KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 14897-35/2011. Tárgy: A Dunavarsány V. kavics védnevű bánya létesítésére vonatkozó, a másodfokú hatóság döntése alapján lefolytatott új előzetes vizsgálati eljárás Előadó: Boldogh Tamás dr. Ilosvay Zsuzsa Horváth Balázs Lágler Veronika Scheiber Péter Zsille Ákosné Kondola Mónika Galamb István H A T Á R O Z A T A LASSELSBERGER HUNGÁRIA Termelő és Kereskedelmi Kft. (1239 Budapest, Grassalkovich út 255., Cg.: 01-09-697623; a továbbiakban: Kérelmező) kérelme, valamint az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) 14/3926/12/2009. számú határozata szerint lefolytatott új előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Dunavarsány 030/8-19, 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanokon lévő Dunavarsány V. kavics védnevű bányatelken bányászati tevékenységre vonatkozó engedély nem adható. Továbbá megállapítom, hogy jelen előzetes vizsgálati eljárás során költség nem merült fel. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) nyolc példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig

I N D O K O L Á S A Kérelmező 2010. május 28-án benyújtott kérelmében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte a Felügyelőségen a Dunavarsány V. kavics védnevű bányatelken bányászati tevékenység folytatására. A kavicsbánya területe Dunavarsány északi határában helyezkedik el, Dunavarsány közigazgatási határán belül, a település külterületén, a Dunavarsány 030/8-19, 030/32-49 hrsz.-ú jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló 21,9861 ha nagyságú ingatlanokon. A terület az 51. számú főútról, a Taksony-Dunavarsány összekötő útra letérve, majd egy földúton keresztül közelíthető meg. A bányászati tevékenység tervezett kapacitása 350 ezer m 3 /év, 1400 m 3 /nap, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása folyamatos üzemeléssel 250 nap/év, valamint a bánya várható működési ideje 6 év. A tevékenység tervezett fázisai: letakarítás, kitermelés, tájrendezés. A kapcsolódó tevékenységek: rakodás, szállítás. A tájrendezést követően három 4-6 m mélységű bányató alakul ki, amelyeknek tervezett utóhasznosítási célja jóléti tó, vizes élőhelyek kialakítása. A Felügyelőség a Kérelmező 2010. május 28-án érkezett kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján KTVF: 36006-19/2010. számú határozatában megállapította, hogy a Dunavarsány V. kavics védnevű bányatelken bányászati tevékenységre engedély nem adható. A döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Kérelmező. Az OKTVF 14/5765-19/2010. számú végzésében megalapozatlan és a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő döntés meghozatalára hivatkozással az elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú hatóságot. Az OKTVF döntése alapján a Felügyelőségnek az új eljárás során szükséges a tényállás tisztázása, a döntés kellő indokolása, annak tényadatokkal, számadatokkal történő alátámasztása. A Felügyelőség az OKTVF döntése értelmében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2011. március 4. napján megindította. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárást megindította és arról a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzőjének, továbbá a hatásterülettel érintett Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének. 2

A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján, elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzője 2011. március 31-én kelt, 582/2011. számú levelében jelezte, hogy az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közleményt az önkormányzat hirdetőtábláján, illetve honlapján közzétették, majd 2011. május 5-én kelt levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény 2011. március 31. és 2011. május 4. közötti időszakban kifüggesztésre került. Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 2011. május 10-én kelt, 1027-7/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közleményt 2011. március 23-án a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették, továbbá 2011. május 10-én kelt, 1027-9/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény 2011. március 23-tól 2011. május 9-ig a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 4512-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a kavicsbánya létesítéséhez közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének 8606-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett alábbi kikötéseivel hozzájárult: A foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és zárt szennyvíztározóhoz kapcsolódó szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell. A bányászati tevékenység nem járhat a környezet a talaj, talajvíz és a levegő szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. A bánya létesítése és üzemeltetése során fellépő esetleges porszennyezést (pl. locsolással) meg kell előzni. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Kérelmező 2010 nyarán a vizsgálati dokumentációk csatolásával előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Felügyelőségen, és a Felügyelőség megkeresése után az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8606-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában megadott kikötéseivel hozzájárult a Dunavarsány V. kavics védnevű bánya létesítéséhez. Az eljárás során a Felügyelőség KTVF: 36006-19/2010. számon elutasította a kérelmet, majd a Kérelmező fellebbezése után az OKTVF 14/5765-19/2010. számon megsemmisítette a Felügyelőség döntését, és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította. A Felügyelőség KTVF: 14897-8/2011. számú, és Hatóságunknál 2011. március 24-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Dunavarsány V. kavics védnevű bánya létesítésének új előzetes vizsgálati eljárásához. A 2010. évi eljáráshoz csatolt, a BIOTIT Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft. (8100 Várpalota, Korompay Lajos utca 3. fsz. 17., Cg.: 19-09-511680; a továbbiakban: Tervező) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy az előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás közegészségügyi szempontból kikötésekkel megadható. A másodfokú eljárásba bevont ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH 9096-2/2010. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában 3

