Az OECD taorszáai közül az elmúlt évtizedben ledinamikusabb folalkoztatás-növekedést mutató orszáok sikerének elemzése Készítette Hárs Ánes Budapest,. október
Tartalom Vezetıi összefolaló... Executive summary... Bevezetés... A folalkoztatás alakulása az OECD orszáokban... 9. A leyorsabb folalkoztatás bıvítést realizáló orszáok azonosítása... 9. A folalkoztatás alakulásának a trendje a - idıszakban... 5.3 GDP és folalkoztatás növekedés.... A vizsálandó orszáok kiválasztása... A yorsan növekvı orszáok fıbb folalkoztatási mutatóinak alakulása.... A folalkoztatási ráta változásának fı trendje a kiválasztott orszáokban.... A folalkoztatási mutatók szerkezeti különbséei a kiválasztott orszáokban: korcsoportonkénti sajátossáok... 7.. A lejobb munkavállalási korú 5-5 évesek folalkoztatottsáa a folalkoztatást yorsan növelı orszáokban..... A fiatalok folalkoztatottsáa a yors folalkoztatást növelı orszáokban...3..3 Az idıskorúak folalkoztatottsáa...3.. Munkapiacról kilépés: életkor szerinti eltérések a kiválasztott orszáokban...33.3 Teljes- és részmunkaidıs folalkoztatás a kiválasztott orszáokban... 3. A folalkoztatási mutatók szerkezeti különbséei a kiválasztott orszáokban: iskolázottsá szerinti sajátossáok... 3.. Alapfokú vézettséőek folalkoztatottsáa...37.. Középfokú vézettséőek folalkoztatottsáa...3..3 Felsıfokú vézettséőek folalkoztatottsáa..... Termelékenysé és folalkoztatás... 3 Áazati különbséek és a folalkoztatás szerkezete a vizsált orszáokban... 3 A sikeres folalkoztatás bıvítés okai, körülményei a kiválasztott orszáok tapasztalatai alapján... 7. Gazdasái és intézményi háttér... 7.. Gazdasáfejlesztés az OECD orszáaiban...7.. A munkaerı-piaci ráfordítások az OECD orszáaiban.... Kieyensúlyozó folalkoztatáspolitika: Ausztria... 5.. Gazdasái környezet...5.. Aktív és passzív munkaerı-piaci politika forrásai...5..3 Aktív munkaerı-piaci politikák mőködése...53.. Munkanélküli ellátások...55..5 Az osztrák munkaerıpiac rualmassáa...57.. Munkára rakódó adóterhek...5.3 Az Európai Unió új orszáai: Lenyelorszá... 59.3. Gazdasái környezet...59.3. Aktív és passzív munkaerı-piaci politika forrásai...59.3.3 Az aktív munkaerı-piaci politikák intézményrendszere....3. Munkanélküli ellátások....3.5 A lenyel munkaerıpiac rualmassáa...3.3. Miráció és mobilitás....3.7 Adóterhek és fekete folalkoztatás...5. Az Európai Unió új orszáai: Szlovákia..... Gazdasái környezet..... A szlovák munkaerı-piaci intézményrendszer eszközei...7
..3 Aktív munkaerı-piaci politika...9.. Munkanélküli ellátások...7..5 A szlovák munkaerıpiac rualmassáa...7.. Miráció és mobilitás...7..7 Munkára rakódó adóterhek...73.5 Ey mediterrán orszá duális munkapiaca: Spanyolorszá... 73.5. Gazdasái háttér...73.5. A spanyol munkaerıpiac rualmassáa és dualitása...7.5.3 Aktív és passzív munkaerı-piaci politikák kiadásai...7.5. Az aktív munkaerı-piaci politikák mőködése...77.5.5 Munkanélküli ellátások....5. A munkára rakódó adóterhek.... A yorsan növekvı perem orszá: Írorszá..... Gazdasái háttér..... Aktív és passzív munkaerı-piaci politika forrásai...3..3 Aktív munkaerı-piaci politika és intézményrendszere...3.. Munkanélküli ellátások...5..5 Az ír munkaerıpiac rualmassáa..... A munkára rakódó adóterhek....7 Európán kívüli OECD orszáok: Izrael... 7.7. Gazdasái és munkaerı-piaci környezet...7.7. Aktív munkaerı-piaci politikák forrásai és intézményrendszere...9.7.3 Ey folalkoztatást seítı kísérleti proram: Wisconsin-proram...9.7. Munkanélküli ellátások...9.7.5 Az izraeli munkaerıpiac rualmassáa...9.7. A munkajövedelemre rakódó terhek...93. Európán kívüli OECD orszáok: Chile... 93.. Gazdasái környezet...93.. Aktív és passzív munkaerı-piaci politikák forrásai és intézményrendszere...9..3 Munkanélküli ellátások...95.. Munkaerıpiac rualmassáa...9..5 A munkajövedelemre rakódó terhek és az informális azdasá...9 5 A nemzetközi sikertényezık adaptálásának lehetıséei a mayar azdasái és munkaerı-piaci viszonyok között... 97 5. A mayar azdasá és munkaerıpiac strukturális ambivalenciái... 9 5. A tanulsáok modellezése a vizsált yors folalkoztatást növelı orszáok azdasái és szabályozási, szakmapolitikai környezetének összehasonlítása alapján... 99 5.3 Tanulsáok és javaslatok a vizsált orszáok munkaerı-piaci intézményi tapasztalatai alapján... 5.3. Munkaerı-piaci ráfordítások és hatékonysá... 5.3. Munkanélküli ellátások... 5.3.3 Aktív munkaerı-piaci eszközök hatékonysáa... 5.3. A rualmas folalkoztatás elterjedtsée...3 5.3.5 A munkajövedelmekre rakódó terhek és a növekedés... Összezés és következtetések... 5 Táblázatok, ábrák... 7 Irodalomjeyzék.... Melléklet Az eyes OECD orszáok folalkoztatás alakulásának trendje.... Melléklet A folalkoztatási ráta és a GDP növekedési ütemének alakulása orszáonként, -,... 3
Vezetıi összefolaló A tanulmány azoknak az OECD orszáoknak a tapasztalatait tekinti át, ahol az elmúlt évtizedben yorsan nıtt a folalkoztatás. Elemzésünkben a yors folalkoztatás növekedést árnyaltan olyan orszáok vizsálatára pontosítottuk, ahol Mayarorszá számára fontos tanulsáokat látunk. A folalkoztatás növekedés letöbb példáját Európán kívül találtuk, a Mayarorszá számára releváns példákat azonban nem kereshetjük kizáróla Európán kívül. A vizsálat során elsı lépésben vizsáljuk az OECD orszáok folalkoztatás növekedésének az alakulását, a növekedés periódusait és statisztikai eszközökkel pontosítjuk a sikeres növekedés értékelésének szempontjait, a növekedés fıbb mayarázatait. Az eljárás véén azonosítjuk a vizsálandó orszáokat. A tanulmányban két yorsan növekvı Európán kívüli orszá Chile és Izrael mellett két yors azdasái felfutó perem orszá Spanyolorszá és Írorszá, valamint két yorsan növekvı EU orszá Szlovákia és Lenyelorszá példáját, és ey fejlett és biztosan növekvı EU 5 orszá Ausztria tapasztalatait vizsáljuk. Második lépésben a kiválasztott orszáok folalkoztatás növekedésének összehasonlító statisztikai elemzése, a vizsált orszáok folalkoztatási szerkezetének és azdasái környezetének az elmúlt évtizedben tapasztalt változásait elemezzük, majd a kiválasztott orszáok létszámbıvítésének statisztikai vizsálatát követıen az eyes orszáok yakorlatát orszá-tanulmányok keretében vizsáljuk, azonosítva a növekedéssel összekapcsolható szabályozási, szakmapolitikai, intézményi, finanszírozási tényezıket. Véül a tanulmány arra keres választ, hoy a feltárt sajátossáok alkalmazhatóak-e a mayar környezetben, milyen eltérések és akadályok eredményezik a mayar és a vizsált orszáok között az eltéréseket, és mindezek alapján a vizsált yors folalkoztatatás növekedést mutató orszáokkal összehasonlítva a hazai folalkoztatás növekedés lehetıséeire vonatkozó tanulsáokat foalmazunk me. A tanulmány lefontosabb következtetései: A yors folalkoztatást növelı orszáok tapasztalatit vizsálva fontos a azdasá szerkezetének és fejlettséének, a folalkoztatás szerkezetének, és a folalkoztatás növelését célzó politikáknak a fiyelembevétele. Az aktív folalkoztatáspolitika ondos kialakításához a jó yakorlatok forrásokat is társítottak. Ezek hiányában nem lehet ondos és célzott szakpolitikát kialakítani. Erre Ausztria jó példát ad, a szakpolitikai alkalmazáshoz azonban a hazai peremfeltételek hiányoznak. Eyrészt Ausztriában maas a folalkoztatás, maas a részidıs folalkoztatás, és az aktív meelızı folalkoztatáspolitika szerepe. Utóbbiak adaptálását, az aktív munkapiaci politikák hatékony alkalmazását fontos tanulsá lehet mefoadni és alkalmazni Mayarorszáon. Ezek az eszközök azonban nem folalkoztatást növelı eszközök, arra alkalmasak, hoy a folalkoztatás csökkenést meakadályozzák. A folalkoztatás növekedésre a lenyel példa is jó yakorlatul szolálhat hasonlóan az osztrákhoz, kieyensúlyozó aktív folalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásával valósította me a folalkoztatás folyamatos növekedését. Az orszáok yakorlatát áttekintve tanulsáos részprojekteket, yakorlatokat látunk, ami jól adaptálható lehet a mayar munkaerıpiac számára, mé ha nem is szükséképpen a folalkoztatás növekedésének az elıseítését céloznák. Ilyen yakorlatokat yőjtöttünk eybe és soroltunk fel a tanulmány utolsó fejezetében.
A jó yakorlattal szoláló orszáok nay részében a folalkoztatás növekedés a yors azdasái növekedés következménye volt, a azdasái növekedést követte, sok esetben naymértékben mayarázta is a folalkoztatás növekedését. Nem volt a vizsált orszáok között ey sem, ahol a folalkoztatás növekedés képes lett volna meelızni a azdasá növekedését és a azdasái környezetet kedvezıbb irányba tolta volna. A folalkoztatás növekedésének tehát a azdasái növekedés feltétele. A rövidtávon yors azdasánövekedés nem eleendı a sikeres és tartós folalkoztatás növekedéshez. Aktív folalkoztatáspolitika hiányában a azdasái recesszió hatására az elıny elvész, ez az ír példa alapján jól látszik, de a spanyol vay a szlovák példa is ezt mutatja, miközben részleesen meırizte a növekedés elınyeit. 5
Executive summary Hunary with its low level of employment needs impetus to chane the pattern of bein low employment country. The present research aims at revealin the experience of the OECD countries with fast employment boost in the recent decade. Most countries with fast employment increase are non-european countries while the present study, followin a careful selection method will focus at a set of countries which serve with relevant lessons for Hunary. The study will investiate the labour market experiences of two non-european countries: Chile and Israel; two European borer countries with fast economic upturn: Spain and Ireland; two EU countries with fast employment increase: Poland and Slovakia; and one European core country with balanced employment rowth. Comparative statistical analysis of the labour market indicators of the selected countries and some economic indicators as context will be studied in details in comparison to the Hunarian data. Detailed country studies investiate the institutional and financial backround and reulation of each particular countries labour market to identify the drives and impediments of fast labour increase. Finally the paper draws some lessons in order to identify the basic need for Hunarian labour market. Main conclusions of the paper are the followin: Lookin at the fast employment increase economic structure and stae of development, employment structure and employment policies need to be taken into consideration. A well functionin active labor market policy needs also relevant budet that is essential in this reard. Lack of sufficient budet hinders the successful employment policy. To follow the revealed ood example of Austria needs considerable budet that is a serious impediment in followin the Austrian model. In addition, the structure of Austrian labour market with its hih level of employment and hih share of part time employment differs considerable from the Hunarian labour market. Employment policies in Austria are not employment stimulatin measures but serve to stop employment decrease Similarly to Austria, the employment policy of Poland is a ood example how to balance the labour market. There is a ood selection of pilot projects that are not particularly employment encourain measures but add to the proper functionin of the labour market. hat will be presented in the last section of the report. The main lesson of the report proves that employment development was the consequence of economic development in each case of countries investiated. Economic rowth is a prerequisite for employment rowth. Fast employment rowth in short run is not sufficient enouh to sustain stable employment rowth. Lack of sufficient active labour market policy results in labour market decrease in case of stanation or crisis as this has been the case with Ireland but also in Spain or in Slovakia.
7
Bevezetés Az európai és Európán kívüli OECD orszáokban eltért a millennium óta eltelt évtizedben a folalkoztatás növekedés mértéke és módja. A mayar folalkoztatási ráta ebben az idıszakban az orszáok között a lealacsonyabbak eyike volt és tartósan elmaradt a növekedés üteme az európai, más réióbeli EU orszá és távolabbi orszáok növekedésétıl. A kutatás célja azoknak az OECD taállamoknak a vizsálata, ahol yors volt a folalkoztatás bıvítése; vizsáljuk a sikeres folalkoztatás bıvítı yakorlattal rendelkezı orszáok példáját, a siker okait és részletes mayarázatát. A kutatás célja annak a feltárása, elemzése hoy ezek a sikeres folalkoztatás növekedést mutató yakorlatok milyen tanulsáal szolálhatnak a hazai folalkoztatáspolitika számára, alkalmazhatóak-e a mayar környezetben és yakorlatban. A tanulmány kísérletet tesz a yors növekedést mutató orszáok vizsálata alapján arra, hoy a mayar folalkoztatáspolitika lehetsées változtatásának irányát, módját seítı javaslatot foalmazzon me. A tanulmány az elmúlt tíz év során az OECD taállamok közül a leyorsabb folalkoztatás bıvítést realizáló orszáok sikerének részletes elemzı bemutatására vállalkozik, mennyiséi és strukturális szempontból elemzi a növekedést, vizsálva, hoy az mekkora létszámot érintett, mi volt a növekedés forrása, milyen szerkezetben, korosztályban, folalkoztatási viszonyok és formák keretében növekedett a folalkoztatás. Vizsáljuk emellett a növekedés azdasái környezetét, sajátossáait és eredményét. A vizsálat során elsı lépésben mevizsáljuk az OECD orszáok folalkoztatás növekedésének az alakulását, és statisztikai eszközökkel pontosítjuk a sikeres növekedés értékelésének szempontjait, a növekedés fıbb mayarázatait. Az eljárás véén azonosítjuk a vizsálandó orszáokat. Ezt követi a második lépésben a kiválasztott orszáok folalkoztatás növekedésének összehasonlító statisztikai elemzése, a vizsált orszáok folalkoztatási szerkezetének és az elmúlt évtizedben tapasztalt változásoknak az elemzése, majd a kiválasztott orszáok létszámbıvítésének statisztikai vizsálatát követıen az eyes orszáok yakorlatát orszátanulmányok keretében vizsáljuk, azonosítva a leírható szabályozási, szakmapolitikai, intézményi, finanszírozási tényezıket. Véül a tanulmány befejezı részében azt vizsáljuk me, hoy a feltárt sajátossáok alkalmazhatóak-e a mayar környezetben, milyen eltérések és akadályok eredményezik a mayar és a vizsált orszáok között az eltéréseket, és mindezek alapján a vizsált yors folalkoztatatás növekedést mutató orszáokkal összehasonlítva a hazai folalkoztatás növekedés lehetıséeire vonatkozó tanulsáokat foalmazunk me. Oranisation for Economic Cooperation and Development: Gazdasái Eyüttmőködési és Fejlesztési Szervezet a vilá fejlett azdasáait tömörítı kormányközi szervezet, Mayarorszá 99 óta taja a szerveztenek.. A tanulmány elkészítéséhez nyújtott önzetlen és hasznos szakmai és módszertani hozzájárulásukért és tanácsaikért köszönettel tartozom Ádám Sándornak és Simon Dávidnak, hasznos lektori véleményéért és javaslataiért Tóth Gábornak. A dolozat technikai háttérmunkáiban, az extenzív adatyőjtésben és azok feldolozásában asszisztensként Greskovics Eszter mőködött közre. A tanulmányban mejelenı minden állításért a szerzı a felelıs.
A folalkoztatás alakulása az OECD orszáokban és között vizsáljuk a yors folalkoztatás bıvítést mutató orszáok yakorlatát és a tanulsáokat a mayar folalkoztatáspolitika számára. Melyek lehetnek azonban ezek az orszáok? A kiválasztás szempontjai korántsem eyértelmőek, és természetesen nem mindey számunkra, hoy menyire sikerül ondosan kiválasztani azokat az orszáokat, amelyeket részletesen vizsálni kívánunk. Ezért a kiválasztás szempontjainak és processzusának külön fejezetet szentelünk. Gondos többlépcsıs eljárásra van szüksé annak kiválasztásához, hoy melyek a tanulmányban vizsálandó yors folalkoztatás növekedést mutató, Mayarorszá számára sikeresnek tőnı orszáok és példák. Eljárásunk során a vizsálandó és a mayarorszái folalkoztatás bıvítés lehetısée számára példaként állítandó yakorlatot keressük a több lépésben vérehajtott összehasonlító eljárás seítséével. Ezért mindenekelıtt a folalkoztatás növekedésének alakulását vizsáljuk az OECD orszáokban az elmúlt évtizedben.. A leyorsabb folalkoztatás bıvítést realizáló orszáok azonosítása A folalkoztatás növekedésének vizsálatakor lealább két olyan peremfelvételt fiyelembe kell venni, amely a folalkoztatás növekedését befolyásolja. Eyrészt ey orszá azdasái növekedése, másrészt a folalkoztatás adott szintje összefü a folalkoztatás bıvülés lehetıséével. Eltekintve tehát olyan intézményi és szabályozási feltételektıl, melyek javíthatják a folalkoztatás szintjét és a növekedés lehetıséét, a vizsálandó orszáok kiválasztásakor ezek a szempontok mehatározóak a folalkoztatás növekedésében. Lehetsées olyan maas folalkoztatási szintő orszá, melynek yakorlata annak ellenére hasznos példával szolálhat, hoy az nem tartozik a leyorsabb folalkozatás növekedést mutatók közé, s az is könnyen lehet, hoy olyan orszában látunk yors folalkoztatás bıvülést, ahol a azdasái környezet nayon eltér a mayarorszáitól. Leeyszerőbb kiválasztási szempontunk az összes OECD orszá számbavétele és a folalkoztatás növekedése szerinti sorba rendezése lehet. Ezt mutatja be az. ábra. Az orszáok sorrendjét vizsálva eyértelmő Mayarorszá kedvezıtlen folalkoztatási helyzete, az OECD orszáok közül a vizsált éves idıszakban Mayarorszáon volt Japánnal eyütt a lekedvezıtlenebb a folalkoztatás alakulása. Mí az orszáok többséében növekedést látunk, vay lealábbis stanálást, Mayarorszáon év alatt a folalkoztatás érzékelhetıen (,%-kal) csökkent. Fiyelemreméltó, hoy a vizsált éves idıszakban a leyorsabb folalkoztatás növekedést az Európán kívüli OECD orszáokban láthattuk, kiuróan yors volt a növekedés Chilében és Izraelben (mehaladta a 3 százalékot), yors volt Ausztráliában, Új-Zélandon, Mexikóban és Kanadában is (5-5 százalék között). Az európai orszáok közül a éves idıszakban a folalkoztatás Luxemburban és Spanyolorszában nıtt a lenayobb mértékben ( százalék körül), valamint Göröorszában, Lenyelorszában (% körül). Mayarorszáon mint láttuk csökkent a folalkoztatottak száma, ettıl kevéssel maradt el az idıszak eészére vizsálva Dánia, Portuália és Észtorszá az idıszak eészében lényeében stanált a folalkoztatás. Csehorszában vay Finnorszában kicsit jobb a folalkoztatás alakulása, év alatt szerény növekedést látunk. Az Európán kívüli OECD orszáok nay részében yors volt a folalkoztatás növekedése a éves idıszakban, de Japánban mé a mayarorszáit is mehaladta a folalkoztatás csökkenése, és az USA folalkoztatása stanált az idıszak eészét tekintve. 9
. ábra Az OECD orszáokban a folalkoztatottak számának a változtatása, összes folalkoztatott, - között*, % folkoztatottak létszámváltozása, % 35 3 5 5 5 95 9 Chile Izrael Ausztrália Luxembur Spanyolorszá Új Zéland Mexikó Kanada Göröorszá Lenyelorszá Korea Szlovák K. Ausztria Svájc / Írorszá Franciaorszá Norvéia Belium Olaszorszá Izland Svédorszá Hollandia OECD Szlovénia* Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások. * Szlovénia 3- A - közötti idıszak azonban maába folalja a pénzüyi és reálazdasái válsá idıszakát is, amely a vizsált orszáokat nayon eltérıen érintette, és a folalkoztatáspolitika válasza is eltérı volt. Az orszáok ey részében a válsáintézkedések mellett sikerült a folalkoztatás szintjét meırizni vay lealábbis mérsékelt volt a visszaesés, más orszáokban jelentıs volt a folalkoztatás csökkenése. Az orszáok ey részében a válsá munkapiaci hatása kisebb volt, másutt a korábbi eredményeket átmenetile nayon rontotta, íy a teljes idıszak folalkoztatásának növekedésében és az orszáok összehasonlításában ezeket a szempontokat is fiyelembe kell vennünk, ha a folalkoztatás növekedés jó példáit és tanulsáait kívánjuk vizsálni. Ezért az összehasonlításhoz mevizsáltuk, a válsáot meelızı 7 éves idıszakban, -7 között melyek voltak a leyorsabb folalkoztatás bıvítést mutató orszáok. Ezt mutatja me a. ábra. Eszerint a válsá elıtt yors növekedést mutató, és a válsá által érzékenyen érintett európai orszáokat találjuk az élen. Íy Spanyolorszában és Írorszában nıtt -7 között a leyorsabban a folalkoztatás (3, illetve 5 százalékkal), ezeket követik az Európán kívüli orszáok (Chile, Izrael, Új-Zéland, Ausztrália), majd Göröorszá és Izland következik, és az új EU taorszáok közül Észtorszá (közel 5 %-os növekedéssel). Az Európán kívüli orszáok közül Chile, Izrael, Új-Zéland, Ausztrália is az élen találhatóak. Mayarorszáon a válsáot meelızıen is alacsony volt a folalkoztatás növekedése, hasonlóan Dániához, Portuáliához, mí Japánban és Törökorszában csökkent a folalkoztatás. Németorszá Törökorszá Eyesült Kir. Finnorszá Cseh K. USA Észtorszá Portuália Dánia Mayarorszá Japán
. ábra Az OECD orszáokban a folalkoztatottak számának a változtatása, összes folalkoztatott, -7 között*, % folkoztatottak létszámváltozása, % 35 3 5 5 5 95 Spanyolorszá Írorszá Chile Izrael Új Zéland Ausztrália Göröorszá Izland Észtorszá Kanada Mexikó Luxembur Szlovák K. 7/ Olaszorszá Franciaorszá Korea Ausztria Szlovénia* OECD Norvéia Svédorszá Svájc Belium Lenyelorszá Finnorszá USA Hollandia Eyesült Kir. Cseh K. Németorszá Portuália Dánia Mayarorszá Japán Törökorszá Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások. *Szlovénia 3-7 A sikeres folalkoztatás növekedést mevalósító orszáok példájának az azonosításához tovább kell árnyalnunk a szelekciós szempontjainkat. Nem eleendı a folalkoztatottak számának a növekedését vizsálni, azt is mevizsáltuk, hoy az elmúlt évben az orszáok folalkoztatási rátájának alakulása szerint milyen képet kapunk. Az eredmény valamelyest eltér az elızıektıl, ezt a 3. ábra mutatja be. A folalkoztatási ráta is csökkent Mayarorszáon az elmúlt éves intervallumban, a folalkoztatási rátát vizsálva azonban Mayarorszá közel van az OECD orszáok átlaához, és nem az alsó középmezınybe tartozik. Az élmezınyt vizsálva a folalkoztatási arány is leyorsabban Chilében növekedett az elmúlt év alatt, hasonlóan a létszám yors növekedéséhez, de a folalkoztatási ráta alakulása esetében már nem jellemzı az Európán kívüli OECD orszáok mehatározó helyezése. A folalkoztatási ráta az európai orszáok közül Németorszában, Lenyelorszában, Göröorszában, Ausztriában, Olaszorszában emelkedett a leyorsabban, de kevéssel marad el ettıl Szlovénia, Hollandia, Luxembur, Franciaorszá, Szlovákia és Spanyolorszá. Az Európán kívüli orszáok közül Izraelben volt mé erıteljes a folalkoztatási ráta növekedése. A folalkoztatási ráta az elmúlt éves idıszakban különösen nayot esett az USA-ban, Izlandon, Írorszában, Portuáliában, az Eyesült Királysában, Dániában és a skandináv orszáok közül Svédorszában és Norvéiában is.
3. ábra Az OECD orszáok folalkoztatási rátájának a változása, összes folalkoztatott, - között*, százalékpont t - n o p,% sa z á lto á v ta r á - si tá - z ta o lk - la fo - - á á e l ra rsz rsz Iz e to e lo é m y N e n L ile h C á rsz o rö ö G tria lia sz trá u A sz u A á rsz o sz la O * ia é n v z lo S ia d r. n u á K á d a n n b la rsz k re á o e m o á rsz v é la o p lo H x u c ia L n z lo o Z K Ja y j S n Ú ra a F p S m iu e l B á rsz o n in F a d ó jc a ik á n a e x v S K M Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások. *Szlovénia 3- á rsz to sz É. K h se C á D C rsz E ro O a y a M á rsz o é d v S iṙ K lt e sü y E é ia rv o N á rsz o k rö ö T lia á rtu o P ia n á D á rsz Íro d n la Iz A S U Az elızıekhez hasonlóan mevizsáljuk, hoyan alakult a -7 közötti idıszakban, a válsáot meelızı 7 évben a folalkoztatási ráta az OECD orszáaiban. Ezt a. ábra mutatja. A -7 közötti idıszakra vizsálva a folalkoztatási arány változását nayon eltérı képet látunk a folalkoztatási arány teljes idıszakra vizsált változásához képest. A folalkoztatási ráta csak kevés orszában csökkent, Mayarorszá az alsó középmezınybe tartozott a válsáot meelızı idıszakban is, a folalkoztatási arány szerény növekedése mellett. A folalkoztatási ráta yors növekedésével az élvonalba tartozott Spanyolorszá, Észtorszá, Göröorszá, Olaszorszá, Írorszá. Az európai orszáok közül a yorsan növekvı és a válsá idıszakában érzékenyen érintett és visszaesett orszáok mellett a folalkoztatási ráta számottevıen nıtt Szlovákiában, Németorszában, és nem sokkal marad el Ausztria, Finnorszá, Franciaorszá.
. ábra Az OECD orszáok folalkoztatási rátájának a változtatása, összes folalkoztatott, -7 között*, százalékpont -7 t n o p,% sa z á lto á v ta - r á si - tá - z ta o lk la fo á rsz lo o y n a p S á rsz to sz É á rsz o rö ö G á rsz o sz la O d * n ia é la é n Z v j Ú z lo S. á K lia á rsz k tria á trá rsz sz v Íro sz z lo u e to u A S A é m N ile h C á e l ra rsz o Iz n in F á rsz o c ia n ra F a d a ia a re d n o n a K K la o H á rsz e lo y e n L n á p Ja r u á á m b rsz rsz iu e m o x é d ro e l a u v L S y B a M Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások. *Szlovénia 3- d n la Iz D C E O ó ik e x M. K h se C ia n á D jc á v S iṙ K lt e sü y E lia á rtu o P é ia rv o N A S U á rsz o k rö ö T A folalkoztatás növekedését és a folalkoztatási rátákat a fenti mefontolásokat összeezve a -7, illetve - közötti idıszakra vizsálva a lesikeresebb folalkoztatás növekedést mutató orszáoknak a következık mutatkoznak. Az. táblázat a leyorsabb folalkoztatás növekedést mutató orszáokat összezi, amelyben a vizsált éves idıszakban lesikeresebb orszáokat, és a válsáot meelızı idıszakban mutatott növekedést külön is memutatjuk.. táblázat Leyorsabb folalkoztatás növekedést mutató OECD orszáok -, illetve - 7 között Európában és Európán kívül folalkoztatás növekedése - között, % folalkoztatás növekedése -7 között, % Európa Luxembur,5 Spanyolorszá 3,7 Spanyolorszá 9,3 Írorszá 5,3 Göröorszá, Göröorszá 5, Lenyelorszá, Izland, Szlovák Közt., Észtorszá 3, Ausztria, Európán kívül Chile 3,7 Chile,5 Izrael 3, Izrael, Ausztrália 3, Új-Zéland 9, OECD átla, OECD átla 7, Mayarorszá 97,9 Mayarorszá,7 Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások A folalkoztatás növekedése mellett azt is mevizsáltuk, hoy a folalkoztatás fontos indikátorában, a folalkoztatási ráta alakulásában melyik orszáok mutatták a lenayobb növekedést, s láttuk, hoy nem szükséképpen esik eybe a folalkoztatás növekedés a ráta növekedésével, és eltér a válsáot meelızı idıszakban az orszáok teljesítménye az idıszak eészében tapasztalttól. Ezt mutatja a. táblázat. 3
. táblázat Leyorsabb folalkoztatási ráta növekedést mutató OECD orszáok -, illetve -7 között Európában és Európán kívül folalkoztatási ráta emelkedése - között, % pont folalkoztatási ráta emelkedése -7 között, % pont Európa Németorszá 5,5 Spanyolorszá 9,7 Lenyelorszá, Észtorszá,3 Göröorszá 3,7 Göröorszá 5,5 Ausztria 3,3 Olaszorszá,7 Olaszorszá 3, Szlovénia*,3 Európán kívül Chile, Új-Zéland,7 Izrael,9 Ausztrália 3,3 OECD átla -, OECD átla, Mayarorszá -, Mayarorszá,9 Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások Az eddiiek alapján kiválaszthatjuk a vizsálandó orszáokat: az eredeti hipotézis szerint a leyorsabb folalkoztatás növekedést mutató orszáokat sikerült a vizsálandó idıszakra azonosítani a létszámnövekedés, illetve a folalkoztatási ráta növekedése szerint. Azt yanítjuk azonban, hoy a fenti eljárás szerint azonosított leyorsabb folalkoztatás növekedést mutató orszáok vizsálatától várt eredmények alapján mé bizonytalannak tőnik a tanulsáok és jó yakorlatok meismerése. Az orszáok kiválasztásához további vizsálódás tőnik szükséesnek. A folalkoztatás növekedést befolyásolja ey orszá már elért folalkoztatási szintje, amit a folakoztatási ráta mutat. Maas folalkoztatási ráta mellett a mé elérhetı folalkoztatás növekedés sikeres és eredményes folalkoztatáspolitika mellett is szerényebb lehet, alacsonyabb folalkoztatási szint mellett több a növekedési tartalék, a folalkoztatás több lehetsées módon is növekedhet, és a yors növekedési ütem sem szükséképpen takar sikeres és követendı folalkoztatáspolitikát. Ezért mevizsáltuk az OECD orszáok folalkoztatási arányát a kutatás idıtávját jelentı és közötti idıszak elején és véén. Ezt mutatja me az 5. ábra. Az orszáokat a. évi folalkoztatási ráta alapján rendeztük sorba. Az orszáok között jelentısek a különbséek, -ben a lealacsonyabb folalkoztatási rátájú orszáokban az arány ali 55% volt, az élenjárók esetében 75% körüli, -ben folakoztatási ráta naysáa alapján serehajtó orszáokban az arány % körül volt, az élbolyban nem volt jelentıs emelkedés, miközben átrendezıdést láthatunk. Mayarorszá az OECD orszáok között eyedül a rendkívül alacsony folalkoztatással jellemezhetı Törökorszáot elızi me és a folalkoztatási ráta az elızıekben látottak szerint (3. ábra) kicsit csökkent is. A tanulmányban a továbbiakban mekülönböztetjük a maas és az alacsony folalkoztatási szintő orszáokat, az elıbbiekbe azok az orszáok tartoznak, ahol a éves idıszakban a folalkoztatási ráta -7 százalék közé esett, és az alacsony folalkoztatási szintő orszáokat, ahol a folalkoztatási ráta 5- százalék közé esett a év alatt. (Néhány orszá kicsit kiló ezekbıl a sávokból, de ez érdemi eltérést nem jelent, az orszáok nay része jól besorolható a fenti két csoport valamelyikébe.) A yors folalkoztatás növekedést mutató orszáok ey részében alacsony a folalkoztatási arány, itt volt jelentıs a növekedés tartaléka, lehetısée. Az alacsony folalkoztatási rátájú orszáokban Mayarorszá kivételével mindenütt emelkedett a folalkoztatási ráta és a növekedés jelentıs mértékő volt. Eszerint Izrael, Göröorszá,
Spanyolorszá, Chile, Lenyelorszá, Szlovákia és Olaszorszá is azok közé az orszáok közé tartozik, ahol yors volt valamilyen vizsálódás szerint a folalkoztatás növekedése. Hollandia, Ausztria vay Németorszá viszont nem tartozik az alacsony folalkoztatási rátájú orszáok közé, méis jelentıs volt ezekben az orszáokban a folalkoztatási ráta emelkedése. 5. ábra Az OECD orszáok folalkoztatási rátája -ben és -ben, összes folalkoztatott, -7 között*, % folalkoztatási ráta 9 5 75 7 5 55 5 5 Izland Svájc Norvéia Hollandia Dánia Svédorszá Ausztrália Új-Zéland Ausztria Kanada Németorszá Eyesült Kir. Japán Finnorszá USA Szlovénia* Portuália Luxembur Cseh K. OECD Franciaorszá Korea Belium Észtorszá Írorszá Mexikó Izrael Göröorszá Spanyolorszá Chile Lenyelorszá Szlovák K. Olaszorszá Mayarorszá Törökorszá Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások. *Szlovénia 3-. A folalkoztatás alakulásának a trendje a - idıszakban A - közötti idıszak folalkoztatás növekedése az orszáok ey részében többé-kevésbé töretlen és folyamatos volt, mí az orszáok ey jelentıs részében az eltelt éves idıszak több szakaszra bontható, és az eyes idıszakokban élesen elkülönülı folalkoztatáspolitikai eszközök és azdasái környezet mellett eltér a folalkoztatás növekedési üteme. Ez értelemszerően a teljes idıszakra lassabb növekedést eredményezhet, sikeres folalkoztatáspolitikai, intézményi környezetben is. Az orszáok mindeyikét érintette 7 után a pénzüyi válsá és azdasái recesszió és nyomában a azdasái és munkaerıpiaci visszaesés, eltérı volt azonban a visszaesés és a válsá kezelés eszközeinek sokasáa. A statisztika eszközeivel ezért részletesen vizsáljuk az eyes OECD orszáok elmúlt évében a folalkoztatás növekedésének a trendjét, és a statisztikai vizsálat alapján leszőrhetı tanulsáokat. Határozottan elkülöníthetı csoportokat alkotnak a vizsált orszáok a növekedés trendjét vizsálva, minden orszáot ey csoportba sorolva azonosítunk. A folalkoztatás növekedése folyamatos volt, lineáris trendet követett az orszáok ey részében a teljes vizsált idıszakban, - között. (3. táblázat) Az orszáok ey másik csoportjában a válsá idıszaka jelentıs visszaesést okozott a folalkoztatottak számában, de a növekedés a válsáot meelızı idıszakban, -7 között folyamatos volt, erre az idıszakra lineáris trendet követett. (. táblázat) Az orszáok ey harmadik csoportjában a -es évek elejének a visszaesése után a válsá idıszakái, a 3-7 idıszakra mutatható ki folyamatos növekedés. (5. táblázat) Véül néhány olyan orszá is azonosítható volt, ahol 3-i nem volt számottevı növekedés, ezt követıen azonban a válsá ellenére folyamatos volt a növekedés. (. táblázat) Eszerint néy orszá-csoportot azonosíthattunk, ahol a folalkoztatás eyenletes, lineáris növekedése eltérı idıszakra volt jellemzı. Ezt összeezzük az alábbiakban. Az eyes orszá csoportokra mevizsáltuk a teljes vizsált 5
idıszak eészére (--re) és az eyes orszáok, illetve orszá-csoportok esetében a lineáris növekedési periódusban jellemzı folalkoztatás növekedést. (Az. mellékletben mutatjuk be részletesen az eyes orszáok folalkoztatás növekedésének az alakulását és trendjét a vizsált idıszakban.) Az orszáokat a teljes --es idıszakban mutatott folalkoztatás növekedés alapján rendeztük sorba, ahoy ezt az. ábra. A továbbiakban ezt a sorrendet és azoknak a részidıszakoknak a folalkoztatás növekedését eyütt mutatjuk be, amikor az adott orszában folyamatos, lineáris folalkoztatottsá növekedés volt jellemzı. Fiyelemreméltó, hoy a teljes --es idıszakban folyamatosan növekvı folalkoztatottsái trendet mutató orszáok között különösen az Európán kívüli OECD orszáokat találunk, az Európán kívüli OECD orszáok zömében yors volt a növekedés. Íy Chilében vay Izraelben a folalkoztatottak létszáma átlaosan évi 3 százalék fölötti arányban nıtt, Ausztráliában a növekedés,% volt, de a többi orszá is évi % feletti létszámbıvülést látunk. Az európai OECD orszáok között Luxemburban volt maas az éves növekedés, a többi orszá évente átlaosan százalékkal bıvítette a folalkoztatottsáát, az Eyesült Királysában volt alacsonyabb a növekedés. Ezt összeezzük a 3. táblázatban. 3 3. táblázat --es idıszakban lineárisan növekvı folalkoztatottsáot mutató orszáok folalkoztatásának alakulása, % A vizsált idıszak eészére - Folalkoztatá Évi átlaos s növekedés folalkoztatás összesen növekedés Lineáris növekedési idıszakra - Folalkoztatá Évi átlaos s növekedés folalkoztatás összesen növekedés Chile 3,7 3, 3,7 3, Izrael 3, 3, 3, 3, Ausztrália 3,, 3,, Luxembur,5,,5, Új-Zéland,,,, Mexikó 7,,7 7,,7 Kanada 3,7, 3,7, Korea,5,,5, Ausztria,,,, Svájc 9,9, 9,9, Franciaorszá 9,, 9,, Belium,7,9,7,9 Eyesült Királysá 5,,5 5,,5 Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások Az orszáok ey csoportjában a válsá elıtti idıszakban rendkívül yors volt a folalkoztatás növekedése, ide tartozik Spanyolorszá, Írorszá (,5, illetve 3, százalékos éves átlaos növekedéssel), és elé yors volt a növekedés Göröorszában is (% felett). Észtorszában is maas volt a folalkoztatás átlaos növekedése, (közel %). A azdasái válsá következtében jelentısen visszaesett a folalkoztatás ezekben az orszáokban, ami a 3 Ezekben az orszáokban értelemszerően nem tért el a lineáris növekedési szakasz a teljes idıszak növekedési ütemétıl, hiszen azzal eybeesett, a többi orszá-csoportot bemutató táblázatokkal összehasonlíthatósá kedvéért azonban itt is közöljük.
teljes idıszakban a növekedés ütemét visszahúzza. Uyanebbe a csoportba esnek azonban olyan orszáok is, ahol a válsáot meelızı idıszakban bár nem volt kiuróan maas, de elé yors volt a folalkoztatás növekedése, és a válsá hatására a növekedés visszaesett. Ilyen orszá Olaszorszá, Szlovákia, Szlovénia, Finnorszá, és az USA is. Mayarorszá is ebbe a csoportba tartozik, de a válsáot meelızı idıszakban is messze elmaradt az éves átlaos folalkoztatás növekedés a többi orszáétól (ali,% éves növekedéssel), az idıszak eészében pedi a folalkoztatás évi átlaban,%-kal csökkent. Ezt mutatja be a. táblázat.. táblázat -7 idıszakban* lineárisan növekvı folalkoztatottsáot mutató orszáok folalkoztatásának alakulása, % A vizsált idıszak eészére - Folalkoztatá Évi átlaos s növekedés folalkoztatat összesen ás növekedés Lineáris növekedési idıszakra -7 Folalkoztatá Évi átlaos s növekedés folalkoztatat összesen ás növekedés Spanyolorszá 9,3,9 3,7,5 Göröorszá,, 5,, Szlovák K.,,,,7 Írorszá 9,9, 5,3 3, Olaszorszá 7,, 9,3,3 Szlovénia* 5,9, 7,7,5 Finnorszá 3,, 5,9, USA,, 5,, Észtorszá 99, -, 3,,9 Mayarorszá 97,9 -,,7, Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások. *Szlovénia 3- A -es évek elejének azdasái visszaesését követıen, és a válsá idıszakái különösen yors volt a növekedés Izlandon (3,% évente), de Norvéia és Hollandia is,5- % közötti folalkoztatás növekedést mutat, az idıszak eészére azonban a növekedés ezekben az orszáokban nem volt kiemelkedı, néhány orszában csökkent a folalkoztatás. A mayarorszáihoz hasonló lassú folalkoztatás növekedést látunk Portuáliában és Japánban 3-7 között, amikor eyébként ezekben az orszáokban is lineárisan növekvı volt a folalkoztatás. (5. táblázat) 7
5. táblázat 3-7 idıszakban* lineárisan növekvı folalkoztatottsáot mutató orszáok folalkoztatásának alakulása, % A vizsált idıszak eészére - Folalkoztatá Évi átlaos s növekedés folalkoztatat összesen ás növekedés Lineáris növekedési idıszakra 3-7 Folalkoztatá Évi átlaos s növekedés folalkoztatat összesen ás növekedés Norvéia 9,,9 7,7,9 Izland,7,7 3,5 3, Svédorszá,,7,9, Hollandia*,5,,9, Cseh K.,9,3 3,,9 Portuália 9,7 -,,9, Dánia 9,7 -, 3,,9 Japán 95, -,5,, Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások. * Hollandia -7 Véül három orszában a folalkoztatás növekedés 3, illetve után indult be, a válsá hatására nem érzıdött visszaesés a folalkoztatásban. Két orszában, Lenyelorszában és Törökorszában határozott és yors (átlaosan évi,%-os) folalkoztatás növekedést látunk a 3 utáni idıszakra, Németorszában ennél szerényebbet (átlaosan. százalék). Ezt a. táblázat mutatja.. táblázat 3- idıszakban lineárisan növekvı folalkoztatottsáot mutató orszáok folalkoztatásának alakulása, % A vizsált idıszak eészére - Folalkoztatá Évi átlaos s növekedés folalkoztatat összesen ás növekedés Lineáris növekedési idıszakra 3- Folalkoztatá Évi átlaos s növekedés folalkoztatat összesen ás növekedés Lenyelorszá,,,, Németorszá 5,7, 7,, Törökorszá* 5,, 5,, Forrás: OECD online adatbázis adatai alapján vézett számítások. Törökorszá - A folalkoztatás növekedését, az okokat és a mayarázatokat annak fiyelembevételével kell vizsálnunk, hoy ey orszá milyen folalkoztatáspolitikai eszközöket alkalmaz általában, és a vizsált folalkoztatás növekedési idıszakban..3 GDP és folalkoztatás növekedés Az orszáok ey részében a folalkoztatás növekedését nayrészt intézményi feltételek és folalkoztatáspolitikai eszközök motiválták, az orszáok ey másik részében a vizsált idıszak yors növekedése vezérelte a folalkoztatás emelkedését. Mindezt a folalkoztatás kialakult szintje, a folalkoztatási ráta naysáa is jelentısen befolyásolhatja.
Ezért a szelekció utolsó lépéseként vizsáltuk az eyes orszáokban a azdasái növekedés és a folalkoztatási ráta alakulása közötti kapcsolatot. A fentiekben bemutatott növekedési trendek alapján kialakított néy orszá csoport szerint vizsáljuk, hoy a folalkoztatás milyen azdasái növekedési feltételek mellett valósult me, és mindezek mellett hoyan alakult a folalkoztatási ráta. (A. mellékletben mutatjuk be részletesen az eyes orszáok folalkoztatási rátájának és a GDP növekedésének az alakulását a vizsált idıszakban.) Az elızıekben azonosított orszá-csoportokon belül az orszáok ey részében maas a folalkoztatási ráta, másutt alacsony, ahoy azt az. alpontban láttuk. A csoportok mindeyikén belül különválasztjuk az alacsony és a maas folalkoztatottsái szintő orszáokat, az elıbbibe az 5-% folalkoztatási rátájú orszáok tartoznak, az utóbbiba a -7 százalékos folalkoztatási rátájú orszáok. (Néhány orszá, íy Svájc vay Izland kiló a felsı korlát fölé.) Az utolsó csoportba alacsony és nayon alacsony folalkoztatottsái szintő orszáok kerültek, ahol az alacsony szint 5-% folalkoztatási rátát jelent, és a nayon alacsony folalkoztatottsái szintő orszáok folalkoztatási rátája -% közé esik. Véül az elsı csoportba tartozott a nem európai orszáok zöme, íy különválasztottuk az európai és a nem európai orszáokat két külön ábrába. A GDP alakulásával a folalkoztatási ráta változása eyes orszáok esetében eyütt mozo, de nem mindenütt. Az alábbiakban orszá-csoportonként mekülönböztetjük az alacsony és a maas folalkoztatottsái rátájú orszáok folalkoztatásának a változását, és memutatjuk eyben a GDP alakulásának a trendjét is. Az Európán kívüli yorsan és folyamatosan növekvı folalkoztatást mutató orszáokban a folalkoztatási ráta és a növekedés alakulását a. ábra mutatja. Az ábra bal oldalán az alacsony folalkoztatási rátájú orszáokat látjuk, a jobb oldalon a maas folalkoztatási rátájúakat. A folalkoztatási ráta az orszáok nay részében yorsan növekszik, Mexikó és Korea esetében lassabban. Az alacsonyabb folalkoztatási rátájú orszáokban a GDP növekedési üteme yorsabb volt, és az orszáok eyikében sem látunk a válsá hatására csökkenı GDP-vel eyütt jelentısebb folalkoztatási ráta csökkenést. A maasabb folalkoztatási rátájú orszáokban alacsonyabb, de állandó GDP növekedési ütem és kisebb visszaesés volt, és érzékelhetı a válsá hatására visszaesés (de a lineáris növekedési trend illeszkedése mé szinifikáns maradt). Az Európán kívüli OECD orszáok közül ebben a meközelítésben is Chile és Izrael növekedése a leerıteljesebb. 9
. ábra A folalkoztatási ráta és a GDP alakulása -, Európán kívüli lineáris folalkoztatás növekedést mutató orszáok - között Alacsony folalkoztatási szintő orszáok folalkoztatási ráta Maas folalkoztatási szintő orszáok 7 7 folalkoztatási ráta 7 % 5 5 5 Chile Izrael Mexikó Korea 7 % Ausztrália Új Zéland Kanada 5 5 3 5 7 9 3 5 7 9 GDP növekedés GDP növekedés % - Chile Izrael Mexikó Korea % - Ausztrália Új Zéland Kanada - - - 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9-3 5 7 9 Az európai yorsan és folyamatosan növekvı folalkoztatást mutató orszáokban a GDP és a folalkoztatási ráta alakulását a 7. ábra mutatja, az alacsonyabb folalkoztatási rátájú orszáokat itt is az ábra bal panelja mutatja. Ezekben az európai orszáokban stabil növekedés mellett nem csökkent a folalkoztatás a válsá idıszakában. A maas folalkoztatási rátájú orszáok közül Ausztria és az alacsonyabb folalkoztatási rátájú orszáok közül Belium folalkoztatási rátája növekedett viszonyla yorsan. Ausztria mindenképpen kiemelkedıen yorsan növekszik, és a növekedés a GDP növekedéssel eybeesik, a visszaesést nem követi. Azt látjuk eltérıen az Európán kívüli orszáoktól hoy a GDP jobban növekedett azokban az orszáokban, ahol a folalkoztatási ráta maasabb volt. Ez mindenképpen fiyelemreméltó, és arra utal, hoy eltér az orszáok munkapiaca és intézményi mőködése.
7. ábra A folalkoztatási ráta és a GDP alakulása -, európai lineáris folalkoztatás növekedést mutató orszáok - között Alacsony folalkoztatási szintő orszáok % 5 5 5 5 folalkoztatási ráta Luxembur Franciaorszá Belium Maas folalkoztatási szintő orszáok 79 77 75 73 % 7 9 7 folalkoztatási ráta Ausztria Svájc Eyesült Kir. 5 3 5 7 9 5 3 5 7 9 GDP növekedés GDP növekedés % Luxembur Franciaorszá % Ausztria Svájc Belium Eyesült Kir. - - - - - 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9-3 5 7 9 A. ábra mutatja azokat az orszáokat, ahol változó volt a trend, a válsá hatása erıs volt, de folyamatos, lineáris folalkoztatás növekedés volt -7 között. Hasonlóan az elızıhöz az alacsonyabb folalkoztatási rátájú orszáokat az ábra bal oldalán látjuk. Ebben az orszá-csoportban találjuk a válsáot meelızıen yors folalkoztatás növekedést és jelentıs visszaesést mutató orszáokat. Óvatos mefontolásokra van ezért szüksé, hoy a folalkoztatás növekedés szempontjából hasznosítható tanulsáal szoláló orszáokat válasszunk ki, és vizsáljunk. Itt látjuk a mediterrán orszáokat, Spanyolorszában különösen yors volt a folalkoztatási ráta növekedése, de Göröorszá vay az alacsonyabb rátáról induló Olaszorszá folalkoztatási rátája is yorsan növekedett. Ebben a kateóriában találjuk a yorsan növekvı Szlovákiát is, de ide sorolható az alacsony folalkoztatási rátájú és a válsá elıtt kicsit növekvı folakozási rátájú Mayarorszá is. Az orszáok ey részében yorsan, vay nayon yorsan növekedett a azdasá, mí másutt lassú növekedés vay stanálás volt jellemzı a válsáot meelızıen, és erıs volt a visszaesés. A maas folalkoztatási rátájú és a válsái yorsan növekvı orszáok között találjuk a balti orszáokat, a különösen jó példával szoláló Írorszáot is, de az USA-t is, és az utóbbitól eltekintve yors növekedést látunk mindenütt a válsáot meelızıen.
. ábra A folalkoztatási ráta és a GDP alakulása -, változó trend, lineáris folalkoztatás növekedés -7között Alacsony folalkoztatási szintő orszáok % 5 5 5 5 5 3 5 7 9 folalkoztatási ráta Spanyolorszá Göröorszá Szlovák K. Olaszorszá Mayarorszá Maas folalkoztatási szintő orszáok 7 7 7 % 3 5 7 9 folalkoztatási ráta Írorszá Szlovénia* Finnorszá USA Észtorszá GDP növekedés GDP növekedés % Spanyolorszá Göröorszá Szlovák K. % Írorszá Szlovénia* Finnorszá Olaszorszá USA - Mayarorszá - Észtorszá - - - 3 5 7 9 Forrás: OECD.StatExtracts - 3 5 7 9 Az orszáok harmadik csoportját azok az orszáok adják, ahol a folalkoztatás változó és hullámzó volt a válsáot meelızı idıszakban, és jelentıs volta a válsá hatása. Ez a csoport nehezen kateorizálható, sokféle azdasái hátterő orszáot tartalmaz, ahol a folalkoztatás az évtized során jellemzıen nem növekedett jelentısen, nay hullámzások vay stabil, állandó, stanáló folalkoztatási ráta volt jellemzı a válsáot meelızıen, majd yors visszaesés következett az orszáok többséében. Ide a fejlett és maas folalkoztatási rátájú észak-európai orszáok tartoznak, ahol maas vay nayon maas volt a folalkoztatás aránya, és néhány inkább stanáló alacsony folalkoztatású orszá, például Portuália, és az orszáok azdasái növekedése is nayon eltérı volt (9. ábra).
9. ábra A folalkoztatási ráta és a GDP alakulása -, változó trend, lineáris folalkoztatás növekedés 3-7 között Alacsony folalkoztatási szintő orszáok 7 7 7 % folalkoztatási ráta Cseh K. Portuália Japán Maas folalkoztatási szintő orszáok % 7 7 7 7 folalkoztatási ráta Norvéia Izland Svédorszá Hollandia Dánia 3 5 7 9 7 3 5 7 9 % - - - GDP növekedés Cseh K. Portuália Japán % - - GDP növekedés Norvéia Izland Svédorszá Hollandia Dánia 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9-3 5 7 9 Véül az orszáok ey részében késıbb kezdıdött, de a válsáon keresztül is tartott a folalkoztatás növekedése. Ide a nayon alacsony folalkoztatási rátájú Lenyelorszá és az extrémen alacsony rátájú Törökorszá tartozik, és a szintén alacsonynak számító Németorszá is ide tartozik Lenyelorszá és Törökorszá yors, Németorszá alacsonyabb azdasái növekedés mellett tudta sikeresen növelni az évtized vééi a folalkoztatási rátáját. Ezt a. ábra mutatja. Az orszáok csoportosítása sok mindent mutat az eyes orszáok folalkoztatásának ey évtizedes alakulásáról és az. és a. mellékletben részletesen orszáonként memutatjuk a folalkoztatás növekedését és a folalkoztatási ráta és a GDP eyüttes alakulást is. Az OECD orszáok folalkoztatásának elmúlt évtizedét áttekintve a következı fejezetben részletesen vizsáljuk és azonosítjuk az elemzés és a hazai folalkoztatáspolitikai számára hasznos tanulsáokkal szoláló yors folalkoztatást mutató, részletesebben vizsálandó orszáokat. 3
. ábra A folalkoztatási ráta és a GDP alakulása -, változó trend, lineáris folalkoztatás növekedés 3- között Nayon alacsony folalkoztatási szintő orszáok 5 5 5 5 % 5 Lenyelorszá 3 5 7 9 folalkoztatási ráta Törökorszá Alacsony folalkoztatási szintő orszáok 7 7 7 % 3 5 7 9 Németorszá GDP növekedés % Lenyelorszá Törökorszá % Németorszá - - - - - 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9-3 5 7 9. A vizsálandó orszáok kiválasztása Az elızıekben áttekintettük a folalkoztatás növekedését és a folalkoztatási ráta növekedését az elmúlt éves idıszak eészére és vizsáltuk az eyes orszáokban a folalkoztatottsá alakulásának a trendjét is. Az idıszak eészének az átlaa félrevezetı lehet, olyan orszáok fontos növekedési tapasztalata, amit a válsá visszavetett, a éves idıszak átlaa szerint vizsálva nem mutatkozik kiemelkedınek. A növekedést befolyásolja a kialakult folalkoztatási szint, azaz a folalkoztatási ráta naysáa és a azdasái növekedés mértéke. A GDP növekedési ütemének és a folalkoztatás ráta alakulásának a kapcsolatát vizsálva az orszáok csoportosításának további árnyalására nyílik lehetısé. Az orszáokat az eyes részidıszakok és a teljes vizsált idıszak eészében mutatott folalkoztatás növekedés szerint is vizsálva helyesnek tőnik azt a yakorlatot követnünk, hoy több csoportból választva orszáot több jó folalkoztatás növekedési yakorlatot követhetünk nyomon. Az eredetile célul tőzött 5 orszá vizsálata helyett 7 orszá bevonása tőnt célszerőnek, ezek az orszáok jól bemutatják az eyes folalkoztatás növekedési típusokat. Eszerint az alábbi orszáok vizsálata tőnik indokoltnak: A két leyorsabb folalkoztatás növekedést mutató OECD orszának Chile és Izrael bizonyult, ezért ezek az orszáok nem maradhatnak ki a váloatásból. Ezek az orszáok azonban Európán kívüli orszáok, elızetes feltételezésünk szerint sok szempontból a hazánkétól eltérı azdasái és intézményi környezetben volt a vizsált éves idıszak eészében sikeres a folalkoztatás növekedése. A kieyensúlyozott állandó folalkoztatás növekedés szempontjából Ausztria példája bizonyul tanulsáosnak, folyamatos évi átlaban százalékos növekedést
mutatott a vizsált idıszak eészében, nem látszott jelentıs törés a folalkoztatás növekedésében. A yors folalkoztatás növekedést mutató orszáok letöbbjében a -7 közötti idıszak voltban volt sikeres folalkoztatás növekedése, és a válsá érzékenyen érintette ıket, és 7 után yorsan visszaesett a folalkoztatás. Ebbıl a kateóriából Spanyolorszá és Írorszá folalkoztatás növekedését vizsáljuk me. A folalkoztatás yors növekedését láthattuk a hazánkhoz földrajzila és azdasáila is közelebb álló új EU orszáok némelyikében is. Szlovákiában a válsáot meelızı -7 közötti idıszakban volt yors, és az idıszak eészében is számottevı a növekedés, Lenyelorszában a 3 utáni idıszakban indult a folalkoztatás yors növekedése, és a válsá itt nem befolyásolta számottevıen a beindult folyamatokat. A fenti orszáoknak a vizsálata és tanulsáa különösen fontos az összehasonlításban. Néhány további fontosnak tőnı, sikeres folalkoztatáspolitikai yakorlattal rendelkezı orszá példájától el kellett tekintenünk, mert nem felelnek me a folalkoztatás yors növekedése szerinti kiválasztási kritériumnak. Ezekben az orszáokban a vizsált éves idıszakban uyanis a sikeres politika ellenére nem volt kiemelkedıen yors a folalkoztatás növekedése Ezeknek az orszáoknak a tapasztalatait más kutatások keretében fontos mevizsálni. Tanulmányunk véül a folalkoztatás növekedése szerint sikeres 5 európai OECD orszá példáját mutatja be, és az Európán kívüli orszáok közül kettınek a hazai környezetben lehetsées hasznosítását is vizsáljuk. A tanulmány eredeti feladata 5 orszá példájának a vizsálata volt. Az OECD orszáok folalkoztatás növekedését áttekintve azonban azt találtuk, hoy az elemzés teljesebb, a hazai folalkoztatáspolitika számára mebízhatóbb tanulsáal jár, ha a kiválasztás a két leyorsabban növekvı orszá (Chile és Izrael) mellett vizsálja a fentiekben bemutatott szempontok szerint azonosított öt yorsan növekvı, és eymástól eltérı tanulsáal szoláló európai orszá példáját is. Az alábbi 7. táblázat összezi a kiválasztott orszáok fıbb növekedési mutatóit. 7. táblázat A kutatás során vizsálandó, yors folalkoztatás bıvülést mutató orszáok - eészére lineáris növekedési idıszakra évi átlaos folalkozta évi átlaos idıszak folalkoztatat tás folalkoztatat ás növekedés növekedés ás növekedés folalkozta tás növekedés összesen összesen Chile 3,7 3, 3,7 3, - Izrael 3, 3, 3, 3, - Spanyolorszá 9,3,9 3,7,5-7 Írorszá 9,9, 5,3 3, -7 Lenyelorszá,,,, 3- Szlovákia,,,,7-7 Ausztria,,,, - Forrás: OECD.StatExtracts és saját számítások 5
A yorsan növekvı orszáok fıbb folalkoztatási mutatóinak alakulása Az eyes kiválasztott orszáok sikeres folalkoztatás bıvítésének részletes vizsálata elıtt elemezzük és összehasonlítjuk a folalkoztatás növekedésének alakulását és fıbb dimenzióit a kiválasztott orszáokban és Mayarorszáon. Összehasonlítjuk a folalkoztatási indikátorok alakulását nem, életkor, iskolai vézettsé valamint további jellemzık alapján, az eyes orszáok és a mayar adatok közötti hasonlósáokat és különbséeket elemezzük. Fiyelemreméltó szerkezeti eltérések rajzolódnak ki, ami az eyes orszáok sikeres folalkoztatás növekedésének az értékelésekor és a hazai yakorlat számára levonható tanulsáok vizsálata során nem hayható fiyelmen kívül.. A folalkoztatási ráta változásának fı trendje a kiválasztott orszáokban A yorsan növekvı folalkoztatottsá nayon eltérı képet mutat az eyes orszáokban a 5- éves népessé eészét vizsálva. Ausztriában maas a folalkoztatási ráta és lassan növekszik, ezt a válsá sem törte me. Írorszában és kicsit ettıl elmaradva Spanyolorszában is maas a folalkozatási ráta, a válsá az utóbbi két orszában yors csökkenést és visszaesést eredményezett, a folalkoztatási ráta az alacsonyabb folalkoztatási rátájú orszáok szintjére esett vissza. A folalkoztatási ráta az új EU orszáok mindeyikében viszonyla alacsony szinten volt az évtized elején és yorsan növekedett, Szlovákia a Mayarorszáéval közel azonos szintrıl kezdett növekedni, Lenyelorszá számottevıen alacsonyabb folalkoztatási rátája lassan lehayta a korábban maasabb mayarorszáit. Az Európán kívüli két vizsált orszá esetében is azt látjuk, hoy az alacsony folalkoztatási ráta indul növekedésnek, mindkét orszában a mayarorszáinál alacsonyabb folakozási ráta növekedett yorsan, Chilében alacsonyabb szintrıl, Izraelben valamivel maasabb szintrıl, s mindkét orszá yorsan elhayta a mayarorszái arányt. Eközben Mayarorszá folalkoztatási rátája lényeében nem változott és a vizsált orszáok középmezınyébıl leszakadt, a folalkoztatási ráta szerint utolsó helyre (. ábra).. ábra Folalkoztatási ráta alakulása a vizsált orszáokban, 5- éves népessé összesen, % 75 folalkoztatási ráta, 5-, eyütt 7 Ausztria 5 Chile Írorszá Izrael 55 5 Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 5 3 5 Forrás: OECD.StatExtracts 7 9 Mayarorszá Mindezek alapján az orszáok a folakozási ráta szerint jól elkülöníthetı csoportokba sorolhatóak. A statisztikai elemzés során az alábbiakban összefolalt tipoloizálást követjük az eyes dimenziók szerint is, íy jól összehasonlítható módon összeezhetjük véül a vizsált orszáokat jellemzı folalkoztatási sajátossáokat, szerkezeti különbséeket a folalkoztatáspolitika számára mefoadható tanulsáok értelmezésekor.
A kiválasztott orszáok tipolóiája: A. maas és állandó folalkoztatási arány: Ausztria B. maas folalkoztatási arány és válsáérzékenysé: Írorszá, Spanyolorszá C. alacsony és növekvı folalkoztatási ráta, EU : Lenyelorszá, Szlovákia D. alacsony és növekvı folalkoztatási ráta, Európán kívüli orszáok: Izrael, Chile E. alacsony és stanáló folalkoztatási ráta: Mayarorszá Nemek, életkor, képzettsé és további jellemzık szerint az eyes orszá csoportok karakteres képet mutatnak, és határozottan eltérı az eyes orszáok folalkoztatási szerkezete és növekedése. A továbbiakban a fenti tipoloizálást követve vizsáljuk az orszáok folalkoztatás növekedésének az alakulását az eyes dimenziókban.. ábra Folalkoztatási ráta alakulása a vizsált orszáokban, 5- éves férfiak, ill. nık, % folalkoztatási ráta, 5-, férfiak folalkoztatási ráta, 5-, nők 7 75 7 5 Ausztria Chile Írorszá Izrael 5 55 5 Ausztria Chile Írorszá Izrael 55 Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 5 35 Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 5 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Mayarorszá 3 3 5 7 9 Mayarorszá Nemek szerint vizsálva a folalkoztatási ráta alakulását nayon változó képet látunk az eyes orszáokban. (. ábra bal és jobb panel) A. Ausztria: maas és lassan növekvı folalkoztatási ráta mindkét nem esetében, nıknél inkább érzékelhetı a ráta növekedése, a válsá nem érzékelhetı. B. Írorszá: maas folalkoztatási ráta mindkét nem esetében, nıknél növekvı, válsá hatására különösen a férfiak folalkoztatása esett vissza. Spanyolorszá: maas folalkozatási ráta a férfiaknál, alacsony és növekvı ráta a nıknél, válsá hatására a férfiaknál esett vissza a folalkoztatási ráta. C. Lenyelorszá: mindkét nem folalkoztatási rátája nayon alacsony a -es évek elején, mindkét nem rátája yorsan emelkedik az alacsonyabb rátájú orszáok szintjére, férfiak rátája yorsabban nı, válsá hatása nem érzékelhetı Szlovákia: mindkét nem folalkoztatási rátája alacsony, férfiaknál yorsan nı, nıknél lassan, válsá férfiaknál inkább érezhetı. D. Izrael: mindkét nem folalkoztatási rátája alacsony, nıknél yorsabban nı, válsá hatása nem érzékelhetı. Chile: férfiak folalkoztatási aránya maas, nıké rendkívül alacsony és yorsan nı, válsá hatása ali érzékelhetı mindkét nem esetében. E. Mayarorszá: mindkét nem esetében alacsony szintő folalkoztatási ráta, mindkét nem esetében stanál, férfiaknál válsá hatása érzékelhetı.. A folalkoztatási mutatók szerkezeti különbséei a kiválasztott orszáokban: korcsoportonkénti sajátossáok Vizsáljuk ezek után a lejobb munkavállalási korúak (5-5 éves népessé) folalkoztatásának alakulását az eyes orszáokban, majd a fiatalokat (5- évesek) és az 7
idıseket (55- évesek). Azt vizsáljuk tehát, hoy a fiatalok vay az idısebbek folalkoztatásának sajátos folalkoztatáspolitikai szabályaitól, az eyes orszáokat jellemzı hayományoktól, szokásoktól eltekintve hoyan alakult a folalkoztatás a vizsált orszáokban, majd azt nézzük, hoy a fiatal és az idısebb korosztályok folalkoztatási rátája mennyiben tért el eymástól. A továbbiakban eyüttesen, majd nemek szerint vizsáljuk elıször a lejobb munkavállalási korúak folalkoztatásának alakulását, majd a két szélsı korcsoportét, a yorsan növekvı folalkozatást mutató eyes orszáokban... A lejobb munkavállalási korú 5-5 évesek folalkoztatottsáa a folalkoztatást yorsan növelı orszáokban 3. ábra Folalkoztatási ráta alakulása a vizsált orszáokban, lejobb munkavállalási korú (5-5 éves) népessé összesen, % 9 folalkoztatási ráta, 5-5, eyütt 5 Ausztria 75 Chile Írorszá Izrael 7 5 Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 3 5 Forrás: OECD.StatExtracts 7 9 Mayarorszá A lejobb munkavállalási korúak (5-5 évesek) folalkoztatási rátájának az alakulását eyütt vizsálva az orszáok ey részében látunk határozott folalkoztatás növekedést, de ez nem minden orszá esetében iaz. (3. ábra) A. Ausztria: kiuróan maas és állandó folalkoztatási ráta, nincs érezhetı növekedés, a válsá hatása nem érzékelhetı. B. Írorszá: közepesen maas és lassan növekvı folalkoztatási ráta, a válsá hatása yors visszaesést jelentett. Spanyolorszá: évtized elején alacsony folalkoztatási ráta yorsan növekedett, a válsá hatása yors visszaesést eredményezett. C. Lenyelorszá: az évtized elején alacsony folalkoztatási ráta yorsan növekedett, a válsá hatása nem érzékelhetı, bár a növekedés metorpan. Szlovákia: közepesen maas és lassan növekvı folalkoztatási ráta, a válsá hatására érzékelhetı visszaesés. D. Izrael: alacsony és folyamatosan emelkedı folalkoztatási ráta, válsá hatása nem érzékelhetı. Chile: nayon alacsony és folyamatosan emelkedı folalkoztatási ráta, a válsá hatása nem érzékelhetı. E. Mayarorszá: közepesen maas folalkoztatási ráta, az idıszak eészében stanálás, az idıszak véére lemaradás a lealacsonyabb rátájú orszáok szintjére.
