól. Például az 99. év anuár 7.- népszámlálás Románában.80.035 lakost talált, a statsztka évkönyvben ugyanabban az évben a népesség száma.788.969 (ez utóbb az úgynevezett évközep népesség vagy a úlus - népesség). Ezzel kapcsolatban meg kell említen azt s, hogy a statsztka évkönyvekben szereplő évközep népességadatokat egy dősorba fogva és ezt tanulmányozva téves következtetéseket s le lehet vonn. Például a 90-es évek első felének lyen adata Romána egészére nézve a következőképen mutatható be táblás és grafkus eszközökkel: Az ábra szernt számottevő különbséggel kell számoln 990-ről 995-re térve (30670 6809555769), de ebből 3965 (99- es és 99-es évközep szám különbsége) az 99 előtt llegáls emgrálás nagyságrendére utal. Az előző, az 977-es népszámlálás adatanak továbbvezetése 99-ben megszűnk, nnen kezdve az 99-es cenzus adata alapán számíták az évközep népességszámot. Így történt ez 00-ben s, és úra csak a népszámlálások szükségszerűségét látuk alátámasztva a fentekből.

MEZEI ELEMÉR. ábra és tábla. Romána évközep népességszáma 990-003 között 3500000 3000000 500000 000000 500000 000000 99 0 99 99 99 3 99 4 99 5 99 6 99 7 99 8 99 9 00 0 00 00 00 3 Év épességszám 990 3 06 70 99 3 85 084 99 788 969 993 755 60 994 730 6 995 680 95 996 607 60 997 545 95 998 50 803 999 458 0 000 435 05 00 408 393 00 680 974 003 733 556 Megegyzés: 990 00 között, valamnt a 003-as adatok a statsztka évkönyből származnak (évközep átlagos év népességszám), a 00-es pedg népszámláláskor lélekszám (00. márcus 8.)

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 3 A lakosság összetételét skolázottság, foglalkozás, anyanyelv, nemzetség, felekezet szernt csak a népszámlálások adata között lehet felleln, az éves népmozgalom adata alapán csupán a népesség számát, nemenként és kor szernt eloszlását lehet továbbvezetn. Ezért nncs a statsztka évkönyvben adat a népesség foglalkozására vonatkozóan, de van azonban számadat a foglalkoztatottak átlagos számáról (a gazdaság területről begyűtött adatok alapán), az átlagos övedelmekről (az adóhvatalok adataból). Meg kell egyezn még, hogy a statsztka hvatal begyűtötte adatok a de ure állapotot tükrözk, azaz a hvatalos, oglag fennálló állapotokat írák le, a különböző hvatalokba soha be nem kerülő adatokat közöln sem lehet, meglehet sokan tudnak ezek létezéséről, sőt még nagyságrendéről s (például feketemunka, feketegazdaság, csuszópénz, hálapénz, llegáls emgrácó, állatok száma főleg magángazdaságokban, prosttucó, AIDS betegek, stb.). Például a prosttucó legalzálásával el lehetne érn ennek a elenségnek pontosabb megsmerését: foglalkoztatott személyek számát, övedelmek nagyságrendét, ezek változását dőben stb. A statsztka hvatal feladata az s, hogy kellő pontossággal defnála azokat az smérveket, amelyekről adatokat gyűt és feldolgozott formában rendszeresen közzé s tesz. Ezen értelmezéseket feltétlenül meg kell szerezne annak, ak olyan elenség kutatásába kezd, amelyhez háttérnformácót a statsztka hvataltól kíván beszerezn. Íme a magyar statsztka hvatal által használt smérvek és kategórák közül néhánynak az az értelmezése, ahogyan azt a hvatal ezek használatát aánla.

