Köz, teher, elosztás A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése
Jövedelemeloszlás Jövedelemeloszlás Szegénység Szegénység Humán tőke Humán Pártpreferencia-csoportok tőke Politikai attitűdök - Háztartás Monitor 2007 Bemutató A kutatás előzményei 1989-1991: TÁRKI Panel 1992-1997: Magyar Háztartás Panel (MHP), BKE, TÁRKI, KSH 1998-2005: TÁRKI Háztartás Monitor A 2007 évi kutatás megrendelője: Miniszterelnöki Hivatal.
Kutatási eredmények közzététele Tudományos publikációk magyar és nemzetközi kiadványokban Társadalmi riport (legközelebb: 2008 ősz) Tárolás adatbankokban: TÁRKI, LIS (Luxembourg Income Study) Nemzetközi projektek: PACO, CHER Nemzetközi szervezetek: Világbank, OECD, ILO Közpolitika: kormány, Parlament Közvélemény: napilapok, hetilapok
A Háztartás Monitor 2007 kutatásról Témakörök: jövedelemeloszlás, szegénység, munkaerőpiac, társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, társadalmi és politikai attitűdök. Minta: N= 2006 háztartás, N= 5064 személy. Megkérdezve: minden felnőtt háztartástag Információ: minden háztartástagról Kérdőív: Háztartási kérdőív: háztartásgazda Egyéni kérdőív: minden 16 éves vagy idősebb tag Az adatfelvétel ideje: 2007. ősz Az adatbázis nyilvánosan elérhetővé válik a TÁRKI Egyesülés Adatbankjából 2008. december 1-től
Program 14:05-14:20 Jövedelmi szegénység Tóth István György 14:20-14:30 Gábos András Szivós Péter Humán tőke 14:30-14:40 Jövedelemeloszlás Pártpreferenciák Lannert Judit (TÁRKI-TUDOK) Vita 14:50-15:40 14:40-14:50 Fábián Zoltán Tóth István György Zárszó 15:40-15:45 Kolosi Tamás
A jövedelemeloszlás változásai 2005-2007 Tóth István György
A legutóbbi adatfelvétel időszakát erősen lassuló GDP növekedés, emelkedő infláció, csökkenő reálfogyasztás és erős nettó reálkereset esés jellemezte GDP növekedés, %, Infláció, %, 7,0 12,0 6,0 10,0 5,0 8,0 4,0 3,0 6,0 2,0 4,0 1,0 2,0 0,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A háztartások tényleges fogyasztása, % Bruttó és nettó reálkeresetek % 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 0,0-2,0-4,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Magyarázat: az előző év azonos negyedév=100. A satírozott szakaszok az egyes adatfelvételek jövedelem- referencia időszakait mutatják -5,0-10,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Az egyenlőtlenség összefoglaló mutatói szerint: lényeges egyenlőtlenség csökkenés történt az utóbbi években A legfelső decilis alsó töréspontja és az alsó decilis felső töréspontjának aránya (P90/P10) 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 2,8 2,6 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 Megjegyzés: személyi ekvivalens jövedelmek, személyi eloszlás, e=.73, konfidencia intervallumok becslése 1000 ismétléses Stata bootstrap eljárással 0,32 0,31 0,30 0,29 0,28 0,27 0,26 0,25 0,24 0,23 0,22 Gini-együttható 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007
Mindez lefelé nivellálódás révén valósult meg: elsősorban a legfelső népességtized és a középső tizedek közötti távolság csökkent 25,0 20,0 15,0 S1 S5+S6 S10 10,0 5,0 0,0 1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 Egyes egy főre jutó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből Forrás: 1962 1987: KSH jövedelemfelvételek alapján Atkinson Micklewright [1992] HI1. táblázat; 1992 1996: Magyar Háztartás Panel I VI. hullámai, 2000 2007: Tárki Háztartás Monitor.
