Csak a csőd mentheti meg az eurót? 2011. február 1., kedd 6:30 Ádám János Like Be the first of your friends to like this. Portugália még az idén az IMF-EU pároshoz fordulhat és pár éven belül - a jelenlegi körülmények mellett - szinte biztosnak látszik az is, hogy mind Írország, mind Görögország az adósságainak átütemezésére kényszerül - véli az Economist Intelligence Unit elemzője. Mindeközben az uniós tisztviselők nem akarnak erről hallani, ám a mentőcsomagok csak elodázzák az elkerülhetetlent. Ajánlataink Budai Egészségközpont 10 év tapasztalat, 230 elégedett vállalati ügyfél. Kérje egyedi ajánlatunkat. A rovat további cikkei Erre figyeljen bevásárláskor: változnak az élelmiszerek címkéi Lemond a görög miniszterelnök Mi lett a foci-vb stadionjaival? Csalódnia kellett Dél-Afrikának Find us on Facebook Napi Gazdaság Like 7,609 people like Napi Gazdaság. 1p to Hungary Mobiles Call for only 1p/min to Hungary. High Quality Network. Get it now! VectoneMobile.co.uk/FreeSim 12 Month Loans Approved in 1 minute, No Paperwork 2,500 in Your Bank Account Today! www.12monthloans.co.uk Payday Loans @PaydayBank Approved in 1 minute, no hassle/fax 750 in Your Bank Account Today! www.paydaybank.co.uk Facebook social plugin - Egyre több vélemény szerint sem Görögország, sem Írország jelenlegi adóspozíciója nem fenntartható és előbb-utóbb mind a két nemzet az adósságainak átütemezésére kényszerül. Egyetért ezekkel az állításokkal? - A jelenlegi mentőcsomag keretein belül ez szerintem sem kerülhető el. Görögország esetében a fő probléma, hogy 2012 vége felé az ország forrásigénye meg fogja haladni az EU/IMF csomag keretében nyújtott forrásokat. Hacsak ezt a csomagot nem terjesztik ki, vagy hosszabbítják meg, szerintem Görögország nem tudja elkerülni a hitelezői követelések leértékelését 2012 1 of 5 15/06/11 21:31
folyamán. Egy 37 százalékos leértékelés (azaz a kötvények névértékének csökkentése) 96 százalékra mérsékelné a GDP arányos államadósságot, ami már elegendő lenne az ország számára a fizetőképesség visszanyeréséhez, amennyiben véghez viszik a strukturális reformokat. - És mi a helyzet Írország esetén? - Véleményem szerint az írek sem tudják ezt elkerülni. Feltehetően 2013-ban kerül erre sor, amikor lejár az EU/IMF szerződés és életbe lép az állandó stabilitási mechanizmus (ESM). - Nem történhet meg ez hamarabb? - Az ír kormány 2013-ig garanciát biztosít a bankrendszer számára és az országot támogatja a mentőcsomag. Azt követően viszont nem valószínű, hogy Írország vissza tud térni a hitelpiacokra, mivel 126 százalékra emelkedik az államadósság és jogosak lesznek azok az aggályok, hogy ez már fenntarthatatlan. Azzal, hogy az állam nem tudja a piacról finanszírozni magát, miközben az ír bankrendszer továbbra is forrásokra tart igényt, az átstrukturálásra szükség lesz. - A fizetésképtelenség bejelentésére miképp reagálnának a piacok? - A piacok a görög adósság átütemezésre már hónapok óta számítanak, a bankok fokozatosan adják el görög követeléseiket. A görög, francia és német bankok komoly leírásokra fognak kényszerülni, ám a felkészülésre van még két évük. Írország esetén véleményem szerint ez már az ESM keretein belül fog megtörténni. - Hogyan érintené ez az európai bankrendszert és ez mekkora terheket róna a nemzeti költségvetésekre? - A kötelezettségek átütemezése a periféria országaiban komolyan leterhelné az európai bankrendszert. A Nemzetközi Fizetések Bankja kimutatása szerint a német és a francia pénzintézetek komoly görögországi kintlévőségekkel rendelkeznek, nem beszélve arról, hogy Portugáliát és Spanyolországot hozzávéve, ez még nagyobb méreteket öltene. Ezért komoly méretű leírásokra kényszerülnének ezek a pénzintézetek, ami néhány esetben feltőkésítéssel járhat. Németország esetén ez különösen érzékeny kérdés lehet, mert ezt nagyrészt az adófizetők pénzéből lesznek kénytelenek fedezni, ami kifejezetten népszerűtlennek bizonyulhat. - Egy korábbi, a Financial Timesban megjelent cikkében úgy vélte, Írország megfontolhatná a lehetőségét annak, hogy kilép az eurózónából. Ez a lépés nem sodorná veszélybe a teljes eurózónát? - Nem hinném, hogy egy tag kilépése elkerülhetetlenül a teljes felbomláshoz vezetne. Véleményem szerint a tagországok két csoportja - a legerősebbek és a leggyengébbek - tehetné meg azt, hogy távozik a zónából. A gyenge" államok közül Írország számára azért érdemes ezt megfontolni, mert magasan képzett munkaerővel és jó növekedési kilátásokkal 2 of 5 15/06/11 21:31
