Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv a Környezetismeret: A mezõ világa 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok... 5 Elôszó.... 7 Tartalom Tananyag... 19 Tanmenet... 31 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához... 41 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal Utószó... 92 A Kiadó minden jogot fenntart! Raktári szám: PK-00585 Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni a bizalmukat, amellyel az Élô környezetem tankönyvcsalád újabb, az 5. évfolyamos korosztálynak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a NAT szellemének megfelelô, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó biológiai mûvelôdési anyag feldolgozása során sikerül kialakítani a tanulókban a természet ismeretén, szeretetén alapuló, meggyôzôdésbôl fakadó, tudatos, aktív természetvédelem igényét. Bízunk benne, hogy színes tankönyvünk és az ahhoz szervesen kapcsolódó munkafüzet megnyerte tetszését, és szívesen tanulnak belôle tanítványai. A két alapdokumentum mellett megjelentettünk egy segédanyagot is, amelyben témazáró feladatlapok találhatók témakörönként két variációban. (A és B változatban.) Most pedig elkészítettük a tankönyvcsaládhoz a tanári kézikönyvet, amellyel a kollégák tervezô munkáját, tanórákra való felkészülését kívánjuk segíteni. A következô oldalakon olvasható Módszertani ajánlással, Helyi tantervjavaslattal, Tanmenetjavaslattal, valamint Óravázlatokkal a mindennapi felkészülésüket szeretnénk segíteni. A módszertani ajánlásokkal nem utasításokat fogalmaztunk meg, hanem javaslatokat, ajánlásokat. Egyúttal szeretnénk bemutatni tankönyvcsaládunk egymásra építettségét a 4 8. évfolyamokon. A helyi tantervjavaslat csak egyfajta iránymutató minta a helyi tanterv készítéséhez. Természetesen átvehetô, ugyanakkor saját formára át is alakítható. A tanmenetjavaslat és az óravázlatok is segítséget, ötletet kívánnak adni az éves tervezéshez és a mindennapos felkészüléshez. A kézikönyvben található segédanyagokat a nevelô saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban az osztály összetételét, érdeklôdését. Így az általunk adott javaslatot elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik munkájukat segítô, nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk: Tompáné Balogh Mária tankönyvíró Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezetô igazgatója 5

Elôszó A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élôlényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belôle él. (Konrad Lorenz) Hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: Csak egyetlen Földünk van! A cselekvés igénye és a szándéka, azóta érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje: az egységes szemlélet az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú, programot körvonalzó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint: környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelôsen gondolkodnak róla és tudatosan cselekszenek érte. Közben elkezdôdtek a NAT munkálatai, amelynek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását. Az I. fejezetben amely a NAT szerepével foglalkozik a kötelezô oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy az ismeretek feldolgozása, az összefüggések feltárása, megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat a szûkebb és tágabb környezetükben. Szintén a NAT I. fejezete foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel, (kereszttantervek) ahol a 7 elem közül kiemelkedô szerepet kapott a: Környezeti nevelés, és a testi és lelki egészség. A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: 7

az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint az esztétikus megjelenés, a tantárgyi ismeretek egymásra épületsége és az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, a cselekvô munkáltatás, valamint a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A NAT az Ember és természet mûveltségi terület keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy sajátos nevelési, képzési feladataink teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához. Az Ember és természet mûveltségi területen belül 1 6. évfolyamokon a NAT a Természetismeret részmûveltségi terület oktatására jelöl meg óraszámkeretet. A természetismeret tanítása során a természet szeretet felébresztésének, a környezetkultúra fejlesztésének szán a NAT az elmúlt idôszakhoz képest nagyobb, a jelentôségének megfelelô szerepet. A NAT a részletes követelményeket képzési szakaszonként határozza meg 4. 6. 8. 10. évfolyamok végén. Mivel a NAT nem jelöl meg (vagy csak nagyon kevés) fajismeretet, felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Kiemelkedôen fontos az egyre több faj megismerése, megismertetése. Hiszen ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például. Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk. A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. Önálló munka lehetôsége (vers, szakirodalmi gyûjtômunka, kiselôadás, gyûjtômunka készítése). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben. Ismerjenek meg minél több élôlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenségei változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlôdését. Tudják, értsék, minden élôlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol begyûjtötték!) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igényük. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó Élô környezetem tankönyvcsaládja évfolyamonként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja: 4. évfolyam: Élet a ház körül; Földrajzi alapismeretek; Egészséges életmód 5. évfolyam: A mezô életközössége 6. évfolyam: Az erdô és a víz-, vízpart életközössége, valamint az ember egészsége 7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan 8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége Az 5. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása a 4. évfolyam által használt tankönyvcsaládnak. A 4. évfolyamban szerzett ismeretek, fogalmak újakkal bôvülnek. Így például a 4. évfolyamban megtanult csonthéjas-, alma-, bogyótermések jellemzôit az idén a szem- és a kaszattermések vizsgálatával egészítjük ki. Vagy a madarakról tanultakat bôvítjük a ragadozó, fán lakó, földön fészkelô madarak megismerésével. De a tananyag bôvülése nemcsak koncentrikus, hanem lineáris is. A ház körüli életközösségek megfigyelése után kissé távolabbi életközösséggel, a mezô élôlényeivel ismerkedünk a tanév során. A tananyagnak ez a fajta bôvülése biztosítja az alapvetô biológiai ismeretek elsajátítását, a belsô összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. Míg a 4. évfolyamban a biológiai, földrajzi, társadalomismereti témákat dolgoztuk fel tankönyvcsaládunkban, addig az 5. évfolyamban a természetismeret részmûveltségi területen belül külön választottuk a biológiai ismereteket és a földrajzi ismereteket. Valljuk, hogy a természetismeret nem attól válik komplex tantárggyá, hogy tananyag egy tankönyvben jelenik meg (és csak a borító tartja össze), hanem az egységes szemlélettôl. Az, hogy a részmûveltségi terület tananyagtartalmát több tantárgy (tankönyv) keretében valósítjuk meg, nem mond ellen a NAT kívánalmainak, hiszen így fogalmaz: A NAT mûveltségi területeit a helyi tantervekben különbözôképpen lehet tantárgyakká szervezni. Mivel még sem a tanárképzés, sem a posztgraduális képzés során nincs az országban megfelelô számú természetismeret képesítésû szaktanár, de vannak biológia, fizika és földrajz szakos tanárok, úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendô idôszakban az ilyen képesítésû szaktanárok feladata lesz a NAT által meghatározott természetismereti tananyag átadása. Azzal, hogy tankönyveink tananyag elrendezése a hagyományos tantárgyfelosztáshoz áll közelebb, egyrészt az iskolák tervezô munkáját kívánjuk segíteni, másrészt az eddig eredményesen dolgozó kollégákat szeretnénk megerôsíteni abban, hogy lelkiismeretes munkájukra a továbbiakban is szükség lesz. Így tehát az Élô környezetem tankönyvcsalád 5. évfolyam számára készült tagja a NAT természetismeret részmûveltségi terület biológiai ismereteit veszi számba, igazodva az évszakok periodicitásához. Így ôsszel 8 9

a szántóföldön termesztett növényeket vizsgáljuk, téli idôszakban a mezôn élô állatokat figyeljük meg, tavasszal pedig, amikor újraéled a természet, a rét, legelô vadon nôtt növényeit csoportosítjuk. Mivel nem kívánunk száraz ismeretanyagot tanítani, amely rövid idôn belül feledésbe merül, hanem a természet szeretô, az ökológiai összefüggéseket meglátó tanulókat szeretnénk nevelni, ezért módszertani szempontból nagyon fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdôdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz testközelbe vigyük a természetet. Ezért a szakszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében megvalósítható a természet közvetlen megfigyelése, megismertetése, megismerése. A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeiket. Ehhez a munkafüzet is többször jelöl meg feladatot. Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözô forrásokból szerzett tudásanyagokat képesek legyenek integrálni. Ezzel elérhetjük, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élôlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttekké válnak. Az Élô környezetem tankönyvcsalád dokumentumai: tankönyv munkafüzet témazáró feladatlapok kézikönyv (tanmenet + helyi tanterv + óravázlatok) A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek gazdagon illusztrált tankönyveink színes képanyaga feleslegessé teszi más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szerveket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható. Tankönyveink több fejezetre tagolódnak. Az egyes fejezetek, témakörök minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indítanak, ahonnan nem hiányzik a legalább egy teljes oldalas színes képanyag sem. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes lecke a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a -tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô, összefüggések megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalom ajánlás a szerzô és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az élôlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után a tankönyv foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a tanult fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. A tankönyv viszonylag rövid terjedelmû, több éven át használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A NAT az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben mintegy 70 50%-a elegendô legyen. Az Élô környezetem tankönyvek ismeret feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendô a megszabott órakeret 50%-a. A képanyag kiegészítô tartalmai és a -gel és -gel jelölt anyagrészei további 20% tananyagot tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítô tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet közölnek. Így a kötelezô 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választhatja meg. Elvégezheti a tankönyv és munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. Így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását. A munkafüzetek felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak. Az új anyag feldolgozásához kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a számonkérés metodikai résznél kerülhetnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az Ezt tanultam rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és b változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek. A helyi tanterv egy adott iskola (jelen esetben a Kenyeri Körzeti Általános Iskola) helyi tanterve, amely megfelel a NAT és a Közoktatási törvény elôírásainak és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye szülôk elvárásai). ez a tanterv adaptálható, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével a törvényi kereteken belül változtatható. Helyi tantervet nem készíthetünk külön egy-egy évfolyamra, ezért a kézikönyvben is a természetismeret mûveltségi terület komplex tanterve szerepel. Ebbôl a komplex helyi tantervbôl nem emeltük ki az 5. évfolyamot, mert így egészében látjuk a folyamatot, azt, hogy mely ismereteket tanítottuk az elôzô években (milyen alapokra építhetünk), illetve mit tanítunk a következô tanévekben (mit kell megalapoznunk). A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembevételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikro-tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsô jelzôrendszernek van alapvetô jelentôsége, az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanulás. A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket minden módszerrel tanítsa a nevelô, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élôvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás, megbeszélés (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása), szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális diaképek, videó filmek, transzparensek), 10 11