A legnagyobb mértékben azoknak a száma csökkent, akik a középjövedelem (medián) kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek (ők legalább egy jövedelmi kategóriával lejjebb csúsztak) 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 Százalékos megoszlás jómódúak (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme) 6 7 9 9 9 9 7 felső-középréteg (a medián 120-200%-a) 27 25 23 25 25 25 25 középréteg (a medián 80-120%-a) 39 42 35 34 34 33 36 alsó középréteg (a medián 50-80%-a) 24 20 21 23 22 24 22 szegények (50% alatt) 4 6 12 9 11 10 10 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 Népességbecslés, ezer fő jómódúak (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme) 599 737 919 920 882 899 715 felső-középréteg (a medián 120-200%-a) 2848 2583 2415 2596 2546 2514 2476 középréteg (a medián 80-120%-a) 4120 4326 3654 3424 3418 3342 3684 alsó középréteg (a medián 50-80%-a) 2533 2085 2136 2351 2191 2373 2215 szegények (50% alatt) 410 643 1197 930 1105 969 983 Szegénységbecslés*, alsó és felső határok, ezer fő Felső 432 700 1299 1004 1182 1047 1065 Alsó 398 583 1105 849 1030 887 901 Népesség az év elején összesen, ezer 10509 10374 10321 10222 10142 10096 10066 Egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, százalék, illetve ezer fő. Szegénységbecslés: sztenderd hiba alapján, 95 százalékos megbízhatósági szinten
2005 és 2007 között a felső középrétegek lefelé csúsztak a jövedelem eloszlásban, az alsó középrétegek pedig felfelé mozdultak el személyek megoszlása az adott évben, % 14 12 10 8 6 4 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 személyek decilisei a 2005-ös ekvivalens jövedelmek alapján 2005 2007 Magyarázat: Személyek megoszlása 2005-ben és 2007-ben a 2005-ös decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban,%
2005 és 2007 között az alsó ötöd részesedése növekedett a munkanélküli járadékokból és csökkent a segélyekből 60 az egyes kvintilisek részesedése 50 40 30 20 10 nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék 0 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 03 05 07 Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) népességötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből 1992 2007(%)
Az elemzés korlátai: 1. A Tárki háztartás Monitor és a hasonló mintavételes vizsgálatok kénytelenek nélkülözni (nem képesek reprezentálni) a jövedelemeloszlás két szélén Kb. 2-3%-ot (ez összesen akár több százezer ember kiesését is jelentheti!!) 6000 2. Minden mintavételen alapuló vizsgálatnak van statisztikai hibája. A jövedelem eloszlásra vonatkozó adatok is csak becslések!! 5000 4000 Jövedelmek 3000 2000 1000 0 1 5 9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 81 85 89 93 97 101 105 Személyek rangsorolva
A vizsgált időszakot érintő, a jövedelem eloszlás alakját lényegesen befolyásoló társadalompolitikai intézkedések 2006 nyara előtt: Közalkalmazotti béremelések Nyugdíj emelések (korrekciók, 13 havi nyugdíj) Családi támogatások átirányítási az alacsonyabb jövedelműek felé (családi adókedvezmény megszüntetés, családi pótlék emelés) Egyéb adók: ÁFA csökkentés 2006 nyara után: TB járulékok: emelés, kiterjesztés Személyi jövedelem adók, EVA: adókulcs emelések, különadók Egyéb adók: ÁFA emelések, illetékek és különadók Közszféra-elbocsátások egyirányba hatottak. Előbb az alsó középrétegek jövedelmi pozícióját javították, majd a felső-középrétegek pozícióját rontották.
