Közép-Tiszai nagyvízi meder erdőállom llományai és árvízi hatásuk suk Ficzere András KÖTIVIZIG erdészeti ügyintéző II. ERDŐ-VÍZ konferencia Szolnok, 2015. 06. 30.
Közép-Tiszai nagyvízi mederben 2014. évi erdőállom llomány állapotrögzítés Alapadatok beszerzése se a Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától l minden erdőrészletre Terepi bejárás, minden erdőrészlet és s fásodott f terület jellemzése EXTENZ kft. és s a NEFAG Zrt erdész munkatársainak közremk zreműködésével (cserjeszint, alsó lombkoronaszint, gépi g járhatj rhatóság, záródáshiány, tuskóprizm prizmák, technológiai javaslat) Kiért rtékelés, beavatkozási technológia pontosítás Beillesztés s a térinformatikai t bázisbab
10. NMT. 03. szakasz Szolnoki vasúti hídth dtól - Kiskörei duzzasztóműig Év Hullámt mtér területe Mezőgazdas gazdasági gi hasznosítású terület Erdőállom llomány (mezőgazd. terület) Egyéb fás- cserjés Faállom llomány területi gyarapodás előző időszakhoz Faállom llomány területi gyarapodás kiinduló adathoz Kezdő és felmérési időszak közötti gyarapodás (ha) (ha) (ha) (ha) (%) 1930 591,18 (8%) 1960 9 197 7 440 2 809,53 (38 %) 475% 1980 3 334,82 (45 %) 119% 564% 2014 5 576,82 (75%) 656,32 (9%) 167% 943% 1054%
10. NMT. 04. szakasz Körös s folyó torkolatától - Szolnok vasúti hídigh Év Hullámt mtér területe Mezőgazdas gazdasági gi hasznosítású terület Erdőállom llomány (mezőgazd. terület) Egyéb fás- cserjés Faállom llomány területi gyarapodás előző időszakhoz Faállom llomány területi gyarapodás kiinduló adathoz Kezdő és felmérési időszak közötti gyarapodás (ha) (ha) (ha) (ha) (%) 1930 659,91 (5 %) 1960 n. a. 1980 15326 13037 2971,9 (23 %) 450% 2014 5365,06 (41 %) 1893 (14,5%) 181% 813% 1100%
Pély-Nagykörű térsége
Babos Imre: Hullámterek fásítása f sa (Erdő 1952) A A kezdetben csak a Maros, a Tisza és s a Rába R egyes szakaszaira korlátoz tozódó terv az Országos Tervhivatal hozzájárul rulásával országos méretűvé nőtte ki magát t s ma már m r a 100.000 kat. holdas hullámt mtéri fásítás f száll llóigévé vált. Az egységes, ges, átfogó tervnek fahasználati gondjaink megszüntet ntetése vagy enyhítése mellett egyéb b munkaterületek kívánsk nságait is ki kell elégítenie s ezek közül k l első helyen az árvízvédelem, a folyamszabályoz lyozás s kívánsk nságait kell felemlíteni. Az Árvízvédelmi és s Folyamszabályoz lyozási Hivatalok mérnm rnökeivel együttesen végzett helyszínel neléseink során n mindenre kiterjedően en állapítottuk meg a fásítandó területr letrészek helyét. A hullámt mtér r a jövőben j mindkét t mérnm rnök k közös k munkaterülete lesz s a fásítás f s végrehajtv grehajtásának mind a kettő szempontjait ki kell elégítenie. Nem hanyagolható el az a kívánsk nság g sem, hogy a fásítás f s ne okozzon magasabb iszaplerakódást st s ne csökkentse a hullámt mtér r vízbefogadv zbefogadását. Ez a magastörzs rzsű,, feltisztuló állományok létesl tesítésére utal, melyekben az alsó szint legalább a harmadrendű fák k sorába tartozik. A cserjeszintek kiképz pzésére ezek szerint csak a legmagasabb hátakon h kerülhet sor. Nem kevésb sbé fontos a fásítások f sok töltt ltést oltalmazó hivatása.
