A büntető- és szabálysértési ügyekben alkalmazható mediáció és gyakorlati tapasztalatai

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Általános és Igazságügyi Mediátor szakirány szakdolgozat A büntető- és szabálysértési ügyekben alkalmazható mediáció és gyakorlati tapasztalatai Konzulens: Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár Készítette: Kerecseny Marcell Miskolc 2015

University of Miskolc Faculty of Law Specialization of General and Judical Mediator thesis The mediation and practical experience applicable to criminal cases and misdemeanour Consultant: Prof. Dr. Ilona Görgényi By: Marcell Kerecseny Miskolc 2015 2

1. A KONFLIKTUS... 6 1.1. A KONFLIKTUS OKAI - TÍPUSAI... 6 1.2 A KONFLIKTUSOK ESZKALÁCIÓS FÁZISAI... 8 1.3 A KONFLIKTUS MEGOLDÁSÁNAK MÓDSZEREI... 10 1.3.1. Nem erőszakos megoldási formák... 10 1.3.2 Jogi megoldási formák; (bírósági eljárások, perek, hatósági döntések)... 11 1.3.3. Jogon kívüli, önkényes, esetleg erőszakos megoldások... 11 2. ÚT A HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ... 12 2.1. A BOSSZÚ... 12 2.2 A KÁRTÉRÍTÉS GYÖKEREI: TÁLIÓ-ELV, KOMPOZÍCIÓ (ÓKOR)... 12 2.3. A HATALOM ERŐSÖDŐ SZEREPE - AZ ÁLLAMI SZIGOR (KÖZÉPKOR)... 13 2.4. A FELVILÁGOSODÁS ESZMÉJÉNEK HATÁSA A SZANKCIÓRENDSZERRE PREVENCIO (ÚJKOR)... 14 2.5. ÚJ SZEMLÉLET - ALTERNATÍV VITARENDEZÉS KÁRHELYREÁLLÍTÁS... 15 3. A HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS... 18 3.1. A HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FOGALMA, CÉLJAI... 19 3.2. A RESZTORATÍV SZEMLÉLETŰ ELJÁRÁS SAJÁTOSSÁGAI... 21 3.3. A HAGYOMÁNYOS BÜNTETŐ (RETRIBUTÍV) ÉS HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA... 23 4. A HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) SZEMLÉLETRE ÉPÜLŐ MODELLEK... 25 4.1. MEDIÁCIÓ (ÁLDOZAT-ELKÖVETŐ MEDIÁCIÓ)... 25 4.2. KONFERENCIA - MODELL(EK)... 27 4.3. KÖR-MODELLEK (BÉKÍTŐ-KÖRÖK, ÍTÉLŐ-KÖRÖK)... 29 4.4. A RESZTORATÍV MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA... 29 5. A MEDIÁCIÓ MEGVALÓSULÁSA A BÜNTETŐÜGYEKBEN, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 30 5.1. NEMZETKÖZI KÖVETELMÉNYEK... 30 5.1.1. ENSZ... 30 5.1.2. Európa Tanács... 31 5.1.3. Európai Unió... 32 5.2. A BÜNTETŐ- ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKBEN ALKALMAZHATÓ KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG JOGSZABÁLYI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON... 34 6. A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS - MEDIÁCIÓ... 36 6.1. A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS FOGALMA ÉS CÉLJA... 36 6.2. A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI A BÜNTETŐ- ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKBEN... 37 6.2.1. Kizáró okok a büntetőügyekben:... 38 6.3. A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK ÉS FELFÜGGESZTÉSÉNEK ALAPJA... 39 6.4. A SIKERES MEDIÁCIÓ POZITÍV KÖVETKEZMÉNYE (ELJÁRÁSOK MEGSZŰNTETÉSE)... 40 6.5. FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 41 6.6. A MEDIÁCIÓ ALAPELVEI... 42 6.6.1. Opportunitás elve... 42 6.6.2. Önkéntesség és egyenrangúság elve... 43 6.6.3. Titkosság vagy titoktartás elve... 43 6.6.4. Pártatlanság függetlenség - semlegesség elve... 44 6.7. A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁSRA (MEDIÁCIÓRA) VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS SZABÁLYOK... 45 6.7.1. A közvetítői eljárásban résztvevőkre vonatkozó előírások... 46 6.7.2. Határidők a közvetítői eljárásban... 48 6.7.3. A közvetítői megbeszélés... 49 6.7.4. A megállapodás... 52 6.7.5. Az eljárás befejezése - jelentés készítés... 53 6.8. A MEDIÁCIÓBAN ALKALMAZHATÓ ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS TECHNIKÁK... 54 6.8.1. Általános technikák:... 55 6.8.2. Speciális technikák... 58 3

7. A BÜNTETŐÜGYEKBEN ALKALMAZOTT MEDIÁCIÓ MAGYARORSZÁGON A SZÁMOK TÜKRÉBEN... 61 7.1. MEDIÁCIÓS ÜGYEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON:... 61 7.1.1. Mediációs ügyek érkeztetése (ügyészség-bíróság)... 62 7.1.2. A mediációs ügyek bűncselekménycsoportok szerinti megoszlása... 63 7.1.3. Megállapodás létrejötte a befejeződött ügyekben... 63 7.1.4. A mediációban született megállapodások teljesülése... 63 8. A MEDIÁCIÓ GYAKORLATI TAPASZTALATAI - ÖSSZEGZÉS... 64 FELHASZNÁLT IRODALOM:... 67 4

A büntető- és szabálysértési ügyekben alkalmazható mediáció és gyakorlati tapasztalatai Bevezetés Magáról a közvetítői (mediációs) eljárásról néhány évvel ezelőtt, egy autóval történő hosszabb utazás során hallottam a Kossuth rádióban. Bevallom, nekem első hallásra nagyon megtetszett annak a gondolata, hogy egy konfliktuskezelő módszer, alternatívája lehet egy bírósági procedúrának. Ahol valljuk be, sokszor az győz akinek jobb az ügyvédje, vagy több bizonyítékot tud felsorakoztatni a másik ellen. Ahogy az lenni szokott, ha az ember egy témára felfigyel, biztos lehet benne, hogy találkozik még vele. Ez velem sem volt másként, és ahogy egyre többet tudtam meg a mediációról úgy vált világossá bennem, hogy ennek az eljárásnak a megfelelő alkalmazása rengeteg előnyt hordoz magában. Talán a legnagyobb előnyének azt tartom, hogy a szembenálló felek a kialakult helyzetet önmagukban egymás közt oldják meg, úgy ahogy nekik jó. Azok közül, akik nem ismerik igazán jól az eljárást, sokan gondolják, hogy meg lehet úszni akár egy bűncselekményt egy kis beszélgetéssel. Természetesen erről szó sincs. Ez az alternatív módszer arra ad lehetőséget például a büntető- és szabálysértési ügyekben, hogy az elkövető oly módon tegye jóvá tettét, ahogy a sértettnek az a leginkább jó és elfogadható. Ezért jó lenne, ha hazánkban is egyre elterjedtebb lenne a mediáció mert az állam nem minden esetben képes olyan döntést vagy ítéletet hozni, - még ha az jogszerű is amit igazságosnak tartanak és elfogadnak az áldozatok és a tettesek is. 5

1. A konfliktus Első hallásra, magának a szónak a jelentése valljuk meg, nem éppen pozitív jelentéssel bír. Mire is gondol általában az ember, ha meghallja azt a szót, hogy konfliktus? Nézeteltérés, veszekedés, harc, háború akár nemzetállamok között. Elég akár a napjainkban aktuális Orosz - Ukrán válságra, vagy az időtlen idők óta tartó közel-keleti konfliktusra gondolni. Azonban nem kell messzire menni ahhoz, hogy az ember a mikrokörnyezetében is találkozzon, nap mint nap ilyen-olyan konfliktussal. Nem hinném, hogy akad olyan ember, aki még nem került nézeteltérésbe vagy vitába a munkahelyén egy kollégával, szomszéddal, vagy esetleg egy családtaggal. Pedig ha megkérdeznénk bárkit a környezetünkben, szívesen veszekszik-e szomszédjával, pereskedik-e a rokonaival egy örökség miatt, vagy örömmel háborúzna-e, egy szomszédos állam népe ellen, valószínűleg nem lenne a válasz. Annak ellenére - hogy egy csata, még a győztes fél részéről is veszteségekkel jár - az emberiség újra és újra bebizonyítja, milyen hihetetlenül alkalmatlan a kialakult konfliktusok békés rendezésére, akár mikro vagy makro szinten. A konfliktust az emberi karakter magában hordozza a különféle társadalmakban, földrajzi, etnikai, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, és ezáltal mindenfajta, az ember által kialakított tevékenységben és kapcsolatban megnyilvánul. Az emberiség, történelmében nem igazán tudnánk felsorolni olyan évszázadot, amikor nem volt háború. Család a család ellen, törzs a törzs ellen, az ókori görög városállam a másik ellen, nemzetállamok kialakulásával pedig államok egymás ellen érvényesítették, és érvényesítik a mai napig önkényes akaratukat. 1 Mintha a konfliktus örökös velejárója lenne az emberi civilizációnak, függetlenül a társadalmi és technikai fejlettségtől. 1.1. A konfliktus okai - típusai Ahhoz, hogy egy kialakult konfliktust megfelelően kezelni tudjunk és a lehetőségekhez mérten a legjobban meg tudjunk oldani, elengedhetetlen tisztázni a probléma valódiigazi okát. Maga a probléma okozója, sokrétű, széles skálán mozoghat, de a 1 Freddie Strasser-Paul Randolph: Mediáció a konfliktus lélektana; Nyitott Könyvműhely Budapest, 2008 21.oldal 6

konfliktusok többsége a versengésre és a nem megfelelő együttműködésre vagy annak hiányára vezethető vissza. 2 Számos területen és számos okból alakulhat ki konfliktus, amit egy táblázatban lehetetlen lenne összefoglalni, de a szakirodalomra támaszkodva mégis a következőképpen lehet rendszerbe foglalni: A konfliktusok lehetséges típusai és okai lehetnek: 3,4 1. Kapcsolati alapú konfliktusok, melyeket okozhatnak: - kommunikációs zavarok (a felek között rossz a kommunikáció) - sorozatos negatív viselkedés, erős érzelmek, téves észlelések, sztereotípiák 2. Értékkonfliktusok, amelyek alapulhatnak a következőkön: - a szereplők értékrendszere, vallása, életfelfogása, kora stb. különböző - egy-egy viselkedést más-más kritériumok alapján ítélnek meg a szereplők 3. Egyenlőtlenségből adódó (strukturális) típusú konfliktusok, amelyek alapja lehet: - egyenlőtlen hatalmi viszonyok (főnök-beosztott, tanár-diák) - földrajzi, fizikai, környezeti tényezők, amelyek gátolják az együttműködést 4. Érdekalapú konfliktusok, melyeknek oka lehet: - az egymással ténylegesen szemben álló, felek eltérő anyagi, politikai stb.. érdekei 5. Információs eredetű konfliktusok, amelyek alapja lehet: - információhiány vagy információtöbblet, téves információ - eltérő helyzetértékelés - különböző vélemények arról, hogy mi a fontos információ 2 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 18.o. 3 Moore, C. W.: The meditation process: Practical Strategies for Resolving Conflict. San Francisco, CA, Jossey Boss (25.o.) in Dr Eörsi Mátyás-Dr.Ábrahám Zita Pereskedni Rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés Minerva Kiadó Kft.12.-13. oldal 4 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 21-27.o. 7

6. Szükséglet alapú konfliktus - Az emberi szükséglet általános igényére vonatkozik mint pl.: elismerés, megbecsülés, bizalom, odafigyelés.. 7. Szituatív konfliktusok - A felek nem ismerik egymást, de valamilyen élethelyzetben találkozva konfliktusba kerülnek egymással Ezek a típusok nem csak külön-külön, hanem egymással párhuzamosan is megjelenhetnek egy-egy konfliktusban. Ezt rangsorolni nem lehet, de nagy valószínűséggel egy pusztán egy információ hiányból eredő konfliktust egyszerűbb feloldani, ha leülnek a felek és közlik egymással az álláspontjukat, mintha a két szembenálló félnek merőben más az értékrendszere, életfelfogása, vallása. Itt már nem elég csak leülni és információt cserélni, meg kell próbálni megérteni a másik fél nézetét, álláspontját még ha nem is tudunk vele teljesen azonosulni. 1.2 A konfliktusok eszkalációs fázisai 5 Tehát magának a konfliktusoknak számos oka és típusa lehet. Az, hogy a konfliktus mennyire komoly vagy elmérgesedett, milyen érzelmi feszültséggel vesznek részt benne a felek, vagy hogyan viselkednek egymással, és ezáltal milyen eséllyel oldódik meg a fennálló helyzet, ez alapján egy un. eszkalációs (konfliktus) fázisokra lehet besorolni. - jelzés: A konfliktus első szakasza, melynek során a felek egymás tudomására hozzák, hogy konfliktusuk van egymással. Célszerű a vitás körülményt mielőbb tisztázni egymással mielőtt a helyzet elmérgesedne. - vita: Ebben a szakaszban a felek érzelmileg erősen érintettek lehetnek és valamilyen módon nyílt vitába kerülnek egymással, de ez még nem akadályozza őket a 5 Partners Hungary Alapítvány, Budapest 2000 Mediáció. Az egységteremtés művészete in Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 27.-30. o. 8