a tanuló önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, tankönyvvel és munkafüzettel, feladatlappal, számítógépes programmal, gyakorlás, ismétlés, ellenôrzés, értékelés. Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítani személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdôdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetô, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg. Minden témakör ismétlô rendszerezô órával zárul, amelyhez tudáspróba található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerôsíteni, segítségünkre lehetnek a témazáró feladatlapok. Az 5. évfolyamban, a mezô életközösségének vizsgálata során, az alábbi témakörök feldolgozására kerül sor. I. témakör: Élet a szántóföldeken II. témakör: Állatok a mezôn III. témakör: Újra zöldell a mezô Témakör Tanulmányi séta Vizsgálódás Új anyag feldolgozása Összesen Kiegészítô tartalmak I. 1 1 óra 5 óra 7 óra A helyi sajátosságok figyelembevételével II. 1 1 óra 9 óra 11 óra szabadon választható tartalmak. (felhasználható új III. 1 1 óra 5 óra 7 óra ismeret feldolgozására, gyakorlásra, vizsgálódásra) Összesen 3 3 óra 19 óra 25 óra 12 óra Fogalom: a mezô (rét, legelô, szántóföld), tarló, a termesztett növények a levelek erezete: párhuzamos, fôeres, virágzatok: kalász, buga, torzsa, fészkes, termések: szem-, kaszat-, becô-, Összesen: 25 óra + 12 óra = 37 óra I. témakör: Élet a szántóföldeken Folyamat: az ember nemesítô munkájának eredményei, a növények fejlôdése és gondozása, a talaj elôkészítés és a termésátlag, a gabonafélék elterjedése és környezeti igényük, Megfigyelés, tevékenység: a mezô élettelen környezeti tényezôi, a talaj minôségének vizsgálata, a keményítô kimutatása a gabonafélékben, a gabonafélék csíráztatása, növényi részek vizsgálata (gyökérzet, szár, levél, virágzat, termés), Összefüggés: a termesztett növények minôsége és a velük táplálkozó állatok fejlôdése, a táplálkozásunkban felhasznált növények minôsége és a velük táplálkozó állatok fejlôdése, a környezetbarát növénytermesztés és az élô környezet közötti összefüggés, az egészséges vetômag és a terméshozam, a talaj minôsége és a termesztett növények fajtái, a technika fejlôdése és a földmûvelés gépesítése, a földmûvelés gépesítése és a fajok számának csökkenése (növények, talajlakó madarak) II. témakör: Állatok a mezôn Fogalom: fogazatok: rágcsáló, rovarevô, fogak: állandóan növô metszôfogak, tûhegyes fogak, rejtô szín, dürgés, fészeklakó, tépôcsôr, markoló láb, méregmirigy, kígyózó mozgás, szarupikkelyes bôr, ugróláb, egyenes szárny, kifejlés, tojócsô, pödör nyelv, Folyamat: a nyulak fejlôdése, a fészeklakó madarak utódgondozása, a kétéltûek egyedfejlôdése, az egyenesszárnyú rovarok szaporodása, egyedfejlôdése, Megfigyelés, tevékenység: a mezô állatainak élettevékenysége télen, téli madáretetés, Madarak: a repülés mesterei vizsgálódások, megfigyelések, madármegfigyelés, Rovar-lesen, Összefüggések: az állatok rejtô színe és az életben maradás kapcsolata, a szaporodó képessége és alkalmazkodó képesség, valamint az elterjedtség közötti kapcsolat, az életmód és a fogazat közötti összefüggés, a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolat, a mezôgazdaság gépesítése és a földön fészkelô madarak egyedszámának csökkenése közötti összefüggés, a hernyók tápláléknövényeinek elterjedtsége és a lepkék gyakorisága közötti kapcsolat. Fogalom: az egyszikûek jellemzôi, széna, a rét szintjei, gyöktörzs, levélrózsa, rideg állattartás, homokpuszta, szikesek, III. témakör: Újra zöldell a mezô 12 13

Folyamat: az ôshonos gyomnövények eltûnése, a tájidegen gyomnövények elterjedése, a gyógynövények térhódítása a gyógyászatban, természetvédelmi területeink számának gyarapodása, új nemzeti parkok Összefüggés: a füves terület éghajlati tényezôi és a növényzet közötti kapcsolat, a rét víztartalma és az ott élô növények testfelépítése közötti összefüggés, az ember természetátalakító tevékenysége és az élôvilág kapcsolata. A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy minél több élôlényt közvetlen tapasztalás során ismerjen meg a tanuló (lehetôleg természetes környezetben figyeljük az élôlényeket, ha erre nincs lehetôség, akkor a környezetbôl kiemelve). Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével igyekezzünk kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenység képességét, fejleszteni beszédkészségét. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képesség és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsô soron, a tanáron áll vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv és az ennek alapján csak az 5. évfolyam biológiai ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikro-tanterv) is csak egy javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanár, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretek a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô nagyszerû segédeszköz. A hely tanterv kidolgozását (adaptálását) meg kell, hogy elôzze: a NAT mûveltségi részterületek követelményeinek számbavétele, a NAT mûveltségterületeinek tantárgyakká alakítása (tantárgyi struktúra) és az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása. Ezek után röviden indokoljuk döntésünket, például így: Bevezetô gondolatok a általános iskola helyi tantervéhez Helyi tantervünket a NAT és a Közoktatási törvény elôírásainak megfelelôen, valamint a helyi sajátosságokhoz igazodva állítottuk össze. Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, amelynek feladata egyrészt a NAT-ban képviselt értékek, követelmények olyan mértékû elsajátítása, amelynek során a tanulók tevékenységeikkel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathatják ki személyiségüket. Másrészt feladata iskolánknak s ez a szülôi elvárás is az önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességek kialakítása, valamint olyan sokoldalú ismeretnyújtás, amely képessé teszi tanulóinkat más iskolatípusban való biztos helytállásra. Ezért helyi tantervünkben az óraszámokat tekintve prioritást élveznek az anyanyelv és irodalom, valamint a matematika mûveltségi területek. Az azonos néven szereplô tantárgyak minden évfolyamon a maximális óraszámot kapták. Az Ember és társadalom mûveltségi terület 1 4. évfolyamokon beépül egyrészt az irodalom, valamint az Ember és természet mûveltségi területbe. 5. évfolyamtól történelem tantárgyi elnevezéssel tanítjuk heti 2 órában. Ezzel is hangsúlyozva a tantárgy szerepét, és az alapos ismeret elsajátítás során lehetôséget biztosítva a tanulóknak a késôbbi alap- és középszintû vizsgák sikeres teljesítéséhez. Az Ember és természet mûveltségi terület természetismeret részmûveltségi terület 1 6. évfolyamra tervezett óraszámainál 1 4. évfolyamokon környezetismeret elnevezésû tantárgyon belül alacsonyabb óraszámokkal dolgozunk. Mivel a tantervben szereplô tananyag szakszerû átadásához biológia, földrajz, valamint fizika szakos végzettség szükséges, és iskolánk rendelkezik ilyen szakos tanárokkal, kézenfekvô, hogy a szakos tanárok végezzék az ismeretátadást. Így 5. évfolyamban heti 1 1. órában élôvilág és földrajz elnevezésû tantárgyon belül oktatjuk a NAT által elôírt ismereteket. Mivel a természetismeret részmûveltségi terület óraszám 1 5. évfolyamokon a NAT által elôírt százalékhatár minimumához áll közelebb, a felhalmozott óraszámot 6. évfolyamban használjuk fel 2 2 órát biztosítva a földrajz, az élôvilág és a fizika tantárgyaknak. Összességében 1 6. évfolyamokon ezekkel az óraszámokkal is egy középértéket érünk el annak ellenére, hogy a NAT által meghatározott kereszttantervek célkitûzéseinek nagy része e részmûveltségi területen belül kerül átadásra. A kötelezô óraszámokból viszonylag kis hányadban részesülnek az úgynevezett készségtárgyak, mert a különbözô készségek begyakorlását nem tesszük kötelezôvé minden tanuló számára, csak az adott terület iránt érdeklôdôk veszik igénybe a nem kötelezô óraszám terhére. Az élô idegen nyelv oktatását 4. évfolyamtól terveztük részben a kötelezô, részben a nem kötelezô óraszámokból. Mindezen bevezetô gondolatok után a következôképpen alakultak heti kötelezô és nem kötelezô óraszámaink úgy, hogy nem történik órarendváltozás félév tájékán sem. Tantervünkben szereplô heti óraszámok Mûveltségi területek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Anyanyelv és irodalom 8@ 8@ 8@ 9 4@ 4@ 4@ 4@ Német nyelv @@ 3 2@ 2@ 2@ Matematika 5@ 5@ 4@ 5@ 4@ 4@ 3@ 4@@ Ember és társadalom 2 2 2 2 Ember és természet környezetismeret 1 1 2 2 élôvilág 1 2 biológia 2 1@ fizika 1@ 2 2 kémia 2 2 földrajz 1 2 Földünk és környezetünk 2 2 Mûvészetek 2 2 3 2,5@ 3@ 2 2@ 2 Informatika 1 1@ 1@ Életvitel és gyak. ismeret 1 1 1 2 2 1 1 1 Testnevelés 3 3 2 2 2@ 2@ 2@ 2@ Összesen 20 óra 20 óra 20 óra 22,5 óra 22 óra 23 óra 25 óra 25 óra 14 15