egyetértett az elsőfokú szakhatóság álláspontjával, ezért az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének 8606-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt kikötésekkel hozzájárult az engedély kiadásához. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartotta szükségesnek. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított jogkörömben, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 450/918/3/2011. számú végzésében tárgyi ügyben a szakhatósági eljárást megszüntette. Állásfoglalását a következőkkel indokolta: A Felügyelőség 2011. március 24-én érkezett megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Dunavarsány V. kavics védnevű bánya előzetes vizsgálati eljárása során. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/0446/001/2010. ügyiratszámú végzésében foglaltakat fenntartva megállapítottam, hogy a nevezett terület nem áll egyedi vagy területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet) 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében hatóságomnak nincs szakhatósági jogköre. (Illetékességem az idézett 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 4. pontja szerint fennáll.) A Ket. 45/A. (2) (3) bekezdése értelmében a szakhatóság a megkeresés megérkezését követően ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított 8 napon belül tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. (2) bekezdése rendelkezik. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/11271/1-TO/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/10100-2/2010. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását fenntartja, amelyben a Dunavarsány V. kavics védnevű bánya létesítéséhez hozzájárult az alábbi feltételekkel: - A környező mezőgazdasági területek porszennyezésének elkerülése végett a bányaterület megközelítése és a kavics szállítása során lehetőség szerint burkolt felületű utakat kell használni, a földutakat a száraz tavaszi és nyári időszakban öntözni kell. - A bányahatósági engedélyezés egyes fázisaiban elbírálásra benyújtandó MÜT dokumentációkhoz csatolni kell a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. sz. melléklete 2.4. pontja alapján összeállított talajvédelmi tervet. A műszaki üzemi terveknek összhangban kell lenniük a talajvédelmi tervvel. - A letermelésre előirányzott humuszos feltalaj felhasználását tételesen részletezni kell. A tájrendezéshez szükséges mennyiséget a területen meg kell őrizni. A szakhatósági állásfoglalását a fenti észrevételekkel adta meg. 4

A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Ráckevei Körzeti Földhivatala (a továbbiakban: Földhivatal) 10.189-6/2011. számon szakhatósági állásfoglalását adott az alábbi feltétellel: - A termőföld igénybevételére kizárólag ütemezetten a tényleges igényeknek megfelelően kerülhet sor, úgy hogy a kitermelés alá nem eső területen a mezőgazdasági hasznosítás megvalósítható legyen. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Tervező által készített, a Dunavarsány 030/8-19, és a 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett bányászati tevékenységre irányuló előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat megvizsgáltam. A megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció, továbbá a hivatalból rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapítottam meg: - A rendelkezésre álló ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a fenti kérelemmel érintett Dunavarsány 030/8-19, és a 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanok 21 ha 9861 m 2 területű szántó művelési ágú, 5. minőségi osztályú termőföld területeket érint. Dunavarsány város települési törzskönyve szerint az átlagos szántó kataszteri jövedelem érték 17,68 Ak/ha. Megállapítható, hogy a bányatelek területén fekvő szántó 5. minőségi osztályú termőföldek (10,40 Ak/ha) átlagosnál gyengébbnek minősülnek. - A korábban megtartott helyszíni bejárások alkalmával tapasztalt állapot tükrözi az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett művelési ágat. A helyszíni bejárásokon engedély nélküli más célú hasznosításra utaló magatartást nem tapasztaltunk. - A Dunavarsány V. kavics védnevű bányatelket a Szolnoki Bányakapitányság 2005. évben állapította meg a 13187/2004. számú határozatával. - Dunavarsány város közigazgatási területén jelenleg 492,5081 ha bányatelek jogi jelleg van bejegyezve jogerős határozatokkal, amelyből 163,4028 ha terület nagyság tekintetében rendelkezett illetékes körzeti földhivatal a termőföldek más célú hasznosításának tárgyában. Megállapítható, hogy a földrészleteken a bányászati célú igénybevétel mindösszesen 33,17 %-án került engedélyeztetésre. - Az érintett terület