2010. I. félévben befejezett fıbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata

2010. I. félévben befejezett fıbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata Foglalkoztatási Hivatal

Készült A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Fıosztályán Fıosztályvezetı: Busch Irén Készítette: Tajti József 2

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETİ... 4 A MONITORING VIZSGÁLATBA BEVONT AKTÍV ESZKÖZÖK 2010-BEN... 4 FİBB MUNKAERİ-PIACI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁG MUTATÓI ÖSSZEFOGLALÓAN... 5 BEFEJEZETT PROGRAMOK LÉTSZÁMA... 6 MUNKÁBAN ÁLLÓK ARÁNYA... 8 EGY FİRE JUTÓ TÁMOGATÁS... 10 EGY MUNKÁBAN ÁLLÓRA JUTÓ TÁMOGATÁS... 11 TÁMOGATÁS ÁTLAGOS IDİTARTAMA... 12 A LEMORZSOLÓDÁS OKAI... 12 EGYES AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MONITORING VIZSGÁLAT EREDMÉNYMUTATÓI ALAPJÁN... 14 MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉS... 14 Terület... 15 Nem... 17 Életkor... 17 Iskolai végzettség... 18 BÉRTÁMOGATÁS... 20 Terület... 20 Nem... 22 Életkor... 23 Iskolai végzettség... 24 Támogatott szervezetek... 26 BÉRKÖLTSÉG TÁMOGATÁS... 29 Terület... 29 Nem... 31 Életkor... 32 Iskolai végzettség... 33 Támogatott szervezetek... 35 VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA... 37 Terület... 37 Nem... 39 Életkor... 40 Iskolai végzettség... 41 KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS... 43 Terület... 43 Nem... 45 Életkor... 46 Iskolai végzettség... 47 Támogatott szervezetek... 49 TÁBLAJEGYZÉK... 52 3

Bevezetı A munkaügyi szervezet a jelentısebb aktív eszközök mőködésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja az e célra kifejlesztett monitoring rendszer segítségével. A félévente kiértékelt felmérés a munkaerıpiaci képzésekben, a vállalkozóvá válási ban, a bér-, és bérköltség ban, valamint a közhasznú foglalkoztatásban érintett személyekre irányul. A monitoring módszertana 2009-tıl megváltozott. Az aktív eszköz monitoring egyrészt az informatikai szolgáltatásaiban újult meg, másrészt az eszközök után-követésének módszereit is korszerősítettük. A vizsgálati módszer legfontosabb jellemzıi: Az után-követés ideje 6 hónap (a befejezését és a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget követıen). A vizsgálat alapja a ban érintett egyén. A munkában állás tényét vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy az adott egyén a ban részesült vállalkozásnál dolgozik-e, vagy sem. Adminisztratív adatbázisok alapján vizsgáljuk, hogy a t (továbbfoglalkoztatást) befejezı egyén a monitoring idıjában dolgozik-e (NAV biztosítottak bejelentésének adatbázisa, NFSZ álláskeresık nyilvántartása). Az adminisztratív adatbázisokban nem szereplı egyéneknek kérdıívet küldünk ki. A monitoring vizsgálat során létrejövı eredménymutatók közül a legfontosabbakat elemezzük. Legfontosabb eredménymutatónak tekintjük az mutatót, amely azt mutatja, hogy az adott eszközt befejezık hány százaléka dolgozik a befejezést követı 6. hónapban. Szintén fontos mutatók az aktív eszközökre fordított kiadásokból számított fajlagos költségmutatók (egy fıre jutó költség, egy elhelyezkedettre jutó költség). Az eredménymutatókat elsısorban az egyénre jellemzı dimenziók mentén elemezzük, mint a nem, az életkor, az iskolai végzettség, valamint a területi elhelyezkedés szerint. Olyan eszközök esetén, amelyben vállalkozások, gazdálkodó szervezetek a alanyai (támogatott foglalkoztatás, munkaviszonyban állók képzése), a gazdálkodó szervezet tevékenysége, mérete szerint is elemezzük az eredménymutatókat. A monitoring vizsgálatba bevont aktív eszközök 2010-ben 2010-ben tovább éltek a gazdasági válság kezelésére életre hívott aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök. Az eszközök lényegi jellemzıi, a formái nem változtak, azonban a legtöbb esetén a célcsoportok kiegészültek a rendelkezési állási ban részesültekkel. Az aktív eszközök között fıként az Út a munkához program hatására a köz-jellegő foglalkoztatás dominál, a közcélú foglalkoztatásban résztvevık 2009-hez 4

viszonyítva (is) jelentısen nıtt. A munkahelymegırzés a a magas érintett létszám ellenére sem volt már meghatározó, visszahelyezıdött a hangsúly a hagyományos eszközökre, fıként az álláskeresık támogatott munkahelyen való foglalkoztatására és a képzésre. 2010. januárban bevezetett új eszközök különbözı célcsoportok foglalkoztatási át segítették elı, ezeknek az eszközöknek az érintett lét, azonban éves szinten is alig haladta meg az ötezer fıt. 2010-ben az után követési vizsgálatba a következı eszközöket vontuk be: munkaviszonyban állók képzése munkaviszonyban nem állók képzést bér bérköltség vállalkozóvá válás a közhasznú munkavégzés a Vizsgálatunk elsısorban az álláskeresıknek nyújtható ok után-követésére koncentrál. A bevont eszközök körét tovább szőkíti, hogy az eszközök, illetve az eszközökben résztvevık nyilvántartott adatai lehetıvé teszik-e a módszer szerinti adatbázisokban való vizsgálatukat. Fıbb munkaerı-piaci eszközök hatékonyság mutatói összefoglalóan Az eredménymutatók ismeretében kiemelünk néhány megállapítást: a 2009-ben tapasztaltakhoz hasonlóan 2010. elsı félévben is a bérköltség ban részesültek mutatói alacsonyabbak az önálló ként megjelenı bér mutatóitól. Mindez annak ellenére, hogy a munkaerı-piaci program keretében adható bérköltség t rendszerint valamilyen tanácsadás, szolgáltatás, esetleg képzés elızi meg, valamint a programon belül gyakran mentorok, animátorok segítik a résztvevıket. A másik fontos megállapítás a közhasznú, s csakis a közhasznú foglalkoztatás monitoring eredménymutatóinak a korábbi évekhez képest kiemelkedı magas volta. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a közhasznú foglalkoztatás után-követésében változás következett be: míg 2009 elıtt csak azt vizsgáltuk, hogy a ból kilépı a közfoglalkoztatottat munkahelye tovább foglalkoztatta-e normál munkaszerzıdés keretében, ehhez képest 2009-tıl aktív eszközt befejezıket elhelyezkedettnek tekintettük bárhol is dolgozik (beleértve korábbi módszer szerint továbbfoglalkoztatást, az újabb közfoglalkoztatás keretében való foglalkoztatást, továbbá az elsıdleges munkaerıpiacon való elhelyezkedést is). 5

