A Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Tervének Mellékletei

A Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Tervének Mellékletei 1. AZ ÉPÍTŐIPAR KÖRNYEZETÉNEK FŐBB ISMÉRVEI 3 1.1. Magyarország makrogazdasági mutatói 3 1.2. A K+F+I jellegzetességei és helyzete Magyarországon 7 1.2.1. A K+F+I és a versenyképesség viszonya 7 1.2.2. A versenyképességet meghatározó GDP és az azt befolyásoló tényezők 7 1.2.3. A K+F+I-t befolyásoló tényezők 9 1.3. A magyar építőipari termelés 12 1.3.1. Az építőipari termelés főbb trendjei Magyarországon 12 1.3.2. Az építőipari szakma által vázolt főbb problémacsoportok 15 1.4. A hazai építőipar speciális helyzete 16 2. STAKEHOLDEREK ELEMZÉSE 17 1. AZ ÉPÍTŐIPAR FEJLŐDÉSI TRENDJEI ÉS KIHÍVÁSAI EURÓPÁBAN 19 1.1. Az Európai Építésügyi Technológiai Platform 19 1.1.1. Küldetés 19 1.1.2. A platform szervezeti felépítése 20 1.1.3. Magas Szintű Csoport (13 ország részvételével) (High Level Group) 20 1.1.4. Támogató csoport (12 ország részvételével) (Support Group) 20 1.1.5. Tükör Csoport (Mirror Group) 21 1.1.6. Tanácsadó Csoportok (Advisory Groups) 21 1.1.7. Fókuszterületek 21 1.1.8. ECTP útmutató 9 főbb K+F+I prioritással 22 1.1.9. Kiadványok és tervezett eredmények 23 1.1.10. Nemzeti Technológiai Platformok (NTP) 23 2. A MAGYAR ÉPÍTÉSÜGYI TECHNOLÓGIAI PLATFORM JÖVŐKÉPE ÉS STRATÉGIÁJA 26 2.1. SWOT analízis 26 2.2. Kulcssiker tényezők 29

2.2.1. Általános célok/irányok 30 2.2.2. Műszaki paradigmaváltás 30 2.2.3. Értékmegőrzés és területi fejlesztés 31 2.3. Kérdőív kiértékelés 32 4.3.1. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőíve 34 4.3.2. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőívének számszerű kiértékelése 49 5. ILLUSZTRÁCIÓK A FÓKUSZTERÜLETEKHEZ 110 5.1. Építőanyagok fókuszterület (kerámia, kompozitok, cementalapú szerkezetek, természetes kövek, faszerkezetek) 110 5.2. Föld alatti építés fókuszterület 110 5.3. Életminőség fókuszterület 112 5.4. Városok és építmények fókuszterület 112 5.5. Hálózatok fókuszterület 114 5.6. Eljárások és infokommunikációs technológiák fókuszterület 115 5.7. Kulturális örökség fókuszterület 115 6. IRODALOMJEGYZÉK 116 2

1. Az építőipar környezetének főbb ismérvei 1.1. Magyarország makrogazdasági mutatói Sommásan fogalmazva: Magyarország a régió országaival megegyező trendet mutat a gazdasági állapotát jellemző főbb mutatók terén, bár mélyebbről indult és gyengébb eredményeket produkál a megvizsgált országok körében (1. ábra). Éves változás (%) 20 15 10 5 0-5 -10-15 -20 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 2005 2006 2007 2008 2009Q1 2009Q2 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 20 15 10 5 0-5 -10-15 -20 Éves változás (%) Végső fogyasztás Bruttó felhalmozás Nettó export GDP 1. ábra: A gazdasági növekedés és annak összetétele a régióban* * A második negyedéves adat előzetes becslés Forrás: MNB jelentés - 2009. augusztus A kelet-közép-európai régió kockázati megítélése az elmúlt hónapokban jelentősen javult. Továbbra is kockázatot jelent azonban a hektikusan alakuló globális kockázatvállalási hajlandóság, a regionális fertőzés veszélye, az egyes országok külső finanszírozási forrásokra való ráutaltsága, valamint a nemzetközi pénzügyi piacokon továbbra is jelen lévő bizonytalanság megléte. A magyar gazdaság főbb várható makrogazdasági mutatóit az 1. táblázat tartalmazza 3

1. táblázat: A magyar gazdaság főbb makrogazdasági mutatói 2008-2011. között 2008 2009 2010 2011 Tény Előrejelzés Infláció (éves átlag, fogyasztóiár-index) 6,1 4,5 4,1 2,1 Gazdasági növekedés Háztartások fogyasztási kiadása -0,5-8,3-2,7 3,4 Belföldi felhasználás 0,4-8,5-1,6 2,9 Export 4,8-14,5 2,6 8,6 Import 4,7-17,0 1,8 8,4 GDP 0,6-6,7-0,9 3,4 Külső egyensúly Folyó fizetési mérleg hiánya 8,4 2,9 3,2 2,6 Munkaerőpiac Versenyszféra bruttó átlagkereset 8,5 4,2 3,9 3,9 Lakossági reáljövedelem -2,1-4,3-1,3 2,3 Megjegyzés: Előző év azonos időszakához képest, százalékban. Forrás: MNB jelentés 2009. augusztus, Economist Inteligence Unit, Economist A GDP, a foglalkoztatottság és munkanélküliség, a bruttó átlagkeresetek alakulását a versenyszférában, valamint az infláció trendjeinek grafikus ábrázolását 1995-től az alábbi ábrák tartalmazzák. növekedési hozzájárulás (százalékpont) 12 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 1996.I.n.év 1996.III.n.év 1997.I.n.év 1997.III.n.év 1998.I.n.év 1998.III.n.év 1999.I.n.év 1999.III.n.év 2000.I.n.év 2000.III.n.év 2001.I.n.év 2001.III.n.év 2002.I.n.év 2002.III.n.év 2003.I.n.év 2003.III.n.év 2004.I.n.év 2004.III.n.év 2005.I.n.év 2005.III.n.év 2006.I.n.év 2006.III.n.év 2007.I.n.év 2007.III.n.év 2008.I.n.év 2008.III.n.év 2009.I.n.év 12 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 éves növekedés (%) Belföldi fogyasztás és beruházás Készletváltozás és hiba Nettó export GDP (jobb tengely) 2. ábra: A főbb felhasználási oldali tételek hozzájárulása a GDP változásához Forrás: MNB jelentés 2009. augusztus 4

4400 600 4200 500 ezer fő 4000 3800 400 300 ezer fő 3600 200 1995.I.n.év 1995.IV.n.év 1996.III.n.év 1997.II.n.év 1998.I.n.év 1998.IV.n.év 1999.III.n.év 2000.II.n.év 2001.I.n.év 2001.IV.n.év 2002.III.n.év 2003.II.n.év 2004.I.n.év 2004.IV.n.év 2005.III.n.év 2006.II.n.év 2007.I.n.év 2007.IV.n.év 2008.III.n.év 2009.II.n.év Foglalkoztatottak Munkanélküliek (jobb tengely) Aktívak Regisztrált munkanélküliek (jobb tengely) 3. ábra: A foglalkoztatottság és munkanélküliség a nemzetgazdaságban (szezonálisan igazított adatok) Forrás: MNB jelentés 2009. augusztus Éves növekedés (%) 16 14 12 10 8 6 4 2 16 14 12 10 8 6 4 2 Eltérés (százalékpont) 0 0-2 -2 2002.jan. 2002.máj. 2002.szept. 2003.jan. 2003.máj. 2003.szept. 2004.jan. 2004.máj. 2004.szept. 2005.jan. 2005.máj. 2005.szept. 2006.jan. 2006.máj. 2006.szept. 2007.jan. 2007.máj. 2007.szept. 2008.jan. 2008.máj. 2008.szept. 2009.jan. 2009.máj. Eltérés (jobb tengely) Teljes munkaidősök bruttó átlagkeresete Összes foglalkoztatott bruttó átlagkeresete 4. ábra: A bruttó átlagkeresetek alakulása a versenyszférában Forrás: MNB jelentés 2009. augusztus 5

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 % % 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2002.jan. 2002.júl. 2003.jan. 2003.júl. 2004.jan. 2004.júl. 2005.jan. 2005.júl. 2006.jan. 2006.júl. 2007.jan. 2007.júl. 2008.jan. 2008.júl. 2009.jan. 2009.júl. Fogyasztói árindex Maginfláció 5. ábra: Az infláció alakulása Forrás: MNB jelentés 2009. augusztus A szerényen teljesítő magyar gazdaság a 2008. októberi globális pénzügyi válság következtében megváltozott nemzetközi gazdasági környezet miatt, mély recesszióba került, amelyhez azonban gyorsan alkalmazkodott. A GDP visszaesését követően a belső kereslet a vártnál is nagyobb mértékben esett, így a kibocsátás csökkenése a külső egyensúly erőteljesebb javulása mellett zajlott. A 2008 közepe óta megfigyelt dezinflációs trend ugyanakkor megtört és emelkedni kezdett. Gazdasági elemzők körében egyetértés mutatkozik abban, hogy 2010 közepéig csak a gazdaság visszaesésének üteme lassulhat és csak a jövő év második felétől várható növekedés. Az infláció esetében az indirekt adók emelkedése miatt jóval az árstabilitás feletti index várható. (A forint/euro árfolyam erősödését ellentételezte az olajárak erőteljes emelkedése.) A globális befektetői hangulat az elmúlt időszakban változékonyan alakult, de összességében különösen a legutóbbi időben javult. Ehhez hozzájárult, hogy több nemzetgazdaságban a makrogazdasági adatok javultak, a tőzsdeindexek emelkedtek, az értékpapír-piaci implikált volatilitások csökkentek. Május óta a magyar gazdaság külső finanszírozásával kapcsolatos kockázatok is jelentősen mérséklődtek, amihez a nemzetközi hangulat mellett a kormányzati intézkedéscsomag és a reálgazdaság alkalmazkodás következtében jelentősen javuló külső egyensúly is hozzájárult. A bankszektorban folytatódott a hitelezési aktivitások mérséklődése. A vállalati szektor az output oldalon a készletek leépítésével és a beruházások elhalasztásával, míg input oldalon a bérezés és a foglalkoztatás visszafogásával reagált a kedvezőtlen piaci helyzetre. A lakosság részéről komoly kereslet visszafogás volt tapasztalható az elmúlt időszakban. A felvett hitelkamatok emelkedése, a növekvő árak, a romló hitelfelvételi kondíciók és lehetőségek, a csökkenő foglalkoztatás, a növekvő jövedelem bizonytalanság és a csökkenő reáljövedelem erőteljesen visszafogott keresletet eredményezett még a lakosság azon rétege részéről is, akiknek fogyasztása egyébként rugalmatlan. 6

A magyar gazdaság a külpiaci változásoknak erősen kitett, és mivel a nemzetközi előrejelzések szerint az európai konjunktúra csak lassan indul el, a hitelezés tartósan visszafogott maradhat, így Magyarországon is elhúzódó recesszióra számíthatunk. A költségvetés egyensúlyi kérdése központi kérdés marad az elkövetkező években is, ami a feszített kiadáscsökkentési tervek tarthatóságának kockázatát is hordozza. 1.2. A K+F+I jellegzetességei és helyzete Magyarországon 1.2.1. A K+F+I és a versenyképesség viszonya A kutatási és kísérleti fejlesztést a Frascati kézikönyv a következők szerint definiálja: kutatási és kísérleti fejlesztésen azt a rendszeresen végzett alkotó munkát értjük, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Az innováció az Oslo kézikönyv meghatározásában: új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) eljárás, vagy új marketing-, vagy szervezési-, vagy szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban. Ebben a megközelítésben a K+F az innovációs tevékenységek egyike. A közgazdászok egybehangzó véleménye szerint a versenyképességet leginkább meghatározó tényezők a K+F+I, valamint a gazdasági környezet vállalkozásbarát jellege. A magas szintű versenyképesség tehát nem létezik megfelelő színvonalú K+F+I tevékenység nélkül és fordítva a K+F+I tevékenység meghatározó befolyással van a versenyképesség színvonalára. Fontos megállapítás az is, hogy amikor versenyképességről beszélnek akkor nem illetőleg nem csak és elsősorban - egy vállalatról, hanem egy értékláncról, ágazatról, régióról vagy országok szövetségéről van szó. 1.2.2. A versenyképességet meghatározó GDP és az azt befolyásoló tényezők A versenyképesség mérésének egy aggregált mutatója az adott országban az egy főre eső GDP. Magyarországon az egy főre eső GDP 2008-ban 15.200 euro volt. (Az EU átlag adata 22.400 euro.). A 6. ábra a GDP egy főre eső mértékét mutatja az Európai Unió egyes országaiban, valamint az USAban, ill. Japánban. 7

180 160 140 120 100 % 80 60 40 20 0 USA Norvégia Hollandia Ausztria Svédország Dánia Nagy Britannia Németország Finnország Japán Franciaország Spanyolország Olaszország Eu 27 Görögország Cse hország Szlovákia Magyarország Lengyelország Románia Törökország 6. ábra: Az egy főre jutó GDP mértéke százalékban 2008-ban EU 27=100 Forrás: European Commission Eurostat 2008 A magyar egy főre jutó GDP, mint látható az EU-27 átlagának 62,9%-a, és az USA hasonló mutatójának 40,7%-a. A GDP alakulására döntő hatással van a népesség, ill. azon belül a foglalkoztatottak száma, a munkaidő a foglalkoztatottak által egy évben ledolgozott munkaidő-, valamint a munka termelékenysége az egy órára jutó GDP. A 7. ábra a magyar foglalkoztatási és munkanélküliségi rátát ábrázolja európai összehasonlításban 2008-ban. 90 80 70 60 % 50 40 Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta 30 20 10 0 Dánia Norvégia Hollandia Svédország Ausztria Nagy Britannia Finnország USA Japán Németország Csehország Eu 27 Franciaország Spanyolország Szlovákia Görögország Lengyelország Románia Olaszország Magyarország Törökország 7. ábra: A foglalkoztatási ráta és a munkanélküliségi ráta mértéke 2008-ban Forrás: European Commission Eurostat Magyarországon a foglalkoztatás terén alacsonyabb a munkaképes korú népesség lakosságon belüli aránya, mint az EU-ban és még inkább, mint az USA-ban, ami nyílván költségvetési forrásokat von el az állami kiadásokra (nyugdíj, egészségügy, szociális kiadások). A megoldás a probléma jellegéből adódóan a foglalkoztatottság növelése, a gazdaság kifehérítése (feketemunka). A további lehetőségek már összetettebb, távlati megközelítést igényelnek (népességnövekedés, migráció). 8