. ábra Folalkoztatási ráta alakulása a vizsált orszáokban, lejobb munkavállalási korú (5-5 éves) férfiak, ill. nık, % folalkoztatási ráta, 5-5, férfiak folalkoztatási ráta, 5-5, nők 95 5 9 5 75 7 Ausztria Chile Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 75 7 5 55 5 5 Ausztria Chile Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 5 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Mayarorszá 3 5 7 9 Mayarorszá Nemek szerint vizsálva a lejobb munkavállalási korúak (5-5 évesek) folalkoztatásának alakulását, a korábbi képet tovább árnyalhatjuk (. ábra bal és jobb panel). A. Ausztria: a férfiak és a nık folalkoztatási rátája is nayon maas, a nık folalkoztatási rátája folyamatosan növekszik, a férfiaké stabil, kissé hullámzó, férfiaknál a válsá hatására kicsi visszaesés érezhetı. B. Írorszá: A férfiak folalkoztatási rátája nayon maas, a válsá hatására yorsan csökkent az alacsony rátájú orszáok szintjére, a nık folalkoztatási rátája közepes és fokozatosan növekvı, válsá hatására a növekedés meáll. Spanyolorszá: nayon maas a folalkoztatási ráta, a válsá hatására yorsan csökken az alacsony rátájú orszáok szintjére, az évtized elején a nık. folalkoztatási aránya nayon alacsony, nayon yorsan növekszik, a válsá hatására a növekedés metorpan. C. Lenyelorszá: a férfiak folalkoztatási aránya az évtized elején nayon alacsony, yorsan nı, nık rátája a középmezınybe tartozott az évtized elején és fokozatosan emelkedik, válsá hatása nem érezhetı eyik nem esetében sem. Szlovákia: a férfiak folalkoztatási rátája az alacsony középmezınybe tartozott az évtized elején, yorsan növekedett, a válsá hatására yorsan visszaesett, a nık folalkoztatási aránya maas és állandó, válsá hatása ali érzıdik. D. Izrael: férfiak folalkoztatási rátája alacsony és lassan emelkedik, válsá hatása ali érzıdik, a nık rátája a középmezınybe tartozik és folyamatosan emelkedik. Chile: férfiak folalkoztatási rátája nayon maas, a válsá hatására kicsit visszaesett, a nık rátája nayon alacsony és yorsan növekszik, messze elmarad a többi orszától. E. Mayarorszá: férfiak folalkoztatási rátája az évtized elején az alsó középmezınybe tartozott, stanált, a válsá hatására csökkent és fokozatosan lemaradt a többiektıl, a nık rátája a középmezınybe tartozott, stanál. 9
.. A fiatalok folalkoztatottsáa a yors folalkoztatást növelı orszáokban 5. ábra A fiatalok (5- évesek) folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban összesen, % folalkoztatási ráta, 5-, eyütt 5 Ausztria 3 Chile Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 3 5 Forrás: OECD.StatExtracts 7 9 Mayarorszá A fiatalok 5 év alattiak eyüttes folalkoztatási rátáját vizsáljuk az eyes orszáokban, az elızıekhez hasonlóan, és határozott különbséeket látunk. (5. ábra) A. Ausztria: a fiatalok folalkoztatási rátája is maas, és állandó, enyhén és folyamatosan növekszik a válsá hatása ali érezhetı, B. Írorszá: maas és állandó a fiatalok folalkoztatási rátája, a válsá hatására yorsan visszaesik az alacsonyabb folalkoztatási rátájú orszáok szintjére. Spanyolorszá: az évtized elején közepesen maas és növekvı a folalkoztatási ráta, a válsá hatására yorsan visszaesik az alacsonyabb folalkoztatási rátájú orszáok szintjére. C. Lenyelorszá: alacsony és fokozatosan növekvı folalkoztatási arány, az alacsony folalkoztatási rátájú orszáok átlaos szintjére, a válsá hatása nem érezhetı. Szlovákia:alacsony és stanáló folalkoztatási ráta, a válsá hatására kicsit visszaesik. D. Izrael: alacsony és stanáló folalkoztatási ráta, a válsá hatása nem érezhetı. Chile: alacsony és stanáló folalkoztatási ráta, a válsá hatása nem érezhetı. E. Mayarorszá: az évtized kezdetén közepesen alacsony folalkoztatási ráta, folyamatosan és az évtized véére a lealacsonyabbra csökken, válsá hatása külön nem érzékelhetı.. ábra A fiatalok (5- évesek) folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban férfiak, ill. nık, % folalkoztatási ráta, 5-, férfiak folalkoztatási ráta, 5-, nők 7 5 3 Ausztria Chile Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 5 3 Ausztria Chile Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Mayarorszá 3 5 7 9 Mayarorszá 3
A fiatalok folalkoztatási rátájának az alakulását nemek szerint vizsáljuk az alábbiakban. Láttuk, hoy a fiatalok folalkoztatása orszáonként nayon eltér, nemenként kevés a különbsé, bár néhány orszában eltér a fiatal férfiak és nık folalkoztatása (. ábra bal és jobb panel) A. Ausztria: mindkét nem esetében maas és állandó a folalkoztatási ráta, nıké kicsit alacsonyabb és yorsabban nı, válsá hatása nem érezhetı. B. Írorszá: mindkét nem esetében maas folalkoztatási ráta, válsá hatására yors csökkenés mindkét nem esetében. Spanyolorszá: férfiak folalkoztatási rátája maas, növekedés a válsá elıtt, válsá hatására yors visszaesés, a nık folalkoztatási rátája közepesen alacsony az évtized elején, yorsan emelkedik, a válsá hatására visszaesik. C. Lenyelorszá:alacsony folalkoztatási ráta, és lassú növekedés mindkét nem esetében, íy az alacsony középmezınyt éri el, válsá hatása nem érezhetı. Szlovákia:alacsony folalkoztatási ráta minkét nem esetében, férfiaknál nincs növekedés és a válsá hatására csökkent, nık folalkoztatási rátája folyamatosan csökkent, válsá hatására felyorsult. D. Izrael: férfiaknál alacsony és stanáló folalkoztatási ráta, nıknél közepes szintő a folalkoztatási ráta és folyamatosan emelkedik. Chile:férfiak folalkoztatási rátája közepesen maas, stanál, nıké alacsony és ali emelkedik E. Mayarorszá: mindkét nem esetében az évtized kezdetén közepesen alacsony folalkoztatási ráta, folyamatosan csökken mindkét nem esetében a ráta és az évtized véére a lealacsonyabbra csökken, válsá hatása külön nem érzékelhetı...3 Az idıskorúak folalkoztatottsáa 7. ábra Az idıs munkavállalók (55- évesek) folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban összesen, % 5 55 5 5 35 3 5 5 3 5 Forrás: OECD.StatExtracts folalkoztatási ráta, 55-, eyütt 7 9 Ausztria Chile Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Mayarorszá Az idısebb (55- éves) munkavállalók folalkoztatási rátáját vizsálva eysées a kép, az orszáok zömében határozott a növekedés, az orszáok között azonban nayon jelentısek a szerkezeti eltérések, az alábbiakban ezt tekintjük át részletesen (7. ábra). A. Ausztria: az évtized elején alacsony az idısek folalkoztatási rátája, és yorsan növekedik az arány, válsá hatására metorpan a növekedés. B. Írorszá: maas és növekvı az idısek folalkoztatása az évtized elejétıl, válsá hatására visszaesik. Spanyolorszá: évtized elején a középmezınyben volt a folalkoztatottak aránya, folyamatosan növekszik, válsá hatására növekedés metorpant. 3
C. Lenyelorszá: alacsony folalkoztatási ráta, lassan növekszik. Szlovákia:az évtized elején nayon alacsony folalkoztatási ráta, nayon yors a növekedés, a válsá hatására lelassul. D. Izrael: nayon maas és folyamatosan növekvı folalkoztatási ráta, válsá hatása nem érzékelhetı. Chile: nayon maas és folyamatosan növekvı folalkoztatási ráta, válsá hatása nem érzékelhetı. E. Mayarorszá: az évtized elején nayon alacsony folalkoztatási ráta, folyamatosan emelkedik, kis metorpanással idıközben, a válsá hatása nem létszik.. ábra Az idıs munkavállalók (55- évesek) folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban, férfiak, ill. nık, % folalkoztatási ráta, 55-, férfiak folalkoztatási ráta, 55-, nők 75 7 5 55 5 5 35 3 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Ausztria Chile Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 55 5 5 35 3 5 5 Mayarorszá 5 3 5 7 9 Ausztria Chile Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Mayarorszá Vizsáljuk tovább az idıskorúak folalkoztatását, mevizsáljuk nemenként, milyen sajátossáokat látunk az eyes vizsált orszáokban (. ábra bal és jobb panel). A. Ausztria: mindkét nem esetében alacsony folalkoztatási ráta az évtized elején, folyamatosan és yorsan növekszik minkét nem esetében, válsá hatása nem érzékelhetı B. Írorszá: férfiak folalkoztatási rátája maas és állandó, válsá hatására visszaesik, nık folalkoztatási rátája az évtized elején a felsı középmezınybe tartozott, folyamatosan és yorsan emelkedik, és az élvonalba tartozik. Spanyolorszá: Az írek mintájára hasonlít a szerkezet, férfiak folalkoztatási rátája elé maas, elmarad az írekétıl, és állandó, a válsá hatására kicsit visszaesik, nık folalkoztatási rátája az évtized elején a középmezınybe tartozott, folyamatosan és yorsan emelkedett. Lenyelorszá: a férfiak folalkoztatási rátája alacsony és kicsit emelkedik, a nıké a középmezınybe tartozott az évtized elején, azóta stanál és íy a többi vizsált orszához képest lemaradt. Szlovákia: mindkét nem esetében különösen alacsony folalkoztatási ráta és yorsan növekvı arány a jellemzı, a férfiaknál az alacsony arány a felsı középmezınybe emelkedett, a nıknél a növekedés ellenére is alacsony mé az arány, a válsá hatása nem látszik. C. Izrael:mindkét nem esetében maas és növekvı folalkoztatási ráta, a férfiaknál az élmezınyben, a nıknél messze a lemaasabb a folalkoztatási ráta. Chile: mindkét nem esetében maas és növekvı folalkoztatási ráta, a férfiaknál messze a lemaasabb az arány, a nıknél a felsı középmezınyben van, a válsá hatása nem érzékelhetı. 3
D. Mayarorszá: az évtized elején mindkét nem esetében alacsony folalkoztatási ráta, a férfiaknál szerény növekedés után az idıszak közepére a ráta növekedése meáll és a többi orszától lemarad, a folalkoztatási ráta a lealacsonyabb lesz, a nık esetében az évtized elejétıl yors növekedés, majd az idıszak közepétıl ez a trend leáll, a folalkoztatási ráta az emelkedés ellenére az orszáok között az alacsonyak közé tartozik... Munkapiacról kilépés: életkor szerinti eltérések a kiválasztott orszáokban Az idısek folalkoztatási aránya és az eyes orszáokban a munkaerıpiacról kilépés szokásos effektív életkora, az az életkor tehát, amikor tényleesen kilépnek az idısek a munkaerıpiacról (amely nem esik eybe a ténylees nyudíjkorhatárral, attól rendszerint elmarad, bár vannak olyan orszáok is, ahol az effektív nyudíjkorhatár maasabb, mint a ténylees). Az idısek folalkoztatási rátájában látott jelentıs különbsére fontos mayarázat a munkaerıpiacról kilépéskor átlaos effektív életkor, ezt mutatjuk be az OECD adatok alapján a 9. ábraán. A ténylees nyudíjszabályozástól és eyéb szabályozási intézményi feltételektıl itt eltekintve azt látjuk, hoy a munkaerıpiac elhayásakor jellemzı átlaos életkor nayon eltér orszáok és nemek szerint. A férfiaknál messze a lemaasabb a vizsált orszáok közül Chile és Izrael, ahol a munkaerıpiacot átlaosan nayon maas (közel 7 éves) életkorban hayják el. Ausztriában különösen, de Szlovákiában és Mayarorszáon is közel uyanolyan alacsony életkorban ( év alatt) hayják el a férfiak a munkaerıpiacot. A nıknél Chilében különösen maas az effektív kilépéskori életkor, (a férfiakhoz hasonlóan közel 7 év), és rendkívül alacsony Szlovákiában, de Ausztriában, Lenyelorszában és Mayarorszáon sem éri el a évet. 9. ábra A munkaerıpiacról kilépéskori effektív életkor a vizsált orszáokban 9-ben, férfiak, ill. nık, év 7 v é r, o tk 5 le é s o á tla ri 55 o sk é p5 k ilé 5,9 sztria u A 59,9,,7, v á k ia S zlo rszá a y a ro M férfiak rszá lo y e n L e rszá lo y o a n S p 3,3 3,9,9,9 rszá Íro D E C O ile h C l e Izra 7 v é r, o tk 5 le é s o á tla ri 55 o sk é p5 k ilé 5, v á k ia S zlo 57,5 5,5 5,9 sztria u A rszá lo y e n L e rszá a y a ro M, 3, 3, 3,7 Forrás: Pensions at a Glance 9: Retirement-Income Systems in OECD Countries, OECD 9 A munkaerıpiacot elhayók effektív életkora mellett azt is menéztük, hoy idıben változott-e az orszáok bármelyikében a munkaerıpiacról kilépéskor jellemzı effektív életkor, ez uyanis jelentıs részben mayarázhatja az idıs korosztály folalkoztatási rátájának az alakulását. Ezt mutatja be a. ábra. Azt látjuk, hoy jelentıs átrendezıdés az elmúlt évben nem nayon történt, az eyes orszáokban kialakult maas vay alacsonyabb munkaerıpiacról kilépéskori effektív életkorban. Mayarorszáon volt a lelátványosabb növekedés az életkorban, és ez eredményezhette az elızıekben a. ábra látott folalkoztatási ráta növekedést a -es évek elsı felében. Szlovákiában láthatunk a nık nők D E C O l e Izra rszá lo y o a n S p rszá Íro,3 ile h C 33
amúy is rendkívül alacsony kilépéskori életkorában számottevı csökkenést az idıszak véén, Izraelben az idıszak elején, és a férfiaknál a maas életkorban kilépı férfiak esetében kisebb változásokat (Chilében és Írorszában csökkenést, Izraelben emelkedést).. ábra A munkaerıpiacról kilépéskori effektív életkor a vizsált orszáokban -9, férfiak, ill. nık, év férfiak 7 7 v v é Ausztria é r, r, o o tk Írorszá tk le le é ri Spanyolorszá é ri o o sk Szlovákia sk é é p5 p5 k ilé Lenyelorszá 5 k ilé s o Chile s 5 5 o 5 á tla 5 Izrael á tla 5 5 Mayarorszá 5 3 5 7 9 Forrás: OECD becslés nemzeti források alapján 3 5 7 9 nők Ausztria Írorszá Spanyolorszá Szlovákia Lenyelorszá Chile Izrael Mayarorszá.3 Teljes- és részmunkaidıs folalkoztatás a kiválasztott orszáokban A folalkoztatási rátát a teljes, illetve a részmunkaidıs folalkoztatás aránya számottevıen befolyásolja. Ezért ey alfejezet erejéi ki kell térnünk arra, hoy az eyes vizsált orszáokban a részmunkaidıs folalkoztatásnak van-e jelentısée. (Az adatok a részmunkaidı ún. általános definíciójára vonatkoznak, tehát a 3 óránál kevesebbet folalkoztatottak a részmunkaidısök, és nem az orszá definíciók szerint értelmezett részmunkaidısök). Vizsáljuk a korábbiak szerint az eyes orszáok sajátos arányait a részmunkaidıs folalkoztatottak között.. ábra A részmunkaidıben folalkoztatottak aránya az összes folalkoztatottból, -, % összesen 3 5 Ausztria % 5 Írorszá Lenyelorszá Szlovákia 5 Spanyolorszá Izrael Chile 3 5 Forrás: OECD.StatExtracts 7 9 Mayarorszá Az összes folalkoztatotton belül vizsáljuk elıször a részmunkaidısök arányát. Az orszáok között nay a szóródás, az ali néhány százaléknyi részmunkaidıs folalkoztatástól a folalkoztatottak eyötödét mehaladó részmunkaidıs folalkoztatási. Ezt a. ábra mutatja. A. Ausztria: maas és folyamatosan növekvı a részmunkaidıben folalkoztatottak aránya, az idıszak kezdetén mé 5% alatt volt az arány, és az idıszak véére meközelítette a %-ot, a válsá hatása nem érzékelhetı. B. Írorszá: rendkívül maas a részmunkaidıben folalkoztatottak aránya, az idıszak során lassan és folyamatosan kicsit növekedett is. A válsá hatására a 3
részmunkaidıben folalkoztatottak aránya 5 százalékpontot emelkedett az idıszak véén. Spanyolorszá: a részmunkaidıben folalkoztatottak aránya az orszáok középmezınyébe tartozik, kicsit emelkedett az évtized második felében, a válsá hatása nem érzékelhetı. C. Lenyelorszá: a részmunkaidıben folalkoztatottak aránya az orszáok felsı középmezınyébe tartozik, folyamatosan és lassan csökkent az évtized folyamán, a válsá hatása nem érzékelhetı. Szlovákia: a részmunkaidıs folalkoztatás rendkívül alacsony és nem változik, szerepe lényeében marinális. D. Izrael: a részmunkaidıs folalkoztatás az évtized elején a vizsált orszáok között a felsı harmadba tartozott, nem változott lényeesen, kicsit csökkent és az idıszak véére lemaradt más vizsált orszáokhoz képest, ahol a részfolalkoztatottak aránya emelkedett. Chile: alacsony-közepes a részfolalkoztatottak aránya az idıszak elején, folyamatosan emelkedett, a válsá idıszakában a részmunkaidı aránya meurott, és elérte a maas részmunkaidıs vizsált orszáokét. E. Mayarorszá: a részmunkaidıs folalkoztatás rendkívül alacsony és nem változik, szerepe lényeében marinális.. ábra A részmunkaidıben folalkoztatottak aránya az összes folalkoztatottból, férfiak és nık, -, % férfiak nők 5 % Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia 35 3 5 % Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 5 Spanyolorszá 5 Izrael Izrael Chile 5 Chile 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Mayarorszá 3 5 7 9 Mayarorszá A továbbiakban nemek szerint vizsáljuk tovább a részmunkaidıs folalkoztatás szerepét, arányát az eyes vizsált orszáokban. Azt látjuk, hoy a kép tovább árnyalódik, a részmunka szerepe, aránya az eyes orszáokban nay eltéréseket mutat (. ábra bal és jobb panel). A. Ausztria: a férfiak részmunkaidıs folalkoztatása a felsı középbe tartozott az idıszak elején, folyamatosan és elé yorsan emelkedik, a nık részmunkaidıs folalkoztatása az idıszak elején is maas, folyamatosan emelkedik, a válsá hatása eyik nem esetében sem látszik. B. Írorszá: maas a férfiak szokásos részidıs folalkoztatásához képest a részmunkaidısök aránya, a válsá elıtt állandó, a válsá hatására az arány yorsan emelkedett, a nık részmunkaidıs folalkoztatása nayon maas, az idıszak elején is, a válsá elıtt nayon kicsit emelkedett, a válsá hatására yorsabban nı. Spanyolorszá: mindkét nem részmunkaidıs folalkoztatása a vizsált orszáok között közepes jelentıséő, és állandó, 5-ben mindkét nem esetében urás történt és az arány meemelkedett. 35
C. Lenyelorszá: az idıszak elején a férfiak részmunkaidıs folalkoztatásának az aránya maas volt, folyamatosan csökkent a közepes arányban részmunkaidısöket folalkoztatók szintjére, a nık részmunkaidıs folalkoztatottsáának az aránya közepes volt az idıszak elején, de folyamatosan csökken itt is arány, az idıszak véén már az alsó közepes arány lett a jellemzı. Szlovákia: a részmunkaidıs folalkoztatás mindkét nem esetében rendkívül alacsony és nem változik, szerepe lényeében marinális. D. Izrael: a részmunkaidıs folalkoztatottak aránya a férfiaknál maas, a nıknél az arány elé maas, az orszáok között a felsı átlaos orszáok közé tartozik, a férfiak részmunkaidıs folalkoztatásának az aránya stabil, a nıknél folyamatosan csökken. Chile: a részmunkaidıs folalkoztatottak aránya közepes mindkét nem esetében, a férfiaknál az arány inkább tartozik az átlaba, a nıknél inkább az átlatól kicsit elmarad, folyamatosan emelkedik, a válsá hatására mindkét nem esetében meurott az arány. E. Mayarorszá: a részmunkaidıs folalkoztatás mindkét nem esetében rendkívül alacsony és nem változik, szerepe lényeében marinális. Az elemzésünket itt nem strukturáljuk tovább életkor szerint, eleendı azt tudnunk, hoy az eyes orszáokban a részmunkaidıs folalkoztatásnak mi a jelentısée. Az elemzésbıl azt is látjuk, hoy a folalkoztatás eyes orszáokban a fiatalabb illetve az idısebb korcsoportokban jobban eltér, mint a lejobb munkavállalási korúak között. A részmunkaidıs folalkoztatás szerkezetének és jelentıséének részletes elemzése ezen a ponton túlmutat a tanulmány feladatán. A továbbiakban vizsáljuk a folalkoztatás orszáok szerinti eltéréseit, az iskolázottsá szerinti strukturális különbséeket az eyes orszáokban.. A folalkoztatási mutatók szerkezeti különbséei a kiválasztott orszáokban: iskolázottsá szerinti sajátossáok Iskolai vézettsé és nemek szerint vizsálva a folalkoztatottsá szintjét jelentıs eltéréseket látunk az eyes orszáok között. A különbözı szintő iskolázottsái csoportokhoz tartozók folalkoztatási rátájának alakulása naymértékben mayarázza a vizsált orszáokban a teljes folalkoztatottsái ráta alakulását és szorosan összefü ey adott orszá folalkoztatáspolitikai yakorlatával. Fontos kérdés, de erre az orszátanulmányok keretében térünk majd ki, hoy az eyes iskolázottsái csoportok milyen formában kötıdnek a munkapiachoz, milyen formában és munkaviszonyban doloznak. 3
.. Alapfokú vézettséőek folalkoztatottsáa 3. ábra Az alapfokú vézettséő munkavállalók folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban összesen, -, % 5 55 5 5 35 3 5 3 folalkoztatási ráta, alapfokú vézettsé, eyütt Forrás: OECD.StatExtracts 5 7 9 Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Izrael Chile Mayarorszá Az, hoy az alapfokú képzettséel rendelkezık találnak-e munkát ey-ey orszában, a folalkoztatottsá szintjében látott különbséeket sok eyéb tényezı mellett mehatározza. Ezért mindenekelıtt ezt vizsáljuk, eltekintve annak részletesebb elemzésétıl, hoy az eyes orszáokban mekkora arányt jelent a lefeljebb alapfokú vézettséő népessé. Ezt a 3. ábra mutatja be. A. Ausztria: maas és állandó folalkoztatási ráta, válsá hatása nem érzékelhetı. B. Írorszá: maas és állandó folalkoztatási ráta, válsá idıszakában visszaesés. Spanyolorszá: maas és állandó kicsit növekvı folalkoztatási ráta, válsá idıszakában visszaesés. C. Lenyelorszá: alacsony és enyhén növekvı folalkoztatási ráta, válsá hatása nem érzékelhetı. Szlovákia: nayon alacsony és hullámzó folalkoztatási ráta. D. Izrael: közepesen maas, növekvı folalkoztatási ráta, válsá hatása nem érezhetı. Chile: maas és állandó folalkoztatási ráta, válsá hatása nem érezhetı. E. Mayarorszá: alacsony és állandó folalkoztatása ráta, válsá hatása nem érezhetı.. ábra Az alapfokú vézettséő munkavállalók folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban, férfiak és nık, -, % folalkoztatási ráta, alapfokú vézettsé, férfiak folalkoztatási ráta, alapfokú vézettsé, nők 5 75 7 5 55 5 5 35 3 5 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Izrael Chile 55 5 5 35 3 5 Mayarorszá 5 3 5 7 9 Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Izrael Chile Mayarorszá 37
Az alacsony iskolai vézettséőek folalkoztatottsáa nemek szerint számottevı eltérést mutat néhány orszában, mí kevés az eltérés nemek szerint az orszáok másik részében (. ábra bal és jobb panel). A. Ausztria: a férfiak folalkoztatási rátája maas és állandó, a nıké is maas, de számottevıen elmarad a férfiakétól, és növekszik, válsá hatása nem érzékelhetı. B. Írorszá: a férfiak folalkoztatási rátája nayon maas, és állandó, a válsá hatására visszaesett, a nık folalkoztatatási rátája közepes szintő és állandó, a válsá hatása csak kicsit érzékelhetı. Spanyolorszá: a férfiak folalkoztatási rátája nayon maas, és állandó, a válsá hatására visszaesett, a nık folalkoztatatási rátája közepes szintő és növekvı, a válsá hatására metorpant. C. Lenyelorszá: a férfiak folalkoztatási rátája alacsony és növekvı, a válsá hatása kicsit érezhetı, a nık folalkoztatási rátája alacsony és állandó. Szlovákia: a férfiak és a nık folalkoztatási rátája is nayon alacsony és hullámzó, a válsától füetlen. D. Izrael: a férfiak folalkoztatási rátája közepes és növekvı, a nık folalkoztatási rátája nayon alacsony és állandó azokra az évekre, ahol van adat. Chile: a férfiak folalkoztatási rátája nayon maas, a nıké közepes. E. Mayarorszá: a férfiak folalkoztatási rátája alacsony és állandó, a válsá hatása nem iazán érezhetı, a nık folalkoztatási rátája alacsony és állandó... Középfokú vézettséőek folalkoztatottsáa 5. ábra A középfokú vézettséő munkavállalók folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban összesen, -, % 5 folalkoztatási ráta, középfokú vézettsé, eyütt Ausztria 75 7 Írorszá Lenyelorszá Szlovákia 5 Spanyolorszá Izrael Chile 55 3 5 Forrás: OECD.StatExtracts 7 9 Mayarorszá A folalkoztatottak lenayobb része középfokú vézettséő, ezért különösen fontos annak vizsálata, hoy a középfokú vézettséőek folalkoztatottsái aránya mekkora és hoyan változik. Ezt a 5. ábra mutatja. A. Ausztria: a folakoztatási ráta folyamatosan emelkedik, közepes szintrıl a maas szintre, válsá hatása nem érzékelhetı. B. Írorszá: maas a folalkoztatottsái ráta és a válsá idıszakában visszaesett. Spanyolorszá: a folakoztatási ráta folyamatosan emelkedik, közepes szintrıl a maas szintre, a válsá hatására visszaesett. C. Lenyelorszá: nayon alacsony a folalkoztatási ráta, az idıszak közepétıl növekvı és eléri az alacsony-közepes folalkoztatási rátájú orszáok szintjét, válsá hatása nem érzékelhetı. Szlovákia: közepes és állandó folakoztatási ráta a vizsált idıszak elsı felében, 3
majd folyamatosan növekszik, a közepes szintrıl közelíti a maas szintre. A válsá hatására visszaesik a folalkoztatottsá. D. Izrael: alacsony-közepes folalkoztatási ráta, azon évek alapján, ahol van adat lassan növekvı, a válsá hatása nem érzékelhetı. Chile: alacsony-közepes folalkoztatási ráta, azon évek alapján, ahol van adat. E. Mayarorszá: közepes és folyamatosan csökkenı folalkoztatási ráta, a válsá hatására a csökkenés tovább növekedett.. ábra A középfokú vézettséő munkavállalók folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban, férfiak és nık, -, % folalkoztatási ráta, középfokú vézettsé, férfiak folalkoztatási ráta, középfokú vézettsé, nők 95 9 Ausztria 75 Ausztria 5 75 7 5 Írorszá Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Izrael Chile 7 5 55 Írorszá Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Izrael Chile 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Mayarorszá 5 3 5 7 9 Mayarorszá Nemenként vizsálva a középfokú vézettséőek folalkoztatási rátájának az alakulását ismét azt látjuk, hoy az orszáok ey részében hasonló a folalkoztatási ráta alakulása mindkét nem esetében, mí más orszáok nayon eltérı a folalkoztatottak aránya nemenként. A. Ausztria: a férfiak folalkoztatási rátája közepes és állandó, kicsit emelkedik, a nık folalkoztatási rátája a nıkhöz képest maas, bár elmarad a férfiakétól, és yorsan emelkedik. B. Írorszá: a férfiak folalkoztatási rátája nayon maas, és állandó, a válsá hatására yorsan visszaesett az alacsony folalkoztatási rátájú orszáok szintjére. A nık folakoztatási rátája közepes, és állandó, a válsá hatására kicsit visszaesett. Spanyolorszá: a férfiak folalkoztatási rátája maas, és állandó, a válsá hatására visszaesett az alacsony folalkoztatási rátájú orszáok szintjére, a nık folalkoztatási rátája az évtized elején mé alacsony volt, és folyamatosan növekedett, az orszáok között maas szintre, a válsá idıszakában kicsit visszaesett. C. Lenyelorszá: a férfiak és a nık folalkoztatási rátája is alacsony, az idıszak közepétıl növekedett, de a vizsált orszáok között alacsony maradt, a válsá idıszakában stanált. Szlovákia: D. Izrael: a férfiak és a nık folalkoztatási rátája is alacsony, mindkét nem esetében kicsit emelkedik azokban az években, amire van adat. Chile:a férfiak folalkoztatási rátája rendkívül maas, a nık folalkoztatási rátája rendkívül alacsony azokra az évekre, amikor van adat. E. Mayarorszá: a férfiak folalkoztatási rátája közepes szintrıl lassan csökken, az idıszak véére az orszáok között a lealacsonyabb, a nık folalkoztatási rátája a nık között az idıszak elején maas volt, lassan csökkent, és az orszáok között a közepes szintre. A férfiak és a nık folalkoztatási rátája is csökkent a válsá idıszakában. 39
..3 Felsıfokú vézettséőek folalkoztatottsáa 7. ábra A felsıfokú vézettséő munkavállalók folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban összesen, -, % 9 folalkoztatási ráta, felsőfokú vézettsé, eyütt 5 Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá 75 Izrael Chile 7 3 5 Forrás: OECD.StatExtracts 7 9 Mayarorszá A felsıfokú vézettséőek folalkoztatatási rátája maas az orszáok mindeyikében, de méis jelentısek az eltérések az orszáok között. A. Ausztria: az idıszak elején maas, majd csökkent és ismét emelkedett a folalkoztatási ráta, a válsá hatása nem érzékelhetı B. Írorszá: a folalkoztatási ráta rendkívül maas és állandó, a válsá idıszakában közepes szintre csökkent Spanyolorszá: a folalkoztatási ráta az orszáok között az idıszak elején a lealacsonyabb volt, és folyamatosan emelkedik a közepesen maas szintre, a válsá idıszakában visszaesett a közepesen alacsony szintre. C. Lenyelorszá: a folalkoztatási ráta az idıszak leelején csökkent, majd folyamatosan emelkedik a közepes szintrıl az idıszak véére maas szintre Szlovákia: az idıszak elején maas folalkoztatási ráta az idıszak közepére visszaesett a közepes szintre és a válsá idıszakában kicsit tovább csökkent D. Izrael: alacsony folalkoztatási ráta, emelkedi a közepes szintre azon évek alapján, amire van adat Chile: alacsony folakoztatási ráta azokban az években, amire van adat az idıszak véére E. Mayarorszá: az idıszak elején közepesen alacsony folalkoztatási ráta, 5 után yorsan és folyamatosan csökken, az idıszak véén a folalkoztatási ráta az orszáok között nayon alacsony.
. ábra A felsıfokú vézettséő munkavállalók folalkoztatási rátájának alakulása a vizsált orszáokban, férfiak és nık, -, % folalkoztatási ráta, felsőfokú vézettsé, férfiak 9 folalkoztatási ráta, felsőfokú vézettsé, nők 95 9 Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia 5 75 Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia 5 Spanyolorszá Izrael Chile 7 5 Spanyolorszá Izrael Chile 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Mayarorszá 3 5 7 9 Mayarorszá A felsıfokú vézettséőek között nemek szerint is jelentısek a különbséek, a nık folalkoztatási rátája mé ebben a maasan kvalifikált csoportban is elmarad a férfiakétól. A. Ausztria: férfiak folalkoztatási rátája az orszáok között közepesen maas, az idıszak közepén visszaesett majd ismét emelkedett, a nık folalkoztatási rátája maas az orszáok között. B. Írorszá: a férfiak és a nık folalkoztatási rátája is maas és állandó, a férfiak folalkoztatási rátája az idıszak véén visszaesett az alacsony folalkoztatási rátájú orszáok szintjére, a nık esetében a csökkenés miatt a közepes szintre esett a folalkoztatási ráta. Spanyolorszá: közepes szintő a férfiak folalkoztatási rátája, az idıszak elején alacsony, emelkedik, a válsá idıszakában visszaesik az alacsony szintre. A nık folalkoztatási rátája az idıszak elején nayon alacsony, az orszáok között messze a lealacsonyabb, folyamatosan emelkedik az idıszak véére közepes szintre. C. Lenyelorszá: a férfiak folalkoztatási rátája alacsony az idıszak elején, 3-tól folyamatosan emelkedik a maas folakoztatási rátájú orszáok közé. A nık folalkoztatási rátája közepesen maas az idıszak elején, kicsit emelkedik a maas folalkoztatási rátájú orszáok közé. Szlovákia: a férfiak folalkoztatási rátája maas és kicsit hullámzó, a nık folalkoztatási rátája az idıszak elején maas, az idıszak közepén visszaesik a közepes szintő folalkoztatási rátájú orszáok szintjére. D. Izrael: mindkét nem esetében alacsony, és azon évek alapján, amit ismerünk a folalkoztatási ráta emelkedik mindkét nem esetében. Chile: a férfiak folalkoztatási rátája alacsony, a nıké rendkívül alacsony és messze elmarad a többi orszáétól azokra az évekre, amire van ismert adat (az idıszak véén). E. Mayarorszá: a férfiak folalkoztatási rátája alacsony volt az orszáok között az idıszak elején, az idıszak közepétıl csökken és a lealacsonyabb a vizsált orszáok között. A nık folalkoztatási rátája alacsony volt az idıszak elején, csak a rendkívül alacsony spanyol ráta volt alacsonyabb, és az idıszak közepétıl az arány csökken, az orszáok között itt a lealacsonyabb a folalkoztatási ráta, csak az extrémen alacsony chilei arány marad el ettıl.