Kötelezô óraszám keret: 20 óra 20 óra 20 óra 22,5 óra 22,5 óra 22,5 óra 25 óra 25 óra Választható órakeret: 2 óra 2 óra 2 óra 5,5 óra 5,5 óra 5,5 óra 7,5 óra 7,5 óra Felhasznált választható órakeret száma és jele: @ Szabadon felhasználható heti (nem köt.) óraszám Felhasználandó összes választható óraszám: Összesen biztosítandó heti óraszám Összesen felhasznált heti óraszám 2 óra 2 óra 2 óra 4 óra 4 óra 5 óra 6 óra 7 óra 1,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 5,5 óra 5 óra 6 óra 7 óra 8 óra 22 óra 22 óra 22 óra 28 óra 28 óra 28 óra 32,5 óra 32,5 óra 22 óra 22 óra 22 óra 28 óra 27 óra 28 óra 32 óra 33 óra Heti kötelezô óraszámaink megfelelnek a NAT által elôírt óraszámoknak. Mivel iskolánkban heti óraterv szerint dolgozunk és egy adott tanévben nem változik órarendünk ez is a szülôk kívánsága, az 5. és 6. évfolyamoknál kicsit eltértünk a NAT által javasolt heti óraszámoktól. Így 5. évfolyamban 0,5 órával kevesebb, 6. évfolyamban pedig 0,5 órával több a tanulók heti óraszáma. A nem kötelezô (választható) tantárgyak heti óraszámát is jelöltük óratervünkben (@). Elôzetes egyeztetés után a választható óraszámok a matematika, magyar nyelv és német nyelv, valamint készségtantárgyak területén kerültek elosztásra. A tört óraszámok elosztásánál is azt az elvet követtük, hogy az alacsonyabb évfolyamokon alacsonyabb óraszámokkal, a magasabb évfolyamokon magasabb óraszámokkal számoltunk. 4. évfolyamtól szerepel átlagban heti 1 szabadon felhasználható óra. Ezt az óraszámkeretet az osztályfônök részére tartottuk fenn, a tanulócsoportjukkal való foglalkozásra. Most pedig nézzük meg, hogyan is alakulhat a Természetismeret helyi tanterv az 1 6. évfolyamokon. A természetismeret helyi tanterv jellemzôi A Természetismeret helyi tanterv tartalmazza: a) A NEMZETI ALAPTANTERV Ember és természet mûveltségi területének Természetismeret részmûveltségi területének tananyagtartalmát 1 6. évfolyamokon. b) Az ember és társadalom mûveltségi terület Társadalmi ismeretek részmûveltségi területének követelményeit 1 4. évfolyamokon. (Az ember társas lény; A család; A lakóhely ismerete; országismeret; a magyar nemzet jelképei.) c) A NAT mûveltségi területek oktatásának közös követelményeit, kiemelten az alábbiakat: Hon és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környezeti nevelés Testi és lelki egészség A fent felsorolt mûveltségi területeket tantárgyakká szerveztük a következô tantárgyi elnevezésekkel: Évfolyam Tantárgy Alkalmazott tankönyvek 1. 2. 3. 4. természetismeret Tompáné Balogh Mária: Élô és élettelen környezetem Dinasztia Tankönyvkiadó Tompáné Balogh Mária: Élô és élettelen környezetem Dinasztia Tankönyvkiadó Tompáné Balogh Mária: Élô és élettelen környezetem Dinasztia Tankönyvkiadó Tompáné Balogh Mária: Élô környezetem (Élet a ház körül) Dinasztia Tankönyvkiadó A természetismeret feladata élôvilág Tompáné Balogh Mária: Élô környezetem (A mezô élôvilága) Dinasztia Tankönyvkiadó A Természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, fedezi fel az élôvilág és a környezet kapcsolatait, egymásra utaltságát. A természettudományos nevelés elemi szinten is a környezeti nevelés része. Feladata: olyan összetett személyiség-, magatartás- és attitûdformálás, amely képessé tesz a környezettudatos életvitelre és másokkal való együttmûködésre. A kisiskolás elemi természettudományos nevelésének tengelyében az életkornak megfelelô megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az objektív megismerés képességét megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban, írásban. A természetismeret tanítása csak megindítja, de nem zárja le a természettudományos ismeretek megszerzésének és a fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért nem követelmény (a NAT és a KETA sem teszi azzá) a tudományos fogalmak megtanulása, meghatározása. A folyamat a 7. évfolyamoktól a fizika, kémia, biológia és egészségtan tantárgyak keretében folytatódik. 5. 6. földrajz élôvilág földrajz fizika Szili István: Természetföldrajzi környezetünk Dinasztia Tankönyvkiadó Tompáné Balogh Mária: Élô környezetem (Barangolás hazai tájakon) Dinasztia Tankönyvkiadó Szili István: Természetföldrajzi környezetünk Dinasztia Tankönyvkiadó Molnár László: Fizika 12 éves tanulók részére Dinasztia Tankönyvkiadó A természetismeret tanításának célja Tudatosítani a tanulókban, hogy: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN, s ezért kiemelkedôen fontos közvetlen (és tágabb) környezetünk védelme. Fontos a minél több élôlény megismerése, hiszen Ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) Minden élôlényre szüksége van a környezetünknek, ezért ne pusztítsák azokat. 16 17

Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat mindig természetes környezetükben figyeljék meg. A természeti környezetben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen a természet és a természeti jelenségek alapos megfigyelése. A természet jelenségei egymással kapcsolatban, összefüggésben, kölcsönhatásban vannak. Nemcsak a környezet, de önmaga tisztasága is fontos, ezért védje egészségét, táplálkozzon helyesen. Nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit kiemelkedô magyar tudósok, feltalálók munkásságának köszönhetjük. A természetismeret összesített óraterve: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. A NAT által meghatározott %-os arány (Ember és természet) (Ember és társadalom) Óraszám (Ember és természet) (Ember és társadalom) 5 9% 4 7% 1 1,8 óra 0,8 1,4 óra 5 9% 4 7% 1 1,8 óra 0,8 1,4 óra 5 9% 4 7% 5 9% 4 7% 8 12% 8 12% 1 1,8 óra 1,1 2 óra 1,8 2,7 óra 1,8 2,7 óra 0,8 1,4 óra 0,9 1,5 óra Összes óraszám: 1,8 3,2 óra 1,8 3,2 óra 1,8 3,2 óra 2 3,5 óra 1,8 2,7 óra 1,8 2,7 óra 11 18,5 Tartalom Tananyag 1. évfolyam Megismerési módszerek alapozása: 4 óra A család és ünnepei; Foglalkozások; A ház körül élô növények megismerése; Az állatok tavaszi életének megfigyelése; A növények és állatok haszna. Az élettelen természet alapismeretei: 2 óra Az iskola épülete, külseje és belsô elrendezése; A ház és a lakás berendezési tárgyai; A tavasz jellemzô jegyei. Tájékozódási alapismeretek: 3 óra A gyalogos közlekedés; Az évszakok jellemzôi; Takarékosság, magyar pénznemek; Az idô mérése és az óra; A hónapok, évszakok nevei; Napirend és a napszakoknak megfelelô köszönési formák. Testünk és életmûködéseink: 2 óra Az egészség feltételei; Étkezési szokások. Iskolai heti óraszám: 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 6 óra 14 ó Kirándulások: 4 óra Séta az udvaron; Tanulmányi séta a gyümölcsösben és veteményeskertben; Tavaszi séta a ház körül. éves óraszám: 37 óra Tematikus összesített óraterv: 37 óra 74 óra 74 óra 74 óra 222 óra 518 óra Munkáltatás: 4 óra Szobanövények gondozása; Állatok gondozása; Játékkészítés termésekbôl, gyümölcsökbôl; Zöldségek, gyümölcsök vizsgálata; Madárvédelem; Asztalterítés. Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. Megismerési módszerek alapozása 4 óra 4 óra 7 óra Az élettelen természet alapismeretei 2 óra 3 óra 13 óra Tájékozódási alapismeretek 3 óra 2 óra 5 óra Az élô természet alapismeretei 6 óra 5 óra 15 óra Testünk és életmûködéseink 2 óra 3 óra 7 óra 10 óra Kölcsönhatások, energiaváltozások 40 óra Természetföldrajzi környezetünk 14 óra 22 óra 40 óra Szabadon felhasználható: 12 óra Alapkövetelmények: Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyak, élôlények) elemi szinten megfigyelni, a megfigyelt dolgokról tudjon beszámolni szóban. Vegye észre a természetben lejátszódó folyamatokat. Ismerje az évszakok, a hónapok, a napok és a napszakok nevét és egymást követô sorrendjét. Szerezzen gyakorlatot az idômérésben, az idôtartamok becslésében. Tudja, melyek azok a lényeges ismertetôjelek, amelyek az iskolát megkülönböztetik az óvodától. Ismerje családtagjaink családi és utónevét. Tudjon felsorolni négy-öt foglalkozást. Ismerje a tanult gyalogos közlekedési szabályokat és tudjon azok szerint közlekedni. Tudja, hogy a növények, állatok és az ember élôlények. Ismerje a növények részeit. Tudja, melyek a lényeges különbségek a madarak és az emlôsök között. Vegye észre és óvja, védje a természet szépségeit! Környezetünk élôvilága 18 óra 22 óra 40 óra Kirándulások 4 óra 4 óra 3 óra 4 óra 3 óra 8 óra Munkáltatás 4 óra 4 óra 3 óra 4 óra 3 óra 8 óra Szabadon felhasználható 12 óra 12 óra 25 óra 25 óra 24 óra 74 óra Összesen 37 óra 37 óra 74 óra 74 óra 74 óra 222 óra 2. évfolyam A megismerési módszerek alapozása: 4 óra A felszíni formák megfigyelése; Az erdô növényeinek és állatainak megfigyelése; A természetes víz megfigyelése; Tûzriadó; A levegô tisztasága; Az idôjárás elemei. Az élettelen természet alapismeretei: 3 óra Az erdei talaj vizsgálata; A tûz hasznossága és veszélyei; A levegô és tisztasága. 18 19