Összefoglalás -Alacsonyabb reáljövedelmek, nivelláltabb jövedelem eloszlás - A jövedelem eloszlás alakját most nem a piaci paraméterek (foglalkoztatottság, humán tőke megtérülés, stb.) befolyásolták, hanem az adó/támogatási rendszer változása - Két szakasz: I: 2005-2006 közepe, II: 2006 közepe-2007 vége - Az első időszak nyertesei: alsó középrétegek (és a közalkalmazottak) - A második időszak vesztesei: felső középrétegek (és a közalkalmazottak)
Jövedelmi szegénység Gábos András Szivós Péter
16 A szegénységi ráta trendje, 1992-2007 (%) 15 14 13 12 11 10 1992 1996 2000 2003 2005 2007 Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján
A szegénységi rés-arány trendje, 1992-2007 (%) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1992 1996 2000 2003 2005 2007 Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján
A szegénységi ráta trendjei, eltérő fogyasztási egységek használata mellett, 1992-2007 (%) 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 1992 1996 2000 2003 2005 2007 Egy főre jutó OECD1 OECD2 Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján
A szegénységi ráta és rés-arány nemzetközi összehasonlításban, 2005/2007 (%) Szegénységi ráta (%) Szegénységi rés (%) 25 35 30 20 25 15 20 10 15 10 5 5 0 0 Hollandia Ausztria Luxemburg Belgium Ciprus Szegénységi ráta Szegénységi rés Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: EUROSTAT, saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján
A szegénységi rés-arány különböző társadalmidemográfiai csoportokban, 2007 (%) 35 30 25 20 szegénységi rés-arány a teljes népességben 15 10 5 0 40-59 évesek 3+ gyermekesek Nincs aktív a háztartásban Háztartásfő ro ma Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján
55 50 A szegénységi ráta különböző társadalmidemográfiai csoportokban, 2007 (%) Iskolázottság Munkaerő-piaci helyzet Háztartás -ös s zetétel Etnikum 45 40 35 30 25 20 15 szegénységi ráta a teljes népességben 10 5 0 Hf. 0-7 osztályt végzett Hf. 8 általánost végzett Hf. munkanélküli Hf. inaktív Egyedülállő szülő Pár 3+ gyermekkel Hf. roma Módszertan: e=0.73, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján
A szegénységbe kerülés esélye, 2007 (logisztikus regresszió esélyhányadosai) 9 Is kolázotts ág Munkaerő-piaci helyzet Háztartás-összetétel Etnikum 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Hf. alapfokú végzettségű Hf. szakmunkás végzettségű Hf. inkatív Hf. munkanélküli Pár 3+ gyermekkel Egyszemélyes, 30-64 Egyedülálló szülő Háztartásfő roma Ref. kat.: diplomás Ref. kat.: foglalkoztatott Ref. kat.: pár, <65 Ref. kat.: nem roma Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján
Összefoglalás A rendszerváltást követő második évtizedet a jövedelmi szegénység kiterjedtségének és mélységének kisebb hullámzások melletti - állandósulása jellemzi A szegénységi ráta a skandináv és a kontinentális országok közé helyezi Magyarországot A szegénységbe kerülés legfontosabb meghatározói: a háztartásfő iskolázottsága, munkaerő-piaci helyzete, etnikuma és a háztartás összetétele
Humán tőke avagy az életen át tartó tanulás a Monitor adatok tükrében Lannert Judit Tárki-Tudok
Nem iskolarendszerű és iskolarendszerű felnőttkori képzési részvételi arány iskolai végzettség szerint 35 30 25 20 15 Iskolarendszerű Nem iskolarendszerű 10 5 0 Technikum Egyetem
Az otthoni és munkahelyi számítógép használat életkor szerint (%) 80 70 60 50 40 Munkahelyen Otthon 30 20 10 0 16-20 21-25 26-35 36-45 46-55 56-65 66-75 76-
A különböző szinten idegen nyelvet tudók aránya életkor szerint 80 70 60 50 40 Tárgyalási szint Társalgási szint Alapfok 30 20 10 0 16-20 21-25 26-35 36-45 46-55
Következtetések A lakosság még mindig igen kis aránya tanul felnőtt korában. Minél fiatalabb, vagy képzettebb valaki, annál inkább képzi magát és rendelkezik korszerű kompetenciákkal. 55 éves kor után viszont a tanulási tevékenységet tekintve megállni látszik az élet. Számítógép használat és internetezés terén előretörés tapasztalható a két évvel ezelőtti Monitor adatokhoz képest, a használható idegennyelvtudás terén viszont a lemaradásunk még most is óriási. A felnőttképzésben való részvétel növeli a foglalkoztatottság esélyét és a kereset nagyságát is, ezért fontos lenne, hogy az életen át tartó tanulás jól hangzó szlogenből lassan valósággá váljon.