.. Termelékenysé és folalkoztatás A folalkoztatottsá elızıekben látott szakképzettsé szerinti szerkezete és a munkatermelékenysé alakulása között fontos kapcsolat van, amire röviden fontos kitérnünk. Az orszáok ey részében maas az alacsony képzettséőek folalkoztatottsáa, ami befolyásolja a munkatermelékenysé növekedését. Ausztria, Írorszá, Spanyolorszá és Chile volt a vizsált orszáok között olyan, ahol maas volt az alacsony iskolai vézettséőek folalkoztatási rátája, és a 9. ábra alapján látjuk, hoy valóban, ezekben az orszáokban a munkatermelékenysé növekedése viszonyla lassú volt, a munkatermelékenysé növekedése (GDP/fı változás) elmaradt a azdasái növekedéstıl (GDP változás), a növekedéssel folalkoztatottsá növekedés jár eyütt. Az orszáok ey másik csoportjában, a vizsált orszáok közül a volt szocialista orszáok mindeyikében, Lenyelorszában, Szlovákiában és Mayarorszáon is alacsony az alacsony iskolai vézettséőek folalkoztatási rátája. Ezekben az orszáokban a növekedés nem jár eyütt a folalkoztatotti létszámnövekedéssel, és maas a munkatermelékenysé növekedése. Mayarorszá helyzete különösen kirívó, alacsony és változatlan folalkoztatottsái szint mellett maasnak bizonyuló munkatermelékenysé növekedést az alacsony és változatlan folalkoztatottsái szint és az alacsony iskolai vézettséőek alacsony és enyhén csökkenı folalkoztatottsái aránya mayarázza. Hasonló képet mutat Izrael is a vizsált idıszak második felében. A munkatermelékenysé yorsan romlik a válsá idején azokban az orszáokban, ahol a válsá hatására nem történt jelentıs létszámcsökkenés. Mayarorszáon a folyamat korábban, már az évtized közepén elkezdıdött. 9. ábra A munkatermelékenysé (GDP/fı) változása az elızı évhez képest a vizsált orszáokban, -, % % - - - 3 5 7 9 GDP/fő változás Ausztria Írorszá Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Izrael Chile Mayarorszá Forrás:OECD Economic Outlook, Volume Issue No. 9, OECD Annex Table. Az orszáok ey részében a folalkoztatáspolitika és a azdasápolitika eyüttes alakulása azt eredményezte, hoy a létszámmeırzés, folalkoztatás ösztönzés hatására a munkatermelékenysé alakulásában változás történik. Íy Lenyelorszában, vay Ausztriában történt olyan munkapiaci beavatkozás, ami a munkahelyek meırzését célozta. Ezt részletesebben a fejezetben, az orszátanulmányok seítséével elemezzük részletesebben.
3 Áazati különbséek és a folalkoztatás szerkezete a vizsált orszáokban Véül az orszáok folalkoztatási szerkezetének, a sikeres növekedés eyes dimenzióinak az áttekintése után azt vizsáljuk, hoy ez milyen azdasái szerkezetbe áyazódik, azaz milyen az eyes vizsált orszáokban az elmúlt évtizedben a folalkoztatás növekedése áazatonként. A azdasái adottsáok és ey idıszak sikeres folalkoztatáspolitikája eyüttesen eredményezhet sikeres és növekvı folalkoztatást, munkahelyeket. Azt látjuk, hoy az orszáok között nayok a különbséek, és ezek a különbséek nayon eltérı folalkoztatáspolitikai környezetet tételeznek fel. A 3. ábra az eyes orszáok folalkoztatásának áazati meoszlását mutatja. Az orszáok között nincsen nayon jelentıs szerkezeti eltérés. A mezıazdasában folalkoztatottak aránya Lenyelorszában a lemaasabb, ettıl kicsit marad csak el Chile, ebben a két orszában - százalék közötti sávba esik a mezıazdasában folalkoztatottak aránya és mindkét orszában csökken, az évtized véére ali haladja me a százalékot a mezıazdasái folalkoztatottak aránya. A többi vizsált orszá mindeyikében messze százalék alatt van a mezıazdasában folalkoztatottak aránya (3. ábra bal felsı panel). Az iparban folalkoztatottak aránya, építıipar nélkül, -3 százalék között szóródik és minden orszában lassan csökken. Az iparban folalkoztatottak aránya a vizsált orszáok közül a volt szocialista orszáokban a lemaasabb, ezen belül Szlovákiában a lemaasabb, 3 százalék körüli szinten, a válsá idıszakában az arány visszaesett kicsit. Mayarorszáon az iparban folalkoztatottak aránya lassan csökken a közel 3%-ról 5% körüli értékre, Lenyelorszában az arány kicsit elmarad a mayarorszáitól. A többi vizsált orszában az ipari folalkoztatás aránya alacsonyabb és kicsi az orszáok között az eltérés az ipari folalkoztatási arányt vizsálva (3. ábra jobb felsı panel). 3. ábra A folalkoztatottak aránya áazatok szerint a vizsált orszáokban, -, % 9 mezőazdasá 9 ipar Ausztria Ausztria 7 Chile 7 Chile % 5 3 3 5 7 9 Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Mayarorszá % 5 3 3 5 7 9 Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Mayarorszá 9 építőipar 9 szoláltatások Ausztria Ausztria 7 Chile 7 Chile % 5 3 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Mayarorszá % 5 3 3 5 7 9 Írorszá Izrael Lenyelorszá Szlovákia Spanyolorszá Mayarorszá Az építıiparban folalkoztatottak aránya 5-5 százalék között van, kicsi az orszáok között az eltérés, a lemaasabb az építıipari folalkoztatottak aránya Spanyolorszában és lassan növekedés után Szlovákiában (3. ábra bal alsó panel). 3
A szoláltatás szerepe a mehatározó a folalkoztatásban, a folalkoztatottak nayobbik fele dolozik a szoláltatásban, az arány 5- százalék közötti sávban szóródik. Izraelben a lemaasabb a szoláltatásban folalkoztatottak aránya és az arány stabil és állandó. A többi orszában a válsá idıszakában emelkedett a folalkozatásban folalkoztatottak aránya, ami összefü az eyéb áazatok nayobb válsá kitettséével és íy azzal, hoy a szoláltatásban folalkoztatottak aránya emelkedik. A válsáot meelızı idıszakban a szoláltatásban folalkoztatottak aránya 5-7 százalék közötti sávban szóródott. A szoláltatásban folalkoztatottak aránya a volt szocialista orszáokban, mindenekelıtt Lenyelorszában és Szlovákiában marad el a többi orszá arányától. Az arány maasabb Mayarorszáon és ehhez hasonló az arány Chilében is. A többi orszában a szoláltatásban folalkoztattak aránya maasabb (3. ábra jobb alsó panel). A korábbi orszá tipolóiát követve sorra vesszük a továbbiakban a vizsált sikeres folalkoztatást növelı orszáok áazati folalkoztatásának a változását áazati komponensek szerint, és mevizsáljuk mindezek fényében a mayar folalkoztatás alakulásának áazati összetevıit. A. Ausztria Az osztrák folalkoztatás növekedése folyamatos és eyenletes volt az elmúlt évtizedben, az orszáok kiválasztásakor ez a folyamatossá sorolta Ausztriát a leyorsabban növekedık közé. A növekedés minden áazatban eyenletes volt, nayobb átrendezıdések illetve yors áazati felfutás az osztrák munkaerıpiacon nem történt a vizsált évtizedben. A mezıazdasá rövid visszaesését is lassú folalkoztatás növekedés kísérte. Természetesen mindez összefü az orszá azdasái szerkezetével, a szoláltatásban folalkoztatottak maas arányával. A válsá idıszakában visszaesett az iparban, és mé erısebben az építıiparban folalkoztatottak száma, nıtt azonban a szoláltatásban a folalkoztatás ekkor is. Ausztriában maas a folalkoztatási ráta, ahoy korábban láttuk (. ábra), biztos és eyenletesen növekvı a folalkoztatás, a növekedés mindenekelıtt a szoláltatásokban eyenletes és folyamatos, ezt mutatja a 3. ábra. 3. ábra A folalkoztatott létszám változása Ausztriában áazatok szerint, -, 5= 5 3 9 7 5 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Ausztria Összesen Mezőazdasá Ipar Építőipar Szoláltatás B. Írorszá és Spanyolorszá A két yorsan felfutó, sikeresen folalkoztatást bıvítı orszá folalkoztatása möött hasonló áazati szerkezet látszik. Viszonyla maas a folalkoztatási ráta mindkét orszában, ebben nay eltérés nincsen (. ábra). Mindkét orszá esetében határozott szerkezetátalakulást láthatunk, a mezıazdasái folalkoztatás visszaesése és az ipari folalkoztatás stanálása mellett mind a két orszában az építıipari folalkoztatási boom húzta a leyorsabban a folalkoztatást, majd erısen visszaesett az építıiparban folalkoztatottak száma a válsá idıszakában, amit a teljes folalkoztatás visszaesése kísért. Mind a két orszában a
szoláltatásban folalkoztatottak száma a válsá idıszakában is tovább bıvült, ha nem is yorsuló mértékben. Ezt mutatja a 3. ábra. 3. ábra A folalkoztatott létszám változása Írorszában és Spanyolorszában áazatok szerint, -, 5=% Írorszá Spanyolorszá 5 3 9 7 5 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Írorszá Összesen Mezőazdasá Ipar Építőipar Szoláltatás 5 3 9 7 5 3 5 7 9 Spanyolorszá Összesen Mezőazdasá Ipar Építőipar Szoláltatás C. Lenyelorszá és Szlovákia Az EU orszáok közül sikeresen folalkoztatást növelı orszáok között hasonló áazati folalkoztatási változásokat láthatunk. Mindkét orszában viszonyla alacsony a folalkoztatási ráta (. ábra), és a folalkoztatási szerkezet határozott átrendezıdése ment vébe, a mezıazdasában folalkoztatottak száma yorsan csökkent, és az iparban folalkoztatottak számának a növekedése mellett mindkét orszában az építıipari boom yors folalkoztatás növekedést eredményezett az áazatban, a növekedés különösen Lenyelorszában volt nayon yors. Emellett a szoláltatásban folalkoztatottak aránya is folyamatosan növekszik mindkét orszában. A válsá hatása is hasonló volt, az ipari folalkoztatás növekedése meállt, az építıipari folalkoztatás növekedés metorpant, lelassult, de radikális csökkenés nem történt. Ezt a 33. ábra mutatja. 33. ábra A folalkoztatott létszám változása Lenyelorszában és Szlovákiában áazatok szerint, -, 5= Lenyelorszá 5 3 9 7 5 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Lenyelorszá Összesen Mezőazdasá Ipar Építőipar Szoláltatás Szlovákia 5 3 9 7 5 3 5 7 9 Szlovákia Összesen Mezőazdasá Ipar Építőipar Szoláltatás D. Izrael és Chile Az Európán kívüli orszáok zömében yors és töretlen folalkoztatás bıvülést láttunk, különösen a vizsált két orszában. Hasonló folalkozási szerkezeti átalakulást látunk Izrael és Chile esetében, és mindkét orszában alacsony a folalkoztatási ráta (. ábra). A 5
mezıazdasában folalkoztatottak száma csökken mindkét orszában, ezt a szoláltatásban folalkoztatottak számának a yors növekedése szívta fel, Chilében az ipari, Izraelben az építıipari folalkoztatás nı yorsabban, de összesséében kieyensúlyozott módon minden áazat folalkoztatásának a bıvülését látjuk. A válsá hatása ali érzékelhetı a folalkoztatásban. Ezt a 3. ábra mutatja. 3. ábra A folalkoztatott létszám változása Izraelben és Chilében áazatok szerint, -, 5= Izrael Chile 5 3 9 7 5 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Izrael Összesen Mezőazdasá Ipar Építőipar Szoláltatás 5 3 9 7 5 3 5 7 9 Chile Összesen Mezőazdasá Ipar Építőipar Szoláltatás E. Mayarorszá Véül Mayarorszáot vizsálva a folalkoztatottak létszámának az alakulásában a fentiekben bemutatott orszáok mindeyikétıl eltérı, stanáló képet látunk. A mezıazdasában folalkoztatottak számának a folyamatos csökkenése mellett az évtized elején szerény növekedést látunk az építıiparban, ami a válsá idıszakában csökken. Az iparban folalkoztatottak száma is csökken, és nincsen olyan áazat, ahol a folalkoztatás növekedés felszívná a csökkenı áazatokból kiáramló folalkoztatottakat, íy a szoláltatásban folalkoztatottak száma sem bıvül. Összesséében az évtized elején a keleteurópai orszáok folalkoztatás szerkezetének átrendezıdéséhez hasonló volt a mayar folalkoztatás, a növekedés azonban eltérıen a szlovák vay a lenyel példától a mayar esetben elmaradt. 35. ábra A folalkoztatott létszám változása Mayarorszáon áazatok szerint, -, 5= 5 3 9 7 5 3 5 7 Forrás: OECD.StatExtracts 9 Mayarorszá Összesen Mezőazdasá Ipar Építőipar Szoláltatás
A sikeres folalkoztatás bıvítés okai, körülményei a kiválasztott orszáok tapasztalatai alapján A kiválasztott 5 európai és Európán kívüli orszá példáján keresztül azt vizsáljuk a továbbiakban, hoy a yors folakoztatás növekedésnek milyen szerkezeti, szabályozási, finanszírozási mayarázatai azonosíthatóak. Az elızı fejezetben áttekintettük a vizsált orszáok folalkoztatási szerkezetét nemek, korcsoportok és iskolázottsá szerint, és vizsáltuk az eyes orszáokban a folalkoztatottsá áazati átrendezıdését. Mindezek után az eyes orszáok szabályozási környezetét, specifikumait vizsáljuk. Az intézményi sajátossáok fontos kerete és feltétele a munkaerı-piaci politikák finanszírozására rendelkezésre álló források naysáa. Az alábbi fejezet elıször a munkaerıpiaci ráfordítások naysáát vizsálja az OECD orszáokban, majd részletesebben a tanulmány középpontjába helyezett vizsált orszáok munkaerı-piaci forrásainak szerkezetét elemzi. Ezt követıen orszátanulmányok seítséével írjuk le az eyes orszáok yakorlatát, intézményi, szabályozási, finanszírozási sajátossáait.. Gazdasái és intézményi háttér.. Gazdasáfejlesztés az OECD orszáaiban A yors folalkoztatást növelı orszáok azdasái növekedése is yors volt, ezt láttuk a korábbiakban is. A azdasái növekedés fontos eleme a yorsan növekvı orszáokban a külföldi tıkebefektetés (FDI). Az OECD orszáok átlaosan FDI kihelyezı orszáok, ahol a kihelyezett GDP állomány aránya mehaladja a beáramlást, az arány az évtized folyamán állandó, a válsá idején a kihelyezések állományának az aránya nıtt. Az EU orszáok átlaában valamivel erıteljesebb ez a trend. Ezt mutatja a. táblázat utolsó két sora. Az OECD, illetve az EU orszáok átlaához képest a yors folalkoztatás növekedés kritériuma szerint kiválasztott orszáok zömében maas a nettó FDI állomány aránya a GDPhez viszonyítva. Kivételt Ausztria jelent, ahol az átlahoz közeli az FDI arány és Spanyolorszában, illetve Izraelben nem kiuróan maas a nettó FDI arány. Írorszában rendkívül maas volt a külföldi töke beáramlás az évtized elején és a nettó állomány folyamatosan és yorsan csökkent az évtized közepétıl. Ettıl határozottan eltér a volt szocialista orszáok helyzete, ezekbe az orszáokba a rendszerváltást követıen eltérı idıszakokban volt számottevı a külföldi tıke beáramlása, maas és folyamatosan növekvı az FDI állomány aránya a GDP-hez képest, és a válsá hatására sem csökkenı, stabil tıkeberuházást jelentett. Az éves áramlásokat vizsálja a 9. táblázat: az évtized elején Írorszába volt jelentıs a nettó FDI beáramlás, kisebb arányban az évtized elején Lenyelorszába és Mayarorszára is történt nettó FDI beáramlás. A -es évek folyamán Szlovákiában volt számottevı az FDI beáramlás, ez a válsáal itt is meállt. A két táblázat értékeit összevetve azt láthatjuk, hoy a jelentısebb FDI beáramlások meelızıen vay a vizsált idıszakban történtek-e. Az FDI beáramlás a vizsált orszáok többséében összekapcsolódik a azdasái boom idıszakával és húzta az adott orszáok azdasái növekedését. Az FDI GDP-hez mért aránya különösen maas volt, mint láttuk, a volt szocialista orszáokban, Lenyelorszában, Szlovákiában és Mayarorszáon is. Utóbbi két orszában az arány különösen maas, és Chile is nayon hasonló arányban vonzott külföldi tıkét. (. táblázat) Az orszáok zömében az FDI beáramlás a folalkoztatás növekedésével járt eyütt, azonban nem mindenütt történt íy. Mayarorszáon a beruházások következtében a munkahelyek nay mennyisée tőnt el a kilencvenes években, és a folalkoztatás növekedése helyett csökkenés és összetétel változás ment vébe. A -es években néhány újabb 7
munkahelyteremtı FDI beruházás történt, erre már nem volt jellemzı a kilenvenes években látott intenzív munkahelyrombolás.. táblázat Nettó FDI állomány* a vizsált orszáokban, a GDP %-ában 3 5 7 9 Ausztria 3,3 3,,,,3 3,5, 3,7 -,,5 -, Írorszá,5,9, 9, 5, 9,,,7 7,3 -,7-3, Spanyolorszá,7 5,5 3, 3,, 7,,,3 -, -, -3,7 Lenyelorszá 9,, 3, 5,7 33, 7, 3, 37,,5 3, 3,5 Szlovákia,5,7 3,3, 9,9, 57, 5, 5,9 55,9 5, Izrael,,,,3 9,,,, 3,, 5,9 Chile 5,9,, 5, 5,,7 37,, 39, 9,, Mayarorszá 5,5,3 5, 53, 5,,, 5,7 5,3, 53,5 OECD -3, -, -, -3,9 -, -,3 -,5-5,3-7, -, -9, EU -7, -, -3,5 -, -, -3, -, -, -, *évente beérkezett és kihelyezett FDI állomány különbsée a GDP %-ában Forrás: Most recent FDI statistics for OECD and G countries, www.oecd.or/investment/statistics 9. táblázat Nettó FDI áramlás* a vizsált orszáokban, a GDP %-ában 3 5 7 9 Ausztria,, -,7 -,3 -,7 -, -, -, -5, -, -, Írorszá,9 5,3,9,9-9,7-7, -,9, -7, -,3, Spanyolorszá -3, -,,9 -,3-3, -,5 -, -5,,,, Lenyelorszá 5,5 3,,,,7,3 3,,3,,9,7 Szlovákia 9,3 7,,9 5, 7,, 7,5,, -,5, Izrael 3,,9,5, -,3, -,,,, -,3 Chile, 3, 3,3 3,7 5,9, 3,5,, 3, 3, Mayarorszá,5,7,, 3,3 5,,,3, -,, OECD, -, -, -,5 -, -,3 -,5 -, -,3 -, -, EU -,7 -,9, -,3 -,3 -,9 -, -,3 -,3 -, -, *évente be- és kiáramló FDI különbsée a GDP %-ában Forrás: Most recent FDI statistics for OECD and G countries, www.oecd.or/investment/statistics.. A munkaerı-piaci ráfordítások az OECD orszáaiban A munkaerı-piaci politikára fordított össze naysáa a GDP arányában, és a ráfordításokból finanszírozott proramokban érintett népessé aránya jelentıs különbséeket mutat az eyes OECD orszáokban. Fiyelembe véve az orszáok eltérı GDP szintjét, az eltérések mé jelentısebbek, az eyes orszáok erıforrásainak és teherbíró képesséének különbsée miatt. Két idıpontot emelünk ki, és vizsáljuk a munkaerı-piaci politikára fordított forrásokat és a ráfordításokból finanszírozott proramokban érintett lakossá arányát: a válsáot meelızı 5-öt és 9-et, a leutolsó évet, amelyre adatok állnak a rendelkezésünkre. Az utóbbi év adatai a válsá hatására történt átrendezıdéseket is tartalmazzák. A 3. ábra a. és b. panelja mutatja a munkaerı-piaci ráfordításokat a GDP arányában, a 37. ábra a. és b. panelja pedi a proramok kedvezményezettjeit az aktív Kırösi Gábor- Surányi Éva: Munkahely-teremtés és rombolás, MTA KTI,
népessé arányában. Az ábrák a. és b. panelja a két idıszak között az orszáok átrendezıdését és a vizsálatunkba tartozó orszáok pozícióját mutatja ( -- > jelöléssel kiemelve). 5-ben a munkaerı-piaci ráfordítások GDP-hez mért arányát vizsálva az OECD orszáok összesséében határozottan alacsony volt a ráfordítások aránya Chilében, ezt mehaladta uyan, de az alsó harmadba tartozott a ráfordítások aránya szerint Szlovákia és Mayarorszá, az OECD átlaától elmaradva az alsó középmezınyben volt a kiadások aránya Izraelben és Lenyelorszában, az OECD átlaot mehaladva a középmezınybe tartozott Írorszá, és a felsı harmad alsó részében találjuk Spanyolorszáot és Ausztriát. (3. ábra a.) 9-re az arány változik, az orszáok többséében a válsá idıszakában emelkedik a munkaerı-piaci ráfordítások aránya. Változatlanul a lealacsonyabb az arány Chilében, maasabb kicsit a ráfordítások aránya Szlovákiában és Mayarorszáon és itt találjuk a ráfordítások aránya szerint 9-ben Izraelt is. Az OECD átlaának mefelelı az arány Lenyelorszában, maasabb Ausztriában és az OECD orszáok között a lemaasabbak között volt a ráfordítások arány Írorszában és Spanyolorszában. (3. ábra b.) 3. ábra A munkaerı-piaci ráfordítások az OECD taorszáaiban a GDP arányában 5-ben és 9-ben, % a) 5 -a % 3 P D G a GDP %-a, 5 ó x ik e rszá M É szto ile h C - > a re o K S A U rszá o rö ö G. Ḳ h se C á n p Ja v á k ia G ia d S Z Á n n v é la R S zlo O R S zlo j Z é Ú - > Y A G A M iṙ K lt sü E y e lia sztrá u A a a d a n K l e Izra - >. r u lo b m y e x e n L u L e - > rszá szo la O D E C ia é O rv o N rszá Íro - > S v á jc á lia rtu o P sztria u A - >. lo ia mia y o d rszá rszá rszá a n o o o rszá n iu á n p d S v é c ia n to la l e D n F in e o B mh F ra é N S - > szoláltatás (PES) aktív eszközök passzív eszközök b) 5 -a % 3 P D G a GDP %-a, 9 ó x ik e M ile h C - > iṙ K lt sü E y e. Ḳ h se C d n la j Z é Ú a re o K lia sztrá u A á n p Ja l e Izra - > v á k ia ia n ia G rszá S zlo o v é é rv S Z Á S v á jc rö S zlo o R N O R ö - > G Y A G A M S A U a. a d lo a n y e K n L e - > rszá É szto d n D la o E C P O rszá szo la O rszá o d S v é á lia rtu o P sztria u A - > ia ia d rszá o rszá rszá n á n c ia to o la D e n o n m F ra é F in H N szoláltatás (PES) aktív eszközök passzív eszközök rszá Íro - > m. iu lo l y o e B a n S p - > Forrás: OECD.StatExtracts 9
A munkaerı-piaci proramok kedvezményezettjeinek az aránya Chilében nayon alacsony volt, az OECD orszáok összesséében itt volt a lealacsonyabb az arány és messze elmaradt a többi vizsált orszától. Szlovákiában alacsony volt a munkaerı-piaci ráfordítások aránya és az érintett létszám is alacsony, nem változott jelentısen a két idıszak között. Lenyelorszá pozíciója nem változott jelentısen a GDP arányos ráfordítások alapján a két idıszak között, de a proramok kedvezményezettjeinek az aránya jelentısen menıtt: mí 5-ben mé a szerény középmezınybe tartozott, 9-ben maas volt az érintettek aránya. Spanyolorszában 5-ben is maas volt a proramok kedvezményezettjeinek az aránya, ez 5 és 9 között tovább emelkedett. Írorszában 5-ben a ráfordítások és a kedvezményezettek aránya szerint is közepes volt a részarány, ami a lemaasabbak eyike volt 9-ben. (37. ábra a. és b. panel) 37. ábra A munkaerı-piaci proramok kedvezményezettjei az OECD taorszáaiban az aktív népessé arányában 5-ben és 9-ben, % a) 3 -a aktív népessé %-ában, 5 5 % sé e p5 é n a k tív 5 ile h C - > a a d a n K rszá É szto ia n v é S zlo iṙ K lt sü E y e. Ḳ h se C d n la j Z é Ú G S Z Á S v á jc R O R Y A G A M lia sztrá u A ia. é rv v á k ia lo y e o N S zlo n L e - > - > á lia rtu o P r u D b E C m O x e L u l e Izra - > sztria u A - > rszá Íro - > rszá szo la O ia ia. d n á n lo la D rszá rszá rszá y o o to o o H e n m é F in c ia a n n S p N F ra - > rszá o d S v é m iu l e B aktív eszközök passzív eszközök b) 3 -a aktív népessé %-ában, 9 5 % sé e p5 é n a k tív 5 ile h C - > a a d a n K. Ḳ h se C d n la j Z é Ú ia iṙ é K rv lt rszá S v á jc o sü o N E y e rö ö G rszá É szto k ia v á S zlo - > G S Z Á R O R Y A G A M lia sztrá u A d n la o P rszá o d S v é l e Izra - > ia n v é S zlo á lia rtu o P D ia E C á n ia d O D n la o H sztria u A - > rszá szo la O rszá o c ia n F ra rszá o n F in. lo rszá y e to n e m L e é N - > rszá Íro - >. lo m y o iu a n l e p B S - > aktív eszközök passzív eszközök Forrás: OECD.StatExtracts Az arányok alakulása eyértelmően mutatja, hoy a válsá elıtt, 5-ben a ráfordítások és a proramokban résztvevık aránya alapján is a munkaerı-piaci politika preferenciái és jelentısée határozta me a ráfordítások és a kedvezményezettek arányát, 9-ben a válsához alkalmazkodás és szüksées beavatkozások hatására változott a 5
különösen kedvezıtlen helyzetbe került orszáokban a munkaerı-piaci ráfordítások és kedvezményezettek aránya. Részletsebben áttekintjük a továbbiakban a vizsálatunkba tartozó orszáokban a fenti mutatók alakulását, és a vizsált orszáok munkaerı-piaci ráfordításait és változását és a munkaerı-piaci ráfordítások szerkezetét. Ezt mutatja a 3. ábra. Az ábra bal oszlopában a munkaerı-piaci ráfordítások GDP-hez mért arányát mutatjuk be, a jobb oldali oszlop a kedvezményezetteket mutatja az aktív népessé arányában. A felsı sor a 5 évi arányokat mutatja, az alsó sor a 9 évi, a válsá hatására átalakult szerkezetet. A vizsálatunk szempontjából fontos kérdés, hoy a yors folalkoztatás növekedést és a munkaerı-piaci politika, a ráfordítások alakulása, az érintett létszám aránya számottevıen befolyásolta, alakította-e? A munkaerı-piaci politikák ráfordításaiból 5-ben és 9-ben is az EU 5 orszáai részesedtek jelentısebb arányban, akár a GDP-hez viszonyított arányt, akár az érintett kedvezményezettek arányát vizsáljuk. Különösen íy volt ez Írorszában, ahol az aktív eszközökkel érintettek az aktív népessé közel 5 %-át jelentették 5-ben, mí a keleteurópai EU orszáokban a ráfordítások aránya alacsonyabb volt. A változás a válsá hatására valamelyest átrendezte a ráfordításokat, és a passzív eszközök jelentıséét is menövelte. A kelet-európai EU orszáok lehetıséei változatlanul szerények maradtak, az arányok emelkedtek Összesséében a 3. ábra felsı két panelja arra utal, hoy az aktív és a folalkoztatás növekedését ösztönzı munkaerı-piaci politikához a GDP arányában kifejezve komoly forrásokra van szüksé. A válsá hatására yorsan és rövidtávra módosultak uyan a források, de a növekedés nem volt mindenütt jelentıs. Fiyelemreméltó a kelet-európai orszáok között Lenyelorszá viszonyla maasabb munkaerı-piaci ráfordítási aránya, és ezen belül az aktív eszközökre fordított források maasabb aránya, mí Szlovákiában vay az Európán kívüli vizsált orszáokban az aktív eszközök jelentısée nayon szerény volt. 3. ábra A munkaerı-piaci politikák kiadásai a vizsált orszáokban, a GDP arányában és az érintettek az aktív népessé arányában, 5-ben és 9-ben, % 5 3 -a % P D G ile h C ráfordítás a GDP %-ában v á k ia S zlo GDP %-ában, 5. a y a ro M e l Izra. lo y e n L e D E C O sztria u A szoláltatás (PES) aktív eszközök passzív eszközök lo y o a n S p rszá Íro -a % sé 5 e p é n a k tív 5 érintettek az aktív népessé %-ában 5 ile h C. a y a ro M aktív népessé %-ában, 5 v á k ia S zlo aktív eszközök lȯ y e n L e D E C O e l Izra passzív eszközök sztria u A rszá Íro lo y o a n S p 9 3 -a % P D G GDP %-ában, 9 5 -a % sé 5 e p é n a k tív 5 aktív népessé %-ában, 9 ile h C e l Izra v á k ia S zlo. a y a ro M lȯ y e n L e D E C O sztria u A rszá Íro lo y o a n S p ile h C v á k ia S zlo. a y a ro M lȯ y e n L e l e Izra D E C O sztria u A rszá Íro lo y o a n S p szoláltatás (PES) aktív eszközök passzív eszközök aktív eszközök passzív eszközök Forrás: OECD.StatExtracts 5
A továbbiakban a vizsált orszáok folalkoztatáspolitikai, intézményi sajátossáait orszáonként vizsáljuk me.. Kieyensúlyozó folalkoztatáspolitika: Ausztria.. Gazdasái környezet Az elmúlt évtizedben az osztrák azdasái fejlıdést kedvezıen befolyásolta a középés kelet-európai orszáok csatlakozása az Európai Unióhoz. A külkereskedelmi foralom meurása következtében felpörı azdasái növekedés a válsáot meelızı évtizedben komoly szerkezeti átalakulást hozott a folalkoztatásban. Bár 995 és között mintey 5 ezer munkahely szőnt me a feldolozóiparban, és ezzel közel százalékkal csökkent az ebben a szektorban folalkoztatottak száma, illetve az építıipar és a mezıazdasá is hasonló tendenciát mutatott, ezt azonban kompenzálta a szoláltatói szektorban folalkoztatottak számának ezer fıs (!) bıvülése, ami mintey százalékkal emelte az ott dolozók létszámát. Ez a folyamat tovább növelte a kis- és középvállalkozások dominanciáját a folalkoztatásban. Az évtized véén jelentkezı recesszió azonban Ausztria azdasáát is meviselte, a korábbi évek -3 százalékos növekedése után 9-ben közel néy százalékkal csökkent az orszá GDP-je. A kormány a válsá munkaerı-piaci hatásainak minimalizálása érdekében csökkentette a folalkoztatás adóterheit, könnyítette a munkahelymetartó támoatások iénybevételének feltételeit, javította a képzési proramokhoz való hozzáférést és bıvítette az aktív munkaerı-piaci proramok eszköztárát. 5 A következıkben mevizsáljuk a -es években bekövetkezett folalkoztatott létszámnövekedés intézményi környezetét, a munkaerı-piaci szabályozás jellezetesséeit, azokat a sajátossáokat, amelyek jelentısen befolyásolták Ausztria azdasáának és folalkoztatásának alakulását az elmúlt évtizedben... Aktív és passzív munkaerı-piaci politika forrásai Az aktív munkaerı-piaci politikák eredményesséének alapvetı feltétele az, hoy mefelelı források álljanak rendelkezésre az álláskeresık támoatására, a hátrányos helyzető réteek munkaerı-piaci belépésének ösztönzésére. A munkaerı-piaci politikák forrásai a 9- es évek óta jelentısen bıvültek Ausztriában: az akkori GDP arányos százalék körüli össze 9-re már mehaladta a százalékot (lásd 3. ábra és 3. ábra). Az aktív eszközök kiadásai a -es évek derekán a GDP,5 százaléka körül mozotak, majd a válsákezelı, anticiklikus munkaerı-piaci politika következtében 9-re már a, százalékot is mehaladták. A rendelkezésre álló források arányaiban valamelyest maasabbak az uniós, illetve az OECD átlaánál, a változások trendje pedi jól illeszkedik a többi taállam átlaának változásához (lásd 39. ábra). 5 Forrás: Voss E.: The implementation of flexicurity and the role of the social partners National fiche: Austria.. Joint study of the EU social dialoue 9-5
39. ábra Az aktív és passzív eszközök forrásainak alakulása és 9 között Ausztriában és az EU-ban a GDP arányában, % Forrás: EUROSTAT Ha az aktív kiadásokat a munkanélküliséi rátával arányosítjuk, akkor a nemzetközi összehasonlítás Ausztriára nézve mé kedvezıbb képet mutat: 7-ben munkanélküliséi ráta százalékára esı GDP-arányos aktív kiadás,5 százalék volt, amivel Ausztria az OECD eyik lejobban teljesítı taja. Mí az aktív kiadások elsısorban a politikai irányítás diszkrecionális döntéseinek füvényében alakulnak, a passzív kiadások általában inkább a azdasái ciklusokat követik, feltéve, hoy a rendszer alapvetı specifikumai nem változnak. Ausztriában ennek mefelelıen 9-ben az elbocsátások számának növekedésével és az álláskeresık számának felduzzadásával a munkanélküli ellátásokra fordított költsévetési kiadások is emelkedni kezdtek. Ez a növekedés azonban intenzitásában alatta maradt az uniós átlanak, köszönhetıen annak, hoy a munkanélkülisé Ausztriában a többi taorszához képest csak mérsékelt emelkedést mutatott a válsá hatására...3 Aktív munkaerı-piaci politikák mőködése Ausztriában a munkaerı-piaci politikák vérehajtásáért az osztrák állami folalkoztatási szolálat, az AMS felel. Az aktív eszközök fı céljai az elhelyezkedés akadályainak leküzdése a hátrányos helyzetőek esetében, a munkaerı-kereslet és kínálat különbséeinek csökkentése a képzések és yakorlati proramok alkalmazásán keresztül, illetve a tartós munkanélkülisé leküzdése. Ezen felül a válsá következtében eyre nayobb fiyelmet fordít a munkaüyi irányítás a folalkoztatás biztonsáára és a munkahelyek meırzésére. Az aktív eszközök fókusza Ausztriában eyértelmően a képzésre irányul. Az aktív kiadásokon belül a munkaerı-piaci képzések és yakornoki proramok súlya stabilan százalék felett van, ami az eyik lemaasabb érték az Európai Unión belül (az uniós átla százalék körül alakul). 7 A. ábra jól mutatja az eyes aktív eszközök ráfordításainak változását a -es évek véén. Az aktív kiadások GDP arányosan is növekedtek és 9 között, ami reálértéken jelentıs emelkedést hozott ezekben az években. Az eyes eszközök belsı aránya nem változott jelentısen ebben az idıszakban, a képzés dominanciája mekérdıjelezhetetlen. Labour market policy in Austria 9. BMASK. 7 Weber A. és Hofer H.: Active labor market policy in Austria.. Institute for Advanced Studies. Itt és a továbbiakban használjuk az EU és az Eurostat szokásos kateorizálását az aktív munkaerı-piaci eszközök (ALMP v. LMP) leírására. A szokásos EUROSTAT/EU kateóriák: LMP : munkaerı piaci szoláltatások, LMP : képzés, LMP 3: munkahely rotáció és állásösztönzés, LMP : folalkoztatás ösztönzés, LMP 5: támoatott folalkoztatás, LMP : közvetlen munkahelyteremtés, LMP 7: vállalkozásindítás támoatása, LMP : jövedelemtámoatás, LMP 9: korai nyudíjazás. 53
. ábra Az aktív eszközök ráfordításai és 9 között Ausztriában, millió EUR Forrás: EUROSTAT A kiadásokat jellemzı tendenciák jól kiolvashatók az aktív eszközökben résztvevık számának alakulásából is (lásd. ábra). A képzések a részvevık száma alapján is dominálnak, bár a túlsúlyuk itt kisebb, mint a kiadások esetében, ami azt mutatja, hoy a képzések eyséköltsée relatíve maas. Jelentıs uyanakkor a folalkoztatás-ösztönzésben résztvevık száma, ennek eyséköltsée viszont alacsony.. ábra Az aktív eszközben résztvevık állományi létszáma és 9 között Ausztriában Forrás: EUROSTAT Az AMS 9 évi adatai szerint az aktív eszközök forrásait erıteljesen fókuszálják a hátrányos helyzető célcsoportokra, íy az adott évben az összes kiadás 35 százaléka az idısebb álláskeresık (5 év feletti), 7 százaléka pedi a fiatal munkanélküliek bevonására jutott. A népessé arányához viszonyítva maas volt mé a meváltozott 5
munkaképesséőekre (~ százalék), illetve a külföldi állampolárokra (~3 százalék) jutó aktív kiadások aránya. Az idısebb álláskeresık nay része speciális, a mayar prémium évek proramhoz hasonló részmunkaidıs folalkoztatási támoatásban részesült, a képzésben való részvételük jóval alacsonyabb az átlanál. A fiatalok túlnyomó többsée viszont képzési, illetve yakornoki proramba került, mí a külföldi álláskeresık és a meváltozott munkaképesséőek esetében hasonló arányt képviselt a bértámoatás és a képzés. Az osztrák munkaerı-piaci politika eyik alapelve a korai beavatkozás. Prioritás, hoy a munkanélküliek számára a lehetı lekorábban elhelyezkedési támoatást nyújtsanak. Ez 9-re kiemelt céllá vált: fontos szerephez jutott a prevenciónak ey fejlettebb formája, a azdasái nehézséekkel küzdı vállalatok számára nyújtott munkaerı-piaci tanácsadás és a részmunkaidıs folalkoztatást támoató munkahelymeırzı proram. Ez utóbbiban 9-ben összesen közel 7 ezer munkavállaló vett részt, a proram pedi mintey 3 millió euróba került. Ennek az összenek több mint 9 százaléka a kiesı munkaidıre fizetett kompenzáció volt, 3,5 százalékot fordítottak képzésekre, mí további 5,9 százalék a támoatás második idıszakában a társadalombiztosítási hozzájárulás fedezetét szolálta. Áazati bontásban a lenayobb iénylık az autóipar és beszállítói köre volt. 9 Ami az eszközök eredményesséét illeti, az osztrák munkaüyi kormányzat az aktív kiadások növelésével párhuzamosan felismerte a folyamatos monitorin és értékelés jelentıséét. A képzésekkel kapcsolatos rendelkezésre álló tanulmányok, bár hatásosnak találták ezeket a proramokat, rámutattak arra is, hoy általában menövelik a munkanélkülisé idıtartamát. Más eszközök, íy az álláskeresési technikák oktatása és az álláskeresési tevékenysé támoatása uyanakkor hatékonynak bizonyult a munkanélküliként eltöltött idıszak csökkentésében. A nık az aktív eszközök többséében eredményesebbnek bizonyultak, illetve jobb kimenettel zártak, mint a férfiak. Ami a lehátrányosabb helyzető álláskeresıket illeti, a közszférában indított határozott idejő támoatott folalkoztatás növelte számottevıen a folalkoztathatósáukat... Munkanélküli ellátások Az osztrák munkanélküli ellátórendszer struktúrája három oszlopra épül. Az elsı a biztosítási alapú, és a jövedelem füvényében meállapított munkanélküli járadék (Arbeitsloseneld), amely ey limitált idıszakra jár. Az un. munkanélküli seély (Notstandshilfe) már kombinálja a biztosítási elemeket az eyéni szükséletek mérleelésével és idıben nem korlátozott, mí a harmadik elem, az un. minimum szociális védelmi ellátás ( elıtt szociális támoatás) azok számára elérhetı, akik az elızı két ellátásra nem joosultak, vay ellátásuk színvonala túlsáosan alacsony. A munkanélküli ellátásban részesülınek Ausztriában készen kell állnia a munkába állásra, el kell foadnia a felajánlott munkalehetıséet, illetve részt kell vennie a munkaüyi központ által szervezett képzésen. Minden munkaviszony keretében folalkoztatottnak, amennyiben jövedelme ey mehatározott összeet (-ben havi 37 eurót) mehalad, kötelezı hozzájárulnia a munkanélküli ellátórendszer mőködtetéséhez (azaz biztosítottnak kell lennie). Munkanélküli ellátásra akkor joosult valaki, ha ey szüksées minimális idıtartamra korábban biztosított volt. Az idıtartam hossza fü az iénylı életkorától, illetve attól, hoy elıször iényel-e munkanélküli ellátást, vay ismétlıdı iénylésrıl van szó. A 5 év alattiak esetében az utóbbi ey évben hét biztosítotti joviszonyt kell felmutatni, 5 hetet az utóbbi két évben az elıször iénylık esetében, mí hetet az utolsó ey évben annak, aki nem elıször iényel 9 Labour market policy in Austria 9. BMASK. Weber A. és Hofer H.: Active labor market policy in Austria.. Institute for Advanced Studies. A fejezet az alábbi értékelés alapján készült: Lechner F. és Wetzel P.: EEO Review; Adaptin unemployment benefits to the economic cycle - Austria,, European Employment Observatory. 55
ilyen ellátást. A fenti differenciálás tehát a munkanélküli ellátásba történı belépést szabályozza. A munkanélküli járadék folyósításának hossza az iénylı korától és a biztosítotti joviszony hosszától fü. A minimális idıtartam hét (a minimális biztosítási idıszak meléte esetén), mí a maximális 5 hét (az utóbbi 5 évben lealább 9 év biztosítotti joviszony, illetve 5 év feletti életkor esetén).. ábra A nettó helyettesítési ráta ey eyedülálló, korábban az átlabér 7 százalékát keresı munkanélküli esetében -ben Forrás: Lechner F. és Wetzel P.: Work (dis)incentives / Austria;. European Employment Observatory 3. ábra A nettó helyettesítési ráta ey eyedülálló, korábban az átlabért keresı munkanélküli esetében -ben Forrás: Lechner F. és Wetzel P.: Work (dis)incentives / Austria;. European Employment Observatory A munkanélküli járadék összee a korábbi munkajövedelem naysáától és a háztartás helyzetétıl fü. -ben az átlaos munkanélküli ellátás összee 39 euró volt, mí a nettó helyettesítési ráta a járadék esetében közel lineárisan a korábbi jövedelem 55 százaléka volt. Ez az átlabér körül a rendelkezésre álló adatok szerint nayjából mefelelt az uniós átlanak, az alacsony munkabérőek esetében azonban már az eyik lealacsonyabb volt az uniós taorszáok között (lásd. ábra és 3. ábra). Ez eyrészt növeli az álláskeresési intenzitást az alacsony jövedelmőek esetében, uyanakkor jelentıs elszeényedési/leszakadási kockázatot is rejt. Ez különösen a részmunkaidıs folalkoztatottakat érinti neatívan, épp 5
ezért a munkavállalói érdekképviseletek folyamatosan süretik az ellátások emelését, lealább a százalékot jelentı helyettesítési ráta közelébe. A járadék kimerülése esetén az álláskeresı munkanélküli seélyre lesz joosult, amely ennek kiszámításánál már fiyelembe veszik az iénylı házas/élettársának jövedelmét, a családi helyzetet, valamint a korábban folyósított munkanélküli járadékos idıszak hosszát eyaránt. A seély átlaos havi összee -ben 5 euró volt, ien nay a különbsé a nık és a férfiak átlaos ellátása között, mintey százalékkal maasabb az utóbbiak ellátása. Ez elsısorban a nemek közötti eyenlıtlensébıl fakad: eyrészt a nık saját korábbi jövedelme alacsonyabb az orszáos átlanál, másrészt a házas/élettárs általában maasabb jövedelme is növeli a relatív különbséet. Összesséében az osztrák munkanélküli ellátások nem számítanak túlzottan bıkezőnek. Az ellátások átlaos összee a szeényséi küszöb (9-ben 99 euró) alá esik, a munkanélküliek szeényséi kockázata különösen a korábban alacsony jövedelmőek esetében maasabb az átlanál. Ez különösen a kezdeti idıszakban van íy, mivel az eyedülállók esetében 55 százalékos helyettesítési ráta az átla alá esik. Uyanakkor a tartós munkanélküliek relatív pozíciója már jobb nemzetközi viszonylatban: az eyedülálló, korábban átlabéren dolozó tartósan álláskeresı 5 százalékos helyettesítési rátája az OECD és az uniós taorszáok között eyaránt a felsı harmadba esik. 3..5 Az osztrák munkaerıpiac rualmassáa Az osztrák munkaerıpiac uniós összehasonlításban rualmasnak számít. A részmunkaidı népszerő folalkoztatási forma, 9-ben az alkalmazottak, százalékát érintette (EU7:,%). A határozott munkaidejő szerzıdések alkalmazása már kevésbé jellemzı, az uniós átlanál (3,5%) jóval alacsonyabb mértékben fordult elı az ilyen típusú folalkoztatás Ausztriában. Az összes folalkoztatott kb. százaléka önfolalkoztató, ami nayjából mefelel az uniós átlanak (5 %). A rualmas mőszakok és a munkaidı mehatározása nayrészt vállalati, illetve áazati szintő érdekeyeztetés keretében történi, ami nayfokú rualmassáot biztosít a felek részére. Ez annak köszönhetı, hoy a társadalmi partnerek közötti kommunikáció letöbbször zökkenımentes, érdekérvényesítı képesséük pedi kiemelkedı. A folalkoztatás joi keretei az átlanál kissé yenébb védelmet jelentenek Ausztriában az atipikus munkavállalási formákban dolozók számára, mí a normál, határozatlan idejő munkaszerzıdések esetében kissé sziorúbbak az átlanál. A munkaerı felvétele, illetve az elbocsátások relatíve eyszerőek, a vékieléítések nemré bevezetett rendszere pedi az eddiieknél rualmasabbá, a munkavállalók számára pedi biztonsáosabbá tette a rendszert. Az új szisztéma szerint yakorlatila minden munkavállaló, aki lealább hónapja folalkoztatott, joosult vékieléítésre a folalkoztatási joviszonyának meszüntetésekor. A munkaviszony kezdetét követıen a munkáltató köteles havonta a fizetés,53 %-át kitevı un. rualmassái adót fizetni az alkalmazottakat ellátó alapba (Mitarbeitervorsorekassen), az elbocsátott munkavállaló a vékieléítést ezen keresztül iényelheti. Lehamarabb 3 éves folyamatos adófizetést követıen lehet az összehez hozzájutni, a különbözı munkáltatóknál yőjtött adók, illetve joosultsái idı összeadódik. Amennyiben joosulttá válik a munkavállaló a befizetett összere, szabadon választhat, hoy kiveszi az összeet, hayja kamatozni az alapban, vay maával viszi az új munkáltatója alapjába, esetle átutalja a privát nyudíjszámlájára. Az új rendszerben a vékieléítések helyett a munkáltató ey kiszámítható és átlátható költsétételt fizet, és a munkavállalók is biztosabban jutnak a pénzükhöz ey esetlees csıdeljárás esetén, Lechner F. és Wetzel P.: Work (dis)incentives / Austria;. European Employment Observatory. 3 Benefits and waes: OECD indicators. Internetes adatbázis.. 57
ráadásul potenciális mobilitásuk is nı, mivel átvihetik az összeyőjtött pénzösszeet ey új munkáltatóhoz... Munkára rakódó adóterhek Az OECD átlaához viszonyítva Ausztriában viszonyla maasak a munkajövedelemre rakódó adók és társadalombiztosítási terhek. Az átlaos adóék több mint 5 százalékkal maasabb az uniós átlanál, mí az OECD esetében a különbsé a százalékot is mehaladja. Az uniós orszáok között az átlabéren folalkoztatott eyedülálló munkavállaló után fizetett adó és járulékterhek aránya Ausztriában eyik volt a lemaasabbaknak, 7,9 százalék. (Néhány orszában volt maasabb az arány: Beliumban 55,%, Mayarorszáon 53,%, Németorszában 5,9% és Franciaorszában 9,%.) Alacsony munkabér esetén az orszá pozíciója nem változik, amibıl arra lehet következtetni, hoy az adórendszer proresszivitása nem tér el jelentısen a többi orszáétól. 5 Ausztriában az adóék jelentısen romlott az elmúlt években: mí az OECD orszáaiban az átlaos adóterhelés számottevıen, -3 százalékkal csökkent év alatt, addi Ausztriában - százalékos emelkedés volt mefiyelhetı (az OECD statisztikái szerint, lásd. ábra). A változás ráadásul úy zajlott le, hoy 9-ben, az anticiklikus válsáintézkedések részeként az osztrák kormányzat jelentısen csökkentette a munkát sújtó adóterheket, aminek eredményeként kb. százalékponttal csökkent az adóék naysá. A azdasái növekedés idıszakában az adóék a jelenleinél számottevıen maasabb volt. Bár az Európai Bizottsá orszáspecifikus ajánlásai közt szóvá tette a maas adóéket, az osztrák kormány rövidtávon nem tervez további beavatkozást az adórendszerbe.. ábra Az adóék alakulása Ausztriában -ben és -ben az OECD átlaértékeihez viszonyítva, háztartástípusonként Forrás: OECD Taxin Waes Voss E.: The implementation of flexicurity and the role of the social partners National fiche: Austria.. Joint study of the EU social dialoue 9-5 Lechner F. és Wetzel P.: Work (dis)incentives / Austria;. European Employment Observatory. 5
.3 Az Európai Unió új orszáai: Lenyelorszá.3. Gazdasái környezet A rendszerváltást követı évtizedek folalkoztatási és munkanélküliséi statisztikái azt mutatják, hoy a lenyel munkaerıpiac érzékenyen reaál a azdasá ciklikus változásaira. A második évezred elejét követı maas munkanélküliséel jellemezhetı idıszakot az uniós csatlakozást követı azdasái élénkülés eredményeként melóduló folalkoztatási ráta jellemezte. A -es évek munkaerı-piaci intézményrendszerét és szabályozását mevizsálva nem lehet kiemelni eyetlen olyan elemet, amely kimondottan meelızte, vay mealapozta volna ezt a folyamatot. Az intézményi változások jellemzıen követték a azdasái peremfeltételek alakulását, és inkább támoató, mint kezdeményezı szerepet játszottak. Mevizsáljuk a folalkoztatás növekedésének intézményi környezetét, illetve annak lefontosabb elemeit, majd véül mepróbálunk ráviláítani azokra a sajátossáokra, amelyek hozzájárultak a lenyel munkaerıpiac sarokszámainak jelentıs javulásához a válsáot meelızı években..3. Aktív és passzív munkaerı-piaci politika forrásai Az aktív eszközökre fordított kiadásokat vizsálva az elızıekben láttuk, hoy Lenyelorszá pozíciója nemzetközi összehasonlításban átlaos (3. ábra). Fiyelemre méltó uyanakkor, hoy Lenyelorszá GDP-arányosan jóval többet fordít aktív intézkedésekre, mint a többi réióbeli orszá, köztük például Mayarorszá. Az aktív eszközökre fordított kiadások aránya maasabb, a passzív ellátások költséaránya relatíve alacsony. Az aktív szoláltatások maas arányát és központi szerepét a lenyel munkaerı-piaci politikában yakran azonosítják a lenyel munkanélküliséi ráta csökkenése möötti fontos tényezıként, uyanakkor nem szabad elfelejtkezni a külföldi tıkebefektetések által enerált azdasái bıvülésrıl sem, amely ien kedvezı makro-feltételeket biztosított a munkahelyteremtéshez. A lenyel munkaerı-piaci politika forrásai között az aktív eszközök túlsúlya után jelentıs átrendezıdés eredményeként jött létre. Nıttek a Munkaerı-piaci Alap aktív kiadásai, a passzív ráfordítások pedi jelentısen csökkentek, amihez jelentısen hozzájárult az elınyudíjazás költséeinek -es kivezetése a munkaerı-piaci alap költsévetésébıl. Ezt tükrözi a 5. ábra. A változások oka részben az, hoy erre az idıszakra tehetı a munkanélküliek számának a jelentıs csökkenése, ami eyütt járt az ellátotti kör szőkülésével. Uyanakkor jelentısen csökkent a munkanélküli ellátások és az átlabér helyettesítési rátája: mí a 9-es évek véén ez % felett járt, addi 3-ban 35% körül alakult, jelenle pedi már % körül mozo. 7 Az eymást követı kormányok a joosultsái feltételek sziorítása mellett az ellátások átlaos szintjét elinflálták azáltal, hoy az ellátások szintjének növekedése rendre elmaradt az átlaos bérnövekedéstıl, sıt mé a minimálbér növekedésétıl is. Az íy metakarított források azonban nem tőntek el a lenyel munkaerı-piaci alap költsévetésébıl, mivel azokat, lealább részben az aktív eszközök finanszírozásának bıvítésére fordították az eymást követı kormányok. A Vilábank adatai szerint Lenyelorszá uniós csatlakozását követı 5 évben, --i évente átlaosan a GDP több mint,5 százalékát tette ki a külföldi mőködıtıke-beáramlás 7 Katarzyna B. Budnik: Non-acceleratin wae inflation rate of unemployment in Poland.. National Bank of Poland 59
5. ábra Aktív és passzív munkaerı-piaci politikák kiadásai Lenyelorszában és között (millió zloty) Forrás: EUROFOUND A többletbıl elsısorban a képzési területen indított új proramokat a munkaüyért felelıs tárca, illetve a hayományos célcsoportokon kívüli, például az állásuk elvesztésével fenyeetett munkavállalók számára is elérhetıvé tették a munkaerı-piaci szoláltatások ey részét. Az aktív eszközök forrás-expanziója eészen a azdasái válsá bekövetkeztéi jól mőködött. Ekkor uyanis a költsévetési deficit meurásával, és a túlzott deficiteljárás alá vonással párhuzamosan -ben Lenyelorszá is sziorúan korlátozta a munkaerı-piaci alapot, erıforrásait pedi a korábbi év kb. 3 százalékában maximálta. A lenyel munkaerı-piaci politika finanszírozásának érdekes sajátossáa, hoy mí a réióhoz tartozó orszáok esetében a munkaerı-piaci szoláltatások finanszírozásában eyre nayobb szerepet, illetve többletforrást jelentenek az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával mevalósuló munkaerı-piaci proramok, addi Lenyelorszában az évtized vée felé az ESZA jelentısée inkább csökkent. Mí -ban, illetve 7-ben az aktív eszközökre fordított teljes büdzsén belül az ESZA által finanszírozott aktív kiadások aránya százalék körül alakult, addi ez a szám -ra 3 százalék alá süllyedt. 9.3.3 Az aktív munkaerı-piaci politikák intézményrendszere Az aktív munkaerı-piaci politika vérehajtásának intézményrendszere hasonlít hazánk yakorlatához. A fı kivitelezı az állami folalkoztatási szolálat, ennek szoláltatásait pedi más állami, non-profit, illetve civil szervezetek eészítik ki. Az üyfélkezelés, reisztráció, az eszközök és a támoatások szervezése a területi folalkoztatási kirendeltséeken (un. PUPken) történik. A szervezet reionális és térséi decentralizációja 999-ben zajlott le, ekkor jöttek létre a PUP-k és a feladataikat reionálisan koordináló reionális munkaüyi hivatalok, azaz a WUP-k. Ez a meosztási forma kezdetben kaotikusnak bizonyult, mivel a területi folalkoztatási kirendeltséek munkájáért a helyi önkormányzatok feleltek a szubszidiaritás elve alapján, uyanakkor a források elosztása és a folalkoztatáspolitika irányítása a munkaüyi tárcához tartozott. Ez ráadásul ey ien érzékeny idıszakban, a munkanélküliséi ráta százalékos tetızésekor következett be. A kompetenciák és felelısséek tisztázására -i kellett várni, az ekkor hatályba lépı új törvény a folalkoztatás támoatásáról és a munkaerı-piaci intézményekrıl úy rendelkezett, hoy az állami folalkoztatási szolálat tevékenyséét a munkaüyi miniszter koordinálja. A helyi önkormányzatok a kormányzati Lukasz Sienkiewicz: EEO Review; Adaptin unemployment benefits to the economic cycle - Poland, 9 EUROFOUND: Financin and operatin active labour market prorammes durin the crisis, A tanulmány ezen alfejezete a következı tanulmányban közölt adatokon alapul: Bukowski M.(ed.): Employment in Poland 7; Ministry of Labour and Social Policy
prioritások alapján a helyi jellezetesséek fiyelembevételével folalkoztatási akciótervet doloznak ki és hajtanak vére, ehhez pedi a munkaerı-piaci alap forrásain felül uniós forrásokat (Strukturális Alapok, ezen belül az Európai Szociális Alap) is felhasználhatnak. A törvény tisztázza továbbá a maán- és közintézmények szerepét a munkanélküliek számára történı seítsényújtásban, valamint harmonizálja a munkaerı-piaci eszközöket és tevékenyséeket az EU törvényeivel és módszertanával. A munkaerı-piaci politika elsıdlees célja az új rendelkezések szellemében már nem a munkanélküli ellátások folyósítása és a munkanélküliek anyai támoatása, hanem az álláskeresık munkához jutásának elıseítése és ösztönzése. Nevesítésre kerültek a joszabályban azok a speciális helyzető csoportok, amelyeket a törvényhozó különösen hátrányos helyzetőnek minısít, és számukra maasabb támoatási arányt, különlees feltételeket és eszközöket biztosít. Ezek a csoportok a következık: 5 év alattiak; tartós munkanélküliek/álláskeresık; 5 év felettiek; szakképzettsé nélküliek, 7 év alatti yermeket nevelı eyedülálló szülık; meváltozott munkaképesséőek. A fiatalok és az idısebb álláskeresık számára a PUP-knak hónapon belül kötelezı állást, vay aktív eszközben való részvételt kínálni annak érdekében, hoy meelızzék a tudás elévülését, elvesztését, illetve a tartós állástalansá elbátortalanító hatását, valamint az idısek esetén a vélees munkaerıpiacról való kivonulást. A következıkben a válsá elıtti idıszakban (-7 között) vizsáljuk a lenyel aktív eszközöket, erre az idıszakra minden szüksées adat rendelkezésünkre áll az elemzéshez. A lenyel azdasá, mint láttuk a -es évek elsı harmadától, 3-tól növekszik, ezt meelızıen visszaesés és kedvezıtlen azdasái- és munkaerı-piaci helyzet jellemezte. Jól látszik ez a munkaerı-piaci proramokat vizsálva is. A leinkább alkalmazott aktív eszköz a képzés, yakornoki proramok és a munkahelyi szakképzés volt, 7-ben a kiadások 53 százaléka ezekre irányult, mí a közvetlen folalkoztatás ösztönzés elsısorban a közfolalkoztatás az évtized elején mé jelentıs szerepét elveszítve teljesen háttérbe szorult (. ábra).. ábra A lenyel munkaerı-piaci alap kiadási struktúrája az intézkedések LMP-kateóriái szerint és 7 között Forrás: Bukowski M.(ed.): Employment in Poland 7; Ministry of Labour and Social Policy Ez utóbbival kapcsolatban érdekes fejleményt hozott a -es évek közepén az eyre súlyosabbá váló kirendeltséi létszámhiány, amit plusz források híján a kirendeltséek aktív eszközökben, elsısorban a közfolalkoztatásban résztvevık alkalmazásával orvosoltak.
Az aktív eszközökre fordított kiadások abszolút értékének növekedése mellett (vö. 5. ábra) folyamatosan nıtt az aktív eszközökben résztvevık létszáma is (7. ábra jobb panel), miközben a ráfordítások összetétele viszonyla állandó maradt (7. ábra bal panel). 7. ábra Aktív munkaerı-piaci eszközökben résztvevık arányának és abszolút számának alakulása a különbözı eszközök (LMP kateóriák) szerint és között Forrás: Bukowski M.(ed.): Employment in Poland 7; Ministry of Labour and Social Policy -ban közel millió fı vett részt valamilyen munkaerı-piaci proramban (a munkaerı-piaci szoláltatásoktól eltekintve), ami az összes munkanélküli hozzávetıle százaléka. és 7 között mintey százalékkal nıtt az érintettek létszáma. A munkanélkülieket ahoyan az a kiadási struktúrából is látszik a leyakrabban képzési, yakornoki proramokba vonták be, -ban 5 százalékuk kapott ilyen jelleő támoatást. Az eszközök hatékonysááról már jóval kevesebb információ áll rendelkezésre. Az állami finanszírozású aktív eszközök esetében nem mefelelıen meoldott a proramok monitorinja, és a proramok eredményekhez kötése, íy a költsévetési ráfordítások elköltésének hatékonysááról sincsenek mefelelı információk. Eyes eszközök, (pl. a közfolalkoztatás) esetében a fellelhetı szakirodalom, illetve a szociális partnerek menyilvánulásai rendszeresen mekérdıjelezik azok hosszú távú folalkoztatási hatását, illetve költséhatékonysáát. A képzések esetén a jelentıs holtteher-hatásra hívják fel a fiyelmet, amennyiben a képzések lefölözéssel elsısorban a relatíve jó munkaerı-piaci helyzető álláskeresıket célozzák. Ezt a hatást erısítheti, hoy a területi munkaüyi központok munkájának értékelése az elhelyezkedett reisztrált munkanélküliek arányától fü. Ennek mefelelıen sokkal szívesebben vonják be proramba azokat, akik minden külsı seítsé nélkül is könnyen el tudnának helyezkedni. Íy azonban éppen azok a hátrányos helyzető réteek nem tudnak támoatáshoz jutni, akik a leproblémásabbak és a leinkább rászorulnak a seítsére. Ennek mefelelıen a célzás további finomítására, a profilin módszertanának alkalmazására, illetve a személyre szabott seítsényújtás bevezetésének szükséesséére hívják fel a fiyelmet..3. Munkanélküli ellátások Mint arról korábban már szóltunk, a munkanélküli ellátásokra való iényjoosultsá sziorodott, az ellátások relatív színvonala pedi romlott az elmúlt évtizedben. Munkanélküli ellátásra Lenyelorszában az joosult, aki a helyi munkaüyi központban reisztráltatja Kwiatkiewicz A.: The implementation of flexicurity and the role of the social partners National fiche: Poland; ; Joint study of the EU social dialoue 9-
maát; az ezt meelızı hónapban lealább ey évet munkaviszonyban volt; a munkaviszonyban szerzett jövedelme elérte a minimálbért, illetve mefizették utána az adót és járulékokat; valamint a lenyel folalkoztatási szolálat nem tud számára állást, képzési lehetıséet, idény- vay közmunkát felajánlani. Érdekes eleme a rendszernek a reionális differenciálás, a munkanélküli ellátás hossza uyanis attól füıen kerül meállapításra, hoy az adott térsében mekkora a munkanélküliséi ráta. Azokban a térséekben, ahol a munkanélküliséi ráta az orszáos szint 5 százaléka alatt maradt az elızı éves statisztikák alapján, az ellátás hossza hónap; a kimaasló munkanélküliséi rátákkal rendelkezı területeken pedi hónap. Bizonyos személyi jellemzık fennállása esetén (pl. az 5 év felettiek, a keresı házastárs nélküli kisyermekesek) a hónapos ellátási idıtartam automatikusan jár. Az ellátások szintje már nem fü a területi elhelyezkedéstıl, illetve füetlen az ellátásban részesülı korábbi keresetétıl is (ez utóbbi elem maasabb kereseti szinteken jelentısen rontja a helyettesítési rátát). A rendszer -tıl tartalmazza a jelenlei mayar rendszer idıbeli szakaszolását: a joosultsá elsı három hónapjában havi 77 zloty (,5 euró), ezután pedi havi 53 zloty (,5 euró) illeti me a joosultat. A fenti összeek alapösszeek, ami tovább differenciálódhat aszerint, hoy a joosult milyen hosszú munkában töltött idıvel rendelkezik: kevesebb, mint 5 év esetén az összenek csak %-a jár, mí év felett az alapellátás %-ára lehet joosult az eyén. Az ellátásért cserébe az álláskeresınek folyamatosan kapcsolatban kell lennie a munkaüyi központtal; ok nélkül nem utasíthatja vissza a felajánlott állást, képzést, vay szoláltatást; illetve aktív álláskeresı tevékenyséet kell folytatnia. A fenti feltételek közül számos elemet (pl. szakaszolást) a válsá jelentkezését követıen iktatták a rendszerbe, céljuk uyanakkor nem kifejezetten az anticiklikus folalkoztatáspolitika, inkább a munkavállalási hajlandósá, illetve a munkakeresési aktivitás növelése volt. Ehhez kapcsolódóan ESZA forrásokból finanszíroztak ey érdekes kezdeményezést is: azok az álláskeresık, akik a korábbi bérüknél alacsonyabb fizetésért is hajlandóak voltak újra munkába állni, eyszeri motivációs juttatásra voltak joosultak. Ez az össze 3 hónapi fedezte az új és a korábbi fizetés színvonala közötti különbséet, és yakorlatila a korai munkába állást ösztönözte azoknál, akik álláslehetıséhez jutottak, csökkentve ezzel a frikciós munkanélküliséet. 3 A jövıben a lenyel kormány tervezi a passzív és aktív munkaerı-piaci politikák további közelítését annak érdekében, hoy erısítsék a munkanélküli ellátások munkára motiváló hatását..3.5 A lenyel munkaerıpiac rualmassáa Lenyelorszában a vállalkozások jellemzıen nem élnek a rualmas folalkoztatási formák adta lehetıséekkel. A rualmas folalkoztatás többnyire kimerül a munkaidı kezdetének és véének rualmas mehatározásában, illetve az éjszakai munkavézés (vállalkozások 5%-ánál), a többmőszakos folalkoztatás (vállalkozások %-ánál), valamint a szombati és vasárnapi munka (vállalkozások 37, ill. %-ánál) széles körő alkalmazásában. Ez elsısorban a feldolozóiparnak a lenyel azdasában betöltött relatíve maas szerepébıl adódik. A részmunkaidı ritka, -ban az alkalmazottak mintey,5%-át érintette (EU7:,%), többséében a civil és közszférában fordul elı, a versenyszférára szinte eyáltalán nem jellemzı. A részmunkaidı terjedését a hazánkban tapasztaltakhoz hasonlóan 3 Lukasz Sienkiewicz: EEO Review; Adaptin unemployment benefits to the economic cycle - Poland, National Reform Proramme of Poland, 3
korlátozza, hoy alacsony béreket és maas fajlaos költséeket indukál (pl. utazás, munkaszervezés). 5 A határozott munkaidejő folalkoztatás ellenben rendkívül népszerő, -ban a folalkoztatottak 7 százalékát folalkoztatták ilyen szerzıdéssel, ami a lemaasabb arány az EU-ban. 997-ben mé mindössze 5% volt a határozott idejő munkaszerzıdéssel folalkoztatottak aránya. Elterjedésében nay szerepe volt annak, hoy a munkáltatók számára jelentısen csökkenti az elbocsátási költséeket, illetve a relatíve meenedı szabályozásnak, mely alapján eymást követı három alkalommal lehetsées határozott idejő szerzıdést kötni anélkül, hoy határozatlanra kellene váltani. A -es évek maas munkanélkülisée idején az emberek többsée elfoadta a munkáltatók határozott munkaidejő szerzıdésre vonatkozó iényét, íy a munkaerıpiacra elıször belépık többséét íy alkalmazták. A munkaerı-kölcsönzés szerepe nem jelentıs Lenyelorszában, a munkaerı,5%-át alkalmazták -ban kölcsönzın keresztül. Ehelyett inkább a kényszervállalkozók bújtatott alkalmazását választják a céek. A távmunka jelentısée marinális, aránya yakorlatila nem kimutatható. Ami a joi kereteket illeti, a folalkoztatottak védelme kissé elmarad Lenyelorszában mind a normál, mind az atipikus folalkoztatási formák esetében, az unió átlaától: ey speciális skálán az elıbbi,9 pontot, mí az utóbbi, pontot ért el..3. Miráció és mobilitás Lenyelorszá kedvezıtlenebb munkaerı-piaci mutatói, alacsony folalkoztatási arány és maas munkanélkülisée mellett a nyuati munkaerıpiacok nyitása a vonzó bérfeltételekkel, illetve a kevésbé kvalifikált munkaerı számára is kecsetetı álláslehetıséekkel nayszámú miráns munkaerı kiáramlását eredményezte. Az elsıdlees célorszáok a hayományosan fontos Németorszá mellett a munkaerıpiacukat elsıként menyitó orszáok voltak, mindenekelıtt az Eyesült Királysá és Írorszá, ahol yorsan nıtt a miráns munkavállalók létszáma (. táblázat). Bár a foadó orszáok munkaerıpiacán különösebb neatív hatások nélkül felszívódott az érkezı munkaerı, uyanakkor jelentıs hatása volt a kiáramlás radikális növekedésének a lenyel azdasára. Jelentıs volt a hazautalások szerepe, de a külföldön keresett képzettséek eltőnésével eyes szektorokban munkaerıhiány lépett fel, ami maával vonta a bérek növekedését. Az utóbbi évek felmérései azt mutatják, hoy a bérkülönbséek csökkenésével, a bérek kieyenlítıdésével, a foadó orszáok azdasáának lassulása miatt csökkenı munkaerı-kereslettel, illetve a hazatérık számának növekedésével stabilizálódik a lenyel miráns munkavállalói létszám. után a miráns munkavállalók jó része nem tudott képzettséének mefelelı munkát találni, miközben otthon javultak a azdasái körülmények és a munkaerı-piaci kilátások. A hazatérık létszáma és új kompetenciái, illetve a hazaköltözés üteme lényees hatást yakorolhat a lenyel munkaerıpiacra. Fontos tényezı azonban, hoy a visszatérık mennyire találják me számításukat a hazai munkaerıpiacon. A hazatért miránsok harmada a felmérések alapján nyitott arra, hoy újra külföldön dolozzon. Úy tőnik, létrejött Lenyelorszában a munkaerıpiacnak ey olyan új szemense, amely rendkívül mobil munkavállalókból áll, akik mefelelı munkalehetısé és vonzó bér esetén bármikor készen állnak a külföldi munkavállalásra. 7 5 Kijek I., Przybylska J.: Employment flexibility in Poland aainst the backround of other EU countries, 7, Poznan University of Economics Kwiatkiewicz A.: The implementation of flexicurity and the role of the social partners National fiche: Poland; ; Joint study of the EU social dialoue 9-7 Kaczmarczyk P., Okólski M: Economic impacts of miration on Poland and the Baltic States.. Fafopaper.
