Az infokommunikációs technológiák hsználtánk infrstrukturális feltételrendszere: A hálózti hozzáférés, z összekpcsolás és z egyetemes szolgálttások prolémköre és szályozási keretek Mjor Iván MTA Közgzdságtudományi Kuttóközpont Budpest, 004. május
Trtlom. Bevezetés: elemzési keretek és prolémák megfoglmzás... 4. A távközlés ágzti (pic-)szályozásánk fő kérdései z EU-n... 5.. Szályozási lpelvek... 5.. A szályozás áltlános keretei ( Frmework directives )... 8... A 00//EC Keret-direktív és nnk előzményei.9..4. A 00/0/EC Autorizációs direktív z elektronikus kommunikáció... integrált picánk megteremtéséről..... Az árszályozás elvei és módszerei...4... Az árszályozás lpelvei... 4... A távközlési-informtiki árszályozás néhány elvi kérdése...8... A mgyr távközlési díjrendszer....4. A hálóztokhoz vló hozzáférés és hálóztok összekpcsolás, vlmint szolgálttók közötti elszámolások...4.4.. Az összekpcsolás techniki és gzdsági lpji...4.4.. Az összekpcsolás elméleti kérdései...6.4.. A hálóztos ágztok összekpcsolásánk szályozás: nemzetközi keretek...7.4.4. A 00/9/EC direktív hozzáférésről és z összekpcsolásról... 9.4.5. A jövőeli mgyr távközlési összekpcsolási szályozás lpelvei...0.4.6. A távközlési összekpcsolási díjk....5. Az egyetemes (univerzális) szolgálttások... 6.5.. Mi z egyetemes szolgálttás?... 6.5.. A 00//EC direktív z egyetemes szolgálttásról.8. Növekedési trendek z infokommunikációs szektorn...40 4. A pici kereslet sjátossági z infokommunikáción... 4 4.. Egy szármzttott kereslet: kereslet hálózti hozzáférés és z összekpcsolási szolgálttások iránt... 48 4... Az összekpcsolás elméleti kérdései...48 4... A távközlési összekpcsolási díjk... 49 5. Az infokommunikáció infrstruktúrájánk fejlődése... 5
6. A pici szerkezet változás z infokommunikáción... 57 7. A pic-szályozás átfogó lierlizálás és ennek htás pici szerkezetre...60 8. Az infokommunikációs pic efolyásolásához szükséges rövid- és...65 középtávú szályozás és intézmény-fejlesztés...65 8.. Az árszályozássl és z összekpcsolássl összefüggő strtégii döntések...65 7.. A jogszály-lkotó és szályozási funkciók szétválsztás... 67 8. Infrstruktúr-fejlesztés, hozzáférés és picszályozás néhány következtetés... 67 Irodlom...70
. Bevezetés: elemzési keretek és prolémák megfoglmzás Az 990-es évek második felétől eredeztethető z információs forrdlom kiontkozás világn. Az információ-technológi rohmos fejlődését sokn és nem lptlnul hsonló techniki forrdlomként értelmezték, mint korán gőzgép, mjd vsút és személygépkocsiközlekedés elterjedését. Az Európi Unió 997. évi Zöld Könyve szerint közeljövő ngy gzdsági nekilendülésének lpját távközlés, z elektronikus médi és z informtik konvergenciáj tehát széles értelemen vett infokommunikációs szektor létrejötte teremti meg. Az elmúlt éveken infokommunikációs technológi picán megszerezhető és tényleges üzleti elképzeléseken megvlósíthtó közelsége kerültek olyn új techniki megoldások például széles sávú, integrált, tehát távközlést, z dtátvitelt, z elektronikus médiszolgálttásokt, decentrlizált Internet-szolgálttásokt egyránt mgán foglló és egyúttl vezeték nélküli infokommunikációs rendszer (Universl Moile Telecomunictions System = UMTS), széles sávú multimédi szolgálttás, z Internet lpú távközlési szolgálttás (Voice over Internet protocol = VoIP), hotspot Internet szolgálttás, z egyre rudlms válllti információs rendszerek, melyek tudás lpú új gzdság létrejöttét ígérték. A techniki fejlődéssel párhuzmosn és z új cégek megjelenését jelentős mértéken ösztönözve mind z észk-meriki, mind z európi (elsősorn z EU-n elüli) távközlési pic- és versenyszályozás egyre htározottn picok megnyitás, versenykorlátok szinte teljes leontás mellett kötelezte el mgát. Az új gzdságn gyors technológii fejlődéssel párhuzmosn szályozási forrdlom is zjlott. Az 996. évi távközlési törvény z USA-n, mjd z 998. évi távközlési pici lierlizáció z EU-n megnyitott z utt urjánzó távközlési és információtechnológii picok számár. A techniki ronás új értelmet dott hálóztokhoz, illetve szolgálttásokhoz vló hozzáférés foglmink. Míg kár másfél évtizeddel ezelőtt is hozzáférés prolémáj gykorltilg egyet jelentett telefonvonl megszerzésével monopolist szolgálttótól, npjinkr hozzáférés különöző szolgálttók közötti kpcsoltok működőképességétől és pici rendszerétől függ. Az infokommunikáció pic kínált-korlátos dminisztrtív picól kereslet-vezérelt picok onyolult szövevényévé lkult át. Az infokommunikációs technológiák terjedésének elemzésekor tágn értelmezett távközlési hálóztokhoz vló hozzáférés lkulásánk vizsgált z egyik legonyolult feldt. A jelen kuttásn hozzáférést részen szolgálttók oldláról verseny lehetőségének kiontkozás vgy kdályozás szempontjáól elemezzük (töek között z összekpcsolás kérdéskörén keresztül vizsgálv), részen pedig felhsználók szemszögéől, melye szolgálttások igényevételének egyetemes voltát is eleértjük. Az Internet hsználtát vizsgálv is hozzáférés ezen elül is kiemelten szélessávú hozzáférés prolémköre z egyik legktuális kérdés. A kuttás kísérletet tesz z Internet elterjedését efolyásoló legfontos összetevők (árk, versenyhelyzet, felhsználói dottságok) számvételére. A tém kifejtése során válszt keresünk rr, hogy milyen mértéken függ z infokommunikációs technológiákt hordozó távközlési hálóztokhoz vló hozzáférés szályozási, területi, jövedelmi sjátosságoktól, vlmint rr is, hogy milyen kormányzti szerepválllásr vn szükség 4
tudáslpú, vgy e-gzdság kiépüléséhez z infokommunikációs technológiákhoz vló hozzáférés oldláról. Tnulmányomn hozzáférési kereslet prolémáit, illetve kereslet-vezérelt infokommunikációs picok működési zvrit vizsgálom. A. pontn emuttom hozzáférés és hálózti összekpcsolás Európi Unió-eli (EU) szályozásánk lpelveit és ezeket összevetem hzi szályozási keretekkel. A. pontn felvázolom z infokommunikációs szektor fejlődési trendjeit z 990 és 004 közötti időszkn. Ezt követően 4. pontn vizsgálom z infokommunikációs pic keresleti oldli jellemzőit. Az 5. pontn z infokommunikáció infrstruktúrájánk és szolgálttást nyújtó szervezeteinek, tehát kínálti oldlnk emuttásár kerül sor. A 6. pont ismertet egy rövid szályozás-történetet és emuttj hozzáférés és z összekpcsolás szályozásánk jelenlegi lpösszefüggéseit. A 7. pont z ágzti szályozás intézményi feltételeivel fogllkozik. A 8. pont trtlmzz legfontos következtetéseket.. A távközlés ágzti (pic-)szályozásánk fő kérdései z EU-n Az Európi Unió távközlési, vgy szélese értelemen vett infokommunikációs picin 998- tól gyökeres intézményi és szervezeti változások zjlnk. A távközlés korái deregulálási és privtizációs hullámi után nyugt-európi országok integrációj elhtározt távközlési picok megnyitását verseny előtt és z egységes első pic megteremtését. Een folymtn z EU döntéshozó szervei is viszonylg gykrn foglltk állást z infokommunikáció pici feltételeinek lkításáról. Az EU szályozási törekvései lpvetően négy területre összpontosultk: () távközlési pic áltlános kereteinek és intézményeinek körülhtárolásár ( frmework directives ), vlmint ezzel összefüggésen z elektronikus kommunikációs szolgálttók szolgálttásink engedélyezésére ( uthoriztion directives ), () hálóztokhoz vló hozzáférés és hálóztok összekpcsolásánk szályozásár ( ccess nd interconnection directives ), () z egyetemes szolgálttások szályozásár ( niversl service directives ), és (4) távközlési díjk megállpításánk szályozásár. A mgyr elektronikus kommunikációs szektor válllti és szályozó intézményei számár z EU áltl kilkított elvek és direktívák kijelölik z ágzti pic-szályozás és versenyszályozás kereteit. A mgyr törvényhozás és szályozás szervezetei ngy erőfeszítéseket tettek, hogy 004-ig, tehát Mgyrország EU-cstlkozásáig mgyr szályozási keretek komptiilissé váljnk z EU megfelelő intézményeivel. Az láikn áttekintjük ennek folymtnk fő állomásit és megfoglmzzuk z elektronikus kommunikáció picszályozásánk fő prolémáit, vlmint hol z ismeretek rendelkezésre állnk prolémák megoldásánk lehetséges útjit is. Hngsúlyozzuk, hogy z EU áltl kilkított szályozási keretek nem tekinthetők kőe vésettnek, zok mguk is lkulnk. Ezért mgyr szályozó szervezetek és z elemzők számár is nyitott lehetőség z infokommunikáció picszályozásánk lkotó lklmzásár és továfejlesztésére... Szályozási lpelvek A továikn z infokommunikáció, illetve z elektronikus kommunikáció foglmát egymás szinonimáiként hsználom. Az infokommunikációt távközlésnél széleseen értelmezem: z előie távközlés mellett posti szolgálttásokt, z informtiki szolgálttásokt, vlmint z elektronikus médi szolgálttásokt is eleértem, z EC Green Pper (997) konvergenci-foglmánk értelméen. 5
A szályozás lpelveinek elemzésénél, illetve kilkításánál szem előtt kell trtnunk, hogy távközlés gzdsági szályozás ésszerűen csk dinmikus szályozási modellen írhtó le. Továá, szályozás szerepe nem z ktív és direkt módon történő picformálás és pici szereplők szelekciój, hnem tisztességes és htékony versenyfeltételek iztosítás picr elépők számár. És ár pici erőviszonyok és struktúrák jelentősen változhtnk, z információ-gzdság pici szályozásánk lpvető feldti ettől még változtlnok mrdnk. Ezek közé szolgálttóknk picr történő elépését és z onnn vló kilépésüket szályozó előírások és eljárások, megosztott picon működő szolgálttók között jövedelmek ésszerű és méltányos megosztás, vlmint szolgálttási díjk szályozási elvei trtoznk. A joglkotóknk, kormányztnk és szályozó htóságnk először is olyn intézményi kereteket kell kilkítniuk, melyek illeszkednek gloális távközlés és áltlán nemzetközi gzdsági integrációk szályozásához. Így pl. távközlési pici elépés, illetve z onnn történő kilépés, továá hzi picon működő válllkozások összekpcsolódás és közöttük szükséges elszámolások szályozásánál lklmzni kell Világkereskedelmi Szervezet (WTO) és z Európi Unió megfelelő szályozási elveit és előírásit. A nemzetközi szályozási elvekkel vló komptiilitás pedig kizárj hzi pic protekcionist védelmét. Az információ-gzdságn is pici verseny evidens feltétele z, hogy tö szolgálttó legyen jogosult zonos típusú szolgálttások nyújtásár. Ez versenynek szükséges, ám még nem elégséges feltétele. Ugynis szolgálttók fel is oszthtják mguk között picot és közösen léphetnek fel z árk kilkításkor ( krtell-képződés ). Közszolgálttások esetéen melyek áltlán szályozott pici feltételek között működnek picr történő elépés engedélyezését z új szolgálttó számár szályozó htóság hgyományosn teljes infrstruktúr meglétéhez kötötte. A távközlésen zonn megteremtődtek techniki feltételei nnk, hogy z infrstruktúr irtoklás és szolgálttás nyújtás teljesen elválhssnk egymástól. Elméletileg egy új távközlési szolgálttó számár szükséges infrstruktúr minden elemét érelheti és z ő hozzádott értéke részinfrstruktúrák és távközlési üzleti tevékenységek összeszervezése felhsználók számár. (Az egy továi kérdés, hogy ilyen pici körülmények között hogyn, milyen szályozási eszközökkel érhető el z infokommunikációs hálóztok hosszú távú fejlesztésének ösztönzése.) A picszályozó htóságnk tehát z új feltételek közepette más módon kell vizsgálni picr elépni szándékozó új szolgálttó techniki és üzleti lklmsságát, mint hgyományos feltételek között. Egyúttl szályozásnk iztosítni kell, hogy z engedélyt szerzett szolgálttók megfelelő díjzás ellenéen korlátozás nélkül hozzáférhessenek távközlési infrstruktúrákhoz. Az újonnn elépő szolgálttóknk pedig ugynúgy, mint már ennlévőknek grntálniuk kell szolgálttások és hálóztok működőképességének és elérhetőségének iztonságát. A szályozásnk tehát zt kell iztosítni, hogy szolgálttók sem szándéktlnul, sem szándékosn ne tehessenek ránytlnul ngy kárt hálóztokn és szolgálttásokn. Az elői szályozási prolém szorosn összefügg z ún. egyetemes szolgálttások (universl service) meghtározásánk kérdéseivel. Először is szályozó htóságnk meg kell htározni, hogy mi is értendő egyetemes szolgálttáson. Ez csupán mindenki számár hozzáférhető táveszélő szolgálttás, vgy pedig másfjt távközlési, illetve elektronikus kommunikációs szolgálttásokt is ele kell érteni z egyetemes szolgálttás foglmá? Azt is 6
tisztázni kell továá, hogy kire hárul z univerzális szolgálttás nyújtásánk kötelezettsége? És tö pici versenyző jelenléte esetén hogyn oszlik meg ez szolgálttási kötelezettség z egyes szolgálttók között? A picr történő elépéssel egyenértékű szályozási feldt egy dott szolgálttó picról vló kilépésének rendezett leonyolítás. Azz, szolgálttó olymódon történő kilépése, hogy z sem hálózt működőképességét, sem pedig más szolgálttók stilitását ne veszélyeztesse. A picról vló kilépés egyúttl mg is szorosn összekpcsolódik z egyetemes szolgálttás kérdéskörével, különösen nnk zzl vontkozásávl, hogy z egyes szolgálttók milyen mértéken és módon felelősek z egyetemes szolgálttás iztosításáért. Mennél strukturált távközlési, illetve információs pic, nnál összetette szályozási prolémát jelent z új szolgálttó(k) picr történő elépésének, illetve picról vló kilépésnek szályozás. A szályozásnk ugynis képesnek kell lennie rr, hogy dott eseten kis régiókt kár pl. egy városrészt elérjen, h helyi szolgálttó picnk csk zon részén működik. Emellett képesnek kell lennie rr is, hogy ne csk z érintett szolgálttór tudjon htni, hnem zokr társszolgálttókr is, melyeket kár elépés, kár kilépés érint. Biztosítni kell például, hogy kilépő szolgálttó funkcióit ennmrdók átvegyék és így z előfizetők ne mrdjnk szolgálttás híján. Ez nem csupán zért fontos, hogy kilépő szolgálttó ellátási területén lévő fogysztókt védjék, hnem mitt is, hogy töi, továműködő szolgálttó területén lévő fogysztók szolgálttás hozzáférési lehetőségei se szűküljenek. Annk érdekéen, hogy szályozó htóság segítse, ne pedig romolj kilkuló és szervesen fejlődő távközlési pici intézményeket és struktúrákt, szályozónk világos jövőképpel és lpelvekkel kell rendelkeznie. Leglá zt tisztázni kell, hogy szályozási tevékenységével versenypic kilkulását, vgy pedig monopolist, vgy oligopolist pici struktúr létrejöttét krj-e szolgálni. A szályozó htóság vgy z állm nem tud életképes távközlési picot teremteni, de működésétől ngyn függ z, hogy pic szereplői áttekinthető és jóléti optimumot, vlmint válllkozások htékonyságát szolgáló feltételek között működhetnek-e. Az információ-gzdság szályozási igényét két tényező lpozz meg. Az egyik: távközlésen változtlnul kilkulht természetes monopólium. Azz érvényen mrdht z ún. szudditivitási szály : c q i ci qi, hol c vállltok költségfüggvénye, q i i vállltok áltl előállított termék, illetve szolgálttás. Ennek értelméen szolgálttást htékonyn, lcsony átlgköltséggel képes nyújtni egyetlen, mint tö szolgálttó (Berg és Tschirhrt, 988). A szályozásr zért is szükség lehet, mert szolgálttók egyéni profitmximlizálási törekvései és így z egyéni profit-mximum nem szükségképpen hrmonizálnk társdlmi jóléti optimumml (Mitchell és Vogelsng, 99). A versenypicnk megfelelő tehát htárköltséggel zonos szolgálttási díjk szolgálttónk veszteséget okozhtnk, miközen nem vezetnek társdlmi jólét Preto-htékony szintjének és megoszlásánk eléréséhez sem. A továikn ezekkel kérdésekkel fogllkozunk részleteseen. 7
Az áltlános szolgálttási feltételek, költséglpú díjzás, z összekpcsolás és z univerzális szolgálttások önmgukn is igen összetettek. Az egyetemes szolgálttások meghtározás döntően efolyásolj zt, hogy z állm hol húzz meg távközlés és z informtik szályozásánk, szályozhtóságánk htárit. Ugynkkor látnunk kell, hogy sem mgyr, sem más állm nem dönthet teljesen szdon vgy önkényesen een kérdésen, mert döntéseinél lklmzkodni kell nemzetközi gykorlthoz. Az univerzális szolgálttások meghtározásávl ugyncsk szorosn összefügg z ún. helyi hozzáférési deficit prolémáj. Mint hogyn ez utói kezelését erőteljesen efolyásolják z lklmzott árszályozási elvek is. Megtérülési rát (rte of return) vgy tiszt árspk (price cp) típusú árszályozás esetén helyi hozzáférési deficit finnszírozás egészen más megoldásokt tesz lehetővé és szükségessé, mint költséglpú díjzás lklmzáskor (Greenwld, B.C., 980). Az utói időken mind z árszályozásn, mind pedig z összekpcsolás szályozásán egyre ngyo súlyt kpott számlázás, z ún. illing szályozás. Ez nem csupán zért vn így, mert számlázás és z hhoz kpcsolódó, önmgukn nem kifejezetten távközlési szolgálttások fejlett távközlésű országokn mint pl. Ngy-Britnnián evételek egyre növekvő hánydát, npjinkn már egyhrmdát is kiteszik. Emellett számlázás jog töszereplős, ám nem versenyviszonyok között működő távközlési pic esetén hol tehát szükségképpen keletkezik gzdsági profit (extrprofit), egyen zt is eldönti, hogy szolgálttók közül ki kpj meg z extrprofitot. Ezt prolémát z ún. evétel megosztási formulák sem képesek megnyugttón megoldni, mert evétel-megosztás minden eseten trtlmz önkényességet, illetve zt nem vlmiféle egyértelmű szályozási elvek, hnem mindenkori pici erőviszonyok htározzák meg, vgy efolyásolják lényegesen... A szályozás áltlános keretei ( Frmework directives ) A picszályozás egyik leglpvető kérdése, hogy z minél élénke versenyt, vgy pedig pic és hzi szolgálttók védelmét igyekezzen szolgálni. Már említettem, hogy mgyr információ gzdság protekcionist elkerítése nemzetközi pici mozgásoktól nem is lehetséges, meg nem is lenne ésszerű. Az zonn nem vitthtó, hogy egy éppen átlkuló pici és válllti struktúrát átmenetileg szályozássl is védeni lehet rövid távú érdekeket követő tőkeenyomulássl szemen és főként kotikus pici állpotok kilkulásától. Ennek értelméen látszik szükségesnek hírközlési törvény átdolgozás, vlmint ésszerűnek muttkozik méditörvény olyn értelmű átlkítás, illetve kár önálló jogszály elfogdás, mely szélessávú információtováításon lpuló válllkozások (mint milyen pl. káel TV, illetve digitális televíziózás) helyzetét rendezi. Azt zonn látnunk kell, hogy picszályozás trtósn csk kkor lehet htékony, h z nem próál meg jelentős gzdsági érdekek és erők ellenéen htni. Mivel hzi infokommunikációs picot várhtón multincionális vállltok mozgási htározzák meg, szályozás legfontos funkciój, hogy olyn feltételeket teremtsen, melyek nemzetközi vállltok számár nem különöznek fejlett picgzdságokn megszokottól. A szályozás zzl hsznál legtöet mgyr gzdságnk, h nem hzi távközlési picot védi külföldi szereplőkkel szemen ehhez múgy is kevés lenne efolyás, hnem h értelmetlenné teszi pici szereplők számár, hogy elkerüljék, vgy pedig rövidtávú meggondolások lpján lerolják picot. Ugynkkor mind kormánynk, mind szályozó htóságnk zon kell lennie, hogy hzi válllkozók is olyn feltételekkel 8
juthssnk ki külföldi picokr, mint milyen feltételek közepette külföldi válllkozások működhetnek mgyr infokommunikációs picon. Az elektronikus kommunikáció mgyrországi szályozásánk kereteit elsősorn z EU pici és versenyszályi jelölik ki. Az EU-n legutói időkig távközlés területeit külön szályozták z információ-szolgálttásoktól és z elektronikus médiától. Az elmúlt néhány év fejleménye z, hogy z EU is felülvizsgált z infokommunikációs picok működési feltételeit tudomásul vette zok erőteljes techniki és gzdsági lpú konvergenciáját és pici elépés, vlmint pici működés áltlános elveit egységes direktívákn 00. évi ún. keretdirektíván, vlmint 00. évi ún. engedélyezési (utorizációs) direktíván fogllt össze.... A 00//EC Keret-direktív és nnk előzményei A keret-direktíván megjelenő EU-szályozás közösség fő céljit következőken htározt meg: - z infokommunikációs picok felszdítás ngyo htékonyság, társdlmi jóléti htások növelése ( holtteher veszteségek csökkentése) érdekéen; - egységes első pic távközlési (elektronikus kommunikációs) szolgálttásokn; - picszályozás szükséges minimumr csökkentése; - szályozás diszkrimináció-mentességének és átláthtóságánk iztosítás; - htékony pici szereplők számánk növelése; vlmint - z elektronikus kommunikáción tpsztlhtó konvergenci érvényesítése picr lépés szályozásán. Az imént felsorolt fő célokt keret-direktív kissé részleteseen is kifejti. Így megfoglmzz, hogy z EU-szintű keretszályozás fő törekvése () z EU első picánk egységesítése, ennek érdekéen pedig picr lépés kdályink felszámolás; () trnszeurópi hálóztok kilkításánk ösztönzése; () pán-európi hálózt-részek együttműködésének iztosítás, főként végfelhsználók közötti kpcsoltok kiépítésének ösztönzése. Az egységes első pic létrejöttéhez elengedhetetlen (4) nemzeti és nemzetközi vállltok közötti diszkrimináció felszámolás; (5) fogysztók érdekeinek védelme, elsősorn z egyetemes szolgálttásokhoz történő hozzáférés iztosítás, továá fogysztók érdekeinek képviselete szolgálttókkl szemen és személyes dtok védelme, fogysztók számár érthető szolgálttási díjk és feltételek; és (6) közcélú hálóztok iztonságánk és integritásánk védelme. Az imént említett direktív közvetlen előzményeit z EC 988. június 0.-i htározt és 90/88/EEC direktív jelentették távközlési szolgálttások pici versenyéről. Ide kell sorolnunk zonn z 99. évi távközlési Zöld Könyv jánlásit is. Ekkortól érvényesült ugynis, hogy z EU-tgországokn hálózt létesítésének és működtetésének jogát külön engedélyezési eljáráshoz kötötték ugyn, ám szolgálttások nyújtásánk jogát sok országn felszdították. A korái direktívák megkerülésére z egyes tgországok nemzeti hálóztok és szolgálttások védelmét főként érelt vonli szolgálttások (z összekpcsolás) díjánk ránytln növelésével érték el. És ár z EU áltlános elvei és törvényei lehetővé teszik nemzeti picok ojektív okok mitti és diszkrimináció-mentes védelmét, érelt vonli szolgálttások ilyen fjt nemzeti védelme erősen korlátozt versenyt és z egységes EU-távközlési pic kilkulását. 9
Az EU vezető szervei z Európ Tnács (EC), vlmint nnk testületei megállpították, hogy nemzeti szályozó htóságok áltl iztosított kizárólgos jogosultságok távközlési szolgálttásokr ellentétesek z EU lpokmányánk cikkelyeivel ( 86 és 90). Ilyen jogi hivtkozások lpján kezdődött meg picvédő kizárólgos jogosultságok felszámolás tgországokn. Ennek értelméen mondták ki zt is, hogy érelt vonli szolgálttások (összekpcsolás) újrértékesítésének átmeneti tillm 99. decemer.-ig mrdhtott érvényen. Erre z időszkr esik továá nyílt hálózti hozzáférés ( ONP ) elvének előtére kerülése is. A távközlési pic EU-szintű 998. évi megnyitását követően 00//EC direktív z elektronikus kommunikáció szályozásánk áltlános kereteiről lpvetően lkított át picok keretszályozását, hálóztokhoz hozzáférés jogát végfelhsználók és más szolgálttók számár. Először is, távközlés, z információs szolgálttások és z elektronikus médi konvergenciáj nyomán egyetlen keret-direktívát hozott létre három említett területre. Az EC hngsúlyozt ugynkkor, hogy direktív nem vontkozik továított információk trtlmár, csupán mgár továítás módjár, tehát z elektronikus kommunikációs szolgálttások közül továítási funkciókr. A direktív htály tehát minden, elektronikus szignál továításár lklms hálózt/eszközre terjed ki. Lényeges zt is hngsúlyoznunk, hogy direktív htókörének trnszncionális picot, zz z EU egészét, vgy nnk tö országot átfogó részpicát tekintik. A direktív ngy hngsúllyl emeli ki nnk fontosságát, hogy nemzeti szályozó intézmények függetlenek legyenek szolgálttóktól. A direktív kimondj, hogy szályozó intézményeket el kell különíteni z állmi szervektől is, különösen kkor, h z utóik tuljdonosi és/vgy ellenőrzési jogokt gykorolhtnk z elektronikus kommunikáción. Ahhoz pedig, hogy szályozó intézmények megfelelően működhessenek, elengedhetetlen számukr szükséges információk iztosítás szolgálttók, gyártók részéről. A direktív zt is hngsúlyozz, hogy nemzeti szályozó intézményeknek együtt kell működniük töi nemzeti szályozóvl és z EC-ll z egységes első elektronikus kommunikációs pic htékony működtetése érdekéen. A nemzeti szályozó intézmények, illetve tgállmok z EC-t, vlmint nnk megfelelő szervezeteit is kötelesek tájékozttni döntéseikről, illetve zok hátteréről. Az EC-nk és z érintett nemzeti htóságoknk hónpjuk vn vélemény-nyilvánításr felmerült vitás kérdéseken. Viszont z EC-nk hónpj vn vélemény-nyilvánításr, h nemzeti szályozó z EU-lkotmánytól eltérő módon definiálj releváns pic foglmát, vgy rról dönt, hogy egy szolgálttó domináns pozíción vn picon. Sürgős eseteken nemzeti szályozó átmeneti döntést hozht pici verseny, illetve fogysztók védelme érdekéen. A keret-direktív reálisn számol zzl feldttl, hogy z elektronikus kommunikáció picszályozásán továr is fontos feldt mrd gzdálkodás szűkös forrásokkl. Ennek során zonn iztosítni kell rádió-frekvenciák htékony és diszkrimináció-mentes szétosztását és nemzeti számkiosztási tervek htékony és diszkrimináció-mentes kidolgozását. Ugyncsk lényeges felhsználói és egyé domin-nevek és címek htékony és diszkriminációmentes elosztás, vlmint z együttműködés pán-európi szolgálttások szám-, név és címkiosztási terveinek kidolgozásán. A direktív kiemeli szolgálttási utkhoz vló jog htékony 0
és diszkrimináció-mentes elosztásánk jelentőségét, továá szolgálttási utkhoz vló jog elosztás és z állmi/önkormányzti tuljdonosi jogok különválsztásánk fontosságát is. A pici elépés megkönnyítése érdekéen pedig nemzeti vállltoknk meg kell osztniuk z állmi területen kpcitás-létesítési jogikt z új elépőkkel. A htékony pici együttműködés és htékony picszályozás fontos előfeltétele számviteli és pénzügyi nyilvántrtások szályink egységesítése. Az egyik meghtározó lpelv szolgálttások és szolgálttások nyújtásához kpcsolódó egyé tevékenységek költségeinek és evételeinek egymástól elkülönített nyilvántrtás. (Kivételt ez lól z 50 millió éves árevételnél kise válllkozások képeznek.) Ehhez szükséges lehet például szolgálttások nyújtásánk és z zokhoz kpcsolódó egyé tevékenységeknek strukturális szétválsztás. Elkülönülten kell kezelni tehát tevékenység önálló válllti szervezeten, vgy pedig outsourcing keretéen zjlik. Ugyncsk lényeges szolgálttók állóeszközeinek és strukturálisn elkülönült költségeinek részletes leontás-nyilvántrtás. A keret-direktív új szályokt állpított meg jelentős pici erejű szolgálttókr. A korái definíció szerint jelentős pici erejű szolgálttónk z válllkozás számított, mely leglá 5%-os pici részesedéssel rendelkezett, vgy jelentős efolyás volt z árkr és szolgálttások értékesítésre. Az új keret-direktív jelentős pici erő nem csk egyes szolgálttókr, hnem zok együttműködő csoportjir is kiterjesztette. Kiemelte, hogy egy dott picon fennálló jelentős pici erő átvihető más, közeli picokr is. Kimondt, hogy jelentős pici erő megfelel pici dominnci foglmánk, zz versenytársktól, felhsználóktól és fogysztóktól független pici működéshez elégséges gzdsági erő irtoklásánk. A direktív szerint vállltok együttes dominnciáj fennáll, h strukturálisn összekpcsolódnk vlmely szolgálttás(ok) nyújtásár, vgy nincs ugyn közöttük strukturális kpcsolt, de teljesülnek z láik: - pic szerkezete kiváltj z együttes fellépés htásit; - pic érett picnk tekinthető; - techniki fejlesztések hiány vállltoknál, érett technológi ; - válllti tölet-kpcitások hiány; - mgs elépési korlátok picon; - vállltokkl szemen nincs kiegyensúlyozó vásárlói erő; - potenciális verseny ( contestle mrkets ) hiány; - vállltok között erős informális kpcsoltok figyelhetők meg (krtell-veszély); - vállltok üntető ( visszvágó ) módszereket lklmznk versenytársikkl szemen; - z árverseny hiány vgy korlátozottság; - dq( t) kereslet stgnál vgy csk lssn növekszik, tehát 0; dt - kereslet-ruglmsság lcsony: dq dp : vgy 0, 5 ; Q p - vállltok költség-szerkezete hsonló (lásd domináns vállltok versenyzői szegéllyel ).
Az elői feltételek úgy is megfoglmzhtók, hogy vállltok pici részesedése hsonló (L ~ L ), de htárköltségük lényegesen ltt mrd pici árnk (MC, MC < p), és/vgy értékesítési részrányuk egymáshoz közeli (q /Q ~ q /Q), de pici koncentrációs index mgs (HHI > 0,5). A keret-direktív egyik srkltos pontj releváns picok meghtározásánk pontosítás. A direktív kimondj, hogy picok definíciójánk összhngn kell lennie versenytörvénnyel és korái meghtározásokt ki kell ővíteni. A korán z EC áltl elkülönített releváns picok következők voltk: - helyhez kötött közcélú távközlési kpcsolt és hsznált iztosítás - érelt vonlk iztosítás végfelhsználók számár - híváskezdeményezés FPTN-en (vezetékes) - hívásvégződtetés FPTN-en (vezetékes) - trnzit-szolgálttások FPTN-en (vezetékes) - híváskezdeményezés PMTN-en (moil) - hívásvégződtetés PMTN-en (moil). Az előiek következő területekkel ővültek ki: - érelt vonlk összekpcsolás - FPTN-höz vló hozzáférés ( helyi hurokhoz vló önálló hozzáférést is eleértve) - PMTN-höz vló hozzáférés ( szolgálttó-válsztás jogát is eleértve) - érelt vonli kpcitások ngykereskedelmi értékesítése más elektronikus hálózt üzemeltetői vgy szolgálttói számár - szétválsztott hurkokon keresztül iztosított szolgálttások - PMTN-ön nemzeti szolgálttók áltl iztosított nemzetközi roming szolgálttások. A releváns picok meghtározását és zok elemzését nemzeti szályozó intézmények nemzeti versenyhivtlokkl együttműködve végzik. Amennyien z elemzés eredménye szerint egy releváns pic versenypicnk minősül, szályozó intézmények nem érvényesítenek külön szályokt z itt működő vállltokr, illetve korán evezetett speciális szályokt visszvonják. A nem versenypicként működő releváns picokon szályozó intézmény először meghtározz jelentős pici erővel rendelkező vállltok körét, mjd zokr speciális szályozást érvényesít, vgy trt érvényen. Trnszncionális picokon nemzeti szályozó htóságok együtt végzik z elemzést és szükség esetén összehngolt szályozást lklmznk. A direktív továi keret-szályozási kérdések közé sorolt z lái feldtokt: - stndrdizálás - digitális interktív televízió-szolgálttások együttműködő-képességének iztosítás - jogszályok hrmonizálás - vitás kérdések megoldási eljárási - z EC Kommunikációs Bizottság és z információ-csere - z információk nyilvánosságr hoztl.
..4. A 00/0/EC Autorizációs direktív z elektronikus kommunikáció integrált picánk megteremtéséről Az elő ismertetett keret-direktívát szervesen egészíti ki picr lépés engedélyezési eljárásink új szályit összefoglló engedélyezési direktív. A direktív előzményének 97//EC direktív tekinthető, mely korán részletesen megfoglmzt z áltlános és egyedi engedélyezés szályit. Az új direktív célj, hogy ösztönözze távközlési picokr történő új válllti elépéseket és ennek érdekéen egységesítse z áltlános engedélyezési eljárások és z egyéni licencek kidásánk szályit. Míg korái direktív csk távközlési szolgálttásokr vontkozott, z új nnk htókörét kiterjeszti minden elektronikus kommunikációs szolgálttásr. Kimondj, hogy pici elépés csk ojektív, nem diszkrimintív, rányos és átláthtó kritériumok lpján korlátozhtó. Előirányozz továá z egyedi engedélyezési eljárások számánk visszszorítását és one stop shopping elvének érvényesítését z EU-n licencek kidásánál. Egyéni licencek kidásánk jog z lái területeken mrdn meg: - rádiófrekvenciák vgy számok kiosztás esetéen - állmi vgy mgán földterületek igényevételére - egyetemes szolgálttási jog és kötelezettség esetén - jelentős pici erővel rendelkező szolgálttó szályozás esetén. Az új direktív értelméen z engedélyezési eljárás helyét áltlán z új szolgálttók ejelentési kötelezettsége veszi át. Egyedi engedélyek kidás csupán rádió-frekvenciák és hívás-számok kiosztásánál mrd fenn. A trtlom-szolgálttásr ugynkkor egyé engedélyezési eljárások vontkozhtnk. A 00/0/EC direktív kimondj, hogy szályozó htóság dminisztrációs díjkt vethet ki szolgálttókr, melyek fedezik z elői engedélyezési eljárási költségeit. Ügyelniük kell zonn rr, hogy díjk nem lehetnek verseny-zvró mértékűek. A szolgálttókr továá hsználti díj is kivethető rádió-frekvenciák, vlmint hívószámok hsználtáért. Amikor csk lehetséges zonn, rádió-frekvenciák elosztását is z áltlános engedélyeztetési eljárás kell elefogllni. Az áltlános engedélyek htály következő területekre terjed ki: - elektronikus kommunikációs hálóztok üzemeltetése és szolgálttások nyújtás - engedély-edás hálózti kpcitások létesítésére - összekpcsolási megállpodások megkötése más közcélú szolgálttókkl z Összekpcsolási direktív keretei között - egyetemes szolgálttások nyújtás z Egyetemes szolgálttási direktív keretei között. Az engedélyek kidásánál törekedni kell felhsználói hszon mximlizálásár és verseny ösztönzésére. A szályozó intézménynek és kormányoknk iztosítniuk kell döntések
meghoztlánk nyilvánosságát, ojektív és átláthtó kritériumok lklmzását, vlmint tisztességes versenyeztetést. Az áltlános engedélyezéshez továi feltételek kpcsolhtók. Ezek: - z egyetemes szolgálttások finnszírozásához történő pénzügyi hozzájárulás válllt részéről - dminisztrációs díjk kivetése - szolgálttások együttműködésének és hálóztok összekpcsolásánk iztosítás - hívószámok hozzáférhetővé tétele végfelhsználók számár - környezetvédelmi és regionális fejlesztési előírások etrtás - egyetemes szolgálttásokhoz kpcsolt egyé szolgálttások iztosítás - mgándtok védelme - fogysztói érdekek tiszteleten trtás - illegális trtlmk továításánk tillm - polgári védelmi szempontok érvényesítése (ktsztrófák esetén) - hálóztok integritásánk és iztonságánk fenntrtás - szványok érvényesítése. Az imént röviden ismertetett két direktív együttesen htékony keretet iztosít minél kevésé verseny-torzító szályozási és működési feltételek kilkulásához. A szályozás egyik fő területe zonn továr is szolgálttási díjk kilkításánk meghtározás mrd. Most ezekre kérdésekre térünk rá... Az árszályozás elvei és módszerei A gzdsági szályozás egyik legfontos területe távközlésen lklmzott díjk meghtározás. A díjmeghtározás lpelvei egyúttl erőteljesen efolyásolják zt is, hogy miként formálódnk távközlési evételek megosztási elvei picon egymás mellett és egymásr utltn működő szolgálttók között. Az árszályozás htóköre kiterjed szolgálttások szinte minden fjtájár, így z összekpcsolási szolgálttásokr is. Ezért nem tekinthetünk el z árszályozás lpelveinek rövid ismertetésétől.... Az árszályozás lpelvei Npjinkn szolgálttási díjk szályozás z árspk -elv lklmzásávl történik. Az árspk normtív módon tehát egy előre rögzített képlet lpján megszj szolgálttóknk zt mximális díjnövelési mértéket, mellyel szolgálttásik árit emelhetik. A díjnövelési mximumot termelői vgy fogysztói árindex és egy előre meghtározott termelékenységi tényező különségeként állpítják meg. A hzi tpsztltok zt muttják zonn, hogy z árspk típusú díjzás is lehetőséget nyújt szályozó htóság számár z önkényes trifmegállpításr, továá htékonyság növelésének fékezésére ösztönözhet. Az önkényességet z teszi lehetővé, hogy htóság változtthtj z árspk meghtározásánk képletéen lklmzott árindexet, vlmint eldöntheti, hogy képleten mekkor termelékenységi tényezőt szerepeltet. A htóság változtthtj zt z időszkot is, melyre vontkozó árindexet szerepeltet z árképleten. Emellett külön-külön árképletet htározht meg zonos típusú szolgálttásokr z áltl 4