4 MEZEI ELEMÉR FOGLALKOZTATOTTSÁG, KERESET Gazdaságlag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regsztrált munkanélkülek együttes száma. Foglalkoztatott: a keresőtevékenységet folytató, keresettel, övedelemmel rendelkező, társas vagy egyén vállalkozásoknál, ntézményeknél főállású munkavszony keretében alkalmazásban álló, a dolgozó szövetkezet tag, a társas vállalkozás dolgozó taga, az egyén vállalkozó és segítő családtaga, az alkalm munkás, a napszámos és a foglalkoztatott nyugdías. A gyesen és a gyeden lévők a nemzetköz aánlásoknak megfelelően nem szerepelnek a foglalkoztatottak között. Foglalkoztatott nyugdías: a nyugellátása szüneteltetése nélkül valamely munkáltatónál munkavszonyban álló nyugdías. Regsztrált munkanélkül: Az állapotadatok ahol más megegyzés nncs dátuma a népességnél anuár., az ntézmény statsztkából származó adatoknál előző év december 3. Regsztrált (nylvántartott) munkanélkül: az Országos Munkaügy Kutató és Módszertan Központnál (OMKMK) nylvántartott álláskeresők közül az, ak munkavszonnyal nem rendelkezk, nem nyugdías, nem tanuló; foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesül; munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. A zárólétszám tartalmazza a munkanélkül-ellátásban részesülteket (azokat a ogosultakat s beleértve, akknél a áradék, a segély folyósítása a zárónapg nem történt meg), azokat a tárgyhóban nylvántartásba vett

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 5 munkanélküleket, akk munkanélkül-ellátásra nem ogosultak (mert nem feleltek meg a törvényben előírt feltételeknek, vagy a áradékra, segélyre való ogosultságuk dőtartamát már kmerítették), és a tárgyhónapban megelentek a közvetítő rodában, lletőleg a munkanélkül-áradék kmerítését követően munkanélkülek övedelempótló támogatására ogosultakat. Regsztrált munkanélkülség ráta: a regsztrált munkanélkülek az előző év anuár -e gazdaságlag aktív népesség százalékában. Munkanélkül-ellátásban részesül az az OMKMK-nál nylvántartott munkanélkül, ak munkanélkül-áradékban vagy pályakezdők munkanélkül-segélyben részesül. Ez utóbb ellátás forma 996. úlus -ével megszűnt, ezen dőpont után csak azok kapnak lyen címen segélyt, akknek azt 996. úlus -ét megelőzően állapították meg. A pályakezdő munkanékülekre vonatkozó adat azoknak a segélyeseknek a számát tartalmazza, akk a vzsgált dőszakban akár csak egy napra s ellátásban részesültek. Munkanélkülek övedelempótló támogatása: a település önkormányzat képvselő-testülete által támogatásban részesített azon regsztrált munkanélkül, ak korábban munkanélküláradékot kapott és a áradék folyósítás dőtartamának leárta matt tovább munkanélkül-ellátásra már nem ogosult. A támogatásban részesültek száma december zárónap létszámadat, azaz azoknak a munkanélküleknek a száma, akk december zárónapán övedelempótló támogatást kaptak.

6 MEZEI ELEMÉR Kereset: az OMKMK által 999 máusában lebonyolított mntavételes egyén kereset felvétel adata, amelyek a máus hav összes keresetet, lletve az előző év összes, nem hav rendszerességű kfzetésének /-ed részét tartalmazzák. A relatív szórás az egyén keresetek és az átlagkeresetek között különbségek négyzetes átlaga az átlag százalékában. Munkaerő-felmérés: A munkaerő-felmérés reprezentatív felvétel az Internatonal Labour Offce (ILO) aánlása alapán a 5 74 éves népesség gazdaság aktvtását vzsgála, az adatok a 5 74 éves népességre vonatkoznak. Az 99 óta végzett felvétel negyedévente mntegy 4 ezer háztartás, lletve 50 ezer személy, 998-tól a mntabővítést követően 3 ezer háztartás, lletve 66 ezer személy adatat tartalmazza. Az egyes népesség-csoportok létszámának becslése a munkaerő-felmérés mntáából teleskörűsítéssel történt. A közölt éves adatok a negyedéves felvételből származó becslések átlaga. Gazdaságlag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a munkanélkülek együttes száma. Foglalkoztatott: az a személy, ak alkalmazottként, szövetkezet vagy társas vállalkozás tagaként, egyén vállalkozóként, segítő családtagként a megfgyelt héten legalább órány, övedelmet bztosító munkát végzett, lletve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetleg (betegség, szabadság stb. matt) volt távol, lletve sorkatona szolgálatot telesített. A gyermekgondozás díban (gyed), gyermekgondozás segélyben (gyes) részesülők a nemzetköz aánlásnak megfelelően nem teknten-