Pártpreferencia-csoportok Fábián Zoltán Tóth István György
Pártpreferencia-csoportok 2003-ban és 2007-ben Bizonytalan Válaszmegtagadó Egyéb párt Jobbik 1 1 1 11 17 27 31 Centrumpárt KDNP Munkáspárt MIÉP MDF SZDSZ MSZP Fidesz-MPP 1 1 1 0 1 3 1 2 3 14 26 30 31 2007 2003 0 10 20 30 40 Forrás: DKMKKA Választáskutatás, 2003 és TÁRKI Háztartás Monitor 2007
Megállapítások A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 2003-hoz képest nem változott. Az MSZP tábora lényegesen csökkent. Nőtt a látens preferenciájú megkérdezettek köre.
Pártpreferencia-csoportok és politikaiideológiai azonosulás, 2003 konzervatív Fidesz liberális-kozervatív azonosulás bal liberális jobb MSZP SZDSZ MDF MIÉP Munkáspárt Centrumpárt Egyéb párt Válaszmegtagadó Bizonytalan bal-jobb azonosulás
Pártpreferencia-csoportok és politikaiideológiai azonosulás, 2007 konzervatív MSZP liberális-kozervatív azonosulás bal liberális jobb Fidesz SZDSZ MDF MIÉP Munkáspárt KDNP Jobbik Egyéb párt Válaszmegtagadó Bizonytalan bal-jobb azonosulás
0= Az embereknek saját maguknak kell vállalniuk a felelősséget sorsuk alakulásáért. (b) 100= Az államnak nagyobb felelősséget kellene vállalnia az emberekről való gondoskodásban. SORS: eredetileg négyfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva Ha a kormány mérlegelné, hogy az adókat csökkentse, vagy pedig a szociális kiadásokat növelje, akkor Ön szerint hogyan kellene az államnak állást foglalnia? ADÓ: eredetileg tízfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva 100= Az állam kötelessége, hogy munkát biztosítson a munkanélkülieknek. 0= A foglalkoztatással kapcsolatos problémák megoldását a piaci viszonyokra kell bízni. 0= A tanulás is befektetés és csakis a tandíjbefizetések által biztosítható az egyetemek színvonalas működése. 100= Az államnak kötelessége, hogy tandíj nélkül is biztosítsa a fiatalok felsőfokú képzését. MUNKA: 0-100 fokú skála TANULÁS: 0-100 fokú skála
100= A kormány fontos feladata lenne, hogy többet költsön az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra. 0= Az adók csökkentése fontosabb lenne még akkor is, ha kevesebb pénz jut az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra. SZOCIÁLIS KIADÁS: 0-100 fokú skála 100= A fiatalok lakásproblémáinak megoldása csakis az állami lakások építésével képzelhető el. 0= Minden fiatal oldja meg saját lakásproblémáját, de az állam támogassa őket kedvező hitellehetőségekkel és adókedvezményekkel. LAKÁS: 0-100 fokú skála 100= Az államnak anyagilag támogatnia kell a mezőgazdasági termelést, mert e nélkül megélhetési gondjai lennének a termelőknek. 0= A mezőgazdasági termékek is ugyanolyan termékek, mint amiket más gazdasági ágazatok állítanak elő. A mezőgazdasági termelők megélhetési gondjainak megoldását is a piaci viszonyokra kell bízni. MEZŐGAZDASÁG: 0-100 fokú skála
A parlamenti pártok szimpatizánsainak állammal kapcsolatos attitűdjei 100 75 50 25 MSZP Fidesz SZDSZ MDF SORS ADÓ MUNKA TANULÁS SZOCIÁLIS KIADÁS LAKÁS MEZŐGAZDASÁG 0=kisebb állami szerep 100=nagyobb fokú állami szerepvállalás
- Az állami újraelosztáshoz fűződő viszony tekintetében erősödött a politikai azonosulás meghatározó szerepe -A magukat jobbra definiáló Fidesz-szavazók támogatják inkább az állami megoldásokat, a baloldaliak kevésbé teszik ezt -figyelem: az utóbbi felvétel 2007 őszén történt!! Magyarázat: Jövedelem (ln) Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) Jövedelmi várakozások (3 kat) Ideológia (egyéni felelősség preferencia) Kockázatvállalás Hedonizmus-preferencia Egyenlőtlenség averzió MSZP FIDESZ SZDSZ MDF Vállalkozó Nyugdíjas Inaktív Életkor (3 kat) Neme Iskolai végzettség (4 kat) 2003-0,30-0,01-0,16 0,50-0,36-0,01-0,35-0,49-0,09-0,90-0,02-0,76 0,34 0,20 0,09 0,18-0,21 2007-0,79-0,01-0,34 0,42 0,00-0,39-0,16-0,84 0,42-1,10-0,24-0,70 0,13 0,18 0,26 0,32-0,25 Robusztus regressziós paraméterbecslések, Budapest Falu -0,47-0,12 0,47 0,47 Magyarázandó: redisztribúciós index Konstans 4,48 10,57 p<1%, 1%<p<5% N= 3895 3137
Köszönjük a figyelmüket! További információ: TÁRKI weboldal: www.tarki.hu TÁRKI-TUDOK weboldal: www.tarki-tudok.hu
Függelék táblák
Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2003-ban 1. Modell 2. Modell 3. Modell 4. Modell 5. modell Jövedelem (ln) -0,34-0,32-0,32-0,30 Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) -0,07 0,02 0,00-0,01 Jövedelmi várakozások (3 kat) -0,31-0,21-0,19-0,16 Ideológia (egyéni felelősség preferencia) 0,56 0,52 0,50 Kockázatvállalás -0,38-0,32-0,36 Hedonizmus-preferencia -0,02-0,02-0,01 Egyenlőtlenség averzió -0,36-0,35 MSZP -0,49 FIDESZ -0,09 SZDSZ -0,90 MDF -0,02 Vállalkozó -0,97-0,90-0,79-0,78-0,76 Nyugdíjas 0,36 0,28 0,32 0,33 0,34 Inaktív 0,26 0,14 0,14 0,17 0,20 Életkor (3 kat) 0,08 0,11 0,06 0,07 0,09 Neme 0,24 0,25 0,22 0,21 0,18 Iskolai végzettség (4 kat) -0,40-0,27-0,21-0,21-0,21 Budapest -0,57-0,58-0,52-0,51-0,47 Falu -0,08-0,13-0,12-0,11-0,12 Konstans 0,62 5,75 4,23 4,72 4,48 N= 4373 4185 3895 3895 3895 Megjegyzés: p<1%, 1%<p<5%
Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2007-ben 1. Modell 2. Modell 3. Modell 4. Modell 5. modell Jövedelem (1n) -0,86-0,90-0,88-0,79 Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) -0,07-0,04-0,02-0,01 Jövedelmi várakozások (3 kat) -0,42-0,36-0,36-0,34 Ideológia (egyéni felelősség preferencia) 0,49 0,47 0,42 Kockázatvállalás 0,10 0,09 0,00 Hedonizmus-preferencia -0,45-0,43-0,39 Egyenlőtlenség averzió -0,16-0,16 MSZP -0,84 FIDESZ 0,42 SZDSZ -1,10 MDF -0,24 Vállalkozó -0,78-0,52-0,66-0,63-0,70 Nyugdíjas 0,24 0,12 0,07 0,07 0,13 Inaktív 0,50 0,16 0,16 0,17 0,18 Életkor (3 kat) 0,20 0,20 0,22 0,23 0,26 Neme 0,31 0,32 0,29 0,30 0,32 Iskolai végzettség (4 kat) -0,47-0,30-0,26-0,26-0,25 Budapest 0,07 0,31 0,33 0,37 0,47 Falu 0,50 0,48 0,51 0,51 0,47 Konstans 0,22 12,54 12,04 11,92 10,57 N= 3556 3424 3195 9167 9137 Megjegyzés: p<1%, 1%<p<5%
A redisztribúcióval kapcsolatos itemek átlagai (0-100) 0=kisebb állami szerep 100=nagyobb fokú állami MEZŐGAZDASÁG 59,2 LAKÁS 39,6 SZOCIÁLIS KIADÁS 63,4 TANULÁS 69,9 MUNKA 68,2 ADÓ 36,6 SORS 46,5 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100