Befejezett programok lét 2010. elsı félévben vizsgált eszközöket befejezık lét 37,4 ezer fı volt, 20,8kal kevesebb, mint 2009. elsı félévben volt. Legnagyobb változás a közhasznú foglalkoztatás esetében következett be, a több mint 8 ezer fıvel kevesebben fejezték be a közhasznú foglalkoztatásukat (70,6os csökkenés). Ez legfıképpen annak tudható be, hogy2009-tıl az önkormányzatok már nem igényelhették ez a t, leginkább civil szervezetek és egyéb non-pofit szervezetek kapt6ak t. 2010. elsı félévben bért befejezık is kevesebb, mint a fele (4 ezer fı) volt a 2009. azonos idıszakában mért létszámnak. A bérköltség t befejezık viszont emelkedett, 2,5 ezer fıvel, ez több mint 46 os növekedést jelent. Szintén növekedett a képzést befejezık lét, 2009. I. félévhez képest 1,7 ezer fıvel, ebbıl 1,3 ezer fıvel a munkaviszonyban nem állók képzését befejezık lét emelkedett (7,4os növekedés). 20000 16000 2010. I. félévben befejezett programokat befejezık (fı) 18960 12000 8000 4000 0 735 3986 7938 1860 3372 Munkaviszonyban nem állók képzése Munkaviszonyban állók képzése Bér Bérköltség Vállalkozóvá válás Közhasznú munkavégzés Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország kivételével minden régióban csökkent a vizsgált eszközöket befejezık 2010. elsı félévben, 2009. azonos idıszakhoz viszonyítva. Az eszközt befejezık lét legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon csökkent, 41,8kal (3,3 ezer fı). Ezzel szemben Nyugat-Dunántúlon 2,9 ezer fırıl 4,3 ezer fıre nıtt az aktív eszközt befejezık. A bért befejezık Dél-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben 2009. elsı félévi kétezer fıhöz viszonyítva 2010. elsı félévére mindössze 398 fınek fejezıdött be a béra. Ezzel szemben Közép-Dunántúlon 18,3kal volt kevesebb a bért befejezık (294 fı). Bérköltség esetén magasabb volt az eszközt befejezık 2010. elsı félévben 2009. év azonos idıszakához viszonyítva, különösen nagy létszámemelkedés volt Észak- 6

Magyarországon, itt több mint a másfélszeresére emelkedett az eszközt befejezık, ugyanakkor Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön csökkent a bérköltség t befejezık, különösen Dél-Dunántúlon volt kiemelkedı a csökkenés, 26,2%. A munkaviszonyban nem állók képzését befejezık 7,4kal emelkedett országosan, a Dél-Dunántúli, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban csökkent, míg a többi régióban nıtt a képzést befejezık, Észak-Alföldön csökkent a leginkább, 27,5kal, Nyugat-Dunántúlon viszont 72,9kal többen fejezték be a képzést 2010. elsı félévben, mint 2009. év azonos idıszakában. A vállalkozóvá válás át befejezık országos átlagban csökkent, azonban Közép-Magyarországon (14,8kal), Közép-Dunántúlon (13,7kal) és Dél-Dunántúlon (8,4kal) emelkedett a számuk. A vállalkozóvá válás át befejezık Dél- Alföldön csökkent legnagyobb mértékben, 25,6kal. 2010. I. félévben befejezett programokat befejezık (fı) 3500 3000 2500 2884 2372 2678 3213 3028 3189 2000 1500 1596 1000 500 0 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 7

Munkában állók Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök monitoring keretében végzett után-követéses vizsgálat azt vizsgálja, hogy az aktív eszközt befejezett egyénnek van-e munkaviszonya a befejezést (illetve az esetleges továbbfoglalkoztatási kötelezettséget) követı 180. napon. 2010. elsı félévben a legmagasabb mutatója a bért befejezıknek volt, a valamint a továbbfoglalkoztatás befejezését követı 180. napon a programot sikeresen befejezık 93,1% volt állásban. Megjegyezzük, hogy a bért elkezdı álláskeresık közül minden ötödik lemorzsolódott, azaz nem fejezte be sikeresen a programot, ha figyelembe vesszük az összes résztvevıt, akkor az mutató csak 73,6%. A sikeresen elhelyezkedık 12 tal magasabb volt a 2010. elsı félévben bért befejezıknél, mint 2009. elsı félévben volt, ez véleményünk szerint a támogatott vállalkozások válságból való kilábalását kezdetét jelezheti. 2010. I. félévben programokat sikeresen befejezık (%) 100 80 93,1 85,7 76,2 75,6 60 40 54,6 56,3 20 0 Munkaviszonyban nem állók képzése Munkaviszonyban állók képzése Bér Bérköltség Vállalkozóvá válás Közhasznú munkavégzés A bérköltség t sikeresen befejezık a vizsgált félévben 81,8% volt, jelentıs mértékő a lemorzsolódás. A bérköltség t sikeresen befejezık 85,7% volt, annak ellenére, hogy a mértéke kedvezıbb a bérénál, valamint a program keretében adható esetén bérköltség on kívül szolgáltatást kapott, esetleg más aktív eszközben is részesült a résztvevı. Ha a lemorzsolódókat is számba vesszük, akkor az arány csak 70,1% volt. 2010. elsı félévben bérköltség t sikeresen befejezık 3,5 tal volt alacsonyabb, mint a 2009. elsı félévben. Bár bérköltség esetén is nıtt 8

az elhelyezkedettek, azonban ez a növekedés messze elmarad a bér esetén tapasztalt arány emelkedéstıl. A munkaviszonyban nem állók képzést 2010. elsı félévben a résztvevık 88,1a fejezte be sikeresen, és 54,6% dolgozott 180 nappal a képzés befejezése után. A lemorzsolódókat is beleszámítva az összes résztvevı 48,1volt. 2009. elsı félévhez viszonyítva a képzést befejezését követı mutató 2 tal volt magasabb 2010. elsı félévben. A munkaviszonyban állók képzési ának alapvetı célja a dolgozók szakmai és egyéb kompetenciáinak fejlesztése a munkahely megırzése érdekében. Ugyanakkor azt mutatják az adatok, hogy a munkaviszonyos képzést (alacsony, 3,3os lemorzsolódás mellett) 2010. elsı félévben sikeresen befejezıknek mindössze 56,3a dolgozott 180 nappal a képzés befejezése után. Ez azt jelenti, hogy a képzést követıen a képzést befejezık 43,7át elbocsátották (vagy kilépett), és nem talált állást fél éven belül. A képzést sikeresen befejezık 11,6 tal volt magasabb 2010. elsı félévben, mint az elızı év azonos idıszakában. A vállalkozóvá válás át 2010.elsı félévben befejezık mutatója 76,2% volt. A kezdete óta mindössze 2,3% morzsolódott le, ıket is beleszámítva az összes résztvevı mutatója 74,4% volt. 2009. elsı félévéhez viszonyítva 3,4 tal volt 2010. elsı félévben magasabb a vállalkozóvá válást befejezık. 2010. I. félévben befejezett programok eredménymutatói befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Munkaviszonyban nem állók képzése 18960 2247 88,1 54,6 48,1 4,2 462925 961869 110911 Munkaviszonyban állók képzése 735 24 96,7 56,3 54,4 2,5 100729 185089 39825 Bér 3986 835 79,1 93,1 73,6 7,9 340777 462965 43226 Bérköltség 7938 1443 81,8 85,7 70,1 6,7 774163 1104079 115958 Vállalkozóvá válását 1860 43 97,7 76,2 74,4 5,5 401046 538978 73003 Közhasznú munkavégzés 3372 1326 60,7 75,6 45,8 3,6 357783 780364 99698 9