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 7 dők foglalkoztatottnak, hacsak nem végeztek a megfgyelt héten övedelmet bztosító munkát. Alkalmazott: a vállalkozásnál, költségvetés, társadalombztosítás, lletve nonproft szervezetnél, egyén vállalkozónál rendszeres övedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló (függetlenül attól, hogy nyugdías-e), beleértve a szezonáls munkást, a vonatkozás héten munkát végző alkalm munkást, a dolgozó dákot. Szövetkezet, társas vállalkozás taga az a személy, aknek a tagság vszonya munkavégzés kötelezettséggel ár. Egyén vállalkozó az a személy, ak saát vállalkozásában, egyén vállalkozóként munkát végez. Segítő családtag: a háztartásnak az a taga, ak a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás tevékenységében segít, ezért a munkááért fzetséget nem kap, csak a háztartás tagaként részesül a gazdaság, a vállalkozás eredményeből. Munkanélkül: az a személy, ak az adott héten nem dolgozott, és nncs olyan munkáa, amelytől átmenetleg távol volt; a kkérdezést megelőző négy héten aktívan keresett munkát (állam vagy magán-munkaközvetítőt keresett fel, munkáltatókat személyesen keresett meg, hrdetést adott fel vagy hrdetésre válaszolt stb.); két héten belül munkába tudott volna álln, ha talált volna megfelelő állást, lletve már talált munkát, ahol 30 napon belül dolgozn kezd. Az OMKMK adatgyűtése a nylvántartásba vett álláskeresőkre vonatkozk (lásd a regsztrált munkanélkül fogalmát).

8 MEZEI ELEMÉR Gazdaságlag nem aktív: az a személy, ak nem sorolható be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélkülek csoportába. Ide tartozk többek között az dénymunkás az dényen kívül, ha nem keres munkát; az ún. passzív munkanélkül, ak szeretne ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedés esélyet meg sem kísérl az álláskeresést. Aktvtás arány: a foglalkoztatottak és a munkanélkülek együttes száma a népesség százalékában. Munkanélkülség ráta: a munkanélkülek száma a gazdaságlag aktív népesség százalékában. Alkalmazásban álló: a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó dőtartamú munkavszonyban lévő személy, beleértve a bedolgozó ogvszonyban, a személyes közreműködéssel áró tagság és a munkavégzéssel áró szövetkezet tagság vszonyban állókat. E statsztka állomány létszámadat magában foglala a munkaog állomány létszámba tartozó személyeket a munkából meghatározott okokból (szülés szabadság, a különböző gyermekgondozás ellátás génybevétele, sorkatona szolgálat telesítése, /998-g a három hónapot/ 999-től az egy hónapot meghaladó betegség, fzetés nélkül szabadság stb.) távollévők kvételével, valamnt a munkaog állományba nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a munkáltatónál folyamatosan munkát végzőket (szündőben foglalkoztatott dákok, más munkáltatótól kölcsönvett munkavállalók stb.).

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 9 Kereset: a bérköltség terhére kfzetett alapbér (törzsbér), bérpótlékok, kegészítő fzetés, prémum, utalom, 3. és tovább hav fzetés. Átlagkereset: a keresettömeg (bérköltség) és a foglalkoztatottak létszámának hányadosaként számított mutató. Számításához a munkáltatóknál főállásban, teles munkadőben foglalkoztatottak adatat használuk. Bruttó kereset: 988 óta használt fogalom, a személy övedelemadót, az egészségbztosítás és nyugdíárulékot, valamnt munkavállaló árulékot s tartalmazó kereset. ettó kereset: a gazdálkodó szervezetenként bruttó átlagkeresetből a mndenkor munkavállaló árulék, a személy övedelemadó, valamnt a nyugdí- és egészségbztosítás árulék levonásával, továbbá a társadalombztosítás árulékküszöb fgyelembevételével számított adat. Munkaerőköltség: az élőmunka génybevételéhez kapcsolódó összes költség. Magában foglala a munkavállaló részére a munkavégzéshez kapcsolódóan pénzben vagy természetben nyútott uttatásokat, a munkáltató által telesített a szocáls költségeket, a szakoktatás, képzés, továbbképzés költségét, valamnt az egyéb munkaerőköltségeket. A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA Háztartás (háztartás szektor): a fogyasztó háztartás, a személyövedelemadó-törvény szernt adózó egyén vállalkozó, az adószámmal nem rendelkező vállalkozás tevékenységet végző, valamnt az a háztartás, amely saát fogyasztásra termel.