Az egy foglalkoztatott által ledolgozott munkaidő is erőteljesen befolyásolhatja a versenyképesség alakulását. A feltételes mód itt különösen indokolt, ha figyelembe vesszük, hogy addig, amíg sok fejlett országban (Japán, Kanada, USA) egy fő egy évben csaknem 1900 órát dolgozik addig Ausztriában, Franciaországban és Németországban csak 1600 órát. Magyarországon az éves munkaidő több mint 2000 óra. A látszólagos ellentmondásra a magyarázat a munka termelékenységében keresendő. Ausztriában és Franciaországban az egy óra alatti teljesítmény az 40 $-t is meghaladja, míg Magyarországon ez a szám csak 22 $. (Összehasonlításul Brazíliában, Oroszországban és Kínában ez a mutató 10 $.) 1.2.3. A K+F+I-t befolyásoló tényezők A modern növekedéselméletek az innovációt tekintik a nemzetgazdaságok teljesítményét magyarázó/meghatározó legfontosabb tényezőnek. Vegyük sorra milyen jellegzetességei, gondjai, sajátosságai vannak a magyar K+F+I tevékenységnek, jelenlegi helyzetének. 1.2.3.1. K+F teljesítés Gyakori észrevétel a magyarországi kutatók tevékenységével kapcsolatban annak elméleti jellege, azaz, hogy sokan alapkutatásra koncentrálnak. Az eredményeknél a publikáció a cél, és ott sokszor megállnak nem törekedve az eredmények gyakorlatba ültetésére, üzleti hasznosítására. Egy EU felmérés az üzleti szempontból sikeres nemzetközileg versenyképes kutatóhelyek számát tíz egynéhányra tette Magyarországon - ami a hazai kutatóhelyek fél százaléka. Látni kell azonban azt is, hogy az európai tudósok és a gazdaság teljesítménye sincs összhangban. Jelentős elmaradás tapasztalható több téren az Egyesült Államoktól, amint azt a 8. ábra szemlélteti. A konkrét számok talán esetenként vitathatók, de a jelenségre hangsúlyosan hívják fel a figyelmet. Felismerve a hiányosságokat a Lisszaboni program (EC 2000) az innovációk terjedésének a gyorsítását szorgalmazta és a tudásalapú (innovációkra alapozott) versenyképes gazdaság kiterjesztését állította középpontba. 8. ábra: Az EU és USA közötti időbeli távolságok években Forrás: Eurochambers 2005 Türei Sándor: Leszakad-e Európa végérvényesen az Egyesült Államoktól 9

1.2.3.2. Technikai transzfer Úgy tartják, hogy Magyarországon a tudomány és gyakorlat közötti szakadék mélyebb, mint az Unióban. A privatizált külföldi tulajdonba került volt magyar nagyvállalatok követik a trendeket. A magyar tulajdonban lévő kis és középvállalatokban azonban ritka a kutatás, még ritkább a kutatási eredmények vásárlása és így a K+F ráfordításaink az EU ilyen invesztíciói fele, harmada. A tudomány és ipar kapcsolata elmarad a kívánt intenzitástól, a regionális együttműködésnek, klaszterizációnak alig van jele. 1.2.3.3. K+F ráfordítás A fejlett országokban a GDP 3-5%-át költik kutatásra, Magyarországon 1% alatti ez az összeg. Kirívóan magas a kutatásra fordított beruházásokban az állami részarány. Nyilván szerepe van ebben a kis és középvállalatok tőkehiányának, a tőkepiac fejletlenségének. Az üzleti angyalok ritkák, a kockázati tőke nem a termelésbe, inkább a spekulációba fektet. A magas állami szerepvállalás sok esetben megkérdőjelezi a befektetett tőke hatékonyságát megkérdőjelezve az átláthatóságot. Egy tanulmány (Viszt idézett mű) arra mutat rá, hogy fontos lenne olyan üzleti konstrukciók kidolgozása Magyarországon, ami a bankokat is érdekeltté tenné egyes kockázatos, de nagy haszonnal kecsegtető befektetésben. Egy javaslat az innovációs járulék egy részének kockázati tőkealapba irányítását is megfontolandónak tartja. 9. ábra: A magyar lemaradást szemléltető néhány mutató Forrás: Papanek- Borsi- Tompa: A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről Külgazdaság 2007. 3-4 szám 1.2.3.4. Oktatás Egy adott országban a K+F aktivitás az oktatás színvonalával és jellemzőivel is összefügg. A PISA felméréssel szimbolizált oktatási színvonal és a K+F sikere (pl. szabadalmak száma) között Papanek- 10

Borsi-Tompa idézett tanulmánya közepes erősségű (0,56) korrelációt állapít meg, mégis az oktatásnak a nemzetgazdaságban játszott szerepe vitathatatlan. A 2004-es PISA (Programme for International Students Assessment, OECD, 2004) felmérés szerény magyarországi eredménye sokakat meglepett, mely az oktatás színvonalára, annak hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Lemaradásunk mutatkozik a tanulmányokkal eltöltött évek száma tekintetében is. Míg egy átlag diák 14-15 évet tölt iskolapadban Magyarországon, addig a fejlett országokban 16-18 évet. Az élethosszig tartó tanulás kevésbé jellemző Magyarországon és a nyelvtanulás fejlesztése terén is sok a teendő. A GDP-ből az oktatásra fordított kiadásaink a KSH adatai szerint elmaradnak a fejlett országokétól. (2000-ben 4,6 % volt. Az alsó és középfokú oktatásba egy főre 2000 $ jutott, a felsőfokú oktatásban ez az összeg 4-6000 $ volt. Ez alig fele a legtöbb fejlett országban kialakultnak.) Az oktatás Viszt idézett tanulmányában is éles kritikát kapott, de az észrevételek tartalma nagymértékben szóródott. 1.2.3.5. Vállalatvezetés színvonala Az a tény, hogy egyre többen végeznek külföldi egyetemeken, töltenek el hosszabb rövidebb időt külföldi cégeknél dolgozva, ill. itthon multinacionális vállalatoknál, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy azt gondoljuk, a tendencia javuló, bár konkrét felméréssel nem találkoztunk. Vitán felül áll, hogy a piaci rugalmasság, a gyors alkalmazkodóképesség, a hatékony marketing, a hatékony monitoring, az új módszerek (just in time, total quality managent stb.) alkalmazása segít a versenyképesség növelésben. A tanulás a vállalatok életében is folyamatos kell, hogy legyen. A piacvezetői pozíció is semmibe vész proaktív, újdonságokat kereső vállalatvezetés nélkül. A téma kapcsán meg kell említenünk az üzleti etika fontosságát és az üzletpolitikát is. Ez utóbbit abban az értelemben, hogy az visszahúzódó, stabilizáló, növekedést megcélzó-e. Különféle piaci szituációk, mind a termékek, mind a szolgáltatások esetében más és más megközelítést igényelnek, de az agresszív, támadó üzletpolitikára ritkán látunk példát. Érdekes és tanulságos eredmény a 2. táblában látható adatsor, mely szerint az innovációt bevezető vállalatok sorrendje a nagytól halad a közepes nagyságú vállalatokon keresztül a kis vállalatokig, és az ipar megelőzi a szolgáltatásban tevékenykedőket. A megállapítás mind az Európai Unióra, mind Magyarországra igaz. 2. táblázat: Az innovációt bevezető vállalatok aránya (%) Vállalatcsoport EU Magyarország Ipar Szolgáltatások Ipar Szolgáltatások Kisvállalatok 40 36 26 11 Középvállalatok 63 54 33 17 Nagyvállalatok 80 69 47 28 Összesen 47 44 29 12 Forrás: Community Innovation Survay, 3. Eurostat. 2003.és Innováció 1999-2001. KSH. 2003. E helyen kell megemlíteni azt az észrevételt is, hogy a magyar lakosság vállalkozói hajlandósága csekély - nem ideértve természetesen a kényszer vállalkozókat. 11

1.2.3.6. Gazdasági környezet, intézményrendszer Az innováció sokak szerint nem más, mint a tudás piacra vitele, kommercializálása. A verseny kibontakoztatása az állam feladata, melyet az üzleti környezet javításával ér el, kiegészülve az oktatással és a törvényesség biztosításával. Az innováció sikerét a gazdasági környezet alábbi tényezői jellemzik: információs technológiai fejlettség Internet, e-business elterjedtsége az ipar és az egyetem közötti kapcsolat az EU a vállalkozói egyetem koncepciót ajánlja a műszaki fejlesztés finanszírozásának fejlettsége magasan képzett külföldiek vonzása high tech aránya a GDP-ben agyelszívás jogi környezet támogatja a műszaki fejlesztést pl.: szellemi tulajdonjogok védelme kormányzat működésének átláthatósága, stabilitása vállalkozások etikai kérdésekkel való törődése korrupció közvetlen állami támogatással sokan nem értenek egyet, az alacsony hatékonyság, ill. a korrupciós veszély miatt bürokrácia ország kockázat A téma rövid áttekintése és főbb befolyásoló elemének áttekintésének lezárásaként két gondolat kívánkozik ide. Az egyik az, hogy a versenyképességet eredendően vállalati kategóriaként tárgyalták, de a globalizáció folytán ez egy nagyobb közösség kategóriájává vált (értéklánc, régió, nemzet, nemzetközösség). A másik észrevétel az, hogy az előrelépés feltétele a fejlődésnek az egyes tényezők közötti egyensúly megőrzése. Egy-egy elem egyoldalú fejlesztése nem hoz kielégítő eredményt. 1.3. A magyar építőipari termelés 1.3.1. Az építőipari termelés főbb trendjei Magyarországon Az építőipari termelés teljesítményét a KSH és az MNB adatai alapján vizsgáljuk. Az adatokat a 10.101010, a 11. és a 12. ábra tartalmazza. Az 10. ábra az építőipari termelés értékét összes építmény vonatkozásában, a 11. ábra az épület építmény bontást szemlélteti. Megjegyzendő, hogy az 11. ábra csak a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások adatait tartalmazza. Mint köztudott ez a kör a teljes építőipari termelés 1/3-át reprezentálja és így a 11. ábra összesített adatai ennyivel kisebbek az 10. ábra adatainál. Végül a 12. ábrán a termelés és rendelésállomány alakulását láthatjuk 2009 májusáig. 12

2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 10. ábra: Az építőipari termelés értéke összes építmény építése m HUF Forrás: KSH Megjegyzés: 2009 első negyedéves adat 900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Épületek összesen Építmények összesen 11. ábra: Az építőipari termelés értéke épület - építmény bontásban - 2000-2007. Forrás: KSH Az építőipar 2000 óta tartó lendületes fejlődése 2005/2006-ban először megtorpant, majd csökkenni kezdett. 2005-ben már visszaesés volt tapasztalható az új lakások építése terén, majd 2006-ban már az autópálya építés is kifulladóban volt. Az építőipari dinamika megtörése komoly következményekkel járt az építőipari vállalkozások számára. 13

éves növekedés (%) 150 120 90 60 30 0-30 -60-90 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 éves növekedés (%) 2004.jan. 2004.máj. 2004.szept. 2005.jan. 2005.máj. 2005.szept. 2006.jan. 2006.máj. 2006.szept. 2007.jan. 2007.máj. 2007.szept. 2008.jan. 2008.máj. 2008.szept. 2009.jan. 2009.máj. Építőipari termelés (jobb tengely) Épületek szerződésállomány Teljes szerződésállomány Egyéb építmény szerződésállomány 12. ábra: Az építőipari termelés és rendelésállomány alakulása 2004. május- 2009. május Forrás: MNB A Széchenyi Terv Otthonteremtési Támogatási rendszere 2000-től folyamatosan növelte az új lakások építését Magyarországon. 2002-ben az új kormány ugyan nem vonta vissza a lakásépítés támogatási rendszerét, de különböző megszorításokkal bizonytalanná tette a piacot. Ez először az új lakások építésének előrehozását eredményezte, mert akik a következő 2-5 évben tervezték új otthon építését vagy vásárlását, az egyre bizonytalanabbá váló kormányzati támogatási feltételek miatt előrehozták építésüket vagy vásárlásukat. Majd ez a lendület is kifulladt és 2004-ben már jelentkeztek a lakásépítés visszaesésének jelei. Ez akkor az építési statisztikákban még azért nem jelent meg, mert egy elkészült ingatlant csak a tényleges elkészülés után két évvel jelentenek be: a 2004-2005-ös megindult csökkenés mögött már a korábbi dinamika lefékeződése áll a megelőző két évben. 2006-ban a kormány egy sor olyan intézkedést hozott, amely az új lakások építésének csökkentését eredményezte. Ennek hatására 2006 nyarára már szinte teljesen befagyott az ingatlanpiac lakásszegmense és megindult a lakásépítéssel kapcsolatos építőipari tevékenység meredek csökkenése. Egy tanulmány szerint a korlátozások 2006-ban 36%-ban érintették a vállalkozókat, 37%-ban a lakosságot és 27%-ban az államot. 2007-ben a korlátozások fele már a vállalkozókat, 42%-a a lakosságot és csak 7%-a az államot, mely százalékos megoszlás 2008-ra is igaz volt. Az építőipar egészének dinamikájában ez még 2006-ban kevésbé volt érzékelhető, mert a lakásépítés meredeken csökkenő trendjét kiegyenlítette az autópálya építés még folytatódó teljesítménye. 2006 közepén azonban már látszott, hogy a kormány nem tudta megoldani az autópálya finanszírozás költségvetésen kívülre helyezését, ezért az autópálya építés lendülete is kifulladt. E kettő eredőjeként az építőipar teljesítése csökkent 2007-2008-ban. Ugyanakkor az Európai Uniós támogatásokból remélt infrastruktúrafejlesztések melyeknek jelentős építési vonzata van nem tudták kiegyenlíteni a fent vázolt belföldi tendenciákat. Az építőipari termelés csökkenése 2009-ben is folytatódott, azonban a második negyedévben a rendelésadatok a vártnál jóval kedvezőbben alakultak (12. ábra.). A kibocsátás visszaesése különösen az épület kivitelezési munkák esetében számottevő. A lakáspiac zsugorodásának ellentmondani látszik az a tény, hogy a használatbavételi engedélyek száma 2009 első félévében 16%-kal emelkedtek. Az egyéb információk azonban (ingatlanügyek ágazat készletadatai, megtakarítási, fogyasztási és jövedelmi adatok) arra utalnak, hogy az emelkedés igen jelentős részben olyan vállalkozói lakásépítkezésekhez köthető, melyeket végül nem értékesítettek. Összhangban az építőipari adatokkal, 14

az MNB tanulmány úgy véli, hogy a lakásberuházások már az év elején is csökkenhettek. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a lakástámogatási rendszer szigorítása miatt a lakásberuházások egy részét időben előrehozták. Ez azt is jelentheti, hogy a 2009 év hátralévő részében a visszaesés üteme gyorsulhat. Az EU-forrásokhoz köthető infrastrukturális beruházások terén pozitív elmozdulás történt. A KSH 2009. júniusi gyorstájékoztatója is hasonló következményeket von le az adatokból. Az építőipar ágazatain belül a növekedést az előző évi rendkívül alacsony bázis mellett néhány nagy értékű állami és önkormányzati beruházással folyó munka eredményének tudja be. Az építőipari termelés mintegy felét adó speciális szaképítési ágazat melynek zömét szerelési és szakipari munkák adják termelésének mérséklődése tovább folytatódott: júniusban 7,3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari termelői árak 2009 II. negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva 3,7%- kal emelkedtek a KSH adatai szerint. 1.3.2. Az építőipari szakma által vázolt főbb problémacsoportok 2008 második felében a gödörben lévő építőipart a válság újabb kihívások elé állította. Sok szakértő 2009 egyik legnagyobb vesztesének az építőipart tartja. A gondok közül kiemelik a pénzszűkét (tőkehiány, dráguló és csökkenő hitelfelvételi lehetőségek, lánctartozás), a recesszió kiváltotta csökkenő keresletet, valamint a feketemunkát. A jelzett problémakörök következtében a széttöredezett piacon a vállalkozásoknak egyes vélemények szerint 20-30%-a tönkre fog menni. Bár ez a piac tisztulásához is vezethet, folytatódhat a munkahelyek csökkenése. (Az elmúlt két évben mintegy 30.000 ember elvesztette állásást az építőipari szektorban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége a továbbiakban ÉVOSZ - szerint.) Az építőanyagok keresletének visszaesése a csődök mellett értelmetlen árversenyt eredményezhet. A kormány intézkedései részben kényszer szülte további korlátozások, részben a fellendülést elősegítő erőtlen rendeletekként jellemezhetők, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2009. februári gazdaságélénkítő csomagja hármas célt tűzött ki; vállalatok pénzhez juttatása és építőipar fellendítése munkahelyteremtés NFGM 2008 rendelet (egy évre is lerövidülhet az építési engedélyekhez szükséges eljárási idő) Építőipari Klaszterek Országos Tanácsának megalakulása Az építtető és a kivitelező által is hitelesnek tartott bizalmi kezet iktatna a szerződő felek közé az építőipar megmentésére kidolgozott országgyűlési határozati javaslat. Államilag támogatott lakástámogatás megszűnte (kamat, szociálpolitikai támogatás ún. szocpol.) Az építőipar helyzetének javítása érdekében az ágazaton belül konkrét javaslatok is megfogalmazódtak. Egyesek az iskolafejlesztéseket és az útfejlesztéseket szorgalmazzák, mások a bérlakás programot, megint mások az infrastrukturális beruházások mellett az energia hatékony lakás és az elöregedett önkormányzati bérlakások felújítása terén vár lépéseket. A panelprogram esetében 5%-ra történő ÁFA csökkentést, és a CO 2 kvóta eladásából befolyt összeg egy részének panelprogramba visszaforgatását szorgalmazzák a javaslattevők. A sokrétű kiútkeresés mellett abban konszenzus mutatkozik, hogy az EU források kihasználtságának felgyorsítása szükségszerű. Az építőipar növekedésének megindulását 2010-2012-re várják az elemzők. 15