Dunavarsány város külterületén, a település belterületétől mintegy 700 m távolságra található Dunavarsány 030/8-19, és a 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanokat magába foglalja. A területtől ÉNY-ra 500-800 m távolságban helyezkedik el a Dunavarsány Ipari Park, valamint közvetlen szomszédságában található a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező Taksony V. kavics védnevű kavicsbánya üzem, amelynek folytatásaként kívánja a bányavállalkozó a tárgyi területet kitermelni. Korábban a fenti ingatlanokon tervezett bányászati tevékenységre irányuló engedélyeztetési eljárás során a Földhivatal 10389-6/2010. számon elutasító szakhatósági állásfoglalást adott ki, amelyet a Pest Megyei Földhivatal Földvédelmi és Földértékelési Osztálya (a továbbiakban: Pest Megyei Földhivatal) 10.852/2010. számon megváltoztatott. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 8. (1) bekezdése alapján, ha más hatóságok engedélyezési eljárásában az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A Tfvt. 8. (2) bekezdése szerint a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza. Fentiekre tekintettel a szakhatósági hozzájárulását feltételekkel adta meg. 5

A Földhivatal a Ket. 33. (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 33. előírásai szerint határidőn belül, azaz a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül döntött az ügyben. Állásfoglalásomat Tfvt. 8. (1) bekezdése, továbbá a Ket. 45. (2) bekezdésének rendelkezései alapján adtam meg. Hatásköröm a Tfvt. 7. (1) bekezdésén, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeleten alapul. Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzője 582-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a Dunavarsány V. kavics védnevű bányatelken tervezett bányászati tevékenység végzéséhez nem járult hozzá. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (II. 9.) önkormányzati rendelet a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló 4/1998 (III. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról az alábbiak szerint rendelkezik: (3) A 2. számú mellékletben felsorolt egyéb természeti terület és természeti emlék védelmére az alábbi védőövezet kerül meghatározásra: a) természeti terület esetén annak határától számított 500 méter a védőövezet határa, b) természeti emlék esetén annak elhelyezkedése szerinti ingatlan határától számított 500 méter a védőövezet határa. (4) A védőövezet rendeltetését a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 30. (3) bekezdése határozza meg. (5) A helyi védett természeti területen és annak védőövezetét érintően, a Tvt. 39. (1) bekezdésének a) h) pontjaiban felsorolt tevékenységek engedélyezési eljárásai során, a rendelkezésre álló dokumentációk alapján, a természetvédelmi hatóságnak vizsgálnia kell: a) azok hatását a védett természeti területre, annak állapotára, vagy rendeltetésére, b) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) alapján a felszín alatti vizekre gyakorolt hatását, c) a természeti értéket jelentősen befolyásoló, veszélyeztető, károsító tevékenységek bemutatása megtörtént-e, d) a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat, továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is. (6) A helyi jelentőségű védett természeti terület esetén eljáró természetvédelmi hatóság nem adhatja meg a tevékenységhez való hozzájárulást, ha a véleményezendő dokumentációban nincs kimutatva a tevékenység hatása a helyi védett természeti területekre. (7) A helyi védett természeti területen és annak védőövezetét érintően csak olyan tevékenység végezhető, ami összhangban van a településrendezési eszközökkel, a helyi építési szabályzattal és annak mellékletét képező szabályozási tervvel. E rendelet 2. számú mellékletének c) pontjában a volt erőspusztai tangazdaságtól délkeletre fekvő két értékes vizes élőhelyet az ingatlan-nyilvántartásban Dunavarsány 032/25 hrsz., tulajdonosa Dunavarsány Város Önkormányzata, illetve a Dunavarsány 034/7 hrsz. tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Nemzeti Földalap Szervezet a képviselő testület védetté nyilvánította. 6

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. -a a települési önkormányzat hatáskörébe utalja a településrendezés, az épített és természeti környezet védelmét. A Tfvt. 8. (2) bekezdése kimondja, hogy a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A kutatással érintett terület Dunavarsány város településrendezési terve szerint M besorolású, mezőgazdasági terület. Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001. (X. 9.) számú rendeletének 17. (9) bekezdése szerint: Bányászati tevékenység kizárólag a szabályozási terven lehatárolt bányaterület övezetben (Kb) folytatható. A Kérelmező sem korábban sem Dunavarsány Város Önkormányzatának 114/2010. (IX. 14.) Képviselő-testületi határozatával módosított településszerkezeti terv felülvizsgálata során nem jelezte igényét a terület besorolásának módosítására. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 11. -a az alábbiakat mondja ki: (1) A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tevével és helyi építési szabályzatával. (2) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor előkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet. A bányatelek fektetésre és a tájrendezésre vonatkozó általános előírások módosítását a bányászati tevékenység és a településrendezési tervek, valamint helyi építési szabályzatok közötti összhang megteremtése indokolta. Az OTrT korábban hatályos szabályozása szerint a bányatelek fektetés és bányanyitás akkor volt engedélyezhető, ha ezt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárta ki. E normaszöveget értelmezve, a Legfelsőbb Bíróság egyedi ügyben hozott ítéletében kifejtette ugyanakkor: a rendezési tervek azáltal is kizárják a bányászati célú tevékenységet, hogy más tevékenységet engedélyeznek a területen. A kizárásnak tehát nem csak kifejezett rendelkezés, hanem eltérő célú felhasználás, besorolás alapján is helye lehet. Jelen szabályozás a normavilágosság követelményének érvényesülését elősegítve kifejezésre juttatja: a bányatelek fektetés kizárólag abban az esetben van összhangban a településrendezési tervvel és a helyi építési szabályzattal, ha az önkormányzat által elfogadott dokumentumok az adott területet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti különleges terület felhasználási egységként tüntetik fel, illetve ezen belül bányaterületként nevezik meg. A Tervező által készített Előzetes vizsgálat Dunavarsány V. kavicsbánya bányatelek bányászati tevékenységére tanulmány 30. oldal 5.2.3. pontban a felszín alatti vizek környezeti állapota fejezetben hivatkozva a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favr.) 2. számú mellékletére a terület kevésbé érzékenybe sorolja. Értelmezésünk szerint e melléklet 2. e) pontja alapján az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek feltételt is figyelembe kell venni. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete Dunavarsány térségét a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területként sorolja be. A helyi jelentőségű védett területek felsorolásából e terület kimaradt (dokumentum 69. oldal) és a tanulmány nem tér ki a bányanyitás helyi védettségű területre gyakorolt hatásának vizsgálatára, ez pedig ellentétes a 6/2011. (II. 9.) önkormányzati rendelettel. A VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. által rendszeresen publikált integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés 2010 szeptemberében az alábbi megállapítást tette: A 2010. évi jelentős mennyiségű csapadéknak tulajdonítható, hogy a talajvízszint 2010 augusztusában a Pesti-síkságon jellemzően 5-10 cm közötti, helyenként 10-20 cm-es, esetenként 50-60 cm-es emelkedést mutatott. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában, 7

augusztusban az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagértékénél 60-65 cm-rel magasabban helyezkedett el. A Pálfai-féle éves aszályindex (PAI) 2010. évi értékeinek eloszlását mutató táblázat erre a területre enyhe aszályt jelez. Fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy jelenleg a vizsgált területre és tágabb térségére a negatív vízmérleg jellemző (aminek következtében a talajvíz szintje folyamatosan csökken), megállapítható, hogy ez a romló tendencia továbbra is fenn fog állni, tekintettel arra, hogy döntően az időjárási viszonyok, illetve a jelentős nagyságú szabad vízfelület párolgása idézi elő. (A favr. 3. 52. pontja definiálja a romló tendencia fogalmát.) A tanulmány e területen mintegy 1 300 ha mesterséges vízfelületet említ (33. oldal). E jelentős vízfelület által a levegőből megkötött szennyezőanyagok mennyiségére, minőségére nem tér ki a tanulmány. Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 1027-8/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a Dunavarsány V. kavics védnevű bányatelken tervezett bányászati tevékenység végzéséhez nem járult hozzá. Állásfoglalását a következőkkel indokolta: A 2010. május 28-án a Felügyelőségnél indult a Dunavarsány V. kavics védnevű bányatelken tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárásában Taksony Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője a 2508-2/2010. számú, 2010. július 13-án kelt szakhatósági állásfoglalásában a bányászati tevékenység végzéséhez nem járult hozzá. A tervezett bányanyitás már nem Taksony Nagyközség közigazgatási területéhez tartozik, azonban a településünkön jelenleg működő Taksony V. kavics bánya lefektetett bányatelke és a Dunavarsány V. kavics védnevű bánya előzetes vizsgálati tanulmányának áttekintő térképe alapján a Dunavarsány V. kavics védnevű bányatelek határa között 18 m távolság lenne. A kialakuló/fennmaradó vízfelületek közti távolság pedig mintegy 40 m csupán (ahol a kiszállítás történne), tehát a jelenlegi táj arculata alapjaiban megváltozik. A Taksonyban lefektetett és kifejtésre került bányaterület élőhelyei részben éppen a dunavarsányi területre telepedtek át, életterük ismételt felszámolása, további bolygatása veszélyezteti életben maradásukat. Az egyre növekvő számú kavicsbánya és a visszamaradó vízfelület alapvetően és visszafordíthatatlanul megváltoztatja településünk és tágabb értelemben véve a környezet arculatát, ökológiáját. A bányaművelés következtében visszamaradó lefolyástalan talajvíz tavak esetlegesen mesterségesen telepített élővilága képtelen az ökológiai egyensúly megtartására, a tavak a felszíni szennyeződéseket összegyűjtik, koncentrálják, megnövelve ezzel a közeli település talajvizei elszennyeződésének veszélyét. A visszamaradó, tagolt vízfelületek állandó párolgása miatt a vízszint folyamatos apadása a talajvíz folyamatos elszívását jelentheti. A helyi környezetvédelem szempontjából különösen jelentős a megnövekedő forgalom környezetterhelése. A bányatelek fektetéssel érintett területet kiszolgáló közlekedési infrastruktúra különösen fejletlen. Településünk közigazgatási