30 MEZEI ELEMÉR Bérek és keresetek: a munkavállalók részére a munkavégzésükkel kapcsolatban pénzben kfzetett bruttó összegek (mnt pl. rendszeres, kegészítő és alkalm kfzetés, utalék, támogatás), valamnt a természetben nyútott termékek és szolgáltatások (térítésmentesen vagy csökkentett áron nyútott ólét szolgáltatások, pl. óvoda, üdülés szolgáltatások, lakástámogatás, személygépkocs-használat, kamattámogatás). Tartalmazzák a munkavállaló által fzetett összes övedelemadót és társadalombztosítás hozzáárulást. Munkaadó társadalombztosítás hozzáárulás: a munkaadó által a munkavállaló nevében a társadalombztosítás és tágabban az államháztartás különböző alapaba fzetett hozzáárulások, amelyek a bztosítás események bekövetkeztekor a társadalm uttatások fnanszírozására szolgálnak. Működés eredmény: a háztartás szektor esetében a saát tuladonú lakásokra elszámolt lakásszolgáltatásból származó mputált övedelem. Vegyes övedelem: a ksvállalkozás övedelme és a háztartásnak a saát fogyasztásra történő termelésből származó övedelme, amelyeknél nem lehet szétválasztan a munkavállaló övedelmet és a tőke után áró hozamot. Tuladonos övedelem: az elsődleges övedelmeknek az a része, amelyet a pénzügy eszközök vagy a nem termelt tárgy eszközök tuladonosa realzálnak annak feében, hogy eszközeket más szervezet egység rendelkezésére bocsáták. Része: a befektetett pénzügy eszközök után áró kamat, az osztalék- és a bztosítás

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 3 befektetésből, továbbá a termőföld bérbeadásából származó bevételek és a felvett htelek törlesztésére fordított kadások egyenlege. Elsődleges övedelmek egyenlege: a munkavállaló övedelem, a működés eredmény, a vegyes övedelem és a tuladonos övedelem egyenlege. Pénzben társadalm uttatások. Kötelező társadalombztosítás pénzben uttatása: a bztosítás alapon működő, a társadalombztosítás alapokból fedezett uttatások, azaz a nyugdí, a táppénz, a munkanélkülek ellátása, a gyermekszüléssel, gondozással kapcsolatos uttatások. A nyugdí tartalmazza a nyugdíbztosítás alapból fzetett korhatár fölöttek saát ogú nyugdíát és a hozzátartozó ellátásokat, valamnt az egészségbztosítás alapból fzetett korhatár alattak rokkantság és baleset ellátását. em alapszerű társadalombztosítás uttatások: a munkaadó által dolgozónak fzetett társadalombztosítás uttatás, mnt pl. korengedményes nyugdí, munkaadó táppénz. Társadalombztosítás ellegű uttatások: a központ költségvetés vagy az önkormányzat által közvetlenül fnanszírozott uttatások, amelyre a társadalombztosítás nem tered k, például pótlékok, család pótlék, nevelés és szocáls segélyek, ösztöndí stb. Magánalapok pénzben uttatása: az önkéntes kölcsönös nyugdí-, egészségbztosítás és önsegélyező pénztárak kfzetett uttatása. Egyéb kapott folyó transzferek: a bztosítás kártérítés, a valutabevételek, a szerencseáték-bevételek.

3 MEZEI ELEMÉR Adók: a személy övedelemadó és az egyéb adók, lletékek, mnt pl. a hely önkormányzatok lakosságtól származó adóbevétele (parűzés, építmény-, kommunáls, degenforgalm stb.), valamnt a központ és hely költségvetés szervek lletékbevétele. Munkaadó és egyéb társadalombztosítás hozzáárulás: a társadalombztosítás és munkaadó árulékon felül detartozk a munkáltató táppénz-hozzáárulás, valamnt az egészségügy hozzáárulás. Tartalmazza az önállóak és munkanélkülek társadalombztosítás hozzáárulását. Munkavállalók kötelező társadalombztosítás hozzáárulása: az egyén nyugdí- és egészségbztosítás árulék, valamnt a munkavállalók befzetése a munkaerő-pac (korábban szoldartás) alapba. Munkavállalók önkéntes társadalombztosítás hozzáárulása: az önkéntes kölcsönös nyugdí-, egészségbztosítás és önsegélyező pénztárakba belépett munkavállalók társadalombztosítás befzetése. Egyéb fzetett folyó transzferek: a bztosítás dí, a valutakadások, a szerencseátékkal kapcsolatos kadások, valamnt a nonproft szervezeteknek nyútott lakosság hozzáárulás. Rendelkezésre álló övedelem: az a övedelem, amely a háztartás fogyasztás kadásat és megtakarításat fedez. Természetben társadalm uttatások: az államháztartás (beleértve a társadalombztosítást s), valamnt a nonproft ntézmények által fnanszírozott és a háztartások által egyénleg fogyasz-

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 33 tott termékek és génybe vett szolgáltatások összege (pl. oktatás, egészségügy, közlekedés ártámogatás stb.). Összes (korrgált rendelkezésre álló) övedelem: a természetben társadalm uttatások összegével növelt, rendelkezésre álló övedelem. A magánnyugdípénztárak matt korrekcó: A magánnyugdípénztárakban levő megtakarítások a nemzetszámla-rendszerek szernt a háztartások tuladonát képezk, ezen alapok tartalékából a háztartások részesedésének a változása tehát része a háztartások megtakarításának, ezért a magánnyugdí-pénztárak nettó vagyonváltozását elentő tétellel korrgáln kell a háztartások rendelkezésre álló övedelmét még a megtakarítás elszámolása előtt. Reálkereset: az adott keresetösszegért vásárolható termékek és szolgáltatások összesége. A reálkereset-ndex az átlagkereset-ndex és a fogyasztó árndex hányadosa. Összehasonlítást korlátozó tényező, hogy 990-g csak a munkás-alkalmazott körre vonatkoznak az adatok, a mezőgazdaság szövetkezet dolgozókra nem. Reálövedelem: a termékeknek és szolgáltatásoknak azt a mennységét feez k, amelyet a háztartások az adott dőszak övedelmükből az adott árszínvonal mellett megszerezhetnek. Számszerűen a háztartások összes övedelmének egy meghatározott év áran kfeezett értéke, ún. reálértéke. Reálövedelemndex a övedelemndex és a fogyasztó árndex hányadosa. Fogyasztás kadás: mndazon termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket a háztartások a rendelkezésre álló övedelmükből személyes fogyasztás szükségletek kelégítésére fordítanak.

34 MEZEI ELEMÉR Megtakarítás: az összes (korrgált rendelkezésre álló) övedelem és az összes (tényleges) fogyasztás egyenlege. Része: a tőketranszferek egyenlege, mely a kapott tőketranszfer (pl. magánlakás-építés támogatás) és a fzetett tőketranszfer (pl. az nfrastrukturáls felesztéshez fzetett lakosság hozzáárulás) egyenlege, valamnt a felhalmozás (lakásberuházás kadások, ksvállalkozók termelő beruházása) és a nettó htelnyútás, mely más szektorok vagy a külföld fogyasztásának és tőkefelhalmozásának fnanszírozására fordítható pénzügy eszközök formáában felhalmozott összeg. Bruttó htelnyútás: a nettó htelnyútás összegének a htelfelvétel és hteltörlesztés egyenlegével növelt értéke. Haza fogyasztás: az ország területén elfogyasztott mndazon termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket a háztartások személyes fogyasztás szükségletek kelégítésére fordítanak, azaz a háztartások fogyasztás kadásának a természetben uttatásokkal növelt értéke. A haza fogyasztás tartalmazza a külföldek belföld vásárlásat, vszont nem tartalmazza a belföldek külföld, lletve külföldről történő fogyasztását. Fogyasztás kadás: mndazon termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket a háztartások a rendelkezésre álló övedelmükből személyes fogyasztás szükségletek kelégítésére fordítanak. Rezdens háztartások fogyasztása (háztartások összes /tényleges/ fogyasztása, nemzet fogyasztás): a haza fogyasztás összege az degenforgalm kadások egyenlegével (a külföld és a belföld valutabeváltásból származó forntegyenleggel) korrgálva, feltételezve, hogy ez utóbb túlnyomó részét fogyasztásra