Közhasznú munkavégzés át 2010. elsı félévben befejezık közül jelentıs a lemorzsolódók, közel 40%. A vizsgálat idején a foglalkoztatást sikeresen befejezık 75,6% volt, a magas lemorzsolódás miatt az összes résztvevıre számítva ez az arány mindössze 45,8% volt. Megjegyezzük, hogy a vizsgálat módszere szerint jelenleg nem teszünk különbséget aközött, hogy a t befejezı egyén a normál, vagy elsıdleges munkaerıpiacon helyezkedik-e el, vagy támogatott (köz)foglalkoztatásban, így a korábbi évek tapasztalatai szerint ık ismét a közjellegő foglalkoztatás valamelyik formájában vannak foglalkoztatva. A közhasznú foglalkoztatást sikeresen befejezık jelentısen több mint 21,2 tal volt alacsonyabb 2010. elsı félévben, mint az elızı év azonos idıszakában. Az egyes aktív eszköz típusok egy fıre jutó ának mértéke eltérı. A bérköltség egy fıre jutó költsége volt a legmagasabb 2010. elsı félévben, 774,2 ezer Ft. Az egy fıre jutó havi költség közel 116 ezer Ft volt. A bérköltség egy fıre jutó költsége 2009. elsı félévben 56,8 ezer forinttal kisebb volt. Az szemból 7,4 tal eredményesebb a normál bér egy fıre jutó mértéke, kevesebb, mint a fele volt a bérköltség énak 2010. elsı félévben. Sıt, míg a bérköltség egy fıre jutó költsége emelkedett 2009. elsı félévhez viszonyítva, addig a bér fajlagos költsége csökkent, az ööszes költségre vonatkoztatva 73,8 ezer forinttal. Úgy tőnik, hogy a bér mind eredményességben, mint pénzügyi hatékonyságban megelızi a bérköltség t (már ha az elhelyezkedettek arányát tekintjük eredményességnek és ezt minél kisebb ráfordítással kívánjuk elérni). Megjegyezzük azonban, hogy itt nem vizsgáljuk a programok speciális célcsoportjait, valamint azt sem, hogy e célcsoportok egyáltalán elhelyezhetıek lennének-e a normál bérsal, szükségesek a programok keretében adható egyéb szolgáltatások és eszközök és nem utolsósorban a magasabb i mérték. Mindazonáltal a bér egy fıre jutó havi költsége 2010. elsı félévben a bérköltség énak csak a 37,3a, 43,2 ezer forint volt. A munkaviszonyban állók képzésében résztvevık egy fıre jutó a 463,9 ezer Ft volt a vizsgált idıszakban, ez 110,9 ezer forint egy fıre jutó t jelentett havonta. Az egy fıre jutó egynegyedével, 92,8 ezer forinttal magasabb, mint 2009. elsı félévben volt. A munkaviszonyban nem állók képzésének a kisebb összeget igényelt, az egy fıre jutó a képzést 2010. elsı félévben befejezık esetén 100,7 ezer forint volt, 16,3 ezer forinttal több mint 2009. azonos idıszakában volt. A havi mértéke a munkaviszonyos képzés esetén 39,8 ezer forint volt fejenként. 10

A vállalkozóvá válás a esetén 2010. elsı félévben az egy fıre jutó 401 ezer forint volt, ez havi 73 ezer forintot jelentett fejenként. 2009. elsı félévben 23,2kal, 121,4 ezer forinttal volt alacsonyabb a vállalkozók ának mértéke, ami havi 26,4 ezer forint különbséget jelentett fejenként. A közhasznú foglalkoztatást 2010. elsı félévben befejezık egy fıre jutó a 357,8 ezer forint (havi 99,7 ezer forint) volt átlagosan. Ez a i mérték 39,9kal (102 ezer forinttal) magasabb, mint 2009. azonos idıszakában volt. A fajlagos i mutatók értékelésénél vegyük figyelembe, hogy a közhasznú foglalkoztatást befejezık több mint 70kal csökkent 2009. elsı félévhez viszonyítva, a korábban közhasznú foglalkoztatásban résztvevı álláskeresıi csoportok a közcélú 1 foglalkoztatásba áramoltak át, így a közhasznú foglalkoztatásban nagyobb kvalifikáltságot és magasabb bért igénylı tevékenységek maradtak. Egy munkában állóra jutó A munkaerı-piaci eszközöknek az álláskeresık munkaerıpiacra való visszavezetése a fı feladata, azonban nem mellékes, hogy ezt milyen ráfordítással tesszük, így egy-egy aktív eszköz pénzügyi hatékonyságát is vizsgálni kell. A következıkben a követéskor munkában állókra számított egy fıre jutó i költségek alakulását mutatjuk be a vizsgált eszközök esetében. Természetesen ez az összeg nem független az aránytól, illetve a program közben lemorzsolódók számától, de jól szemlélteti, hogy az egyes eszközök segítségével mekkora ráfordítással lehet munkába helyezni, illetve munkában tartani egy személyt. 2010. elsı félévben befejezett bérköltség esetén az egy elhelyezkedıre jutó havi költség 1104,1 ezer forintba került egy ember munkában tartása, 53,9 ezer forinttal többe, mint 2009. elsı félévben bérköltség t befejezık esetében. Ezzel szemben a bér esetén csak 462,9 ezer forintba került ugyanez az eredmény. Az egy elhelyezkedettre jutó fajlagos i költségek a vizsgált félévben 174,3 ezer forinttal kisebbek voltak, mint 2009. elsı félévben bért befejezık esetén. Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvevık közül az egy munkában állóra jutó képzési költsége 961,9 ezer forint volt 2010. elsı félévben, 104 ezer forinttal több, mint 2009. azonos idıszakában képzést befejezık esetén volt. A munkaviszonyban állók képzése esetében 2009. elsı félévhez viszonyítva magasabb volt az elhelyezkedettek, illetve a munkában maradók, így a növekvı fajlagos i mérték ellenére mintegy kilenc ezer forinttal kevesebbe került munkában tartani a képzési ban résztvevı munkavállalókat (azaz ilyen áron sikerült megakadályozni az elbocsátásukat. 1 Az Út a munkához program keretében 11

A vállalkozóvá válás át a vizsgált idıszakban befejezık esetében az egy a követéskor is mőködı vállalkozásra esı 539 ezer forint volt. Ez az érték 2009. elsı félévhez képest 182,1 ezer forinttal alacsonyabb. Közhasznú munkavégzés esetén lényegét tekintve csak formai szemból beszélhetünk elhelyezkedésrıl, hiszen mint korábban kifejtettük a közfoglalkoztatás valamely formájában újra sal vannak foglalkoztatva. Támogatás átlagos idıtartama A megfigyelt 2010. elsı félévben befejezett programok közül átlagosan a bérban zöltöttek a leghosszabb idıt, átlagosan 7,9 hónapot, ez közel egy hónappal rövidebb idı, mint a 2009. elsı félévben befejezett programok esetében volt. A bérköltség átlagos idıtartama csak 1,4 hónappal volt rövidebb, 6,7 hónap, 2009. elsı félévben még 8,1 hónap volt az átlagos i idıtartam a bérköltség t befejezık esetében. A vállalkozóvá válás t 2010. elsı félévben befejezık átlagosan 5,5 hónapot kaptak t, a 2009. elsı félévben vállalkozóvá válás át befejezık átlagos i idıtartamához képest minimális mértékben (0,2 hónap) hosszabb ideig voltak ban. A képzést a vizsgált idıszakban befejezık közül a munkaviszonyban nem állók képzése volt a hosszabb idıtartamú, 4,2 hónap, ezzel szemben a munkaviszonyban állók képzését befejezık átlagosan 2,5 hónapot voltak képzési ban. A képzési idıtartama a 2009. elsı félévben képzést bejezettekhez viszonyítva rövidült, a munkaviszonyban nem állók képzése esetén közel egy hónappal, míg a munkaviszonyban állók képzése esetén 2,1 hónappal. A közhasznú munkát 2010. elsı félévben befejezık átlagosan 3,6 hónapot töltöttek támogatott foglalkoztatásban, 1,4 hónappal kevesebbet, mint a 2009. elsı félévben közhasznú munkát befejezık. A lemorzsolódás okai Az aktív eszközt ban részesülık jelentıs része nem fejezi be sikeren az adott t, hanem az a lejárta elıtt valamilyen okból megszakad. A bér leggyakrabban a munkáltató rendes felmondása miatt szakad meg, minden negyedik bérból lemorzsolódónak így szakad meg idı elıtt a a. Szintén gyakori ok a próbaidı alatti felmondás, minden ötödik bértámogatott ebbıl az okból morzsolódik le. A munkáltató rendkívüli felmondása az esetek 12ában oka a lemorzsolódásnak. 12