területén jelenleg több bányavállalkozó is jelen van. Az egyes bányatelkeken hatályos kitermelési műszaki üzemi tervek alapján a közeli években jelentős méreteket öltött és a jövőben is ölteni fog a homok/kavicsszállító mulderek közforgalomban megjelenő nagy száma, nem is beszélve a talajból kikerülő ásványvagyon mennyiségéről és a mostantól kialakulásra kerülő vízfelületről/víztérfogatról. Ezen jelenség a közigazgatási terület egyébként is túlterhelt közúti forgalmát jelentősen továbbterheli, akadályozva ezzel a lakosság és a helyi vállalkozások biztonságos közúti közlekedését, különös tekintettel a baleseti gócpontban a főútra történő lehajtás és onnan való kanyarodás nehézségei miatt keletkező balesetek nagyarányú növekedésére. A Tervező által készített előzetes vizsgálati tanulmány szállítással (9. oldal) és közlekedési zajterhelésével foglalkozó fejezetei (61. oldal) szerint, 2007. évi forgalomszámlálási adatokat felhasználva a dunavarsányi bányanyitás 5,6 %-os forgalomnövekedést okozna az amúgy is gyakori balesetek előfordulási helyszínén. Az állásfoglalásában statisztikai adatokat is idéz. 8

A Jegyző állásfoglalásában továbbá előadta: A jelenlegi rossz közlekedési körülményeket továbbra is és tartósan rontja a jelenleg működő Taksony V. kavics védnevű bánya Dunavarsány felé tervezett bővülése, amely közlekedési helyzeten a tervezett körforgalom sem fog segíteni, mivel annak geometriai kialakítása nem a mulderek nagyszámú be- és kihajtására lett tervezve. Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmében helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról szóló 10/2006. (VI. 2.) számú rendeletet alkotta, amelynek VII. fejezete kapcsolatos a bányanyitással: Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Ötv. 16. (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 46. (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Taksony Nagyközség tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja: VII. Fejezet: Külszíni bányaterületek környezet- és természetvédelmi szabályozása 17. (1) Bányászati tevékenység a település külterületét kiszolgáló úthálózat fejletlensége miatt, továbbá a bányaművelésből erdő fokozott zaj- és porártalom további növekedésének megakadályozása érdekében csak a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2005. (II. 16.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: HÉSZ) elfogadott Szabályozási tervén már bányakapitánysági határozattal kijelölt bányatelken belül, a Településszerkezeti terven bányaterületként lehatárolt területen engedélyezhető. (2) A jelenleg lefektetett külszíni bányaterület övezetbe a hatályos HÉSZ Szabályozási tervén K-B jellel jelölt területek tartoznak. (3) A mindenkor hatályos HÉSZ Szabályozási tervén bányaterületként lehatárolt területeken bányanyitás, ásványi nyersanyag kitermelése, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján engedélyezhető. (4) A már bányatelekkel lefedett olyan területeken, ahol a Szabályozási terven más területfelhasználású területek szerepelnek (nem bányaterületen) bányanyitás, ásványi nyersanyag kitermelése kizárólag a rendezési terv módosítását követően kezdhető meg. (5) A bányatelekkel lefedett erdőterületeken bányászati tevékenység, bányaművelés nem folytatható. (6) A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el, a mindenkor hatályos HÉSZ-ben definiált maximális területtel. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges. (7) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. (8) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájba illesztése, illetve a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció vízrendezést, tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magában foglaljon.) A rekultivációs tervek szerinti végrehajtást folyamatosan ellenőrizni kell, a rekultivációs tevékenység csúszását haladéktalanul tudatni kell a bányakapitánysággal. 9

(9) A tájba illesztés elősegítése miatt: a) a parti sáv kialakíthatósága, továbbá a szükséges rekultiváció elvégezhetősége érdekében a keletkező kavicsbánya tavak mellett a partéltől számított 50 m széles területet szabadon kell hagyni, b) a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos fajok alkalmazását kell előnyben részesíteni, c) a tervezett utóhasznosításnak megfelelő vízminőség biztosítása érdekében szükséges intézkedési javaslatokat meg kell határozni. (10) Bányaterület rekreációs célú utóhasznosítása, illetve beépítésre szánt területként való utóhasznosítása a befejezett rekultivációt követően kizárólag szabályozási terv alapján történhet. (11) Külön helyi védelemben részesített növényfajokat, növény egyedeket, állatfajokat védelemben kell részesíteni és életterük megóvása érdekében a bányászati tevékenységet meg kell szüntetni, illetve amennyiben az áttelepítés megoldható, a szükséges időtartamra a bányászati tevékenységet fel kell függeszteni. Szakhatósági állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésében és 4. számú mellékletének 4. pontjában meghatározott jogkörében eljárva, a helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően, valamint a Ket. 44. -a alapján adta meg. A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla út 7.) 2011. március 25-én kelt levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 23137-1/2011. számú végzésével megállapította, hogy a Reflex Környezetvédő Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. A Taksony Faluszépítő Egyesület (2335 Taksony, Fő u. 89.) 