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 35 fordíták. A Magyarországon honos háztartások fogyasztását tartalmazza. Egy főre utó fogyasztás ndexe: a háztartások egy főre utó tényleges haza fogyasztásának egy meghatározott bázsév áran értékelt, azaz fx árbázson számított ndexe. Személyes célú nettó övedelem: a bruttó övedelemből (kereset, egyéb munkavégzés, vállalkozás ellenértéke, pénzben társadalm övedelemként vagy más címen kapott összegek, saát termelésből, lletve természetben kapott élelmszerekből, élvezet ckkekből elfogyasztott mennysége, természetben kapott parckkek és szolgáltatások értéke) levonva a személy övedelemadót, az egészségbztosítás és a nyugdíárulékot, a munkavállaló árulékot, az lletéket, a bírságot, a pénzben mezőgazdaság termelés ráfordítást és az adott támogatást (mnt pl. gyermektartás, család támogatás stb.). Jövedelm declsek: a felvétel népességének az egy főre utó év övedelem alapán sorba rendezett tzede. Kadás: a háztartásnak folyó év övedelemfelhasználásból és megtakarításból, vagyontárgyak értékesítéséből, más háztartástól pénzben vagy természetben kapott aándék, kárpótlás egy hasznosításából, lletve htelfelvételből fedezett kfzetése.

36 MEZEI ELEMÉR.6. Mérés problémák a társadalomtudományokban Ahhoz, hogy egy társadalomtudomány kutatás keretében statsztka elemzést végezzünk olyan adatokra van szükségünk, amelyekkel számoln tudunk, mennység ellegű összesítéseket végezhetünk. A társadalomkutatás általános módszertana segítségével megtanuluk azt, hogyan fogalmazzunk meg egy érdekes kérdést úgy, hogy az kutatás probléma legyen, továbbá a problémára hogyan fogalmazhatunk meg hpotézseket. A hpotézseket konceptualzáln kell, ezt követően a kapott dmenzókat operaconalzáluk. A kutatás probléma sem nem több, sem nem kevesebb, mnt az a bzonyos kérdés vagy kérdéscsoport, amelyre a kutatásnak kell választ adna (owak, 98, 9 p.). Példaképp említhetünk egy napankban gyakran előtérbe kerülő társadalm problémát: a roma lakosság belleszkedése az őket befogadó társadalmakba. Erre vonatkozóan különböző hpotézseket sorolhatnánk fel: () ntellektuáls képesség tekntetében nncs különbség a romák és a több etnkum taga közt; () ez a belleszkedés dőben és térben különbözőképpen zalott le és zalk napankban s; (3) a khangsúlyozottan elentkező eltérések azért ekkora nagyok, mert legalább ennyre eltérőek a társadalm körülmények; stb. A hpotézs konceptualzálása alatt az értendő, hogy a használt fogalmaknak mlyen mérhető dmenzó vannak. Tsztázn kell azt, hogy például az dő szó peródust fed (másodk vlágháború előtt, 945 964, 965 989, 990 után), a tér földraz távolságot elent-e vagy csak országhatárt, mt kell érten az ntellektuáls képesség és társadalm körülmények szavak alatt.

