A VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI, JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK RÁKOSI JUDIT ÖKO ZRT UNGVÁRI GÁBOR REKK



Hasonló dokumentumok
A víziközmű szektor helyzete a Világ Bank, Danube Water Program -jának helyzetértékelő jelentése alapján. WB DWP - State of the Water Sector Report

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

A KEOP pályázati rendszere

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás:

Gazdasági, szabályozási, finanszírozási háttér. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt.

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

céljainak mezőgazdas letén Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Ungvári Gábor REKK

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

8-5 melléklet: Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve. Előterjesztést megalapozó MUNKAANYAG 4.

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Ungvári Gábor REKK

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn

A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor

DEBRECENI VÍZMŰ ZRT. PARTNER A JELENBEN A JÖVŐÉRT MASZESZ. XIX. Orsz. Konf.

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-5 melléklet:

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

Öntözésfejlesztés lehetőségei

Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

MUNKÁLTATÓI ALTERNATÍVÁK

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete

A Vízügyi és vízvédelmi hatósági szakterület évi tevékenysége II. TAVASZI HATÓSÁGI KEREKASZTAL

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

KVASSAY JENŐ TERV 2015 BEMUTATÁSA, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA FELVÁZOLÁSA

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

A hazai csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei Szakmai nap

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

Általános tájékoztatás a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv felülvizsgálata feladat állásáról

Vidékfejlesztési Program


Darabos Péter BME VKKT A VÍZIKÖZMŰ TÖRVÉNY

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap május 13.

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

Környezet és Energia Operatív Program

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

várható fejlesztési területek

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

Aktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében

Víztudományi kutatások - Kérdőív. Tisztelt Válaszadó!

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány,

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) kialakítása

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 28/2007. (XII. 06.)KT r e n d e l e t e (I 3) /2005. (XII. 30.)KT R e n d e l e t é h e z.

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004

Vízügyi igazgatás története

Víz az élet gondozzuk közösen

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő

Átírás:

A VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI, JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK RÁKOSI JUDIT ÖKO ZRT UNGVÁRI GÁBOR REKK 2015. JÚNIUS 22

AZ ELŐADÁS TÉMÁI A gazdasági elemzés kerete A gazdasági elemzés kiemelt témáinak eredményei és a kapcsolódó javaslatok Víziközművek Mezőgazdasági vízhasználatok Saját vízkivételek Duzzasztás energia-termelés céljából Települési vízgazdálkodás 2

EU EX ANTE FELTÉTEL A VP ÉS A KEHOP FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRA A vízdíjpolitika ösztönözzön a vizek hatékony használatára a vízhasználatok megfelelő hozzájárulására a költségekhez, a költségmegtérülés biztosítására Legalább az ERFA és KA által támogatott ágazatokra érvényes, kiemelt szerepe van a mezőgazdaságnak. EMVA prioritási tengelyek: (2.) Versenyképesség fokozása., (4) A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása. KEHOP prioritási tengelyek: (1.) A Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, (2) A települési vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Kivételek, megfelelő indokoltság: társadalmi, környezeti és gazdasági hatások, valamint az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati körülményei. 3

EX ANTE FELTÉTELEK ÜTEMTERV 1121/2014. (III. 6.) Korm. határozat 1. lépés. Gazdasági elemzés. A vízhasználatok széles körére történő vizsgálat, a vízszolgáltatások körének felülvizsgálata, költségmegtérülés, fizetőképesség vizsgálata. 2014. december 10.-én elkészült, továbbfejlesztve beépült a VGT tervezetbe - 5.2 melléklet 2.lépés. Gazdasági elemzés eredménye alapján a vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, szakmai koncepció készítése a szükséges jogszabálymódosításokról a Kormánynak. Határidő: 2015. december 22. VGT keretében folyik a munka. Első javaslatok, VGT 8.5. melléklet 3. lépés Előterjesztés készítése a jogszabályok módosítására a Kormánynak. A jogszabály-módosítás hatálybaléptetése Határidő: 2016. július 1. 4