1.4. A hazai építőipar speciális helyzete A 90-es évek előtti építőipart a Minisztérium által felügyelt több ezer fős nagyvállalatok, a fejlett országokhoz képest elmaradt építőanyag-ipar (+ hiánygazdálkodás ), a kivitelező cégek dominanciája jellemezte. A 70-es évek végén jelentkező technológia transzfer a 80-as évekre lelassult, a nagyvállalatok fejlesztési osztályai kiürültek, ill. megszűntek. Ugyanakkor az egyéni vállalkozások csírái megindultak először a vállalatokon belül (vállalati gmk., majd gmk, később a társasági törvényt követően Rt, Kft, és Bt. formában). Jó példa a tudás-intenzív vállalat alapítására a kas szigeteléstechnikai Rt., amely mérnöki társaságként 1987-ben alakult akkor még az ÉVM égisze alatt, de a Minisztériumot Az Építés Fejlődésért Alapítvány képviselte. A 80-as évek második felére megnőtt az anyaggyártó ipar joint-venture cégeinek száma, (például a BRAMAC Rt., Salgótarjáni Üveggyapot Rt.) amely gyárépítéseket és jelentős technológiai transzfert jelentett. A 90-es években a privatizáció és az új társasági formák kapcsán részben elindult a kivitelező építőipar nagyvállalatainak felaprózódása, beindultak a családi vállalkozások, melyek sokszor nevükben már viselték az alapítókat. Ezen vállalkozások jelentős része tovább tudta vinni a nagyvállalatoknál megszerzett gyakorlatot és sokszor az üzletkört is. Megjelent itt is a külföldi tulajdonosi réteg, de azért döntően a cégek még ma is hazai vezetőséggel rendelkeznek. Ezt a kört a nagyvállalatok privatizációja is erősítette, ugyanakkor a korábbi létszámuk jelentősen csökkent, mára jórészt marginálisakká váltak, míg néhány cég jelentős fejlődést mutatott. Az építőanyag ipar az elmúlt évben szinte teljesen nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkezett, és bár a tulajdonosok pontos helyzetéről csak becsléseink lehetnek, többségi magyar tulajdonban inkább csak a speciális termékgyártók maradtak (pl. nyílászáró szerkezetek). Sajnos a külföldi tulajdonos legtöbbször a kutatás-fejlesztés- innováció területét az anyaországban fejleszti, ami a hazai építőipari innováció fejlődését jelentősen gátolja, illetve jórészt észrevehetetlenné teszi. Az építőanyag ipar területén azonban egy igen jelentős technológia transzfer alakult ki, mely részint a külföldi tulajdonosú hazai gyártásban jelentkezik, illetve a külföldi gyártott anyagok és termékek erős hazai képviseletében. Megállapítható tehát, hogy jelenleg az építőipar innovatív megoldásai könnyen hozzáférhetőek, technikai-technológiai- jogi akadályai nincsenek a jó minőségű anyagok és termékek beszerzésének. Az építőipar felaprózódásából következően a korábbi nagyvállalati innovációs bázis lényegében teljesen megszűnt. A döntően kisvállalkozási keretben működő szervezetek időhorizontja az európai kutatások időigényes kereteihez nehezen tud alkalmazkodni, sokszor megjelenhet az érdeklődés időközbeni elvesztése, illetve az angolul munkanyelven tudó munkatárs kilépése is. A hazai pályázatokon a kivitelező kisvállalkozások döntően gép és eszközbeszerzéssel indultak, itt sokszor akadállyá vált a de minimis támogatások korlátja, valamint a pályázatok bonyolultsága és igen magas adminisztratív időráfordítás igénye, nem is említve a pályázatok környezetét körüllengő korrupciós híreket. Itt meg kell említeni a szektor magára maradottságát is, hiszen az ÉVM megszűnése óta maradékelven működő és kezelt építőipari kutatás fejlesztésére pályázatok nem születtek annak ellenére, hogy a szektor adóbefizetése igen magas. Az építőipar szervezettsége alacsony, a különböző érdekvédelmi szervezetek magányos farkasként részérdekekért szállnak csak időnként harcba, kevés sikerrel. 16

2. Stakeholderek elemzése (azonosításuk, hatalmi pozicionálásuk, SKT-vel szembeni érdekeltségük) 3. táblázat: Az építésügy stakeholderei stakeholder jellemzése hatalmi pozíció érdekeltség Országgyűlés Szakma állami irányítása (kormány, minisztérium) Önkormányzatok Testületek Önkormányzatok Építéshatóság Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal átfogó építésüggyel összefüggő törvények meghozása építésüggyel összefüggő kormány és miniszteri rendeletek kiadása erős erős semleges inkább segítő helyi szabályzás, helyi értékvédelem erős inkább gátló engedélyezések, ellenőrzések lefolytatása közepes inkább gátló műemlékvédelem közepes semleges Építésfelügyeletek építési folyamatok ellenőrzése erős inkább segítő Versenyhivatal verseny tisztaágának ellenőrzése erős inkább segítő Köztestületek: Magyar Építész Kamara Köztestületek: Magyar Mérnöki Kamara Szakmai érdekképviselet: ÉVOSZ Szakmai érdekképviselet: MIKK Szakmai érdekképviselet: ÉFÉDOSZSZ Szakmai szervezetek: ÉTE Szakmai civil szervezetek: MBESZ Szakmai civil szervezetek: MEÁSZ Szakmai civil szervezetek: MSZVSZ Tudományos műhelyek Akadémia Képzési műhelyek: Egyetemek Civil mozgalmak Zöldmozgalmak szakmagyakorlás irányítása, ellenőrzése gyenge inkább gátló szakmagyakorlás irányítása, ellenőrzése gyenge inkább gátló építési vállalkozók érdekképviselete közepes inkább segítő vállalkozók érdekképviselete közepes inkább segítő dolgozói érdekképviselet gyenge inkább segítő tudományos civil szervezet gyenge segítő Magyar Betonelemgyártók Szövetsége gyenge segítő Magyar Építőanyagipari Szövetség gyenge segítő Magyar Szerkezetépítő Vállalkozók Szövetsége Inkább csak az építészet művészi oldalával foglalkoznak felsőfokú szakképzés, kutatás, doktori iskolák önszerveződések, több esetben ad hoc esetre gyenge gyenge gyenge inkább erős segítő semleges inkább segítő inkább gátló MTÉP tagjai közreműködés az SKT megvalósításában gyenge segítő

4. táblázat: Az építésügy stakeholdereinek elhelyezkedése, erőssége és magatartása hatalmi pozíció S takeholderek elhelyez kedés e erős önkormányzati testületek országgyűlés építésfelügyeletek Versenyhivatal szakma állami irányítása zöld mozgalmak építéshatóságok ÉVOSZ közepes iparkamarák gyenge köztestületek: MÉK, MMK eg yetemek É TE s zaks zervezetek s zakmai c ivil s zervezetek Akadémia MÉ TP tag jai g átló s emleg es s eg ítő projekttel s z embeni mag atartás

1. Az építőipar fejlődési trendjei és kihívásai Európában Az ezredforduló közeledtével az Európai Unióban is megszaporodtak azok a kezdeményezések, melyek az építésügy stratégiáját már nem csak 3-5-10 évre, hanem nagyobb időhorizontban: 15-20, vagy akár 30 év távlatában kísérelték meg felvázolni. A Lisszaboni Stratégiai cél (2000), a megújított Lisszaboni Stratégiai cél (2005), a Barcelonai cél, a különböző nemzetközi megállapodások (Kyotói Egyezmény), a nemzetközi szakmai szervezetek (ENBRI, ECTP stb.) komoly kutatásokat folytattak az építésügy egészét és egyes területeit érintő főbb kihívásokról, feladatokról. A szerteágazó, sokrétű munkát nem feladata ennek a dolgozatnak ismertetni, azonban a fő gondolatmenetet érdemes áttekinteni mit tekintenek ma fő feladatnak az Európai Unióban az építésügy területén. 1.1. Az Európai Építésügyi Technológiai Platform Az Európai Építésügyi Technológiai Platform (European Construction Technology Platform ECTP) az építésügyi szektort mobilizáló kezdeményezés. Új kutatási- fejlesztési-innovációs stratégiákat hoz létre a szektor versenyképességének javítása és a társadalmi szükségletek kielégítése érdekében. Az ECTP egy ipar által vezérelt platform ipari elköteleződéssel és az összes ipari résztvevő hozzájárulásával. Közreműködik abban, hogy a GDP 3%-át a kutatásba fektessék (1/3 rész állami és 2/3 rész magántőke arányban). 1.1.1. Küldetés Az Európai Építésügyi Technológiai Platform a szektort egy magasabb teljesítményű és versenyképességű szintre helyezi. Ezt a legfőbb kihívások elemzésével éri el, amelyekkel a szektor szembesül a társadalom, fenntarthatóság és technológiai fejlesztés területén. Kutatási és innovációs stratégiákat alkot meg ezen kihívások legyőzése érdekében, mozgósítva a vezető képességeket, szakértelmet és tehetséget az iparterületen belül a következő évtizedekben, annak érdekében, hogy a társadalom igényeit ki tudja elégíteni. A 21. században megoldandó kulcsfeladatok a következők: Az építési folyamat iparosítása az építési költség lecsökkentése és a minőség javítása érdekében Biztonságos és egészséges munka- és lakókörülmények teremtése az európai polgárok számára A nemzeti és európai szabályozásban való részvétel az igazi közös piac létrehozása érdekében az építőipari termékek és szolgáltatások területén Az energia, anyag és más erőforrások használatának csökkentése az építkezésben és az épített környezetben Az európai építésügyi szektor versenyképességének javítása az USA és a kis költségű gazdaságok figyelembe vételével Az építőipari szektor innovatívvá és kutatásvezéreltté formálása Az akadálymentes épített környezet és közlekedési rendszer minőségének fejlesztéséhez való hozzájárulás, és az idősödő és csökkent képességű népesség szükségleteinek kielégítése Az építőipar fejlett tudásgazdasági szektorrá alakítása az ellátási lánc minden szintjén Integrált és fenntartható fejlődés, valamint karbantartás támogatása az európai városi és vidéki környezetben, a különböző felek konfliktusainak csökkentésével a kulturális örökségű ingatlanok területén Kulturális és építészeti örökségünk megőrzésének biztosítása a társadalom javára és a városaink gazdagítására

A kapcsolatok megerősítése az ellátó és beszerzési láncokon keresztül, legfőképpen az ügyfelekkel, polgárokkal és az építési termékek végfelhasználóival A fókusz eltolása a termékekről a társadalom szolgálata irányába 1.1.2. A platform szervezeti felépítése Három szinten folyik a platform tevékenysége: Minden európai ország együttesen Ország csoportokon belül Országokban külön-külön megvalósulva Ipari támogatást élvez az építési vállalatok, anyag és közmű szolgáltatatók, üzemeltetők stb. részéről, de bevonja a kutató szervezeteket, tervezőket, ügyfeleket stb. is a platform keretébe. Jelenleg 126 tagja van a platformnak: Ipar területéről: 25 nagyvállalat és 13 KKV (kis- és középvállalkozások) 35 kutató intézet 27 egyetem 26 egyesület Ügyfelek és felhasználók Hatóságok Az ECTP-t 2004. október 14-én, Maastrichtban indították el. A munka koordinátora az ECTP Támogató Csoport (Support Group). A szakterületi munka a Fókuszterületeken belül folyik, ahol a különböző tevékenységeket kezdeményezik. Szintén a platform része az ECTP Titkárság, amely a napi ügyeket intézi. Fontos része a platformnak a Magas Szintű Csoport (High Level Group), amely a legfontosabb döntésekhez ad fórumot. Ezen kívül Tanácsadói Csoportok (Advisory Groups) és Tükör Csoport (Mirror Group) segíti a platform munkáját. 1.1.3. Magas Szintű Csoport (13 ország részvételével) (High Level Group) Építő társaságok részéről: Bam, Besix, Bouygues, FCC, Dragados, Hochtief, NCC, Necso, Soletanche-Bachy, Taylor Woodrow, Vinci, Züblin. Szolgáltatók részéről: Consolis, Corus, EdF, Herrenknecht, Lafarge, Lohja Rudus, Saint- Gobain. Tervezők részéről: Arup, Arcadis, Egis, Ian Ritchie Üzemeltetők részéről: Autostrade, Banverket Kutatók részéről: BAM, CSTB, Czech Technical Univ, Salford Univ, TNO, Vilnius Univ., VTT, ZAG. Ügyfelek részéről: Danish Broadcasting Coop., Dutch Building Agency, GERG, Felhasználói szervezetek oldaláról: EDF, AGE, Eurocities Pénzügyi szervezetek oldaláról: European Investment Bank 1.1.4. Támogató csoport (12 ország részvételével) (Support Group) Építő társaságok területéről: Bouygues, Dragados, FCC, Hochtief, Necso, NCC, Soletanche Bachy, Vinci. Szolgáltatók részéről: Corus, EdF, Heidelberg, Saint-Gobain Tervezők oldaláról: Arup, Evata 20