. táblázat A munkavállalási célú miráció felfutása Lenyelorszából és 7 között célorszá szerint, ezer fı 5 7 Teljes mirációs 5 95 7 EU-ba irányuló miráció 75 7 55 Eyesült Királysá 5 3 5 9 Németorszá 35 3 5 9 Írorszá 5 7 Hollandia 3 3 55 9 Olaszorszá 59 7 5 7 Spanyolorszá 37 Franciaorszá 3 9 55 Ausztria 5 5 3 39 Belium 3 3 Svédorszá 7 5 7 Forrás: GUS (lenyel folalkoztatási szolálat), ahoyan a következıben szerepel: In focus: An update on labour miration from Poland; World Bank; A munkavállalási célú emiráció Lenyelorszá jelentıs, a belsı mobilitás uyanakkor rendkívül alacsony, hasonlóan a mayarorszái yakorlathoz. Annak ellenére, hoy a réiók közötti és réión belüli folalkoztatási ráták szórása ien maas (5, és 7,7 -ban), a lenyel munkaerı mobilitási hajlandósáa alacsony a maas munkanélkülisétıl szenvedı térséekbıl a betöltetlen munkalehetıséet kínáló többnyire városi területekre. A lenyel kormány feltételezve, hoy a lenyel munkaerı maas nemzetközi mirációs potenciálja alapján az eyéni mirációs hajlandósá nem alacsony elsısorban a közlekedés fejlesztésével, illetve a lakhatási lehetıséek bıvítésével kívánja a mobilitást ösztönözni. 9-ben a krízisintézkedések részeként bevezettek ey eyszeri költözési támoatást azok számára, akik lakhelyüktıl 5 km-nél távolabb vállalnak munkát. Az intézkedés eredményessée nem ismert mé..3.7 Adóterhek és fekete folalkoztatás Lenyelorszában az adóék az OECD átlaához hasonló, kissé maasabb annál. Az utolsó nayobb változás a személyi jövedelemadó csökkentése 9-ben történt. Az elmúlt évtized adóváltozásai elsısorban a több keresıs családoknak kedveztek, az adórendszer proresszivitása ali változott (maasabb kereseti szinten kissé jobban csökkentek a munkát terhelı adók). A kötelezı maánnyudíj-pénztári hozzájárulás uyanakkor az átlabér szintjén 3,3%-ról 39,%-ra növeli az adóterhelést. Ezzel eyütt a folalkoztatást akadályozó adóterhek mé mindi jóval a hasonló mayar adat (,%) alatt alakulnak. 9 Katarzyna B. Budnik: Non-acceleratin wae inflation rate of unemployment in Poland.. National Bank of Poland 9 Taxin waes: country note for Poland,, OECD 5
. ábra Az adóék alakulása Lenyelorszában -ben és -ben az OECD átlaértékeihez viszonyítva, háztartástípusonként Forrás: OECD Taxin Waes A relatíve kedvezı nem bér jelleő munkaerıköltséek mellett uyanakkor továbbra is maas Lenyelorszában a fekete folalkoztatás aránya. A lenyel statisztikai hivatal ey millióra teszi azoknak a számát, akiknek a be nem jelentett munkán kívül nincs semmilyen más jövedelme. 3 Eltekintve az adóeltitkolást célzó szürke jövedelmektıl a tanulmány szerint a feketemunka felfutása a kezdetekben a maas munkanélküliséhez kapcsolódott, mára inkább a szociális, illetve a munkanélküli ellátások alól kiesı, a leális munkaerıpiacon kívül rekedt emberek munkalehetısée. A nem reisztrált munka csökkentésének tartós meoldása csakúy, mint hazánkban a társadalombiztosítási rendszerek sziorú reformján, az ellenırzések sziorításán, valamint a folalkoztatást terhelı adók csökkentésén és az adómorál javításán keresztül érhetı el.. Az Európai Unió új orszáai: Szlovákia.. Gazdasái környezet Szlovákiában számos azdasái reform ment vébe 993, a Cseh Köztársasától való elszakadás óta. Az adórendszer meújítása, az eészséüy, a nyudíjrendszer és a szociális ellátórendszer átalakítása a privatizáció lezárásával eyütt sikeresen hozzájárult az orszá költsévetési helyzetének rendbetételéhez és növekedési pályára állításához. A fejlıdés további fontos mérföldköve volt a -es uniós csatlakozás, illetve az euró bevezetése 9- ben. Az elmúlt évtizedben a stabil növekedési kilátásokat túl az ien kedvezı nemzetközi makro környezeten seítette a munkaerıpiac liberalizációja, illetve az üzleti környezet eyszerősítését célzó 9 százalékos, eykulcsos adók rendszere is. A stabil piacazdasái háttér komoly mennyiséő mőködı tıkét vonzott az orszába (vö. 9. táblázat), melynek eredményeként a -es években Lenyelorszáal eyütt a azdasái növekedés terén a réió élmezınyébe tartozott. Különösen az autóipar és az elektronikai cikkek yártásában voltak kimaaslóak a külföldi befektetések. Ezek a szektorok váltak az elmúlt években a növekedés motorjává, ami azonban komoly kockázati tényezıt is jelent: a kulcsáazatok 3 European Employment Observatory Review: Autumn, European Commission
növekedési lehetıséei alapvetıen befolyásolják Szlovákia kilátásait. Ez a válsá okozta azdasái visszaesés idején láthatóvá is vált, hiszen az autóipari merendelések és az árupiaci kereslet visszaesésére a szlovák azdasá szinte azonnal metorpant. 3 A azdasái növekedéssel párhuzamosan rohamosan javult a munkaerı-piaci helyzet is. A munkanélküliséi ráta a 3--es százalékról -ra százalék alá esett, ami bár uniós viszonylatban nem számít alacsonynak jelentıs csökkenést mutat. A válsá következtében újra fölfelé kúszó munkanélkülisé azonban azt mutatja, hoy a probléma mé korántsem tekinthetı meoldottnak. Különösen súlyos a tartósan álláskeresık maas aránya a munkanélküliek között, ez az adat az unión belül maasan a lerosszabb (vö. 9. ábra). 3 Látszóla javult ez az arány a válsá éveiben, ez azonban csak a leépítéseket követıen meuró friss munkanélküli létszámnak köszönhetı, és nem takar érdemi javulást. 9. ábra A tartós álláskeresık aránya az összes munkanélküli között az Európai Unióban, és elsı neyedév Forrás: EUROSTAT A továbbiakban mevizsáljuk, hoy a azdasái növekedés következtében mevalósult munkahelyteremtés milyen munkaerı-piaci körülmények között ment vébe, az intézményi és szabályozási elemek hoyan hatottak a vállalkozásokra, illetve hoyan seítették az álláskeresıket... A szlovák munkaerı-piaci intézményrendszer eszközei Szlovákiában az aktív munkaerı-piaci eszközökre fordított források színvonala kifejezetten alacsony, a GDP,5 százaléka körül mozott az elmúlt években. Ez az arány jelentısen elmarad mind az EU (~,5%), mind az OECD (~,%) átlaától, uyanakkor nayjából belesimul a közép-kelet európai réiós átlaba (lásd 3. ábra). 33 Ami a passzív ellátásokat illeti, a viszonyla maas munkanélkülisébıl arra lehetne következtetni, hoy a passzív ellátások forrásiényesek Szlovákiában. A munkanélküli és szociális ellátások relatíve restriktív feltételei (rövid idıtartam, alacsony helyettesítési ráta) uyanakkor ellensúlyozzák a maasabb munkanélküli létszámot, és korlátok között tartják a 3 Wild A.: The implementation of flexicurity and the role of the social parters National fiche: Slovakia; ; Interated proramme of the EU social dialoue 9-. 3 EUROFOUND: Financin and operatin active labour market prorammes durin the crisis, 33 EUROFOUND: Financin and operatin active labour market prorammes durin the crisis, 7
passzív munkaerı-piaci politikák kiadásait, íy azok GDP-arányos értéke nem tér el lényeesen az EU, az OECD, illetve a réió többi orszáának hasonló mutatóitól. 3 Az aktív és passzív kiadások idıbeli változásait vizsálva azt láthatjuk, hoy mí a passzív ellátások forrásiénye folyamatosan nıtt az elmúlt idıszakban és a válsá beköszöntével ez ütemesen yorsult, addi az aktív eszközökre fordított kiadások ali változtak GDP-arányosan az elmúlt években (lásd 5. ábra). 5. ábra Az aktív és passzív eszközök forrásainak alakulása a GDP arányában, Szlovákiában és az EU-ban, 5-9, % Forrás: EUROSTAT Bár az EUROSTAT adataiból ez mé nem látszik, szlovák elemzık rámutattak arra, hoy az aktív eszközök forrásai esetében -ben már valószínőle metörik a korábban stanáló trend, mivel a munkanélkülisé emelkedésével automatikusan eyütt növekvı passzív eszközökre fordított költsévetés, illetve a fiskális kényszer az aktív források csökkenését eredményezte Szlovákiában is, sok más orszához pl. Litvánia, Bulária, Mayarorszá hasonlóan. Ezt Szlovákia is uniós források bevonásával, elsısorban az Európai Szociális Alap pénzeszközei seítséével iyekezett ellensúlyozni, vayis betömni az aktív eszközökre fordítható forrásokon keletkezett lyukat (lásd 5. ábra). 5. ábra Az aktív munkaerı-piaci politikák állami és ESZA finanszírozása Szlovákiában, - ban és 9-ben Forrás: EUROFOUND 3 Vaac L.: Adaptin unemployment benefit systems to the economic cycle. Slovakia.. European Employment Observatory.
..3 Aktív munkaerı-piaci politika 35 Szlovákiában az aktív munkaerı-piaci eszközök 99 óta részei a munkaerı-piaci politikának, azóta számos szervezeti és intézményi változáson mentek keresztül. Az állami folalkoztatási szolálatok fı eszközeként óta önálló törvény szabályozza a mőködésüket. Az aktív intézkedések a reisztrált munkakeresıket és a folalkoztatottakat (alkalmazottakat és önfolalkoztatókat) célozzák, illetve bizonyos konstrukciókban a munkáltatók is kaphatnak támoatást (pl. bértámoatást, munkahely-meırzési támoatást). A szlovák aktív munkaerı-piaci politika eszköztára ien széles skálán mozo (a törvény mintey különbözı aktív intézkedést és szoláltatást sorol fel), ennél jóval kevesebb azoknak a beavatkozásoknak a száma, amelyeket szélesebb körben is alkalmaznak. A résztvevık közel 9 százaléka, illetve a források mintey százaléka az önfolalkoztatás támoatását, a közfolalkoztatást, a yakornoki proramokat, a munkahelyi képzéseket, illetve a bértámoatásokat érinti. Ha az uniós terminolóiát követjük, akkor azt látjuk, hoy a forrásszerkezeten belül a vállalkozásindítás támoatására fordítják Szlovákiában a letöbb aktív forrást, ennek aránya az évtized vée felé mé nıni is tudott, elsısorban a közvetlen munkahelyteremtés és közfolalkoztatás terhére. Melepı uyanakkora a munkaerı-piaci képzések viszonyla szerény aránya az aktív eszközök között (lásd 5. ábra bal panel). A források eloszlásából következı trendek jól mefiyelhetık az eyes aktív eszközökben résztvevık meoszlásában is. A vállalkozásösztönzés, illetve a képzések viszonyla nay forrásiénye jól látszik abban, hoy a forrásokhoz képest szerényebb a résztvevık aránya a teljes létszámon belül (lásd 5. ábra jobb panel). A következıkben röviden összefolaljuk a lefontosabb eszközök jellemzıit, illetve specifikumait a szlovák munkaerı-piaci yakorlat szempontjából. 5. ábra Az aktív munkaerı-piaci politikák kiadási szerkezete az aktív munkaerı-piaci politikákban résztvevık meoszlása és 9 között Szlovákiában Az aktív munkaerı-piaci politikák kiadási szerkezete Az aktív munkaerı-piaci politikákban résztvevık meoszlása Forrás: EUROSTAT A vállalkozás indításához nyújtott pénzbeli hozzájárulás, az önfolalkoztatóvá válás támoatása az eyik lesikeresebbnek tartott aktív politika Szlovákiában. Ennek elsısorban az az oka, hoy arányla nayszámú iénylı lealább két évre kiesik a reiszterbıl, amí részt vesz a proramban, és ezt követıen is alacsony a visszaáramlás és viszonyla maas a 35 A fejezet az alábbi értékelés felhasználásával készült: Vaac L.: Active labour market measures in Slovakia.. European Employment Observatory. 9
túlélési arány. A képzettebb résztvevıknél általában eredményesebbnek bizonyul ez az eszköz. A mutatók a túlélést mérik, uyanakkor nincsenek információk a proram holtteherveszteséérıl, illetve a helyettesítési hatásról, ami menehezíti az eszköz valós teljesítményének és hatékonysáának az értékelését. A proram hatékonysáának mebízható értékelése különösen annak tükrében lényees, hoy a rendkívül maas eyséköltséek miatt ez az eyik ledráább aktív eszköz Szlovákiában. Az álláskeresık oktatása és képzése általában a lefontosabb aktív eszköz a fejlettebb orszáokban. Habár az elmúlt néhány évben valamelyest nıtt a képzések szerepe az aktív eszközök között Szlovákiában, nemzetközi összehasonlításban mé mindi rendkívül alacsony a súlyuk mind a résztvevık, mind a hozzárendelt források között. Az okok szokásos mayarázatai szerteáazóak. Ilyen mayarázatok eyrészt a felnıtt népessé alacsony továbbtanulási hajlandósáában látják az okokat, és ez különösen iaz az álláskeresıkre. Másrészt ond, hoy a munkaerı-piaci iények elırejelzése hiányos és ebbıl fakadóan a képzési proramok nem felelnek me a munkáltatói elvárásoknak; továbbá yene a kormányzati akarat a képzések felfuttatására stb. Bár a szlovák statisztikai hivatal értékelése szerint a képzési proramok hatékonysáa jobb, mint például a direkt munkahelyteremtı proramoké, uyanakkor ez utóbbira az aktív eszköztáron belül méis naysárendekkel több forrást allokálnak. 3 A munkahelyi képzések támoatásának célja, hoy forrásokkal ösztönözze a munkáltatókat munkavállalóik képzésére. Az ilyen típusú támoatások az érintett vállalkozásoknak komoly versenyelınyt jelentenek, íy mevannak a maa kockázatai. Ráadásul dráának számít, mivel a támoatás intenzitása maas: az ESZA, illetve a nemzeti költsévetés állja a források 75 százalékát és csak 5 százalékot fizet a munkáltató. Másrészt a -as adatokból jól látszik, hoy csak a célcsoportba tartozó, képzésben résztvevı munkavállalók ali 5 százaléka volt hátrányos helyzető, ami erısen mekérdıjelezi a támoatások hatékonysáát, versenysemleesséét, illetve célzottsáát és felveti a holttehervesztesé problémáját. A munkáltatók eyéb forrásokból is aktív támoatásban részesülhetnek. Eyre kevésbé népszerő a hátrányos helyzetőek folalkoztatását ösztönzı adó- és járulékkedvezmény. Mí -ban mé 35, addi 9-ben már csak ali 3 résztvevıt támoattak íy. A visszaesés oka a válsá nyilvánvaló hatásain túl a támoatás intenzitásának jelentıs csökkentése -ban, valamint a két éves munkahely metartási kötelezettsé, amely nayon hosszúnak számít. A szociális azdasá szereplıi is támoatást iényelhettek az elmúlt években eyelıre csak pilot proramok keretében, ESZA források felhasználásával. A projektek nayon maas ey fıre esı költséekkel mőködtek, épp ezért csak viszonyla szők körnek nyújtottak meoldást. Ráadásul a proramok mőködése kapcsán visszaélés, az uniós szabályok és a versenyszabályok mesértésének yanúja is felmerült, ami mekérdıjelezi azok jövıjét, (bár számos európai orszában, íy Olaszorszában, Írorszában, Beliumban, Svédorszában sikerrel mőködnek). Fontos eszközzé vált a krízist követıen a munkahelyek meırzésének támoatása, amelyet rövid idıre (maximum napra), munkaidı-csökkentés mellett a járulék-befizetések alapján ítélnek me a szlovák munkaüyi szervek. A támoatás jelentıs holtteher-veszteséet enerálhat, mivel a munkáltatók valós azdasái körülményeit nem vizsálják annak odaítélésekor. A munkatapasztalat-szerzést célzó aktív proram elsısorban a fiatal pályakezdıket célozza. Az intézkedés a fiatalok körében nay népszerősének örvend és a munkáltatók elsısorban az állami és közintézmények is kedvelik. Habár a munkatapasztalattal kapcsolatban vitathatatlanul vannak pozitív eredményei a proramnak, a fiatalok folalkoztatására yakorolt hatása az értékelések szerint rendkívül alacsony. Ennek ellenére 3 EUROFOUND: Financin and operatin active labour market prorammes durin the crisis, 7
ez az eszköz fontos szerepet tölt be a fiatalok munkaerı-piaci kilépésében, íy folytatása, kiterjesztése különösen a hátrányos helyzető fiatalok körében javasolt. Az eredményeket személyre szabott proramokkal és utánkövetéssel lehet tovább javítani. Különösen a hátrányos helyzető, alacsony iskolai vézettséő és/vay tartós álláskeresık ideilenes elhelyezkedését, illetve jövedelemhez juttatását szolálja az átmeneti idıre szóló közfolalkoztatási proram. A résztvevıkkel a támoatás idejére nem kötnek munkaszerzıdést, és a reiszterben maradnak. A proram célja, hoy eyszerő manuális munkák vézésével munkához, az azzal eyütt járó napi rutinhoz szoktassa a résztvevıket. A proramot yakran éri az a kritika, hoy eyrészt csak a leritkább esetben vezet a nyílt munkaerıpiacon való elhelyezkedéshez, másrészt a proramban részt nem vevıkkel összehasonlítva a közfolalkoztatottak elhelyezkedési esélyei alacsonyabbak (!). Mivel ismételten is proramba lehet kerülni, íy viszonyla maas az álláskeresık beraadásának az esélye. Ráadásul a közfolalkoztatással meszerzett munkatapasztalatot csak a leritkább esetben tudják a résztvevık normál munkaviszonyban felhasználni. A lefıbb érv, amely mellette szól, hoy ideilenesen aktív, értelmes elfolaltsáot biztosítanak a proramban a hátrányos helyzető álláskeresık számára, uyanakkor hosszabb távon biztosan nem lehet meoldani velük a szlovák munkaerıpiac strukturális problémáit, azaz a maas tartós munkanélküliséi szintet, illetve az alacsony iskolai vézettséőek alacsony folalkoztatását. Az aktív eszközök mőködtetésével kapcsolatban mind a nemzetközi szervezetek (Európai Bizottsá, OECD), mind a szlovák szakpolitika képviselıi számos ajánlást tettek a közelmúltban a szlovák kormánynak, Ezek közül néhány fontos mejeyzést összezünk. 37 Teyék áramvonalasabbá az aktív politikákat, csökkentsék a proramok számát, töröljék az átfedı elemeket. Javítani kell a proramok értékelésén, a finanszírozás eredményhez kötésén, különösen a Strukturális Alapokból származó források esetében. Stabil joszabályi környezetre van szüksé, minimalizálni kell a módosításokat, a változtatásokra pedi csak úy kerüljön sor, ha azt mefelelı értékelések, hatástanulmányok alátámasztják. Az aktív proramokat különösen a képzéseket elsısorban a sérülékeny csoportokra kell fókuszálni. A csoporton kívülieket célzó intézkedések leyenek rövid távúak, mefelelıen célzottak, illetve teyék lehetıvé a holtteher és helyettesítési hatások kiszőrését. A közfolalkoztatás helyett a hatékony, a munkaerı-piaci iényeknek mefelelı képzésekre kell hosszabb távon a hansúlyt helyezni... Munkanélküli ellátások 3 Munkanélküli ellátásra Szlovákiában az joosult, aki az utolsó 3 évbıl lealább évi fizette a törvényben meszabott járulékokat; nincs munkából származó jövedelme, nem folalkoztatott vay önfolalkoztató; aktívan keres munkát és lealább havonta kapcsolatot teremt a munkaüyi kirendeltséel és mefelelı munkahely, illetve aktív eszköz felajánlása esetén három napon belül rendelkezésre áll. A munkanélküli ellátás maximális idıtartama hónap (határozott idejő, vay szezonális folalkoztatást követıen hónap). Ezt követıen az álláskeresı szociális ellátásért folyamodhat. Amennyiben a munkanélküli az ellátási idıszak vée elıtt, de lealább 3 hónappal az ellátás meítélését követıen állást talál, joosulttá válik a visszamaradó össze 37 Összezés forrásai a következı dokumentumok: Economic Survey of the Slovak Republic,. OECD; Council recommendation on the National Reform Proramme of Slovakia,.Council of the European Union; Vaac L.: Active labour market measures in Slovakia.. European Employment Observatory. 3 A fejezet az alábbi értékelés alapján készült: Vaac L.: EEO Review; Adaptin unemployment benefits to the economic cycle - Slovakia,, European Employment Observatory. 7
5 százalékának ey összeben történı kifizetésére. Ezt követıen újabb három év elteltével lehet munkanélküli ellátásért folyamodni. A munkanélküli ellátás havi összee az álláskeresı elızı kétévi bruttó átlakeresetének a fele, de nem haladhatja me a szlovákiai bruttó átlabér háromszorosát. Nemzetközi összehasonlításban a helyettesítési ráta az álláskeresési idıszak kezdetekor alacsony jövedelmőek esetében az OECD orszáok átlaa alatt van, mí az átlabért, illetve ezt mehaladó bért keresık esetében már maasabb annál. Az ellátásra való joosultsái feltételek, az ellátás hossza, valamint a helyettesítési ráta alapján összesséében a szlovák munkanélküliséi ellátások nemzetközi viszonylatban visszafoottnak és restriktívnek számítanak. Ez különösen íy van a hosszú ideje munka nélkül lévık, az eyedülállók, illetve a yermeküket eyedül nevelı szülık esetében. 39 A válsá elsı éveiben a munkanélküliek létszámának újbóli felfutásával számtalan vitát enerált az ellátások feltételeinek lazítása, idıtartamának hosszabbítása, amely véül a járulékfizetési kötelezettsé valamelyes lazítását ( év járulékfizetés / utolsó 3 év a korábbi 3 év / év helyett) eredményezte, illetve bekerült a biztosítási joviszony nyilvántartásába a yermekellátás idıtartama. Uyanakkor a rendszer munkára ösztönzı elemeinek erısítése ma is napirenden van Szlovákiában...5 A szlovák munkaerıpiac rualmassáa Szlovákiában nem nayon elterjedt a rualmas munkavállalási formák alkalmazása. Határozott idejő munkaszerzıdéssel az összes folalkoztatott, százaléka dolozik, ami az uniós átlanak csupán a harmada. A részmunkaidıs folalkoztatás mé ritkább, a dolozók mindössze 3, százalékát folalkoztatják íy az uniós munkavállalók közel 9 százalékával szemben. Mindkét munkavállalási formát az alacsonyabb bérek és a folalkoztatás yenébb biztonsáa miatt inkább kényszernek tartják Szlovákiában. A szlovák azdasára jellemzı az ipari termelés dominanciája, és elterjedt a több mőszakos, és különösen az éjszakai mőszakban történı munkavézés alkalmazása, utóbbi a teljes szlovák munkaerı-állomány ötödét érinti. A folalkoztatottak védelme a határozatlan, teljes munkaidıs folalkoztatás esetében maasabb az uniós átlanál, mí yenébbnek számít az atipikus folalkoztatási formáknál. -ben uyanakkor életbe lép az új Munka Törvénykönyve, mely elsısorban a munkaerıpiac rualmassáát iyekszik növelni azáltal, hoy jelentısen enyhíti az elbocsátási feltételeket, illetve könnyíti a határozott munkaidejő szerzıdések létrehozását. Szlovákia a kormányzati kommunikáció szerint az új törvényi feltételekkel bekerül az OECD lerualmasabb munkaerıpiaca közé... Miráció és mobilitás A szlovák munkaerıpiacot korábban jellemzı maas munkanélkülisé jelentısen enyhült az elmúlt tíz évben, amiben a yors azdasái fellendülés mellett szerepet játszott az uniós csatlakozást követıen melóduló külföldi munkavállalás is. Ey 9-es felmérés szerint a szlovák munkaerı-állomány 5, százaléka, azaz ezer ember dolozott akkor külföldön, többséében az Eyesült Királysában és Írorszában, illetve a szomszédos Ausztriában és Mayarorszáon. A válsá és az ezzel járó leépítések azonban a külföldön dolozókat sem kímélték, fıle mivel többséük a krízis által különösen érintett autó- és épiparban, illetve az építıiparban dolozott. Becslések szerint a válsáot követıen a külföldön dolozók mintey neyede tért haza Szlovákiába, inkább a kevésbé kvalifikált, illetve tapasztalt miráns munkavállalóktól váltak me a külföldi folalkoztatók. Az otthoni 39 Benefits and waes: OECD indicators Wild A.: The implementation of flexicurity and the role of the social partners National fiche: Slovakia; ; Joint study of the EU social dialoue 9-7
álláskeresıkhöz képest a frissen hazatérık jó minıséő munkaerınek számítanak, mobilak, munkaképesek és munkára készek, ezzel rontva a hazai munkanélküliséi helyzetet. Többséük a azdasá élénkülésével hajlandó lenne újra külföldön is szerencsét próbálni, ami hosszabb távon újból enyhíthet az orszá munkaerı-piaci feszültséein...7 Munkára rakódó adóterhek Szlovákiában az adóék az OECD orszáok átlaához hasonló, a letöbb háztartástípusban kissé maasabb annál. Uyanakkor réiós összehasonlításban a szlovák adóterhek relatíve alacsonynak számítanak. (vö. 53. ábra) Az elmúlt évtizedben az adóék minden jövedelemszinten jelentısen csökkent, az adórendszer proresszivitása ali változott. Mind az OECD, mind az Európai Bizottsá uyanakkor kiemelte az adóterhek további csökkentésének, illetve átrendezésének fontossáát, különösen az alacsony bérekre rakódó közterhek csökkentése érdekében. 3 53. ábra Az adóék alakulása Szlovákiában az OECD átlaértékeihez viszonyítva háztartási típusonként Forrás: OECD Taxin waes.5 Ey mediterrán orszá duális munkapiaca: Spanyolorszá.5. Gazdasái háttér Az elmúlt évtizedben a spanyol azdasá teljesítménye kiemelkedı volt. és 7 között a spanyol azdasá éves átlaban 3,5 százalékkal bıvült és az Európai Unióban létrejövı új munkahelyek mintey harmada itt keletkezett. Ezzel párhuzamosan rohamosan javult a munkaerı-piaci helyzet, elsısorban a fiatalok és a nık lehetıséei bıvültek. A munkanélküliséi ráta a 9-es években tapasztalt százalékos csúcsról 7-re százalékra csökkent, ami bár uniós viszonylatban nem számít alacsonynak, Spanyolorszában méis alacsony. Az utóbbi évek trendje, illetve a válsá következtében újra százalék fölé kúszó Terenzani-Stanková M.: Labour market respondin with more flexibility. 9. The Slovak Spectator. Taxin waes: country note for Slovakia,, OECD 3 Economic Survey of the Slovak Republic,. OECD; Council recommendation on the National Reform Proramme of Slovakia,.Council of the European Union. Villaomez E. és Carbonell D.: Active employment policies in Spain.. MLP peer review Ireland 73