Tájékozódási alapismeretek: 2 óra Tájékozódás a lakóhely környékén; Az idôjárás. Az élô természet alapismeretei: 5 óra Az erdô növényei és állatai; Az élôlények táplálkozása; Az élôlények mozgása; Szaporodás. Testünk és életmûködéseink: 3 óra Az emberi test részei; Érzékszervek; Növekedés, fejlôdés; A helyes táplálkozás; Egészség, sport. Kirándulások: 4 óra Séta az erdôben; Egy természetes víz megfigyelése. Munkáltatás: 4 óra Az élôsarok betelepítése; Az állatok gondozása; A környezet szépítése, kertészkedés; Madárvédelem; A természetes víz vizsgálata. Szabadon felhasználható: 12 óra Alapkövetelmények: Tanári irányítással tudjon egyszerû megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a szóbeli megfogalmazáson túl tudja írásban (esetleg rajzban is) rögzíteni, ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében elôforduló fontosabb élô és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. Tudjon tájékozódni lakóhelyén. Ismerje fel a fa és cserje egyezô és különbözô tulajdonságait. Tudja a lágyszárú és fás szárú növények részeit. Ismerje az élôlények jellemzô tulajdonságait: szaporodnak, mozognak, növekednek, táplálkoznak, lélegeznek, elpusztulnak. Ismerje a testrészeket, és biztonsággal azonosítsa azokat a nevükkel. Ismerje fel a természet értékeit, óvja és védje azokat sétái, kirándulásai során is. 3. évfolyam A megismerési módszerek alapozása: 7 óra A víz növény- és állatvilágának megfigyelése; A fák közös és eltérô tulajdonságai; Növények megfigyelése, összehasonlítása; Gyûjteménykészítés; A víz felhasználása. Az élettelen természet alapismeretei: 13 óra Az ôszi és téli idôjárás megfigyelése és összehasonlítása; A vizek védelme; Felszíni formák jellemzô; A felszíni vizek; A víz felszínformáló munkája; A vizek haszna és veszélyei; Halmazállapot változások; A szél keletkezése és munkája. Tájékozódási alapismeretek: 5 óra Irányok meghatározása; Alaprajz készítése; Tájékozódás a térképen; A felszín és az ember. Az élô természet alapismeretei: 15 óra A vízben élô növények jelentôsége a víz életében; A nádas növényei; A fák jellemzôi; A lágyszárú növények részei; A virág részei; A vízben és a víz-közelben élô állatok; A halak testfelépítése; A békák fejlôdése; A madarak jellemzése; Az emlôsök alkalmazkodása; Táplálékláncok. Kirándulások: 3 óra Séta a vízpartra ôsszel és tavasszal; A felszíni formák megfigyelését szolgáló tanulmányi séta. Munkáltatás: 6 óra Vizsgálódás a vízparton; Madárvédelem; Madáretetés; Madármegfigyelés: A víz körforgása; A víz tisztítása; Kísérletek a levegôvel; Felszíni formák kialakítása terepasztalon. Szabadon felhasználható: 25 óra Alapkövetelmények: Ismerje fel a vizsgálódáshoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. Tudjon tájékozódni lakása és az iskola környékén. Tudja, hogy az élôlények sokféleségének oka, hogy képesek alkalmazkodni a környezetükhöz. Ismerje a virág részeit. Tudja megnevezni a gerincesek jellemzôit. Szerezzen jártasságot az élôlények különbözô szempontú csoportosításában. Legyen képes rácsodálkozni a természet szépségeire és védje a természet értékeit. 4. évfolyam Testünk és életmûködéseink: 7 óra Az ember fejlôdési szakaszai; A kisiskolás kor fôbb jellemzôi; A mozgás; A táplálkozás; A légzés; A tanulás és a pihenés; A napirend; A kisiskolás kor leggyakoribb betegségei. Természetföldrajzi környezetünk: 14 óra Az idôjárás; Az éghajlat; A levegô hômérsékletének napi és évi változása; földrajzi alapismeretek: térképismeret, világtájak meghatározása, felszíni formák, térképvázlat-készítés, felszíni formák ábrázolása térképen; Lakóhelyismeret; országismeret; Hazánk helye Európában, szomszédos országok, Magyarország lakói: anyanyelv, az ország fôvárosa, nagyobb városai; Hazánk természeti szépségei; A magyar nemzet jelképei. Környezetünk élôvilága: 18 óra Legfontosabb gyümölcs- és zöldségféléink (szilvafa, almafa, szôlô, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, hagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése; A gyümölcsfák és zöldségfélék károsítóinak (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra) testfelépítése, élete. Leggyakoribb haszonállataink (sertés, szarvasmarha, házi tyúk) testfelépítése, élete, tenyésztése; Néhány ház körül élô állat (házi egér, fecske, veréb) testfelépítése, élete. Kirándulások: 4 óra A gyümölcsöskert, a zöldségeskert és az állatok megfigyelése, megismerése. Munkáltatás: 6 óra Must és borkészítés; Gyümölcsök, termések vizsgálata; Gyümölcssaláta készítése; Tájékozódás a szabadban iránytû és növényzet segítségével; Állati eredetû anyagok vizsgálata. Szabadon felhasználható: 25 óra Alapkövetelmények: Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni. Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Tudjon tájékozódni a térképen. Legyen képes térképvázlatot készíteni. Tudjon egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket elôzetes megbeszélés után önállóan is elvégezni. Tanári segítséggel tájékozódjon egyszerûbb enciklopédiákban, lexikonokban. Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, megfigyelésében. Ismerje fel a tanult állatokat és növényeket, nevezze meg ôket részeik alapján is. Tudja az élôlényeket csoportosítani hasonlóságaik és különbségeik alapján. 20 21

