Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Biomassza tüzelés BSc épületgépészeti mérések Felkészülési segédlet Mérés helye: BME Stokes Labor Mérésvezető: Érces Norbert (BME D ép. fszt. Macskásy Labor, elérhetőség: ercesnorbert@gmail.com tel.:463-2632)
1. Általános ismertető 1.1. Bevezető Az egyre inkább csökkenő primer energiakészlet következtében mára teljes mértékben kiszámíthatatlanná váltak az energiaárak. Bár egyre nagyobb szerepet tölt be egy-egy épület üzemeltetése során a gazdaságosság, illetve a környezettudatosság, azonban az épületek túlnyomó része épületfizikai és gépészeti szempontból sem tudja követni a korszerű igényeket. Mindeközben az Európai Unió fokozatosan szigorítja az épületekre vonatkozó követelményértékeket, amelyeket nyilvánvalóan a jelenlegi állapotok nehezen, vagy egyáltalán nem közelítenek meg. A meghatározott értékeket a megő épületek esetében csak hatékony utólagos beavatkozással lehet elérni az energiaveszteség csökkentésével, illetve a megújuló energiatermelés arányának növelésével. Hatékony megoldást egyre inkább csak jól szigetelt, kedvező primer energia felhasználású energiatermelésen alapuló épülettel lehet elérni. A szabályozás minden Európai Unió tagállamban más és más, azonban a folyamatos módosítások a különböző szabályozásokat egy adott határérték felé próbálják terelni. A fenti változások új, energia hatékony berendezések alkalmazását idézték elő, amelyre egy megoldásként szolgálnak a biomassza tüzelésű kazánok. A mérés során megismerjük a fatüzelést, azon belül is a pellet tüzelés elv, módszereit, a hőtermelő berendezés felépítés, működés és annak különböző kapcsolási lehetőségeit. 1.2. Biomassza tüzelőanyagok A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a negyedig legnagyobb energiaforrásunk, amely a fejlődő országokban megközelítőleg 35%-át teszi ki az energiafelhasználásnak. Az Európai Unió célkitűzései alapján 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 20%-os növekedés kell elérni, amelyből Magyarország 13%-ot vállalt. A biomassza keletkezése alapján három csoportra bontható: Elsődleges biomassza: a természetes vegetáció (mezőgazdasági növények, erdő, mező, stb.) Másodlagos biomassza: az állatvilág és az állattenyésztés fő és melléktermékei Harmadlagos biomassza: feldolgozó iparok gyártási mellékterméke, az emberi működés melléktermékei. Tüzeléstechnikában elsősorban az elsődleges biomasszát használjuk föl, amelynek k legelterjedtebb fajtája a pellet és a faapríték, hiszen ezek remekül automatizálhatóak, komfortos tüzelési és üzemeltetési felteleket biztosítanak. 2
Biomassza fajtái: szalma, venyige, nyesedék, erdő- és fafeldolgozási hulladék egyéb hulladék tűzifa pellet biobrikett. A különböző biomassza fajták hátrányaként és problémájaként a tüzelőanyag megfelelő nedvesség tartalmának eltérése jelentkezhet. A kukorica szár tüzelésekor pl. úgynevezett támasztólángot használnak, hogy a folyamatosan változó nedvesség tartalom mellett is megfelelő hőenergiát lehessen kinyerni és hasznosítani. 1.3. Néhány tüzelőanyag jellemző fűtőértéke Fűtőanyag Fűtőérték [MJ/kg] Fűtőérték [kwh/kg] Frissen vágott fa 6,8 1,9 Szárított fa 14,4-15,8 4-4,4 Szalma 17 4,8 Pellet 18 5 Barnaszén 8 2,2 Barnaszén brikett 2 5,6 Tőzeg 15 4,2 1. táblázat: Néhány anyag fűtőértéke A mérés során használt fapellet fűtőérték gyakorlaton tesszük közzé. 