Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok január 1-i változásairól

Átírás

1 Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok január 1-i változásairól január 1. napján hatályba lépett a évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt (Gyvt.) valamint a 360/2010. (XII.30.) Kormányrendelet, mely módosította gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendeletet (Gyer.). A főbb jogszabályi változások alkalmazásához az alábbiakban kívánunk segítséget nyújtani a gyámhivatali ügyintézők számára. A Gyvt ában módosul a szakellátásban nevelkedő gyermekek és a szülők vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozók kapcsolattartására vonatkozó szabály. A kapcsolattartás formái: a) a folyamatos és időszakos kapcsolattartás aa) a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatásával, illetve ab) a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, vagy ac) felügyelt kapcsolattartás keretében, és b) a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás során elő kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn, feltéve, hogy a szülő nem áll a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy a gyermek súlyos bántalmazása miatt nem szüneteltették a szülő kapcsolattartási jogának gyakorlását. (kizáró okok) A gyámhivatal a kapcsolattartásról a gyermek vér szerinti családjával, testvéreivel való kapcsolat fenntartása, a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének elősegítése érdekében dönt. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli a gyermekjóléti alapellátás vagy a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, valamint a kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit. A gyámhivatal által elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint, a gyámhivatal határozatában meghatározott helyszínen, felügyelet mellett kerül sor a kapcsolattartásra. Amennyiben a kizáró feltételek nem állnak fenn, a kapcsolattartásra jogosult az átmeneti gondozásban részesülő gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény házirendje vagy a helyettes szülői hálózatot működtetővel történt előzetes egyeztetés szerint, a gondozás helyszínén látogathatja. A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Átmeneti gondozásban részesülő gyermek esetén a kapcsolattartásról a gyámhivatal kérelemre dönt. A gyámhivatal szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el. A Gyvt. 48. (1) bekezdésében foglaltak alapján a gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.

2 - 2 - Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a gyámhivatal hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozásának és két napnál hosszabb időtartamú szabadságának engedélyezését a gyámhivatal döntése alapozza meg. A gyermek gyámja jelzi a gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyám között vita keletkezik. A Gyer. kiegészül az átmeneti gondozásban részesülő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartására vonatkozó alcímmel és az alábbi szabályokkal. A Gyer. 30/E. -ában foglaltak szerint a kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni a gyermek családi kapcsolatainak ápolásához való jogára, a gyermek véleményére, mindenekfelett álló érdekére, a gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okára, a kapcsolattartásra jogosult magatartására, körülményeire. A kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a szülő a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A szülő kapcsolattartási jogának szüneteltetését kell elrendelni abban az esetben, ha a szülő a gyermeket súlyosan bántalmazta. Amennyiben az átmeneti gondozásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója külön élnek, a gyámhivatal vagy a bíróság kérelemre szabályozza a kapcsolattartást a Gyer. 30./F. -a alapján. A gyámhivatal vagy a bíróság felügyelt kapcsolattartást az esetben rendel el, ha az átmeneti gondozásban lévő gyermek számára ez látszik biztonságosnak, mert a kapcsolattartásra jogosult személy a gyermeket bántalmazta vagy elhanyagolta. Az átmeneti gondozásban lévő gyermek tekintetében a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatali vagy bírósági határozat a Gyer ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát, b) a kapcsolattartás helyszínét és a felügyeletet biztosító szakembernek, így különösen a családok átmeneti otthona családgondozójának (ügyeletes gondozójának), a gyermekek átmeneti otthona családgondozójának (nevelőjének), a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti központ családgondozójának a kijelölését, c) a kapcsolattartásra jogosultnak és a kapcsolattartásra kötelezettnek a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó - írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő - kölcsönös értesítési kötelezettségét, d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét, e) a kapcsolattartás egyéb formáinak meghatározását (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés). Amennyiben a gyermek ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezéséről nem a gyámhivatal döntött, illetve, ha a gyámhivatal döntésének meghozatalakor nem állt rendelkezésre elegendő adat a kapcsolattartás szabályozására, a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezéstől számított tizenöt napon belül hivatalból dönt a gyermek szüleivel való kapcsolattartásának szabályozásáról a Gyer. 30/G. -ában foglaltak alapján. A gyámhivatalnak a kapcsolattartást határozatban kell szabályoznia.

