KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 4181-16/2012. Tárgy: Lőrinci 2. számú, cukorgyári 20 kvos szabadvezetékes betáplálás megszüntetése, új 20 kv-os hálózat létesítése - előzetes vizsgálati eljárás Előadó: Kelemen Zoltán H A T Á R O Z A T Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1134 Budapest, Váci út 72-74.; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából az Észak-Budai Zrt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 76.; Cg.: 01-09-068767; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Lőrinci 2. számú, cukorgyári 20 kv-os szabadvezetékes betáplálás megszüntetésének, új 20 kv-os hálózat létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK: 1. A tervezett tevékenység célja: Lőrinciben a Cukorgyár jogutódja nem igényli a meglévő kétirányú energia ellátást, így az érintett területen lévő 20 kv-os hálózat bontása, illetve a hálózat átrendezése szükséges. A beruházás során kb. 762 m hosszban 20 kv-os szabadvezeték megszüntetésre kerül és helyette kb. 168 m hosszban új 20 kv-os hálózat (egy része meglévő átforgatott vezeték Zagyva folyó keresztezése) kerül létesítésre. L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig
2. A tervezett nyomvonal: A volt cukorgyár Lőrinci belterület 4/6 hrsz.-ú területén elhelyezkedő idegen tulajdonú BOTR állomás és a Lőrinci 11 hrsz.-ú területen megmaradó vasoszlop közé 43 m hosszúságban szabadvezetéket kell teríteni. A Lőrinci külterület 0103 hrsz.-ú területen lévő beton bakoszloptól halad az átforgatott szabadvezeték a Lőrinci 0111 hrsz.-ú (Zagyva folyó) ingatlanra beállított B12/28 típusú oszlopig. A betonoszloptól új vezeték halad az iparvasút keresztezésével észak-keleti irányba a Petőfibánya külterület 0318 hrsz.-ú területre tervezett B14/18 típusú oszlophoz. A tervezett oszlopok a meglévő, bontandó oszlopok mellett kerülnek telepítésre. 3. Főbb műszaki adatok: A tervezett létesítmény pontos megnevezése: A tervezett vezeték névleges feszültsége: A 20 kv-os föld feletti szabadvezeték hossza: A 20 kv-os föld feletti szabadvezeték elrendezése: A 20 kv-os föld feletti szabadvezeték anyaga, keresztmetszete: A tervezett biztonsági fokozat: A tartószerkezetek anyaga és magasságuk: 20 kv-os szabadvezeték 22 kv kb. 168 m egysíkú (feszítő oszlop) 3x95 mm 2 Pontos típusuk: Föld feletti magasságuk: Föld alatti magasságuk: A tervezett alapozások: Beton mennyisége az alapoknál: Befogott alap (B14-1800): Súlyalap alap (B12-2800): összesen: 7,58 m 3 A tervezett szabadvezeték által elfoglalt területnagysága: Ebből az oszlopok által elfoglalt terület nagysága: A tervezett szabadvezeték biztonsági övezete: fokozott biztonságú, kettős felfüggesztés áttört gerincű - 12 m-es és 14 m-es vasbeton oszlopok B12 és B14 10 m és 12 m 2 m feszítő befogott alapok ~ 336 m 2 ~ 2 m 2 a tervezett vezetéknél a szélső vezetőtől 2,50-2,50 m-re. Tervezett madárvédelem: A benyújtott dokumentáció szerint a csupasz szabadvezetékek elemeinek burkolását és az oszlopok fejszerkezeteinek madárvédelmi szempontú átalakítását tervezik. Táj- és természetvédelmi szempontból: II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 1. A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló, esetleg fészkelő madarakat sérülés 2
és/vagy áramütés ne érje. Minden tartóoszlopot valamilyen típusú támszigetelő rendszerrel (pl.: ENSTO, Megawatt MBR1 stb.) szigetelni kell. 2. Amennyiben alkalmaznak leesésgátlót azt szigetelni kell. 3. A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. 4. A munkálatok során a Zagyva folyóba szennyező anyag nem kerülhet. 5. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. Vízrendezési szempontból: A vezetékjogi engedélyezési eljárásra benyújtandó tervdokumentáció összeállításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: 1. Az árvízvédelmi töltés és a Zagyva folyó keresztezésére vonatkozóan részletrajzot kell készíteni, melyen az úgynevezett abszolút magassági értékeket (mbf.) kell feltüntetni. 2. Árvízvédelmi töltést a töltés koronája felett 8 m-es magasság és a légvezetékre előírt biztonsági távolság együttes számbavételével szabad keresztezni. 3. A Zagyva folyó- és árvízvédelmi töltése keresztezésével kapcsolatban be kell szerezni a kezelő, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság hozzájárulását és azt az engedélyezési tervhez mellékelni kell. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK: Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: 1. Az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védősávján belül szennyezést okozó tárgyat, anyagot, valamint olyan műtárgyat elhelyezni, amely a vezetéket rongálná tilos. 2. Az építési munkálatok alkalmával a területen keletkező települési hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról és a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról gondoskodni kell. 3. A létesítés során az elektromágnesen terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeit figyelembe kell venni. Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. 3