Fejlesztési követelmények: Megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, folyamatok nyomon követésének képessége. Az élet tisztelete, a természet épsége, ha kell megvédése iránti igény és pozitív beállítódás. Egyéni folyamatos megfigyelések, mérések, tapasztalatgyûjtés során egyszerû anyagok használata. Megfigyelések elmondása, rögzítése rajzban és írásban. Fedezzen fel ok-okozati kapcsolatokat a változások megfigyelése során. Folyamatos irányított megfigyelés, a tapasztalatok gyûjtése. A felszíni formák, felszíni vizek felismerése a valóságban, képi ábrázolás alapján, a térkép jelei szerint. Legyen képes a világtájakat a természetben megmutatni. Térbeli tájékozódás az útvonalrajzok, térképvázlatok alapján (iránytû segítségével is). Irányított megfigyelések a lakóhely környékén. Legyen képes az élôlények fôbb jellemzôit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni. Figyelje saját testének élettani jellemzôit, ismerje fel életmûködéseinek változásait, az egészségestôl eltérô állapotát. 5. évfolyam Természetföldrajzi környezetünk: 22 óra Az idôjárás és az éghajlat; A levegô összetétele és állapotváltozása; A legfontosabb légköri jelenségek és keletkezésük: A Föld belsô erôinek mûködése (kôzetlemezek mozgásai, vulkánok); A hegységek keletkezése; A Föld külsô erôinek felszínformáló hatásai (éghajlat, szél, tenger); Környezetünk állapota (levegô, víz, talaj). Környezetünk élôvilága: 22 óra Kultúrnövényeink (búza, kukorica, burgonya, cukorrépa) testfelépítése, termesztésük környezeti feltételei; A mezôn élô gerincesek (rágcsálók, nyulak, fészkelô és ragadozó madarak) testfelépítése és alkalmazkodása; A mezô gerinctelenek állatainak (szöcskék, sáskák, tücskök, lepkék) szerepe a mezô életében; A rét füvei, gyógy- és gyomnövényei; A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park védett természeti értékei. Kirándulások: 3 óra Élet ôsszel a szántóföldön; Tavaszi séta a réten; A Föld erôinek felszínformáló hatása, kôzetgyûjtés. Munkáltatás: 4 óra Idôjárás-megfigyelés, a levegô hômérséklete; Madármegfigyelés; A parlagfû vizsgálata. Szabadon felhasználható: 24 óra Alapkövetelmények: Legyen tájékozott arról, hogy a természettudomány meghatározó szerepet töltött be az emberiség problémáinak megoldásában és az életfeltételek javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedô eredményeit, kitartó szorgalmukat. Tudja, hogy melyek az éghajlatot alakító fô tényezôk. Ismerje az idôjárás elemeit. Tudja, hogy a Föld felszíne állandóan változik. Tudjon megnevezni néhány a Föld felszínét változtató külsô és belsô erôt. Legyenek ismeretei arról, melyek a környezetkárosító anyagok. Ismerje a környezetbarát növénytermesztés fôbb ismérveit. Ismerje fel a tanult állatokat és növényeket a természetben is. Legyen gyakorlott a növények és állatok felismerésében. Tudja, hogy a nemzeti parkok létesítésének fô célja az élôvilág sokszínûségének megóvása. 6. évfolyam Testünk és életmûködéseink: 10 óra Az emberi test felépítése; Az ember fejlôdése; A serdülés folyamata és megnyilvánulásai; Személyi higiénia a kamaszkorban; Az egészséget károsító szokások. Kölcsönhatások, energiaváltozások: 40 óra Mechanikai, termikus, elektromos, mágneses és gravitációs kölcsönhatások; Az erô jele, mértékegysége; A fény és anyag egyszerû kölcsönhatásai (visszaverôdés, törés, prizma, színek); Az oldódás; Az égés, a gyors és a lassú égés feltételei; A tûzoltás; Energiaváltozások; Az energia megmaradás; A munka és energia kapcsolata; Halmazállapot-változások; Hô-tágulás; Hôterjedés; Az anyag részecske szemlélete. Természetföldrajzi környezetünk: 40 óra Magyarország nagy tájainak (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység) és Budapest jellegzetességei (felszín, éghajlat, környezeti állapot); tágabb hazánk a Kárpát-medence; Kontinensünk Európa; Európán kívüli kontinensek; A Föld óceánjai; A Föld alakjának és éghajlatának összefüggése. Környezetünk élôvilága: 40 óra A hazai lombos erdôk kialakulásának feltételei; Az erdô legjellemzôbb táplálékláncot alkotó élôlényeinek (tölgy, bükk, kökény, vadrózsa, gombák, mohák, páfrányok, hangyák, ganéjtúró, földigiliszta, csigák, lepkék, szarvasbogár, pókok, harkályok, baglyok, pintyek, cinegék, mókusok, denevérek, szarvasok, vaddisznó, róka) testfelépítése élete; Az erdôt bemutató nemzeti parkjaink Bükki Nemzeti Park, aggteleki Nemzeti Park védett értékei; Az erdô és az ember kapcsolata; Az erdô jelentôsége a bioszférában, pusztulásának okai; A vízparti élôhelyek környezeti adottságai; Élôhelyek a vizek partján; A hazai vizes területek legjellemzôbb táplálékláncot alkotó élôlényeinek (mocsári gólyahír, sás, fûzfák, nyárfák, nád, gyékény, piócák, kagylók, szitakötôk, szúnyogok, rákok, pókok, halak, békák, kígyók, siklók, gyíkok, úszó- és gázlómadarak, vidra, vízi cickány, pézsmapocok) testfelépítése, élete; A vízi és vízparti élôlények kapcsolata; A vízszennyezés hatása a vízi élôlényekre. Kirándulás: 8 óra A lakóhely tûzoltóságának munkája; A település energiafelhasználása; Séta az erdôben; Látogatás az orvosi rendelôben; Fogorvosi szûrôvizsgálat; Séta a vízparton. Munkáltatás: 10 óra Kölcsönhatások; Oldódási kísérletek; Kísérletek az energiaváltozásokra; A lakóhely térképvázlata; Térképolvasás; topográfiai gyakorlatok; Az erdei talaj vizsgálata; Gombahatározás; Madármegfigyelés. Szabadon felhasználható: 74 óra Alapkövetelmények: Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben elôforduló mérésekben. Legyen gyakorlata a különbözô tárgyak, élôlények minôségi és mennyiségi jellemzôinek elemi szintû összehasonlításában. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a szûkebb és tágabb környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat és változásokat. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. 22 23

Tudjon ésszerû magyarázatot keresni az iskolai anyagban nem szereplô egyszerû természeti jelenségek okaira, legyen képes egyszerû technikai eszközök mûködésének magyarázatára. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelôs a természet jövôjéért, fenntarthatóságáért, ezért becsülje meg környezetének értékeit. Vizsgálódásai alapján ismerje meg a környezetében elôforduló élô és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlô dé séhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Igényelje az egészséges életkörülményeket. Tudja, hogy mely anyagok szennyezik leggyakrabban a környezetet. Tudja felismerni a világtájakat a valóságban és a térképen. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye, Európán belül Magyarország elhelyezkedését. Tudjon tájékozódni lakóhelyén és annak környékén. Legyen képes a tárgyak helyét és a mozgásukat különbözô nézôpontból is jellemezni. Tudja a környezetében elôforduló tárgyak méretét saját testméreteihez viszonyítani. Ismerje fel a környezetében élô növényeket és állatokat. Tudja, hogy az idô múlásával az élôlények is változnak. Tudatosuljon benne, hogy a természetrôl szerzett ismereteinket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelôen könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése révén is fejlesztheti. Fejlesztési követelmények: Legyen képes önállóan is egyszerû kísérletek elvégzésére és azok közös elemzésére. Legyen gyakorlata az alapmennyiségek (hosszúság, tömeg, idô, hômérséklet) mérésében és használatában. Ismerje fel a testek tulajdonságainak és azok jellemzô mennyiségeinek összefüggéseit. Keresse a különféle változásokban a közös jellemzôket. Tudja a halmazállapot-változásokat, a hô-tágulást és az anyag részecske-szemléletét kapcsolatba hozni. Értse meg az egyszerûbb idôjárás jelentéseket. Tudja leolvasni az idôjárás elemeit mérô mûszereket. A felszín és a felépítô kôzeteinek megfigyelése, az élôvilág és a talaj irányított vizsgálata. A térkép és a földgömb használata, a domborzati és vízrajzi térképek leolvasása. A szárazföldek és óceánok megkeresése a földgömbön. Mérési és tájékozódási képesség a földgömbön és a térképen. Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, az ehhez szükséges eszközök helyes használatában. Tudja az élôlényeket csoportosítani hasonlóságaik és különbözôségeik alapján. Ismerje fel az élôlények és élô-, illetve élettelen környezetének kölcsönhatását. Saját életébôl vett példákon tudja magyarázni a növekedés és a fejlôdés különbségét. Legyen mentálisan is felkészülve a serdüléssel járó testi és lelki változások fogadására. Utasítsa el az egészségkárosító szokásokat. Ellenôrzés, értékelés, minôsítés, továbbhaladás feltételei Ellenôrzés A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlôdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenôrzésével mérhetjük. Az ellenôrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze a segítôkészség, a humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Sohase legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenôrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetô legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözô fokozataira. Értékelés Az ellenôrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerôsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában. Az értékeléssel és az osztályzatokkal szemben támasztott követelmények. Minôsítés A minôsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának a jellemzése. Az ellenôrzés, értékelés, minôsítés alkalmai: Az ellenôrzés és értékelés során 1 4. évfolyamokon elsôsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenôrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelô haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Értékelés tárgyszerûség (objektivitás) megbízhatóság (reabilitás) érvényesség (validitás) Osztályozás tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit nem függ a tanuló korábbi eredményeitõl ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk Az értékelésnél elsôsorban az 1 4. évfolyamokon a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vesszük figyelembe. Az 5. évfolyamtól már a megismert jelenségek, élôlények pontos leírását, meghatározását, felismerését, valamint az élôlények, jelenségek sokféleségét is értékeljük. Természetesen értékeljük a gyûjtômunkát, szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. 24 25