2011. április 12-én kelt levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 27194-1/2011. számú végzésével megállapította, hogy a Taksony Faluszépítő Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. A Kisdunai Aranyfácán Természetvédő Vadásztársaság (2330 Dunaharaszti, Fő út 41., a továbbiakban: Vadásztársaság) 2011. április 12-én kelt levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 28218-1/2011. számú végzésével megállapította, hogy a Vadásztársaságot az ügyfél jogállása megilleti. A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (a továbbiakban: Levegő Munkacsoport) 2011. március 31-én kelt, 95/2011. számú levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 23576-1/2011. számú levelével tájékoztatta a Levegő Munkacsoportot, hogy ügyféli jogállását KTVF: 39087-1/2010. számú végzésben már megállapította. A Levegő Munkacsoport 2011. április 18-án kelt, 109/2011. számú levelében tárgyi kavicsbánya új előzetes vizsgálati eljárásával, valamint az előzetes vizsgálati dokumentációval kapcsolatban az alábbi véleményt adta: Az OKTVF 14/5765-19/2010. számú végzésében, amellyel új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú hatóságot, beidézte a Pest Megyei Földhivatal másodfokú szakhatósági állásfoglalását, amelyben hozzájárult a Dunavarsány 030/8-19 és 030/32-49 hrsz.-ú termőföld területekre vonatkozó előzetes dokumentációban foglaltakhoz, azzal a kikötéssel, hogy a termőföld igénybevételére kizárólag ütemezetten, a tényleges igényeknek megfelelően kerülhet sor. Bár felülvizsgálta a Földhivatal állásfoglalását, de azon kívül, hogy a körzeti földhivatallal ellentétben megadta szakhatósági hozzájárulását, más vonatkozásban nem változtatta meg annak tartalmát. 10

A Földhivatal a Tfvt. 8. (2) bekezdésére hivatkozva megjegyezte, hogy figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza. Az előzetes vizsgálati dokumentáció a jelenlegi hasznosításra vonatkozóan a 3.9.2. b) pontban írja, hogy a vizsgált terület környezetében lévő területek többsége mezőgazdasági művelés alatt áll. A légszennyezés hatásterületének vizsgálatáról szóló fejezetben megjegyzi, hogy a letakarítás és a rekultiváció folyamán a nyersanyag nedvességtartalmától függően por képződhet. Számításokkal megállapítja, hogy átlagos szélsebességnél a kiülepedési távolság a porszemcse átmérőjétől függően 24 méter és 54 méter között lehetséges. A szállítás légszennyező hatásának elemzése eredményeképpen kijelenti, hogy a szállításból adódó forgalomnövekedés nem okoz határérték túllépést. Ezt a kijelentést nem tartjuk kellően megalapozottnak, mivel bár diesel üzemű gépjárművek kipufogógázainak összetételében felsorolja a szilárd részecskéket, a kibocsájtásuk számításánál ezt a jelentős összetevőt nem elemzi mennyiségileg. Feltételezi, és bizonyosságként közli, hogy az áthaladó járművek környezetvédelmi vizsgával rendelkeznek, tehát a füstgáz károsanyag-kibocsátás jóval a megengedett határérték alatt marad. Tekintettel arra, hogy nem ismert a bányavállalkozó saját szállító járműveinek igénybevétele és a vevők járművei szállításban való részvételének aránya, ez az állítás nem tekinthető bizonyosságnak. A Levegő Munkacsoport a véleményében továbbá előadta, hogy a kibányászott ásványi nyersanyagra a tavasztól őszig terjedő időszakban ugrásszerűen megnövekszik az igény, ezért a tevékenységhez szükséges teherszállítás nagyságrendje is ennek megfelelően alakul, amely éppen a mezőgazdaság szempontjából fontos időszakban jelent különösen súlyos porterhelést. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a dokumentáció nem tudja bizonyítani, hogy a megnövekedett nyílt vízfelület által okozott többletpárolgás vízelvonó hatása a térségben talajvízszint csökkenést nem okoz. A Levegő Munkacsoport a véleményében előadta a következőket is: A dokumentációból megállapítható, hogy a tervezett kavicsbányászati tevékenység káros hatást fejt ki a környező termőföld területekre a tevékenység és a szállítási szükséglet légszennyezésének kiülepedése által, valamint a dokumentációban is elismert talajvízszint csökkentő hatása által. Továbbá e káros hatások vonatkozásában nem vette figyelembe a 2010 áprilisában készített, és jelen, új eljárásban változatlanul alapul veendő tanulmány Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló 6/2011. (II. 9.) önkormányzati rendeletét. E rendelet 2. számú mellékletének c) pontjában szerepel a volt erőspusztai tangazdaságtól délkeletre fekvő két értékes vizes élőhely (Dunavarsány 034/25 hrsz. és 037/7 hrsz.). Mivel a kavicsbánya nyitási kérelmet indokolni szándékozó dokumentáció sem a korábbi, sem az új eljárásban nem bizonyította, hogy a tárgyi kavicsbánya megvalósítása nem okozna a környezetében jelentős, maradandó károkat, így a kavicsbánya nyitását ellenezzük. Mind taksonyi (T.I.S. Alapítvány, Pergamen Baráti Kör Taksonyi Magyar Hagyományőrző Egyesület, valamint az eljárásba ügyfélként bejelentkezett Taksony Faluszépítő Egyesület), mind dunavarsányi (Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége Dunavarsányi Klub) civil szervezetek, valamint a dunavarsányi érintett földtulajdonosok a tárgyi kavicsbánya létesítését a következő indokokkal ellenezték: a felszín alatti vízre gyakorolt különösen a szabad, nyílt víztükör párolgása miatti elszívó hatás jelentősen erősödhet. A bányászati tevékenység következtében a területen elavult, roncsolt környezetű tavak maradnak meg. A bánya létesítésére kijelölt terület szomszédságában helyi védettségű környezetvédelmi terület fekszik, ahol olyan növény- és állatvilág található, amelyek országos jelentőségű ökológiai értéket képviselnek. A telepítés közvetlen környezetében dunavarsányi és taksonyi lakosok mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, amely a megélhetésükhöz nagymértékben 11