rendelkezik, továbbá nyitottak a termék- és munkapiacai. Görögország, Spanyolország vagy Portugália ugyanakkor nem tudja ezeket az előnyöket felmutatni, ezért járna hátrányokkal számukra az eurózóna elhagyása. Vélhetően, ha kilépnének, akkor azonnal fizetésképtelenséget kellene jelenteniük, aminek következtében az ügyfelek megrohannák a bankokat, a tőketranzakciókra külön szabályokat kéne bevezetniük és ezek komolyan visszavágnák a növekedési kilátásokat. Ugyanakkor, az erős államoknak sem áll érdekében a kilépés. Németországban például azonnal felértékelődne a német márka, ezzel jelentősen csökkentve az export szektor versenyképességét. Ezért hiszem azt, hogy az országok fent említett két csoportja közül egyedül Írország esetén lenne érdemes megfontolni ennek lehetőségét. De hangsúlyozom: ez csak egy elvi felvetés, amit érdemes lenne az ír belpolitikában végiggondolni. - Portugáliának van-e arra reális esélye, hogy ez EU-IMF páros támogatása nélkül kikászálódjon az adósságcsapdából? - Elég valószínű, hogy még idén mentőcsomagért folyamodik Portugália. Tavaly a kormányzat elérte a kitűzött deficitcélt, de ez nagyrészt az egyszeri intézkedéseknek volt köszönhető. Idén viszont a 4,3 százalékos deficitcélt pozitív GDP-növekedésre alapozták, ám véleményünk szerint 2011-ben közel 1 százalékkal csökkenhet az ország gazdasága. Ezért, úgy gondoljuk, hogy az idei célszámot nem tudja teljesíteni a kabinet, aminek hatására az év folyamán az adósság fenntarthatóságával kapcsolatban komoly kételyeket fognak megfogalmazni a piacok. - Spanyolország is hasonló sorsra juthat? - Spanyolország GDP arányos államadósság-rátája alacsonyabb a többi periféria országénál. A fenntarthatóság itt teljes mértékben a spanyol bankszektoron múlik. A kormány nemrég jelentette be, hogy további feltőkésítésekre kerül sor a takarékszövetkezeteknél. Ezek a pénzintézetek nagyon kitettek az ingatlanszektornak, ami komoly leírásokra kényszerült, amikor kidurrant az árbuborék. A kasszáknak ezért 8 százalék fölé kell emelniük tőkemegfelelési mutatójukat 2011 szeptemberére. A kormány abban bízik, hogy ezt a magánszektor finanszírozza, azonban az átláthatatlan könyvelés miatt nem hinném, hogy ez komoly étvágyat okozna a befektetőknél. Ezért várhatóan egy állami alap veszi át a feladatot, ám nem hinném, hogy a rossz hitelek állománya felvetné a fizetésképtelenség kérdését, ráadásul a nagyobb bankok eszközei diverzifikáltabbak. Mindazonáltal, az ingatlanszektor mélyrepülése még nem ért véget, ami tovább növelheti a banki veszteségeket. Ez a munkanélküliség és a kamatok közeljövőbeli alakulásától függ. A spanyol állástalanság kifejezetten magas, több mint 20 százalékos és az Európai Központi Bank (ECB) is azt hangoztatja, hogy kamatemelésbe kezd, ha az eurózónás infláció tovább emelkedik. Ezért reális veszély, hogy a munkanélküliség további emelkedése vagy a monetáris szigorítás hatására tovább nőnek a banki veszteségek. A spanyol kormány - Írországhoz hasonlóan - pedig garanciát vállalat a banki követelésekre, ami ahhoz vezethet, hogy Spanyolország is bedobhatja a törülközőt. - Uniós tisztviselők ugyanakkor úgy érvelnek, hogy elfogadhatatlan a 3 of 5 15/06/11 21:31