3 - 3 - Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal - lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően - a) szabályozza a gyermek gondozási helyén történő látogatását, annak gyakoriságát, időtartamát, b) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás gyakoriságát, helyszínét, időtartamát, valamint kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert, így különösen a nevelőszülői tanácsadót, a gyermekotthon családgondozóját, a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozóját, gyámi, gondozói tanácsadóját, c) szabályozza a kapcsolattartás egyéb formáit (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés), d) felhívja a szülő figyelmét, hogy da) a gyermek családba való visszakerülésének feltétele a rendszeres kapcsolattartás, db) a kapcsolattartás megvalósulásához rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérhet a települési önkormányzattól, e) felhívja a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett figyelmét a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó - írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő - kölcsönös értesítési kötelezettségükre. Az esetben, ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a szülő súlyosan bántalmazó magatartása miatt került sor, a gyámhivatal a gyermek érdekében szünetelteti a kapcsolattartást az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, illetőleg a nevelésbe vételről történő döntés jogerőre emelkedéséig. Erről is határozatot kell hoznia a gyámhivatalnak. Az átmeneti nevelésbe vétel és különösen indokolt esetben a tartós nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg - a gyermek és lehetőség szerint a szülő véleményét figyelembe véve - a gyámhivatal a Gyer. 30/H. -ában foglaltak alapján a) hivatalból szabályozza a gyermek szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel való kapcsolattartását, és ennek keretében aa) meghatározza a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát, ab) dönt a gyermek gondozási helyén történő meglátogatásáról, vagy ha annak feltételei fennállnak, az elvitel formájában történő kapcsolattartásról, ac) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás helyszínét és kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert, így különösen a nevelőszülői tanácsadót, a gyermekotthon családgondozóját, a nevelőszülői hálózatot működtető családgondozóját, a gyermekvédelmi szakszolgálat gyámi, gondozói tanácsadóját, ad) meghatározza a kapcsolattartás egyéb formáit (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés), b) felhívja a szülő figyelmét, hogy ba) a gyermek családba való visszakerülésének feltétele a rendszeres kapcsolattartás, bb) a kapcsolattartás megvalósulásához rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérhet a települési önkormányzattól, c) felhívja a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett figyelmét a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó - írásban, elektronikus levélben, telefonon vagy szóban történő - kölcsönös értesítési kötelezettségükre,

4 - 4 - d) felhívja a gyám figyelmét, hogy jeleznie kell a gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során közte és a kapcsolattartásra jogosult között vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek között vita keletkezik. A gyámhivatal a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó határozatában dönt a gyermeknek a gondozási helyéről legfeljebb két napra történő eltávozása és a két napnál hosszabb szabadsága gyám által történő engedélyezésének lehetővé tételéről vagy annak a gyermek érdekében történő mellőzéséről. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja - a gyermek érdekében és a gyermek testvéreivel való kapcsolat ápolása céljából, különösen, ha azt a gyermek is kéri - biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait a Gyer. 28. (1) bekezdésben felsorolt személyeken kívül mással is ápolhassa. Erre az esetben van lehetősége a gyámnak, ha a gyámhivatal a határozatban erre feljogosította. Ilyen esetben a gyámhivatal határozatának tartalmaznia kell, hogy feljogosítja a kiskorú gyámját arra, hogy a gyermek gondozási helyéről legfeljebb két napra történő eltávozásra, illetve két napnál hosszabb szabadságra a gyermek érdekében a gyermeket elengedje. A gyám köteles jelezni a gyámhivatalnak, ha az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és közte vita áll fenn a személyes kapcsolatok ápolása kérdésében. A gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt. Az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek tekintetében a szülő kérelmére - a gyám egyetértésével - a nyári időszakos kapcsolattartás pótolható a Gyer. 30/I. -a alapján. A fentiekben ismertetett jogszabályi módosítások alapján a városi gyámhivataloknak az ideiglenes hatállyal szakellátásában elhelyezett s még ezen státust betöltő - gyermekek esetében haladéktalanul meg kell indítania a hivatalbóli eljárást a kapcsolattartás szabályozására. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek esetében a szülővel való kapcsolattartást a korábbi jogszabályi rendelkezések alapján is szabályoznia kellett a gyámhivataloknak. A gyakorlatban azonban előfordult az, hogy a szabályozás nem történt meg arra való hivatkozással, hogy a szülő nem kérte a szabályozást, vagy csak a folyamatos kapcsolattartás került szabályozásra. Ez esetekben a soron következő felülvizsgálat alkalmával kell a gyámhivatalnak rendelkeznie a kapcsolattartás új szabályainak megfelelően. A Ket. módosításával összhangban többek között módosulnak a Gyvt. 73. (1) bekezdésében meghatározott határidők. A gyámhivatal - az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e - annak elrendelésétől számított a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy b) harmincöt napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy c) két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

5 - 5 - A gyámhivatalok által ellátott adatkezelés részletes szabályait a Gyvt (5) bekezdése tartalmazza. Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozatban a fellebbezés benyújtására 8 napos határidőt biztosít a Gyer. 97/A. (1) bekezdése. A fellebbezést a Szociális és Gyámhivatal bírálja el akkor is, ha arról a jegyző, a városi gyámhivatal, vagy a rendőrség döntött. Módosult a Gyer. 58. (1) bekezdése, mely szerint ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Csjt. 37. (5) bek.] - a jegyző kivételével - eseti gondnok kirendelése iránt megkeresi az illetékes városi gyámhivatalt. Székesfehérvár, január 10. Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala