Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai programja 2011. június 01.

Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai programja 2011. június 01. 1

Tartalom 1.Alapelvek... 4 2. Célok... 5 3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális szabályok... 7 3.1. Tárgyi feltételek... 8 3.2. A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele... 9 3.3. Személyi feltételek és ehhez kapcsolódó feladatok... 9 4. Feladatok... 13 5. Lakásotthoni ellátási formában történő feladataink szakmai alapelvei... 19 5.1. Humanisztikus szemlélet- gondolkodás, pedagógiai cselekvés:... 19 5.2. Gyermeknevelési munkálkodásunk keresztény szemléletű megközelítése:.. 20 5.3. Integrált nevelés... 21 5.4. A sérült személyiségállapotú gyermekek személyiségfejlesztése:... 23 6. Gondozási, nevelési szolgáltatások... 26 6.1. Esetkezelő szolgáltatások... 26 6.2. Szokásrendszer kialakítása... 27 6.3. Önálló életvezetésre való felkészítés... 28 6.4. Rekreációs szolgáltatások:... 29 6.5. Egészségügyi, étkeztetési szolgáltatások... 30 6.6. Házirend... 32 6.7. A családi kapcsolatok, a családgondozás... 33 6.8. Befogadás a lakásotthonokba... 36 6.9. Jutalmazás, büntetés... 38 6.10. Engedély nélküli eltávozás kezelése... 40 6.11. Elbocsátás az otthonból... 40 6.12. Utógondozói ellátás- utógondozás... 41 7. Lakásotthoni ellátás működését meghatározó keretek... 44 7.1. Csoportgazdálkodás... 44 7.2. Minőségbiztosítás... 45 7.3. A külső- belső kapcsolatrendszer... 47 7.4. Szakmaetika... 48 7.5. Dokumentációk... 51 7.6. Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer... 52 7.7. A gyermeki jogok biztosítása... 52 7.8. Érdekképviselet... 53 7.8. Szakmai feltételrendszer lehetőségei:... 54 Mellékletek:... 55 2

A szakmai program meghatározza: a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központban folyó nevelő munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, melyek abban a folyamatban valósulnak meg, amit a gondozott gyermekek és fiatalok végigjárnak az otthonba kerülésüktől, az onnan való elbocsátásukig (illetve utógondozásuk befejezéséig). Előzmények A HBMO sz. határozata alapján több gyermekvédelmi intézménye fenntartó váltás keretében a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működik tovább, amely 2011. július 01-től feladatátadási megállapodás keretében gyermekvédelmi centrumokat létrehozva lakásotthoni ellátás és nevelőszülői ellátást biztosít. A Hajdúsági Lakásotthonok a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátást nyújtó egységében működik tovább. Telephelyek Hajdúnánáson találhatóak, címeik változatlanok, az új alapító okirat tartalmazza azokat. A Hajdú-Bihar Megyei TEGYESZ Nevelőszülői Hálózatból átvett egység a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői ellátást nyújtó egységéhez tartozó nevelőszülői hálózat az alábbi településekre terjed ki: Hajdúnánás, Polgár, Tiszaújváros, Görbeháza, Folyás. Lakásotthoni ellátás szakmai programja A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthonai komoly előtörténettel rendelkező intézmény. Hajdúnánáson intézményes keretek között majdnem 60 év folyamatos gyermekvédelmi munka örököseként működik (lásd mellékletben) Folyamatosan fejlődött létszámban, anyagi feltételekben, módszerekben. Ez a fejlődés nem áll meg. A fenntartó váltással legalább öt évre egyházi fenntartású intézményként eddigi nevelési tapasztalatainkra támaszkodva kiszélesíthetjük teljesebbé, reményeink szerint még eredményesebbé tehetjük munkánkat. 3

1. Alapelvek Szakmai programunk a gyermeki jogokra, a lakásotthoni ellátást érintő hatályos jogszabályokra, és módszertani ajánlásokra épül a helyi sajátosságok figyelembevételével. 1) A gyermekek ügyében érintett, és/vagy eljáró szervezetek és személyek, a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, az 1997. évi XXXI a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. 2) Szakmai programunk egyik legfontosabb alapelve annak figyelembe vétele, hogy minden gyermeknek joga van családban nevelkedni, s ha ez saját családjában nem lehetséges, számára a hiányzó szülői gondoskodást más családot pótló ellátás formájában kell biztosítani. A lakásotthoni ellátásunk ideiglenes elhelyezés lehetőségét biztosítja a családjából azonnali intézkedés keretében kiemelt gyerekek számára. 3) A lakásotthonainkban élő, tartós nevelésbe vett gyermek örökbeadásának meghiúsulása esetén a nevelőszülői elhelyezést kiemelten kell kezelni, mint tartós elhelyezést biztosító családot pótló elhelyezési formát. 4) A gyermeknek joga van megismerni jogait, kötelezettségeit. A gyermek kapjon tájékoztatást jogai érvényesítésének lehetőségeiről, és a nevelőcsaládban illetve az oktatási intézményben elvárt kötelezettségeiről. Biztosítani kell azon jogát, hogy az őt érintő ügyekben a Gyvt.-ben meghatározott fórumoknál panasszal élhessen. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelmét a gyermekjogi képviselő látja el, akinek elérhetőségéről tájékoztatni kell mind a nevelőszülőt, mind a gondozásában élő gyermeket, fiatalt. A gyermeki jogok védelmét szolgálja továbbá az Érdekképviseleti fórum. 5) A testvérek együttes elhelyezését biztosítani kell. Ettől csak nagyon indokolt esetben, a gyermek mindenek felett álló érdekében lehet eltérni. Az erre okot adó körülmény tisztázandó. Az ez irányú döntés meghozatalának alátámasztása csak adekvát szakvéleményen (pszichológiai vélemény, szakvélemény, szakértői bizottsági szakvélemény) alapulhat. Amennyiben a testvérek együttes elhelyezése indokoltan nem lehetséges, biztosítani kell a rendszeres kapcsolattartásukat, amelyben a család és utógondozóink aktívan közreműködnek. Ebben az esetben minden lehetőséget megragadunk, hogy az elkerülő gyermek a saját gyermekvédelmi központunk ellátásában maradjon oda-vissza a nevelőszülői hálózatunk és lakásotthoni ellátásunk viszonylatában. Ez esetben a közös szakembereink által probléma kezelése és a testvérek közötti kapcsolattartás biztosítása is könnyebb lehet. 6) Az eltérő értelmi képességű gyermekek és fiatalok gondozási-nevelési feladatainak ellátása, szükségleteik kielégítése, állandóságot nyújtó környezet biztosítása csak gondozási helyük 4

körültekintő megválasztásával érhető el. A lakásotthoni ellátásunk szükség esetén biztosítja a különleges szükségletű gyerekek integrált nevelését. 7) Ehhez hasonló módon a biztosítjuk azon speciális ellátási igényű gyermekek nevelését is, akiknek a súlyos pszichés tüneteit kora gyermekkori emocionális zavar illetve kötődési zavar okozza. Utóbbi két pontban a működtető hozzájárulása szükséges a gyermekek elhelyezéséhez, Mivel az ilyen problémákkal küszködő gyermekek gondozása, nevelése többlet szaksegítséget és feltételeket igényel. 8) A gyermek, gondozási helyének kijelölését és megválasztását alaposan és körültekintően kell megvalósítani, hogy az a gyermek érdekét, és környezetének állandóságát is biztosítsa egyben. 9) A lakásotthoni ellátásunkban dolgozó szakemberek minden segítséget adjanak meg ahhoz, hogy a gyermekek visszakerülhessenek saját családjukba. A szakembereinknek mindent meg kell tenniük azért, hogy a vérszerinti szülő és a gyermek között ne szakadjon meg a rendszeres kapcsolattartás, illetve segíteni kell a rosszul működő kapcsolattartások javítását. 10) A lakásotthoni ellátásban dolgozók a gondozási-nevelési munka során tudásuk legjavát adva, magas szakmai színvonalon kötelesek eljárni, minden erőfeszítést tegyenek meg a teljes körű ellátással szemben támasztott elvárások teljesítésére, hogy az ellátás és a szolgáltatás minősége a működtető és a gyermekek számára megfelelő időben és hatékonysággal történjen, és megfeleljen a működtető által szabott elfogadható követelményeknek. 2. Célok A lakásotthoni elhelyezés megvalósításával célunk, hogy a gondozott gyermekek és a fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítsunk. Ennek részei a teljes körű ellátás, (ami kiterjed az élelem, a tisztasági szerek, a ruházat, a tanszer, a játék, szabadidős és sporteszközök szolgáltatására) a családgondozás és az utógondozás. Célunk a 10 lakásotthonban, hogy a gyermekek és a fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságos környezetben éljenek. Cél továbbá, hogy az egyéni elhelyezési tervben foglaltakat team munkában megvalósítsuk és az egyéni gondozási nevelési tervekben megfogalmazott feladatokat teljesítsük. Így különösen, hogy (a gyermekek és a fiatalok) hozzájussanak: az egészségügyi ellátáshoz, személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén a személyiségkorrekcióhoz, az oktatáshoz, 5

a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztéshez. a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Felkészíteni őket: a családjukba történő visszakerülésre a pályaválasztásra, az önálló és felelősségteljes életre. Kapcsolatot tartsunk: a gyermekek hozzátartozóival, iskolákkal, munkahelyekkel, a gyermekek érdekében eljáró más intézményekkel, hivatalokkal, gyermekeket támogató szervezetekkel. Elkötelezettségünk: A lakásotthonainkba bekerült gyermekek családias légkörbe helyezése, az egészséges személyiségfejlődés feltételeinek biztosítása. Elő kell segíteni, hogy gyermekeink család- és utógondozó aktív munkájával erősítsék családi kapcsolataikat, meg kell teremteni a lehetőséget (ahol mód, remény van rá) családjukba való mielőbbi visszakerülésükhöz. El kell érni (team munka, - fejlesztő pedagógus munkája) hogy az iskolai tanulmányaikat folytatók körében ne legyen lemorzsolódás, és képességeiknek megfelelően valamilyen szakképzettséget szerezzenek. Lehetőség szerint ne magán tanulóként végezzék el az általános iskolát A lakásotthonainkban naponta láthassanak, tapasztalhassanak a gyermek, a mindennapi élet dolgaival kapcsolatos praktikus ismereteket, legyen lehetőségük azok elsajátítására. Vallási vagy lelkiismereti meggyőződésüket szabadon megválaszthassák, kinyilvánítsák, gyakorolhassák, valamint hit- és vallásoktatásban részt vehessenek. Ehhez a megfelelő segítséget megadhassuk. Vallási hovatartozástól függetlenül is a keresztény életszemlélettel általános alapjaival megismerkedhessenek, akár vallásgyakorlás nélkül is szerezhessenek ismereteket erről az értékrendről. A felnőttkort elért fiatalok tudjanak beilleszkedni a társadalomba, ismerjék fel és használják ki lehetőségeiket, tudják megteremteni önálló életük feltételeit, találjanak munkát, tudják mindennapjaikat önállóan irányítani. Az önállóságra kevéssé képes, szakképzetlen növendékeink az intézmény támogatásával, patronálásával próbálkozzanak felnőtt életük kialakítására. 6

3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális szabályok A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény alapján a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ számára mindig a jogszabályokat követő legfrissebb állapotú alapító okiratot állítja ki. (.. sz. mellékletében megtalálható) Ez alapján intézményünk Hajdúnánáson gyermekvédelmi intézményként, gyermekotthoni ellátás alaptevékenységgel működik 10 családi házban (10 telephelyen) 113 fő férőhellyel: Otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. Szükség szerint ideiglenes hatályú beutalt gyermekek számára férőhelyet biztosít Szükség szerint speciális ellátást biztosít integrált gondozás-nevelés keretében a lakásotthonok csoportjaiban (maximum 1 fő speciális ellátás/ lakásotthon) Utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára és utógondozást végez. A lakásotthonokban megvalósítandó családias nevelésnél útmutató kell hogy legyen maga a család, annak felépítése, funkciói és mindaz, ami10-12 gyermekkel és hozzá engedélyezett létszámú és szakképzettségű munkatársakkal megvalósítható. A lakásotthonok Hajdúnánás városában önálló épületekben, családi házakban működnek. A családjukból kiemelt gyermekek itt továbbra is gyakorolhatják a mindennapi természetes társadalmi kapcsolatokat. A családi házakban a gondozott gyermekek és fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot sugárzó környezetben élnek. Lakásotthonaink a gondozott gyermekek tekintetében széles korhatárú és koedukált. Így kibontakoztathatóak a különböző nemű- és életkorú gondozott gyermekek és fiatalok együttélésének kapcsolatkészsége, kapcsolati kultúrájuk, szolidaritásérzékükre gyakorolt pozitív hatásai a nevelésben. Tudatosítani kell azt, hogy a lakásotthonokban dolgozók nem apa, anya és nagyszülőmodellek. Ők elsősorban szakemberek, akiknek az intézmény a munkahelyük. A személyiségükkel dolgoznak, különböző életkorú és nemű felnőttekként és a gondjaikra bízott gyermekek segítségére vannak, a család-kiegészítő ellátásban felnőtt modellt nyújtanak. Az intézményünk a családi nevelés kiegészítésén kívül a gondozott gyermekek és fiatalok támogató közösségét biztosítja és szükség szerint teljesíti az egyéni korrekciós nevelésük feladatait. A családias jelleg egyfajta arany középutat jelez a személytelen intézeti elhelyezés és a szoros, 7

vérségi kapcsolaton alapuló családi forma között. Az alacsony gyermeklétszám, az otthon, az épület adottságai egy szakembergárdával biztosíthatják a biztonságot, menedéket nyújtó légkört, a személyre szabott törődést oly módon, hogy a gyermek érezze a feltétel nélküli elfogadás mellett a meghittség élményét. A törvény egyfajta átmeneti állomást szeretne látni benne, mert egy hatékony családgondozói rendszerre épít, melynek minden erejével azt a célt kellene szolgálni, hogy aki itt él mielőbb visszakerülhessen a családjába, mert a gyermek ennek, a gyermekvédelmi gondoskodás ellenére is része. A mi dolgunk az, hogy olyan funkcionálisan működő mesterséges családot alakítsunk ki, mely felkészíti a gyereket a közösségben rá váró élet folytatására, a visszatérésre. (Volentics) A szakellátásunk végzésekor a lakásotthonainkban olyan lehetőségeket, életet, illetve életteret kell teremtenünk a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek számára, hogy az érzelmi deficitet meg tudjuk szüntetni, illetve pozitív módon tudjuk befolyásolni a gyermekek személyiségét. 3.1. Tárgyi feltételek Az intézmény teljes körű kiváltása 1999-ben egy ütemben történt meg. Valamennyi lakásotthon egy településen Hajdúnánáson került megvásárlásra. A lakásotthonok paramétereitől függően 10-12 gyermek elhelyezését szolgálja. Egy-egy lakásotthonban több szoba (egy szobában maximum 4 gyermek) 2 WC, konyha, ebédlő, társalgó, nevelői szoba, spájz raktár, melléképületek, áll a családcsoport rendelkezésére. A humanizált esztétikus környezet biztosítja a gyermekek egyéni életterét kis kuckóját, személyi tulajdonának védelmét, a gyermek biztonságát, otthonérzetét, egyéni tevékenységeinek terét. A lakásotthonok aránylag jól felszereltek, esztétikus környezetet biztosítanak a gyermekeknek. A lakásotthonok háztartási gépei (automata mosógép, keverőtárcsás mosógép, centrifuga, mikrohullámú sütő, hűtők, fagyasztók, vasaló, porszívó stb.) a helyiség bútorzata (heverők, székek, szekrények, polcok, íróasztalok, fotelek, textíliák stb.) a mindenkori költségvetés és elhasználódásuk függvényében cserére, felújításra szorulnak. A lakásotthonok külső homlokzatának szigetelése, felújítása, nyílászárók cseréje, fűtésrendszer felújítása 2010-ben 5 házunkban megtörtént. A házak folyamatos karbantartása a fokozott használat miatt elengedhetetlen. Külső környezet: A 10 lakásotthon a városban szétszórtan, egymástól aránylag távol helyezkedik el. A város lakossága, a szomszédok el- és befogadták a neveltjeinket. Minden ház jó szomszédi kapcsolatot alakított ki, melyet folyamatosan ápolni szükséges. A városban több általános iskola, óvoda, és középfokú oktatási intézmény van, így biztosított a 8

gyermekek, fiatalok tanulási, továbbtanulási lehetősége, esetleges lakásvásárlási feltételek. A városban jól működő művelődési ház, színházterem, játszótér, strand áll a gyermekek rendelkezésére, melyek biztosítják a gyermekek, fiatalok rekreációs tevékenységét, és tervszerűen élünk ezekkel a lehetőségekkel. Minden lakásotthon rendelkezik udvarral, ahol a szabad mozgásra, veteményeskert kialakításának meg van a feltétel. 3.2. A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele Hajdúnánás városban 10 telephelyen, 10 lakásotthonban 113 férőhelyen neveljük-gondozzuk a szakellátásba beutalt gyermekeket. A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló családi házban, családias körülmények között. Az elhelyezett gyerekek a gyámhivatali határozat alapján: ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti nevelésbe vett, tartós nevelésbe vett, utógondozói ellátott fiatal Személyiségállapot szerint ellátunk: normál értelmi képességű, enyhe tanulási magatartási problémákkal küzdő gyermekeket, érzelmileg sérült gyermekeket. szükség esetén speciális szükségletű gyermekeket Életkor szerint 3 24 év. Létszám szerint lakásotthononként 10-12 fő. I. szakmai egység 34 férőhely. II. szakmai egység 45 férőhely. III. szakmai egység 34 férőhely. 3.3. Személyi feltételek és ehhez kapcsolódó feladatok A lakásotthoni ellátást biztosító egységünk szakmai dolgozói létszáma a rendelet idevonatkozó minimum létszámának megfelelő. Munkaköri megoszlás közvetlenül gyermekekkel foglalkozók (lásd: mellékletben Szervezeti diagram és kapcsolatok, valamint létszám táblázat 9

A családi házas nevelési forma, a feladatok sikeres megvalósítása, óriási terhet és felelősséget, de ugyanakkor szép szakmai feladatot és komoly kihívást is jelent a nevelők és gyermekfelügyelők számára. A lakásotthon-vezetője a vezetése alá tartozó családi házon belül önállóan kialakított az intézmény szakmai programjához illeszkedő pedagógiai gyakorlatot alakít ki. Az általa vezetett gyermekcsoport programját szabadon, a gyermekközösség véleményét meghallgatva, munkatársaival egyetértésben készíti és hajtja végre. Gondoskodik arról, hogy családcsoportjába tartozó gyerekekről évente legalább egy fényképfelvétel készüljön. Együttműködik szakmai részegységének család- és utógondozójával és kérésére a nagykorúság előtt álló vagy utógondozói ellátottjai gyámi betétjéből történő pénzfelhasználási kérelmeit véleményezi. Felelős azért, hogy a rá bízott gyermekeket iskolai előmenetel szempontjából megfelelő szintekre eljuttassa. Érvényesíti a csoportgazdálkodás és energiatakarékosság elvét. Ütemezi és összehangolja maga és munkatársai szabadságát, éves szabadságolási tervet készít. Regisztrálja és nyilvántartja a szabadságokat, (távolléteket) gondoskodik a szabadságok kiíratásáról, engedélyeztetéséről. A munkaideje alatt engedély nélküli eltávozásra került gyermekekről haladéktalanul jelentést tesz a szakmai vezetőnek, szolgáltatva az eltűnés körülményeivel kapcsolatos adatokat. Ha a gyermek kiskorú vagy fogyatékos haladéktalanul bejelenti az eltűnését a rendőrségen. Egyéb esetben 24 órán belül. A munkáját jól végző gyermekfelügyelő / gyermekvédelmi asszisztens közreműködik a gyermekek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Gyermekszerető viselkedésével, személyes gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson a gyermekek fejlődésére. - Tisztelje a gyermeket, a szülőt. Kapcsolataira a tapintat, az elfogadás kell hogy jellemző legyen. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kell hogy kezelje. - A pedagógussal közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végezze a szabadidő szervezését, játéktevékenységeket, gondozási feladatokat, - napirendi feladatokat, szünidei munka irányítását. Alkalmas kell hogy legyen mind felkészültségében, mind személyiségében felelősségteljes munkájának ellátására. 10

Tiszteletben kell hogy tartsa a gyermek és a fiatal személyiségét, fontos hogy gyermekközpontú szemlélettel lássa el munkáját. Mindennapi feladatihoz tartoznak; - a helyes napirend, szokásrend kialakítása, betartása, egészségügyi feladatok ellátása, - önkiszolgáló munka, környezetvédelmi, környezetgondozás, szabadidős tevékenységek szervezése, - kapcsolatok kialakítása a szülőkkel, - adminisztrációs munka. A lakásotthonokban nevelkedő kiskorúak gyámja és vagyonkezelője a szakmai vezető akinek jogai és kötelességei: Csjt. 101. (1) törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. (2)A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik. Csjt. 102. Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is. Csjt. 103. (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működtetéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. (2)A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát. (3)A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt. (4)A gyám a vagyonkezelésről a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. Csjt. 104. (1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani. (2)A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni. Csjt. 105. A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelmére, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni. 11

Nincs abszolút minta a jó nevelő meghatározására, mert többféleképpen lehet jó, egyéni habitusa képességei szerint, de: szeresse munkáját és a gyermekeket, a napi spontán (és szervezett) szocializációs folyamatok szakértő irányítója legyen, biztos pont, példa a gyermek számára, akivel azonosulhat, képes legyen empátiás, elfogadó légkör kialakítására a csoportjában, illetve tudja az egyéni kapcsolatokat és a konfliktusokat szakszerűen kezelni, korszerű ismeretei legyenek (pszichológiai, szociálpszichológiai a gyermek személyiségéről, a kis közösségekről, a csoportokról, legyen néhány szabadidős tevékenységben jártas, érdekelje munkája, személyiségét, ismereteit tartsa karban, illetve fejlessze. Valamennyi gyermekekkel foglalkozó munkatárs szakmai feladatai A gyermekek életének figyelemmel kísérése és irányítása, viselkedésükhöz a határok megszabása. A gyermekek jó fizikai, érzelmi és közösségi életre alkalmas állapotának biztosítása. A gyermekek fizikai, szellemi, érzelmi és szociális fejlődésének ösztönzése. A gyermek értő meghallgatása a csupán számára fontosnak vélt dolgokban is szólni tudás a gyermekhez. A gyermek bizalmának növeléséhez, felelősségérzetének, szociális kompetenciájának fejlődéséhez alkalmas keresése, biztosítása. A gyermek jóakaró ügyvédjeként, még a legproblémásabbnak vélt esetben is mindenkire hatni tudás a családias csoporton belül, és még inkább kívül is. A nevelési feladatok végrehajtásához aktuálisan szükséges eszközök, módszerek megtalálása és megfelelő alkalmazása. Közreműködés a gyermek egyéni gondozási-nevelése tervének elkészítésében. Szükséges feljegyzések vezetése a gyermekről, jellemzések, jelentések elkészítése. Annak biztosítása, hogy a gyermek pozitív erőforrásai fejlődjenek, és az összes kidolgozott terv és megkezdett nevelési akció teljes körűen, megfeleljen a gyermekek érdekeinek. Annak biztosítása, hogy a gyermek zökkenőmentesen tudjon elválni ettől a családot, illetve családi funkciókat pótló környezetből, erre fel kell készíteni. Pályázatok írásával segíteni a családcsoport és a benne nevelkedők életfeltételein, - program elképzelések megvalósítása (nyári táborozás, szabadidős tevékenységekhez eszközök vásárlása). A nevelési folyamatban a pedagógus saját személyisége a legfontosabb lélektani munkaeszköz és 12

ezt az eszközt formálni, fejleszteni kell. A jó pedagógus személyiségnek mindamellett, hogy jó ha több mindenhez is ért, - a gyermekvédelemben a szokottnál gazdagabb, több empátia tartalmú, hatékonyabb kommunikációs készség is fontos része, melynek fejlesztéséhez minden segítséget megad a vezetés. ÖSSZEGEZVE: Az intézményünkben dolgozó munkatársainknak, akik ezt a nehéz hivatást választották, ismerniük, vállalniuk kell saját magukat: érzéseiket, ismereteiket. Valamennyien nevelünk tanítunk, a legnehezebben elsajátítható ismereteket adjuk át: a mindennapi viselkedés szabályait, az elfogadott társadalmi, erkölcsi normákat, a szociális viselkedés mintáit. Ez a tananyag nem tanítható a szó hagyományos értelmében. Készségeket, szokásokat szavakkal átadni nem lehet! - ez csak üres prédikáció lenne. A gyermek lát, tapasztal, utánoz a modellnek (nevelőnek) ezért nemcsak ismernie kell a normákat, hanem ezeknek megfelelően is kell élnie. Nem lehet megmerevedett, változásokra, megújulásra képtelen személyiség. Ha megáll a fejlődésben, mások fejlődését sem képes elősegíteni. 4. Feladatok Feladatunk a szakmai egységek optimális működtetése és fejlesztése, melyet meghatároz az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan: a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák f) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszavezetéséhez, g) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, 13

h) személyes kapcsolatait ápolhassa, i) személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, utógondozásban részesüljön. A törvény végrehajtási rendelete értelmében, mint otthont nyújtó ellátási forma teljes körű ellátást biztosítunk az elhelyezettek részére, az alábbi fő feladatok meghatározásával. Az ideiglenes elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelt gyermek számára 15/1998.(IV.30.) NM rendelet: 76. -82 -ok alapján biztosítjuk a teljes körű ellátást mindig törekedve a törvényi szabályozás betartására. Az utógondozói ellátottak esetében az intézmény vezetője a fiatal felnőtt lehetőségeit figyelembe véve az utógondozói megállapodásban rögzítettek szerint szükség szerinti ellátást biztosíthat. Célszerűen az eredeti befogadó lakásotthonában, de lehetőség szerint külső férőhelyen is. Teljes körű ellátás feladatai, közé tartozik: - étkezés - ruházat - tisztálkodás - oktatás - szabadidő - speciális szükségletek - zsebpénz - gondozás, nevelés - engedély nélküli eltávozás - kapcsolattartás biztosítása Az 1997. évi XXXI. tv. és végrehajtási rendeletei alapján biztosítani kell a beutalt gyermekek és fiatalok: adekvát ellátását, személyiség-központú gondozását, nevelését, oktatását, az önmegvalósító, életre felkészítő szocializációját, a családi értékek lehetséges elsajátítását, önállóságukat, családba történő visszahelyezésüket. A gondozás, nevelés terén irányadó a 83-85 -ok 83. (1) A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, 14

valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. (2) A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani. 84. Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, el kell készíteni a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási-nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása. A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni különösen a) a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített egyéni gondozási tervre, b) a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra, c) a gondozott gyermek gondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra, ezen belül kiemelten a gyermek személyiségvizsgálatának eredményére, illetve az egyéb szakvéleményekre. d) az egyéni elhelyezési tervre, e) a gyermek nevelésében, gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményére, f) a gondozott gyermekkel és szülőjével folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra, g) egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre. (2) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő gondozott gyermeket, szülőjét (törvényes képviselőjét), illetve gondozóját. (3) Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai különösen az alábbiak: a) testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermeket b) felkészíti a gondozott gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, illetve nevelő- vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre, valamint az önálló életkezdésre és életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra. (4) Az ellátást nyújtó a) gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson aa)a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, 15

ab)a terápiához, amely személyisége korrekciójához az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges, ac) a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz, ad) a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását, ae) a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz, af) a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez, ag) szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez; b) kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelésioktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében ba) fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről, bb) érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről, bc) rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési lehetőségekről. c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja ca) a háztartási teendők végzésébe, cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe, cc) pénzkezelésbe. 85. (1) Az ellátást nyújtó megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során korára, fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. (2) Az ellátást nyújtó a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét. (3) Az ellátást nyújtó lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, 16

továbbá vallásoktatáson vehessen részt (4) Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. (5) Az ellátást nyújtó biztosítja a) gondozott gyermek környezetének állandóságát, b) a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését, c) azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön. Változnak az aktuális társadalmi elvárások az oktatáspolitikai, gyermekvédelmi feladatok. - Az eltérő és változó feladatok között az egész rendszernek a gyermek személyiségfejlesztését, a sérülések korrigálását kell szolgálnia, lehetővé kell tenni az egyéni képességek minél teljesebb fejlesztését, kiteljesedését. E szerteágazó feladatok megkívánják az egyeztetést, a koordinálást. Tudatos tervszerű munka nélkül a feladatok elvégzése lehetetlen. Intézményük fennállása óta ( tulajdonképpen már előtte is) szükség esetén ellátott és ellát különleges nevelési szükségletű gyermekeket (enyhén értelmi fokban sérült gyermekek és fiatalok) is integrált nevelési formában figyelmet fordítva a testvérkapcsolatok megőrzésére, tanulmányaik sikeres befejezésére. Az egységes nevelői követelmények és gyakorlat kialakulását is csak jó szándékú közös erőfeszítéstől várhatjuk. A szakmai program egy átfogó pedagógiai terv, - a lakásotthon-vezetők a szakmai egységükhöz tartozó stábjuk segítségével (gyám, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyerekfelügyelők) minden tanév elejéhez igazítva elkészítik az adott évre az egységesített szerkezetű éves pedagógiai munkatervüket, melyet félévente szükség szerint korrigálnak, aktualizálnak. A lakásotthonok éves terve konkretizálja, feladatokra bontja a megvalósítás folyamatait, melyeket az adott teamek oldanak meg a mindennapi munkájuk során. A terv elkészítéséhez, korrigáláshoz a team összeül, és megbeszélik a feladatokat. Figyelembe veszik az adott lakásotthonban nevelkedő gyermekek, a csoport aktuális helyzetét, rögzítik azokat a nevelési feladatokat, melyeket az adott teamnek meg kell oldania. A feladatért végzett közös felelősség csak így biztosítható. Az egységes bánásmód a pedagógiai egység csak így érvényesíthető. A közösen elhatározott célok és tevékenységi formák, közös álláspont azok végrehajtásában, a csoport és egyes tagjainak egységes megítélése, azonos követelmények állításra, következetesség a számonkérésben, értékelésben, a jutalmazás-büntetés gyakoriságában, eszközeiben: ez jelenti az egységes bánásmód alapját. Ehhez az egy teamben dolgozók rendszeres információcseréjére van szükség. Minden lakásotthonban havonta team megbeszélést kell tartani. - Havonta a lakásotthonvezetőknek pedig értekezletet, melyet mindig más-más lakásotthonban tartunk. Ezek az értekezletek 17

részben meghatározott témában való beszámolót jelentenek, részben kötetlen, segítő szándékú, információ gazdag szakmai megbeszélések, szükség szerint esetmegbeszélések. Fontos, hogy a gyerekeket is bevonják a nevelők a feladatok tervezésébe, szervezésébe,végrehajtásába. Lássák ők is tisztán a célokat, a konkrét feladatokat, saját tennivalójukat. A feladatok megvalósítása nem jelentheti a merev szétválasztást, pedagógus és gyermekfelügyelői feladatra. A személyiségfejlesztés, a nevelőmunka minden tevékenységét áthatja sem ezt, sem a gyermeket nem lehet felparcellázni. Egyes feladatkörök ugyan elhatárolhatók, de ezeken belül egymás segítése természetes, és átfedések is előfordulnak. A feladatok végrehajtását rendszeres ellenőrzéssel, értékeléssel, elemzéssel kell nyomon követni. A közös értékelés jó lehetősége a közösség formálásának is. Munkánk eredményeit abban tapasztalhatjuk, hogy növendékeink káros szokásai leépülnek, magatartásuk, önkiszolgálásuk, személyiségük magasabb szintre kerül. Beosztástól függetlenül szükséges, hogy minél többet tudjunk meg a ránk bízott gyermekekről, fiatalokról, - szükséges tanulmányozni az iratanyagot a pedagógusnak feladata megismerni az előző (családi) környezetét, amely befolyásolta eddigi fejlődését, - fel kell térképezni a gyermekek érzelmi megnyilvánulásait, tanulási, étkezési, alvási szokásait. Minden gyermek személyisége, szokásrendszere más és más, de eltérő a nevelőké is. Ettől is függ, hogyan közelednek, alakítják kapcsolataikat a gyermekekkel. A szakmai vezető mint gyám és a lakásotthon-vezető nevelő felelős azért, hogy az oktatási és nevelési feladatokat, a jelentkező problémákat együttműködve megbeszéljék, keressék a megoldást jelentő eljárásokat. Minden lakásotthonban biztosítani kell a heti csoportmegbeszélést, ahol a gyerekek, fiatalok is elmondhatják problémájukat, véleményüket. f figyelembe kell venni a fogyatékosságokat is, de mmég inkább az előnyös pozitív tulajdonságokat, amelyekre építhetjük fejlesztő munkánkat A fejlődés mércéje mindig a gyermek előző állapotához hasonlított változás legyen! Fontos: hogy az adott teamben dolgozók mindig aktívan, közreműködően vegyenek részt a csoport tevékenységeiben. Jelentősebb eseményeknél (pl. születés- és névnap, szent este) pedig legyen jelen lehetőleg a team valamennyi tagja és a gyermekek gyámja. A gyermekfelügyelő problémái megoldásához kérjen tanácsot a lakásotthon-vezető nevelőtől, illetve a szakmai vezetőtől, szakmai egysége pszichológusától A gyám feladata többek között a gyermekek érdekében az iskolákkal való kapcsolattartás. Észre kell venni, ha a gyermeket sérelem éri az iskolában, - mert ez további sérüléseket okozhat. Ezért is fontos az iskola pedagógusaival való folyamatos, 18

rendszeres kapcsolattartás. Az együttműködésen dolgozni kell, el kell érni, hogy a gyermek osztályfőnöke is ellátogasson a lakásotthonba. Sok másként nem érthető, értelmezhető nevelési problémára így választ kaphat az iskolai nevelő. Ezen okból is minden rendezvényünkre célszerű eddigi gyakorlatunknak megfelelően gyermekeinken keresztül az őket iskolában tanítóka t meghívni. 5. Lakásotthoni ellátási formában történő feladataink szakmai alapelvei 5.1. Humanisztikus szemlélet- gondolkodás, pedagógiai cselekvés: a gyermekhez való viszonyban domináljon a személyközpontú alapállás, a gyermek és környezete változó, csak a környezetével együtt abba beágyazottan szemlélhető, és érthető meg helyzete, viselkedése, a gyermek megközelítése a mentálhigiéné eszközeivel, módszereivel, tanításaival történjen, a szociális hatóerő meghatározza személyiségüket, egészségüket az ellátottaknak, ezért fontos elem a felnőtt-gyermek sokszínű kapcsolatrendszere, alapvetően fontos tétel az önmaga és mások megbecsülésére nevelés, a nevelésbe és az emberbe vetett hit kérdése, a humanisztikus szemlélet egyik alappillére az empatikus elfogadó attitűd, amely feltételezi a kommunikáció nyílttá válását, az együttműködést a jó légkör megtalálása, melyben mindenki fontosnak, értékesnek, boldognak érezheti önmagát, fontos kialakítani a mentálhigiéné alapfogalmai szerint az önmagunkért való felelősség érzetét, és gyakorlatát, az életkornak megfelelően az önmegvalósító szocializációhoz, a személyiség fogalma szerint: minden ember egyedi, megismételhetetlen, így fejlődési üteme, elakadásai, zavarai is egyedileg érthető meg, és segíthető, változtatható. Szemlélet eszközrendszer: elfogadás, hitelesség, következetesség, bizalom, biztonság nyújtása, szeretet, 19

megértés mint alapvető értékek kell hogy szerepeljenek. 5.2. Gyermeknevelési munkálkodásunk keresztény szemléletű megközelítése: A keresztény életszemlélet és életvitel olyan pluszt adhat az ebben mindennapjait tudatosan élő vagy azt megvalósítani próbáló nevelő(k)nek, mellyel a hétköznapok megpróbáltatásait könnyebben elviselik, lehetőséget adva más szemüvegen nézve a világot, hogy érzelmileg nagyobb biztonságban tudják magukat és a rájuk bízott gyermekeket, munkatársakat. Nevelési módszertárunkba bőven belefér, hogy meglévő nevelési tapasztalatainkat, érték és normarendszerünket tovább szélesítsük ez irányban is. Nem lehet véletlen, hogy a Szeretetszolgálatunkat Szent Lukács neve fémjelzi A 12 éves Jézusról írja ő (Lukács. 2:52: Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben Ezen igevers rámutat a gyermeknevelés azon négy oldalára melyeket nekünk is figyelembe kell vennünk gyermekeink nevelésében. A gyermek Jézus fejlődött bölcsességben, tehát értelmi fejlesztésben, testileg is fejlődött, tehát szomatikus fejlesztésben, Isten előtti kedvességben, tehát lelki növekedésben, és emberek előtti kedvességben vagyis szociális fejlődésben kell részesítsük gyermekeinket. Ezeket szerves egységben kiegyensúlyozottan kell megvalósítanunk. Csak a lelki élet fejlesztésére kihegyezni nevelési folyamatainkat természetesen nem lehet, de nagyon fontos, mert gyermekeink élettörténetükből nyomon követhetően bizonyos lelki örökséggel (mondhatni teherrel ) érkeznek hozzánk. Ezen terhek csökkentésében leadásában, az örömteli élet megtalálásában segíthet, ha lehetőséget adunk a keresztény életszemlélet és életvitel megismerésére, gyakorlására is. Jelenleg is járnak gyermekeink egyházi fenntartású általános iskolába, állami iskolában pedig többen részt vesznek hittan oktatáson. Ami ettől többet jelent, hogy a lakásotthoni ellátás berkein, házon belül is nagyobb teret engedhetünk a lelki élet keresztényi szemléletű gyakorlására, megismertetésére, hiszen egyházi fenntartónk hittanórák, programok, lelki gyakorlatok, zarándoklatokon való részvétel keresztény gyermeknevelési képzések keretében is segítséget tud nyújtani ebben. A keresztény életünk megvalósításában a helyes nevelési módszer megtalálása döntő fontosságú. A Mely értékekkel?, Hogyan?, Mi által? kérdéseire választ kell adni. Ezek erkölcsi alapja az a Tízparancsolat: az ember rendeltetése Isten tisztelete és szolgálata (1 3. parancsolat), a szülők (ált. az ősök) tisztelete (4. parancs), valamint az emberi együttélés alapjait szabályozó ún. tiltó parancsok betartása (az ölés, a lopás, a nemi élet szabadosságai, a hamis tanúskodás, és az akárcsak gondolatban történő 20

olyan önös kívánság, aminek teljesülése mások erkölcsi v. anyagi kárát okozná. 5 10. parancsok). Ezeket a lehető legcélravezetőbb kiegészíteni Jézusnak a szeretet legfőbb parancsával, pontosabban annak megélésével, alkalmazásával. A szeretetre, annak gyakorlására tanítani ránk bízott gyermekeinket, akiknek legtöbbjük mellőzött, erősen sérült személyiség állapotú, s magukat se nagyon tudják szeretni, telve szorongással, haraggal, agresszióval környezetük és maguk felé. A tiltó parancsokat tekintve a keresztény életünknek a lényege, amit lakásotthonainkban élünk, közvetítünk a gyermekeink felé nem az elkerülés, a nem-tevés, hanem éppen az aktív, cselekvő életre nevelés kell, hogy legyen. Az önvizsgálat és az értékelés alapja éppen a mit tettem gondolatban, szóban, cselekedetben, ill. mit mulasztottam el. A szeretet parancsa a keresztény életünkben nem valamiféle laissez faire nevelési elvet kell jelentsen, hanem a gyermek keresztyén felfogású érdekének szem előtt tartását, s ebbe szervesen beletartozik a követelménytámasztás, az eredmények elismerése, a cselekedetek következményeivel való szembesítés - pedagógiai jutalmazás, főleg tudatos vétés esetén a pedagógiai büntetés is a házirendünkben elfogadott jutalmazó és büntető módszerek alkalmazásával. Mindennapi életünknek a közösségi nevelés nagyon fontos, kikerülhetetlen jellemzője. Ez a kereszténység egyik lényegi tanításából ered ( Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük Máté 18, 20.). A közösségi nevelés elve közösségben, a közösség által, a közösségért, egyéni felelősséggel valósuljon meg. Az utóbbinak a hangsúlyozása egyúttal meghatározó megkülönböztető jegy is attól a gyakorlattól, amelyben a szűkebb-tágabb baráti kör, az osztályközösség, kortárs csoport bársonyfüggönye mögött eltűnik az egyéni felelősség. Ahogy keresztény életre nevelésünkben kitüntető szerepe van a közösségnek, így a családnak és a családi életre nevelésnek, az ehhez tartozó ismeretek átadásának, a családok gondozásának, a családlátogatásnak, folyamatos kapcsolattartásnak is, hiszen a családnak teljes szélességben ott kell (kellene) állnia gyermeke mögött, részünkről rábírva őket a szoros együttműködésre. Továbbá elengedhetetlenül fontos a nevelői hitelesség, példa, példaadás, példakép, különösen az erkölcsi nevelés vonatkozásában. Nagyon fontos, hogy összhang legye a gyermekeinket nevelők szavai és személyes életvitele között. 5.3. Integrált nevelés Az integrált nevelés megvalósítása nem csak a speciális ellátást igénylő gyermekek, hanem az integrált nevelés egyéb szereplőinek vonatkozásában is meg jelennek szakellátásunkban: az integrált nevelésünk természetes életszituációból indul ki, a szükség esetén ellátott speciális vagy különleges szükségletű gyermekek számára biztosítja a folyamatos 21

kapcsolatot az normál viselkedésű társaival. normális szociális készségeket közvetítünk, amely megkönnyíti a későbbi társadalmi beilleszkedést. pozitív szereptanulási modelleket közvetítünk azáltal, hogy a gyermekek nem csupán a hasonlóan speciális vagy különleges szükségletűekkel élnek együtt. hozzájárulunk a speciális nevelési szükségletű gyermekek reálisabb önértékelésének alakulásához azáltal, hogy heterogén mércéhez viszonyíthatják erősségeiket és gyengeségeket. egyenlő jogok hangsúlyozásával toleranciára, humanizmusra nevelünk a természetes segítségnyújtás gyakorlásával az adott lakásotthonokban élő gyermekek közelebb kerülnek a másság elfogadásához, az előítélet mentes élet folytatásához az integrált nevelés gyakorlásával elfogadjuk a heterogén adottságokat, biztosítjuk az azokhoz való egyéni alkalmazkodást, és a gyermekek eltérő szükségleteihez igazodó, a gyermekek közötti kooperációra is építő befogadó családias hátteret. nem utolsó szempont, hogy az eltérő nevelési igényű testvérek együtt nevelkedhetnek lakásotthonainkban Alapvető feladataink ennek érdekében: Biztosítani kell a stabil szubjektív, szociális és tárgyi környezetet a megfelelő humanisztikus szemlélettel és cselekvéssel. A gyermekek részére alapvető feltétel a személyes élettér és személyes tulajdonú tárgyak, eszközök biztosítása. A családcsoport légköre, a csoportkohézió, interakciós tér biztosítása gyermeknek, felnőttnek együttesen. Rugalmas, szakszerű, egyéni gondozási-nevelési rendszer gyakorlati megvalósítása, működtetése A családcsoportoknak családi házak szintjén szabályozott napirend, házirend, szokásrendszer alkalmazása, önálló arculatuk fejlesztése A családi szocializáció helyi rendszeréhez kapcsolódó, az önállóságot segítő önálló családgazdálkodási funkció feltételeinek biztosítása a csoportgazdálkodásban. Az individuumra ható nevelés feltételezi az alábbi tételek meglétét: A személyiség lehetőség szerinti teljes körű ismereteit beleértve a gyermek anamnésztikus adatait, családi hátterét. Személyiségfejlesztő nevelőmunka alapjaként kell kezelni a gyermek pozitív 22

tulajdonságainak kiemelését, megerősítését, melyekre lehet az egyéni fejlesztési tervet építeni. Az egyéni fejlesztési tervek, programok együttműködve készüljenek a gyermekkel, közösen kerüljenek meghatározásra a fejlesztendő területek a fejlesztés üteme az elérendő cél. Az individuum fejlesztése feltételezi a rövidebb és hosszabb távú programok készítését a megfelelő motivációs rendszerek beépítését, az eredmények, sikerek értékelését, elismerését, a közös és egyéni pozitív visszajelzést. A fent meghatározott feladatoknak fokozatosan be kell épülnie a családcsoportok mindennapi pedagógiai család-szocializációs munkájába. 5.4. A sérült személyiségállapotú gyermekek személyiségfejlesztése: Kiemelten fontos, alapozó feladat a lakásotthonokban: kapcsolatteremtő és megtartó képesség, alapvető szükségletek, vágyak azonnali kielégítésének időbeni elhalasztása ne csak az aktuális élmény vezérelje a gyermeket! A tanuláshoz, a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képességek kialakítása. Önismeret, önbecsülés, önmagáért való felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, aktuális szinten tartása. Szükség esetén a speciális szükségletű gyermek ellátását is meg tudjuk oldani integráltan a lakásotthonainkban. A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is. ( Maximum 1 fő speciális szükségletű/ lakásotthon). Ez esetben a gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósítása során figyelembe kell venni a következőket a gyermekkel foglalkozó szakembereinknek, törekedve a még jobban összehangolt munkára: Fejlesztendő területek Serdülők életkori szükségletei ezek kielégítése Tevékenység, módszer, amire figyelnünk kell Az identitás keresése és lezárásának lehetőségei: Optimális zárás Korai zárás 23

Identitásdiffúzió Párkapcsolat, intimitás A disszociális serdülők életkori sajátosságai és az ezzel összhangban lévő nevelői-szülői attitűd, hozzáállás. Egyéni eltérések és sajátosságok A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében A kortárs kapcsolatok jelentősége Fegyelmezés, korlátozás A speciális ellátást igénylő gyermekek tüneteinek legfontosabb ismérvei, kialakulásuk oka és következményei, terápiás lehetőségek pontos feltárása ( a disszocialitás, gyermekkori neurotikus állapotok, súlyos pszichés zavarok, pszichoaktív szerekkel él e a gyermek) Empátia, tolerancia és hatékony kommunikáció fejlesztése. Érzelemkifejezés és felismerés hatékonysága Tolerancia Aktív hallgatás és figyelem gyakorlása Megértés és visszajelzés a gyermekekkel való kapcsolattartásban Kongruencia a kommunikációban (verbális és nemverbális kommunikáció összhangja) Hatékony énközlés, énkifejezés A meggyőzés és a befolyásolás szerepe, technikái A kötődés formái, kialakulás és jelentősége: A biztos kötődés A bizonytalan ambivalens kötődés A bizonytalan elkerülő kötődés Kötődés személyekhez, tárgyakhoz, szokásokhoz- a változás okai, következményei, a változás elfogadása a gyermek és a nevelő szülő részéről. A kortárskapcsolatok formái: az együttléttől az együttműködésig. Az átpártolás jelensége. Barátság, szeretet, szerelem a speciális ellátást igénylő gyermekek, serdülők esetében (alapja az ön- és társismeret, valamint önelfogadás) Speciális szükségletű gyermeket integrálva neveljük a lakásotthonban ezért kiemelt jelentőségű a gyermekek eltérő szükséglete a gyakori konfliktushelyzetek kezelése. A határok pontos tisztázásának jelentősége a gyermek nevelése során 24