VGT1 ÉRTÉKELÉSE A BIZOTTSÁG SZERINT - GAZDASÁGI INTÉZKEDÉST IGÉNYLŐ PROBLÉMÁK Biztosítani kell, hogy a vízkivétel hatásos engedélyezés, mérés és ellenőrzés mellett történjen A vízhasználatok gazdasági elemzését végig kell vinni, beleértve a pontszerű és diffúz szennyezések környezeti és erőforrás költségeinek számítását is, hogy biztosítani lehessen a víz szolgáltatások megfelelő szintű költségmegtérülését. Biztosítani kell, hogy a 2. VGT-ben szükség szerint akár az egyes gazdák is kötelezhetőek legyenek a tápanyag terhelés és a növényvédő-szerek diffúz kibocsátásainak csökkentésére a VKI célok elérése érdekében Átgondolandó, hogy a mezőgazdasági vízárak hiánya indokolt-e, ezzel a témával foglalkozni szükséges a 2. VGT-ben. Meg kell vizsgálni és előtérbe kell helyezni a zöld infrastruktúra használatát és/vagy a természetes vízvisszatartási lépéseket, Megfelelő módszertant kell alkotni az erősen módosított víztestek kiválasztási folyamata számára 5

A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV GAZDASÁGI ESZKÖZRENDSZERE Meghatározza a vízvagyon megőrzéséhez szükséges három alapvető feltételt, amelyeknek meg kell jelenniük a vízhasználók gazdasági döntéseiben: Az épített Infrastruktúra megőrzése (VKI kifejezés: pénzügyi költség megtérülése) A készlet ökológiai jellemzőinek megőrzése (VKI kifejezés: környezeti költség megtérülése) A készletek mennyiségi megőrzése és készlet-használat a legnagyobb hozzáadott értéket adó tevékenységek számára (készlet költség megtérülése) Az árpolitikának e a három feltétel érvényesítését kell tükröznie Ezt jelenti a költség-fedezés elve, amit az irányelv az elsődleges alkalmazkodási mechanizmusnak feltételez a VKI szerinti vízszolgáltatásokra vonatkozik, itt elvileg teljeskörű kell, hogy legyen, de mentességek elérhetők A VKI szerinti vízhasználatokra is vonatkozhat a költség-fedezés elve, de gazdasági ösztönzők alkalmazása, mint kiegészítő intézkedés minden vízhasználatnál megjelenhet A szabályozás elsődleges célja a magatartás megfelelő irányba mozdításának képessége A célok megvalósításának terhe és az ország gazdasági lehetőségei közötti különbség feloldásának protokolljai (ún. mentességek, aránytalan költségek) Halasztási lehetőségek (időbeni mentességek), alacsonyabb szintű célok, erősen módosított lehatárolás 6

A GAZDASÁGI ELEMZÉS ELEMEI A vízszolgáltatások körének lehatárolása a Németország és a Bizottság közötti per eredményének figyelembevételével Közüzemi vízellátás Települési szennyvízszolgáltatás Mezőgazdasági vízszolgáltatás (öntözés, halastavi, egyéb) Saját vízkivételek (ipari, mezőgazdasági, lakossági), beleértve a termálvízkivételeket is. (új) Duzzasztás és tárolás vízienergia termelése céljából (új) Kiválasztás szempontjai A VKI joganyagban nevesített szolgáltatás Kétoldalú szolgáltatási viszony áll fenn Jelentős a vizekre gyakorolt hatás 7

EGYÉB VIZSGÁLT JELENTŐS VÍZHASZNÁLATOK Vizsgálatot javasoltunk a VKI céljait elő mozdító közgazdasági szabályozási rendszer kialakítása érdekében (beleértve a szennyező fizet elv alkalmazását is) a következő vízhasználatokra: Közvetlen szennyvíz kibocsátások, beleértve a termálvíz kibocsátásokat is Mezőgazdasági diffúz szennyezés Belvízelvezetés Települési csapadékvíz-elvezetés Egyedi szennyvíztisztítás, szikkasztás 8