A bérköltség esetén a leggyakoribb lemorzsolódási ok a közös megegyezéssel való munkaviszony megszőntetés, a lemorzsolódási esetek 26,4a ilyen típusú. Kisebb mértékben jellemzı a munkáltató rendes és rendkívüli felmondása is, mint lemorzsolódási ok. A közhasznú foglalkoztatás területén a lemorzsolódók 47,2ának közös megegyezéssel szőnt meg a munkaviszonya a lejárta elıtt, s a munkáltató rendkívüli felmondása is gyakori volt, a lemorzsolódók 13,3ának így szőnt meg idı elıtt a munkaviszonya. Lemorzsolódás oka a bért, bérköltség, közhasznú foglalkoztatást 2010. I. félévben befejezık között Bérköltség Bér Közhasznú foglalkoztatás fı % fı % % % Közös megegyezéssel 37 4,4 381 26,4 626 47,2 Munkaadó felmondása a próbaidı alatt 160 19,2 87 6,0 76 5,7 Munkaadó rendes felmondása 9 1,1 2 0,1 3 0,2 Munkáltató jogutód nélkül megszőnt 3 0,4 2 0,1 0 0,0 Munkáltató rendkívüli felmondása 100 12,0 80 5,5 176 13,3 Munkavállaló elhalálozott 50 6,0 59 4,1 146 11,0 Munkavállaló rendes felmondása 210 25,1 95 6,6 41 3,1 Nem támogatott munkahelyre került 16 1,9 20 1,4 0 0,0 Nyugellátásra jogosult lett 9 1,1 19 1,3 12 0,9 Próba idı alatt megszőnt 37 4,4 30 2,1 42 3,2 Nincs megadva 204 24,4 668 46,3 204 15,4 Összesen 835 100,0 1443 100,0 1326 100,0 13

Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának értékelése a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján Munkaerı-piaci képzés Részletes bontásban a Munkaerı-piaci Alapból támogatott a munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott és elfogadott képzések monitoring mutatóit vizsgáljuk. (A munkaviszonyban állók képzésében résztvevık alacsony elem nem teszi lehetıvé a részletes elemzést.) A munkaviszonyban állók képzési programja keretében olyan személyek képzését támogatják, akiknek a foglalkoztatása képzés nélkül nem oldható meg, nem megfelelı szaktudással rendelkeznek. A munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott képzések keretében a munkaügyi közok által javasolt képzéseket vehetik igénybe az álláskeresık. Az elfogadott képzések résztvevıi egyéni igényeiknek megfelelı tanfolyamok elvégzéséhez kaphatnak t. A t a munkaügyi közok mérlegelik s csak az általuk jóváhagyott képzésre kap t az egyén. Megjegyezzük, hogy a képzést befejezettek 1,2ról nem tudjuk, hogy ajánlott, vagy elfogadott képzésben vett-e részt, ık elsısorban a regionális képzı közok által lebonyolított képzések résztvevıibıl kerülnek ki. 2010. elsı félévben 18960 fı munkaviszonyban nem álló álláskeresı képzése fejezıdött be, 1301 fıvel többé, mint 2009. elsı félévben. A képzésben résztvevık 83,4a ajánlott képzésben és 15,4a elfogadott képzésben vett részt 2010. elsı félévben. 2010. elsı félévben ajánlott képzést befejezık a tanfolyamot megkezdık 88,7a volt, azaz 11,3uk nem fejezte be a képzést. Az elfogadott képzés esetén kisebb volt a lemorzsolódás mértéke, 6,3%. A képzés egészét tekintve 2009. elsı félévhez képest nıtt a sikeresen befejezık, több mint 6 tal. Az ajánlott képzést befejezık 54,8%, ettıl alig marad el az elfogadott képzést befejezık, 51,8%. Ez a kismértékő elhelyezkedésbeli különbség elgondolkodtató, mivel az elfogadott képzések általában a munkahely ígéretében, az ahhoz szükséges szakismeret, és képességek megszerzése érdekében kerülnek ra, s ennek ellenére kisebb az elhelyezkedettek, mint az ajánlott képzések esetén. Az egy fıre jutó költségek tekintetében az elfogadott képzések az olcsóbbak, a képzést befejezık egy fıre jutó havi költsége 82,6 ezer forint volt, míg az ajánlott képzés esetén havi költsége 116 ezer forint volt. A további elemzésben nem választjuk külön az ajánlott és az elfogadott képzést (valamint az ismeretlent), mivel az elfogadott képzés viszonylag alacsony elem nem minden dimenzióban ad lehetıséget szignifikáns megállapítások megtételére. Így a következı megállapítások a munkaviszonyban nem állók képzésének egészére vonatkoznak: 14

Terület Munkaerı-piaci képzést befejezık lét a Észak-Magyarországon (3213 fı), Dél-Alföldön (3189 fı) és Észak-Alföldön (3028 fı) volt a legmagasabb. 2010. elsı félévben legkevesebben Dél-Dunántúlon fejezték be a képzést, 1596 fı. A képzést befejezık lét Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld kivételével nıtt az elızı év azonos idıszakához képest. Regionálisan eltérı mértékő volt a képzésbıl történı lemorzsolódás, legkisebb mértékő volt a lemorzsolódás Nyugat-Dunántúlon, ahol a képzést megkezdık 93,7a sikeresen fejezte be a képzést, szintén alacsony volt a lemorzsolódás a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Közép- Dunántúlon azonban minden ötödik (20,8%) támogatott képzést megkezdı nem fejezte be sikeresen a képzést. A képzést sikeresen befejezık Közép-Dunántúl kivételével nıtt vagy változatlan maradt. 2010. elsı félévben munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek régiónként Aktív eszközt befejezık 2 809-3 213 (4) 2 405-2 809 (1) 2 000-2 405 (1) 1 596-2 000 (1) Észak- Magyarország Észak- Alföld Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Dél- Alföld 100 Befejezést követı 180. napon Munkaviszonyban állnak Nem állnak munkaviszonyban Az arány egyes régiókban jelentısen eltér az országos átlagtól, a legjobb és a legrosszabb mutatójú régió között több mint 17 különbség van. 2010. elsı félévben a képzés befejezését követıen Észak-Magyarországon dolgoztak legnagyobb arányban 180 nappal a képzés befejezését követıen. Szintén 50% felett volt az mutató a Dél-Alföldön (52,3%) és a Közép-Dunántúlon (50,3%). Közép-Magyarországon viszont csak a képzést befejezık 38a dolgozott a vizsgálat idején. A sikeresen elhelyezkedık jelentısen, 18,8 tal nıtt a Közép-Dunántúlon 2009. elsı félévhez viszonyítva, szintén javult az elhelyezkedés Nyugat-Dunántúlon (12,7 15