2. A fa elégetése A fa szilárd tüzelőanyag, azonban meggyújtva túlnyomó részt ( tömeg szerint a 83%-a) fagázként ég el. A gázalakban elégett tömegszázalék adja a fűtőértékének mintegy 70%-át. fangáz magas lángjával égő fának nagy tűztérre van szüksége. A gázláng köré felhevített, oxigénben gazdag friss egőtöbbletet (előmelegített szekunder egő) kell biztosítani, amire azért van szükség, mert a képződött, energiában gazdag fagáz így ég el maradéktalanul. Mivel a fa a természetben nőtt anyag, így a fatűz fejlődési szakaszai nem, vagy csak nagyon nehezen írhatóak le egészen pontosan. A növekvő hőmérséklet és maguk az égési folyamatok fokozatosan nyomulnak a fa felszínől befelé. A légszáraz fában visszamaradt nedvesség még mindig a tömeg 15-20%-a. Ez a nedvesség csak 100 C körüli hőmérsékleten távozik a fából. A fa összetevői nagyságrendileg egy időben 3
kezdenek folyékonnyá válni, molekuláik hasadni és párologni kezdenek és 100-200 C-on a képződő gázok a fát még nagyon lassan hagyják el. A leghamarabb képződő fagázokat a gyújtópapír lángja gyújtja be, azonban ha gyújtólángot elvesszük, az égési folyamat leállna. Ezért kb. 225 C ig kell a fával hőenergiát közölni, hogy az égési folyamat ne álljon le. Ezt az endoterm folyamatot váltja fel nagyságrendileg 260 C-nál egy exoterm folyamat, amikor már hőtöbblet keletkezik. A fagáz reakcióképes összetevőire, azaz szénre és hidrogénre nagyságrendileg 1000 C hőmérsékleten bomlik sz tökéletesen és oxidálódik. Ez azt jelenti tehát, hogy a tökéletes égéshez magas hőmérsékletre van szükség, hogy ne szabaduljon föl tökéletlenül hasadt szénhidrogén a füstgáz elvezető rendszeren át a környezetbe. Tökéletes égés során CO2 és H2O keletkezik. Környezetvédelmi szempontból ezért a fatüzelést szén-dioxid semlegesnek tekintik, hiszen eltüzelése során éppen annyi CO2 szabadul föl, amennyit élete során megkötött. A gyorsan távozó fagáz miatt nem jut elegendő oxigén a fadarab felületére, ezért ez egyre inkább faszénné alakul át, amely 50-800 C hőmérsékleten elizzik, hiszen a tiszta faszén gyakorlatilag láng nélkül ég, ezért nem való kandallóba, de kiválóan alkalmas kerti grillezésre. 2.1. Szilárd tüzelőanyag összetele Éghető összetevők: Szén (C) Hidrogén (H) Kéne (S) Nem éghető összetevők: Oxigén (O) Nitrogén (N) Nedvességtartalom (H2O) Hamu (karbonátok, szilikátok, foszfátok, szulfátok, oxidok, stb.) A biomasszát alkotó szerves vegyületek termikus bomlása igen széles hőfokskálán megy végbe, emellett a biomassza illó éghető része az összes éghetőnek több mint 75%-a. Egy folyamatos égésre alkalmas biomassza-halmaz égése leegyszerűsítve a következők szerint megy végbe: C+O2=CO2 2H2+O2=2H2O S+O2=SO2 A súly és térfogat szerinti egyesülési egyenleteket figyelembe véve, ha C+H2+S+O2+N2+n+h=1kg 4
Ahol: n nedvességtartalom, h hamu. 1. ábra: Tüzelési folyamat blokk vázlata 2.2. Elméleti és valóságos égési egő és füstgáz meghatározása Az égéshez szükséges tényleges egőmennyiség meghatározásához szükségünk van az elméleti oxigén mennyiségére és a légfeleslegtényező értékére. A tüzelőanyag tökéletes elégetéséhez az elméletinél nagyobb mennyiségű egőt kell felhasználni. A többletegőt légfelesleg tényezővel (λ) fejezzük ki, amely megadja, hogy a ténylegesen felhasznált egő hányszorosa az elméleti egőszükségletnek. Az elméletileg szükséges egő mennyiség az alábbi összefüggés alapján határozhatjuk meg: O2elm=1,867C+5,6H2+0,75S-0,7O2 [Nm 3 /kg] Az elméleti egőszükséglet 21% O2-t és 79% N2-t tartalmaz. Ez alapján: Lo=1/0,21*O2elm=4,76O2elm [Nm 3 /kg] Az elméleti égési egő és a légfelesleg tényező ismeretében meghatározhatjuk a valóságos égési egő mennyiség: Lv=λ*Lo [Nm 3 /kg] A normál köbmer (Nm 3 ) 0 C-os (273,15K) és 1,013bar nyomású gáz térfogategysége. 5
A légfelesleg tényező értékének meghatározásához szükség van az elméleti füstgázmennyiség értékére is. Ennek meghatározása az alábbi módon történik: 1,86*C+0,683*S+11,1*H2+O2elm*3,72=CO2+SO2+H2O+N2 [Nm 3 /kg] Az elméleti oxigén és füstgázmennyiség meghatározásához néhány biomassza típusra ad rálátást az alábbi táblázat kémiai összetevők, fűtőérték, hamu és illő éghető összetevők szempontjából. 2. ábra: Néhány biomassza típus tüzeléstechnikai alapadata Természetesen minden egyes biomassza tüzelőanyag esetében szükségünk van a pontos jellemzőiknek az ismeretére. A fenti táblázat csaj tájékoztató jellegű, átlagos értékeket tartalmaz. A hallgatói mérés során tekintsük a pelletet sima fának, a jegyzőkönyv elkészítéséhez ehhez az anyaghoz tartozó értékeket vegyük figyelembe. 2.3. Légfelesleg tényező meghatározása A légfelesleg tényező meghatározása a fentiek alapján és méréses úton történő együttes alkalmazása során történik. A mérendő komponensek alapján k féle módszert különböztetünk meg. Mérhetjük a füstgáz O2 tartalmát, vagy a CO2 tartalmát. A k összefüggés tehát: ahol: λ légfelesleg tényező [-], Sz V 0 elméleti füstgázmennyiség [m 3 /kg], L0 elméleti egő mennyiség [m 3 /kg], O2mért füstgázban mért oxigén tartalom [%], CO2mért füstgázban mért szén-dioxid tartalom [%], 6
CO2max füstgáz elméleti szén-dioxid tartama, amikor az egész szén mennyiség, adott L0 elméleti egőszükséglet mellett szén-dioxiddá ég el. 3. Nedvességtartalom A frissen kitermelt fa tömegnek a fel víz teszi ki, amely egy év alatt egy jól átszellőztetett, száraz tárolóban 15-20%-ra csökkenthető. Nedves őszi napokon a nedvességtartalom valamivel meghaladhatja a 20%-ot is, mert a fa a környező egővel nedvességet cserél, ún. nedvességi egyensúlyra áll be. Ez alapján a fa abszolút száraz tömegre vonatkoztatott nedvességtartalma átlagosan 15-20%. Relatív nedvességtartalom: ahol: relatív nedvességtartalom % = (Mn-Msz)/Msz x 100, Mn - a faforgács szárítás előtti tömege, Msz a faforgács szárítás utáni tömege. A képletben szereplő mennyiségekben azért szerepel faforgács és, mert a legegyszerűbb nedvességtartalom vizsgálat során hideg, éles láncfűrésszel kettévágott hasábfa forgácsait felfogjuk tömeg lemérjük. Ez adja meg a szárítás előtti tömeget. Ezután a forgácsokat mintegy 10 órára 100-110 C-on sütőben szárítjuk, így kaphatjuk meg a szárítás utáni tömeget. 4. Pellet előállítása A pellet egy görgős préseken keresztül készített, körcellás tömörítmény. Mérete jellemzően Ø10-25 mm és a takarmányliszt üzemekben ismertté vált technológiához képest magasabb tömörséggel bír (1-1,3 g/cm 3 ). A nagyságrendileg 800 bar nyomáson előállított tüzelőanyag nedvességtartalma 10-12%. A pellettel hasonló technológiával és elvi megfontolásokon alapul a biobrikett gyártás is. Tüzeléstechnikai tulajdonságai hasonlóan kedvező ennek a tüzelőanyagnak is. 7
Érdemes azonban figyelemben tartani azt is, hogy ugyan a biomassza tüzelés egy energia hatékony tüzelési módszernek minősül, azonban a pellet és a biobrikett előállítása nem elhanyagolható energiafelhasználást igényel a présgépek működtetése miatt. Ez az összenergia felhasználás tekintetében nem elhanyagolható teljesítményfelvelt jelent, amelynek befolyásolni kellene energetikai számítások során a primerenergia átalakítási tényező érték pl. a hasábfához képest. A 7/2006 TNM rendelet hatályos változatában azonban mindkettő érték egyaránt 0,6 [-]. Megjegyzés: A primerenergia-átalakítási tényező egy olyan szorzó szám az energetikai számításoknál, amely magában foglalja, hogy a felhasznált energiaforrás előállításához fajlagosan mennyi primerenergiát kellett fölhasználni. A földgáz esetén ez az érték 1, míg a villamos energiánál ez 2,5. Ez abból adódik, hogy egységnyi villamos energia előállításához 2,5 egységnyi primerenergiát használunk föl pl. földgáz elégetésével a turbinák meghajtásához. 