Az értékelés alkalmai az egyes évfolyamokon 1. évfolyamon Az elsô félévben csak az órai szereplés, a gyûjtômunka, valamint a megfigyelésekrôl készült rajzok alapján, kiegészülve néhány egyszerû szóbeli felelettel. A második félévtôl kisebb tesztek bôvítik az értékelés lehetôségeit. Témazárók száma: 2 (egy félévi és egy év végi) 2 3. évfolyamon Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján havonta egy érdemjeggyel, amely az egész idôszak munkáját tükrözi. A gyûjtômunkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedôen értékes munka esetén érdemjeggyel is. Témazárók száma: 2. évfolyam 4 (az erdô élôvilága, testünk, egészségünk; életjelenségek és az élettelen természet; év végi felmérô) 3. évfolyam 4 (a víz, a vízpart növényvilága; felszíni formák, víz, vízpart állatvilága; év végi felmérô) 4. évfolyamon Az elôbbiek mellett kiselôadások, beszámolók, összefüggô feleletek egy-egy témáról, élôlényrôl szóbeli és érdemjeggyel történô értékeléssel. Témazárók száma: 5 (élet a gyümölcsösben; élet a zöldséges kertben; hazánk: Magyarország; az ember szervezete; háziállataink; év végi felmérô) 5 6. évfolyamon: Az elôbbieken túl a témához kapcsolódó, de a tananyagban nem szereplô témák vagy élôlények önálló feldolgozása utáni bemutatásának értékelése. Témazárók száma: 5. évfolyam 8 ebbõl élõvilág tantárgyon belül: 4 (élet a szántóföldeken; állatok a mezõn; újra zöldell a mezõ; év végi felmérõ) földrajz tantárgyon belül: 4 (idõjárás és éghajlati alapismeretek; a földfelszínt formáló erõk; az ember környezete; év végi felmérõ) 6. évfolyam 12 ebbõl élõvilág tantárgyon belül: 4 (hazai erdõk; az ember szervezete; tavaszi zsongás; év végi felmérõ) földrajz tantárgyon belül: 4 (térkép és éghajlati ismeretek; Magyarország és Európa; kontinensek; óceánok; év végi felmérõ) fizika tantárgyon belül: 4 (kölcsönhatás, erõ, mozgás; energia, munka, hõ, hõ jelenségek; év végi felmérõ) A minôsítés alkalmai egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedô teljesítmény, különlegesen sok idôt, nagy energia befektetést igénylô gyûjtômunka elkészítése, vagy beszámoló, elôadás készítése, szaktárgyi versenyen való kiemelkedô szereplés. A minôsítés formái szaktárgyi dicséret az ellenôrzô könyvbe és haladási naplóba, szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba, oklevél, jutalom az év végi ünnepélyen. A továbbhaladás feltételei 1. évfolyamon: Aktív órai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása. 2 6. évfolyamokon: Az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselôadások) legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a gyûjtômunka elvégzése. Taneszközök 1. évfolyam: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK 1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Császárné S. A.: Õsszel iskolás leszek USBORNE: Játszókönyv (Park Kiadó, Budapest, 1993) Elsõ természetbúvár könyvem (Passage Kiadó, Budapest, 1990) Elsõ képeskönyvem az állatokról (Alexandra Kiadó, Budapest 1981) Szemléltetõeszközök: Jelzõtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról és a madarakról, magyar pénznemek, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hõmérõ. 2. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) USBORNE: Az erdõk könyve (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990) Veszélyben a világunk sorozat: Az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. Veres L.: A lombkorona élõvilága (Officina Nova Kiadó, Budapest, 1992) Schmidt E. Veres L.: Az erdõk élõvilága (Officina Nova Kiadó, Budapest, 1992) 26 27

Szemléltetõeszközök: Növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérõszalag, emberi test applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlõdése, borszeszégõ, homok, lufi, hajszárító, hõmérõ A Reflektor videó stúdió filmjei: Erdõ mélyén, Kis növényismeret 3. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) USBORNE: Kis ökológia (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990) Schmidt Egon: Nemszeretem állatok (Natura Kiadó, Budapest, 1987) Fürkész sorozat: Halak (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990), Ízeltlábúak (Gondolat Kiadó, Budapest, 1991) Búvár sorozat: Csigák, kagylók (Móra Kiadó, Budapest), Vízinövények (Móra Kiadó, Budapest) Veszélyben a világunk sorozat: A víz (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990) Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E. Veres L.: Nádasok élõvilága (Officina Nova, Budapest, 1991) Dr. Vásárhelyi T. Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Officina Nova, Budapest, 1992) Szemléltetõeszközök: Papírfogó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, nád, gyékény és a belõlük készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékm érõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs) A Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret 4. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Élet a ház körül tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap Kiegészítõ szakirodalom: Koroknay: Mi és az állatok Hamilton: Az élet kertje (Officina Nova Kiadó, 1990) Grizmek: Emlõsök enciklopédiája Émilie B. Lindsey S.: Nézd, milyenek az állatok! (Passage Kiadó, Budapest, 1994) Szemléltetõ eszközök: Gyümölcsök, termések, a fa részei (szertári anyag), a bogár részei (applikáció), a lepke fejlõdése (applikáció), hajtatott hagyma, madárpreparátum, madártollak, madárcsontváz, térkép (Elsõ atlaszom), ásványok, földgömb, fali térkép, diaképek. 5. évfolyam: Tanulói segédlet: Környezetünk élõvilága témakörhöz (élõvilág tantárgy): Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) A mezõ élõvilága tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap Természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (földrajz tantárgy): Szili István: Természetföldrajzi környezetünk tankönyvcsalád (tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap) 11 éves tanulók számára (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: Búvár sorozat: Kultúrnövények, Vadvirágok, Gyümölcsök, Fûszernövények, Gyomnövények, Lepkék, Kisemlõsök, Bogarak, Kövületek, Felhõk Veszélyben a világunk sorozat: A Föld, A víz, A levegõ, Az emberiség (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992) D. Aichele M. Golte: Mi virít itt? (virágkalauz) (Officina Nova, Budapest, 1991) Kapocsy György: Nemzeti parkjaink (Officina Nova, Budapest, 1993) Grau-Jung-Münker: Bogyósok, vadon termõ zöldségnövények, gyógynövények (Magyar Könyvklub, 1996) Szemléltetõ eszközök: Mikrobiológiai kislabor, gabonafélék kalászai, termések (applikáció), gyökér modellek, mag gyûjtemény, textil gyûjtemény, rovarok fejlõdése (applikáció), a rovar testének tagolódása (applikáció), csontvázak (nyúl, egér, madár, gyík, béka), fogazatok (nyúl, pocok, sün), csõrtípusok (magevõ kúpcsõr, ragadozó tépõ csõr), lábtípusok (kaparó láb, markoló láb), nyúlszõrme, madártojások, madártollak, madár preparátumok. 6. évfolyam: Tanulói segédlet: A) A testünk és életmûködéseink és Környezetünk élôvilága témakörhöz (élôvilág tantárgy) Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád 6. évfolyam számára (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Barangolás hazai tájakon tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap B) Természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (földrajz tantárgy) Szili István: Természetföldrajzi környezetünk tankönyvcsalád (tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap) 12 éves tanulók számára (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) C) Kölcsönhatások, energiaváltozások témakörhöz (fizika tantárgy) Molnár László: Fizika 12 éveseknek (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: USBORNE: Az erdõ könyve (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990) Godet: Fák, cserjék (Officina Nova, Budapest, 1993) Fürkész könyvek: Termések (Gondolat Kiadó, Budapest, 1988) Magyar Könyvklub következõ kötetei: Emlõsök (1996), Vízimadarak (1996), Fák (1995), Gombák (1995) (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990) Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990) Veszélyben a Földünk sorozat: Veszélyben az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992) Schmidt Egon: Madarak földön, égen (MTE, Budapest, 1992) Steve Parker: Galilei és a világegyetem (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993) Philippa Wingate: Fizika diákoknak (Holnap Kiadó, Budapest, 1994) G. Tóth László: Négy hónap az óceánon (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993) Varga Domokos: Aranyhomok (Móra Kiadó, Budapest, 1980) Kovács Gergelyné: Alföld (Panoráma Kiadó, Budapest, 1983) Masits L. Gácser J.: Szülõföldünk a Tiszántúl (Tankönyvkiadó, Budapest, 1995) Alexay Zoltán: Szigetköz (Gondolat Kiadó, Budapest, 1982) 28 29

Öveges József: Érdekes fizika Steve Parker: Newton és a gravitáció (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993) Steve Parker: Edison és a villany (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992) Szemléltetõ eszközök: A. Levelek, termések, mohapárna, csigaházak, csontvázak (madár, emlõs, hal, béka, gyík), fogazatok (ragadozó, növényevõ, mindenevõ), szertári preparátumok, madarak, emlõsök), folyadékos készítmények (férgek, puhatestûek, folyami rák, tavi kagyló), algatenyészet, mikroszkóp. A Reflektor videó stúdió filmjei: Kis növényismeret, Erdõ mélyén, Erdõkárok, Vizek mentén A Televideo Kiadó filmjei: 12 hónap az erdõn, A Balaton élete, A vidrák élete Hónap Tanmenet szeptember Óraszám 1. 2. 3. 4. Témakör Év eleji ismétlés Termesztett növények Az óra címe Mirôl tanulsz az idén? Mirôl tanultál az elmúlt évben? A 4. osztályos tananyag ismétlése Hazai tájakon B. Földgömb, térképek (Magyarország domborzata, Magyarország közigazgatási térképe, Európa, Közép- Európa, a Föld domborzata), iránytû, felszíni formák (applikáció), fotóalbum a magyar tájakról, kõzetek. C. Mágnesek, erõmérõ, prizmák, kísérleti eszközök, anyagok (kémcsövek, hõmérõk, kémcsõállvány, fõzõpoharak, borszeszégõk, mérleg, rugós erõmérõ, mágnesek) A helyi tanterv után elkészítjük tanmenetünket. A javasolt tanmenet a módszertani ajánlásban már ismertetett óraszámok szerint készült. A tanmenetben használt jelölések: új ismeretet feldolgozó óra tanulmányi sétára fordítandó óra Tananyag Az egész tanévi munka megszervezése, elôkészítése. Tankönyv: 3. oldal 3. oldal Az élôlények csoportosítása. A megismert élôlények jellemzô vonásainak megnevezése. Az élôlények felismerése, csoportosítása. 4 5. oldal Az élôlények jellemzô tulajdonságai. Csoportosításuk: a) növények állatok b) gyümölcsök zöldségfélék c) gerinctelen gerincesek d) madarak emlôsök stb. Barkochbajáték a munkafüzet 5/10. feladat alapján. A hazai természetes életközösségek kialakulása. A mezô fogalma. A természetes életközösségek védelme. Tankönyv: 4 5. oldal megfigyelésekre, vizsgálódásokra használható óra kiegészítô tartalmak feldolgozására fordítható órák A tanmenet megjegyzések rovatában még szerepelnek -gel jelölt kiegészítô anyagrészek, amelyek a helyi sajátosságoknak megfelelôen a tanórákba beépíthetôk, vagy szakkörön feldolgozhatók, vagy csak az érdeklôdô tanulókkal elvégezhetôk, de figyelmen kívül is hagyhatók. Ismert fogalmak Új fogalmak A tankönyv jelrendszere A növény részei, termések (alma, csonthéjas, bogyó) a rovarok testrészei, a rovarok fejlôdése, madarak, emlôsök, patások. madár, úszóhártyás láb, lemezes csôr, emlôs, szôr, elevenszülés, növényevô, mindenevô, magevô, ragadozó életközösség mezô = rét, legelô, szántóföld összefoglaló neve Összefüggés, folyamat Az ember nemesítô munkájának eredményei a termesztett növények és tenyésztett állatok Az állatok gondozása és ragaszkodásuk, a növények ápolása és fejlôdésük közötti kapcsolat Az erdôterület nagyságának csökkenése és a mezô területének növekedése közötti kapcsolat. Szemléltetés, koncentráció Tankönyv, munkafüzet munkafüzet, 4. o. munkatankönyv, 4. osztályban használt szemléltetô eszközök munkafüzet, 4. osztályban használt szemléltetô eszközök Tankönyv, fotók, szakirodalom: Nemzeti parkjaink Megjegyzés 1. Munka a zöldséges kertben, gyümölcsösben Ezen az órán megírathatjuk a 4. osztály év végi felmérôt, vagy megtekinthetjük Homoki N. István: Pletyka délutánja, Napfényes kertekben c. filmeket. 2. Tanulmányi séta 30 31

Hónap október Hónap november Óraszám 5. 6. 7. 8. Óraszám 9. 10. 11. 12. Témakör Termesztett növények Témakör Termesztett növények Az óra címe Séta a mezôn Élet a szántóföldeken Vizsgálódások Kenyérgabonánk: a búza Az óra címe A búza rokonai Kapás gabonanövényünk: a kukorica Olajos magvú növények Értékes növényi részek a föld alatt Tananyag A mezô élettelen környezeti tényezôinek megfigyelése, vizsgálata. A szántóföld növényeinek megfigyelése, vizsgálata. Ôszi munka a szántóföldeken. Állatok a szántóföldön. Élet a szántóföldön. 6 7. oldal Az ôszi idôjárás hatása a növények és állatok életére. levélhullás, madárvonulás. Ôszi mezôgazdasági munkák. Mezôgazdasági munkák régen és ma. A mezô termesztett növényei. Kiemelkedô növénynemesítôink munkássága. A kísérletezés alap - szabályai. A keményítô tulajdonságainak megfigyelése. A keményítô kimutatása burgonyában. A keményítô elôállítása búzalisztbôl. Keményítô készítése burgonyából. 8 9. oldal A búza fejlôdése a vetéstôl a betakarításig. A búzanövény szervei: gyökérzete, szára, levele, virágzása és termése. Tankönyv: 10 11. oldal 10 11. oldal Tananyag A rozs és az árpa jellemzôi: a kalászvirágzat toklászának hossza, a szár magassága, talajjal szembeni igénye, aratási ideje, felhasználása. A zab, köles és a rizs jellemzése. Tankönyv: 12 13. oldal 12 13. oldal A kukorica termesztésének környezeti feltételei: A kukoricanövény szerveinek jellemzése: gyökérzet, szár, levél, virágzat, termés. Tankönyv: 14 15. oldal 14 15. oldal A napraforgó származása, környezeti igényei: A napraforgónövény felépítése, szerveinek jellemzése. a napraforgó felhasználása. A repce származtatása, tulajdonságai. Tankönyv: 18 19. oldal 18 19. oldal A burgonya és a cukorrépa környezeti igényei. A két növény felépítése, jellemzése. gazdasági hasznuk Tankönyv: 18 19. oldal 18 19. oldal Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció élettelen környezeti tényezôk, a növény részei A talaj minôsége és a szántóföldön termesztett növények termésátlaga közötti összefüggés. hômérô, papírforgó, megfigyelés, környezetismeret 4. osztály Tankönyv: 6 7. oldal levélhullás, madárvonulás megfigyelés, kísérlet, vizsgálódás a lágyszárú növények részei, gyökérzettípusok tarló jódoldat, vízfürdô bojtos mellékgyökér, párhuzamos levélerezet, kalászvirágzat, szemtermés Az ôszi talajelôkészítés és a jövô évi termésátlag közötti összefüggés. Tankönyv:, tanulmányi sétán tapasztaltuk, videó film: A mezô élete A növények tápanyagtartalma és az élelmezésben betöltött szerepe közötti összefüggés. laboratóriumi eszközök, anyagok Az egészséges vetômag és a terméshozam közötti összefüggés. búzakalász, szemtermés, virágmodell Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció szemtermés, szalmaszár, bojtos mellék gyökérrendszer, kalászvirágzat, szárölelô levél bugavirágzat, árasztó mûvelés A gabonafélék elterjedése és környezeti igényük közötti összefüggés. gabonafélék kalászai, szemtermések, szalmaszár, virágmodell bojtos mellékgyökérzet, lágy szár, szemtermés, bütykök, bugavirágzat, szárölelô levél, párhuzamos levélerezet. pudvás szár, támasztógyökér, torzsavirágzat, idegen megporzás A kukorica környezeti igénye és elterjedtsége közötti összefüggés. kukoricanövény, kukoricacsô, szemtermés, egyszikû virágmodell, fotók, képek fôgyökérzet: fôgyökér, oldalgyökerek, a levél részei: levélnyél, levéllemez, virágzat, termés fészkes virágzat, nyelves virág, csöves virág, kaszattermés, becôtermés A növény tápanyagigénye és a magágy elôkészítés alapossága közötti összefüggés. napraforgótányér, napraforgótermés, gyökérmodell, fotók, képek raktározó karógyökér, bogyótermés, dudvás szár gumó, répatest, répafej A talaj minôsége és a termésátlag közötti kapcsolat. burgonyagumó, cukorrépa, fotók, képek Megjegyzés 3. Kísérletek folytatása. Balázs Lórántné dr.: Kémiai kísérletek. Budapest, Panem Kiadó 1993. keményítôcsiriz készítése, 4. Termesztett növények. Tankönyv: 8 9. oldal Megjegyzés 5. a repce cukor kimutatása cukorrépából, olaj kioldása olajos magvakból. 32 33