%tal) és Dél-Alföldön (10,4 tal). Az mutató legnagyobb mértékben Észak-Alföldön romlott, 10,8tal. A befejezett képzések átlagos idıtartama 4,2 hónap volt, Észak-Alföldön azonban ettıl átlagosan egy hónappal tovább tartottak a képzések, 5,1 hónapig. Közép-Dunántúlon (3,4 hónap) és Nyugat-Dunántúlon (3,9 hónap) azonban rövidebb idıtartamú képzéseket szerveztek. A képzések átlagos idıtartama mindegyik régióban csökkent 2009. elsı félévhez képest. A fajlagos, egy fıre jutó havi képzési költségek is jelentısen eltérnek régiónként. Természetesen a képzési költségek függnek attól is, hogy milyen a képzés szerkezete, hiszen vannak olcsóbb, illetve drágább képzések is, ennek a vizsgálatához nem rendelkezünk teljes körő ismerettel. Az egy képzésben résztvevıre jutó havi i költség a Közép- Dunántúlon volt a legmagasabb, 145,7 ezer forint. Az átlagtól szintén magasabb volt a képzés fajlagos költsége a Közép-Magyarországon (121,7 ezer forint) és az Észak-Magyarországon (121,0 ezer forint). Dél-Alföldön csak 84,3 ezer forint volt az egy fıre jutó nagysága, Nyugat-Dunántúlon sem érte el a százezer forintot (97,1 ezer forint volt). A 2010. elsı félévben képzést befejezık egy fıre jutó havi i költsége Dél-Alföld kivételével mindegyik régióban emelkedett az elızı év azonos idıszakához képest. A legnagyobb fajlagos költségnövekedés Dél-Dunántúlon történt, itt közel kétszer magasabb a egy fıre jutó havi költsége, mint 2009. elsı félévben képzést befejezık esetén volt. 2010. I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói régiónként befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Közép- Magyarország 2884 260 91,0 41,0 38,0 4,0 482323 1278511 121699 Közép-Dunántúl 2372 494 79,2 63,6 50,3 3,4 494326 982028 145712 Nyugat-Dunántúl 2678 169 93,7 52,5 49,2 3,9 377111 766239 97087 Dél-Dunántúl 1596 142 91,1 49,6 45,2 4,4 478058 1058226 108702 Észak- Magyarország 3213 479 85,1 64,7 55,1 4,3 516471 937526 121099 Észak-Alföld 3028 460 84,8 53,2 45,1 5,1 553111 1226077 108705 Dél-Alföld 3189 243 92,4 56,6 52,3 4,1 346933 663291 84276 Összesen 18960 2247 88,1 54,6 48,1 4,2 462925 961869 110911 16

Nem 2010. elsı félévében a képzést befejezık 50,7a volt férfi, az elızı év azonos idıszakában 45,9% volt az arányuk. A képzésbıl való lemorzsolódás tekintetében nincsenek különbségek a férfiak és a nık között, 12os volt a lemorzsolódás, ez mindkét nem esetében kisebb mint 2009. elsı félévben. Elhelyezkedés szemjából azonban a férfiak sikeresebbek voltak, 57,1uk dolgozott a vizsgálat idején, míg a nık 52,0a, 2009. elsı félévhez viszonyítva a férfiak mutatója javult 4 tal, a nıké gyakorlatilag változatlan maradt. Az egy fıre jutó havi mértéke azt mutatja, hogy a férfiak képzései (115,0 ezer forint) drágábbak voltak minta nıkéi (106,7 ezer forint). Az elfogadott képzéseket befejezık között kiemelkedıen magas volt a nık, 58,5%, jelentısen, 10 körüli mértékben magasabb, mint a nık regisztrált álláskeresık között mért. Az elızı év azonos idıszakához képest mindkét nem esetében közel azonos mértékben emelkedtek a fajlagos költségei. 2010. I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói a nemek szerint befejezık Támogatott hónapok átlagos Egy elhelyezkedettre jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Férfi 9606 1150 88,0 57,1 50,3 4,1 476895 948458 115018 Nı 9354 1097 88,3 52,0 45,9 4,2 448578 976950 106749 Összes 18960 2247 88,1 54,6 48,1 4,2 462925 961869 110911 Életkor A munkaerı-piaci képzést 2010. elsı félévben befejezı 19 ezer fı 68,7a a 25-54 éves korosztályból került ki, 2009. azonos idıszakában arányuk 61,7% volt. A 25 év alattiak 28,4% volt, ami 5,4 ezer fıt jelent. Átlagosan a képzésbe lépık 88a sikeresen fejezte be a képzést, azonban az 54 év felettiek körében 1,3 tal magasabb volt a lemorzsolódás. Az arányok tekintetében érvényesült a papírforma : a 25 év alattiak volt a legmagasabb, 57,4% és az 54 év felettieké a legalacsonyabb 43,4%. Az elızı év azonos idıszakához viszonyítva a 25 év alattiak mutatója javult 5,4 tal, míg az 54 év felettieké 6,6 tal romlott. 17

2010. I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói életkor szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft 25 év alatt 5379 642 88,1 57,4 50,5 4,9 535038 1058855 109880 25-54 év 13029 1532 88,2 53,9 47,6 3,9 435442 915208 111190 55 év és felette 552 73 86,8 43,4 37,7 3,5 408894 1085141 117557 Összes 18960 2247 88,1 54,6 48,1 4,2 462925 961869 110911 A képzés átlagos idıtartama szintén függ az életkortól, a 25 év alattiak átlagosan 4,9 hónapig voltak támogatott képzésben, a 25-54 évesek 3,9 hónapig, míg az 54 év felettiek 3,5 hónapig. Mindegyik korcsoportban csökkent a idıtartama. A 2010. elsı félévben képzést befejezık egy fıre jutó havi a a 25 év alattiak esetén volt a legalacsonyabb, 109,9 forint és az 54 év felettiek esetében volt a legmagasabb, 117,6 ezer forint. A fajlagos költség mindegyik korcsoportban emelkedett, legkisebb mértékben a 25 év alattiaknál (33,2 ezer forinttal). Iskolai végzettség A munkaerı-piaci képzést 2010. elsı félévben befejezık között legnagyobb számban érettségizetteket találunk, 43,0uk rendelkezett érettségivel, közülük is kiemelkednek a szakközépiskolai végzettségőek, a vizsgált idıszakban képzést befejezık 22,1a szakközépiskolát végzett. A gimnáziumot végzettek kisebb, 15,9% volt. Feltételezzük, hogy az érettségizettek körében mind a tanulási hajlandóság, mind a tanulási képességek erısebbek, mint a szakmunkások vagy az alacsonyabb iskolai végzettségőeknél. A szakmunkások a képzést befejezık között 26,3% volt. Az általános iskolai, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık 22,3 volt. A diplomások 8,3% volt a képzést befejezık között. 2009. elsı félévben képzést befejezıkhöz viszonyítva az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık, illetve csökkent (4,6 tal), ezzel párhuzamosan nıtt a szakmunkások (6,9 tal) a képzést befejezık között. A lemorzsolódás és az iskolai végzettség kapcsolatát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy minél alacsonyabb a képzésben résztvevı iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel fejezik be sikeresen a képzést: az általános iskolai végzettséggel rendelkezık 9,9a morzsolódott le, míg a fıiskolai végzettséggel rendelkezık 17,1a. 2010. elsı félévben a képzést sikeresen befejezık 54,6% volt állásban 180 nappal a befejezést követıen, azonban ez az arány iskolai végzettségenként jelentısen eltér. Legsikeresebben a 18

technikumi végzettségőek helyezkedtek el (64,2%), majd sorban a fıiskolai végzettségőek (61,4%), a szakközépiskolai végzettségőek (57,6%), az egyetemi végzettségőek (57,3%). A szakmunkások is az átlagtól sikeresebben helyezkedtek el, 56,8uk dolgozott 180 nappal a képzés befejezése után. Legkevésbé sikeres az elhelyezkedésben az alacsony iskolai végzettségőek voltak, az általános iskolai végzettségőeknek a 47,2a dolgozott csak a vizsgálat idején, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezıknek csupán a 27,3a dolgozott a képzést befejezését követı 180. napon. Az alacsony iskolai végzettségőek és a fıiskolát végzettek csökkent a képzést 2009. elsı félévben befejezettekhez viszonyítva, a többi iskolai végzettség csoportokban javult az mutató. A képzési idıtartamát tekintve a szakmunkások (3,6 hónap), az általános iskolai végzettségőek (4,0 hónap) és a szakiskolai végzettségőek kivételével az átlagos 4,2 hónapnál hosszabb ideig vettek részt képzési ban. Az egy fıre jutó havi képzési a szakmunkásképzı (115 ezer forint) és a szakiskolai (116 ezer forint) végzettséggel rendelkezık esetén volt a legmagasabb, s az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezıknél volt a legalacsonyabb, 71,6 ezer forint. 2010. I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói iskolai végzettség szerint befejezık Sikeresen befejezık Sikeresen befejezık Támogatott hónapok átlagos Egy elhelyezkedettre jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft általános iskolai végzettség nélküli 149 10 93,3 27,3 25,5 4,2 301252 1181225 71589 általános iskola 4087 404 90,1 47,2 42,5 4,0 440017 1035318 111277 szakmunkásképzı 4616 461 90,0 56,8 51,1 3,6 414383 810161 115048 szakiskola 378 38 89,9 50,0 45,0 3,8 443540 986224 116107 szakközépiskola 4194 561 86,6 57,6 49,9 4,4 493438 988291 111894 gimnázium 3014 374 87,6 53,4 46,8 4,7 505157 1079053 107791 technikum 946 136 85,6 64,2 55,0 4,6 510763 929196 110089 fıiskola 1234 209 83,1 61,4 51,0 4,7 499336 979619 106976 egyetem 342 54 84,2 57,3 48,2 4,4 473640 981726 107346 Összes 18960 2247 88,1 54,6 48,1 4,2 462925 961869 110911 19

100,0 2010. I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek mutatója nem, életkor, iskolai végzettség szerint (%) 80,0 60,0 57,1 52,0 57,4 53,9 43,4 47,2 56,8 50,0 57,6 53,4 64,2 61,4 57,3 40,0 27,3 20,0 0,0 Férfi Nı 25 év alatt 25-54 év 55 év és felette általános iskolai végzettség nélküli általános iskola szakmunkásképzı szakiskola szakközépiskola gimnázium technikum fıiskola egyetem Bér A 2010. elsı félévben befejezett béri programnál a támogatott célcsoportot azok az álláskeresık jelentették, akik nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akarnak kerülni a munkaerı-piacra, valamint akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességbıl, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. Terület A 2010. elsı félévben bért befejezı 4,0 ezer álláskeresı 41,1a Észak- Magyarországon fejezte be a t, illetve járt le a tovább foglalkoztatási kötelezettsége. A t befejezık további egyötöde Észak-Alföldön (21,3%) volt. 2010. elsı félévben bért befejezık Nyugat-Dunántúlon (2,4%) és Közép-Magyarországon (3,3%) volt a legalacsonyabb. 20

2010. I. félévben bért befejezettek eredménymutatói régiónként befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Közép- Magyarország 132 23 79,8 100,0 82,6 7,8 403737 488930 51641 Közép-Dunántúl 294 36 87,8 85,3 74,8 6,3 319843 427427 50747 Nyugat-Dunántúl 95 20 78,9 86,7 68,4 7,4 336523 491842 45347 Dél-Dunántúl 398 153 61,6 100,0 81,4 7,6 379456 466122 50041 Észak- Magyarország 1638 299 81,7 86,3 70,6 8,2 349357 495023 42657 Észak-Alföld 850 231 72,8 100,0 72,8 8,6 316902 435164 36910 Dél-Alföld 579 68 88,3 86,3 76,2 7,1 321941 422684 45431 Összesen 3986 835 79,1 93,1 73,6 7,9 340777 462965 43226 A vizsgált idıszakban eltérı mértékő volt a bérból való lemorzsolódás: legkisebb mértékő volt a Dél-Alföldön, ahol a bért megkezdık 88,3a sikeresen fejezte be a bért, szintén alacsony volt a lemorzsolódás Közép-Dunántúlon, 12,2%. Dél- Dunántúlon azonban több, mint minden harmadik (38,4%) támogatott foglalkoztatást megkezdı nem fejezte be sikeresen a bért. A bért sikeresen befejezık Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és Dél-Alföld kivételével csökkent, átlagosan 1,1 tal, a korábbi év azonos idıszakához képest. Az arány egyes régiókban jelentısen eltér az országos átlagtól, a legjobb és a legrosszabb mutatójú régió között több mint 15,7 különbség van. 2010. elsı félévben a bér befejezését követıen a Közép-Magyarországon, Dél- Dunántúlon és Észak-Alföldön dolgoztak legnagyobb arányban, 180 nappal a befejezését követıen, a t sikeresen befejezık mindegyike dolgozott. Ugyanakkor az átlag alatt volt az mutató a többi régióban, a legrosszabb Közép-Dunántúlon volt 85,3os. Az mutató mindegyik régióban emelkedett 2009. elsı félévi értékekhez képest, átlagosan 12,0 tal jobb az arány, a legnagyobb növekedés Dél-Dunántúlon következett be, s a legkisebb emelkedés Nyugat-Dunántúlon volt. A bér hosszát elsısorban a jogszabályok határozzák meg, a munkaügyi közoknak a hosszának megállapítását csak korlátok között változtathatják. A 2010. elsı félévben befejezett bérok átlagos i idıtartama 7,9 hónap volt, ettıl 0,7 hónappal volt hosszabb Észak-Alföldön. A legrövidebb ideig Közép-Dunántúlon voltak bérban, átlagosan 6,3 hónapig. A átlagos idıtartama Észak- 21

Magyarország kivételével mindegyik régióban csökkent, ebben a régióban is csupán minimális volt a i idıtartam emelkedés, 0,1 hónap. A fajlagos, egy fıre jutó havi béri költségek eltérıen alakultak régiónként. Az egy fıre jutó havi i költség Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 51,6 ezer forint. Az átlagtól szintén magasabb volt a bér fajlagos költsége Közép-Dunántúlon (50,7 ezer forint) és Dél-Dunántúlon (50,0 ezer forint) 2010. elsı félévben. Ezzel szemben Észak-Alföldön csak 36,9 ezer forint volt nagysága, s Észak-Magyarországon sem érte el az országos átlagot. A 2010. elsı félévben bért befejezık egy fıre jutó havi i költsége átlagosan 3,9 ezer forinttal csökkent az elızı év azonos idıszakához képest. Azonban Dél-Alföldön (3,6 ezer forinttal), Közép-Dunántúlon (2,4 ezer forinttal) és Dél-Dunántúlon (2,3 ezer forinttal) emelkedtek a bér fajlagos költségei. Nem 2010. elsı félévében a bért befejezık 46,5a volt férfi, ez közel ugyanakkora arányú, mint elızı év azonos idıszakában. A bérból való lemorzsolódás tekintetében a férfiak kevésbé sikeresek, mint a nık, ugyanis a nık 81,2a sikeresen befejezte a bért (nem szőnt meg a lejárta elıtt a munkaviszonya), ugyanakkor a férfiaknak csak a 76,5a. A lemorzsolódás 1,1 tal csökkent, azonban nemek közötti eltérések nem változtak 2009. elsı félévhez képest. 22

Elhelyezkedés szemjából azonban a férfiak sikeresebbek voltak, 94,4uk dolgozott a vizsgálat idején, míg a nık 92,0a, 2009. elsı félévhez viszonyítva a férfiak mutatója javult jelentısebben 14,5 tal, a nıké kisebb mértékben, 10,0 tal. 2010. I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói a nemek szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Férfi 1853 435 76,5 94,4 72,3 8,0 339412 469702 42660 Nı 2133 400 81,2 92,0 74,8 7,8 341963 457309 43727 Összes 3986 835 79,1 93,1 73,6 7,9 340777 462965 43226 A 2010. elsı félévben bért befejezettek átlagosan 7,9 hónapot töltöttek ban, a férfiak átlagos i idıtartama 0,4 tal volt magasabb, mint a nıké. Az egy fıre jutó havi mértéke szerint a nık béri költsége magasabb volt, mint a férfiaké, a különbség nem jelentıs, alig haladja meg az ezer forintot. Az elızı év azonos idıszakához képest mindkét nem esetében alacsonyabbak voltak a bér fajlagos költségei, a férfiak esetében a csökkenés jelentısebb. Életkor A bért 2010. elsı félévben befejezı közel 4 ezer fı 60,5a a 25-54 éves korosztályból került ki, 2009. azonos idıszakában arányuk 67,6% volt. A 25 év alattiak 30,7% volt, ami 1,2 ezer fıt jelent, arányuk emelkedett mintegy 5 tal. Átlagosan a bérban résztvevık 79,1a sikeresen fejezte be a t, azonban az 54 év felettiek ettıl közel 5 tal kisebb arányban morzsolódtak le, a 25 év alattiak esetében is magasabb volt a lemorzsolódók arány az átlagnál, 23,9%. A sikeresen befejezık csak az 54 év felettiek körében nıtt 3,0 tal az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. 23

2010. I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói életkor szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft 25 év alatt 1224 292 76,1 98,7 75,2 7,8 329787 438761 42335 25-54 év 2411 490 79,7 92,1 73,4 7,9 341768 465802 42991 55 év és felette 351 53 84,9 82,2 69,8 7,8 372293 533366 48007 Összes 3986 835 79,1 93,1 73,6 7,9 340777 462965 43226 Az arányok a bér tekintetében a 25 év alattiak volt a legmagasabb, 98,7% és az 54 év felettieké a legalacsonyabb 82,2os. Az elızı év azonos idıszakához viszonyítva a 25 év alattiak mutatója javult a legnagyobb mértékben 13,1 tal, míg az 54 év felettieké bár legkisebb mértékben 9,9 tal emelkedett. A bér átlagos idıtartamában nem voltak különbségek az egyes életkori csoportok között. A 2010. elsı félévben bért befejezık egy fıre jutó havi a a 25 év alattiak esetén volt a legalacsonyabb, 42,3 ezer forint és az 54 év felettiek esetében volt a legmagasabb, 48,0 ezer forint. A fajlagos költségek mindegyik korcsoportban kisebbek lettek, legnagyobb mértékben a 25-54 évesek esetében, 4,4 ezer forinttal. Iskolai végzettség A bért 2010. elsı félévben befejezık között legnagyobb számban szakmunkásokat és általános iskolai végzettségőeket találunk. A t befejezık több, mint a fele ebbıl a két csoportból került ki, 26,3uk a szakmunkások közül került ki (4,4 tal kisebb arányban, mint 2009. elsı félévben), további 25,4 % csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett (2,5 tal nagyobb arányban, mint az elızı év azonos idıszakában). Az érettségizettek 35,8% volt 1,6tal több mint 2009. elsı félévben. A diplomások 8,9% volt, 0,6 tal lett kisebb az arányuk a bért befejezettek között. A lemorzsolódás és az iskolai végzettség kapcsolatát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy minél alacsonyabb a bért befejezı iskolai végzettsége, annál kisebb eséllyel fejezik be t. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık mintegy fele a befejezése elıtt lemorzsolódott. Az általános iskolai végzettségőeknél ez az arány 27,3%. A bért sikeresen befejezık a szakmunkások, a szakiskolai végzettek és az 24

egyetemet végzetek kivételével mindegyik iskolázottsági csoportban csökkent, leginkább a 8 általánossal nem rendelkezık (-16,9 ) és a technikumot végzettek (-5,9 ) csökkent. 2010. elsı félévben a bért sikeresen befejezık 93,1% volt állásban 180 nappal a befejezést követıen, ez az arány a fıiskolát (96,0%) és egyetemet (94,9%) végzettek estén volt a legmagasabb, a szakmunkások és az érettségivel rendelkezık mutatója kevésbé volt kedvezı. 2009. elsı félévhez viszonyítva az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık esélyei nıttek a legnagyobb mértékben, különösen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezıké. Az érettségivel, és diplomával rendelkezık mutatói sokkal szerényebb mértékben emelkedtek. Az egy fıre jutó havi bér összege az iskolai végzettség emelkedésével egyenes arányban emelkedik, az egyetemi végzettségőek 57,2 ezer forint t kaptak havonta, míg az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık 33,3 ezer forintot. A bér fajlagos költsége az elızı év azonos idıszakához viszonyítva a fıiskolai végzettségőek esetében csökkent a legradikálisabban, 8,8 ezer forinttal, a gimnáziumi (-2,3 ezer forint) és a szakmunkás (-2,5 ezer forint) végzettség esetén volt a fajlagos költség csökkenése a legkisebb. 2010. I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói iskolai végzettség szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft általános iskolai végzettség nélküli 55 27 50,9 92,9 47,3 8,2 274111 579851 33281 általános iskola 1014 277 72,7 94,6 68,7 8,0 298816 434719 37352 szakmunkásképzı 1049 193 81,6 91,7 74,8 8,0 346341 462818 43552 szakiskola 85 20 76,5 96,9 74,1 7,6 304870 411332 39991 szakközépiskola 754 143 81,0 93,3 75,6 7,7 347292 459400 44946 gimnázium 516 92 82,2 91,3 75,0 7,9 354439 472585 44706 technikum 157 31 80,3 91,3 73,2 7,8 362372 494717 46179 fıiskola 262 36 86,3 96,0 82,8 7,6 411437 496758 54088 egyetem 94 16 83,0 94,9 78,7 7,7 442547 562154 57221 Összes 3986 835 79,1 93,1 73,6 7,9 340777 462965 43226 25

2010. I. félévben bért befejezettek mutatója nem, életkor, iskolai végzettség szerint (%) 100,0 94,4 92,0 98,7 92,1 92,9 94,6 91,7 96,9 93,3 91,3 91,3 96,0 94,9 82,2 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Férfi Nı 25 év alatt 25-54 év 55 év és felette általános iskolai végzettség nélküli általános iskola szakmunkásképzı szakiskola szakközépiskola gimnázium technikum fıiskola egyetem Támogatott szervezetek A bér befejezık 71,0a mikro vállalkozásnál volt támogatott foglalkoztatásban. 2009. elsı félévben ez az arány 68,4% volt. Szintén emelkedett a nagyvállalatoknál bérsal foglalkoztatottak 1,5 tal, 2010. elsı félévben 3,8% volt az arányuk. A kis-, és közép vállalatokban sal foglalkoztatottak viszont csökkent, a 2010. elsı félévben bért befejezettek 17,0a volt kisvállalatoknál és 7,2a közép vállaltoknál. A bértámogatottak közül a legnagyobb mértékő lemorzsolódás a nagyvállalatoknál volt, itt a bért megkezdık kevesebb, mint a 30a fejezte be sikeresen a bérát. Sokkal sikeresebbek voltak azok, akiknek középvállalatoknál támogatták a foglalkoztatását, az e vállalati kategóriában foglalkoztatott bérban részesülık 86,0a sikeresen fejezte be t. Elhelyezkedési szemból a nagyvállalatoknál bérsal foglalkoztatottak voltak a legeredményesebbek, a befejezését követıen a sikeres befejezık mindegyike dolgozott, szintén magas eséllyel rendelkeztek a kisvállalkozásban bérsal foglalkoztatottak, a vizsgálat idején a 95uk dolgozott. Nem meglepı módon azt tapasztaltuk, hogy a bért 2010. elsı félévben befejezık egy fıre jutó havi i költsége a nagyvállalatoknál volt a legmagasabb, 50,6 ezer forint, a vállalat nagyság csökkenésével a fajlagos nagysága is csökkent, a mikró vállalkozásoknál 42,1 ezer forint volt. Megfigyelhetı, hogy a fajlagos a 26