Babos Imre: Hullámt mtéri tapasztalatok (Erdő 1953) :...ismereteink alapján n ma már m r kijelölhet lhető az ország g 4 nyárfa optimuma: Első helyet érdemel Békés B s megye délkeleti d szeglete, melyet nagyjából l az Elek - Kétegyháza-Orosháza za-mezőhegyes vonal szorít t az ország g határához.. hoz.. Második helyen a Kisalföldr ldről l emlékezem meg. A Szigetköz z kedvező talajvízszintj zszintjével, tápanyagban t gazdag feltalajával az alatta meghúzódó kavicspad ellenére jól j l fejlődő nyárállom llományok termőhely helyét t szolgáltatja. ltatja. A Szárf rföld-farád d közötti k nyárf rfásítás s más m s talajon áll, vízhv zháztartása azonosan kedvező. A harmadik helyet a Duna Tolnától l délre d eső hullám- és ártere foglalja el. A védetté nyilvánított Gyöngy ngyösoldal 46 éves későnfakadó kanadai nyárasa 30 m magas és átlagban 50 cm vastag törzseivel t az ország g legszebb nemesnyár erdőrészlete. Negyedik helyen a Tisza és s mellékfoly kfolyóinak hullámtere áll. Jól J l lehet megelőzi az előbbi három, h mégis m terület letének nagysága ga és s mert az ország g fában f legszegényebb vidékein haladnak keresztül l e folyók, ezt a fásítást f st állítják megoldandó feladataink élére. Tervezett hullámt mtéri fásításaink f saink 56%-át t ezen a területen kell végrehajtanunk. v Különösen figyelemre méltm ltó az az utalás, mely a mederhez közel k eső talajszelvények jóságát j t hangsúlyozza ki. Nálunk N is magasabb és s gazdagabb a medert végig szegélyez lyező hát, melyet legrövidebb ideig borít t el az ár - Abádszal dszalók k határában még m g az akác c is életképes rajta - és kötött tt altalaján n a legvastagabb öntésréteget hordozza..
A szolnoki vízmv zmérce 500 cm-es szintjét t meghaladó árvízszintek év vízborítás s időtartama 1999 jan. 16-jan. 21 5 márc. 4 - máj. 24 81 2000 febr. 11 - febr. 23 12 márc. 14- máj. 18 65 2001 jan. 1 - jan. 5 4 febr. 12- febr. 15 4 márc. 7 - ápr. 20 44 ápr. 28 - máj. 3 5 jún. 27- jún. 30 3 júl. 29-aug. 4 6 nov. 18-nov. 21 3 2002 febr.2- márc. 24 22 2003 2004 márc. 3-márc. 3 7 4 márc. 22 - ápr. 29 38 nov.23-nov. 26 3 2005 márc.21-jún. 4 75 2006 jan. 6-jan. 6 9 3 márc. 9-máj. 9 18 60 jún. 1-júl. 1 1 30 2007 jan. 22-febr. 6 15 febr.13 - márc. 17 32 2008 márc. 6-márc. 6 25 19 ápr. 15-máj. 4 19 júl. 29- aug. 9 11 dec. 10- dec. 15 5 2009 jan. 28- febr. 1 3 márc. 11-márc. 22 11 dec.28 - dec. 31 3 2010 jan. 1-jan. 1 27 27 febr. 24-márc. 14 18 ápr. 18-ápr. 28 10 máj. 18-júl. 6. 49 dec. 12-30 18 2011 jan. 1-jan. 1 28. 28 2013 márc. 22 - máj. 6. 44
A nagyvízi mederszakaszon találhat lható főbb faállom llomány típusokt Hazai fűzesek f (HFÜ) Hazai nyárak (HNY) Nemesnyárak (NNY) Kocsányos tölgyesek t (KST) Egyéb b Lágy L lombos (ELL) Egyéb b keménylombos (EKL) (Magas Kőris, K Amerikai kőris, k Zöldjuhar, Z Ezüst juhar) Fás-Cserjés (Ámorfa,, más m s idegenhonos fafajok és őshonos fafajok)
5026,81 5026,81 99,82 99,82 158,74 158,74 416,97 416,97 492,31 492,31 220,33 220,33 505,46 505,46 1052,82 1052,82 1156,00 1156,00 924,36 924,36 Összesen: sszesen: 68,95 68,95 12,72 12,72 29,15 29,15 27,08 27,08 KST KST 2154,14 2154,14 3,37 3,37 11,91 11,91 3,50 3,50 25,07 206,43 814,96 718,45 370,45 370,45 NNY NNY 1981,48 1981,48 38,60 88,89 232,84 382,70 139,51 174,43 128,55 128,55 299,38 299,38 496,58 496,58 HNY HNY 599,87 599,87 34,86 34,86 51,79 51,79 141,98 141,98 62,55 62,55 44,30 44,30 88,32 88,32 52,79 52,79 80,34 80,34 42,94 42,94 HF HFÜ 60,39 60,39 26,36 26,36 1,97 1,97 3,69 3,69 4,20 4,20 17,26 17,26 1,33 1,33 1,71 1,71 3,87 3,87 ELL ELL 161,98 161,98 1,09 1,09 12,79 12,79 7,25 7,25 19,02 19,02 55,19 55,19 56,12 56,12 10,52 10,52 EKL EKL Összesen sszesen 81 81-90 90 71 71-80 80 61 61-70 70 51 51-60 60 41 41-50 50 31 31-40 40 21 21-30 30 11 11-20 20 0-10 10 Fa Faállom llomány ny Fő faállománytípus a 10.NMT.03.szakaszán 43% 12% 40% 1%1% 3% NNY HFÜ HNY KST ELL EKL
Mérés s helyszíne: Tisza folyó,, Szolnok, Százl zlábú híd Mérés s időpontja: 2010. dec. 28. max.. hőmérsh rséklet: - 5,1 C min. hőmérsh rséklet: - 17,2 C napi átlag hőmérsh rséklet: - 10,8 C
vízsebesség növényi vegetációk főmeder gyep ámorfás fiatal füzes befejezett korú nemesnyáras középkorú nemesnyáras nyári időszak 0,9-1,0 0,2-0-7 0-0,1 0-0,2 0, 3-0,5 0, 2-0-5 m/s téli időszak 0,9-1,0 0,9 0,1-0, 2 0,15-0,25 0,35-0, 65 0, 5-0,8
A LEFOLYÁSI VISZONYOKRA HATÁST GYAKORLÓ FAÁLLOM LLOMÁNY ÉS S ERDŐGAZD GAZDÁLKODÁSI JELLEMZŐK Területegys letegységnyi gnyi egyedszám m (tősz szám), és s elrendezés (NNY 600 db/ha; HNY 4 500 db/ha, cserjés s 100 000 db/ha; hálózatos, h rendezetlen) Koronaszerkezet, törzs t jellemzők k (bokrosodó, fattyúhajt hajtásodásrasra hajlamos) Cserjeszint Alsó lombkoronaszint Kúszónövényeknyek Övzátony Ápolási tevékenys kenység g (sorközi, állományalatti, ápolás, törzsnyesés) s) Tuskók k kezelése (tuskó és s vágástv stéri hulladék prizmák/g k/gátak)
Övzátony
Övzátony erdőkép
Nemesnyáras
Hazainyáras
Hazai nyáras (~70 év)
Egyéb b keménylomb (30-33 33 év)
Fás- cserjés terület visszahódítása
Tuskóprizmák
LEFOLYÁSI VISZONYOKAT ELŐSEG SEGÍTŐ ERDŐGAZD GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYS KENYSÉGEK Hagyományos erdőgazd gazdálkodás Tág g hálózath zatú ültetés Ültetéskor, avagy sarjaztatáskor skor a lefolyási iránnyal párhuzamos sorok, pásztp szták k kialakítása Törzsnyesése se (4 5 m terepmagasságig) gig) Többlet feladat Meghatározott időszakonk szakonkénti nti visszatéréssel ssel cserjeirtás s az állomány alatt Keletkezett ághulladék, cserje hulladék k megsemmisítése Tuskóprizm prizmák k felszámol molása Erdőállom llományban lévől övzátonyok véghasznv ghasználatot követk vető terepszintbe törtt rténő rendezése
Köszönöm Figyelmüket!