5. Tüzelőberendezések A fatüzelés legnagyobb hátránya a gáztüzeléssel szemben a szakaszos üzemvitel és nehezebben szabályozható tüzelés. Az elmúlt években azonban jelentős fejlődésen mentek keresztül a biomassza tüzelésű kazánok automatizálhatóság és ezáltal komfortos üzemeltetés szempontjából. A hasábfa eltüzelésére hagyományos kialakítású berendezések is alkalmasak. Elsősorban a hagyományos szó alatt ebben az esetben felhasználási területet értünk (kisebb teljesítményű központi fűtések). Ezen berendezések teljes felügyeletet igényelnek, nem automatizálhatóak, maximum az égési egő mennyiség képes szabályozni egy erre a célra kifejlesztett szabályozó szelep. A megrakások számát teljesítménynöveléssel párhuzamosan bekötött puffer tárolóval lehet csökkenteni, azonban ennek természetesen a, helyigény mellet, jelentős anyagi vonzatai is vannak. Ezekben a hagyományos kialakítású kazánokban biobrikett tüzelése szintén lehetséges. Korszerűbb megoldásnak bizonyulnak a faapríték, valamint a pellet tüzelésű berendezések, amelyek tökéletesen automatizálhatóak és a korszerű elektronikus szabályozókkal ellátott rendszerük a tüzelés szakaszos tulajdonságait is jobban kezelik. Az 1. ábrán a tanszéki laboratóriumban is megtalálható Herz Pelletstar kazán robbantott ábrája látható. 8
Lambda szonda Vezérlő panel Rozsdamentes acél égőkamra Automatikus rostély tisztító Hőcserélő Tüzelőanyag adagoló 3. ábra: Hertz Pelletstar A kazán vezérlése lambda szonda segítségével szabályozza az égést, és optimális égési körülményeket próbál teremteni. A lambda-szonda a füstgáz maradék oxigéntartalmát méri és számolja át CO2-re, ezzel befolyásolja az üzemanyag adagolást. Akár csak a hasábfa tüzelésű kazánoknál, az apríték és pellet kazánoknál is javasolt puffer tároló beépítése, hiszen a kedvező hatásfok érdekében szükséges az ideális égést fenntartani a kazánban, azonban a hőigények elég kevés esetben fedik le a teljes méretezési állapotot, így a megtermelt fölösleges hőenergia betárazható egy tárolóba. A puffer tárolók optimális méretezési elvei jelenleg egy kiaknázatlan területe az épületgépészetnek, sok esetben ökölszámokat használnak a tervezők (25 l/kw, 50 l/kw). Néhány gyártó ajánlást tesz méretezési eljárásra, de a legtöbb esetben a tapasztalati, ekkorát szoktunk elv a mérvadó. Az ETA HACK faapríték és pellet tüzelésű kazángyártó cég katalógus az alábbi összefüggést ajánlja puffer tároló választására, de teljesítménytől függően javasol a számítástól eltérő minimális méreteket is. V puff = Q K τ le ρ c (t max t min ) V puff = (Ht 24 τ le n) K t Q hőveszt 3600 ρ c (Pu max Pu min ) (F v Pu min ) K t 9
ahol: Vpuff puffer tároló térfogata [m 3 ], QK kazánteljesítmény [kw], τle tervezett leégési idő [h], ρ - fűtővíz sűrűsége [kg/m3], c fűtővíz fajhője [kj/kgk], tmax puffer maximális hőmérséklete- 90 [ C], tmin puffer minimális hőmérséklete - 20 [ C] Ht kihazsnáltsági tényező (pl. 16 óra/nap-> Ht=0,67) Kt kazán tényező (adott kazán típusra jellemző konstans). Könnyen belátható, hogy az összefüggés gyengepontjául a leégési idő szolgál, amelyre egzakt adatokkal nem szolgálnak a gyártók, hiszen ez erősen függ a tüzelés minőségől, a tüzelőanyag fajtájától stb. Tervezési szinten azonban egy rosszul megválasztott leégési idő sokszorosára növelheti a puffer tároló méret. 