munkanélküliséi ráta azt mutatja, hoy a munkaerıpiac strukturális problémái memaradtak, a azdasá a ciklikussáára nayon érzékenyen reaál. A spanyol munkaerıpiacot a -es évek elején a folalkoztatás intenzív bıvülése, illetve a korábban kiurónak számító munkanélkülisé mérsékelt csökkenése jellemezte. A közvetlen kiváltó okok azdasáiak voltak. Eyrészt az euró bevezetésével, valamint a fiskális hiány csökkenésével jelentısen mérséklıdött az infláció és a kamatláb, ami pozitívan hatott a befektetésekre és a munkahelyteremtésre. Másrészt az inatlan-piaci boom és a hatalmas infrastruktúrafejlesztések hatalmas munkaerı-keresletet eneráltak az élımunkaintenzív építıiparban. A munkaerı-éhséet csökkenı munkanélkülisé mellett mé a közel 5 millió fıvel (zömében miránsokkal és nıkkel) növekvı munkaerı-állomány sem tudta teljesen kieléíteni. Harmadrészt, a szoláltatóipar és turizmus versenyképessée jelentısen nıtt ebben az idıszakban, ami szintén renete új munkahelyet enerált. Bár yakran emleetik Spanyolorszának ezt az idıszakát példaértékőként, a válsá hatásai azt mutatják, hoy a strukturális problémák ma is bele vannak kódolva a spanyol azdasába és munkaerıpiacba. A munkanélküliséi ráta rendkívül yors emelkedése is arra utal, hoy a mööttes eyensúlyi munkanélküliséi ráta nem csökkent jelentısen az elmúlt idıszakban. Összesséében elmondható, hoy ami korábban a spanyol munkaerıpiacot seítette a felemelkedésben, az okozott ondot a recesszió bekövetkeztekor. A határozott idejő szerzıdéssel történı folalkoztatás bölcsıjét, az építıipart meroyasztotta a -as hitelválsá, valamint a spanyol inatlanpiaci buborék kipukkkadása. Véül a munkanélküli ellátások színvonalának csökkenése, illetve a bevándorlók relatíve nay száma a manuális, a munkaerıköltséekre rendkívül érzékeny szektorokban lefelé nyomta a béreket, ami uyancsak a munkahelyteremtés irányába mutatott. 5 Azonban az átlabéreknek a termelékenysénél, illetve a többi uniós orszánál nayobb mértékő emelkedése a korábban a bérszintkülönbsében rejlı versenyelıny yors olvadásához vezetett. A bérek ráadásul nayon rualmatlannak számítanak az orszában, íy a neatív keresleti sokkra a munkabérek vay a munkaidı csökkentése helyett a vállalatok leépítésekkel és kivonulással válaszoltak. Spanyolorszának me kellett tanulnia, hoy bár a határozott idıs szerzıdések elterjedése jelentıs rualmassáot jelent a munkáltatóknak, ez oda-vissza mőködik: amilyen yors expanzióra képesek a vállalatok fellendülés idején, olyan yorsan szabadulnak me a felesleessé váló munkaerıtıl a válsá során. Reményt adhat uyanakkor, hoy a válsáot követı fellendülés eyik leelsı nyertese újra Spanyolorszá lehet. A spanyol munkaerıpiac uyanis rualmasan reaált a válsá következményeire, a vállalatok nem csökkentették a munkaidıt, hanem leépítettek, íy az újból beinduló növekedésre sem a korábbi munkaidıkeretek visszaállításával, hanem új munkahelyek létrehozásával reaálhatnak majd. Mevizsáljuk a továbbiakban a -es években bekövetkezett folalkoztatott létszámnövekedés intézményi környezetét, a munkaerı-piaci szabályozás jellezetesséeit, majd véül mepróbálunk ráviláítani azokra a sajátossáokra, amelyek hozzájárultak a spanyol munkaerıpiac sarokszámainak jelentıs javulásához a válsáot meelızı években..5. A spanyol munkaerıpiac rualmassáa és dualitása A spanyol munkaerıpiac eyik lelényeesebb jellemzıje az erısen duális szerkezet. A munkaerı több mint 3 százalékát nem állandó munkaszerzıdéssel folalkoztatják (ez lehet határozott munkaidejő szerzıdés, de lehet alkalmi, vay kölcsönzött munkavállaló folalkoztatása is). Ez az arány jóval maasabb az uniós átlanál, annak mintey a duplájára tehetı. Jellemzıen az építıipar, a mezıazdasá, a turizmus, valamint a háztáji munkák 5 Durán C. és Gutiérrez J.: An evaluation of trainin prorammes for the unemployed in Spain usin causal inference. 7. Rovira i Virili University. Malo M.: Labour market policies in Spain under the current recession.. ILO. 7
vézése történik valamilyen fentebb felsorolt atipikus formában, és leinkább a fiatalok, illetve a nık körében jellemzı, a nem állandó szerzıdéssel történı folalkoztatás. A lejobb munkavállalási korúak között különösen szembetőnı Spanyolorszában a nem állandó munkaszerzıdéssel folalkoztatottak maas aránya, az euró övezet orszáaihoz képest. (5. ábra). 7 5. ábra A nem állandó szerzıdéssel történı folalkoztatottak aránya korcsoportok szerint Forrás: EUROSTAT A munkahelyteremtés, a folalkoztatás ciklikus érzékenysée, illetve a sajátosan rualmas spanyol munkaerıpiac mé a -as években bevezetett szabályozásra vezethetı vissza, amely liberalizálta a nem állandó munkaszerzıdéssel történı alkalmazását, illetve mekönnyítette a munkavállalók felvételét és elbocsátását az ilyen munkaszerzıdéssel történı folalkoztatás esetén. A szabályozás életbeléptét követıen meurott a határozott idıre szóló szerzıdéssel folalkoztatottak száma és aránya, és me is raadt ezen a szinten (lásd 55. ábra). Ezzel szemben a részmunkaidıs folalkoztatás nem terjedt el és ma is jóval alacsonyabb szinten van Spanyolorszában, mint az uniós átla (9-ben az elıbbi,; mí az utóbbi, százalék). A 55. ábra és az 5. ábra is jól mutatja a duális munkaerıpiacokra jellemzı ciklikussá. Ez azt jelenti, hoy a azdasá ciklikus változásaira a folalkoztatás szintje drasztikusan reaál: expanzió esetén a határozott idıs szerzıdéssel, tehát rualmasan folalkoztatott munkavállalók száma eyütt nı a normál, határozatlan munkaszerzıdéssel rendelkezı folalkoztatottakéval, uyanakkor recesszió esetén a munkáltatók ezektıl a munkavállalóktól szabadulnak me leelıször. Ez eyütt jár az álláskeresık számának hektikus változásaival és relatíve maas arányával is. A nemzetközi szakirodalomban is jól ismert a duális munkapiacok maas munkanélküliséel járó sajátossáa: a határozott idıs munkaszerzıdések maas aránya általában maasabb munkanélküliséet eredményez. 9 7 Jaumotte F.:The Spanish labour market in a cross-country perspective..international Monetary Fund. Durán C. és Gutiérrez J.: An evaluation of trainin prorammes for the unemployed in Spain usin causal inference. 7. Rovira i Virili University. 9 Jaumotte F.:The Spanish labour market in a cross-country perspective..international Monetary Fund. 75
55. ábra A határozott idıre szóló szerzıdéssel folalkoztatottak aránya az összes folalkoztatottból Spanyolorszában és az EU-ban 5. ábra A folalkoztatás növekedésének a meoszlása Spanyolorszában az állandó és határozott idıre szóló ideilenes folalkoztatási formák között A spanyol munkaerıpiac rualmassáát a mediterrán munkaerıpiacok példájaként szokás emleetni, amely rualmatlan törvényi kereteket, uyanakkor maas biztonsáot rendel a határozatlan idejő normál munkaviszonyhoz. A joszerő elbocsátások köre ien szők (az összes elbocsátás mintey százaléka esett ebbe a kateóriába 9-ben), az eyéb felmondáshoz rendkívül maas vékieléítést állapítanak me. Ez maas elbocsátási költséeket jelent, és memayarázza, miért fordulnak a munkaadók inkább a határozott idıre szóló munkaszerzıdésekhez, amelyekkel kapcsolatban kevésbé sziorú a spanyol szabályozás. A helyzetet tovább súlyosbítja a rendkívül rövidre szabott próbaidı (ami alatt az újonnan felvett folalkoztatott vékieléítés nélkül bocsáthat el). Az utóbbi években a spanyol kormány számos intézkedést hozott a határozott idıre szóló szerzıdéssel történı folalkoztatás tartós munkaviszonnyá történı alakítására. -tól célzott támoatást rendeltek az átváltáshoz, illetve csökkentették a vékieléítés mértékét a hátrányos helyzető folalkoztatottak esetében. Az eredményeket azonban elmosta a válsá. A határozott idejő munkaszerzıdések tömeesen szőntek me, ez maas munkanélküliséi rátákhoz vezetett, elsısorban a fiatalok körében. 5.5.3 Aktív és passzív munkaerı-piaci politikák kiadásai Az elmúlt évtized spanyol kormányai elsısorban a munkaerıpiac rualmassáát, illetve a szementáltsá csökkentését tartották szem elıtt és kevésbé koncentráltak a munkanélküliek és inaktívak újbóli munkába állítására, az aktiválásra. 5 Az aktív eszközökre fordított kiadások minimálisan növekedtek az utolsó pár évben, ezzel Spanyolorszá az uniós átla környékén van (vö. 3. ábra). Uyanakkor a réi taállamok szintjétıl a spanyol aktív eszköz ráfordítások rendre elmaradnak. (57. ábra) 5 Voss E.; Homann B.: The implementation of flexicurity and the role of the social parters National fiche: Spain; ; Interated proramme of the EU social dialoue 9-5 Ballester R.: European Employment Stratey and Spanish Labour Market Policies; 5. University of Girona. 7
57. ábra Az aktív és passzív eszközök forrásainak alakulása a GDP arányában és 9 között Spanyolorszában és az EU-ban, % Forrás: EUROSTAT Ha az ey munkanélkülire esı aktív forrást nézzük, akkor sokkal kedvezıtlenebb képet kapunk. Bár a trend némi felzárkózást sejtet az uniós átlahoz, ez elsısorban nem a forrásbıvülésbıl, inkább a munkanélküliek számának csökkenésébıl adódik. Mindezzel eyütt ey átlaos munkanélkülire az EU-ban GDP-arányosan durván kétszer annyi aktív eszközre esı forrás jut, mint Spanyolorszában. 5 (5. ábra) 5. ábra Ey munkanélkülire jutó aktív eszköz kiadás alakulása Spanyolorszában és az EU-ban (GDP/fı alapján arányosítva) Forrás: EUROSTAT A passzív kiadások szintjének változása mefelel az uniós átlanak. Az évtized véén a kiadások meurása a munkanélküliséi ráta yors növekedésével összhanban alakult. A munkanélkülivé válók a kezdeti idıszakban több ellátásra joosultak, ami növeli a kormányzat passzív kiadásait..5. Az aktív munkaerı-piaci politikák mőködése Spanyolorszában is a munkaerı-piaci szoláltatások, a képzés, valamint a pénzüyi ösztönzık (pl. a bértámoatás) jelentik az aktív munkaerı-piaci politika fıbb típusait. Az elsı kettı esetében a bekerülési kritérium a folalkoztatási szolálatnál történı reisztráció, mí az 5 Jaumotte F.:The Spanish labour market in a cross-country perspective..international Monetary Fund. 77
utóbbi esetben néhány további feltételnek is me kell felelni (pl. ey speciális élethelyzet, vay ey mehatározott munkaerı-piaci csoporthoz való tartozás, esetle a korábbi munkaviszony jellee). A reisztrációt követıen a munkanélkülinek folyamatosan kapcsolatot kell tartania a munkaüyi szervezettel, aki nem jelentkezik hétnél hosszabb idei, annak a reisztrációját törlik. A képzések többsée önkéntes, csak néhány speciális proram esetében írják elı kötelezıen a részvételt, többnyire az alacsony iskolai vézettséő álláskeresık számára. A spanyol aktív munkaerı-piaci politika kiadási szerkezete alapvetıen különbözik az unióban meszokott yakorlattól. Az aktív eszközök nay részét folalkoztatási támoatásokra költik, mí a hasonló fejlettséő EU orszáok több forrást fordítanak képzésre, illetve munkaerı-piaci szoláltatásokra. Ennek oka a duális munkaerıpiac következtében eltérı munkaerı-piaci helyzet, illetve az átmeneti munkaszerzıdések határozatlan idıs munkaviszonnyá történı átalakítására irányuló törekvés. Többek között pénzüyi ösztönzık formájában (a társadalombiztosítási befizetési kötelezettséhez kapcsolódó kedvezményként) támoatták azokat a munkáltatókat, akik határozatlan idejő folalkoztatásra váltottak. Ennek a politikának a következményeként a -es években folyamatosan nıtt a folalkoztatás ösztönzés mint aktív eszköz szerepe (lásd 59. ábra). 59. ábra Az aktív eszközök ráfordítások és 9 között Spanyolorszában, millió euró Forrás: EUROSTAT A válsá idıszakában uyanakkor már jelentısen emelkedett a határozott idıs szerzıdéssel betöltött munkahelyek támoatása is, mert ezeket fenyeette leinkább a leépítés veszélye, miközben erısen visszaesett az érdeklıdés a támoatott határozatlan idıs munkahelyek létrehozása iránt. Uyanakkor nıtt a munkaerı-piaci képzések jelentısée elsısorban azért, hoy meakadályozzák a szakképzettsé nélküli, illetve lemorzsolódott fiatalok tartós kiszorulását a munkaerıpiacról. 53 A kiadási szerkezet változásának hatását jól tükrözi az aktív eszközökben résztvevık létszámának alakulása. A csúcs 7-ben volt, amikor az aktív eszközöknek mintey millió támoatottja volt, ami az évezred elejéhez képest közel háromszoros létszám. Jól látszik uyanakkor, hoy az évtized véére a források szolid bıvülését már nem követte a résztvevık létszámának emelkedése, ami arra utal, hoy a folalkoztatás ösztönzésére fordított források intenzitása növekedett. (. ábra) 53 Malo M.: Labour market policies in Spain under the current recession.. ILO. 7
. ábra Az aktív eszközben résztvevık állományi létszáma és 9 között Spanyolorszában, ezer fı Forrás: EUROSTAT Az aktív eszközök különbözı célcsoportokat szoláltak, íy a nık, a fiatalok és a bevándorlók munkapiaci helyzetének támoatása volt különösen fontos. 5 A nık az elmúlt évben tömeével léptek be a munkaerıpiacra, nay részüknek azonban továbbra is bizonytalan volt a folalkoztatása. Eyrészt a férfiakhoz viszonyítva uyanabban a munkakörben is relatíve nay a nık béreinek az elmaradása, másrészt sokan közülük határozott idejő szerzıdéssel doloznak. Mivel a rualmas munkaidı és a részmunka kevéssé elterjedt Spanyolorszában, a nık folalkoztatási problémái orszáos szinten alacsony termékenyséi rátával párosulnak. A fiatalok munkaerı-piaci kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetét mi jól mutatja, hoy -re százalék fölé, uniós csúcsra kúszott a munkanélküliséi rátájuk. A 5 év alattiak eyre nayobb része szorul határozott munkaidıs munkaviszonyba, illetve képzettséénél alacsonyabb kvalifikációt kívánó, alacsonyabb munkakörbe és kap ennek mefelelı alacsonyabb munkabért. Másrészt minden neyedik fiatal szakképzettsé, illetve érettséi nélkül hayja el az iskolarendszert, ami rendkívül maas arány. Ennek ellenére az aktív eszközben való részesedésük elmarad az EU-5 átlaától, százalék (EU: 3,%), ami a képzésben (!) való rendkívül alacsony részvételüknek köszönhetı (Spanyolorszá:,%; EU: 5,9%). 55 Spanyolorszá munkaerıpiaca több mint 3 millió bevándorlót szívott fel az elmúlt évtizedben. A bevándorlás növekedése olcsó munkaerıvel látta el a pörı azdasáot. A azdasá lassulásával azonban eyre több problémát okoz az orszá lakossáának közel százalékát kitevı miránsok interálása. Az építıipar yors visszaesése mintey ezer alacsony iskolai vézettséő munkanélkülit eredményezett, többséük néhány éve érkezett bevándorló. Spanyolorszában az aktív eszközök hatékonysááról nem nayon készült alapos értékelés. Kevés információ áll rendelkezésre eyrészt az eszközökbıl kilépık utóéletérıl, másrészt arról, hoy az eredmények mennyiben köszönhetık az adott beavatkozásnak. A kevés elérhetı értékelés elsısorban a képzések eredményesséét vizsálja. Makroszempontból azt találták, hoy a képzési proramok az ezredforduló környékén sikerrel járultak hozzá a munkanélkülisé csökkenéséhez, a képzésben résztvevık létszámának százalékos növelése kb., százalékponttal csökkentette a teljes munkanélküliséi rátát, 5 Villaomez E. és Carbonell D.: Active employment policies in Spain.. MLP peer review Spain. 55 Malo M.: Labour market policies in Spain under the current recession.. ILO. 79
illetve a tartós munkanélküliséet. Más eszközöknél azonban már nem találtak kézzelfoható eredményeket. A mikro-elemzések lenayobb problémája a kontroll-csoport mefelelı mehatározása volt. A rendelkezésre álló tanulmányok szerint a képzéseknek rövid- és középtávon yene pozitív hatása van az elhelyezkedésre, uyanakkor a munkába állók jövedelmének szintjével már nem sikerült kapcsolatot kimutatni. 5.5.5 Munkanélküli ellátások Munkanélküli ellátásra Spanyolorszában az joosult, akinek önhibáján kívül meszőnik a munkaviszonya akár elbocsátás, akár a határozott idıre szóló munkaszerzıdés lejárta miatt, vay jelentısen csökken a munkaideje, 57 és lealább hónapi mefizették utána az adókat és járulékokat. Emellett a munkanélkülieknek aktívan kell állást keresniük, és 3 havonta jelentkezniük kell a munkaüyi kirendeltséen. Az ellátás összee a korábban mefizetett járulékon alapul, az elsı hónapban a járulékalap 7 százaléka, a továbbiakban pedi százaléka. -ben az ellátás mértékének maximuma (havi euró) és minimuma (havi 5 7 euró) fü az álláskeresı által nevelt yermekek számától. Az átlaosan kifizetett össze euró volt, ami viszonyla maas; több mint 7 százalékos helyettesítési rátát eredményezett -ben a kiindulási idıszakban, ami az eyik lemaasabb az Unióban. Ez az arány ráadásul enyhén nıtt is a válsá kezdetét követıen. Késıbb azonban yorsan csökken az ellátás összee (lásd. ábra).. ábra A spanyol munkanélküli ellátások helyettesítési rátái uniós összehasonlításban Forrás: OECD A mööttes elv ésszerő: a kezdeti maas össze erıs támaszt jelent az álláskeresıknek, fıle ha yermeket is nevelnek. Az azt követı idıszakban bekövetkezı naymértékő csökkenés viszont erısen ösztönöz a munkaerıpiacra való visszatérésre. A járadék kimerülése után folyósított seély összee ( euró) uyanis már jóval a szeényséi küszöb alatt van, aminek köszönhetıen az un. munkanélküliséi csapda Spanyolorszában az eyik lealacsonyabb az Unió orszáai közül. Az ellátás hossza a járulékfizetıi idıtartamtól füıen hónaptól (lealább ey év munkaviszony) eészen másfél-két évi (lealább év munkaviszony) terjed. A seély idıtartama ezzel szemben az eyén életkorától, munkában 5 Malo M.: Labour market policies in Spain under the current recession.. ILO. 57 Az ellátás seítséével kieészíthetı a munkaidı-csökkentés: az ellátás a kiesı munkaidı és munkabér arányában illeti me a munkavállalót.
töltött éveitıl, illetve más szociolóiai körülményeitıl füıen 3 és hónap között mozohat. 5 A rendszer rendelkezik néhány yeneséel, például az a személy, aki elhelyezkedik az ellátási idıszak alatt, majd ey év múlva újra munkanélküli lesz, választásra kényszerül: vay az újonnan meszerzett joosultsá alapján fizetik neki az ellátást, vay a korábban ki nem merített ellátást folytathatja, de bármelyiket is választja, a másikat mindenképpen elveszíti. Amennyiben azonban éven belül lesz újra munkanélküli, mindenképpen az utóbbi lehetısé lép életbe. Ez a szabályozás, illetve az ellátás hosszának kiszámítási módja az ideilenes munkaviszonyban folalkoztatottakat, illetve a bizonytalan helyzető munkavállalókat sújtja leinkább. 59 A válsáot követıen a spanyol kormány nem változtatott lényeesen a munkanélküli ellátórendszer struktúráján. Az OECD által vézett orszátanulmány javaslatai szerint (i) célszerő lenne a munkanélküli ellátás maximális idıtartamának meállapításánál veyék fiyelembe az összes addi ki nem merített járulékfizetéssel fedezett idıszakot visszamenıleesen ey adott idıtartam erejéi; (ii) emellett a járulékminimumok mehatározásánál fiyelembe kellene venni a szeényséi küszöböt..5. A munkára rakódó adóterhek Spanyolorszában az adóék az OECD átlaához hasonló, kissé maasabb annál. Az elmúlt évtizedben enyhén emelkedett, elsısorban a költsévetési restrikciók miatt. Az adórendszer proresszivitása ali változott az elmúlt években, a yermekes eyedülálló szülık relatív pozíciója valamelyest javult. Az adók belsı szerkezete viszont valamelyest eltér az uniós, illetve az OECD orszáoktól, mivel maasabb munkáltatói társadalombiztosítási járulékokat tartalmaz, ami az alacsonyabb munkavállalói járulékokat és személyi jövedelemadót kompenzálja. (. ábra). ábra Az adóék alakulása Spanyolorszában az OECD átlaértékeihez viszonyítva háztartási típusonként Forrás: OECD Taxin waes 5 Malo M.: Labour market policies in Spain under the current recession.. ILO. 59 Gao E. G. és Serrano C. C.: Adaptin unemployment benefit systems to the economic cycle. Spain.. European Employment Observatory. OECD Perspectives: Spain Policies for a sustainable recovery. Taxin waes: country note for Spain,, OECD
. A yorsan növekvı perem orszá: Írorszá.. Gazdasái háttér Írorszá az 99-es évek véére a azdasái növekedés szempontjából Európa eyik mintaállamává vált. Az ír azdasá felfutásának a csúcsa a kilencvenes évek idıszakára esett, amit mealapozott az orszá kedvezı azdasátámoatási pozíciója. Írorszá volt az Európai Unió struktúrapolitikájának lenayobb haszonélvezıje, GNP-jéhez mérten, ey fıre vetítve a letöbb nettó EU támoatásban részesült. Az Unióhoz csatlakozása, 973 és 99 között az orszá befizetései a GDP-jének ali %-át tetté ki, a neki szánt juttatások a GDP %-ával értek fel. Ír számítások azt mutatják, hoy az elmúlt évtizedekben az EU támoatásai az ír GDP,5 százalékos pótlólaos növekedését eredményezték, s,%-kal növelték a folalkoztatottsáot. A yors azdasái növekedés vonzotta a külföldi tıkét, és a kilencvenes években jelentıs FDI áramlott az orszába. (vö.. táblázat és 9. táblázat). A nemzetközi tıkebefektetések hatására az ír azdasá duális szerkezete alakult ki, a hazai felhalmozások nay része a termelı beruházások helyett az inatlan beruházásokba áramlott és a yorsan növekvı ír azdasá erısen füıvé vált a nemzetközi tıkétıl és a fejlesztéspolitika érzékennyé tette a konjunkturális változásokra. A -es évek elején mé érzıdı kedvezı folyamatok hatása, az FDI beáramlások folytatódása az évtized közepére metorpant (vö. 9. táblázat), de a fı azdasái mutatók íy is kedvezık maradtak. A folalkoztatottak számának bıvülése -7 idıszakban yors volt, és ez a növekedés szorosan összefüött a GDP növekedésével. Mé 7-ben is 5,% volt a GDP éves növekedési üteme és a folakoztatás is közel %-al bıvült, miközben a munkanélküliséi ráta nem érte el az 5%-ot. A -as válsá a azdasái mutatókat drasztikusan meváltoztatta, a válsá hatására a korábbi azdasáfejlesztési stratéia nem bizonyult sikeresnek, az inatlanbuborék kipukkadt. A azdasái növekedési üteme erıteljesen neatívba fordult, és yorsan csökkent a folalkoztatás és emelkedett a munkanélküliséi ráta (. táblázat).. táblázat Írorszá fıbb azdasái indikátorai 7 9 Éves GDP változás 5, -3,5-7, -,,9 Éves folalkoztatottsá változás 3,7 -, -, -, -, Munkanélküliséi ráta,,3,9 3,7 3,5 Forrás: The implementation of flexicurity and the role of the social partners, Republic of Ireland,. European Social Partners, EC. A válsá hatására a korábban kiuróan kedvezı ír munkaerı-piaci mutatók kedvezıtlenül alakultak, de nem tértek el erıteljesen az Unió átlaától. 9-ben a folalkoztatási ráta közel 3 százalékponttal maradt el az EU átlaától, de az idıs népessé folalkoztatása mehaladta azt és az önfolalkoztatók aránya is kevéssel mehaladja az EU átlaot. A azdasá áazati szerkezete belesimul az Uniós átlaba. A munkanélküliséi ráta határozottan kedvezıtlenebb az EU átla fölé emelkedett, a fiatalok esetében különösen maas, és a tartós munkanélküliek aránya is mehaladta az EU átlaot. (. táblázat) Hajós Réka Zita: Az ír csoda. Írorszá azdasái fejlıdése a füetlenné válástól napjainki, Európai Mőhelytanulmányok, NFÜ,
. táblázat Fıbb munkaerı-piaci adatok Írorszában összehasonlítva az Európai Unió 7 államának átlaával, 9 Írorszá EU7 5- éves népessé folalkoztatási rátája,, 55- éves népessé folalkoztatási rátája 5,, Önfolalkoztatók aránya 7, 5,5 A folalkoztatottsá áazati szerkezete: szoláltatás 7, 7, ipar,, mezıazdasá 5,3 5, 5 éven felüliek munkanélküliséi rátája,9,9 5- évesek munkanélküliséi rátája, 9, Tartós munkanélküliek aránya 3, 3, Forrás: The implementation of flexicurity and the role of the social partners, Republic of Ireland,. European Social Partners, EC. A továbbiakban vizsáljuk, hoy melyek azok a tényezık, amelyek a yors folalkoztatás bıvülést memayarázhatták, illetve melyek azok az intézkedések, amelyek a válsá idején nem voltak képesek a folalkoztatás csökkenését érdemben lassítani... Aktív és passzív munkaerı-piaci politika forrásai Összesséében az OECD orszáok között a GDP arányos munkaerı-piaci ráfordítások szerint Írorszá a felsı középmezınyben volt 5-ben, a válsá hatására a ráfordítások jelentısen emelkedtek és a GDP arányos aktív illetve passzív munkaerı-piaci eszközökre fordított kiadások szerint 9-ben Írorszá eyik az elsıknek (3. ábra) Hasonlóképpen emelkedett Írorszában a kedvezményezettek aránya és eyike a lemaasabbaknak 9- ben, a kedvezményezettek nay része passzív eszközökbıl részesül. (37. ábra). Írorszá a fejlett orszáok többsééhez hasonlóan jelentısebb összeet fordított passzív eszközökre, mint aktív proramokra. Ez alól mindössze két év, és volt kivétel...3 Aktív munkaerı-piaci politika és intézményrendszere Az ír aktív munkaerı-piaci eszközöket nayvonalúnak szokás tekinteni. Az aktív eszközök azonban az ír azdasái fejlıdés folyamatával szorosan összefünek, és a meértésükhöz fontos szem elıtt tartani, hoy a kilencvenes években kétszámjeyő munkanélkülisé yorsan csökkent. Amennyiben az ey munkanélkülire esı bruttó ráfordításokat a az átlaos feldolozóipar bérekhez viszonyítjuk, ami mefelel ey átlaos eyedülálló férfi feldolozóipari bérének, a kétszámjeyő maas ír munkanélkülisé idıszakában az aktív ráfordítások aránya ali volt fele az ekkori EU (EU 5) átlaának. A munkaerıpiacon vébement kedvezı változások következtében csökkent a munkanélkülisé a kilencvenes évek véére, és a közel változatlan ráfordítások mellett az aktív eszközök ráfordítása kedvezıre fordult. (3. ábra) Ez a folyamat éreztette a hatását az ezredforduló után is. Az ír aktív munkaerı-piaci eszközök valójában a munkaerı-piaci változások hatására bizonyultak nayvonalúnak, de összesséében elmaradtak az EU átlatól. 3 3 Halpin, Brendan - Hill, John: Active Labour Market Prorammes and Poverty Dynamics in Ireland, University of Limerick, Reserch Workin Paper /5 3
3. ábra Ey munkanélkülire esı aktív eszközökre fordított kiadások változása az átlaos feldolozóipar bérek arányában. Forrás: Halpin, Brendan - Hill, John: Active Labour Market Prorammes and Poverty Dynamics in Ireland, University of Limerick, Reserch Workin Paper /5 Az ír aktív munkaerı-piaci stratéiát a kilencvenes évek véén a Nemzeti Folalkoztatási Akcióterv Preventív Stratéia (NEAP) folalja össze. A NEAP 99-ban keletkezett, bár azt meelızıen már 99-tól történtek lépések az aktív folalkoztatáspolitika területén, melyek elsısorban a fiatal (-9 éves) tartósan munkanélküli munkakeresıket érintették. A NEAP stratéia elsı célcsoportja szintén a fiatalok (5 év alatti munkakeresık) voltak. -ra a célcsoport kiterjedt az összes három hónapnál hosszabb idei állástalan reisztrált személyre. A yakorlatban a 3 hete reisztrált munkanélküliek automatikusan levelet kapnak, amelyben felszólítják ıket, hoy veyenek részt ey interjún, amely a személyre szabott kvázi kötelezı személyes akciótervet alapozza me. Az interjú elmulasztása azzal jár, hoy az illetı elveszti a seélyre joosultsáát. Uyanakkor a késıbbi lépések visszautasítása általában nem eredményezi a seély mevonását, íy azok önkéntesnek tekinthetık. A NEAP hatékonysáát több kutatásban vizsálták. 5 Az idézett tanulmány az interjú (és a személyes akcióterv) valamint a képzésben történı részvétel hatását mérte. Az eredmények azt mutatták, hoy a személyes interjú és akcióterv önmaában hatástalan az eyéves elhelyezkedés valószínősée szempontjából, sıt neatív hatású volt a kontrollcsoporttal összevetve (az eredményeket az elérhetı eyéb tényezıkre pl.: iskolai vézettsére, háztartásméretre, stb. kontrollálták). A szerzık feltételezése szerint az interjú hatástalansáát a további részvétel önkéntessée okozza. A proram keretében kapott képzés hatása uyanakkor a kutatás szerint %-kal növelte az elhelyezkedés valószínőséét, bár a hatás az adott mintaméret mellett ali volt statisztikaila szinifikáns. Az ír munkaerı-piaci eszközrendszer reformja az aktív eszközök alkalmazásának fokozását tekintette prioritásnak a kétezres évek véén. Ez mindenekelıtt az eszközök bıvítését és átalakítását jelentette és jórészt az OECD 9-es értékelésén alapult. Az OECD értékelés szerint az ír jóléti rendszer nayvonalú a seélyekkel kapcsolatban, különösen a seélyhez jutás feltételével és az álláskeresés monitorinjával. A tanulmány azt is felvetette, hoy az ír seély ráta maas, különösen fiyelembe véve a viszonyla alacsony Jeremiah Sexton: EEO Review: Adaptin unemployment benefit systems to the economic cycle,. European Employment Observatory, 5 Seamus MacGuinness Philip J. O Connell: Activation in Ireland: An Evaluation of the National Employment Plan. Research Series No.. ESRI,. Activation Policies in Ireland. Social. Employment and Miration Workin Papers, No. 75. OECD 9. Paris.