hozzájárul, és a további bányanyitások az általuk folytatott mezőgazdasági tevékenységet ellehetetlenítik. A Levegő Munkacsoport, a dunavarsányi és a taksonyi civil szervezetek, valamint a dunavarsányi érintett földtulajdonosok észrevételeiben tett kifogások Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzőjének, a Földhivatal, valamint a Felügyelőség hatáskörébe tartozó kérdéseket érintettek, amelyek vizsgálatára a szakhatóságok állásfoglalásukban, a Felügyelőség szakosztályai pedig az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozó értékelésükben kitértek. * A Felügyelőség a benyújtott dokumentációt felszín alatti vízvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból hiányosnak ítélte, ezért a KTVF: 14897-30/2011. számú végzésével a tényállás tisztázásának keretében további adatok benyújtására szólította fel a Kérelmezőt. A Kérelmező 2011. július 14-én érkezett levelében a kiegészítő dokumentáció benyújtási határidejének meghosszabbítását kérte, amelyet a Felügyelőség KTVF: 14897-32/2011. számú végzésében 2011. augusztus 30. napjára módosított. A kiegészítő dokumentációt a Kérelmező a határidő lejárta előtt benyújtotta. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Víz- és talajvédelmi szempontból: A tervezett munka élővízfolyást nem érint, a legközelebbi csatorna, a XXX/h-6. számú csatorna a vizsgált terület ÉK-i sarkától 170 m-re található. A Felügyelőség vízrendezési szempontból az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja. A Felügyelőség vízrendezési szempontból az értékelését a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodás hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet figyelembevétel adta meg. A tervezett bánya vezetékes ivóvízhálózatot, technológiai és kommunális szennyvizek közcsatornába bocsátását nem érinti. A Dunavarsány V. kavics védnevű bánya előzetes vizsgálati dokumentációját a Felügyelőség vízvédelmi és viziközmű szempontból elfogadta. A Felügyelőség vízvédelmi és viziközmű szempontból tett értékelését a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. -a figyelembevételével adta meg. 12

A Felügyelőség vízbázisvédelmi szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, az előzetes vizsgálati dokumentációt kikötés nélkül elfogadta. A területen 2 db monitoring kút létesült, amelyeket a KTVF: 10747-6/2009. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján évente két alkalommal kell mintázni. A talajvízmegfigyelő-kutak EOV koordinátái: Kút jele EOV x EOV y Z(mBf) TF-1 217767,97 651436,55 99,51 TF-2 218216,92 651920,47 101,02 2008 májusa óta a mért nitrit értékek egyetlen alkalommal sem lépték át a 0,5 mg/l B szennyezettségi határértéket. A mért nitrát viszont a TF-2 jelű kútban mind a négy mérés alkalmával az 50 mg/l-es B határérték felett volt (93, 125, 108, 137 mg/l). A Taksony V. kavicsbányatóból a KTVF: 8266-3/2008. számon módosított KTVF: 5566-19/2005. számú környezetvédelmi engedély szerint évente két alkalommal vízmintát kell venni. A Kérelmező által a Felügyelőségre benyújtott, a Taksony V. kavicsbányatóra vonatkozó vízvizsgálati eredmények alapján a nitrit értékei a 2009 II. féléves, valamint a 2010. I. és II. féléves mérések alapján a B szennyezettségi határértéket nem haladják meg, viszont a nitrát mért értékei rendre meghaladják az 50 mg/l-es B szennyezettségi határértéket (61, 59, 46 mg/l). A Felügyelőség a már említett KTVF: 14897-30/2011. számú végzésében a tényállás tisztázása érdekében kiegészítő dokumentáció benyújtását írta elő a területen létesítendő kavicsbányával kapcsolatban. A benyújtandó dokumentáció-kiegészítésben részletesen vizsgálni kellett volna a meglévő Taksony V. kavics védnevű bánya hatásterületét, mint alapállapotot, a jelen eljárással érintett Dunavarsány V. kavics és a Taksony V. kavics védnevű bányák együttes hatásterületét; valamint a jelen eljárással érintett Dunavarsány V. kavics védnevű bánya, a Taksony V. kavics védnevű bánya bővítésének és a Taksony V. kavics védnevű bánya együttes hatásterületét. A benyújtott dokumentáció-kiegészítés mellékletei azonban fenti előírásnak nem felelnek meg. A mellékelt hidrogeológia térképeken csak a talajvízszint változását veszik figyelembe, mint a hatásterület egyik tényezőjét. A végállapotot bemutató térkép pedig semmilyen környezetre gyakorolt hatást nem mutat be, egyszerű műszaki ábra csupán. A benyújtott dokumentáció-kiegészítésben a felállított modell a kialakuló tavak becsült depressziós távolhatását vizsgálja, a talajvíz áramlási irányát mintegy állandónak véve. A kialakuló bányatavaknak tehát a talajvíz áramlási irányára való hatását nem veszi figyelembe. A depressziós hatásterület továbbá délnyugaton a szennyvízöntözésre használt nyárfás és energiaültetvény egy részét is érinti, így mindenképp felmerül annak a kialakuló bányatavakra való kihatása. A Felügyelőség megállapítása szerint a Tényállás tisztázás A Dunavarsány V. kavicsbánya tervezett bővítésének környezetvédelmi engedélyezési eljárásához című dokumentáció továbbra sem tesz eleget a KTVF: 14897-30/2011. számú végzésében előírt kötelezettségnek, ezért felszín alatti vízvédelmi szempontból továbbra sem fogadható el. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a Rendelet 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. Részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A tevékenység 350 000 m 3 /év tervezett kapacitással történne, ami napi maximum 1400 t/nap kitermelt anyag elszállítását jelenti, óránként kb. 15 jármű elhaladásával. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontból a véleményét az előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján alakította ki. 13