6. Számításokhoz szükséges összefüggések 6.1. Éves tüzelőanyag mennyiség Tervezés során egy biomassza tüzelőberendezés kiválasztásakor elengedhetetlen tudnunk az évi szükséges tüzelőanyag mennyiséget, hiszen ennél a hőtermelői eljárásnál nem áll rendelkezésre olyan csőhálózat, vezetékrendszer, amely a kazánhoz elszállítja a tüzelőanyagot, így azt be kell tárazni. Az évi tüzelőanyag mennyiségének meghatározása az alábbi módon történik: m évi = Q évi H a η átl [kg/év] ahol: Qévi az évi fűtési hőszükséglet, Ha a tüzelőanyag fűtőértéke [kj/kg], ηátl kazán átlagos hatásfoka. A fentiek közül a fűtőérték és a kazán átlagos hatásfoka többnyire katalógus adat, azonban az évi fűtési hőszükséglet minden esetben számítandó paramer, amely a tervezési feladattól függ. 10
n z Q évi = C [( k i A + cv) (t b t k ) zq b ]: i=1 j=1 ahol: C- a fűtési rendszer folyamatosságát leíró dimenziótlan szám. Folyamatos fűtés esetén 86,4, ki határoló szerkezetek hőátbocsájtási tényezője [W/m 2 K], A a határoló szerkezetek felülete [m 2 ], c a egő fajhője [kj/kgk], V a szellőztetés mértéke [m 3 /s], tb a belső hőmérséklet [ C], tk a külső napi középhőmérséklet [ C], z a fűtési napok száma, qb belső hőtermelés [kw]. A fenti paramerek ismeretében, illetve meghatározásával megállapítható az évi tüzelőanyag mennyiség és ezáltal a szükséges tároló méret, valamint gazdasági számításoknál is kalkulálhatunk, összevethetjük pl. hőtermelői korszerűsítéseknél a várható megtérüléseket tüzelőanyag oldalon. 6.2. Kazánra jellemző összefüggések A kazánhatásfok a készülék üzeme közben értelmezett hatásfok, amely a fellépő összes veszteséget tartalmazza. A hasznosított energia oldaláról a meghatározása számítással az alábbi képlet segítségével történik: ahol: Q k Q hasznos m v cv tv Vv v cv ( te tv) bevezetett m tü. a. H tü. a. Q m hasznosított hőáram - hasznos v v v v v v e v), a pellettel bevitt hőáram - Q bevezetett m tü. a. Htü. a., c 11 t V c m v a készüléken átáramló fűtővíz térfogatáramból (V v) számított fűtővíz tömegáram [kg/s], cv a víz közepes hőmérséklethez tartozó fajhője [kj/kg], Δtv az előremenő és visszatérő fűtővíz hőmérsékletkülönbsége [ C], m tü.a- az elfogyasztott pellet tömegárama [kg/s], Htü.a - a pellet fűtőértéke [kj/kg]. ( t t
A pelletkazán hatásfoka a veszteségek oldaláról: Q k bevezetett Q Q bevezetett veszteség Q 1 Q veszteség bevezetett A pelletkazán veszteségei: a sugárzási veszteség, elégetlen veszteség, égéstermékkel távozó energia. A sugárzási veszteség a kazánról a környezetnek sugárzással és konvekcióval átadott hőáramot tartalmazza, mely a kiváló hőszigetelésnek köszönhetően ennél a Herz pelltkazánnál meglehetősen csekély. A tüzeléstechnikai hatásfok az égő üzeme közben értelmezett hatásfok. A készülék tüzeléstechnikai hatásfokában az imént említett veszteségek közül csak az égéstermékveszteség jelentkezik, amely az égéstermék paramereinek segítségével adódik ki. A tüzeléstechnikai hatásfok tehát: Q tü 1 Q égéstermék bevezetett 100 qa 100 VO ( 1) H Az égéstermék okozta hőveszteség az égéstermékkel elvitt és az égési egővel bevitt hőáram különbsége: Lo tü. a c ( t t ) Q égéstermék m c t m c t Q égéstermék V c t V c t ahol: V V a távozó égéstermék térfogatárama [m 3 /s], az égési egő térfogatárama [m 3 /s], c az égéstermék fajhője [kj/kgk], c a egő fajhője [kj/kgk], t az égéstermék hőmérséklete [ C], t a egő hőmérséklete [ C], μvo - fajlagos elméleti egőszükséglet [kg/kg], μlo - fajlagos elméleti füstgázmennyiség [kg/kg], Htü.a. Tüzelőanyag fűtőértéke [kj/kg]. Az égéstermék térfogatárama méréssel, esetleg számítással, az égési egő térfogatárama számítással határozható meg. 12