Lőrinci Város Önkormányzat Jegyzője: A szükséges vezetékszerelési munkáknál: 1. Fokozott figyelemmel kell lenni Lőrinci város lakóterületére, a helyi környezet-, és természetvédelemre. 2. A munkálatok megkezdése előtt a villamos vezeték nyomvonalában található növények esetleges gallyazási, fakivágási munkáira engedélyt kell kérni, azok a szükséges engedélyek beszerzése után végezhetők. 3. A keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladékok, továbbá az építési és bontási hulladékok gyűjtéséről, továbbá azok ártalmatlanításáról, valamint a hulladékkezelőhöz való elszállításról a munkaterület elhagyása előtt haladéktalanul gondoskodni kell. 4. A szállítási útvonal használata során a kivitelezőnek gondoskodnia kell az esetlegesen keletkező károk elhárításáról és az érintett utak karbantartásáról. 5. A kivitelezést követően a közterület helyreállítási munkák elvégzése a kivitelezőt terheli. Petőfibánya Község Önkormányzat Jegyzője: A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Lőrinci 2. számú, Cukorgyári 20 kv-os szabadvezetékes betáplálás megszüntetése című, a Dual-Plan Mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther u. 6/A.) által készített DP-11/24 munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. 4
A Felügyelőség a Rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2012. január 17. napján megindította, melyről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az ismert ügyfeleket értesítette. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Lőrinci Város Önkormányzat Jegyzőjének, valamint Petőfibánya Község Önkormányzat Jegyzőjének. Lőrinci Város Önkormányzat Jegyzője 1642-2/2012. számú levelében, valamint Petőfibánya Község Önkormányzat Jegyzője 243-2/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve X-R- 058/00145-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel járult hozzá a beruházáshoz. A szakhatóság környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: A Közép-Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1447 Budapest, Pf.: 541.) a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete 1. pontja alapján 2012. 01. 24-én kelt, KTFV: 4181-4/2012. számú levele mellékleteként megküldte Hatóságomnak az ÉMÁSZ Hálózati Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74. sz.) megbízásából a Dual-Plan Mérnökiroda Kft. Villamos Tervező Iroda (2131 Göd, Luther Márton út 6/a. sz.) által a Lőrinci 2. cukorgyári 20 kv-os szabadvezetékes betáplálás megszüntetésére, új 20 kv-os hálózat létesítésére vonatkozóan benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt szakhatósági állásfoglalás céljából. A dokumentáció szerint a Lőrinciben a Cukorgyár jogutódja nem igényli a kétirányú energia ellátást, ezért 762 m nyomvonal hosszban a 20 kv-os szabadvezeték megszüntetésre kerül, helyette 168 m nyomvonal hosszban új 20 kv-os szabadvezeték hálózat létesül. Kikötéseimet a következő jogszabályi előírások alapján tettem meg: 5
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 6. c) pontja és 4. számú melléklete rendelkezik. Földbe fektetett vízvezetéknél a védősáv határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed. Az építési munkálatok alkalmával a területen keletkező települési hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet 1. a) pontja, a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről rendelkező 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet 1. c) pontja alapján szükséges gondoskodni. A villamos energia ellátó rendszerek létesítésénél a 0 Hz - 300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet 3. betartása szükséges. A tervezett beruházás környezetre gyakorolt hatása véleményem szerint a rendelkező részben szereplő kikötések megtartása mellett közegészségügyi szempontból nem jelentős. Fentiekre tekintettel szakhatósági hozzájárulásomat a rendelkező részben foglalt feltételekkel közegészségügyi szempontból megadtam. A szakhatósági állásfoglalás alapjául a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése, valamint 72. (1) bekezdése szolgálnak. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, a szakhatósági állásfoglalás az első fokon eljáró engedélyező hatóság által kiadott döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága X-F-001/87-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: 2012. január 27-én Igazgatóságunkhoz beérkezett a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 4181-6/2012. számú megkeresése a Lőrinci 2. számú, cukorgyári 20 kv-os szabadvezetékes betáplálás megszüntetésének, új 20 kv-os hálózat létesítésének előzetes vizsgálati dokumentációja. Megkereséséhez csatolta a Dual-Plan mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther Márton u. 6/a) által 2011. novemberében készített előzetes vizsgálati dokumentációt (munkaszám: DP-11/24). A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága nevében eljárva az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához talajvédelmi szempontból jelen szakhatósági állásfoglalás rendelkező része szerint előírás nélkül járultam hozzá, mivel a tevékenység a termőföld talajminőségére nincs jelentős hatással. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvény 19. (1) és 21. (1) bekezdése, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. 4. sz. melléklet 5. pontja alapján adtam ki. Lőrinci Város Önkormányzatának Jegyzője 1529-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel járult hozzá a beruházáshoz. 6
A szakhatóság környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 4181-2/2012. számú megkeresésében a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalást kért. A DP-11/25 munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy az a jelenleg hatályban lévő 25/2004. (IV. 29) Önkorm. rendelettel jóváhagyott, többször módosított Helyi Építési Szabályzatával és szabályozási tervével összeegyeztethető, a tervezett szabadvezeték nyomvonala nem áll helyi védelem alatt. A beruházás környezet- és természetvédelmi érdekeket nem sért. Szakhatósági hozzájárulásomat a 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése és 33. (8) bekezdése alapján, a R. 4. sz. melléklete 4. pontjában és a 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése 4. számú mellékletében biztosított hatáskörömben eljárva adtam meg. A szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44. (9) bekezdése értelmében nem biztosítottam. Petőfibánya Község Önkormányzat Jegyzője 234/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: Az Észak-Budai Tervező, Szerelő és Szolgáltató Zrt. (1037. Budapest, Kunigunda útja 74.) által tervezett Lőrinci 2. számú Cukorgyári 20 kv-os szabadvezetékes betáplálás megszüntetése tárgyú beruházáshoz készült előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja figyelembe vételével megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak. A beruházás a település hatályos rendezési tervében foglaltakat a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően nem sérti, így annak megvalósításához kikötés nélkül hozzájárulok. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi, vízrendezési szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny alatti vízminőség-védelmi terület. 7
A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. A vízrendezési tárgyú kikötéseket a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1.2.2., 4. és 6. pontban szereplő előírások alapján adtam meg. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. Továbbá az ingatlan az európai 8
közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része, azonban az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét érinti. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Tvt. 17. (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. (5) bekezdése szerint elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik, az előzetes dokumentációban, valamint a táj- és természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. (2) bekezdése, a Rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) bekezdésére és 72. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamosenergia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. 9
Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Lőrinci Város Önkormányzat Jegyzőjének és Petőfibánya Község Önkormányzat Jegyzőjének akik kötelesek legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az illetékes jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) 10
bekezdésének a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. április 3. Dolla Eszter s. k. igazgató 11