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Tervező által összeállított előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak szerint a létesítendő bánya hatásterületén zajtól védendő terület és építmény nem található. A bányaterület számított zajvédelmi hatásterülete a telekhatártól 355 m. A bányatelek területét minden irányban Ma általános mezőgazdasági besorolású övezet határolja. A bánya Dunavarsány belterületétől 700 m-re, Taksony településtől 1,5 km távolságra található. A bányatelektől ÉNy-ra 500-800 m-re a Dunavarsány Ipari Park helyezkedik el, amelynek DNy-i részén a néhány kertes lakóépületből álló, úgynevezett Kertészeti lakótelep található. A bányából történő szállítás lakott terület érintése nélkül a bányatelektől földúton, az 52101 jelű úton majd az 51. számú főúton történik az M0 autópálya felé. A szállításból származó zaj várhatóan 1 db-lel emeli a jelenlegi közúti közlekedésből származó zajterhelést. A beépítési távolságok figyelembevételével a jövőben sem kell határérték túllépésre számítani. A dokumentáció szerint megállapítható, hogy a telephelyen folytatott tevékenységből származó zajterhelés kisebb a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékeknél. A kapcsolódó forgalomból származó zajterhelés a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció 7. pontjában benyújtott hulladékgazdálkodási terv megfelel a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet előírásainak. A munkavállalók étkezése miatt és egyéb szociális tevékenységéből keletkező települési hulladékot konténerben gyűjtik, amelyet a közszolgáltató rendszeresen elszállít. A munkavállalók higiéniai szükségleteiből származó szennyvizet tartályba gyűjtik, amelyet szennyvíztisztító telepre szállítanak. A keletkező hulladékot tárolóedényekben, szelektíven gyűjtik, a haváriából keletkező veszélyes hulladékot acél edényzetben gyűjtik, és azonnal elszállíttatják. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontból tett észrevételét a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelmi szempontból: A tárgyi bánya területe, illetve környezete országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a Tvt. 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érinten. Továbbá a bányászati tevékenység után fennmaradó bányatavak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem részei és az OTrT-ben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érintik. Ugyanakkor a tervezett bányától közvetlenül nyugati irányban található az országos ökológiai hálózat övezetének ökológiai folyosó területe, amely egyben helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló terület is. A helyi jelentőségű védett természeti terület 14

vonatkozásában Dunavarsány Város Önkormányzatának Jegyzője rendelkezik természetvédelmi hatósági jogkörrel. A bánya területe, illetve a tanulmányban bemutatott, a tájrendezést követően megmaradó vízfelület talajvízelvonó hatásaként létrejövő, kimutatható talajvízszint csökkenést eredményező többlet depressziós tölcsér területe sem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet. Ugyanakkor a depressziós távolhatás érinti a tervezett bányától közvetlenül nyugatra található helyi jelentőségű védett természeti területet. A tervezett bánya területe jelenleg szántóföldi művelésű, környezetében már nagymértékben roncsolt területeken, mesterséges bányatórendszer, illetve szántóföldi területek találhatóak. Mindezek alapján a Ket. 50. (1) és a 31. (2) bekezdésének együttes figyelembevételével a Dunavarsány V. kavics védnevű bánya létesítésére vonatkozó eljárás során elegendő adat állt rendelkezésre ahhoz, hogy a kérelmet a Felügyelőség érdemben vizsgálja, azonban a KTVF: 14897-30/2011. számú végzésben előírt és a 2011. augusztus 25. napján benyújtott kiegészítő dokumentáció vizsgálatát követően is eredménytelen maradt a Felügyelőségnek azon törekvése, hogy a tényállás tisztázásához szükséges valamennyi információ a rendelkezésére álljon, továbbá Kérelmező nem bizonyította, hogy a tervezett környezethasználat nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek használatát károsan befolyásolja. Ennek megfelelően a kérelemnek helyt adni nem lehet, a bánya nyitására víz- és talajvédelmi szempontból engedély továbbra sem adható, a Felügyelőség a rendelkezésére álló adatok alapján döntött. * Fentiekre tekintettel a Felügyelőség a Kvtv. 71. (1) bekezdés a) pontja és a Rendelet 5. (2) bekezdés c), illetve ca) pontja a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseire figyelemmel, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A szakhatóságok nemleges állásfoglalásai kötik a Felügyelőséget a Ket. 44. (1) bekezdése és a 45. (4) bekezdése alapján. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján jelen határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzőjének, valamint Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének, akik kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők 15