elhelyezkedési arányt. Az OECD tanulmány becslése szerint az átlabérhez kapcsolódó munkanélküli seély 7-re 57%-ra emelkedett, az elızı évek folyamatosan emelkedı seély összeei következtében, ami mehaladta a béremelkedéseket. Ezzel az ír helyettesítési ráta az évtized véére a lemaasabbak eyike az OECD orszáok között, de ezekben az orszáokban extenzív és/vay sziorú álláshoz seítési proramok mőködnek, hansúlyozza az OECD tanulmány. A reform fontos része a munkaerı-piaci intézményrendszer átalakítása. A munkaerı-piaci szoláltatások és proramok, az állami munkaüyi szolálattal eyütt átkerültek a Nemzeti Folalkoztatási és Képzési Hatósától (FÁS) a Szociális Védelmi Minisztériumhoz (DSP). A korábbi szervezet is átkerült az új minisztériumba, a képzési proramok kizárólaos feladatával. A reform következtében a munkanélküli ellátások és a munkahely-keresési és képzési támoatások, a tanácsadás, elhelyezkedési támoatás ey szervezethez tartoznak. Az új szervezet a munkanélküli támoatás mellett sokkal erısebben koncentrál a munkanélküliek elhelyezkedésére, és a tartós munkanélkülisétıl veszélyeztetettek korai azonosítására. A reform keretében olyan szabályozást vezetnek be, ami bıvíti a munkanélküli seélyezés feltételhez kötését a képzés és eyéb támoatások elutasítása esetén. Ez az elhelyezkedés intenzitásának növekedése irányába hat. Az Ír Vállalkozók és Munkaadók Szövetsée (Irish Business and Employers Confederation) a lehetsées reformok támoatása mellett hansúlyozza, hoy a munkaerıpiac élénkítése csak úy lehetsées, ha a mőködı vállalkozásokat és a folalkoztatást is támoatják az eszközök olyan kombinációjának a seítséével, melyek a versenyképesséet és a közvetlen vállalkozástámoatás is maukban folalják. 7.. Munkanélküli ellátások A mayar rendszerhez hasonlóan az álláskeresık támoatását a Folalkoztatási Szolálat (Public Employment Service) vézi. -ben a Folalkoztatási Szolálat irányítása átkerült a Nemzeti Folalkoztatási és Képzési Hatósától (National Employment and Trainin Authority-tól, a FÁS-tól) a Társadalombiztosítási Iazatósához (Department of Social Protection-höz). Ezzel párhuzamosan az ellátás is meváltozott: a támoatás iénylés és a munkakeresés támoatás ey intézményhez került, nayobb hansúlyt kapott az álláskeresık személyes vezetése, kiemelt feladattá vált a tartós munkanélkülivé válás meelızése. Az OECD orszáok többsééhez hasonlóan az ír támoatási rendszer két elembıl áll: ey átmeneti maasabb összeő biztosítás jelleő támoatásból (álláskeresık támoatása, Jobseekers Benefit ), valamint az ezt követıen iényelhetı alacsonyabb összeő folyamatos támoatásból (álláskeresık járadéka, Jobseekers Allowance ). Az álláskeresési támoatás kritériumai az utóbbi idıben nayon mesziorodtak, eszerint annak jár támoatás, aki munkanélküli, vay lealább napból 3 napi munkanélküli, munkaképes és aktívan keres munkát. A munkakeresı nem utasíthatja vissza a felajánlott munkát annak helye, típusa, a jövedelem szintje miatt ( óta), a felajánlott állás vay képzés indokolatlan elutasítása a támoatás mevonását vonja maa után (szintén óta). Alkalmi vay részmunkaidıs folalkoztatás esetén is jár támoatás. A támoatás összee maximálisan euró lehet hetente, amelyet eltartottanként az össze két-harmada eészít ki, - évesek esetén a maximális össze euró ( óta) és a - évesek esetén a maximális össze euró (ez is óta). A támoatás ideje maximum hónap (lealább 5 éves biztosítotti joviszony esetén), éves kor alatt hónap. ( elıtt a támoatási idı 5, illetve hónap volt). 7 Active Labour Market Prorammes. Discussion paper for Department of Enterprise,Trade and Employment. Irish Business andemployers Confederation, Oct. 9 A fejezet forrása: Jeremiah Sexton: EEO Review: Adaptin unemployment benefit systems to the economic cycle,. European Employment Observatory, 5
Az álláskeresık járadékának kritériumai meeyeznek az álláskeresési támoatás kritériumaival. és kieészülnek néhány továbbival. Feltétel a hosszabb írorszái tartózkodás, a jövedelem teszt és éven aluliak esetén csak akkor iényelhetı, ha az iénylı több mint 3 hónapja nem vesz részt oktatásban. Hasonlóan az álláskeresési támoatáshoz alkalmi vay részmunkaidıs folalkoztatás esetén is jár, a támoatási idı nem korlátozott, folyamatos, ameddi a joosultsá fennáll. A két támoatás valamelyikében részesülık száma drámaian emelkedett az elmúlt években:. januári ezer fırıl 9. auusztusi 37 ezer fıre...5 Az ír munkaerıpiac rualmassáa 9 Az ír munkaerıpiac az EU átlahoz közelít rualmassá tekintetében. A részmunkaidıben folalkoztatottak aránya a - közötti idıszakban maasabb uyan az EU átlanál. de messze elmarad a rualmas munkaidı és a határozott idıs szerzıdések alkalmazása az Unióban szokásostól. A fıbb mutatók közül kiemelendı a folyamatos képzésben résztvevık maas aránya, amit uyanakkor ellenpontoz az élethosszi tartó tanulásban, képzésben résztvevık átlaosnál kisebb aránya. Fontos és a munkaerı rualmassáa szempontjából pozitív bár a munkavállalók szempontjából neatív fejlemény a munkavállalók OECD átlahoz képest yenébb védelme mind a határozott mind a határozatlan munkaidıs folalkoztatottak esetében. A csoportos elbocsájtások esetében az eltérés kisebb az Unió átlaától. Összesséében az ír munkavállalók, akik doloznak, az Uniós átlanál eléedettebbek a munkájukkal. Összefolalva a rualmassá tekintetében Írorszá veyes, inkább pozitív képet mutat. A munkaerıpiac rualmassáával kapcsolatos fontosabb mutatókat a 3. táblázat folalja össze. 3. táblázat Flexicurity mutatók összehasonlítása az EU7 illetve OECD orszáok átlaa és Írorszá között (-) Indikátor Írorszá EU7 Részmunkaidıs folalkoztatás a teljes folalkoztatáson belül, 9,%,% Határozott idejő szerzıdéssel folalkoztatottak a folalkoztatottakon,5% 3,5% belül, 9 Rualmas munkaidıben folalkoztatottak (access to flexitime) a 5-,% 3,3% éves munkavállalókon belül, A dolozók aránya, akik folyamatos szakképzésben (continous 9,% 33,% vocational trainin) vettek részt 5-ben Élethosszi tartó tanulás a kérdezést meelızı hétben oktatásban,3% 9,3% vay képzésben résztvevık aránya a 5- éves lakossáon belül, 9 Eléedettsé a munkával (a nayon eléedett, illetve eléedett 9,7%,3% munkavállalók aránya), Munkavállalók védelme munkavállaló határozatlan idejő,, szerzıdéssel (OECD pontszám, ) Munkavállalók védelme munkavállaló határozott idejő,7, szerzıdéssel (OECD pontszám, ) Munkavállalók védelme csoportos elbocsátás (OECD pontszám, ),3,9.. A munkára rakódó adóterhek A jövedelemadó Írorszában kétkulcsos proresszív %, illetve % kulccsal, az adózás a háztartások összetételét is fiyelembe veszi (az eyedül nevelt yermek, illetve 9 A fejezet forrása: The implementation of flexicurity and the role of the social partners, Republic of Ireland,. European Social Partners, Europen Commission
jövedelemmel nem rendelkezı házastárs után a kulcsok határa maasabb). A társadalombiztosítási járulékot részben a munkaadó (,75%), részben a munkavállaló fizeti (%). euró éves jövedelem felett további társadalombiztosítási járulékot kell fizetni (Universal Social Contribution), melynek mértéke a jövedelem mértékével sávosan növekszik (-7% között). A teljes adóék Írorszában alacsony a jövedelmeken, mindössze 9,3% (összehasonlításként Mayarorszáon az adóék,%), ami a. lekisebb az OECD orszáok közül, és Európában csak Svájcban kedvezıbb az adó mértéke. Az adóelkerülés és a fekete folalkoztatás a múltban problémát jelentett, de a sziorú szabályozás és maas büntetési tételek miatt mára visszaszorult. Az adóteher családtípusok szerint eltér, az általában alacsony adóteher az alacsony jövedelmő eyedülállók esetében. -ben az átlaos adóék (jövedelemadó valamint munkaadói és munkavállalói társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentve a pénzbeli támoatásokkal a teljes jövedelem arányában) minden családtípus esetén elmaradt az OECD átlató, kivéve az eyedülálló maas jövedelmőeket. A különbsé tovább nıtt az OECD átla és Írorszá között, Írorszában folyamatosan jelentısen csökkentették az adóéket az elmúlt évtizedben. Különösen az eyedülálló yerekes alacsony jövedelmőek számára az adóék több mint 5 százalékponttal csökkent és esetükben az állami támoatás maasabb, mint a fizetendı adó. (vö.. ábra) 7. ábra Az adóék alakulása Írorszában az OECD átlaértékeihez viszonyítva háztartástípusonként Forrás: OECD Taxin waes.7 Európán kívüli OECD orszáok: Izrael.7. Gazdasái és munkaerı-piaci környezet Izraelben az elmúlt húsz évben jelentısen nıtt a lélekszám és azdasá is. A ciklikus lassulásoktól eltekintve a GDP éves növekedése mehaladta a %-ot. A -as válsá hatásai sem tartottak sokái, a növekedés már 9. második neyedévében folytatódott. (5. ábra). Az imponáló izraeli azdasái növekedés möött elsısorban a hih-tech ipar áll, amely az orszá exportjának %-át teszi ki, miközben a folalkoztatottak 7%-a dolozik ebben a 7 Taxin waes: country note for Ireland,, OECD 7
szektorban (jellemzı adat, hoy az orszá K+F ráfordításai a GDP,5%-át teszik ki az OECD átla %-kal szemben). 5. ábra GDP éves változása Izraelben, az OECD orszáokban és az EU 7 taállamában Forrás: OECD Reviews of Labour Market and Social Policies: Israel Uyanakkor a folalkoztatottsái ráta Izraelben messze elmarad az OECD orszáok átlaától, hasonlóan Mayarorszához. A leutolsó adatok szerint %, szemben az OECD 7%-os arányával. Az alacsony folalkoztatottsá különösen jellemzı az arab kisebbsére és eyes ortodox közösséekre (az arab kisebbséen belül a nık, az ortodox csoporton belül a férfiak neyede aktív csupán a munkaerıpiacon). A helyzet hasonló volt az évtized elején is, ezt mutatja -re a. ábra.. ábra A nem folalkoztatottak aránya a - éves korú lakossában, Forrás: OECD Reviews of Labour Market and Social Policies: Israel Jelentısek a különbséek a folalkoztatottak arányában a lemaasabb iskolai vézettsé szerint. Mayarorszához (és Szlovákiához) hasonlóan az alacsony iskolai vézettséőek esélye a munkához jutásra nayon alacsony összehasonlítva más OECD orszáokkal. Ezekre az alacsony folalkoztatottsáú csoportokra jellemzı a többséinél alacsonyabb iskolai vézettsé. (7. ábra)
7. ábra Folalkoztatottak aránya lemaasabb iskolai vézettsé szerint a 5- éves korosztályban az OECD orszáaiban, 7 Forrás: OECD Reviews of Labour Market and Social Policies: Israel Az alacsony folalkoztatottsá mellett uyanakkor a munkanélküliek aránya az OECD átlaának mefelelı, és ez is nayon hasonló a mayarorszái helyzetre. Ennek oka, hoy ezekben az orszáokban azoknak a kisebbséeknek, amelyeknek az iskolázottsáa és a folalkoztatottsái aránya alacsony, eyben alacsony az aktivitási rátája is. Izraelben fontos specifikum, hoy itt hosszú a hadkötelezettséi idı is. Izraelben a folalkoztatottak körében az OECD többi taorszáával összehasonlítva jóval maasabb a relatíve alacsony jövedelmőek aránya. Ebben szintén Mayarorszához hasonló helyzetképet látunk (. ábra). Emellett maas a vendémunkások aránya, a mintey ezer tenerentúli folalkoztatott az összes folalkoztatott 7%-át teszi ki.. ábra A medián bér kétharmada alatt keresık aránya az OECD taorszáaiban a -es évek közepén Forrás: OECD Reviews of Labour Market and Social Policies: Israel 9
.7. Aktív munkaerı-piaci politikák forrásai és intézményrendszere Izrael az OECD orszáok átlaánál kevesebbet költ munkaerı-piaci intézkedésekre, és ennek jelentıs részét a teljes kiadás 75 százalékát a passzív eszközök, elsısorban a munkanélküli seély teszi ki (vö. 3. ábra és 3. ábra). A munkanélküli seélyezettek köre jelentısen szőkült a 9-es évek közepén: 7-ben a munkanélküliek mindössze %-a részesült ilyen támoatásban. Az aktív munkaerı-piaci eszközök forrásai alacsonyak, az orszá GDP-jének mindössze, százalékát teszi ki (az OECD átla,%). óta jelentısen csökkent a munkanélküliek szakképzésére fordított össze és módosult a szabályozás is. Sziorodtak a munkanélküli ellátás iénybevételének szabályai a szakképzés idıtartama alatt, ennek hatására -ben a munkanélküliek kevesebb mint százaléka vett részt szakképzésben, szemben a elıtti százalékkal. Az alacsony ráfordítások mellett a Nemzeti Folalkoztatási Szolálat létszáma és költsévetése folyamatosan csökken, -ban ey üyintézıre 35 kliens jutott, ami nem tesz lehetıvé hatékony támoatást. Aki munkanélkülivé válik, a Nemzeti Folalkoztatási Szolálathoz jelentkezés után ey perces elsı interjún vesz részt, amely alapján három kateóriába sorolják be: azonnal elhelyezhetı, bizonyos feltételek mellett elhelyezhetı (általában képzés után), nehezen elhelyezhetı (például eészséüyi okok miatt). Ezt követıen személyes folalkoztatási terv készül, amely részben szakképzést, részben eyéb képzést és a munkakeresés támoatását folalja maában. A Szolálat sikerrátája az elhelyezkedı munkanélküliek aránya, ez -ban átlaosan,3% volt. Uyanez a ráta a tartósan munkanélküliek esetén mindössze,9%. 7.7.3 Ey folalkoztatást seítı kísérleti proram: Wisconsin-proram 5 auusztusában Izrael elsı aktív folalkoztatáspolitikai proramja a Zöld utat a folalkoztatásnak (Lihts for Employment) vay más néven Wisconsin-proram pilot proramként indult. 7 A proramot az Eyesült Államok Wisconsin államában a 9-es évek közepe óta mőködı proram mintájára hozták létre. Elindításának elsıdlees célja a jövedelempótló támoatások mértékének csökkentése volt oly módon, hoy a támoatottak nayobb eséllyel lépjenek vissza a munkaerıpiacra. A proram néy réióban (Názáret, Hadera, Askelon és Jeruzsálem) elsısorban az alacsony folalkoztatottsái rátájú csoportokat (arab kisebbséet és ortodox csoportokat) célozta me. A proramban a jövedelempótló támoatásban részesülı személyek vehetnek részt, számukra a korábbi támoatás helyett kötelezı volt belépni a proramba. A résztvevıket heti 3 órás folalkoztatást seítı proramban való részvételre kötelezték. A proram vérehajtására pályázatot írtak ki nemzetközi szervezetek részére, amelyeknek vállalniuk kellett, hoy izraeli partner szervezetekkel mőködnek eyütt (az eyüttmőködés során a szakértıi munkát a nemzetközi szervezetek, a loisztikai hátteret az izraeli szervezetek adták). A proram 7 után bizonyos módosításokkal folytatódott. A vérehajtó szervezeteket kezdetben a jövedelempótló támoatás csökkenése alapján javadalmazták, a meújított proramban az elhelyezkedık száma és jövedelme alapján; a kötelezı részvétel heti idıtartamát bizonyos kritériumok teljesülése esetén csökkentették; a 5 éven felüliek részvétele önkéntessé vált. A proram mőködtetıit arra kötelezték, hoy néy csoport (bevándorlók, felsıfokú vézettséőek, tartósan munkanélküliek, foyatékkal élık) számára dolozzanak ki speciális proramot; és a néy speciális csoport számára a füetlen orvosi és pszicholóiai szőrés biztosítását is kötelezıvé tették. A pilot proram orszáos kiterjesztését tervezik. 7 OECD Reviews of Labour Market and Social Policies: Israel. OECD, 7 Domestic Challenes: Lessons from Israel. Part I: The evolution and future of the New Deal in Israel and the UK. LFI Policy Focus Autumn/Winter. Internet: http://www.lfi.or.uk/files/lfi_future%of%new%deal.pdf (utolsó letöltés:...) alapján. 9
A proram elsı 5 hónapos mőködését (5-7) a füetlen szervezetek által készített Brookdale Riport folalja össze. 73 A kutatás eredményei, amelyek a proramba 5. auusztusában belépı fıre vonatkoztak, azt mutatták, hoy a folalkoztatottá válás esélye a pilot proram mőködési területén háromszor akkora volt a vizsált idıszakban, mint az orszá többi területén. Azok közül, akik részt vettek a proramban és korábban soha nem doloztak 7 százalék helyezkedett el a vizsált idıszakban, mí az orszá többi részén ez az arány mindössze 7 százalék volt. A munkatapasztalatokkal rendelkezı és a proramban részt vevık közül 5 hónap alatt 57 százalék helyezkedett el, mí az orszá többi részén ez az arány mindössze 9 százalék volt. A proram bírálói szerint uyanakkor a proramban részt vevık elhelyezkedési mutatói félrevezetıek 7. A bírálók idézik a Brookdale jelentést, amely szerint az esetek százalékában ismételt elhelyezésre került sor, ennek alapján a proram hosszú távú hatását a munkához jutottak esetén kérdésesnek tartják. A bírálók szerint a proram kimutatott eredményeit mekérdıjelezi az is, hoy mindössze ey munkában töltött nap esetén is elhelyezkedettnek minısítették a résztvevıket. Szintén a Brookdale jelentés alapján kritikák foalmazódtak me az elhelyezkedık szociális biztonsáával kapcsolatban is. Kimutatható, hoy az elhelyezkedık 7 százaléka olyan állásban helyezkedett ahol, ahol nem részesül nyudíjbiztosításban, 5 százalékuk nem kapott fizetett szabadsáot, 5 százalékuk nem kapott fizetést a beteszabadsáa alatt. További kritika tárya, hoy a proram résztvevıi közül elhelyezkedık átlabére a -as évben az érvényes minimálbér 7 százaléka, ami annak köszönhetı, hoy jelentıs részük részmunkaidıben helyezkedik el. Összesséében a proram bírálói szerint a rossz motivációs rendszer a vérehajtó szervezetek a yors elhelyezésért kapták a támoatást és nem a tartós eredményért, és ennek következtében a proramban résztvevık számára nyújtott elételen szoláltatások miatt valójában a korábban, és az orszá többi részén mőködı rendszernél nem volt hatékonyabb a Wisconsin proram sem. Ezen felül a proram eyértelmően a fiskális politika érdekeit szolálta, ezt jelenítette me a proram irányításában a Pénzüyminisztérium döntı szerepe..7. Munkanélküli ellátások A munkanélküliek támoatásának Izraelben is kettıs célja van: eyrészt ey minimális életszínvonalat arantál, másrészt ösztönöz a további álláskeresésre. A támoatásnak két eleme van: a korlátozott idei folyósított munkanélküli seély és a jövedelempótló támoatások. 75 A munkanélküli seélyre joosultsá feltétele hónap biztosítotti joviszony (alkalmi munkás esetén hónap) az elmúlt hónapban. A seély mértéke fü a korábbi jövedelemtıl, évesnél idısebbek esetén -3%, év alattiaknak -3%, a jövedelem naysáával csökken, és nem lehet több mint az átlajövedelem (az elsı 5 hónapban), illetve annak %-a (5 hónap után). A seély idıtartama hónap alatt hónap lehet, ennél valamivel maasabb, 5,5 hónap azoknak a 35 év alatti munkanélkülieknek, akik lealább három yermeket nevelnek, és 7 hónap a 35 év felett lealább három yermeket nevelı munkanélkülieknek. 73 A jelentés teljes eészében csak héberül férhetı hozzá. Internet: http://brookdale.jdc.or.il/?cateoryid=9&articleid=3. A proram folytatásáról készült -es jelentés kizáróla héberül férhetı hozzá. Internet: http://brookdale.jdc.or.il/?cateoryid=9&articleid=. 7 A proram kritikáinak forrásai: Asa Maron: Who Reconfiures the Social Contract and How? Analyzin the Emerin Governance of Institutions and Citizens in the Israeli Welfare-to-Work Proram. PGRN Workin Papers on Critical Governance in Public Policy,. valamint: Alternative Information Center:From Welfare to Work in Israel, But There is No Work. Alternative Information Center, 9. Internet: http://www.alternativenews.or/enlish/index.php/topics/news/95-from-welfare-to-work-in-israel-but-there-isno-work 75 Leírás OECD Reviews of Labour Market and Social Policies: Israel. OECD, alapján. 9
A jövedelempótló támoatás folyósításának a feltétele, a lealább évi tartózkodás az orszában, a kérvényezıre és a házastársra vonatkozó jövedelmi feltételek kieléítése, emellett a munkanélküliek esetén az eyéb seélyekbıl, tıkébıl, inatlan kiadásból származó jövedelmek nem haladhatják me a támoatás maximális mértékét. A munkával rendelkezık esetén a joosultsáot nem akadályozza az átlajövedelem 7-7 százalékát elérı jövedelem (a háztartás összetételétıl füıen). A támoatás maximális mértéke szerény, a háztartás összetételétıl füıen az átlajövedelem - százaléka. Mértéke a munkanélküliek esetén a jövedelem és a maximum különbsée, a munkával rendelkezık esetén a jövedelem és az iénylés korlátja közötti különbsé, de lefeljebb a maximum. A támoatás folyamatos (ameddi a feltételek fennállnak), állásajánlat visszautasítását a támoatás hónapos mevonásával szankcionálják. Kieészítı yermekondozási támoatás jár emellett folyamatosan (ameddi a feltételek fennállnak) három vay több yermek esetén, mértéke a harmadik és minden további yermekek után az átlajövedelem százaléka. Emellett lakbértámoatás is létezik, életkor, munkaképessé, háztartás összetétele és a jövedelem füvényében lefeljebb az átlajövedelem -5 százaléka erejéi. Ez a támoatás is folyamatos (ameddi nem történik változás az eyén helyzetében)..7.5 Az izraeli munkaerıpiac rualmassáa A folalkoztatottakat védı joszabályok veyesek Izraelben: a munkavállalók elbocsájtása eyszerő, a kifizetett vékieléítések azonban viszonyla maasak. A vékieléítések rendszerének sajátossáa, hoy a munkaadó választhatja azt az opciót is, hoy a munkavállalói után ey eyéni számlára elıre folyósítja a késıbbi vékieléítéshez szüksées összeet (a jövedelem,33%-át). Az íy képzett alapot kieészítve fizetheti me a munkáltató elbocsátás esetén a szüksées vékieléítést a munkavállalójának. Ez a lehetısé a munkaerı-azdálkodás flexibilitását növeli, uyanakkor csökkenti a réebben folalkoztatott munkavállalók védelmét. A vékieléítési alapképzés yakorlatát elsısorban a húzóáazatokban, a hih-tech iparban választják a munkaadók. A kollektív szerzıdésekkel nem védett iparáakban és céeknél (nem hih-tech ipar, kisebb vállalkozások) a munkavállalók védelme szerény. A kölcsönzött munkaerıre -i eltérı szabályok vonatkoztak, mint a céeknél alkalmazásban álló dolozókra, íy például nem vonatkozott rájuk a kollektív szerzıdés sem. Ez a kölcsönzött munkaerı arányának jelentıs növekedéséhez vezetett. -tól a munkaerıkölcsönzés maximális idıtartamát 9 hónapban rözítették. A minimálbér viszonyla maas, 97-ben a minimálbért a bruttó átlakereset arányában határozták me, ez a éven felüli folalkoztatottak esetén 7,5%, amely az OECD orszáok között a harmadik lemaasabb a bruttó átlakeresethez viszonyítva. A maas minimálbér a folalkoztatottsá növekedése ellen ható tényezı lehet, uyanakkor a minimálbér kikényszerítése nem túl erıteljes. A folalkoztatottak védelmét szoláló szabályozás betartatása yene, a munkaüyi felüyelet alacsony létszáma miatt (a felüyelet 7 joszabály betartását felüyeli, többek között a minimálbérszabályozásét is). -i mindössze 3 munkaüyi felüyelı vizsálta a, millió izraeli munkavállaló munkakörülményeit és 9 felüyelı a ezer külföldi munkavállaló folalkoztatását. 9-re ez a szám a hazai munkavállalók esetén 7-re emelkedett, amelyet 55 részmunkaidıs diák eészített ki. Ez a létszám az ILO által a fejlıdı orszáok számára ajánlott munkaerı arányos felüyelıi létszám harmada vay lefeljebb a fele (attól füıen, hoy a részmunkaidıs munkatársakat fiyelembe vesszük-e). Emiatt a munkavállalót védı törvények kikényszerítésének helye elsısorban a munkaüyi bírósá. Ennek mefelelıen a munkaüyi bírósái esetek aránya nayon maas (9 eset 9
munkavállalónként). A maas esetszámhoz az is hozzájárul, hoy a munkaüyi perek költsée a vesztes fél számára is alacsony..7. A munkajövedelemre rakódó terhek Az adórendszer Izraelben az alacsony bérő folalkoztatás számára kedvezı: a személyi jövedelemadó a minimálbér környékén százalék (amely különféle további kedvezményekkel yakorlatila nullára csökkenhet), mí a lemaasabb kulcs százalék; a társadalombiztosítási járulék szintén proresszív, az átlajövedelem százalékái 3,5 százalék, a felett százalék. Izrael eyike azon OECD orszáoknak, ahol a munkajövedelmek adó és a társadalombiztosítás terhe nayon alacsony. Az alacsony jövedelmő eyedülálló és az átlajövedelem 7% százalékát keresık esetében az adóteher a harmadik lealacsonyabb az OECD orszáok között. Az alacsony keresetőek a munkaerıköltséük 99 százalékát vihetik haza, átlaos adóékük (jövedelemadó plusz munkaadói és munkavállalói társadalombiztosítási hozzájárulás mínusz pénzbeli támoatások a teljes munkaerıköltsé %- ában) az OECD átlatól közel 5 százalékponttal maradnak el. Hasonlóképpen alacsony, az OECD-ben a harmadik lealacsonyabb azoknak a kétkeresıs, kétyerekes házaspároknak az esetében az adóék, ahol az eyik fél az átlabér %-át, a másik 7%-át keresi, az adóék ebben az esetben az OECD átlaától százalékponttal marad el. Minden további családtípus esetén is több mint százalékponttal elmarad az adóék az OECD orszáok átlaától (9. ábra). 7 9. ábra Az adóék alakulása Izraelben az OECD átlaértékeihez viszonyítva háztartástípusonként Forrás: OECD Taxin waes. Európán kívüli OECD orszáok: Chile 77.. Gazdasái környezet Chile azdasái eredményei látványos és eredményes fejlıdést mutatnak az utóbbi évtizedben, ami yors GDP növekedési ütemben és folalkoztatás bıvülésben jelenik me. A 7 Taxin waes: country note for Israel,, OECD 77 A fejezet jórészt az OECD Reviews of Labour Market and Social Policies. Chile. OECD Paris, 9 tanulmányra támaszkodik. 93
hetvenes évek véén az ey fıre jutó GDP értéke Chilében az USA értékének mindössze százaléka volt. -ra ez 9 százalékra emelkedett, ezzel közel került Lenyelorszá szintjéhez, és meelızte Mexikót. A azdasái növekedés eyütt járt a szeényséi arány csökkenésével, mí 99-ben mé a szeényséi ráta 39 százalék volt, -ra ez az arány százalék alá esett vissza. A növekedés ellenére Chile mé messze van az OECD orszáok fejlettséétıl. Az eredmények impozánsak, de sok ellentmondással és onddal terhesek. A munkatermelékenysé és a bérek alacsonyak és a munkafeltételek sem kedvezıek, elterjedt a nem reisztrált folalkoztatás és a folakoztatási ráta összesséében és különösen a nık között nayon alacsony. A chilei azdasá átalakulásával és az ipari termelés visszaszorulásával a folalkoztatottak közel kétharmada a szoláltatásban dolozik, és az arányok hasonlítanak a fejlettebb OECD orszáokban jellemzı arányokra, bár a mezıazdasái folakoztatás aránya maas, iaz, nem eyedülálló az OECD orszáai között, hasonló az arány Portuáliához, Mexikóhoz, vay a tanulmányban vizsáltak közül Lenyelorszához (3. ábra). A szoláltatási szektorban növekvı folalkoztatás részben jól fizetı kvalifikált munkahelyet jelent, például a pénzüyi szektorban, amit az oktatás színvonalának a növekedése is erısített. A folalkoztatás növekedése a szoláltatási szférában méis jelentıs részben a népessé növekedésébıl, valamint a mezıazdasái folalkoztatás lassú csökkenésébıl és az ipari állások elvesztésébıl fakadó kínálati nyomás hatására alacsony hatékonysáú munkahelyekre áramlásból fakad. Ezek a munkahelyek a kereskedelemben, a turizmusban vay az építıiparban alacsony átlabért kínálnak, és a relatív bérek ezekben az áazatokban folyamatosan csökkennek a kilencvenes évek óta. Íy a bányászatban a bérek az átlabérek 9 százalékát érték el -ben, és 7 százalékát 5-ben; a pénzüyi szektorban ez az arány -ben 9 százalék és 5-ben 97 százalék volt, a feldolozóipari bérek az átlabérek százalékát érték el -ben és 5 százalékát 5- ben, és az arány a kereskedelemben mé kedvezıtlenebb77 százalékról 7 százalékra esett, az építıiparban pedi -ról 5 százalékra. A folalkoztatottsá bıvülésének tehát jelentıs része az alacsony bérő szektorokban történt... Aktív és passzív munkaerı-piaci politikák forrásai és intézményrendszere Chilében a munkaerı-piaci ráfordítások az OECD orszáokhoz képest nayon szerények a GDP arányában (vö. 3. ábra), és az érintettek aránya mé szerényebb. Az OECD orszáok között Chile messze az utolsó az aktív és passzív munkaerı-piaci ráfordítások kedvezményezettjeinek aktív népessében mért aránya szerint (37. ábra). Az eszközökre fordított szerény források mellett, a állami munkaerı-piaci intézményrendszer finanszírozása is messze elmarad az OECD orszáokban szokásostól, a GDP ali, százaléka, szemben az OECD átlaosan, százalékos arányával. A munkanélküli seélyezés folyamatosan bıvülı rendszere növeli a reisztrált munkanélküliek számát, és mind több üyfél ellátását, és az OECD orszáokban szokásos aktív munkaerı-piaci eszközök elemeinek bevezetését teszi szükséessé, különösen a tanácsadást, de a képzést is. A munkaerı-piaci eszközök fokozatos terjedésének korlátja az intézményrendszer fejletlensée és erıforrás hiánya, ami szükséessé teszi a rendszer fejlesztését. A 7-ben 33 Önkormányzati Munkaközvetítı Hivatal (OMIL) a 35 önkormányzat közül 77-et fed le, összesen 5 fı állományi létszámmal. A nayobb önkormányzatoknál viszonyla jobb a helyzet, de számos kisebb önkormányzatban mindössze fı vézi a szüksées tevékenyséet, yakran a városháza ad helyet a munkaközvetítınek, és nem is mindenütt mőködik önálló hivatalként. A forrásokat az önkormányzatok biztosítják, az önkormányzatok forrásai azonban rendszerint szőkösek, ezért önálló fejlesztésekre van szüksé. 9
A Hivatal kapacitása szerény, és itt vézik a munkanélküli seélyezésre az Szolidaritási Alapból ellátott üyfelek üyintézését is. A mejelenı üyfeleket munkakeresés céljából a Bolsa Nacional de Empleo használatára ösztönzik. Ez a munkanélküli seélyezés szervezete által -ban a munkanélküliek elhelyezésének elıseítése céljával létrehozott inyenes internetes keresı szolálat. A rendszer seítséével ellenırzi a Munkaközvetítı Hivatal, hoy Szolidaritási Alapból támoatott munkanélküli seélyezettek kieléítik-e a seélyezésre joosultsái feltételeket. Az Önkormányzati Munkaközvetítı Hivatal és a Bolsa párhuzamosan mőködik, az utóbbi sikeresebb elhelyezkedési esélyeket mutat a munkanélkülieknek. Az aktív munkaerı-piaci proramok jelentısée Chilében szerény. A proramokért a Munkaüyi és Társadalombiztosítási Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Képzési és Folalkoztatási Szolálat (Servicio Nacional de Capacitación y Empleo, SENCE) a felelıs. Az OECD-ben szokásos proramokhoz képest a munkahely támoatási és képzési proramok kedvezményezettjeinek az aránya a lehetsées joosult munkanélküliekhez képest nayon kicsi. Ahol ilyen proramokra kerül sor, sikeresnek bizonyulnak és a munkaadók örömmel foadják. Ilyen proram volt a tanonc proram és ey hasonló proram a Chile Solidario keretében, összesen ezer fiatal beiskolázását jelentette -ban. A szerény létszámot érintı, lényeében pilot proram uyan vonzó, de az OECD orszáok yakorlata arra int, hoy az ilyen kis létszámú projektek sikeresséét nehéz fenntartani, ha nayobb létszámban vezetik be. Amennyiben nay létszámot érintı képzési projektek szükséesnek bizonyulnak a hátrányos helyzető fiatalok és lemorzsolódók számára, az OECD tapasztalatok azt suallják, hoy az ilyen képzéseket az oktatási rendszerben lehet mevalósítani...3 Munkanélküli ellátások Chile eyedülálló munkanélküli seélyezési rendszert vezetett be a maánnyudíj pénztárak mintájára, amelynek alapja az eyéni munkanélküli metakarítási számla (IUSA). A rendszert az elbocsátott alacsony jövedelmő üyfelek számára kieészíti a Szolidaritási Alap. A munkaadók befizetéseiket meosztják a metakarítási számla és a Szolidaritási Alap között, a párhuzamos befizetésekkel menövekvı költséeket a vállaltok a vékieléítés csökkentése rovására valósítják me. A metakarítási számláról bármilyen okból történı kilépés esetén részesülhet az eyén, ez a munkaadó számára nem jelent plusz költséet. A munkanélküli metakarítási számla a munkavállaló saját forrása, ezért a munkakeresésre ösztönzés szempontjából nem nayon hatékony eszköz. A rendszer másrészt nem is terheli a munkaerı-piaci intézményrendszert munkakereséssel vay tanácsadással, ami a chilei rendszer fejletlen szervezetének és szerény állományi létszámának yene pontja. A rendszert a támoatott Szociális Alap eészíti ki, azon munkanélküliek számára, akik kimerítették az eyéni munkanélküli számlájukat. A Szolidaritási Alap feltétele a Önkormányzati Munkaközvetítı Hivatalnál történı reisztráció, a kifizetés fix helyettesítési arányt jelent és hasonló a hayományos munkanélküli támoatás rendszeréhet. A Szolidaritási Alapból történı kifizetések joosultsái feltételeinek általános sziorítása az Alapból történı seélyezés lehetıséét jelentısen menyirbálta. Az elvben duális rendszer amelynek alapja az eyéni munkanélküli metakarítási számla, amelyet a Szolidaritási Alapból történı támoatások eészítenek ki a yakorlatban fontos fejlesztésre szorul. A fejlesztés iránya a Szolidaritási Alapból fizetett támoatások emelése, és elérhetıvé tétele minden olyan esetben, amikor a határozatlan idıre szóló munkaszerzıdéssel történı folalkoztatás azdasái okokból szőnik me. Emellett az Alap támoatását a határozott idıre szóló munkaszerzıdéssel folalkoztatottak számára is elérhetıvé teszik, bár az elıbbieknél alacsonyabb támoatási szinten. A támoatás kiterjesztésének és a támoatás színvonala emelésének a feltétele a munkanélküliként történı 95
reisztrálás az állami folalkoztatási szervezetnél, és a kötelezı munkahelykeresés. A változás iránya tehát a hayományos munkanélküli támoatási rendszer erısítése, ami várhatóan növeli a Szolidaritási Alapból fizetett támoatásokhoz hozzáférést, és jelentısen menöveli az állami folalkoztatási szolálat feladatait, különösen a támoatás munkakeresés feltételének a sziorú ellenırzésében. Az OECD tanulmánya azonban arra is utal, hoy a reionális vay önkormányzati munkaerı-piaci szervezetek olyan yenék, hoy nem alkalmasak a munkanélküliekkel kapcsolatos tevékenyséek betöltésére. A szervezet fı prioritása nem lehet más, mint a tanácsadás és a munkahelykeresés támoatásának az erısítése, különösen akkor, ha a munkanélküli seélyezés és eyéb támoatások nayvonalúbbá válnak. Olyan létezı szoláltatások, melyeket a ma mőködı szervezetek SENCE, Bolsa Nacional de Empleo nyújtanak, kieészítı funkciókra szükséesek maradnak... Munkaerıpiac rualmassáa A chilei azdasá yors növekedése ellenére a azdasá fejlettsée, duális szerkezete és történeti fejlıdése nayon eltér az OECD orszáokétól. A munkaerıpiac rualmassáának a kérdése is más problémákat vet fel. Az elızıekben vizsáltak szerint Chile folalkoztatási intézményrendszerének fı ondja az intézményrendszer fejlesztése és az adminisztratív kapacitások bıvítése, az alacsony jövedelmőek ellátásának kiterjesztésére. Másrészt a joszabályok enyhítésére van szüksé számos esetben annak érdekében, hoy a melévı joszabályok képesek leyenek valóban hatékonyan mőködni. A munkaüyi szabályozás az állandó szerzıdéssel folalkoztatottak számára nem nayon sziorú, a helyzetet azonban 7-i a munkaerı-kölcsönzés szabályozatlansáa és az alvállalkozások kiterjedt rendszere terhelte. A két utóbbi szokásosan atipikusnak tekintett folalkoztatási szerzıdési forma yorsan terjedt és -ban a munkaadók több mint százaléka alkalmazott alvállalkozókat, és eyharmaduk azt is bevallotta, hoy az alvállalkozók a vállalkozás fıtevékenysééhez tartoztak. Az alvállalkozások rendszere a vállalatok szétaprózódásához vezettek és az anyavállalat számára nay rualmassáot és csökkentı munkaerıköltséet biztosít. Azonban ha az alvállalkozások rendszere nayon elterjedt, a vállalati struktúra szerkezete és hatékonysáa sérül, és növekszik az adminisztratív és szervezési költsé. A vállalkozási struktúra fentiekben leírt rendszere kedvezıtlenül hat a szementálódott munkaerıpiacon a munkavállalókra. A jellemzıen alacsony kvalifikáltsáot iénylı munkahelyeken bizonytalan állások keletkeznek, az alvállalkozások nem támoatják a munkaüyi táryalásokat, és a munkahelyi elırejutás és képzésre fordított források aránya is alacsony. A rendszer ezzel tovább erısíti a munkaerıpiac szementálódását nem csupán a formális és az informális munkavállalók között, de az elıbbiek esetében az alkalmazottak és az alvállalkozások vay munkaerı-kölcsönzık révén folalkoztatottak között is...5 A munkajövedelemre rakódó terhek és az informális azdasá Chilében az informális szektor aránya kevésbé elterjedt, mint a latin-amerikai orszáokban általában, ezt iazolja, hoy számottevıen alacsonyabb a társadalombiztosítást elkerülı folalkoztatottak aránya a bérbıl élık és az önfolalkoztatók esetében is. Mí Chilében a nem fizetık aránya (a Vilábank adatai szerint, az urbanizált réiókban, ahol ezt vizsálni lehetett) 35 százalék körül volt 3-ban, a latin-amerikai orszáok zömében az arány mehaladta az 5 százalékot, és sok orszában a -7 százalékos arányt is. Az informális azdasá azonban ennek ellenére viszonyla kiterjedt az OECD orszáokban szokásos mértékhez képest, aminek a chilei duális azdasá sajátos szerkezete az oka. 9
7. ábra Az adóék alakulása Chilében az OECD átlaértékeihez viszonyítva háztartástípusonként Forrás: OECD Taxin waes Az adóelkerülés Chilében nem iazán járul hozzá az ínformalitáshoz. Chile is azok közé az OECD orszáok közé tartozik, ahol nayon alacsony a jövedelmek adója és társadalombiztosítási befizetési terhe. Az eyedülálló folalkoztatott a teljes munkaerıköltsé 93 százalékát viheti haza, füetlenül a jövedelem naysáától. Az átlaos adóék (jövedelemadó és a munkaadó és a munkavállaló társadalombiztosítási hozzájárulása mínusz a pénzbeli átutalások a munkaerıköltsé arányában) az OECD orszáai közül Chilében a lealacsonyabb az eyedülálló alacsony és maas jövedelmőek esetében eyaránt, és a kétkeresıs kétyerekes családok esetében is, ahol az eyik fél az átlaért, a másik pedi az átlabér 7 százalékát keresi. Az adóék ezekben a család illetve keresı típusokban -3 százalékkal alacsonyabb az OECD átlanál. A többi családtípus esetén is a lealacsonyabbak eyike a chilei yakorlat (7. ábra). 7 5 A nemzetközi sikertényezık adaptálásának lehetıséei a mayar azdasái és munkaerı-piaci viszonyok között A tanulmányban részletesen elemeztük a yors folalkoztatás növekedés möött rejlı eltérı folalkoztatási szerkezet eyes dimenzióit, és láttuk, hoy Mayarorszá szinte minden sajátossá szerint lemaradást mutat a yorsan fejlıdı orszáokhoz képest, és a lemaradása nı. A yors folalkoztatás növekedés alapján sikeresnek tekintett orszáok tapasztalatait a mayar sajátossáokkal összevetve keressük a jól alkalmazható példákat, tanulsáokat a mayar folalkoztatáspolitika számára. Áttekintjük röviden a mayar munkaerıpiac strukturális ambivalenciáit, majd az OECD orszáok növekedésének a yors folalkoztatásra ható fı tényezıi alapján mefoalmazódó tanulsáokat. A yors folalkoztatás növekedést vizsálva mindenekelıtt a azdasái és szabályozási folyamatok kapcsolatát vizsáljuk, majd a vizsált orszáok tapasztalatai alapján mefontolandó meoldásokat, jó és rossz yakorlatokat. 7 Taxin waes: country note for Chile,, OECD 97