fizetésképtelenség bejelentése. Mi okozna nagyobb kárt: a status quo fenntartása vagy ha a problémás országok bejelentenék a fizetésképtelenséget? - A mentőcsomagokkal a problémás országok időt nyernek ahhoz, hogy a növekedés beindulásával képesek legyenek a források visszafizetésére, de összességében ez a teljes adósságállomány növekedéséhez vezet. Ezért a mentőcsomagokkal csak időt nyernek a periféria államai, de az alapvető problémát nem oldják meg. Látva a kifejezetten alacsony növekedési kilátásokat öt éves távlatban, nehezen hinném, hogy elkerülhető lenne az átütemezés. Minél többet várunk ezzel, annál nagyobb adósságállománnyal és leírásokkal kell szembesülnünk. A fizetésképtelenség bejelentését azonban úgy kell időzíteni, hogy az adott tagállam elsődleges államháztartási egyenleggel rendelkezzen. Ezért az elsődleges többlet esetén kell megkezdeni az átstrukturálást, így el tudják kezdeni a meglévő tartozások visszafizetését. Ráadásul a befektetőknek is időre van ahhoz szükségük, hogy fel tudjanak készülni az elkerülhetetlen veszteségek leírására. - A közös eurókötvény mennyire tudna segíteni a jelenlegi problémák megoldásában? - Jó ötletnek tartom: ez segítene a fiskális integrációban, ami véleményem szerint a monetáris unió működéséhez is elengedhetetlen. Igény van is rá, múlt héten az átmeneti mechanizmus első kötvényei nyolcszoros lefedettség mellett keltek el. - Németország viszont jelenleg ellenzi ezt. Mik a németek érvei? - Németország mindig is ellenezte a fiskális uniót, és közel lehetetlen feladat ezt az ötletet otthon elfogadtatni. Továbbá, a közös kötvény hozama magasabb lenne, mint a német államkötvények hozamai, ami növelné az ország törlesztési terheit. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint a fiskális unióval felmerül a morális kockázat kérdése is: a renitens államoktól továbbra sem várható, hogy csökkentik kiadásaikat, hiszen tudják, hogy olyan államok, mint Németország, úgyis a hátuk mögött állnak, ha kimentésre kerülne sor. - Többen az Európai Központi Bankot is hibáztatják a válság eszkalálódásáért, mert nem kezdett monetáris lazításba, holott ez segíthetne a tagállamok terhein. Véleménye szerint az ECB-nek is olyan expanzív eszközökhöz kéne nyúlnia, mint az Egyesült Államoknak? - Az ECB azzal érvel, hogy a függetlensége feladásával járna, ha pénznyomásba kezdene. Ugyanakkor, kvantitatív lazításba finomhangolási műveletek keretében - ugyan kisebb méretekben - már belekezdett. Az viszont tény, hogy egy nagyobb fokú lazítás segíthetne, hiszen csökkentené az adósságszintet. Ráadásul, jelenleg az ECB az egyetlen európai szintű intézmény, ami csillapíthatna a válságon. A másik érv viszont az ECB jelenlegi viselkedése mellett az inflációtól való félelem. - Többen úgy érvelnek, hogy az ECB ezt csak ürügyként használja. - Januárban a német infláció 2 százalék volt, míg a teljes eurózónában 2,4 százalékra gyorsult. Ezek a számok már jogossá tehetik az ECB aggályait. - Ez vezethet kamatemeléshez? 4 of 5 15/06/11 21:31
- Az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet hangsúlyozta, hogy az ECB nem lesz rest kamatot emelni, ha tovább gyorsul a pénzromlás üteme. Ám nem hinném, hogy ezt meglépnék tudván azt, hogy ez a periféria államaival való nézeteltérésekhez vezethet. Az 1946-ban alapított londoni székhelyű Economist Intelligence Unit (EIU) a világ legnagyobb, nem befektetési banki gazdaságelemző háza, ami az Economist hetilap belső elemzői központja. Az intézet havi országjelentésekkel és -előrejelzésekkel, iparági elemzésekkel, illetve egyéni vállalati tanácsadással is foglalkozik. Négy éve indították útjára a demokrácia indexet, ami a világ 167 országában követi szabadságjogok, a politikai részvétel és -kultúra alapján a demokráciák állapotát. Megan Greene az EIU elemző közgazdásza, fő területei Németország, Írország és Görögország, de az eurózóna válságával is kiemelten foglalkozik. Ezeken túl az ország előrejelzéseket készítő részleg vezetője. Az Oxfordi Egyetemen szerzett MSc diplomát európai tanulmányokból, valamint a Princetoni Egyetemen politikai gazdaságtanból. Rendszeresen szerepel a BBC, a CNBC, a Sky News adásaiban és publikál a Financial Timesban. Hozzászólok Nyomtatás * (c) 2001 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva. 5 of 5 15/06/11 21:31