Üzemeltetők vonatkozásában: Autostrade Kutatók oldaláról: BBRI, CSTB, FEHRL, SBi, Univ. Ljubljana, Univ. P. Marche Végfelhasználók, ügyfelek képviseletében: EDF, ASM, Deltaneth, Tekes (Erabuild) Európai Bizottság tekintetében: DG Research, DG Enterprise 1.1.5. Tükör Csoport (Mirror Group) Feladata a kapcsolat biztosítása az ECTP és a Tagállamok között. Tagjai: DG Research (EU) Tagállamok ECTP 1.1.6. Tanácsadó Csoportok (Advisory Groups) Feladatuk az ECTP dokumentumok és stratégiák revíziója és a tevékenységek elősegítése, annak érdekében, hogy az ECTP illeszkedjen a társadalmi igényekhez. Tagok: ügyfelek és felhasználói szervezetek, Eurocities, CEMR, EDF, BEUC, CECODHAS, UEPC, ICCF stb. A jelenleg működő Tanácsadó Csoportok a következők: Ügyfelek és felhasználók tanácsadói csoportja o Felhasználók és társaságok szempontjainak és szükségleteinek képviseletét biztosítja az ECTPben. o Közreműködik a Jövőkép 2030, Stratégiai Kutatási Terv (SKT), Prioritások és a Közös Európai Technológiai Kezdeményezések (JTI) és kutatási-innovációs útmutató megalkotásában az építésügyi szektorban a felhasználói és társasági szempontok képviseletével. o Az ügyfelek és felhasználók részvételének támogatása a Fókuszterületekben, ECTP kiadványokban, kutatási projektekben stb. o Jobb keret és hálózatépítés biztosítása a felhasználók és a társadalom és általában az építőipari szektor között. KKV-k tanácsadói csoportja o o o Valóban javítja az építőipari KKV-k és csoportjaik készenlétét az ECTP-ben való részvételre. Megerősíti az építőipari KKV-k és csoportjaik részvételét az európai kutatási és innovációs tevékenységekben (pl. ECTP, FP7, CIP, NTP-k és más európai és nemzeti kutatás-fejlesztési programok). A KKV-k és csoportjaik részvételének támogatása a Fókuszterületekben, ECTP kiadványokban, kutatási projektekben stb. 1.1.7. Fókuszterületek Városok és építmények (Cities and Buildings): NECSO, Saint-Gobain Föld alatti építés (Underground Construction): DRAGADOS, FCC Hálózatok (Networks): Autostrade, FEHRL 21

Kulturális örökség (Cultural Heritage): VINCI Univ.Ljubljana Életminőség (Quality of Life): Hochtief Soletanche-Bachy Építőanyagok (Materials): Heidelberg U.P Marche Eljárások és infokommunikációs technológiák (Processes & ICT): Bouygues, Arup 13. ábra: ECTP fókuszterületei Forrás: ECTP A 13. ábrán látható négy függőleges fókuszterület az ipar különböző szegmenseit képviseli, a három vízszintesen keresztben futó téma pedig segíti a különböző megközelítések integrációját és harmonizálását. A feladatuk többek között ajánlások írása, a Jövőkép 2030, a Stratégiai Kutatási Terv, a Prioritások és a Közös Európai Technológiai Kezdeményezések (JTI) megalkotásához való hozzájárulás. Főbb feladatok: Vitafórumok, workshopok stb. Jövőképek és stratégiák megalkotása a felsőbb csoportokkal összhangban Jelentés a Támogató Csoportnak A kiadványok elterjesztése Projektek ajánlása és Közös Európai Technológia Kezdeményezések (JTI) beindítása és támogatása. 1.1.8. ECTP útmutató 9 főbb K+F+I prioritással Technológiák mindenki számára egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezetekhez Föld alatti terek innovatív használata Új technológiák, koncepciók és csúcstechnológiás anyagok a hatékony és tiszta épületekhez Az épített környezet és a városok környezeti és ember okozta hatásának lecsökkentése Közlekedési és közmű hálózatok fenntartható üzemeltetése Egy élő kulturális örökség egy vonzó Európáért Biztonság és védelem javítása az építésügyi szektorban Új integrált eljárások az építésügyi szektorban Nagy hozzáadott értékű építőanyagok 22

1.1.9. Kiadványok és tervezett eredmények Vision 2030: Jövőkép az európai építésügyi szektorban vezető képviselők és a legfőbb érdekcsoportok által összeállítva és aláírva (2005. márc. 1.) Strategic Research Agenda (RSA): Stratégiai Kutatási Terv, mely körvonalazza a jövőkép elérésének módját, útmutató és stratégia segítségével (2005. nov. 22.) Rövid és középtávú K+F programokban és tervekben alkalmazandó részletes prioritások (FP7, Eranet, Eureka, nemzeti szintűek) Nagyobb ipari befektetés a technológiai kutatásba a barcelonai cél szerinti 2/3 arányú ipari finanszírozás elérésével, figyelembe véve a KKV-kat is Gyorsabban megtérülő kutatási befektetések elérése, különösen az FP7 keretében Kutatási cselekvési tervek a meglévő eszközökön keresztül, Közös Európai Technológiai Kezdeményezések és más mechanizmusok A technológiai kutatás akadályainak azonosítása és legyőzése Hozzájárulás az Európai Kutatási Területhez (European Research Area - ERA), beleértve a Tagállamok kutatási programjainak és projektjeinek az integrálását is Az új Tagállamok integrációjához való hozzájárulás a tudás és technológia megosztásával és közös kutatási és innovációs tevékenység kialakításával Ajánlások az EU-s és nemzeti szintű törvénykezéshez és szabályozáshoz, így ösztönözve a növekedést és a fejlődést 1.1.10. Nemzeti Technológiai Platformok (NTP) 1.1.10.1. Háttér Sok európai ország megalapította a Nemzeti Technológiai Platformját, meghatározva az épített környezet jövőbeli kívánalmait, az innovációnak és az ipar átalakulásának kihívását az építésügyi szektorban. Minden esetben az ipar képviselői vezetik ezeket a nemzeti platformokat a kormányzat jóváhagyásával. Sok közös elemet tartalmaznak, olyanokat, mint az összes ipari résztvevő bevonása és a technológiai, szabályozási és pénzügyi kihívások meghatározásának célja az ipar teljesítményének javítása érdekében a termelékenység és környezeti hatások tekintetében. Az NTP-k és az ECTP jelentési és megfelelően koordinált munkakapcsolatban vannak egymással. 1.1.10.2. Az NTP-k szerepe Minden ipari résztvevő bevonása (pl. KKV-k) A Tagállamok támogatása Párbeszéd a társadalmi szereplőkkel Hozzájárulás az ECTP dokumentumok létrehozásához és terjesztéséhez Hozzájárulás az Európai és Nemzeti Kutatási Programok kialakításához Az európai és nemzeti építésügyi kutatási projektek elősegítése Jelenleg 26 országban alakult meg Nemzeti Technológiai Platform. 23

5. táblázat: Nemzeti Technológiai Platformok megalakulása Sorszám Ország Megalakulás dátuma 1. Lengyelország 2004. április 26 2. Finnország 2004 nyara 3. Hollandia 2004. szeptember 4. Spanyolország 2004. október 4. 5. Szlovénia 2004. október 8. 6. Svédország 2004. december 7. 7. Dánia 2005. január 1. 8. Franciaország 2005. január 18. 9. Görögország 2005. február 5. 10. Németország 2005. április 12. 11. Egyesült Királyság 2005. június 30. 12. Horvátország 2005. október 13. 13. Norvégia 2006. január 17. 14. Belgium 2006. január 19. 15. Ausztria 2006. február 22. 16. Litvánia 2006. február 26. 17. Cseh Köztársaság 2006. április 19. 18. Svájc 2006. szeptember 20. 19. Ciprus 2006. október 18. 20. Olaszország 2006. október 31. 21. Törökország 2006. november 8. 22. Románia 2006. december 16. 23. Szlovákia 2007. március 30. 24. Izland 2007. augusztus 17. 25. Magyarország 2007. szeptember 26. 26. Portugália 2008. február 11. 1.1.10.3. Az NTP-k európai céljai Együttműködés az ECTP-vel, egy Európai Jövőkép 2030, egy Stratégiai Kutatási Terv és Kutatási és innovációs útmutatók kialakításában, az építésügyi szektorban a nemzeti szempontok bevonásával NTP-k hálózatának megalakítása egy európai szintű együttműködéshez, lehetőséget nyújtva a nemzeti résztvevők széles körének (ipar, nemzeti szervezetek, KKV-k és ügyfelek) a jó gyakorlatok, kutatási tervek és nemzeti célok egymástól való megtanulására Építéssel kapcsolatos kutatási prioritások ajánlása a Nemzeti Programhoz az NTP-k által támogatott ECTP prioritások figyelembe vételével Az építéssel kapcsolatos nemzeti szabályozások és eljárások feltérképezése és az innováció azon gátjainak azonosítása a szektorban, melyek európai szinten oldhatóak meg Innovációs eljárások ismeretének terjesztése a jó gyakorlatok nemzeti tapasztalatainak kicserélésével Kommunikációs kapcsolatok létrehozása más nemzeteken átívelő kutatási tevékenységek (pl. ERABUILD) és az ECTP között A nemzeti résztvevők részvételének támogatása az EurekaBuildben Keret biztosítása az EU tagállamokon keresztül az építésügyi kutatási infrastruktúrának jövőbeli hálózatépítéséhez 24

1.1.10.4. Az ECTP támogatása Az NTP-k elősegítik az ECTP munkáját a nemzeti környezetben, ösztönözve a szervezeteket a Fókuszterületekben való részvételre és információk terjesztésére a megfelelő nemzeti szervezetek felé, mint például a nemzeti építésügyi kutatás-fejlesztésért felelős testületeknek Az NTP-k aktív szerepet vállalnak a lehetséges új Fókuszterületek meghatározásában és támogatásában, amennyiben új prioritások merülnek fel. 25

2. A Magyar Építésügyi Technológiai Platform jövőképe és stratégiája 2.1. SWOT analízis Az ECTP stratégia anyagai részletes helyzetelemzést tartalmaznak a fókuszterületekről, ezeket ismertnek tételezzük fel és nincs is keret e helyen részletesebben ismertetni azokat. Az alábbiakban a magyar építőipar speciálisabb helyzetelemzését foglaljuk össze, melyeket a munkaértekezleteken és személyes interjúk során, valamint az ÉMI munkatársainak tapasztalataiból vonhatunk le, illetve melyeket a fókuszterületek küldtek meg részünkre. Elemzésünket ebben a fázisban vitaanyagnak is szánjuk és továbbiakban is várjuk a szíves észrevételeket. Erősségek Az építőipar egyik erőssége az egyre erősödő minőségi igény, hiszen a társadalom bizonyos területei (nemzetközi tőkebefektetések, pénzintézeti befektetések, zöldmezős beruházások, kereskedelmi láncok erős harca, az infrastruktúra igény, valamint a megjelenő lakóparkok és irodai ingatlanfejlesztések) európai színvonalú épített környezetet igényelnek. Hasonlóan az állami és önkormányzati megrendelések (jelentős EU támogatási háttérrel) egyre komolyabb elvárásokat jelentenek a szakma felé. Az igények kielégítésére ma már felkészült és erős szakma áll rendelkezésre. A fenti elvárásokat színvonalasan kielégítő épületek és műtárgyak mára már egyáltalán nem egyedi jellegűek, ha még nem is lehet sztenderdeknek tekinteni. Kialakult egy viszonylag magas színvonalú kisvállalkozói réteg, ahol családi jelleggel a szakmai tapasztalat és fogások jóval hatékonyabban érvényesülhetnek. Nem tekinthető véletlennek, hogy a nemzetközi szakmai versenyeken (pl. a Nemzetközi Tetőfedő Szövetség Világbajnokságain) fiataljaink igen jól szerepelnek, illetve a különböző nívódíjas épületek európai illetve világszínvonalú teljesítményt mutatnak. Az SKT munkaértekezleten is kiemelésre került az a tény, hogy az építőipari szakma számos képviselője jelentős elhivatottsággal, sokszor erőn felüli teljesítményekkel járul hozzá ezekhez a sikerekhez. Emeli a szakma felkészültségét az az elvárás is, hogy az átfutási idők nagyon lerövidültek, és az átadások legtöbbször jelentős társadalmi, gazdasági igényhez kötődnek, (iskolakezdés, karácsonyi szezon, országos vagy helyi választások, stb.), melyeket csak jó eszközökkel, megfelelő termékekkel és gépesítéssel, jórészt száraz technológiával lehet csak elérni. A technológiafejlődést erősíti az éles verseny is, ami sokszor kedvez a megbízható, jól teljesítő cégeknek. Már említettük, hogy az építőipar anyag- és termék-ellátása lényegében megoldott, melyet szakmailag is felkészült és igényes kereskedelmi hálózat is segít. A jó referenciák, az elkötelezett, tapasztalt és képzett szakember-gárda még mindig számos céget jellemez. Az SKT munkaértekezlet kiemelte az alkalmazkodási készséget, mint erősséget; és valóban, a 80-as évek építőiparához képest a változás számottevő és igen sok szempontból pozitív. A meglévő építési kultúra és műszaki háttér szintén értékes örökség. Kiemelhető a szereplők magas helyismerete, kapcsolatrendszere, mely megerősödve élte túl az átalakulás viszontagságait. A magyar építőipari szereplők kreatívak, a felsőfokú (mérnöki) szaktudás jelenlévő környezet. Az erősségek tehát a technológiai lehetőségek gazdagságában, a sikeres projektekben, jó példákban és jó gyakorlatban, a tudásbázisban és a humánerőforrásban, a nagyfokú alkalmazkodóképességben és a szakma szeretetéből fakadó elkötelezettségben összegezhetők. 26

SWOT analízis - 2009. 09.10. workshop Erősségek korlátlan lehetőségek a fejlődésben -sok tudás van -kreativitás -még létezik szaktudás a tevékenységek mérnöki szintjén (felsőfokú) -helyismeret (kapcsolatrendszer) -szakmai tapasztalat és hagyomány -alkalmazkodási képesség -vannak jó szakemberek és hozzáférhetőek az új lehetőségek -tudás és humánerőforrás -szakmai tapasztalat és alkalmazkodási képesség -meglévő építési kultúra és műszaki háttér -szakmaszeretet és elkötelezettség Lehetőségek munkatársak képzése: kézműves fizikai munkák -még van hova fejlődni -infrastrukturális fejlesztés -nemzetközi tudásorientált szemlélet átvétele -uniós pénzek -infokommunikációs rendszerek használata, projektkezelés szaktudás, cégek közötti kommunikáció -kihívások, amik érik az ipart -passzívház -technológia transzfer -uniós források felhasználása -technológiai átvételek és infrastrukturális megújulás -tulajdonosi háttér kihasználása Gyengeségek nem ismerjük a kivitelezési folyamatokat -technológiai elmaradottság -érdekeltség hiánya (személyi és céges), rövid távú szemlélet -szakmunkás képzés szinten nincs -cégek tőkehiánya, likviditás, fölöslegesen lekötött pénzek -IKT használatának hiánya -jogi és szabványi ismeret hiánya -nincs kapcsolat és kommunikáció a szakmák között, tervezők és kivitelezők között -érdekellentétek, belső harcok, motiváció hiánya -cégek innovációs és kutatási hajlandósága alacsony -építésvezetői és művezetői gárda alacsony színvonala -munka és technológiai fegyelem hiánya -korrupció -szakmai szervezetek nem működnek együtt -uniós pénzek nem megfelelő felhasználása -informatikának szolgálnia kéne a szakmát -túl sok építőipari szervezet létezik, szétaprózottság -koordinálatlanság, hatékony érdekképviselet hiánya -analfabétizmus Fenyegetések munkahelyek megszűnése, szűkülő kereslet -kiszolgáltatottság a pénzhatalmaknak -tőkehiány -bankok kedvezőtlen magatartása -közbeszerzés időigényes -piac szűkössége -jogi szabályozás hiányosságai és az abból fakadó problémák -nincs tőkeháttér és szabályozás a fenntartható fejlődéshez -hivatali bürokrácia -lakásépítés visszaszorulása -finanszírozási problémák -önálló döntéshozatal helyzetének vesztésre állása -korrupció -tudományosság és szakmai kompetencia felsőoktatás (nem lesz olyan oktató, aki nem az iskolapadban tanulta, hanem saját élményanyaggal rendelkezik, az kéne, hogy csak az oktathasson, aki látott már épületet, adminisztratív tudománymetria) 14. ábra: Swot analízis