körülhtárolt régiónként. A szolgálttók is megpróálhtják efolyásolni szályozót z említett ár megállpítási tényezők kilkításánál. Érdeküken állht továá ténylegesnél lcsony htékonyságot kimuttni, vgy htékonyság-jvulás ütemét fékezni zért, hogy z árik kilkítását efolyásoló termelékenységi tényezőt minél lcsonyn trtssák szályozóvl. Az árspk típusú szályozás imént felsorolt prolémái, vlmint Mgyrországon működő távközlési díj-szályozás eklektikus jellege és önkényes megoldási ösztönöznek rr, hogy szályozást egységes lpelvekre lehessen építeni. Emellett szolgálttók közötti pici verseny kilkulásávl és éleződésével párhuzmosn egyre fontosá válik z, hogy különféle szolgálttások és díjk között ne kerüljön sor keresztfinnszírozásr. Az említett célok megvlósításár z egyik lehetséges, ésszerű és egyen átláthtó, így szolgálttók szempontjáól is tisztességes megoldás z ún. költséglpú díjzás meghonosítás lehetne. Azz, távközlési díjkt tényleges és reális költségek lpján htározhtnák meg szolgálttók. A költséglpú távközlési díjkr történő áttérés zonn számos onyolult elméleti és gykorlti prolémát vet fel. Az első és igen kézenfekvő kérdés mindjárt z, hogy miként is definiáljuk szolgálttás költségét? Ez kérdés továi két fontos kérdést fogll mgán: () mit tekintünk elismert, vgy elismerhető költségnek és () milyen szélesen htározzuk meg költséglpú trifák számítási ázisánk körét? Azz, hogyn kezeljük jelenleg elkülönülten szályozott fejlesztéssel összefüggő díjkt z ún. ekpcsolási díjt, szolgálttás igénye vehetőségének iztosításávl összefüggő ráfordításokt z ún. hvi előfizetési díjt és forglom tényleges ngyságától közvetlenül függő eszélgetési díjkt? H most el is tekintünk ttól prolémától, hogy távközlési szolgálttások minden egyes, jól elkülöníthető fjtáj onyolult tevékenységek összességének és így különöző fjt ráfordításoknk z eredménye, szolgálttások elismert költségei még mindig töféleképpen htározhtók meg. Így z lehet átlgköltség ám een z eseten továi prolémként merülhet fel, hogy z átlgköltséget milyen súlyok lklmzásávl állpítsuk meg, vgy pedig z dott szolgálttás htárköltsége tehát szolgálttó áltl még ténylegesen nyújtott utolsó egységnyi szolgálttásmennyiség létrehozásánk költsége, továá lehet ún. Rmsey-típusú árzáshoz vezető költség is. A költséglpú szolgálttási díjk lklmzás esetén is létezik z prolém, hogy szolgálttónk érdeke fűződik költségek felpumpálásához mert ezzel rányosn ismertetheti el díjink növelését, mi htékonyság tényleges vgy legláis ppíron kimuttott csökkenéséhez vezet. Így tehát kétséges, hogy költséglpú távközlési díjk inká ösztönzik szolgálttókt htékonyság növelésére, mint z árspk típusú díjk. Ezt prolémát megoldni nem, csupán nnk súlyosságát mérsékelni lehet zzl, hogy szolgálttói érdekkel szemen htékonyn érvényesíthető fogysztói és szályozó htósági érdek áll. A szolgálttások kimuttott költségeinek növelése nemcsk olymódon képzelhető el, hogy szolgálttó ténylegesnél ngyo volumenű ráfordításokt könyvel el. A költségek felpumpálásánk ennél sokkl finom módszerei is léteznek. A lehetőséget z teremti meg, hogy míg szolgálttó ún. szolgálttási ttriutumokt tehát meghtározott techniki prméterekkel leírhtó távközlési jelátviteli módokt állít elő, felhsználó különöző lklmzásokt mint milyen pl. eszédhng átvitel, z e-mil, fx, st. kr 5
megvásárolni. Egy-egy távközlési lklmzás pedig rendszerint szolgálttási ttriutumok igen sokféle kominációjként is előállíthtó. Ez természetesen nem feltétlenül hátrányos, inká előnyére válik mind fogysztónk mind szolgálttónk, mert növeli szolgálttások válsztékát és szolgálttó ruglmsságát. Az információs szimmetri mitt zonn szolgálttó áltlán domináns helyzeten vn felhsználóvl szemen, mert z elői olyn ráfordításokt is eldht felhsználónk, melyekre, vgy melyek izonyos mennyiségére z dott lklmzás megszerzéséhez nem is feltétlenül lett voln szükség. Így szályozásnk fokozottn kell védenie fogysztó érdekeit, mint távközlési szolgálttásoknál kevésé onyolult termékek esetéen. A költséglpú szolgálttási díjk evezetését áltlán forglmi díjk elsősorn helyi, helyközi és nemzetközi táveszélő és jelátviteli forglom ún. kiegyensúlyozásához (relncing) szokták kpcsolni. Ahhoz tehát, hogy tényleges ráfordítás szükségletnél jóvl mgsn trtott nemzetközi és helyközi díjkt zok költségeivel rányos szintre csökkentse, ugynkkor keresztfinnszírozott helyi forglmi díjkt költségek lpján reális szintre növelje szolgálttó. Ez feltétele ugynis nnk, hogy szályozott picon z egymássl versenyző szolgálttók zonos strtvonlról induljnk. Ugynis helyközi és nemzetközi forglom rendszerint monopolizált vgy oligopolist szerkezetű, így monopolist pozíción lévő szolgálttó helyi szolgálttások versenyéen indokoltln előnyre tehetne szert záltl, hogy helyi szolgálttásink ráfordításit pl. nemzetközi evételeiől finnszíroznátámogtná. A költséglpú trifák lklmzásánk imént említett indok teljes mértéken jogos. De nem elégséges. Ugynis nem d válszt rr kérdésre, hogy milyen széles legyen költséglpú díjk költség-ázis. Csupán forglmi díjk meghtározásánk elvei épüljenek tényleges és reális költségekre? Vgy pedig költséglpúság elve kiterjedjen z előfizetői és ekpcsolási díjr is? Jelenleg e három díjfjt ekpcsolási díj, z előfizetői díj és forglmi díjk csoportj három különöző módon és külön jogszályokn kerül meghtározásr. Ez izonyos ruglmsságot is iztosít szályozó htóságnk, egyúttl zonn némi önkényességet is visz díjmegállpítás. A háromféle díjmegállpítást z is lehetővé teszi és egyen indokolj, hogy z előfizetői díjk és ekpcsolási díjk ún. flt rte jellegűek, tehát viselkedésük inká z áltlános vgy állndó költségek változásához, mint változó költségek mozgásához idomul. Az előfizetői és ekpcsolási díjkr z árspk elv nem, vgy csk igen körülményesen lenne lklmzhtó. An z eseten zonn, h megtörténne z áttérés költséglpú díjszámításr, kkor költséglpúság elvét minden ráfordításfjtár ki kellene terjeszteni. Ellenkező eseten ugynis éppen tényleges költségek elismertetésének elve sérülne záltl, hogy izonyos ráfordítástípusokt más, tényleges költségeszámítás elvétől eltérő módon htározn meg szályozó htóság és/vgy szolgálttó. Ez lehetővé tenné például, hogy költségek egyik csoportján más típusú ráfordításokt rejtsenek el és így minden ráfordítás-típus elszámolás torzítottá váln. A költséglpúság elvének tehát érvényesülnie kéne ekpcsolási díj eruházási típusú ráfordítások ellenértéke, z előfizetői díj hálózt működőképesen trtásához szükséges A távközlési szolgálttások ezen megközelítésmódját lklmzzák S. Weerhndi, R. S. Hisiger és V. Chien (994) cikküken. 6
ráfordítások ellenértéke és forglmi díjk esetéen is. De miképpen? A ekpcsolási díjnk fedeznie kell z egyéni felhsználói igény kielégítéséhez szükséges eruházási ráfordítások egészét? Vgy ráfordítások egy részét ún. mortizációs ágon forglmi díjkon keresztül ésszerű eszednie szolgálttónk? Továá, ekpcsolási díjnk egyedinek, vgy átlgosnk, esetleg tőke htárköltsége áltl megszottnk kell-e lennie? A fejlett távközlésű picgzdságok tpsztlti zt muttják, hogy ekpcsolási díj típusú trifák rány csökkent szolgálttók áltl z előfizetőkre kirótt díjcsomgon elül. Ezt főként z előfizetők ngy szám és így z egy előfizetőre jutó eruházási átlgköltség csökkenése tette lehetővé. Követhető-e z említett út z olyn, közepesen fejlett távközléssel és gzdsággl rendelkező országok számár, mint milyen Mgyrország is? Vgy pedig költségek kiegyensúlyozásán itt átmeneti időszkr vn szükség? Hsonló kérdések merülnek fel z előfizetői díjkkl kpcsoltn is. Ezen prolémák megoldás még lpos és hosszú vizsgáltokt igényel. Világosn kell zt is látnunk, hogy tényleges és reális költségek eszámítási elvének áltlános kiterjesztése nem jelenti zt, hogy minden egyes ráfordításfjtát zonos módon kell gykorltn is kiszámítni. Hiszen költséglpúság elvének lklmzás mellett is fennmrdn különség z állndó és változó jellegű költségek, vgy szolgálttás-specifikus és z áltlános költségek között, vgy pedig rövid távú és hossz időszk ltt felmerülő költségek megállpítás között. (Ez utóir jó példát szolgálttnk tö évig trtó eruházások. Ezek ráfordítási nem összegezhetők évenként mechnikusn, hnem vlmilyen ártényezőt és/vgy diszkont tényezőt kell lklmznunk z évenkénti eruházási költségek összesítésénél.) Az előiek lpján is világos: költséglpú trifák evezetésének egyik legfontos előfeltétele, hogy szolgálttók megízhtó, és leglá szályozó htóság számár hozzáférhető dtokkl rendelkezzenek tényleges ráfordításikról és evételeikről. Méghozzá lehető legrészletese ontásn, hogy különöző típusú ráfordítások és költségelemek jól elkülöníthetők legyenek. Ez egyelőre nincs így. A részletes és rendszeres dtszolgálttás nélkül illuzórikus lenne költséglpúság elvének evezetéséről gondolkodni. Ugyncsk komoly viták terepe mind szolgálttók között, mind szolgálttók és szályozó htóság között különöző szolgálttók közötti evételmegosztás. A evételmegosztás szintén n z eseten váln előre szályozottá és reálissá, h z is költséglpúság elvére épülne. Jelenleg z helyzet, hogy evételmegosztásn domináns szolgálttó egyelőre érvényesíti monopolist pozícióit töi szolgálttóvl szemen. A pic felszdítás és verseny zonn ezen téren is új helyzetet teremt mjd. A szályozó htóság zzl járulht hozzá pic stilizálásához, h olyn evétel megosztási lpelveket és formulákt lkít ki szolgálttók számár, melyek követése hosszú távon mindenkinek, így domináns szolgálttónk is optimális. A jelenlegi szályozás hálóztok (szolgálttók) egymás közötti összekpcsolódásánk díjmegosztását, vlmint z összekpcsolódó hálóztokon keletkezett evételek megosztását meglehetősen eklektikusn kezeli. An költséglpú díjmegállpítás izonyos elemei ugynúgy felfedezhetők, mint például helyi hozzáférési deficit elszámolás. Tisztáá válik-e helyzet költséglpú díjk lklmzásávl? Továá, költséglpú díjk lklmzás esetén szolgálttók közötti összekpcsolódási díjk megállpítás utomtikusn megosztj-e evételeket is ezen szolgálttók között? H z összekpcsolási díjt úgy értelmezzük, hogy n 7
hálóztok közötti kpcsolt megteremtésének költségét érvényesítik szolgálttók, kkor z összekpcsolás díj és z összekpcsolódás nyomán keletkező forglmi evétel megosztás nem feltétlenül zonos módon htározódik meg. A evétel megosztásán z összekpcsolás költsége is szerepel egy tényezőként, de nem kizárólgos tényezőként. Ugynis forglom leonyolításához továi ráfordításokr, szolgálttásokr is szükség vn, melyek költséggel járnk és így ezek költségek is elemei lesznek evétel megosztásánk. Hngsúlyoznunk kell ugynkkor, hogy költséglpú díjzás nem jelenti ármely szolgálttó minden ténylegesen felmerülő költségének elismerését távközlési díjkn. De hogy milyen típusú és színtű költségek és zok milyen súllyl vehetnek részt egy-egy szolgálttási díj meghtározásán, z egyrészt továi onyolult vizsgáltokt igényel, másrészt szolgálttók közötti előzetes megállpodáson múlik. Ezekkel kérdésekkel negyedik fejezeten fogllkozunk mjd részleteseen. Itt említjük meg, hogy legutói időken éppen költséglpú díjzás említett prolémái mitt nemzetközi gykorltn egyre elterjedteé válik z ún. legjo árzási gykorlt ( est prctice ) lpján történő díjmegállpítás. Vgyis: minden szolgálttónk követnie kell fogysztó szempontjáól legelőnyöse árt, még kkor is, h tényleges költségei mgs árt indokolnánk. A est prctice jellegű díjzás zokon picokon honosodik meg, melyek elmozdultk versenypic irányá, de még nem váltk igzán versenyzői piccá. Ez z árzási gykorlt tehát z átmenet jelensége. Tényleges versenyzői picon est prctice típusú árk és költséglpú árk szükségképpen egyeesnek.... A távközlési-informtiki árszályozás néhány elvi kérdése Az infokommunikáció területén gzdságilg ésszerű és legngyo társdlmi hsznot hozó megoldást z jelentené, h jelenleg is érvényen lévő korlátozó-kényszerítő jellegű szályozást z ún. ösztönző szályozás váltná fel. 4 Ez nnyit tesz, hogy egyrészt z új szolgálttók jelenleginél könnyeen de továr is szolgálttások iztonságát és minőségi színvonlát nem veszélyeztető módon léphetnének e picr. Ez egyúttl szükségessé tenné nnk szályozását is, hogy egy vgy tö szolgálttónk picról történő kilépése esetén ennmrdó szolgálttók miképpen vennék át szolgálttási jogokt és kötelezettségeket. (Mint láttuk, ez különösen z egyetemes szolgálttások iztosításánál krdinális kérdés.) Az ösztönző szályozás zt jelenti továá, hogy szolgálttók szdon állpíthtják meg szolgálttási díjikt szályozó htóság áltl meghtározott htárok között. Az ösztönző szályozás zon z lpgondolton épül fel, hogy szolgálttók és szályozó intézmény között információs szimmetri létezik: szályozó nem képes megfigyelni szolgálttó tényleges költségviszonyit és így htékonysági szintjét. Ez pedig lehetőséget teremt szolgálttó számár járdékvdásztr (rent seeking), vlmint morális kockázt (morl hzrd) sját előnyére történő kihsználásár. Az ösztönző szályozás célj z, hogy z információs monopóliumml rendelkező szolgálttót vlódi információk felfedésére ösztönözze zzl, hogy htékony szolgálttót információs járdékhoz (informtion rent) jutttj. Ezáltl szályozó is képessé válik különöző htékonysági szinten működő szolgálttók elkülönítésére. A távközlésen egyelőre z ösztönző szályozás elvei csk részen érvényesülnek. Ezeket izonyos mértékig költség-lpú díjzás igyekszik érvényesíteni. Een kereten 4 Az ösztönzés-elmélet egy kiváló összefogllását dj Lffont és Mrtimort (00). 8
szolgálttási díjk lehetséges trtományánk optimális lsó htárát versenypici környezeten z dott szolgálttásfjt nyújtásánk hosszú távú htárköltsége jelöli ki (Biddle és Steinerg, 984). A felső htárt pedig z dott szolgálttás nyújtásához szükséges inputok súlyozott árindexe, vlmint z árnövekedést tipikusn lefelé korrigáló termelékenységi tényező lpján megállpított árspk szj meg. Az árknk z egyes szolgálttásfjták htárköltségén megállpított lsó küszöe zt zárná ki, hogy szolgálttók keresztfinnszírozást lklmzznk különféle szolgálttásik között. Az árk felső htár pedig szolgálttások htékonyságánk növelését ösztönözné. Ezen z ár-trtományon elül zonn minden szolgálttó szdon dönthet z áltl lklmzott díjkról. Bizonyíthtó, hogy ilyen feltételek között szolgálttók tényleges és reális költségeik szintjén állpítnák meg árikt, úgy, hogy z árk ún. gzdsági profitot nem trtlmznánk. A felvázolt árszályozási modellt nevezik távközlés költséglpú díjzáson lpuló szályozásánk. A leírtkól kitűnik, hogy een szályozási modellen szályozó htóság nem állpít meg szolgálttási díjkt, hnem zok meghtározását mguk szolgálttók végzik. Mivel een kereten mindenfjt szolgálttás díj sját tényleges költségeire épül, z egyé különöző díj-megállpítási módok mint milyen pl. szolgálttók közötti evételmegosztás feleslegessé válnk. Ekkor ugynis z összekpcsolás önálló szolgálttásként jelenik meg, melynek elkülöníthető költségei vnnk és így költségekhez igzodó evétele keletkezik. A tényleges és reális költségekhez igzodó díjk megállpítás feltételezi, hogy z egyes szolgálttás fjták és z zok nyújtáskor felmerülő költségek jól elkülöníthetők egymástól. Ezt nevezi szkirodlom szétválsztásnk ( unundling ). A szolgálttások egyértelmű elkülönítése kizárj, hogy szolgálttók olyn szolgálttási csomgokt djnk el z előfizetőknek, melyekre z utóiknk nincs is szüksége. Az unundling nnk is z előfeltétele, hogy z egyes szolgálttások közvetlen költségeit is elkülönítetten számon lehessen trtni és hhoz szályozó intézmény hozzáférhessen. Így z előfizetőket nemcsk túlszolgálttástól, de z egyes szolgálttásokr ráterhelt, nem világosn elkülöníthető költségek viselésétől is meg lehet védeni. Az imént leírt árszályozási modell elméletileg leginká átláthtó és legngyo mértéken ösztönöz költségekkel vló gzdálkodásr, vlmint htékonyság növelésére. A gykorltn zonn helyzet nem ilyen egyszerű. Ami z egyes szolgálttások szályozott lsó díjküszöét illeti, ott mgyr viszonyokr is jellemző nem tiszt versenypici helyzeten, tehát mikor pic monopolisztikus, vgy oligopolisztikus jellegű és így nem minden szolgálttó árelfogdó, hnem vnnk olyn szolgálttók, melyek képesek efolyásolni z árk lkulását szolgálttásonkénti optimális htárköltség igen nehezen, vgy egyáltlán nem állpíthtó meg (Berg és Tschirhrt, 988). Ennek z egyik ok például z, hogy nem tiszt versenypic hjlmos részpicokr töredezni. Ez ekövetkezhet például olyn módon, hogy picr újonnn elépők éppen monopólium htlmánk kikerülése érdekéen csk olyn pici szegmenseket támdnk meg, melyek ngy hozdékot ígérnek. Különösen n z eseten, h z országos szolgálttónk összekpcsolási és áltlán szolgálttási kötelezettsége vn hálóztrészeket csk érlő kise szolgálttókkl szemen, z utóik megpróálhtják lefölözni picot. Een z eseten pedig z elméletileg zonos szolgálttásfjták gykorltn ngyon is különöző sjátosságokt pl. költségigényt mutthtnk, így z elméleten egyfjt szolgálttás egységes htárköltségének meghtározás nem lehetséges. Een z eseten htárköltségek súlyozott átlgávl kell közelíteni z elméletileg optimális htárköltséget. 9
Az előzőeken sorr vettük költség-orientációjú, illetve költséglpú díjzássl kpcsoltos legfontos elméleti és gykorlti prolémákt. A szályozási szkirodlom számos megoldást jvsolt rr vontkozón, hogy hogyn is értelmezzük z egyes költségfjtákt, illetve z egyes szolgálttás fjtánként különöző költségtípusokt. 5 A hzi picon és szályozásn zonn egyelőre nem különféleképpen definiált költségek értelmezése okozz legfő gondot, hnem z, hogy egyáltlán léteznek-e megízhtó és összehsonlíthtó számviteli rendszerek szolgálttóknál. A költséglpú, illetve ún. költség-orientációjú díjkkl kpcsoltn zonn nemcsk prktikus, hnem elméleti prolémák is felmerülnek. Az első lényeges prolém ól dódik, hogy htárköltség-ázisú trifák nem minden szolgálttás esetéen fedezik nnk teljes költségét. Ennek egyik fő ok, hogy szolgálttások igen eltérő kereslet-ruglmsságúk lehetnek. Een z eseten htárköltség-lpú ár elvezethet ugyn szolgálttó egyéni profitmximumához, de nem eredményei társdlmi jóléti optimumot. Miként Mitchell és Vogelsng (99) emuttták, ilyen feltételek között Rmsey-típusú árk 4 tehát z egyes szolgálttásfjták kereslet-ruglmsságához igzodó árk z optimálisk. A költség-lpú trifák csk szd verseny esetén htékonyk. A távközlési picokon zonn egyelőre elépés jogi és gzdsági (eruházási) korláti mitt szd verseny nem jött létre. Ezért költség-lpú árk helyett z ún. költség-xiomtikus trifák, illetve z ún. fenntrthtó árk vezetnek egyéni és társdlmi optimumhoz. Ez utói két ártípus monopolisztikus, illetve z oligopolisztikus picokr kidolgozott játékelméleti megoldásól ered. Ugyncsk gykorltilg megoldhttln prolémákt okozht szolgálttásonkénti árspk meghtározás fentieken leírt módon. Ugynis z egyes szolgálttásokhoz felhsznált inputok árindexe z inputfjták ngy szám mitt szinte kideríthetetlen. Viszonylg stiln fejlődő gzdságokn ez gykorltn nem okoz prolémát, mert ngy inputcsoportok pl. nyersnygok, eruházási jvk, z importgépek, st. árindexei jól jellemzik z egyes csoportok trtozó inputtermékek árit. Gyorsn változó gzdsági viszonyok közepette zonn z egyes inputok ári szélsőségesen ingdozhtnk. Ilyen eseten z egyes inputok árindexei lényegesen eltérhetnek z inputcsoport árindexeitől. Még sincs más lehetőség, mint z árindexek közelítő ecslése. Az árspk lklmzásávl kpcsoltos továi prolém, hogy hzi tpsztltok zt muttják: z árspk típusú díjzás lehetőséget nyújt egyrészt szályozó htóság számár z önkényes trif-megállpításr, másrészt szolgálttók oldlán htékonyság növelésének fékezésére ösztönözhet. Az önkényességet z teszi lehetővé, hogy htóság változtthtj z árspk meghtározásánk képletéen lklmzott árindexet, vlmint eldöntheti, hogy képleten mekkor termelékenységi tényezőt szerepeltet. A htóság változtthtj zt z időszkot is, melyre vontkozó árindexet szerepeltet z árképleten. Emellett külön-külön árképletet htározht meg zonos típusú szolgálttásokr z áltl körülhtárolt régiónként. A szolgálttók is megpróálhtják efolyásolni szályozót z említett ár megállpítási tényezők kilkításánál. Érdeküken állht továá ténylegesnél lcsony htékonyságot kimuttni, vgy htékonyság-jvulás ütemét fékezni zért, hogy z árik kilkítását efolyásoló termelékenységi tényezőt minél lcsonyn trtssák szályozóvl. 5 Lásd pl. Price Wterhouse-Coopers nd Lyrnd áltl kidolgozott költségmodelleket. 0