Felügyelet, Szabályozás, Igazgatás Infrastruktúra fenntartás, árazás, kapacitás gazdálkodás Vízkészletgazdálkodás Vízvédelmi zónák VGT tervezet 8.5 melléklet 9

KIEMELÉSEK AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI ÉS JAVASLATAI KÖZÜL A vízvagyon fenntartható használatának biztosításához szükséges vízügyi alaptevékenységek Víziközművek Mezőgazdasági vízszolgáltatás Mezőgazdaság, környezeti költségek, diffúz tápanyagterhelés Saját vízkivételek Duzzasztás energiatermelési célból Települési csapadékvíz gazdálkodás 10

AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI ALAPTEVÉKENYSÉGEK MEGJELENÍTÉSE A GAZDASÁGI ELEMZÉSBEN A vízhasználatok által igénybevett legfontosabb állami tevékenység (vízügyi alap szolgáltatás) az intézményrendszer működtetése, amely biztosítja a készletek megőrzését és a fenntartható hozzáférést. Monitoring hálózat (működtetés és megújítás), laborok Vízrajzi tevékenység, Hatósági rendelkezésre állás Része az egyes vízszolgáltatásokra vonatkozó pénzügyi költségmegtérülés számításának Szembeállított fedezet VKJ, VTD Probléma: A hatásos feladatellátás korlátja a folyamatos tevékenységet igénylő alapfunkciók finanszírozásának egyenetlensége Javaslat: A vízvagyon fenntartható hasznosításához szükséges vízügyi alapszolgáltatások körének és költség igényének meghatározása A VKJ és a VTD bevétele minimum az alapszolgáltatások költségeire nyújtson fedezetet. VKJ számítási metódus funkcióhoz igazítása 11

KIEMELÉSEK AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI ÉS JAVASLATAI KÖZÜL A vízvagyon fenntartható használatának biztosításához szükséges vízügyi alaptevékenységek Víziközművek Mezőgazdasági vízszolgáltatás Mezőgazdaság, környezeti költségek, diffúz tápanyagterhelés Saját vízkivételek Duzzasztás energiatermelési célból Települési csapadékvíz gazdálkodás 12

KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS A VÍZIKÖZMŰVEKNÉL MEKH végezte az elemzést Az irányelvnek megfelelő hosszútávú költségmegtérülés a legtöbb szolgáltatónál hiányzik. Alapellentmondás a megfizethetőség és a színvonalas víziközmű szolgáltatás (minden EU követelmény teljesítése között), különösen a szegényebb rétegeknél. A lakosság fele a jövedelmi korlát (3%) felett fizeti a víziközmű-szolgáltatások díját, alsó jövedelmi tizednél 8,4% a vízdíjak aránya jövedelmekhez. Sereghajtók vagyunk az OECD országok között. 2013-ban az országos átlagos pénzügyi megtérülési ráta 86,3% volt Az ivóvíz szolgáltatásnál 93%, a szennyvízszolgáltatásnál 80% a pénzügyi megtérülési ráta 13

JAVASLATOK A VÍZIKÖZMŰVEK TÉMAKÖRÉBEN Az alacsony költségmegtérülés okai: Költségnövekedés a korszerűsítések, fejlesztések következtében Különadók (közműadó, energia adó) rezsicsökkentés A Vksztv jó elvek, ellentétes gyakorlat, bizonytan jövő A díjstruktúra és a díjtámogatási rendszer átalakítása (progresszív díjrendszer megfontolandó) egyszerre érvényesíteni a költségmegtérülés és a megfizethetőség követelményeit A finanszírozás legkritikusabb kérdése az évtizedek alatt felhalmozódott rekonstrukciós igény, ennek forráshiánya A díjak nem nyújthatnak elegendő fedezetet az elmaradt rekonstrukciók finanszírozására Rekonstrukció finanszírozási stratégia elemei: jelenlegi forráselvonások megszüntetése (különösképpen a közműadó kivezetése); a költségfedezés irányába mozduló díjrendelet minél hamarabb történő elfogadása; hazai és EU támogatások igénybevétele; kedvezményes hitelek biztosítása, mint a támogatás egy formája; rekonstrukciók ütemezése (gördülő fejlesztési tervek). E kérdéskör megoldása döntően segítené a víziközmű szektor fenntartható pályára állítását. 14

KIEMELÉSEK AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI ÉS JAVASLATAI KÖZÜL A vízvagyon fenntartható használatának biztosításához szükséges vízügyi alaptevékenységek Víziközművek Mezőgazdasági vízszolgáltatás Mezőgazdaság, környezeti költségek, diffúz tápanyagterhelés Saját vízkivételek Duzzasztás energiatermelési célból Települési csapadékvíz gazdálkodás 15

MEZŐGAZDASÁG PÉNZÜGYI KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS A vizsgálat éve 2012-13, a 2014-es intézkedéseket összhangba kell hozni a VKI feltételekkel A mezőgazdasági vízszolgáltatás pénzügyi költségmegtérülési mutatója 2012-ben 78%, 2013-ban 115% volt. A változást a szolgáltatás költségei között szereplő általános vízügyi igazgatási költségeknek az időjárás függvényében hullámzó nagysága okozza. A mg. nem fizet 2005-től VKJ-t és 2014-től már szolgáltatási díjat sem, ellentétes a VKI-val és veszélyezteti az EU-s források felhasználhatóságát (Ex ante feltétel). 1308/2015 (V.15) Kh felhatalmaz a rendezésre Minimális javaslat a Mezőgazdasági vízdíjrendelet módosítása A VKJ fizetés a díjrendszer átalakításnak keretében 16

JAVASLAT, VÍZDÍJRENDELET A mezőgazdasági vízszolgáltatás árazása a jelenlegi 115/2014. (IV. 3.) Korm. Rendelet módosításával 6. (1) és (2) pontjának törlése. A közérdekű vízhasználatokra eső finanszírozási hányadot a központi költségvetésnek kell állnia. (Pl jó ökológiai állapot, természetvédelmi vízpótlás) Nevesített állami finanszírozás, ha használói hozzájárulás is történik Öntözés átmeneti támogatására a legkevésbé torzító módszer az infrastruktúra tőke-költségének állami átvállalása lehet (ha van rá költségvetési többlet fedezet) Strukturális problémák kezelésére A készlet kihasználtság egy adott szintjéig Az öntözési beruházások megtérülési idejéhez kötötten Forrás: Vízgazdálkodási évkönyv, KÖTIVIZIG, 2013. 17

AZ ÖNTÖZÉSI DÍJ MEGFIZETHETŐSÉGE VKJ NÉLKÜL A vízszolgáltatás ára 1-3 Ft/m3-től 20-25Ft/m3-ig Átlagosan 5-7 Ft/m3 díj, 2-7 ezer Ft/hektár a díj Az öntözőberendezések üzemeltetési költsége átlagosan 80-120 ezer Ft/hektár Az öntözési díj az öntözés teljes költségének 2-8%-a Az öntözés gazdaságossága függ az üzem méretétől, a terménytől, az alkalmazott technológiától és leginkább a termőhelyi adottságoktól Az öntözés költségének legjelentősebb része az öntözési infrastruktúra tőkeköltségének a kitermelése, és az intenzív művelésből fakadó magasabb anyag és energia költségek, ezek között összességében nem képvisel jelentős arányt a vízszolgáltatás költsége. Alapadatok: Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban Agrárgazdasági Kutató Intézet 2011 18

A FELSZÍNI VÍZPÓTLÁS SOKRÉTŰBBÉ TÉTELE A lekötés jelenleg az időszaki minimum készlet alapján történik. Javaslat: A Lekötési időszak kettéosztása Nyári, vízhiányos időszak elkülönítetten, Készlettel bővebben ellátott időszakban magasabb lekötési lehetőség Kedvezményes hozzáférés lehetőségének kiterjesztése a belvízvédekezési időszakon túl is, ha a szolgáltatónál többletköltséggel nem járó vízkivételre van lehetőség és a tápláló vízfolyásban van szabad készlet Lekötési jogosultság forgalmazhatósága egy vízpótló rendszeren és egy lekötési időszakon belül, a már lekötéssel rendelkezők között (hatósági jóváírással) Koordinálható a Digitális Vízikönyv és a VIZEK KÖFOP javaslattal 19

KIEMELÉSEK AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI ÉS JAVASLATAI KÖZÜL A vízvagyon fenntartható használatának biztosításához szükséges vízügyi alaptevékenységek Víziközművek Mezőgazdasági vízszolgáltatás Mezőgazdaság, környezeti költségek, diffúz tápanyagterhelés Saját vízkivételek Duzzasztás energiatermelési célból Települési csapadékvíz gazdálkodás 20

MEZŐGAZDASÁG, KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK (DIFFÚZ SZENNYEZÉSEK) A tápanyagbevitel csökkenésével a felszíni vizek terhelését tekintve érdemi (a vízminőség számszerűsíthető javulását eredményező) hatás nem volt elérhető Művelési ág/mód változtatást célzó önkéntes ÚMVP intézkedések hatása mérsékelt volt Ez összes P terhelés változásban csupán 1-6 %-ot jelent, Kevés a támogatásba bevitt terület a megvalósult támogatások többnyire nem olyan területekre koncentrálódtak, ahol azok hatékonyak lennének. Pl. az erózió védelmi célprogram támogatását fokozottan erózió érzékeny területen egyáltalán nem vették igénybe. A területi megoszlást tekintve a célprogramokba bevont területek 23%-ának nem volt számszerűsíthető hatása a terhelés csökkentére. Mérsékelt hatást nagyjából a támogatást kapott területek 55%-a ér el, míg jelentős hatást az összes terület 19%-a ér el. 21

JAVASLATOK: A KÖRNYEZETI KÖLTSÉG MEGTÉRÜLÉSE ÉRDEKÉSBEN Cél: a transzport folyamatok korlátozása Nem a felhasznált mennyiségek korlátozása, hanem a vizekbe jutásuk megakadályozása Alternatív eszközt a műtrágya termékdíj nem a problémát célozza és alkalmazkodással sem lehet mentesülni alóla Diffúz terhelés felelősségének egyértelműsítése a szennyező fizet elv alapján Vízterhelési díj a meg nem gátolt diffúz terhelés esetén Mentesség Ökológiai fókuszterületek és vízfolyásmenti vízvédelmi zónák megfelelő kialakítása esetén Vízvédelmi célú területlehatárolás hatósági költségeinek elengedése Belvíz elvezetés - differenciált árképzés az átlagköltség alapú helyett A területhasználó által kontrollálható vízbevezetés törvényi kötelezettségének beemelése az árképzésbe A korlátozott igénybevétel vagy az igénybe nem vétel lehetőségének biztosítása Az Vidékfejlesztési programokba a vízvédelemre fókuszáló feltételrendszer beépítése 22

KIEMELÉSEK AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI ÉS JAVASLATAI KÖZÜL A vízvagyon fenntartható használatának biztosításához szükséges vízügyi alaptevékenységek Víziközművek Mezőgazdasági vízszolgáltatás Mezőgazdaság, környezeti költségek, diffúz tápanyagterhelés Saját vízkivételek Duzzasztás energiatermelési célból Települési csapadékvíz gazdálkodás 23

SAJÁT VÍZKIVÉTELEK ELEMZÉSI EREDMÉNYEK A saját vízkivétel után vízkészlet járulékot kell fizetni, ez a pénzügyi és internalizált környezeti költségek számított fedezete. Ez az állam által nyújtott vízi alaptevékenység. Mivel az államnak a saját vízkivételek esetén csak felügyeleti és igazgatási költségei merülnek fel a járulék bevételekkel szemben így a költségek fedezete 2012-ben és 2013-ban is 6 szoros szintet mutat. A vízkészletjárulék önmagában nem nyújt megfelelő ösztönzőt a takarékosabb vízfelhasználásra. Túlhasznált készletek esetén nincs hatásos megoldás a használók között a hatékony készlet allokáció kialakítására. Azaz a készletköltségek azonosítása megoldott, de a megszüntetése problémás. 24

SAJÁT VÍZKIVÉTELEK - JAVASLATOK A korlátossá váló víztestekre komplett szabályozói programcsomag előkészítését javasoljuk, melynek minimális részei: A VKJ a nem korlátos készletek használatát / elosztását szabályozná. Választható utak szabályozási utak / víztest platform lehetősége Kötelező arányos csökkentés és a best practice -ek hozzáadott értékén alapuló pódíj. Ez nem egy jó megoldás, nem hatékony, konfliktusos és drága, de ösztönöz a másik megoldás választására. Esetleg ideiglenlesen, átmeneti jelleggel. A problémás víztest készlethasználói számára létrehozandó készletallokációs intézményrendszer A hatékony allokáció víztestre szabott platformjának mechanizmusa: Túlhasználat mértékét meghaladó arányos lekötési jog csökkentés Lekötési jogosultságok 5%-nak periódikus aukcióra bocsátása Lekötési jogosultságok használók közötti forgalmazhatósága, bejelentés kötelezettség mellett 25

KIEMELÉSEK AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI ÉS JAVASLATAI KÖZÜL A vízvagyon fenntartható használatának biztosításához szükséges vízügyi alaptevékenységek Víziközművek Mezőgazdasági vízszolgáltatás Mezőgazdaság, környezeti költségek, diffúz tápanyagterhelés Saját vízkivételek Duzzasztás energiatermelési célból Települési csapadékvíz gazdálkodás 26

KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS A DUZZASZTÁSRA ENERGETIKAI CÉLBÓL Jogszabályi alap a vízgazdálkodási törvény a közérdek mértékét meghaladó vízimunka, vízilétesítmény építése többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni. Ez a lehetőség vonatkozik a duzzasztásra, vízienergia-termelésre, a hajózási út fenntartására, általában a mederfenntartásra, egyéb vízgazdálkodási tevékenységre Az energiatermelési célú duzzasztások közvetlen közösségi ráfordításait meghaladják a termelőktől származó bevétele. A pénzügyi költségmegtérülés aránya 2012-ben 132%, 2013-ban 110% volt. Probléma, nincs egységes szabályozás, gyakorlat. A VIZIG-ek érdekérvényesítő képessége alacsony, eltérő gyakorlat Javaslat: A Vgtv-ben megfogalmazott lehetőségek kihasználására részletes szabályozás, nyilvántartás 27

KIEMELÉSEK AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI ÉS JAVASLATAI KÖZÜL A vízvagyon fenntartható használatának biztosításához szükséges vízügyi alaptevékenységek Víziközművek Mezőgazdasági vízszolgáltatás Mezőgazdaság, környezeti költségek, diffúz tápanyagterhelés Saját vízkivételek Duzzasztás energiatermelési célból Települési csapadékvíz gazdálkodás 28

A TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS KULCSKÉRDÉSEI A csapadékvíz-elvezetés, egyedi szennyvíz, egyedi vízellátás gazdátlan, finanszírozhatatlan, pénzügyileg értékelhetetlen, szervezetileg és jogilag is rendezetlen A települési csapadékvíz-gazdálkodás kötelező önkormányzati feladattá és közszolgáltatássá minősítése Lehet a víziközmű szolgáltatás része, de számviteli szétválasztással, önálló pénzügyi nyilvántartásokkal. A díjbevételek fedezetet kell, hogy nyújtsanak a csapadékvíz gyűjtés és kezelés költségeire. Díjfizetési kedvezmény vagy mentesség járjon abban az esetben, ha a tulajdonos megfelelő vízvisszatartási, beszivárogtatási megoldást alkalmaz. Javasolt az egyedi, decentralizált szennyvízkezelési megoldások kötelező közszolgáltatássá minősítése 29

FELADATOK PRIORITÁSA Ex-ante feltételek teljesítéséhez szükséges jogszabályok Mezőgazdasági vízszolgáltatás árazása VKJ díjszámítás átalakítása A diffúz terhelést okozó magatartásokra valós hatást gyakorló gazdasági intézkedések A készlethiányos helyzetek esetén kezelésének feltételes ütemterve Szükséges, de nincsenek még meg az alapjai Használó együttműködés esetén víztest szintű platformok elindításának jogszabályi lehetősége A koncepció alapján pilotok kijelölése A már lehatárolt közérdeken felüli használatok egységesített árképzése A pénzügyi költségmegtérülés és a környezeti költségmegtérüléshez szükséges kiindulófeltétel A közérdek körébe tartozó, az állam által nyújtott funkciók lehatárolása Elsősorban a vízpótló és a vízelvezető rendszerek esetében pro forma nem kötelező, de a hiánya miatt állandó probléma lesz a VKI által elvárt eszközök alkalmazása Elsősorban a hazai vízgazdálkodási céljainkhoz fontos A monitoring és informatikai rendszerek működéséhez kötendő megvalósítás Az információs feltételek megteremtése Az információs bázis működésbe lépésével összehangoltan elindítható pilot programok Pilotprogramok értékelése és jogszabályi felülvizsgálatok 30

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

A VÍZGAZDÁLKODÁS VGT SZEMLÉLETŰ ÖSSZEFÜGGÉS RENDSZERE A megújuló természeti folyamatokból az épített infrastruktúra formál erőforrást / hasznosítható készletet A vízvagyon használatának lehetőségét: a zöld és az épített infrastruktúra együttese adja Zöld infrastruktúra: A vízgyűjtő területhasználati arányai, mintázata és célszerű kisléptékű vízvisszatartó megoldások együttese Az épített infrastruktúra működtetésének sikeressége függ: Az infrastruktúra állapotától Az infrastruktúra-kapacitások és az igények megfeleltetésének képességétől Az infrastruktúra kitettségétől Az optimális működtetés kétirányú szabályozási képességet igényel Használói igények befolyásolása Az épített infrastruktúra kitettségét befolyásoló területi folyamatok (a zöld infrastruktúra által nyerhető hatások) Zöld infrastruktúra Épített infrastruktúra (Víz)használatok 32

A VKI-BAN FOGLALT FELHATALMAZÁSOK / LEHETŐSÉGEK Épített infrastruktúra Vízhasználatok Fenntartás finanszírozása, Kapacitás szabályozó árazás Zöld infrastruktúra Épített infrastruktúra Infrastruktúra megőrzés / módosítás - Erősen módosított besorolás szabályozása Felhatalmazás a diffúz terhelések csökkentésére lefolyás, beszivárgás kontroll Zöld infrastruktúra Vízhasználók Közvetve: Infrastruktúra kapacitás szabályozó árazása Különböző EU-s támogatások (KAP, KEHOP, LIFE) Zöld infrastruktúra hatása a lefolyásra Hely a hidromorfológiai javítások számára ÁKK kapcsolódás Zöld infrastruktúra Épített infrastruktúra Vízhasználatok Kapcsolat az ÁKK tervekhez 33