Gyengeségek Talán nemcsak egy pesszimista hangulatnak tulajdonítható, hogy a gyengeségek megfogalmazása jóval karakterisztikusabb, mint az erősségeké. A jelentős változások közben a fejlesztésre fordított központi támogatás lényegében hiányzik, az intézményrendszerek megszűntek vagy működésük nem hatékony. Az SKT munkaértekezlet szakértői szerint még mindig nem ismerjük eléggé a munkafolyamatokat, tetten érhető a technológiai elmaradottság, az építésvezetői és művezetői gárda színvonala alacsony. A technológia- és munkafegyelem hiánya általános, az érdekeltségi rendszer hiányos és gyakran a rövid távú szemlélet az uralkodó. A cégekben gondot okoz a házon belüli érdekellentét, az esetleges belső harcok, valamint a motiváció hiánya. Jellemző az infokommunikációs eszközök használatának, valamint a jogi és szabványi ismereteknek a hiánya. Egyre gyakoribb a szó szerinti és a műszaki analfabetizmus. Európai összehasonlításban is túl sok az építőipari szervezet, ezek gyakran vállalkoznak tudásukat, kompetenciájukat és tőkehátterüket jóval meghaladó feladatokra. A cégek általában tőkehiányosak, amit csak növel a fölöslegesen lekötött, visszatartott pénzek és a körbetartozások anomáliája. A szakmai szervezetek nem működnek együtt, koordinálatlanság és a hatékony érdekképviselet hiánya jellemzi az építőipari szakmát. Ezt a szétaprózottság is segíti. Alacsony és elégtelen a kommunikáció szintje az egyes részszakmák között, és gyakran nagy az űr a tervezői és a kivitelezői elképzelések és gyakorlat között is. Megállapítható, hogy a cégek innovációs hajlandósága alacsony, nagyban arra támaszkodnak, amit a termékgyártók (ingyenesen, a nagyobb forgalom reményében) biztosítanak, gyakran a józan kritika nélkül. (Ez természetesen nem kritika a színvonalasat gyártó műszaki és alkalmazástechnikai együttműködéssel szemben) Az informatika nem szolgálja még megfelelően a folyamatokat. Megfogalmazódott az Európai Uniós pénzek felhasználásának nem megfelelő volta, valamint a széles körben tapasztalható korrupciós nyomás. Kiemelhető az a tény is, hogy míg az ECTP szakmai anyagai főleg a műszaki kihívásokkal foglalkoznak, a hazai környezet nehézségei sokkal inkább adminisztratív, kommunikációs, pénzügyi és társadalmi (pl. korrupció, rövid távú beruházás központú szemlélet, stb.) kérdéskörök körül forognak. Kiemelhető még az a tény is, hogy a technológia transzfer sokszor igen belterjes, (ami az egymással versengő vállalkozásokat tekintve részint érthető is), de végeredményében nagy minőségi és színvonalbeli különbségeket eredményez. Itt rá kell mutatnunk az ágazat sanyarú államigazgatási szerepére és sorsára, mely nemzetközi összehasonlításban is jelentősen szétaprózódott és igen komoly információs zsákutcával rendelkezik. Lehetőségek Az SKT munkaülés résztvevői is kiemelték az EU források felhasználásában rejlő igen jelentős lehetőségeket. Lehetőségként éli meg a szakma az új kihívásokat, mint az intelligens ház, az időprés és a fenntarthatósági követelmények. Nagy potenciál a nemzetközi tudásbázishoz való csatlakozás, mely a döntően nemzetközi tulajdonban lévő hazai globalizált anyag- és termékiparban jelentkezik legerősebben. Itt a tulajdonosi bázis jobb kihasználtsága jelentős tartalékot jelenthet. Az infrastruktúra-fejlesztés kihívásai továbbra is számottevőek maradnak, itt mind a csatornázás, mind a közutak, mind a vasút fejlesztések még igen nagy potenciált jelentenek, az energiahatékony épületek és a megújuló energiaforrások területe is jórészt kiaknázatlan. A technológia transzfernek és az infrastrukturális megújulásnak a továbbiakban is jelentős szerepet kell játszania.

Műszaki értelemben a lehetőségek nagyon nyitottak, itt a technológiatranszfer kap igen jelentős szerepet. Az új többfunkciós és kommunikatív építőanyagok, a vezérlés lehetőségeinek megnövekedése, a szatellit technikai és számos műszaki vívmány még jelentős kiaknázatlan lehetőségeket rejt. Az ECTP stratégia anyaga korunk kihívásaként említi többek között a 100 km-t is elérő alagút megvalósítását (a mai rekord 56 km!), a hídszerkezet fesztávjának további növelését (jelenleg ez 1400 m), és a mélyalapozás mélységi kiterjesztését (a rekord 120 m), de szó van 500-1000 km/óra közötti sebességet is elérő gyorsvasutakról is. Az épületmagasságban meghaladta a technika az 500 métert, de ez sem tekinthető felső határnak. Jó példaként említhetők a szélesebb tengerszorosok sikeres áthidalásának ( Csalagút, Malmö-Koppenhága: alagút+mesterséges sziget+híd) megoldásai, amelyek új, határon átnyúló és összekapcsolódó gazdasági környezetet is jelentenek. Az ipart érő innovációs kihívásokra válaszolni kell. Az infokommunikációs eszközök használata, a projektkezelés fejlesztése, a cégek közötti fejlettebb kommunikáció még számos lehetőséget rejt magában. Fenyegetések Talán természetes, hogy a válság kapcsán a fenyegetések területe jóval közelebb került a napi kézzelfogható problémakörhöz. A munkahelyek megszűnése és a szűkülő kereslet egyik fő területe világviszonylatban éppen az építőipar. A legnagyobb fenyegetést ami korábban inkább műszaki természetű elégtelen teljesítésből fakadó gond volt - a finanszírozás jelenti. A bankok kedvezőtlen magatartása csődöket és begyűrűző tartozási láncot okoznak egyre gyakrabban. Az önálló döntéshozatal helyzete vesztésre áll. Tőkehiány és kiszolgáltatottság a pénzhatalmaknak - ez jellemzi a szakma korábban erősebbnek tűnő képviselőit is. Mindez egy kézzel foghatóan szűkülő piacon jelentkezik. Különösen a lakásépítés és az építőanyag kereskedelem területén nagy a visszaesés. A jogi szabályozás hiányaiból számos probléma fakad, és növeli a kiszolgáltatottságot. Nincs tőkeháttér és kellően szigorú szabályozás a fenntartható fejlődéshez. A kedvezőtlen háttért növeli a hivatali bürokrácia, az engedélyezési eljárások lassúsága, átláthatatlansága. Kiemelt veszély a korrupció, mely általános problémává vált a minőség vonatkozásában is. A közbeszerzés időigényessége ellentétes a társadalmi és gazdasági elvárások sürgetésével, a késedelmet aztán sokszor a vállalkozókon kívánják bepótolni, ami szervezési nehézségeket és a silány munka kockázatát eredményezheti. A felsőoktatásban nagy veszélyt jelent, hogy a tudományosság és szakmai kompetencia jelenlegi szabályozási és oktatás finanszírozási rendszere olyan tendenciát erősít, melynek következtében lassan nem lesz olyan oktató, aki a gyakorlatban tanulta meg a szakmát, és aki saját tervezői, kivitelezői élmény- és tapasztalatanyaggal rendelkezik. Ezzel szemben a szakma igényeinek kielégítésére éppen olyan oktatókra lenne szükség, akik jelentős szakmai gyakorlattal rendelkeznek. 2.2. Kulcssiker tényezők Az elemzésből kiindulva a kulcssiker tényezők meghatározásának általános elve az, hogy az erősségeket tovább fejleszteni, a gyengeségeket megszüntetni vagy kontroll alá vonni, a lehetőségeket mind jobban kihasználni, a veszélyeket pedig elkerülni, azok forrásait, hatását csökkenteni szükségesek. A kulcssiker tényezők meghatározásánál figyelembe vettük az ECTP stratégiában is megfogalmazott társadalmi kihívásokat és a műszaki fejlődés által kínált lehetőségeket, valamint a SWOT analízisben is megfogalmazott hazai szorító körülményeket feloldó intézkedéséket. A tényezőket csak kulcsmondatokban ismertetjük, kifejtésük a következő ütemben történik. 29

2.2.1. Általános célok/irányok Az építőipar gazdasági hatásának hangsúlyozása Hatékony kutatói és lobby munka szükséges az építőipar húzóágazatának, anyagi jelentőségének, a munkaerő-piaci és foglalkoztatási hatásának és az életminőség kialakításában játszott szerepének kiemelésére. Olyan épített környezet kialakítása, amely elérhető és használható mindenki számára Egy demokratikus társadalomban az ember és a közösség olyan értékek, mely minden, különösen a hosszú távra kiható intézkedést meg kell határozzon, és ezen javaknak mindenki számára elérhetőnek kell lenni. Megfelelő, jól tervezett, energia-hatékony (energia-pozitív) otthon mindenki számára Az életminőség alapvető feltétele a biztonságos, fenntartható otthonteremtési rendszer, legyen az bérlakás vagy saját tulajdonban levő lakás. Megszólítható közösségek létrehozása a városi környezetben Az emberiség 80%-a városokban él, ezek helyi közösséggé kovácsolása minden műszaki és társadalmi eszközzel támogatandó. (lásd: Our town and cities: The Future - angol várospolitikai anyag) Online információ közvetítés az épített környezetről és szolgáltatásairól A polgárok bevonása a társadalmi célok megvalósításába elsősorban tájékoztatási feladat, a mai technikai háttér alkalmas ennek megfelelő hordozónak. 2.2.2. Műszaki paradigmaváltás Újraértékelt műszaki szolgáltatások (Revalueing Engineering) A CIB munkacsoportja évek óta foglalkozik a mérnöki munka újraértékelésével és értékteremtésének bővítésével. Teljesítmény alapú építés (Performance Based Building) A funkció igények helyes és nyitott meghatározása és az erre épülő irányelvek a CIB által koordinált EU projektben számos értékes eredményt értek el, ebben magyar részről az ÉMI is részt vett. Az elvek és módszerek teljesítmény alapú fejlesztése nagy lehetőségeket ígér. A klimatikus változás által kialakult fokozott kockázatok kezelése A klimatikus változás olyan mértékű és frekvenciájú környezeti hatásokat jelent, (árvizek, viharok extrém felmelegedés, stb.) amelyeknek való megfelelés a szabványosítás és a mai gyakorlat teljes újragondolását igényli. Integritás és komplexitás fokozása a specializálódott és szétaprózódott építési folyamatban A specializálódás részint a műszaki fejlődés velejárója, a kisvállalkozások jelentős szerepe pedig szintén elősegíti a fregmentációt. A folyamatok káros hatásainak ellensúlyozására a komplex szemlélet szükségességének hangsúlyozására és fokozott integritásra való törekvésre van szükség. 30

Tudásalapú munkaszervezés A szétaprózódott és egyre igényesebbé váló építési karbantartási - üzemeltetési folyamatokban új típusú szervezési tudásra van szükség. A csapatmunka és a kooperációs hajlandóság kiemelt feltétellé vált a sikeres projektek lebonyolításában. Emberközpontú és biztonságos építési terület A tradicionális építőipari munkakörnyezet egészségkárosító hatása és fokozott biztonsági kockázata miatt sem attraktív a fiatal munkaerő számára. A biztonságos és emberközpontú munkahelyi környezet vonzóvá teheti a szakmát szélesebb körben. Intelligens monitorozott és vezérelt épített környezet A beépített szenzorok és más ellenőrző rendszerek hallatlan fejlődését tapasztaljuk az elmúlt időben, az építőipar egyik legjelentősebb kihívása ezek befogadása és széria alkalmazása. Az intelligens vezérlés az épület használata során energiát, költséget takaríthat meg és növeli az élet minőségét Életciklus alapú tervezés bevezetése és terjesztése Az épített környezet hosszútávra meghatározó jellegű beavatkozást jelent, mind környezeti hatásaiban, mind költségeiben. Ennek a tervezési metodikában is meg kell jelennie. Új típusú építőanyagok és szerkezetek kidolgozása, tesztelése, jó gyakorlatban való bemutatása A nano- és biotechnológián alapuló, funkcióváltó és alkalmazkodó újszerű termékek és technológiák új szerkezetek és eljárások kialakítását teszi lehetővé pontosabban és költséghatékonyabban szolgálva a felhasználói igényeket. A demonstrációs projektekben ezek tesztelése és a gyakorlat finomítása folyik. Infokommunikációs eszközök alkalmazása minden szinten A digitális világ felé való nyitás megkerülhetetlen, a várható előnyök kimagaslóan hasznosíthatóak a minőség és a vevő-/felhasználóbarát építőipar kialakításában. 2.2.3. Értékmegőrzés és területi fejlesztés A kulturális örökségek felmérése és tervszerű, gazdaságilag is helytálló kezelése Az örökségvédelem fenntarthatóság és gazdasági háttér nélkül nem tud tartós sikereket elérni. A védelem alatt álló épületekről való információ helyénvalósága, a használhatóság és a használhatóvá alakítás a terület kiemelt kihívásai közé tartozik. Oktatás és ifjúságvédelem Az építés mindig a jövőre koncentrál, hiszen ők fogják azt használni. Az oktatás és ifjúságvédelem társadalmi hasznosságát felismerő közösségek jelentős nemzetközi versenyelőnyt is szerezhetnek. A turizmus és szabadidő szektor fokozott fejlesztésének gazdasági-társadalmi magalapozása Az új iparágnak is tekinthető szolgáltatási szektor versenyhelyzetben van, az épített környezet (kulturális örökség, infrastruktúra) minősége ennek a versenynek egyik legalapvetőbb feltétele. 31