Éves kazánhatásfok: éves Q be üzem Q h Q üzem készenli üzemszünet 7. A tanszéki mérőállás ismertetése A pellet tárolóban található tüzelőanyag egy behordó csiga segítségével jut el a kazánba. A tároló alatt egy mérleg található, amely segítségével mérni tudjuk a tüzelőanyag tömegének fogyását. A fűtési rendszer felé keringő fűtővíz előremenő és visszatérő ágában elhelyezett hőmérsékletérzékelők, és a hozzájuk kapcsolódó adatfeldolgozó egység segítségével lehetőség van e k paramer hőmérsékletek mérésére, amelyet a Herz kazán saját kezelőpaneljén is leolvashatunk. A tapasztalat alapján azonban elég nagy eltérés érzékelhető a mért adatokhoz képest. Ez a mintavelezési pontok eltérő elhelyezkedésének tudható be. A rendszerbe előremenő vezetékébe épített rotamer segítségével megmérhetjük a fűtővíz térfogatáramát. A füstgáz elvezető cső furatán keresztül behelyezhető Testo füstgázelemző műszer lehetőséget biztosít számunkra az égéstermék néhány paramerének mérésére. E műszer segítéségével mérhetjük meg az égéstermék legfontosabb alkotóelemeinek mennyiség (CO2, CO, O2), az égéstermék hőmérséklet (t), a kazánhatásfokot (η), a λ légellátási tényező érték. Továbbá ha szükségünk van az égéstermék-veszteségre, akkor azt is kijelzi számunkra százalékban. Az égéstermék hőmérséklet a kazán kezelőfelületén szintén láthatjuk, azonban a kijelzett érték nem egyezik a füstgáz elvezető cső csonkján mért értékkel. Ennek oka, hogy a kazán kijelző panelje a füstgáz elvezetés elején mért értéket mutatja, mivel a kazán égéstermék hőmérsékletérzékelője ott van elhelyezve. 4. ábra- A mérőállás elvi elrendezése 13
14
5. ábra: Néhány kép a rendszerről 8. Mérés célja és menete A mérés célja, hogy adott, előre beállított kazánterhelés mellet megmérjük a berendezés kazán- és tüzeléstechnikai hatásfokát. Mérés menete: A kazán szabályozása lehetővé teszi, hogy 50 és 100% között moduláltassuk a teljesítmény. Ezt a lambda szonda teszi lehetővé. A mérés során megfigyelhető hogyan változtatja a csökkenő terhelés függvényében a beszívott egő mennyiség a kazán automatikája. A mérés során 10+x mérési pontot veszünk föl. x mérési pont előre nem meghatározható, az üzemi mérések után a kazánleállás idej mérjük (jellemzően 2-3 pont). Ezekből megfigyelhető a kazán kiégési szakasza és az ehhez tartozó jellemzők változása. A hatásfokok meghatározásához mérjük az előre és visszatérő vízhőmérsékleteket, a fűtővíz térfogatáramát, valamint a füstgáz hőmérséklet és összetevőit. 5 perces mintavelezéssel olvassuk ki a mérési adatokat. A mért paramerek ismeretében számítható a kazán- és a tüzeléstechnikai hatásfok. A mérés során a vizsgált kazán a puffer tárolóra, valamint a labor padlófűtési rendszerére dolgozik rá a megfelelő hőelvel maiatt. A kapott eredményeket otthoni feladatként a laborgyakorlaton elhangzottak alapján pdf, vagy doc, docx formátumban kell beadni a méréstől számított egy hen belül. 15
9. Felkészítést segítő kérdések 1) Ismertesse a mérés célját és menet, mely paramereket mérjük és miért? 2) Mi a légfelesleg tényező és hogyan határozható meg? 3) Milyen összetevőkből áll a biomassza tüzeléstechnikai szempontból? 4) Hogyan határozható meg a tüzelőanyag (fa) nedvességtartalma? 5) Ismertesse a kazánhatásfok fogalmát. 6) Ismertesse a tüzeléstechnikai hatásfok fogalmát. 7) Hogyan határozzuk meg a kazán éves hatásfokát? 8) Mitől függ az éves fűtési hőszükséglet? 9) Sorolja föl a pelletkazán veszteségeit. 10) Hogyan határozható meg a kazánhatásfok? 11) Hogyan számolhatjuk ki a tüzeléstechnikai hatásfokot? 16