nagyvállalatok esetében 3,6 ezer forinttal nıtt, míg az ettıl kisebb vállalkozások esetében csökkentek, a legnagyobb csökkenés a mikró vállalkozásoknál következett be, (-4,3 ezer forint). 2010. I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói a foglalkoztató mérete szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Mikró-vállalkozás 2831 539 81,0 88,4 71,6 7,8 328211 458394 42068 Kisvállalkozás 678 138 79,6 95,0 75,7 7,6 335400 443278 43849 Középvállalkozás 286 40 86,0 93,9 80,8 7,7 374135 463215 48417 Nagyvállalat 153 108 29,4 100,0 85,6 10,5 533385 622962 50594 Nem ismert 38 10 73,7 100,0 84,2 8,6 346351 411292 40126 Összesen 3986 835 79,1 93,1 73,6 7,9 340777 462965 43226 A 2010. elsı félévben vizsgált béri programokban résztvevık közül legtöbben, minden negyedik a kereskedelem, javítás területén mőködı vállalatnál volt alkalmazásban, ez az arány közel azonos a 2009. elsı félévben mért aránnyal (24,7%). A feldolgozóipar a másik ágazat, amely nagy számban foglalkoztatott a vizsgált idıszakban bérsal a volt álláskeresıket, 14,5a bértámogatottaknak ebben az ágazatban dolgozott. 2009. elsı félévhez képest 3 tal csökkent az ebben az ágazatban bérsal foglalkoztatottak. Jelentıs számú bértámogatottat foglalkoztatott az építıipar (11,1%), a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (9,6%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (9,6%) ágazatban tevékenykedı vállalatok is. 2010. elsı félévben a legtöbb bértámogatottat foglalkoztató ágazatok közül az építıiparban volt a legnagyobb a lemorzsolódás, a bért megkezdık 29,1a nem fejezte be sikeresen a t. A kereskedelem, javítás területén a lemorzsolódás kisebb volt az átlagostól, 16,6os, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás valamint a szálláshely, vendéglátás ágazatokban egyaránt 18,3% volt a lemorzsolódók. A jelentısebb létszámú bértámogatottat foglalkoztató vállalatok közül az építıiparban foglalkoztatottak mutatója volt a legmagasabb, 99,4%, ugyancsak az átlagtól magasabb volt (92,7%) a szálláshely, vendéglátás területén bért befejezık mutatója. Ezzel szemben a feldolgozóiparban (89,2%), a kereskedelem, javítás területén (90,5%) és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén (87,9%) az átlagos 27

93,1os arány alatt volt a bért sikeresen befejezık. 2010. I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói a támogatott foglalkoztató tevékenysége szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Mezıgazdaság 313 54 82,7 80,3 66,5 8,5 340956 513074 40332 Halgazdálkodás 1 0 100,0 100,0 100,0 9,0 433125 433125 48125 Bányászat 13 3 76,9 100,0 84,6 5,9 317287 374976 53568 Feldolgozóipar 579 115 80,1 89,2 71,5 7,4 320251 447888 43517 Villamos energia, gáz-,vízellátás 18 3 83,3 86,7 72,2 7,9 382102 529065 48097 Építıipar 444 129 70,9 99,4 70,5 8,0 324990 461008 40877 Kereskedelem, javítás 971 161 83,4 90,5 75,5 7,8 326289 432233 41671 Szálláshely, vendéglátás 383 70 81,7 92,7 75,7 7,7 310163 409629 40200 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 216 123 43,1 100,0 84,3 9,6 473459 561908 49262 Pénzügyi közvetítés 37 4 89,2 78,8 70,3 7,4 327579 466171 44074 Ingatlanügyletek, gazdasági 383 70 81,7 87,9 71,8 7,6 333313 464214 43674 szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelezı 106 11 89,6 88,4 79,2 7,9 404548 510501 51417 TB Oktatás 124 10 91,9 90,4 83,1 7,5 396835 477744 52628 Egészségügy, szociális ellátás 138 18 87,0 83,3 72,5 8,2 368204 508122 45046 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 231 54 76,6 88,7 68,0 7,9 342609 504093 43342 Háztartások tevékenysége 0 0......... 0.. 0 Egyéb 29 10 65,5 100,0 82,8 7,0 370762 448004 52966 Összes 3986 835 79,1 93,1 73,6 7,9 340777 462965 43226 28

Bérköltség 2010. elsı félévben a bérköltség kizárólag munkaerı-piaci program keretében volt adható. A a program teljes idıtartamára nyújtható a program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában résztvevı személyek foglalkoztatásához. A mértéke a munkabér és járulékai legfeljebb 100 százalékáig terjedhet. A bérköltség monitoring eredményei 2010. elsı félévben rosszabbak voltak, mint az önálló ként megjelenı bér eredményei. Az arány 7,4 tal alacsonyabb, az egy fıre jutó havi i költség, pedig két és félszerese, mint a béré. A átlagos idıtartama ugyan alacsonyabb 1,2 hónappal, mint a bér esetén volt. Ugyanakkor a bérköltség esetén a t sikeresen befejezık 2,7 tal magasabb. Az említett negatív különbségek nem indokoltak, hiszen a munkaerı-piaci programok keretében rendszerint valamilyen tanácsadás, szolgáltatás, esetleg képzés elızi meg a bérköltség t. Mindemellett a programokon belül gyakran mentorok, animátorok segítik a résztvevıket. Terület A 2010. elsı félévben bérköltség ban részesülı 7,9 ezer álláskeresı 29,2a Észak-Magyarországon volt bérköltség ban, s további 16,7a Észak-Alföldön. A bérköltség ban legkevesebben Közép-Magyarországon voltak, az összes résztvevı 6,0a kapott t ebben a régióban. Országosan a bérköltség lét jelentısen nıtt, 2009. elsı félévhez képest 2,5 ezer fıvel voltak többen. Dél-Dunántúl (-302 fı) és Dél-Alföld (-72 fı) kivételével mindegyik régióban magasabb volt a bérköltség t befejezık, a létszámnövekedés különösen Észak-Magyarországon volt jelentıs, 1,4 ezer fıvel többen fejezték be a t. A lemorzsolódás Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, a t megkezdık 28a nem fejezte be sikeresen a programot, szintén magas volt a lemorzsolódók Észak- Magyarországon, ahol 22,6% nem fejezte be sikeresen a t. Az országos átlag (81,8%) feletti volt a sikeresen befejezık a Nyugat-Dunántúlon (89,4%), Közép- Magyarországon (88,0%) és Közép-Dunántúlon (87,1%). Közép-Magyarország, Észak- Magyarország és Észak-Alföld kivételével csökkent a bérból lemorzsolódók 2009. azonos idıszakához viszonyítva. 2010. elsı félévben bérköltség t sikeresen befejezettek mutatója Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, a t befejezık 93,1a dolgozott 180 nappal a befejezést követıen. Legkisebb arányban Nyugat-Dunántúlon helyezkedtek el a bérköltség befejezését követıen, a követéskor a programot befejezıknek csak a 77,4a dolgozott. 2009. elsı félévhez viszonyítva általában emelkedtek az elhelyezkedettek i, 29