Hónap december Hónap január Óraszám 13. 14. 15. Óraszám 16. 17. 18. 19. Témakör Termesztett növények Témakör Állatok a mezôn Az óra címe Takarmánynövények Rostnövények Növények kártevôi Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat A takarmánynövények jelentôsége. A szálastakarmányok fogalma. A lucerna jellemzése. A lucerna és a vörös here összehasonlítása. Tankönyv: 20 21. oldal 20 21. oldal a növények szervei, föld alatti szár, évelô növény gyökérgumók, összetett levél A takarmány minôsége és az állatok fejlôdése közötti összefüggés. A kender, a len és a komló jellemzése, tulajdonságának összehasonlítása. A rostnövények jelentôsége mindennapjainkban. Tankönyv: 22 23. oldal 22 23. oldal egynyári növény, szélporozta növény, összetett levél kétlaki A talaj minôsége és a növényi rostok erôssége közötti kapcsolat. Termesztett növények növényi és állati kártevôinek leírása, jellemzése. A környe zetkímélô védekezés a kártevôk ellen. Tankönyv: 24 25. oldal 24 25. oldal a levél részei, a teljes átalakulás, a rovar testrészei, lisztharmat anyarozs, kukoricaüszög, burgonyabogár, levéltetvek A növényi kártevôk túlzott elszaporodása és a terméshozam mennyisége, minôsége közötti kapcsolat Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Összefoglalás Téli séta A mezô rágcsáló emlôsei A szántóföldön termesztett növényekrôl tanultak összefoglalása, gyakorlása, a hiányosságok pótlása. 26 27. oldal A termesztett növények jellemzôi, károsítók felismerése, környezetvédô növénytermesztés. Élet télen a mezôn. A mezô állatai. Nyomolvasás. Táplálkozás és életben maradás. Élôlények megfigyelése, összehasonlítása. 28 29. oldal táplálkozási kapcsolatok A mezô rágcsálóinak általános jellemzése: a) fogazat b) testfelépítés A mezei pocok és a törpeegér jellemzése. Tankönyv: 28 29. oldal Munkafüzet : 30 31. oldal az emlôsök jellemzôi, testfelépítésük Nyulak a mezôn A nyulak általános jellemzése. Eltérô vonások a nyulak és a rágcsálók között. A mezei nyúl tulajdonságai. Az üregi nyúl. Tankönyv: 30 31. oldal 32 33. oldal rágcsáló metszôfog Szemléltetés, koncentráció maggyûjtemény (lóhere, lucerna), fotók, képek textilgyûjtemény, fotók, képek applikáció: a rovarok fejlôdése, a rovarok testfelépítése, fotók, képek Új fogalmak telepnyom rágcsáló metszôfog, mezei pocok, törpeegér Megjegyzés 6. Más takarmánynövények (fehér-here, takarmány bükköny, csillagfürt, baltacím. Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A nemesítések során kialakult ellenálló fajták és a betegségek közötti kapcsolat. A téma feldolgozása során használt szemléltetôeszközök A táplálkozás, a rejtô szín és az életben maradás közötti kapcsolat. Tanulmányi sétán látottak A szaporodóképesség és alkalmazkodóképesség, valamint az elterjedtség közötti kapcsolat. Videó: Életközösségek III. Vadvirágos réten (Reflektor videó) Az életmód és a fogazat közötti összefüggés. nyúlcsontváz, nyúlfogazat, nyúlszôrme, fotók, képek Megjegyzés 7. 1. számú témazáró felmérô 8. Állatok a mezôn. Tankönyv: 26 27. oldal 34 35

Hónap február Hónap március Óraszám 20. 21. 22. 23. Témakör Óraszám 24. 25. 26. 27. Témakör Az óra címe Rovarevô emlôsök Fán fészkelô madarak Földön fészkelô madarak Ragadozó madarak Az óra címe Madarak: a repülés mesterei Változó testhômérsékletû állatok Hatlábú hegedûsök Nyüzsgô rovarvilág Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Az állatok alkalmazkodása a téli táplálékszegény idôszakhoz. A sün jellemzése. A rovarevô emlôsök jellemzôi. A vakondok jellemzése. Tankönyv: 32 33. oldal 34 35. oldal különbözô fogazatok (növényevô, rágcsáló) rovarevô fogazat, tûhegyes fogak A madarak alkalmazkodása az emberi környezethez. A varjak általános jellemzése. A vetési varjú és a dolmányos varjú. A szarka. Tankönyv: 34 35. oldal 36 37. oldal A madarak jellemzôi, a tojás részei. A fácán jellemzése: testalkata ivari demorfizmusa, tápláléka, szaporodása, fiókák nevelése. A fogoly. Tankönyv: 34 37. oldal 38 39. oldal A tyúkfélék tulajdonságai fészekhagyó A ragadozó madarak általános jellemzôi. Az egerészölyv. A kékvércse. A vörös vércse tulajdonságai, szokásai, táplálékai, védettségük. Tankönyv: 38 39. oldal 40 41. oldal fedôtoll, pehelytoll állandó madár rejtô szín, dürgés fészeklakó, tépôcsôr, markolóláb Tananyag Ismert fogalmak A madarak testfelépítésének megfigyelése: a) fedôtollak b) pehelytollak c) csontváz d) tüdôlégzsákok e) szárnyalkat A repülés formái. 42 43. oldal tollak, csontváz A változó test hômérséklet fogalma. A barna varangy jellemzôi. A gyíkok tulajdonságai. A kígyók jellemzése. A gyíkok és kígyók összehasonlítása. Tankönyv: 40 41. oldal 46 47. oldal békák, kétéltûek, a békák szaporodása Az egyenes szárnyú rovarok általános jellemzôi. Az alrendek képviselôinek jellemzése, összehasonlítása: zöld lombszöcske, olaszsáska, mezei tücsök. Tankönyv: 42 43. oldal 48 49. oldal A rovar testének tagozódása, teljes átalakulás, fejlôdés A lepkék általános jellemzôi: pikkelyes szárny, pödör nyelv, mozaik szem, csápok, általános fejlôdés Tankönyv: 44 45. oldal 52 53. oldal A káposztalepke és fejlôdése. Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A testfelépítés és az életmód közötti kapcsolat. csontváz, fogazatok, fotók, képek 9. A táplálék sokfélesége és elterjedtség közötti kapcsolat madárcsontváz, csôrtípusok, képek, fotók, megfigyelések A nagyüzemi mezôgazdasági térhódítása és a földön fészkelô madarak számának csökkenése közötti különbség madárcsontváz, különbözô tojások, fotók, képek, megfigyelések. A táplálék mennyisége és a madarak számai közötti kapcsolat madárcsontváz, preparált ragadozó madár megfigyelés, fotók 10. Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció a toll részei, légzsák A testfelépítés és a szárnyalás magassága, gyorsasága közötti kapcsolat. madártollak, madárcsontok, madárcsontváz, írólap méregmirigy, kígyózó mozgás, szarupikkelyes bôr A beidegzôdés, a rossz szokások és az állatokhoz való viszonyítás közötti kapcsolat. béka-, gyík-, kígyócsontváz, kígyóink, fotók, képek ugráló láb, egyenes szárny, kifejlés, tojócsô Az ízeltlábúak szaporasága és elterjedtsége közötti kapcsolat A rovar testének tagolódása (tabló), képek, fotók pödör nyelv A hernyók tápláléknövényeinek elterjedtsége és a lepkék gyakorisága közötti kapcsolat lepkék, rovarok, fotók, képek Megjegyzés hörcsög, ürge, földikutya. Tankönyv: 29. oldal Madár megfigyelés. 44 45. oldal Megjegyzés 11. Rovar lesen. 50 51. oldal 36 37

Hónap április Hónap május Óraszám 28. 29. 30. Témakör Óraszám 31. 32. 33. 34. Témakör Az óra címe Összefoglalás Tavaszi séta Jellegtelen virágú füvek Tananyag Ismert fogalmak A mezôn élô állatokról tanultak összefoglalása, gyakorlása, hiányosságok pótlása. 54 55. oldal Az állatok jellemzôi A füves területek élô és élettelen jellemzôinek megfigyelése. Az ember munkája tavasszal. Növénymegfigyelések. Tankönyv: 46 47. oldal 56 57. oldal A növények részei. A fûfélék jellemzôi. Hazai füves területek kialakulása. A rét csoportosítása víztartalma szerint. A rét szintjei. A pázsitfüvek általános jellemzôi. Tankönyv: 48 49. oldal 58 59. oldal A gabonafélék jellemzôi, szalmaszár, kalász-bugavirágzat, párhuzamos levélerezet. Az óra címe Tananyag Tarka virágszônyeg A száraz rét és a nedves rét élettelen környezeti tényezôi. A rétek néhány jellegzetes növények jellemzése. Tankönyv: 50 51. oldal 60 61. oldal Csodálatos gyomnövények A gyomnövény fogalma. A gyomok általános jellemzôi, változékonyságuk. A gyomok és a mezôgazdaság. Eltûnô és új gyomnövények. Tankönyv: 52 53. oldal 62 63. oldal Zöld gyógyszerek A növények gyógyító hatása régen és ma. A pongyola pitypang jellemzése és gyógyhatása. A kamilla jellemzôi és teájának hatása. Tankönyv: 54 55. oldal 66 67. oldal. Hortobágyi Nemzeti Park A HNP keletkezése, jelenlegi állapota. A nemzeti park védettségének fokozatai. A puszta és az ember. A puszta növény- és állatvilága. Tankönyv: 56 59. oldal 70 71. oldal Új fogalmak Az állatok elterjedtsége és életkörülményeik közötti kapcsolat A füves terület éghajlati tényezôi és a növényzet közötti kapcsolat. szálfüvek, aljfüvek Ismert fogalmak A különbözô osztályok jellemzôi. A virág részei. A növény részei, szélporozta, rovarporozta, növények, virágzatok gyomnövények, fészkes virágzat természetvédelem, védett növények, védett állatok Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A téma feldolgozása során használt szemléltetôeszközök tanulmányi séta A rét víztartalma és az ott élô növények testfelépítése közötti kapcsolat. Új fogalmak Összefüggés, folyamat hagymácska, gyöktörzs Az élettelen környezeti tényezôk és a rét növényei közötti kapcsolat gyomnövény levélrózsa kultúr puszta, rideg állattartás A mezôgazdasági technológia és a gyomnövények elterjedése közötti kapcsolat. Növények fogyasztása és az egészséges életmód közötti kapcsolat Az ember természetátalakító tevékenysége és az élôvilág kapcsolata Megjegyzés 12. 2. sz. témazáró feladatlap 13. Tanulmányi séta. Szemléltetés, koncentráció gyomnövények, szakkönyvek gyomnövények, szakkönyvek Nemzeti parkjaink videó film Megjegyzés 14. Behurcolt növények. 64 65. oldal 15. Vizsgálódások, megfigyelések. 68 69. oldal 38 39