kommunikációban. Itt a felek még képesek lehetnek a probléma kezelésére, megbeszélésére. - polarizáció: Ha a kialakult problémát az előbb említett konfliktus-skálán (jelzés, vita) nem tudják megoldani a felek, akkor ez a helyzet tovább mélyülhet oly módon, hogy az álláspontok megmerevednek, polarizálódnak. Itt mindenki ragaszkodik a saját nézeteihez, álláspontjához, elbeszélnek egymás mellett és csak azt képes meghallani az egymás közti kommunikációban, ami eltér a saját álláspontjától így a konfliktus tüzét táplálja. - Szegregáció: A konfliktus szegregációs szakasza abban tér el az előbb említett fázistól, hogy a felek ebben a helyzetben már nem hajlandóak, vagy képtelenek a közvetlen kommunikációra. Nem állnak szóba egymással és csak a rosszat és számukra előnytelent veszik észre a másik félben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a felek sokszor arra sem emlékeznek valójában, miről is folyik a vita. Csak a negatív érzelmekre tudnak koncentrálni. A polarizációs és szegregációs fázisban a mediáció megfelelő alternatív konfliktuskezelési módszer. - Destrukció: Ha egy konfliktus eljut a szegregációs szakaszba, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az át is terjed a destrukció szakaszára. Viszont azt biztosan állíthatjuk, hogy a megelőzően kezeletlen konfliktus ebben a fázisban a felek már a másik fél rombolására, megsemmisítésére törekszenek. Nagyon gyakran bármi áron hajlandóak erre. Ebben a szakaszban a legfontosabb teendő a felek szétválasztása. Büntetőjogi esetekben gyakran a destrukciós szakaszt követően kerül sor a mediációra. - Kimerülés: Egy hosszabb idő óta fennálló konfliktus a felektől rengeteg energiát vesz el. Felfokozott, heves érzelmi reakciók, veszekedések, bosszúság, stb.. Ezt az állapotot nehéz folyamatosan fenntartani ezért egy idő után a konfliktus kimerül. A konfliktus abban az esetben is kimerülhet, hogy nem jutnak el a destrukciós fázisba. Itt a felek már unják és szabadulnának a problémától, helyzettől. Ebben a szakaszban természetesen ugyanúgy lehetőség van alternatív konfliktus kezelésre. 9

1.3 A konfliktus megoldásának módszerei Ha egy konfliktust szándékomban áll megoldani, akkor az ember már meg is tette az első és talán legfontosabb lépcsőt a megegyezéshez vezető úton. Persze a szándék önmagában még nem elegendő garancia a sikerre. Sok minden egyéb, akár külső - tőlünk független - tényező is szükséges egy konfliktus megnyugtató lezárásához. A sikeres problémamegoldáshoz szükségünk van arra, hogy megértsük, vagy legalább megpróbáljuk minél jobban megérteni a másik fél álláspontját. Úgy gondolom, minél empatikusabbak vagyunk a velünk szemben álló féllel, annál nagyobb esélyünk lesz a megegyezésre, nem beszélve arról, ha erre a szemben álló fél is partner. A konfliktusban részt vevők számára három alapvető konfliktus megoldási mód kínálkozik: 6 1.3.1. Nem erőszakos megoldási formák konfliktus elkerülése: Amikor a szemben álló felek elkerülik a nyílt ütközést, tehát maga a probléma megvan, de ezt semmilyen módon nem kezelik, nem vállalják fel a felek. Inkább hallgatnak és a szőnyeg alá söprik a problémát. Kisebb konfliktusok esetében a harag elszállhat, de természetesen a problémák maguktól nem oldódnak meg. Előbb-utóbb a probléma felszínre törhet. informális megbeszélés, tárgyalás Ebben a helyzetben még közvetlen kapcsolat, kommunikáció van a felek között. A problémát együtt, akár egy spontán találkozás alkalmával, vagy egy megbeszélt találkozó keretein belül tisztázhatják. mediáció, közvetítés A konfliktusban álló felek közvetlenül már nem képesek megegyezni egymással és megkérnek egy pártatlan, külső szakértőt, hogy segítsen megoldást találni a konfliktusra. Ezek a lépések az egymással szemben álló felek magánügyének tekinthetők, vagyis a megállapodás, kompromisszum csak a felek részvételével, legfeljebb egy harmadik, 6 Dr Eörsi Mátyás-Dr.Ábrahám Zita Pereskedni Rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés ; Minerva Kiadó Kft 14.-15. oldal; Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 30.-32. o. 10

semleges szakértő együttműködésével történik. A felek hozzák meg a döntést még a semleges szakértő bevonása esetén is. arbitráció vagy döntőbírósági megoldás 7 Az arbitrációt úgy szokták jellemezni, mint a konfliktus utolsó békés megoldásának lehetőségét. Az arbitrátor személye független és pártatlan, hasonlóan a mediátorhoz, viszont jelentős különbség, hogy a vitatott ügy szakértője. Az arbitrátor meghallgatja a vitatott esetet és bizonyítékokat, majd közli a felekkel az általa vélt leghelyesebb, legkorrektebb megoldást a konfliktus lezárásához. Fontos, hogy ez nem kötelező erejű a felekre nézve, pusztán javaslattétel. 1.3.2 Jogi megoldási formák; (bírósági eljárások, perek, hatósági döntések) A bírósági folyamatokban viszont a felek feladják a végeredmény feletti kontrollt és magát a folyamat vezetését is. Itt megszűnik a felek közötti kommunikáció és a végső döntés lehetősége kikerül a kezükből. A végeredményt kötelezően el kell fogadniuk, tehát ki vannak szolgáltatva a bíróság döntésének. Akár születhet olyan ítélet vagy döntés is, amely igazából egyik félnek sem kedvez vagy éppen nem ideális. A választottbírósági megoldás esetén a feleknek még van beleszólásuk a bíró személyét illetően valamint a folyamat megszervezésében, de a döntés a bíró kezében van, és ezt el kell fogadniuk az előzőleg egyeztetett feltételek mellett. Az egymással történő kommunikáció is a felek képviselőin, ügyvédein keresztül történik, így közvetlenül nem egymással egyeztetnek, mint a tárgyalás vagy a mediáció esetében. 8 1.3.3. Jogon kívüli, önkényes, esetleg erőszakos megoldások Erőszak nélküli direkt akció. Ebben az esetben mindenfajta egyeztetés, vagy tárgyalás nélkül az egyik fél önhatalmúlag lép fel, önkényesen akarja a helyzetet megoldani vagy nyomást gyakorolni a vele szembenálló félre. Például a média segítségével egy újságcikkben vagy riportban mondja el álláspontját a kialakult helyzetről úgy, hogy a másiknak nincs lehetősége védekezni, érvelni, elmondani szempontjait. Ez az eljárás 7 Crawley,John Conscructive ConflictManagement in: Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 31. o. 8 Mediation, The Art of Facilitating Settlement; Straus Institute for Dispute Resolution, Pepperdine University, School of Law; 1997. In: Dr Eörsi Mátyás-Dr.Ábrahám Zita Pereskedni Rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés ; Minerva Kiadó Kft. 16.- 17. oldal 11

nem nevezhető etikusnak, mert ahogy egy latin közmondás mondja: Audiatur et altera pars! vagyis Hallgattassék meg a másik fél is! Erőszakos megoldás fizikai kényszerrel. Amikor már nem csak az etikus eljárás határait lépi túl az egyik fél, hanem önhatalmúlag bíráskodik, ami büntetendő cselekmény. 9 2. Út a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatáshoz 2.1. A bosszú Maga a bűnelkövetés és az ezzel járó következmények, szankciók az emberi társadalom megjelenésével egy időszakra tehetőek. Élhetünk bárhol és bármikor, bármilyen társadalomban, az embereknek tetteikért vállalniuk kell a felelősséget. Ez az ősidőkben, sem volt másképp. Ha valaki nem illeszkedett be a közösségbe, vagy veszélyeztette a család, vagy a törzs békéjét, szokásait nem kerülhette el az ezzel járókövetkezményeket sem. Így maga a büntetés, mint a megzavart rend visszaállításának eszköze már a primitív társadalmi közösségekben is jelen volt. Ezeket a konfliktusokat, általában az érintett felek önállóan, vagy a közösség bevonásával rendezték. Akkoriban a büntetéseket inkább a bosszú, vérbosszú vagy a megtorlás jellemezte, mintsem az igazságosság elve. Így a szankció sokszor nem volt arányos az elkövetés súlyával. 10 A bosszúnak kezdetben nem volt semmiféle korlátja, így a bűnösség, a felelősség és az előbb említett arányosság teljesen ismeretlen volt. Ezzel is magyarázható, hogy a vérbosszú korlátozása szükségessé vált. 2.2 A kártérítés gyökerei: tálió-elv, kompozíció (ókor) A büntetőjog történetében igazságszolgáltatásról azóta beszélünk, amióta a közösség, később a közhatalom kötelező erővel szabályozni kezdte a vérbosszúban kifejeződő erőszakot. Ezért egyre inkább teret hódított a tálió-elv alkalmazása, ami az okok kutatása nélkül ugyan, de az igazságosság elve alapján a sérelem orvoslását azonos kár okozásával 9 Dr. Eörsi Mátyás - Dr.Ábrahám Zita Pereskedni Rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés ; Minerva Kiadó Kft 14.-15. oldal 10 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában KJK-KERSZÖVV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 17-18 o. 12

oldotta meg. Tehát, a szemet szemért, fogat fogért elv valósult meg. 11 A tálió-elvnek egy továbbfejlesztett formája volt a kompozíció, (megváltás) amely anyagi kártalanítást tett lehetővé a sértettnek vagy családjának. Amennyiben a felek megállapodást kötöttek, a tettes a bűnét pénzzel megválthatta. Így megállapíthatjuk, hogy a kártérítésnek, illetve a jóvátételnek a történelemben mély gyökerei vannak, ami akkor kezdett gyengülni, amikor az államok központi szerepe egyre inkább dominánssá vált. 12 2.3. A hatalom erősödő szerepe - az állami szigor (középkor) A közhatalom erősödésével a középkorban egyre inkább háttérbe szorult a vérbosszú, a talio, és a composition intézménye, mivel az állam, illetve szervei fokozatosan átvették az igazságszolgáltatás feladatait. A büntetés kiszabása a végrehajtásig egyre inkább kizárólagos állami feladattá vált. 13 Ez azt eredményezte, hogy a tettes-áldozat konfliktus helyébe egyre inkább a tettes-állam konfliktus lépett. Ez az állami monopolizmus több következménnyel is együtt járt. Az áldozatok mindinkább háttérbe szorultak, ügyeibe közvetlenül egyre kevésbé tudtak beleszólni. Ezért hosszú évszázadokra - gyakorlatilag a XX. század közepéig - az igazságszolgáltatás mellékszereplőjévé: feljelentővé, tanúvá vált. Az eljárás központi szereplője a hatalommal szemben kizárólag a tettes volt. Így, a sértett és a sérült jogainak a helyreállítása évszázadokra feledésbe merült. 14 Másik negatív következmény, hogy maga az állam (uralkodó), a büntető jogot és a büntetéseket úgy használta, mint saját érdekérvényesítési eszközt, így ezáltal (is) tudta a hatalmát stabilizálni, megerősíteni. Ennek következménye, hogy a középkorban a büntetések egyre keményebbé és kegyetlenebbé váltak. A X-XI. századtól a fenyítés, megtorlás és elrettentés elve jellemezte az igazságszolgáltatást. Gyakran használt büntetések voltak: a halál-, a testcsonkító-, a testi megbélyegző büntetések, a kínzás. 15 11 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010 20.-21.o. 12 Kahler F.: A bűnözés elleni harc társadalmi és jogi eszközei. Kézirat In:. : Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004 19.o. 13 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010; 22.o 14 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 24-28.o 15 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010; 28-29.o 13

Ez rányomta bélyegét a középkorra és valószínűleg nagyban hozzájárult, hogy az időszak megkapja a sötét jelzőt. 2.4. A felvilágosodás eszméjének hatása a szankciórendszerre prevencio (újkor) A XVII. század közepétől a felvilágosodáson át a jelentős társadalmi változásokkal együtt járt a büntetőjog jelentős átalakulása is. A reformokig az egész társadalmi rendszert, így a büntetőjogot is áthatja az elnyomáson alapuló feudális önkény, a rendi kiváltságok, a törvény előtti egyenlőtlenség. A kor meghatározó filozófusai, (pl. Lock, Hobbes), a felvilágosodás eszmerendszere, mozgalmának célkitűzései és változásai hatással voltak az egész társadalomra így a büntetőjogi elvek és intézményeinek területére is. A szabadság-egyenlőség-testvériség hármas jelszaván keresztül bizonyos alapjogok is megjelennek. Az emberi méltóság, az igazságosság, törvényesség, jogbiztonság. A jogbiztonságot segítette, hogy megjelentek az egységes büntetőjogi kodifikációk. A klasszikus büntetőjog alapelveit először az 1791.évi francia Code Pénal (büntető törvénykönyv) emeli törvényerőre. Meghatározó jelentőségű volt, hogy a kódex kimondja a törvény előtti egyenlőséget és tartalmazza: a nullum crimen sine lenge - a bűncselekményt kizárólag törvény határozza meg elvét és a nulla poena sine lenge, nulla poena sine crimine - csak olyan büntetést lehessen kiszabni, amelyet a jogalkotó a törvényben már korábban meghatározott - elvét. A felvilágosodás mozgalmának célkitűzései között szerepelt a halálbüntetés jelentős korlátozása, valamint a kegyetlen büntetések (kínzás, testcsonkítás) eltörlése, amelyek eleve az alapvető emberi jogokba ütköztek., Az ilyen kegyetlen büntetésekkel szemben előtérbe helyezték a szabadságvesztést, mint büntetést. 16 A modern büntetőjog egyik meghatározó alakja az olasz jogtudós, író, publicista Cesare Beccaria (1738-1794) nagyban hozzájárult, hogy a XVIII. század végétől a büntetőjog gyakorlata humanizálódott és a halálbüntetést a legtöbb európai országban jelentősen 16 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010; 34-35o. 14

szűkítették. Az 1764-ben megjelent Dei delitti e delle pene művében megjelenik a megelőzés gondolata 17 Ez jelentős változás, mert nem csak a büntetőjog területére igaz, hogy egy problémát megelőzni vagy felkészülni az elkerülésére minden esetben sokkal kifizetődőbb mint a károkat utólag orvosolni, helyreállítani. Nem beszélve arról, ha már nem is lehet! 2.5. Új szemlélet - alternatív vitarendezés kárhelyreállítás A XIX. század második felétől egyre inkább a megelőzés és nevelés eszméje kezdi jellemezni a büntetőjogot. Az alternatív vitarendezésbe, mint átfogó fogalomba beletartozik minden olyan eljárás, amely valamilyen alternatívát nyújt a bírósági eljárás mellett, vagy lehetőséget nyújt a bírósági eljárás elkerülésére. Az alternatív vitarendezés a modern jogfejlődés terméke, de maga a békéltetés intézménye évszázadokra nyúlik vissza, melyet szerte a világon alkalmaztak, de különösen Japánban és Kínában voltak erőteljes kulturális hagyományai. 18 Az alternatív megoldások szükségszerűek voltak, amit több tény is alátámasztott: a bűnözés növekedése, a börtönpopuláció drasztikus emelkedése, és a szabadságvesztés káros hatása a tettesre. Hosszabb időtartamú szabadságelvonás esetén, bizonyítottan személyiségromboló hatása van az elzárásnak. 19 Problémaként említhetjük még a bíróságok, illetve az igazságszolgáltatás intézményrendszerének leterheltségét, nem beszélve a perek elhúzódó időtartamáról, illetve a büntetőeljárással kapcsolatos magas költségekről. Amit igazából a társadalom azon része fizet meg, amely jogkövető magatartást folytat. Az új megoldások és utak keresésével egyre inkább elterjed a diverzió gondolata, amely magába foglalja a büntetőeljárás szokványos állomásaitól történő eltérési módokat és egyben felöleli a tettes-áldozat egyezséget benne a mediációt is. A diverziós programok célja, hogy megpróbálják a kevésbé megbélyegző, megoldásokat előtérbe helyezni, ezzel elkerülve a büntetéshez kapcsolódó negatív hatásokat (pl.: stigmalizáló). Ezért elsősorban a bűntett hátterében húzódó konfliktus feloldására koncentrál. Egy-egy konfliktus látszólag lehet ugyan olyan, vagy nagyon hasonló, de mint tudjuk az ördög 17 Beccaria, C.: A bűnösökről és büntetésekről. Országos pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Budapest,1989.,Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 30.o. 18 A mediáció - A közvetítői tevékenység, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft.,2003;(Szerkesztő: Sáriné Dr.Simkó Ágnes),61.o. 19 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 55-56,77 o. 15

a részletekben rejlik. Ezért a probléma vagy az ellentét lehetséges, hogy más-más okra vezethető vissza. Ebből következik, hogy a hatékony megoldás a látszólag hasonló problémák ellenére más és más lehet. A diverziós programok ezt a problémát is orvosolni próbálják, mivel a konfliktusok rendezésére hajlékonyabb, előre nem rögzített szankciókat és kevésbé formalizált eljárási módokat javasolnak. Az elterelésnek ezen kívül számos más előnye is van, mint pl. a kár gyorsabb megtérülése a sértett számára, vagy az igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtási intézetek túlterheltségének csökkenése. 20 A szemléletváltáshoz hozzájárult, így meg kell említenünk a kriminológia egyik alkalmazott tudományát, a viktimológia szerepét is, amely a bűncselekmények áldozatainak tudományos tanulmányozásával foglalkozik. Kutatási területei többek között az áldozat viselkedése a bűncselekmény-szituáció előtt, alatt és után, az áldozat kapcsolata az elkövetővel, az áldozat közreműködése a büntetőeljárásban, a bűncselekménnyel okozott kár megtérülésének módjai a büntető igazságszolgáltatási szférában és azon kívül, az áldozatnak nyújtandó segítség formái. 21 Az áldozatok szerepének növekedése így nagyban hozzájárult az alternatív büntetések iránti igények megnövekedéséhez, ezzel elősegítve és első sorban kiemelve a kárjóvátétel intézmény kialakulását. 22 Európában a 70-es, USA-ban már az 50-es, 60-as évektől megjelent a két fő büntetési irányzat - a megtorló és preventív - mellett a kárhelyreállítás mint cél. Ezzel aktívan bevonva a sértettet (is) a büntető-igazságszolgáltatásba. A resztoratív szemlélet szakít a korábbi irányzatokkal, mivel az eljárás középpontjába nem a tettest és tettét helyezte, hanem magára az okozott probléma megoldására fókuszált. 23 A közvetítői eljárásoknak számtalan változata alakult ki, melyeknek célja a fent említett költséges, hosszadalmas és autokratikus bírósági eljárás valamilyen módon történő kiváltása. 20 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 58-62.o. 21 Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései, Budapest, Osiris In: iurisprudentia et iure publico http://dieip.hu/2009_2_06.pdf 2013.02.18 22 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 63-64.o 23 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 58,77..o. 16

Ilyen közvetítői módszer a helyreállító (jóvátételi vagy resztoratív) igazságszolgáltatás, illetve a tettes-áldozat mediáció is. 24 A helyreállító, jóvátételi és resztoratív kifejezések egymás szinonimájaként is alkalmazhatóak. 25 A helyreállító igazságszolgáltatás és a mediáció kifejezésnek viszont annak ellenére sem, hogy a két fogalmat az európai büntető igazságszolgáltatásban gyakran azonos értelemben és egymás szinonimájaként használják. Egyrészt a mediáció a jóvátétel egy speciális formája, így tartalmuk hasonló, de nem teljesen azonos. A két fogalom részben szűkebb, részben tágabb a másiktól. A resztoratív igazságszolgáltatás szűkebbnek tekinthető annyiban, hogy első sorban a büntetőügy lezárására fókuszál és tágabb is egyben mivel olyan nem közvetített lehetőségeket is tartalmaz, mint például a bíróság által elrendelt kompenzáció vagy kárhelyreállító (közérdekű) munka. A mediáció ehhez képest tágabb abból a szempontból, hogy a konfliktusokat nem csak kriminális megvilágításban vizsgálja, hanem tartalmazza a megbékélést és konfliktusrendezést is, valamint szűkebb, mert a megegyezést a tettes és áldozat relációjában közvetíti. 26 Tehát a resztoratív igazságszolgáltatás valójában a jóvátételi igazságszolgáltatás különböző fajtáit öleli fel, míg a mediáció ezen belül elsősorban a tettes-sértett közötti viszonyra, konfliktusra koncentrál. 27 24 A mediáció - A közvetítői tevékenység, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., 2003Szerkesztő: (Sáriné Dr.Simkó Ágnes) 61., 63.o. 25 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 25.o. 26 Miers, D.: A comparative rewiev of restorative justice and victim offender mediation in Europe. Preliminaly Report prepared for Restorative Ustice and Victim-Offender Mediation European Comission COST Acction A21, September 2003., 15. p. hivatkozva: Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 102-103 o. 27 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 103. o. 17

3. A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás Az európai igazságszolgáltatási rendszerben nincs egységes nyelvi megfelelője az angolszász resztoratív igazságszolgáltatás elnevezésnek, így szinonimaként használhatjuk a helyreállító, kárhelyreállító és kárjóvátételi igazságszolgáltatás fogalmakat is. 28 Évszázadokon keresztül - a büntetőjog közjogivá válásával az-az ideológia érvényesült, hogy az állam majd képviseli a társadalmat, beleértve a sértettet is, így nem tartották fontosnak a károsult vagy áldozat szerepét különösképpen hangsúlyozni. Megállapíthatjuk, hogy az államok központi szerepe, napjainkban sem csökken, de az utóbbi évtizedekben egyre inkább felerősödött az igény az áldozatok érdekei, emberi jogai és az elkövetők alapvető jogai közötti egyensúly helyreállítása iránt. Ennek következményeként az állam az utóbbi évtizedekben egyre inkább teret enged és engedi beszivárogni többek között a büntetőjog területére is a különböző alternatív vitarendezési megoldásokat. Természetesen - mint oly sok más területen - ebben (is) élen járnak a fejlettebb országok, mint például Ausztrália, a nyugat-európai államok, és az USA. A resztoratív szemlélet előretörésének valószínűleg az egyik oka egyrészt, hogy több évtizedes gyakorlati tapasztalatok és kutatások bizonyítják, hogy egyre inkább az a büntetési forma eredményes és hasznos, amelyben megtalálhatók olyan elemek, amelyek egyrészről az áldozat szempontjából segítenek abban, hogy kibeszélhesse, feldolgozza, a vele történt negatív eseményeket, vagy valamilyen kompenzációt, jóvátételt kapjon. Másrészről, az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy az, amit tett, az valakinek kárt okozott, és ezt valamilyen formában az ő aktív részvételével orvosolni kell. Tehát szembe kell néznie az okozott kárral és azt valamilyen formában jóvá kell tennie. Ennek okán egyre szélesebb körben kezd elterjedni, hogy a helyreállító szemlélet lehet a leghatékonyabb problémamegoldás a büntetőügyekben. Az eredményesség, és az ezzel járó pozitív hatás, a gyermek- és fiatalkorúak esetében még hatványozottabban igaz. 29 28 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 39.o. 29 A mediáció - A közvetítői tevékenység, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., 2003; (Szerkesztő: Sáriné Dr.Simkó Ágnes) 96-97 o. 18

A gyerekek, fiatalkorúak sokkal fogékonyabbak, érzékenyebbek a felnőtteknél és nevelés szempontjából nem mindegy, hogy egy hibáért, megtorló, szigorú büntetést kap, vagy van lehetősége a megbánásra, bocsánatkérésre. Utóbbi esetben szembe kell nézni a tettével illetve annak negatív következményeivel, magával az áldozattal, így nagyobb esélye van annak, hogy rájöjjön tettének súlyára. Mondhatnánk, hogy az ember igazából akkor tanul a hibáiból, ha felismeri, hogy amit tett, az helytelen. Talán ez a legjobb megelőzés. 3.1. A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás fogalma, céljai A helyreállító igazságszolgáltatás egy a büntetőelméletek sorában, melynek célja az áldozat, az elkövető és a közösség egyensúlyának helyreállítása oly módon, hogy ezáltal az állam büntetőjogi hatalma nem csorbul. 30 Valamint egy olyan egyensúlyi helyzetet teremteni, amelyben az egyik fél (emberi) jogait nem a másik fél rovására valósítjuk meg. 31 A helyreállító igazságszolgáltatás pontos fogalmát nehéz lenne egy mondatban vagy gondolatban összefoglalni, mert az utóbbi évtizedekben folyamatosan bővül és kap más és más hangsúlyokat. Néhány, jelentősebb definíciót azért ki lehet emelni, elsőként Tony Marshallét, melyet az első hivatalos meghatározási kísérletként tartanak számon. A helyreállító igazságszolgáltatás azon folyamat, amely során egy konkrét bűncselekmény érintettjei együttesen állapodnak meg arról, hogyan kezeljék a bűncselekmény következményeit és annak jövőre néző hatásait 32 A 2012/29 EU irányelve szerinti megfogalmazásban a helyreállító igazságszolgáltatás bármely olyan eljárás, amelynek keretében az áldozat és az elkövető önkéntes beleegyezésük esetén pártatlan harmadik fél segítségével aktívan részt vehet a bűncselekmény kapcsán felmerülő kérdések rendezésében. 33 30. Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás in: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára (szerk.) - A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009; 197,198.o. 31 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006 39.- 40.o. 32 Marshall,1996 In Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 52.o. 33 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/Eu Irányelve - 2. cikk (d) fogalommeghatározások 19

Vannak olyan megközelítések, amelyek inkább az eljárás folyamatára, mások inkább a kimenetelre helyezik a hangsúlyt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Gazdasági és Szociális Bizottsága által kiadott határozatban egyenlő hangsúlyhoz jut az eljárás és a végeredmény is, mely meghatározásokat definícióként is értelmezhetünk. Helyreállító igazságszolgáltatási programnak nevezhető minden olyan eljárás, amely resztoratív folyamatot alkalmaz és resztoratív kimenetelt eredményez. ( ) Resztoratív folyamat alatt azon eljárás értendő, amely az áldozatot, az elkövetőt ( ) és bármilyen, cselekmény által érintett személyt és közösséget bevon, hogy együttesen dolgozzák ki a cselekményre adandó válaszokat és a tett következményeként kialakult problémák megoldását. Resztoratív kimenetel a resztoratív folyamat eredményeként létrejövő megállapodás. ( ) E megállapodás célja az egyéni és kollektív szükségletekre történő válaszadás, a felek felelősségének feltárása, valamint a sértett és elkövető fél reintegrációja. A megállapodás tartalma vonatkozhat például a közösség számára nyújtott jóvátétel, helyreállítás, szolgáltatás biztosítására. (ENSZ, 2002) 34 A resztoratív igazságszolgáltatás célkitűzéseit a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság, a Nemzetközi Kriminológiai Társaság, a Társadalomvédelem és Humánus Büntetőpolitika Nemzetközi Társasága valamint a Nemzetközi Büntetőjogi és Börtönügyi Alapítvány határozta meg 1999-ben, a bűnözés megelőzéséről és a bűnelkövetők kezeléséről szóló X. ENSZ-kongresszusra való felkészülés jegyében a következőképpen: - az áldozat anyagi, érzelmi, és társadalmi szükségleteinek teljes figyelembevétele; - az elkövetők képessé tétele arra, hogy elfogadják és vállalják cselekményeik miatt a tevékeny felelősséget; - az elkövetők társadalomba történő integrálásával az ismételt bűnelkövetés megelőzése; - olyan működő közösségek létrehozása, amelyek támogatják az elkövetők és az áldozatok rehabilitációját és aktívan részt vesznek a bűnmegelőzésben. 34 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 52.-54.o. 20

- A jogszolgáltatás eszkalációjának, vagyis a nem megoldott problémának a felsőbb szintre való terjesztésének és költségének elkerülése 35 Összefoglalva a különböző nemzetközi büntetőjogi és kriminológiai társaságok álláspontját, a resztoratív igazságszolgáltatás olyan megoldások keresését jelenti, amelyben az áldozat, az elkövető és a közösség bevonásával elősegítik az okozott sérelem helyreállítását, a kiegyezést, és a megnyugvást. 36 A többféle megközelítés és elmélet miatt a resztoratív igazságszolgáltatás fogalmát illetően jelenleg is megoszlanak a nézetek. Így nem beszélhetünk közmegegyezésről sem, de ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy vannak olyak közös jellemzők, amelyek valamennyi kárjóvátételi igazságszolgáltatásra nézve igazak lehetnek. Ilyen közös jellemző az áldozat-orientáltság, valamint a bűncselekmény elkövetéséből eredő konfliktus kollektív megoldására való törekvés. (pl.: anyagi jóvátétel, az áldozat érzelmi szükségleteinek figyelembevétele, bocsánatkérés) 3.2. A resztoratív szemléletű eljárás sajátosságai A hagyományok, illetve a többféle megközelítés, elmélet miatt a resztoratív szemléletű eljárásokat nehéz lenne egy konkrét, pontosan meghatározható kategóriaként értelmezni, mivel eltérő módszerek és gyakorlatok alakultak ki a különböző kultúrákban, társadalmakban. (pl.: mediáció, konferenciamodell, békítő-körök) Az eljárás részleteit tekintve ezek különböznek vagy különbözhetnek egymástól, pl.: kommunikációs technikákban, a megbeszélésen résztvevők köre, moderátor szerepekompetenciája stb. Ha arra szeretnénk választ kapni, hogy egy eljárás mennyire resztoratív szemléletű, akkor ezt célszerű egy skálajellegű változóként értelmezni. Tehát arról van szó, hogy vannak bizonyos alkotóelemek, amelyek a resztoratív eljárásra jellemzőek, és ha ezek közül minél több megtalálható az eljárásban, akkor beszélhetünk inkább resztoratív 35 Final report. In International Association of Penal Law.10. In: Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 46.o. 36 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 44.o. 21

eljárásról, és természetesen az alkotó elemek csökkenése esetén kevésbé resztoratív eljárásról. A leginkább resztoratív szemléletű eljárásnak azok a programok nevezhetők leginkább, melyben megtalálhatjuk a következő alkotóelemeket: - Önkénesség A résztvevők (pl.:tettes, áldozat) az eljárásban való részvételt önkéntesen vállalják - Felelősségvállalás; Az elkövető felelősséget vállal illetve elismeri a tettét - Titoktartás; A folyamatban, megbeszélésben elhangzottakról más személy nem szerez tudomást - Azonos hangsúly; Az áldozat, az elkövető, valamint az érintett közösség szükségletei, azonos hangsúlyt kapnak mind anyagi és érzelmi szempontokat is figyelembe véve; - Közvetlen részvétel az érintett személyek közvetlenül vesznek részt (szemtől-szemben) a folyamatban - Megelőzés Törekvés arra, hogy az áldozat ne váljon ismételt áldozattá - Átfogó tájékoztatás A szereplők döntését átfogó tájékoztatás előzi meg a kimeneteli lehetőségekről - Mediátor/facilitátor személye A folyamatot egy képzett, pártatlan és semleges mediátor/facilitátor vezeti - A megbeszélések során feltárásra kerülnek az eset körülményei és az elkövetéshez vezető okok, a cselekmény másokra gyakorolt hatása, a felmerülő szükségletek, a helyreállítás lehetőségei, és a jövőbeni konfliktus megelőzésének módjai; - Önkéntes felajánlás az elkövetőnek lehetősége van arra, hogy önkéntes felajánlást fogalmazhasson meg, és annak segítségével tegye jóvá az okozott kárt. 22

- Lehetőség más személyek bevonásara lehetőség van az érintetteket támogató más személyek bevonására,a megállapodás kidolgozásának az érintetteken belül minél szélesebb körben való kiterjesztésére. 37 3.3. A hagyományos büntető (retributív) és helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás összehasonlítása A hagyományos és helyreállító szemlélet között számos különbséget fedezhetünk fel és talán nem nagy felelőtlenség azt leírni, hogy a két eljárás szemlélete merőben más. Természetesen ezek a különbözőségek nem azt jelentik, hogy minden összehasonlítási pontban a resztoratív igazságszolgáltatás lenne a jobb és előnyösebb, de azt mindenesetre nehéz lenne vitatni, hogy a resztoratív eljárás sokkal ember-közelibb, barátságosabb, és ezért hosszabb távon eredményesebbnek tűnhet. Az alábbi táblázatban segítségével szeretném szemléltetni, hogy melyek azok az eljárásbeli és szemléletbeli különbségek amelyek eltérnek egymástól. A retributív és resztoratív igazságszolgáltatás összehasonlítása: 38 Hagyományos (retributív) igazságszolgáltatás A büntetőeljárás a felek akaratától függetlenül megindul (hivatalból) A sértett szándékát legtöbb esetben nem, az elkövetőét pedig egyáltalán nem veszi figyelembe Résztvevői jellemzően az állam képviselője (pl.: ügyész, bíró) az elkövető, sértett A bűncselekményt úgy kezeli, mint az állam ellen elkövetett sérelmet Az eljárást szigorú, formális, kogens eljárási szabályok jellemzik, amitől eltérni nem lehet A résztvevő feleknek passzív szerep jut (az állam képviseli a büntetést, felelősségre vonást) Helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás Helyreállító technikára (pl.:mediáció) csak abban az esetben kerülhet sor, ha abba az áldozat és az elkövető is beleegyezik. Az elkövető, a sértett (áldozat) és a közösség, vagy a segítők is jelen lehetnek a megbeszélésen A cselekményt úgy kezeli, mint a sértett ellen elkövetett tettet. Informális eljárás, a felek kontrollálják az eljárás menetét, annak aktív részesei A felek aktívan részt vesznek az eljárásban és együtt dolgozzák ki a helyreállítás menetét, módját 37 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 55,56.o. 38 Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás in: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára (szerk.) - A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009; 201.o. 23

A sértett jogai korlátozottak Távol tartja egymástól a gyanúsítottat és a sértettet (nincs közvetlen párbeszéd) A múltra összpontosít. Egy megtörtént cselekményt rekonstruál A hangsúly az elkövető bűnösségén van (büntetés stigmalizálás) A jog megsértése bűnösséget hoz létre A büntetőeljárás főszabály szerint nyilvános Eredménye a büntetés, mely elrettent, semlegesít, (megelőz) Az elítélés következménye büntetett előélet, társadalmi stigmalizáció A sértett az eljárás aktív részese Az elkövető és a sértett között közvetlen párbeszéd - szemtől-szemben - van A jövőbe néz (arra keresi a választ, hogy az elkövető hogyan teheti jóvá az okozott kárt A cselekményt ítéli el, nem az embert aki elkövette. A bűnelkövetés kötelezettséget keletkeztet Zártkörű, és az eljárás eredményeként létrejött megegyezés is bizalmas Megegyezéssel végződik, amit mind a két fél elfogad, és pozitív hozadékként nagy mértékben alkalmas prevencióra Az elkövető nem lesz büntetett előéletű, és az ehhez fűződő hátrányos jogkövetkezmény vagy társadalmi stigmalizáció nem sújtja A helyreállító szemlélet kialakulásának kezdeti időszakában elsősorban azok az elméletek domináltak, amelyek a helyreállító szemléletet, mintegy paradigmaváltásként értelmezték, felváltva ezzel a hagyományos igazságszolgáltatást. Napjainkban pedig megfigyelhető, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik a két szemlélet kombinálásának lehetőségeire, elősegítve az egymásmellettiség és párhuzamosság feltételeinek kialakítását. 39 Kétségtelen, hogy a két eljárás szemlélete nagyban különbözik egymástól, és az is vitathatatlan, hogy mind a két eljárásnak vannak és lehetnek előnyei és hátrányai. Mindenesetre gyakran halljuk magyar jogalkotóktól és jogalkalmazóktól a következő mondatot, ami tényleg jó lenne, ha a valóságban is minél hamarabb megvalósulna: Fontos lenne, hogy az igazságszolgáltatás valóban igazságszolgáltatás és ne csak jogszolgáltatás legyen. 40 39 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 57.o. 40 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009. 59.o 24

4. A helyreállító (resztoratív) szemléletre épülő modellek Tágabb értelemben a resztoratív igazságszolgáltatás természetesen nem csak a mediácót foglalja magába, hanem többek között a közérdekű munkát, a kompenzációt, a helyreállítást és a családi konferenciát is. Szűkebb értelemben pedig három fő típust vagy modellt különböztethetjük meg. Ezek az áldozat-elkövető mediáció, a konferenciamodell, és az ítélő-körök vagy békekörök. A gyakorlati alkalmazást illetően a legelterjedtebb típus - legalábbis Európában mindenféleképpen - a mediáció, bár már történtek kísérletek a többi típus alkalmazására is (pl.:egyesült Királyságban) és nem kizárt, hogy a jövőben ez változni fog. 41 4.1. Mediáció (áldozat-elkövető mediáció) A mediáció fogalmi meghatározásánál számos megközelítés ismeretes. A legátfogóbbnak tekinthető az Európa Tanácsnak az R(99) 19. sz. ajánlása a büntetőügyekben történő mediációról, mely általános és speciális fogalom meghatározást is tartalmaz. 42 A mediáció általános értelemben (nem speciális büntetőjogi megközelítésben) egy konfliktus-feloldó eljárást jelent, egy pártatlan közvetítő személy (mediátor) közreműködésével, amelynek célja, hogy egy önkéntességen alapuló megállapodást illetve egyezséget hozzon létre a felek között. 43 A büntetőügyekben történő mediációt olyan eljárásként definiálja, amikor az áldozat és az elkövető szabad belátásuk szerint úgy döntenek, hogy aktívan közreműködnek a bűncselekmény következményeinek megoldásában, egy pártatlan harmadik fél (mediátor) segítségével. 44 Tehát a mediáció egy olyan jog előtti közvetítési eljárás, melyben egy pártatlan harmadik fél közvetít és segíti a feleket a fennálló konfliktusaik kezelésében és egy 41 Tony Peters: Victim-Offender Mediation: Reality and Challenges. In:Victim-Offender Mediation in Europe (ed.:the European Forum for Victim Offender Mediation and Restorative Justice) Leuven University Press, 2000,11.o. In: Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006. 46.,47. o. 42Recommendation No.R(99) 19 on mediation in penal mattersand explanatory memorandum. Councilof Europe Publishing, 2000 in Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006 131.o. 43Recommendation No.R(99) 19 on mediation in penal mattersand explanatory memorandum17. o. In: Dr. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 131.o. 44 Appendix to Recommendation No. R(99) 19.In: Dr. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 131.o. 25

kölcsönös, mind a két fél számára elfogadható megoldás érdekében. Fontos, hogy a mediációs eljárás során a mediátor nem hoz döntéseket a résztvevők helyett, csak különböző technikákkal (pl.: kérdezés technika) segíti a megállapodáshoz vezető utat. 45 Az áldozat-elkövető mediáció folyamatában elsődlegesen a közvetlenül érintett felek vesznek részt, segítők támogatóik, közösségeik csak ritkán jelennek meg. (pl.: Magyarországon a törvény két-két segítő részvételére ad lehetőséget) A mediációs eljárás jellemzően közvetlen (szemtől-szemben), de lehet indirekt is, melyben a mediátor külön-külön egyeztet a felekkel és így közvetít a felek között, elősegítve ezzel a megállapodást. 46 Például ha a konfliktus mértéke ezt indokolja különtárgyalás lehetséges. A büntetőügyekben történő mediáció esetében pedig a büntetőjogi szankció alkalmazása nélkülözhetővé válik, amennyiben maga a megállapodás - mely helyreállítja a károkat és a megbékélést, - létrejön a felek között. 47 4.1.1 A büntetőügyekben alkalmazott mediáció elterjedése: A büntetőügyek formális és hagyományos bírói ítélkezésektől való eltérése érdekében alkalmazott mediáció az amerikai kontinensen (Kanada, USA) jelent meg először a 70- es években. 48 Ennek hatására Európában a 80-as évek elején kezdete meg hódító útját. Élenjáró országok közül említhetjük az Egyesült Királyságot, ahol a büntetőeljárás különböző rendőri, ügyészi, bírói, büntetés-végrehajtási szakaszaiban széles körben elérhetőek a jóvátételi programok a fiatal- és felnőtt korúak számára egyaránt. A resztoratív programokra jellemző, hogy a büntetőjogba történő beszivárgásukat kísérleti programok előzték meg és a törvényi szabályozásra csak később, országonként eltérő időben került sor. Büntetőügyekben az első terület, amelyben jellemzően alkalmazásra kerültek ezek a programok, a fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyek voltak, és fokozatosan kezdett kiszélesedni a felnőtt korúak számára is ez a lehetőség. Nem volt ez másként Norvégiában, Finnországban, vagy 45 A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest 2010 Szerkesztők: Gyökös Melinda, Klopfer judit, Lányi Krisztina; 100.o. 46 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009. 79.o. 47 Arthur Harmann, Jürgen Kerner: Victim-Offender Mediation in Germany. An Overview 3.o. ; http:// www.erces.com/journal/articles/arhives/v02/v-02-05-htm 2005.09.27. In: Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006.47. o. 48 Paul McCold In: Megbékélés és jóvátétel, szerkesztette: Herczog Mária Család Gyermek Ifjúság Könyvek Budapest, 2003; 62.o. 26