Fenntartható felújítási elvek, módszerek és gyakorlat fejlesztése Az épített környezetnek 80%-a elkészült, ezek szinten-tartása és értéknövelő fejlesztése az építőipar egyre nagyobb részét fogja lekötni. Ehhez új típusú tervezés és diagnosztika szükséges és új jó gyakorlatot kell szerezni. Természetes, mesterséges és természeti értékek megőrzése és kihasználása: élővizek, barnamezős területek, nem használt vagy újrahasznosított közlekedési területek (kikötők, pályaudvarok) Felmérések azt mutatják, hogy az épített környezet 80%-a megépült. A maradék 20% lehetőséget a meglevő területek újszerű hasznosításával is lehet növelni. Föld alatti terek jobb kihasználása, a föld alatti élet emberi tényezőinek kezelése A föld alatti terek korlátlan lehetőséget jelentenek, kialakításuk azonban igen költséges, és számos ember húzódozik a folyamatos föld alatti élettől. Nyitottság új típusú hálózatok felé Hajlamosak vagyunk a világot változatlannak látni, holott az infrastruktúrában a változás hihetetlen gyors (mobil telefon, műhold technika, vezetékmentes internet, stb.) Mindezek környezeti építészetiépítőipari konzekvenciái felé nyitott rendszereket kell kialakítani. Zaj és rezgésártalom hatásainak kezelése A közlekedési és egyéb káros zajok és rezgések hatásainak csökkentése új típusú kihívásokat jelent, megoldásuk hatékony tervezést és új típusú szerkezetek alkalmazását igényli. Autonóm közösségek Energia, élelmiszer, oktatás, szabadidő, sport, közösség szempontjából részleges önellátásra is könnyen berendezkedő minta projektek szervezése, monitorozása és elterjesztése. Építőanyagok utóhasznosítása, energia visszanyerés, fenntartható vízgazdálkodás A környezetre gyakorolt káros hatások (por, hulladék zaj stb.) csökkentése az egész ágazat számára kulcsfontosságú feladat. Az újrahasznosításban levő lehetőségek jórészt kihasználatlanok, költséghatékony megoldásai igen keresettek. A vízgazdálkodásban a csapadék és szürke vizek utóhasznosítása hazánkban is egyre fontosabbá válik. A helyi és regionális megújuló energiatermelés költséghatékony fejlesztése Az energiahatékonysággal szeretnénk az épületek energia fogyasztását radikálisan csökkenteni, de a fennmaradó energiát is meg kell termelni, tárolni kell és mindezt a környezet legminimálisabb szennyezésével. Kiemelten támogatandóak a megújuló és a kapcsolt áramtermelés hatékonyabb rendszereinek kialakítását célzó fejlesztések. 2.3. Kérdőív kiértékelés A stratégiai kutatási terv készítése során egy kérdőíves felmérés történt annak érdekében, hogy a legfontosabbnak tartott témakörökben a stratégia kialakításánál a szakma véleményét is figyelembe lehessen venni. 32

A kérdőív szerkezete a válaszadóra vonatkozó adatok után öt kérdéscsoportra oszlott. A témacsoportok az alábbiak voltak: Társadalmi kihívások Érdekérvényesítés Folyamatok Paradigmák, és végül Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja A kérdőív módszertana az volt, hogy a jelzett öt kérdéscsoportba rendezett állításokat a) véleményezni kellett, azaz egy tízes skálán meg kellett határozni, hogy az mennyire helytálló. A skálán a 10-es érték azt jelentette, hogy az állítás a véleményező szerint teljes mértékben helytálló ill. b) meg kellett becsülni, hogy az adott állítás -e és ha igen milyen időhorizontban. A kérdőívek összeállítása és a felmérés lebonyolítása egy szociológus irányítása mellett történt. Tekintettel arra, hogy a kérdőív a MÉTP honlapon is elérhető, a válaszadások részben elektronikusan, részben manuálisan a stratégia kialakítása elősegítése érdekében szervezett workshop-ok keretében történtek és az elmondottak miatt csaknem bizonyos, hogy a válaszadók mindegyike az építőipar valamely területén tevékenykedik. A beérkezett 44 válaszadó munkahelyének típusát vizsgálva azt látjuk, hogy a felmérésben csaknem valamennyi típusú vállalkozás reprezentálva volt. Ugyanez a sokszínűség vonatkozik a tevékenységre adott válaszokra. A kitöltők munkahelyének profiljára a tervezés és az építőanyag-ipar dominanciája jellemző (78%), míg a válaszadók több mint 50%-a vezető beosztású volt. Az egyes témacsoportokon belüli kérdések megválaszolása mellett, arra is kerestük a választ, hogy az egyes kérdéskörök fontosságát, hogy ítélik meg az érintettek. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőívében szereplő témakörök fontosságának rangsorát a 15. sz. ábra tartalmazza. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőív témaköreinek fontossága Súlyozott átlag 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Társadalmi kihívások Érdekérvényesítés Folyamatok Paradigmák Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja 15. ábra: A Stratégiai Kutatási Terv kérdőíve témaköreinek fontossági sorrendi megítélése Megjegyzés: A fontosság szerinti sorrendbe rendezés 1-5 ig történt, tehát a legkisebb átlaggal szereplő témakört ítélik a legfontosabb problematikának a válaszadók. Egyik állítás bekövetkeztére vonatkozóan sem született olyan válasz, ami annak bekövetkeztét valószínűtlennek ítélte volna, tehát a vizsgált témakörök napirenden vannak, élők. Ugyanakkor meglepő volt, hogy a beérkezett vélemények szerint szinte valamennyi állítás bekövetkeztének csak hosszútávon van valószínűsége. 33

A válaszokat értékelve a következő jellegzetességeket emelhetjük ki: Társadalmi kihívások: a vélemények mindazon kérdésköröknél, ahol az anyagi szempontok meghatározó szerepet játszanak az állítás bekövetkeztét a megkérdezettek kevésbé tartották valószínűnek (kettős/szezonális lakóhely szerepe, épületek energia hatékony felújítása). Egy másik általánosítható észrevétel, hogy a szociális szempontokkal (idősödő társadalom, akadálymentesítés, nők és hátrányos helyzetűek) kapcsolatos igények érvényesítése az épített környezetben, ill. ennek valószínűsítése a reakciókban a vártnál kevésbé hangsúlyosan jelenik meg. Az érdekérvényesítés témakörben a kérdésekre kapott válaszoknál a kép sokkal egyértelműbb. Csaknem valamennyi állítás jelentőségét visszaigazolták a megkérdezettek (vállalkozó érdekeltség megítélése, árképzés átláthatósága, nemzeti érdekvédelem). A folyamatok kérdéskörben is általában igaznak vélték a megfogalmazott állításokat a válaszadók, kritizálva ezzel az intézményrendszert, a programalkotást, a szabványosítást, az engedélyezés és a tendereztetés folyamatát, tempóját, valamint a körbetartozás meglétét, súlyát. A kérdőív legalacsonyabb átlagát, azaz a legelmarasztalóbb kritikát az kapta, hogy az építőipari szereplők nem rendelkeznek az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel. Pozitívan ítéli meg ugyanakkor a szakma a rendelkezésre álló technológiát, anyagokat és rendszereket. A paradigmák témacsoportban felvetett problémák is egybeestek a megkérdezettek véleményével. Egyedül csak az építőipar kézműves jelleget megszüntető javaslat kapott alacsony támogatottságot, aminek viszont ellentmond a 39. kérdésre adott ellenkező értelmű vélemény (szétaprózott folyamatok helyett strukturált, értékvezérelt szervezés szükségessége). Az utolsó fenntarthatósági indikátorok kontrollja témakörben megfogalmazott állítások megítélése egyöntetűsítette azok fontosságát. Magas értékek születtek a válaszadás során. Az egész kérdőív legmagasabb értékét a Modern építőipar anyag, energia és víz felhasználásban takarékos és újrahasznosítható kell legyen állítás kapta: 8,8. A fejezet átlag magas támogatási értékek mellett visszafogott volt a szociális érzékenységgel foglalkozó három kérdéssel való azonosulás - 6-6,5 szociális esélyegyenlőség, szegregáció elleni küzdelem. Végezetül egy lista azokról a témákról, amelyek leginkább megosztották a szakmát a kapott válaszok alapján: 2020-ig a társadalomban a kettős/szezonális lakóhely aránya eléri a 20 %-ot (vagy lényeges szempont lesz). Az energia-, a víz-, és építőanyagok felhasználása radikálisan csökken a recycling és a megújuló energiaforrások valamint a tudatos vízhasznosítás következtében A nők és a hátrányos helyzetűek igényei meghatározókká válnak az épített környezetben A mai épületek csak magas színvonalú building management system-mel üzemeltethetők Az építőipar kézműves jellegét csökkenteni szükséges és át kell állni a nagyipari módszerekre Az egyes kérdésekre adott válaszokról készült részletes kimutatást a következő fejezetek tartalmazzák. 4.3.1. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőíve Kérem, hogy olvassa el az alábbi állításokat és véleményezze azokat! Egy tízes skálán határozza meg, hogy az állítást mennyire tartja helytállónak! A skálán a 10-es érték azt jelenti, hogy az állítás véleménye szerint teljes mértékben helytálló, az 1-es érték pedig azt, hogy egyáltalán nem helytálló. Kérem azt is határozza meg, hogy véleménye szerint az állításban foglaltak mikorra valósulnak meg Magyarországon! 34

Társadalmi kihívások 1. 2020-ig a társadalomban a kettős/szezonális lakóhely aránya eléri a 20 %-ot (vagy lényeges szempont lesz). Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 2. Napi, ill. heti szinten a csak részlegesen használt épületeknél jelentős erőforrás megtakarítás (energetikai, személyzet stb.) érhető el. Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 3. Az idősödő társadalomban az inaktivitás az épített környezetben is jelentős változást kell, hogy hozzon. Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 4. Az akadálymentesítés bevezetése, a szabályozás és megvalósítás oldaláról jelentősen felgyorsul. Az állítás helytálló Az állítás 35

1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 5. A klimatikus változások felgyorsítják az épületek energia hatékony felújítását, melynek következtében a fűtési igény jelentősen lecsökken. Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 6. A klimatikus változások kapcsán az épületek hűtési igénye előtérbe kerül Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 7. Az energia-, a víz-, és építőanyagok felhasználása radikálisan csökken a recycling és a megújuló energiaforrások valamint a tudatos vízhasznosítás következtében Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 8. A várható élettartam, a funkció és a megvalósítási költségek optimalizálásával a jelenlegihez képest racionálisabban alakulnak (csökkennek) Az állítás helytálló 36

Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 9. A fenntarthatósági kérdések - energia, víz - életciklusra vetítve vizsgálhatók. Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 10.. A nők és a hátrányos helyzetűek igényei meghatározókká válnak az épített környezetben Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül Érdekérvényesítés 11. Az egyéni és a kollektív érdekek összehangolása komoly szakértelmet, intézkedés sorozatot és kontrollt igényelnek Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 37

12. A vállalkozó döntően a haszna maximalizálásában érdekelt Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 13. A vállalkozó hosszú távú minőségi szolgáltatásban érdekelt Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 14. Az építőipari árképzés átláthatatlan, a verseny korlátozott Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 15. A minőség szándékos rontása, vagy a hanyag munkavégzés ellen való fellépés lényeges, melynek eszközrendszere még nem kidolgozott Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 38

16. A nemzeti érdekek a jelenleginél jóval határozottabban képviselendők Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül Folyamatok 17. Az építőipar intézményrendszere (minisztériumok, alapintézmények) nem megfelelő Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 18. A programalkotás támogatása leggyakrabban ötletszerű, támogatása kezdetleges Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 19. A tervezési munka színvonala még mindig alacsony, alulfizetett Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 39

4. 10 éven belül 20. A szabványok területe változó színvonalú, gyakran hiányos Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 21. Az engedélyezés lassú, bürokratikus Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 22. Az engedélyezés túlságosan szubjektív, gyakran korrupt Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 23. A tendereztetés általános színvonala megfelelő Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 40

4. 10 éven belül 24. A generál kivitelezés szakmai hiányosságai jelentős idő és költségtöbbletet eredményeznek Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 25. Alvállalkozói tevékenység csak ritkán veszi figyelembe a kapcsolódó szakmák igényeit Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 26. Nincsenek technológiailag megoldhatatlan problémák Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 27. Az anyagok és rendszerek rendelkezésre állása megfelelő Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 41

4. 10 éven belül 28. Az ágazat legnagyobb problémája a körbetartozás Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 29. Az építőipari szereplők ISO 9001-es biztosítási rendszere elegendő alapot ad a jó minőséghez Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 30. Sem a tervek, sem a kivitelezés folyamat közbeni minőségellenőrzése nem megoldott Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 31. Az üzemeltetők nem rendelkeznek megfelelő, műszaki és szakmai háttérrel Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 42

4. 10 éven belül 32. Az üzemeltetők nem kapnak megfelelő információt a se a kész szerkezetekről, sem a folyamatok szükségleteiről Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 33. A mai épületeket csak magas színvonalú building management system-mel üzemeltethetők Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül Paradigmák 34. Az építőiparnak a technológia központú szolgáltatás helyett a fogyasztói igények maximális kielégítésére kell fókuszálnia Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 35. Az építőipar át kell, hogy álljon az erőforrás intenzív működéséből a tudásközpontú működésre Az állítás helytálló 43

Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 36. Az építőipar át kell, hogy álljon a helyi megoldások regionális/globális megoldásokra Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 37. Az építőipar kézműves jellegét csökkenteni szükséges és át kell állni a nagyipari módszerekre Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 38. Az építőipar probléma fókuszú megközelítése helyett innovatív szemlélet szükséges Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 39. A szegregált és szétaprózott folyamatok helyett strukturált és értékvezérelt szervezés szükséges Az állítás helytálló 44

Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja 40. Az épített környezet zaj és rezgésterhelése túl nagy és kezeletlen Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 41. A káros anyag kibocsátás (CO 2, NO 3 ) jelentős csökkentést igényelnek Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 42. Az építőipar jelentősen felelős a VOC valamint a por/atkaszennyeződésekért Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 45

43. A modern építőipar anyag energia és víz felhasználásban takarékos és újrahasznosító kell, hogy legyen Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 44. A szociális esélyegyenlőség egyik legfontosabb terepe az épített környezet Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 45. Az épített környezetben a hátrányos rétegeket pozitív diszkriminációban kell részesíteni Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 46. A szegregáció elleni küzdelem a kedvező szociális mix létrehozása alapvető rendezőelv kell, hogy legyen Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 46

4. 10 éven belül 47. Az építőmunkák munka és biztonságvédelme kiemelten fontos. Erre költség keretet kell biztosítani Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 48. A helyesen megvalósított épített környezet a bűnmegelőzés egyik fontos eszköze Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 49. A kulturális örökség célja mellé eszközöket is kell rendelni Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 50. A városi hálózatok (közlekedés, gépészet stb.) fenntartható fejlesztése az élhető városok prioritása Az állítás helytálló Az állítás 1.- nem következik be 2. 2 éven belül 47

3. 5 éven belül 4. 10 éven belül 51. Végezetül arra kérném, hogy fontosságuk szerint állítsa sorrendbe a kérdőív témaköreit! Tehát 1-est adjon annak a témának, amelyet Ön a legfontosabbnak tart és 5-öst annak, amelyet a legkevésbé fontosnak tart! Társadalmi kihívások Érdekérvényesítés Folyamatok Paradigmák Fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrollja 48

4.3.2. A Stratégiai Kutatási Terv kérdőívének számszerű kiértékelése 44 kitöltés alapján (2009. nov. 3-ig) 4.3.2.1. Általános adatok 19% 16% 7% 12% Mikro- vagy kisvállalkozás Középvállalkozás Nagy-vagy multinacionális vállalat Nonprofit szervezet 46% Egyéb 16. ábra: A kitöltők munkahelyének típusa 30% 40% Kutatás-fejlesztési Termelési Pénzügyi/tanácsadói Egyéb 17% 13% 17. ábra: A kitöltők munkahelye tevékenység szerint 49

46% 3% 10% 3% Tervezés Kivitelezés Beruházás Építőanyag ipar 7% 31% Költségvetési szervönkormányzat Egyéb 18. ábra: A kitöltők munkahelyének profilja 30% 5% 2% 23% 26% Vállalatvezető vagy helyettes Műszaki vezető/felelős Kutató-fejlesztő munkatárs Értékesítési vagy marketing munkatárs Gazdasági munkatárs Oktató 5% 9% Egyéb 19. ábra: A kitöltők beosztása 50