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 37 Az operaconalzálás fázsa az, amely meghatározza, hogyan rögzíthetük az adatfelvétel során a vzsgált probléma különböző ellemzőt, attrbútumat. A gyakorlatban általában kérdőíves felméréssel gyűtük adatankat, lyenkor a kérdőív kérdésenek megfogalmazása képez az operaconalzálás folyamatát. A kérdésekkel, az operácós fogalmak segítségével próbáluk megragadn, mérn a társadalm problémák egyes aspektusat. Egy társadalm attrbútumot azonban többféleképpen s operaconalzálhatunk, ezért a mérés eredménye némképp eltérő lehet, például a szegénység fogalmának esetében: mérhető a család ngó és ngatlan vagyona egy adott pllanatban (lakás, termőföld, más földterület, haszonállatok, tartós fogyasztás ckkek), a család fogyasztása egy adott dőtartam alatt (anyag: élelem, ruha; szellem: könyv, skola stb); így aztán többféle kép s kalakulhat a vzsgált sokaságról. Az első probléma abból adódk, hogy a társadalomtudomány mérések az llető attrbútum egy adott részét tudák megragadn (szerencsés esetben elentős részét), másrészt a mérés mód saátosságából adódóan megragadunk olyasmt s, amt nem s akartunk mérn. Ezt nevezzük mérés hbának. Egy másk nehézsége a méréseknek abból származk, hogy a mérés skálák nem rendelkeznek anny fokozattal, értékkel, mnt amenny formában a mért tuladonság megelenk a valóságban. Például a A technka mérések esetében például a mérőszalagon leolvasott érték legnagyobb mértékben távolságfüggő, de ks mértékben magán vsel a hőmérséklet okozta hosszváltozást s. Ha például összehasonlítunk két távolságot a mérésből származó hosszértékük által, akkor ezek érték-különbsége nem tsztán a különböző méret-különbséget tükröz, hanem a méréskor különböző hőmérsékletet s.

38 MEZEI ELEMÉR népszámlálás során mért nemzetség hovatartozás smérv skáláa nem tartalmaz lyen megnevezéseket, mnt erdély, transzlván, magyar román, magyarcgány, románcgány stb. Rövden csak ennyt a mérés problematkááról, erről bővebbet talál az olvasó a különböző szakágak kutatás módszertanáról szóló írásokban.

BEVEZETÉS A STATISZTIKÁBA 39 III. LEÍRÓ STATISZTIKA 3.. Az adatmátrx Az összegyűtött, kódolt és rendszerezett adatok sokasága képez a statsztka elemzések tárgyát, az adatbázst, más nevén az adatmátrxot. Az adatmátrx sora a sokaság (vagy mnta) esetenek felelnek meg, tehát egy adatmátrx anny sort tartalmaz, ahány egyed alkota a vzsgált sokaságot. A soroknak a neve eset (angolul case). Az oszlopok száma legalább (az eset azonosító kóda), az adatmátrx létrehozásakor anny tovább oszlop van, ahány smérv került megmérésre, kódolásra és bevezetésre. Az oszlopok neve változó (angolul varable). Adatbázst több programban s készíthetünk. A legegyszerűbben az Excel-ben készíthetük el, mert ez a program a legelérhetőbb. A program ndítása után az adatszerkesztő üres táblázata elenk meg a képernyőn, ebbe a táblázatba azonnal írhatuk adatankat. Az első sorba íruk be a változók nevét, az első oszlop legyen mndg a kérdőív (személy, egység stb.) azonosítóa (név, kódszám, sorszám), a több rekeszekbe pedg íruk be a megfelelő kérdőívből (adatlapról) a változónak megfelelő értéket. Példázzuk az adatmátrxot egy Hargta megye ks község törpe falvanak három, népességre vonatkozó adatával. Elsőre nézzük meg a szöveges anyagban (tanulmányban) megeleníthető formáát az adatmátrxnak (. tábla).

40 MEZEI ELEMÉR. tábla. Homoródszentmárton község néhány népesség adata Falu épesség 977-ben épesség 99-ben Összes 0 4 éves épesség 00-ben Abásfalva 434 386 00 376 Bágy 395 56 8 4 Gyepes 50 76 7 56 Keményfalva 93 7 5 0 Kénos 94 46 6 37 Lókod 93 3 0 57 Recsenyéd 0 74 7 64 Remete 37 77 69 Szentmárton 69 599 8 6 Szentpál 583 496 99 50 Szentpéter 36 0 48 96 Városfalva 4 33 4 86 Ezeket az adatokat átvhetük az Excel programba s, és létrehozhatuk a statsztka feldolgozásra készített Spss programban s. Az Excel rovata különböző tartalommal tölthetők fel (szöveg, számadat), míg az Spss-ben az oszlopok rovata kötelezően ugyanolyan típúsú adatokat tartalmazhatnak, továbbá nem lehet rovatokat összevonn. Az Spss-ben rovatok tartalmával végzett műveletek eredményet egy ú, eredménybeszámoló ablakban (Output avgator) olvashatuk, előre kért formában.