4.3.2.2. Vélemények összegzése 2.1. Rövid szöveges összegzés a közösen kialakított véleményekről: 1. állítás: 2020-ig a társadalomban a kettős/szezonális lakóhely aránya eléri a 20%-ot (vagy lényeges szempont lesz). Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. 2. állítás: Napi, ill. heti szinten a csak részlegesen használt épületeknél jelentős erőforrás megtakarítás (energetikai, személyzet stb.) érhető el. Igaz is meg nem is, a vélemény megoszlik. 3. állítás: Az idősödő társadalomban az inaktivitás az épített környezetben is jelentős változást kell, hogy hozzon. Inkább igaz. 4. állítás: Az akadálymentesítés bevezetése a szabályozás és megvalósítás oldaláról jelentősen felgyorsul. Inkább igaz, de megoszlik a vélemény. 5. állítás: A klimatikus változások felgyorsítják az épületek energia-hatékony felújítását, melynek következtében a fűtési igény jelentősen lecsökken. Inkább igaz, de megoszló a vélemény. 51

6. állítás: A klimatikus változások kapcsán az épületek hűtési igénye előtérbe kerül. Inkább igaz. Inkább hosszú távú állítás. 7. állítás: Az energia-, a víz- és építőanyagok felhasználása radikálisan csökken a recycling és a megújuló energiaforrások, valamint a tudatos vízhasznosítás következtében. Igaz is meg nem is, a vélemény megoszlik. 8. állítás: A várható élettartam, a funkció és a megvalósítási költségek optimalizálásával a jelenlegihez képest racionálisabban alakulnak (csökkennek). Igaz is meg nem is (a vélemények megoszlanak). 9. állítás: A fenntarthatósági kérdések - energia, víz - életciklusra vetítve vizsgálhatók. Inkább igaz. 10. állítás: A nők és a hátrányos helyzetűek igényei meghatározókká válnak az épített környezetben. Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. 11. állítás: Az egyéni és a kollektív érdekek összehangolása komoly szakértelmet, intézkedés sorozatot és kontrollt igényelnek Igaz. 52

12. állítás: A vállalkozó döntően a haszna maximalizálásában érdekelt. Igaz. 13. állítás: A vállalkozó hosszú távú minőségi szolgáltatásban érdekelt. Inkább igaz. 14. állítás: Az építőipari árképzés átláthatatlan, a verseny korlátozott. Inkább igaz. 15. állítás: A minőség szándékos rontása vagy a hanyag munkavégzés ellen való fellépés lényeges, melynek eszközrendszere még nem kidolgozott. Igaz. 16. állítás: A nemzeti érdekek a jelenleginél jóval határozottabban képviselendők. Inkább igaz. 17. állítás: Az építőipar intézményrendszere (minisztériumok, alapintézmények) nem megfelelő. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 53

18. állítás: A programalkotás támogatása leggyakrabban ötletszerű, támogatása kezdetleges. Inkább igaz. 19. állítás: A tervezési munka színvonala még mindig alacsony, alulfizetett. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 20. állítás: A szabványok területe változó színvonalú, gyakran hiányos. Inkább igaz. 21. állítás: Az engedélyezés lassú, bürokratikus. Inkább igaz. Inkább hosszú távú állítás. 22. állítás: Az engedélyezés túlságosan szubjektív, gyakran korrupt. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Inkább hosszú távú állítás. 23. állítás: A tendereztetés általános színvonala megfelelő. Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. 54

24. állítás: A generál kivitelezés szakmai hiányosságai jelentős idő- és költségtöbbletet eredményeznek. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Inkább hosszú távú állítás. 25. állítás: Az alvállalkozói tevékenység csak ritkán veszi figyelembe a kapcsolódó szakmák igényeit. Inkább igaz. 26. állítás: Nincsenek technológiailag megoldhatatlan problémák. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 27. állítás: Az anyagok és rendszerek rendelkezésre állása megfelelő. Inkább igaz. 28. állítás: Az ágazat legnagyobb problémája a körbetartozás. Inkább igaz. 29. állítás: Az építőipari szereplők ISO 9001-es biztosítási rendszere elegendő alapot ad a jó minőséghez. Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. 55

30. állítás: Sem a tervek, sem a kivitelezés folyamat közbeni minőségellenőrzése nem megoldott. Inkább igaz. 31. állítás: Az üzemeltetők nem rendelkeznek megfelelő műszaki és szakmai háttérrel. Inkább igaz. 32. állítás: Az üzemeltetők nem kapnak megfelelő információt se a kész szerkezetekről, sem a folyamatok szükségleteiről. Inkább igaz. 33. állítás: A mai épületek csak magas színvonalú building management system-mel üzemeltethetők. Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. 34. állítás: Az építőiparnak a technológia központú szolgáltatás helyett a fogyasztói igények maximális kielégítésére kell fókuszálnia. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 35. állítás: Az építőipar át kell, hogy álljon az erőforrás intenzív működéséből a tudásközpontú működésre. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 56

36. állítás: Az építőipar át kell, hogy álljon a helyi megoldásokról a regionális/globális megoldásokra. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 37. állítás: Az építőipar kézműves jellegét csökkenteni szükséges és át kell állni a nagyipari módszerekre. Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. 38. állítás: Az építőipar probléma fókuszú megközelítése helyett innovatív szemlélet szükséges. Inkább igaz. 39. állítás: A szegregált és szétaprózódott folyamatok helyett strukturált és értékvezérelt szervezés szükséges. Igaz. 40. állítás: Az épített környezet zaj- és rezgésterhelése túl nagy és kezeletlen. Inkább igaz. 41. állítás: A káros anyag kibocsátás (CO 2, NO 3 ) jelentős csökkentést igényelnek. Igaz. 57

42. állítás: Az építőipar jelentősen felelős a VOC valamint a por/atkaszennyeződésekért. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 43. állítás: A modern építőipar anyag-, energia- és vízfelhasználásban takarékos és újrahasznosító kell, hogy legyen. Igaz. 44. állítás: A szociális esélyegyenlőség egyik legfontosabb terepe az épített környezet. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 45. állítás: Az épített környezetben a hátrányos rétegeket pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 46. állítás: A szegregáció elleni küzdelemben a kedvező szociális mix létrehozása alapvető rendezőelv kell, hogy legyen. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 47. állítás: Az építőmunkák munka- és biztonságvédelme kiemelten fontos. Erre költség keretet kell biztosítani. Igaz. 58

48. állítás: A helyesen megvalósított épített környezet a bűnmegelőzés egyik fontos eszköze. Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. 49. állítás: A kulturális örökség célja mellé eszközöket is kell rendelni. Igaz. 50. állítás: A városi hálózatok (közlekedés, gépészet stb.) fenntartható fejlesztése az élhető városok prioritása. Igaz. 59

4.3.2.3. Részletes kiértékelések: 1. állítás: 2020-ig a társadalomban a kettős/szezonális lakóhely aránya eléri a 20%-ot (vagy lényeges szempont lesz). Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 4,8. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 18,6% 16,3% 14,0% 9,3% 9,3% 4,7% 4,7% 4,7% 20. ábra: 1. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 Nem következik be 16,3% 2 éven belül 4,7% 5 éven belül 27,9% 10 éven belül 51,2% 21. ábra: 1. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 22,9 év 60

2. állítás: Napi, ill. heti szinten a csak részlegesen használt épületeknél jelentős erőforrás megtakarítás (energetikai, személyzet stb.) érhető el. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,7. 25,0% 2 23,3% 20,9% 15,0% 1 5,0% 4,7% 2,3% 14,0% 11,6% 4,7% 7,0% 2,3% 9,3% 22. ábra: 2. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz is meg nem is, a vélemény megoszlik. Az állítás... 1 2 3 4 5 Nem következik be 9,3% 2 éven belül 14,0% 5 éven belül 30,2% 10 éven belül 46,5% 23. ábra: 2. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 15,7 év 61

3. állítás: Az idősödő társadalomban az inaktivitás az épített környezetben is jelentős változást kell hozzon. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,5. 25,0% 20,9% 2 16,3% 16,3% 15,0% 1 9,3% 9,3% 11,6% 9,3% 5,0% 4,7% 2,3% 24. ábra: 3. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 Nem következik be 7,0% 2 éven belül 4,7% 5 éven belül 37,2% 10 éven belül 51,2% 25. ábra: 3. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 14,0 év 62

4. állítás: Az akadálymentesítés bevezetése a szabályozás és megvalósítás oldaláról jelentősen felgyorsul. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,1. 25,0% 2 20,9% 15,0% 1 7,0% 7,0% 14,0% 11,6% 7,0% 14,0% 7,0% 9,3% 5,0% 2,3% 26. ábra: 4. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de megoszlik a vélemény. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 Nem következik be 4,7% 2 éven belül 14,0% 5 éven belül 32,6% 10 éven belül 48,8% 27. ábra: 4. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 11,4 év 63

5. állítás: A klimatikus változások felgyorsítják az épületek energia-hatékony felújítását, melynek következtében a fűtési igény jelentősen lecsökken. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,1. 25,0% 2 20,9% 15,0% 1 5,0% 4,7% 7,0% 7,0% 14,0% 7,0% 11,6% 9,3% 7,0% 11,6% 28. ábra: 5. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de megoszló a vélemény. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 2,3% 2 éven belül 14,0% 5 éven belül 25,6% 10 éven belül 58,1% 29. ábra: 5. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 9,7 év 64

6. állítás: A klimatikus változások kapcsán az épületek hűtési igénye előtérbe kerül. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,9. 35,0% 3 30,2% 25,0% 2 18,6% 15,0% 1 5,0% 2,3% 4,7% 9,3% 9,3% 2,3% 7,0% 7,0% 9,3% 30. ábra: 6. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz Az állítás... 1 2 3 4 5 Nem következik be 2 éven belül 23,3% 5 éven belül 30,2% 10 éven belül 46,5% 31. ábra: 6. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 6,6 év Inkább hosszú távú állítás. 65

7. állítás: Az energia, a víz és az építőanyagok felhasználása radikálisan csökken a recycling és a megújuló energiaforrások, valamint a tudatos vízhasznosítás következtében. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,5. 3 25,0% 25,6% 2 15,0% 1 7,0% 16,3% 14,0% 11,6% 7,0% 9,3% 9,3% 5,0% 32. ábra: 7. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz is meg nem is, a vélemény megoszlik. Az állítás... 2 4 6 8 10 Nem következik be 8,3% 2 éven belül 5 éven belül 2,8% 10 éven belül 88,9% 33. ábra: 7. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 17,3 év 66

8. állítás: A várható élettartam, a funkció és a megvalósítási költségek optimalizálásával a jelenlegihez képest racionálisabban alakulnak (csökkennek). Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,8. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 18,6% 16,3% 14,0% 11,6% 7,0% 4,7% 4,7% 2,3% 2,3% 34. ábra: 8. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz is meg nem is (a vélemények megoszlanak). Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 8,8% 2 éven belül 11,8% 5 éven belül 10 éven belül 79,4% 35. ábra: 8. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 17,0 év 67

9. állítás: A fenntarthatósági kérdések - energia, víz - életciklusra vetítve vizsgálhatók. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,4. 25,0% 2 15,0% 16,3% 20,9% 18,6% 16,3% 1 5,0% 9,3% 7,0% 7,0% 4,7% 36. ábra: 9. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 3,2% 2 éven belül 32,3% 5 éven belül 10 éven belül 64,5% 37. ábra: 9. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 10,3 év 68

10. állítás: A nők és a hátrányos helyzetűek igényei meghatározókká válnak az épített környezetben. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,3. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 16,3% 14,0% 11,6% 9,3% 9,3% 9,3% 7,0% 2,3% 2,3% 38. ábra: 10. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 19,4% 2 éven belül 8,3% 5 éven belül 10 éven belül 72,2% 39. ábra: 10. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 26,8 év 69

11. állítás: Az egyéni és a kollektív érdekek összehangolása komoly szakértelmet, intézkedés sorozatot és kontrollt igényelnek. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,3. 5 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 46,5% 14,0% 14,0% 7,0% 7,0% 4,7% 4,7% 2,3% 40. ábra: 11. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 1 2 éven belül 16,7% 5 éven belül 10 éven belül 73,3% 41. ábra: 11. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 17,7 év 70

12. állítás: A vállalkozó döntően a haszna maximalizálásában érdekelt. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,2. 5 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 46,5% 18,6% 11,6% 7,0% 7,0% 4,7% 2,3% 2,3% 42. ábra: 12. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 Nem következik be 5,4% 2 éven belül 48,6% 5 éven belül 10 éven belül 45,9% 43. ábra: 12. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 11,0 év 71

13. állítás: A vállalkozó hosszú távú minőségi szolgáltatásban érdekelt. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,6. 25,0% 23,3% 2 15,0% 16,3% 18,6% 1 5,0% 2,3% 4,7% 2,3% 9,3% 9,3% 7,0% 7,0% 44. ábra: 13. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 12,9% 2 éven belül 16,1% 5 éven belül 10 éven belül 71,0% 45. ábra: 13. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 20,3 év 72

14. állítás: Az építőipari árképzés átláthatatlan, a verseny korlátozott. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,3. 3 27,9% 25,0% 2 18,6% 15,0% 1 5,0% 2,3% 4,7% 4,7% 7,0% 7,0% 7,0% 9,3% 11,6% 46. ábra: 14. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 Nem következik be 16,2% 2 éven belül 40,5% 5 éven belül 10 éven belül 43,2% 47. ábra: 14. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 21,4 év 73

15. állítás: A minőség szándékos rontása, vagy a hanyag munkavégzés ellen való fellépés lényeges, melynek eszközrendszere még nem kidolgozott. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,3. 5 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 44,2% 14,0% 16,3% 7,0% 4,7% 4,7% 4,7% 2,3% 2,3% 48. ábra: 15. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 2 éven belül 23,1% 5 éven belül 10 éven belül 76,9% 49. ábra: 15. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 8,2 év Hosszú távú. 74

16. állítás: A nemzeti érdekek a jelenleginél jóval határozottabban képviselendők. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,7. 5 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 44,2% 11,6% 11,6% 9,3% 7,0% 4,7% 4,7% 4,7% 2,3% 50. ábra: 16. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 Nem következik be 16,1% 2 éven belül 32,3% 5 éven belül 10 éven belül 51,6% 51. ábra: 16. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 21,9 év Hosszú távú. 75

17. állítás: Az építőipar intézményrendszere (minisztériumok, alapintézmények) nem megfelelő. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,0. 35,0% 32,6% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 2,3% 11,6% 2,3% 4,7% 11,6% 4,7% 9,3% 11,6% 9,3% 52. ábra: 17. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 15,2% 2 éven belül 21,2% 5 éven belül 10 éven belül 63,6% 53. ábra: 17. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 21,9 év Hosszú távú. 76

18. állítás: A programalkotás támogatása leggyakrabban ötletszerű, támogatása kezdetleges. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,9. 35,0% 3 30,2% 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 14,0% 14,0% 14,0% 9,3% 7,0% 4,7% 4,7% 2,3% 54. ábra: 18. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 Nem következik be 12,5% 2 éven belül 31,3% 5 éven belül 10 éven belül 56,3% 55. ábra: 18. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 18,8 év Hosszú távú. 77

19. állítás: A tervezési munka színvonala még mindig alacsony, alulfizetett. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,0. 25,0% 2 18,6% 20,9% 15,0% 1 9,3% 7,0% 11,6% 7,0% 11,6% 9,3% 5,0% 2,3% 2,3% 56. ábra: 19. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 15,2% 2 éven belül 27,3% 5 éven belül 10 éven belül 57,6% 57. ábra: 19. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 21,5 év Hosszú távú. 78

20. állítás: A szabványok területe változó színvonalú, gyakran hiányos. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,5. 3 25,0% 25,6% 2 15,0% 1 5,0% 16,3% 16,3% 14,0% 9,3% 7,0% 4,7% 4,7% 2,3% 58. ábra: 20. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 9,4% 2 éven belül 21,9% 5 éven belül 10 éven belül 68,8% 59. ábra: 20. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 16,7 év Hosszú távú. 79

21. állítás: Az engedélyezés lassú, bürokratikus. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,6. 3 27,9% 25,0% 2 15,0% 1 7,0% 11,6% 11,6% 9,3% 14,0% 16,3% 5,0% 2,3% 60. ábra: 21. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 2 éven belül 24,2% 5 éven belül 10 éven belül 75,8% 61. ábra: 21. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 8,1 év Inkább hosszú távú. 80

22. állítás: Az engedélyezés túlságosan szubjektív, gyakran korrupt. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,7. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 14,0% 14,0% 11,6% 11,6% 7,0% 7,0% 7,0% 4,7% 4,7% 62. ábra: 22. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 2 éven belül 18,8% 5 éven belül 10 éven belül 81,3% 63. ábra: 22. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 8,5 év Inkább hosszú távú. 81

23. állítás: A tendereztetés általános színvonala megfelelő. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 4,2. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 18,6% 16,3% 16,3% 14,0% 7,0% 4,7% 2,3% 2,3% 64. ábra: 23. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 6,3% 2 éven belül 21,9% 5 éven belül 10 éven belül 71,9% 65. ábra: 23. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 13,9 év Hosszú távú. 82

24. állítás: A generál kivitelezés szakmai hiányosságai jelentős idő- és eredményeznek. költségtöbbletet Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,5. 25,0% 23,3% 20,9% 2 15,0% 14,0% 16,3% 1 5,0% 4,7% 4,7% 7,0% 9,3% 66. ábra: 24. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 2 éven belül 35,3% 5 éven belül 10 éven belül 64,7% 67. ábra: 24. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 7,2 év Inkább hosszú távú. 83

25. állítás: Az alvállalkozói tevékenység csak ritkán veszi figyelembe a kapcsolódó szakmák igényeit. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,7. 35,0% 32,6% 3 25,0% 2 15,0% 1 7,0% 9,3% 14,0% 9,3% 9,3% 11,6% 5,0% 2,3% 2,3% 2,3% 68. ábra: 25. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 5,6% 2 éven belül 33,3% 5 éven belül 10 éven belül 61,1% 69. ábra: 25. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 12,3 év Hosszú távú. 84

26. állítás: Nincsenek technológiailag megoldhatatlan problémák. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,5. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 16,3% 14,0% 14,0% 9,3% 9,3% 7,0% 7,0% 2,3% 2,3% 70. ábra: 26. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 8,8% 2 éven belül 23,5% 5 éven belül 10 éven belül 67,6% 71. ábra: 26. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 16,1 év Hosszú távú. 85

27. állítás: Az anyagok és rendszerek rendelkezésre állása megfelelő. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,1. 25,0% 23,3% 2 18,6% 16,3% 15,0% 1 5,0% 7,0% 4,7% 9,3% 9,3% 11,6% 72. ábra: 27. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 6,1% 2 éven belül 33,3% 5 éven belül 10 éven belül 60,6% 73. ábra: 27. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 12,8 év Hosszú távú. 86

28. állítás: Az ágazat legnagyobb problémája a körbetartozás. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,7. 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 2,3% 39,5% 14,0% 11,6% 4,7% 4,7% 9,3% 7,0% 7,0% 74. ábra: 28. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 11,8% 2 éven belül 20,6% 5 éven belül 10 éven belül 67,6% 75. ábra: 28. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 18,9 év Hosszú távú. 87

29. állítás: Az építőipari szereplők ISO 9001-es biztosítási rendszere elegendő alapot ad a jó minőséghez. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 3,8. 25,0% 23,3% 2 15,0% 16,3% 14,0% 1 9,3% 9,3% 9,3% 9,3% 5,0% 4,7% 4,7% 76. ábra: 29. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább nem igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 2 2 éven belül 2 5 éven belül 10 éven belül 6 77. ábra: 29. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 26,4 év Hosszú távú. 88

30. állítás: Sem a tervek, sem a kivitelezés folyamat közbeni minőségellenőrzése nem megoldott. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,0. 25,0% 20,9% 2 18,6% 16,3% 15,0% 1 11,6% 9,3% 11,6% 9,3% 5,0% 2,3% 78. ábra: 30. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 9,4% 2 éven belül 18,8% 5 éven belül 10 éven belül 71,9% 79. ábra: 30. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 16,9 év Hosszú távú. 89

31. állítás: Az üzemeltetők nem rendelkeznek megfelelő műszaki és szakmai háttérrel. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,8. 25,0% 20,9% 20,9% 2 16,3% 15,0% 1 9,3% 9,3% 11,6% 9,3% 5,0% 2,3% 80. ábra: 31. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 2,9% 2 éven belül 20,6% 5 éven belül 10 éven belül 76,5% 81. ábra: 31. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 11,0 év Hosszú távú. 90

32. állítás: Az üzemeltetők nem kapnak megfelelő információt a se a kész szerkezetekről, sem a folyamatok szükségleteiről. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,4. 25,0% 2 18,6% 20,9% 15,0% 14,0% 14,0% 11,6% 1 9,3% 5,0% 2,3% 2,3% 2,3% 4,7% 82. ábra: 32. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 10,3% 2 éven belül 27,6% 5 éven belül 10 éven belül 62,1% 83. ábra: 32. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 17,1 év Hosszú távú. 91

33. állítás: A mai épületek csak magas színvonalú building management system-mel üzemeltethetők. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,8 év. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 18,6% 14,0% 11,6% 9,3% 9,3% 7,0% 4,7% 4,7% 2,3% 84. ábra: 33. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 9,7% 2 éven belül 16,1% 5 éven belül 10 éven belül 74,2% 85. ábra: 33. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 17,4 év Hosszú távú. 92

34. állítás: Az építőiparnak a technológia központú szolgáltatás helyett a fogyasztói igények maximális kielégítésére kell fókuszálnia. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,1. 25,0% 23,3% 2 15,0% 18,6% 14,0% 16,3% 1 5,0% 9,3% 7,0% 4,7% 4,7% 2,3% 86. ábra: 34. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 7,7% 2 éven belül 7,7% 5 éven belül 10 éven belül 84,6% 87. ábra: 34. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 16,3 év Hosszú távú. 93

35. állítás: Az építőipar át kell, hogy álljon az erőforrás intenzív működéséből a tudásközpontú működésre. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,7. 3 25,0% 2 20,9% 18,6% 25,6% 15,0% 14,0% 1 5,0% 7,0% 7,0% 4,7% 2,3% 88. ábra: 35. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 5,7% 2 éven belül 11,4% 5 éven belül 10 éven belül 82,9% 89. ábra: 35. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 14,2 év Hosszú távú. 94

36. állítás: Az építőipar át kell, hogy álljon a helyi megoldásokról a regionális/globális megoldásokra. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,7. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 18,6% 16,3% 14,0% 11,6% 7,0% 7,0% 4,7% 2,3% 90. ábra: 36. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 8,3% 2 éven belül 22,2% 5 éven belül 10 éven belül 69,4% 91. ábra: 36. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 15,7 év Hosszú távú. 95

37. állítás: Az építőipar kézműves jellegét csökkenteni szükséges és át kell állni a nagyipari módszerekre. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 5,2. 25,0% 20,9% 2 16,3% 16,3% 15,0% 11,6% 11,6% 1 9,3% 5,0% 2,3% 2,3% 4,7% 4,7% 92. ábra: 37. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz is meg nem is, a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 22,2% 2 éven belül 16,7% 5 éven belül 10 éven belül 61,1% 93. ábra: 37. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 28,7 év Hosszú távú. 96

38. állítás: Az építőipar probléma fókuszú megközelítése helyett innovatív szemlélet szükséges. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,8. 3 27,9% 25,0% 2 15,0% 11,6% 18,6% 14,0% 16,3% 1 5,0% 7,0% 2,3% 2,3% 94. ábra: 38. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 10,3% 2 éven belül 6,9% 5 éven belül 10 éven belül 82,8% 95. ábra: 38. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 18,8 év Hosszú távú. 97

39. állítás: A szegregált és szétaprózódott folyamatok helyett strukturált és értékvezérelt szervezés szükséges. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,1. 4 35,0% 34,9% 3 25,0% 25,6% 2 15,0% 1 9,3% 14,0% 5,0% 2,3% 4,7% 2,3% 4,7% 2,3% 96. ábra: 39. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 14,7% 2 éven belül 14,7% 5 éven belül 10 éven belül 70,6% 97. ábra: 39. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 22,1 év Hosszú távú. 98

40. állítás: Az épített környezet zaj- és rezgésterhelése túl nagy és kezeletlen. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 7,6. 3 25,0% 25,6% 23,3% 2 15,0% 14,0% 11,6% 11,6% 1 5,0% 7,0% 2,3% 2,3% 2,3% 98. ábra: 40. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 3,0% 2 éven belül 21,2% 5 éven belül 10 éven belül 75,8% 99. ábra: 40. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 11,0 Hosszú távú. 99

41. állítás: A káros anyag kibocsátás (CO 2, NO 3 ) jelentős csökkentést igényelnek. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,6. 6 5 51,2% 4 3 2 1 23,3% 11,6% 2,3% 2,3% 4,7% 2,3% 2,3% 100. ábra: 41. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 5,9% 2 éven belül 17,6% 5 éven belül 10 éven belül 76,5% 101. ábra: 41. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 13,9 év Hosszú távú. 100

42. állítás: Az építőipar jelentősen felelős a VOC valamint a por/atkaszennyeződésekért. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,3. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 16,3% 16,3% 14,0% 14,0% 9,3% 7,0% 4,7% 102. ábra: 42. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 Nem következik be 13,9% 2 éven belül 25,0% 5 éven belül 10 éven belül 61,1% 103. ábra: 42. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 20,5 év Hosszú távú. 101

43. állítás: A modern építőipar anyag, energia és víz felhasználásban takarékos és újrahasznosító kell, hogy legyen. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,8. 6 53,5% 5 4 3 2 16,3% 14,0% 1 2,3% 4,7% 2,3% 7,0% 104. ábra: 43. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 8,3% 2 éven belül 16,7% 5 éven belül 10 éven belül 75,0% 105. ábra: 43. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 16,2 év - Hosszú távú. 102

44. állítás: A szociális esélyegyenlőség egyik legfontosabb terepe az épített környezet. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,5. 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 20,9% 16,3% 14,0% 14,0% 11,6% 9,3% 7,0% 4,7% 2,3% 106. ábra: 44. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 23,3% 2 éven belül 5 éven belül 10 éven belül 76,7% 107. ábra: 44. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 31,0 év Hosszú távú. 103

45. állítás: Az épített környezetben a hátrányos rétegeket pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,0. 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 9,3% 9,3% 11,6% 14,0% 14,0% 16,3% 8,0% 7,0% 7,0% 7,0% 6,0% 4,0% 4,7% 2,0% 108. ábra: 45. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 29,4% 2 éven belül 5 éven belül 10 éven belül 70,6% 109. ábra: 45. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 36,5 év Hosszú távú. 104

46. állítás: A szegregáció elleni küzdelemben a kedvező szociális mix létrehozása alapvető rendezőelv kell, hogy legyen. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,5. 2 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 1 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 18,6% 18,6% 14,0% 14,0% 11,6% 9,3% 7,0% 4,7% 2,3% 110. ábra: 46. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 16,7% 2 éven belül 5,6% 5 éven belül 10 éven belül 77,8% 111. ábra: 46. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 24,6 év Hosszú távú. 105

47. állítás: Az építőmunkák munka és biztonságvédelme kiemelten fontos. Erre költség keretet kell biztosítani. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,1. 5 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 44,2% 16,3% 14,0% 9,3% 2,3% 2,3% 2,3% 2,3% 2,3% 4,7% 112. ábra: 47. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 Nem következik be 15,6% 2 éven belül 31,3% 5 éven belül 10 éven belül 53,1% 113. ábra: 47. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 21,6 év Hosszú távú. 106

48. állítás: A helyesen megvalósított épített környezet a bűnmegelőzés egyik fontos eszköze. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 6,9. 3 25,0% 2 25,6% 20,9% 15,0% 1 5,0% 14,0% 9,3% 9,3% 7,0% 7,0% 4,7% 2,3% 114. ábra: 48. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Inkább igaz, de a vélemények megoszlanak. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 29,0% 2 éven belül 3,2% 5 éven belül 10 éven belül 67,7% 115. ábra: 48. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 35,9 év Hosszú távú. 107

49. állítás: A kulturális örökség célja mellé eszközöket is kell rendelni. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,6. 6 5 48,8% 4 3 2 14,0% 16,3% 1 2,3% 7,0% 9,3% 2,3% 116. ábra: 49. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 Nem következik be 2 2 éven belül 11,4% 5 éven belül 10 éven belül 68,6% 117. ábra: 49. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 27,1 év Hosszú távú. 108

50. állítás: A városi hálózatok (közlekedés, gépészet stb.) fenntartható fejlesztése az élhető városok prioritása. Az állítás helytálló: súlyozott átlag: 8,7. 6 55,8% 5 4 3 2 1 16,3% 9,3% 7,0% 2,3% 2,3% 2,3% 4,7% 118. ábra: 50. állításra adott válaszok eloszlása - helytállóság Igaz. Az állítás... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nem következik be 17,1% 2 éven belül 5,7% 5 éven belül 10 éven belül 77,1% 119. ábra: 50. állításra adott válaszok eloszlása időbeli perspektíva Súlyozott átlag: 25,0 év Hosszú távú. 109

5. Illusztrációk a fókuszterületekhez 5.1. Építőanyagok fókuszterület (kerámia, kompozitok, cementalapú szerkezetek, természetes kövek, faszerkezetek) 120. ábra: Fényáteresztő beton 5.2. Föld alatti építés fókuszterület 121. ábra: Föld alatti uszoda Finnországban 110

122. ábra: Tenger alatti alagút-akvárium 123. ábra: A föld alá épített Temppeliaukio templom beltere, Helsinki, Finnország 111

5.3. Életminőség fókuszterület 124. ábra: Egy zöld város víziója 5.4. Városok és építmények fókuszterület 125. ábra: Blue Tower Penthouse, New York, USA. Természetes anyagok és fény felhasználása, szomszédos épületen zöld közösségi tetővel. 112

126. ábra: Zöld tető a Városházán, Chicago, USA 127. ábra: Fenntartható kormányzati negyed terve, Chicago, USA 113

128. ábra: Fenntartható városrész terve a világ legnagyobb épületével: Crystal Island, Moszkva, Oroszország 5.5. Hálózatok fókuszterület 129. ábra: A világ jelenleg leggyorsabb vonata, a francia fejlesztésű V150, mely elektromos hajtású és elérte az 574,8 km/h sebességet. 114

5.6. Eljárások és infokommunikációs technológiák fókuszterület 130. ábra: egy intelligens épület részei 5.7. Kulturális örökség fókuszterület 131. ábra: Infravörös felvétel a felújított Reichstagról, Berlin, Németország 115