Együttműködés a közlekedésfejlesztésben A CATCH-MR INTERREG IVC projekt eddigi tapasztalatai
2011.05.09. A CATCH-MR projekt Cooperative Approaches to Transport Challenges in Metropolitan Regions ( A nagyvárosi régiók közlekedési kihívásainak együttműködésen alapuló megközelítései ) A projekt fő célja: Fenntartható közös mobilitási megoldások támogatása nagyvárosi régiókban; a forgalom csökkentése a mobilitási lehetőségek csökkentése nélkül és a környezetbarát közlekedés arányának növelése Bevált megoldások és tanulságok megosztása 12 partner 7 nagyvárosi régióból; 6 EU-tagállamból és Norvégiából Budapest Főváros Önkormányzata BKSZ Külső szakértő: Városkutatás Kft. A projekt időtartama: 2010. január 2012. december Page <>
2011.05.09. A CATCH-MR projekt részcélok és a találkozók témai A régiókon belüli utazási kényszer mérséklése a közlekedés- és területfejlesztés összehangolásával A városszétterülés (urban sprawl) megértése Új tervezési megoldások kialakítása A közösségi közlekedés kínálatának és használatának bővítése Intermodalitás, P+R Úthasználati díjak A megújuló energiaforrások használatának bővítése a közlekedésben Megfizethető technológiák Az infrastruktúra fejlesztése Finanszírozás, irányítás és megvalósítás Page <>
2011.05.09. Összehangolt tervezés A bécsi találkozó eredményei A városszétterülés (urban sprawl) szempontjai Sűrűség: az alacsony sűrűségű beépítés térnyerése az intenzív, sűrű területhasználattal szemben Funkciók: a városi funkciók és szolgáltatások szétterjedése Struktúra változása: a kompakt, egyközpontú térszerkezet feloldódik Területhasználati hatások: negatív hatások, pl. termőterületek elvesztése, növekvő utazási távolságok Adminisztráció: nincs (hatékony) tervezés, a tervezési célok jelentősen és tartósan sérülnek Page <>
2011.05.09. Összehangolt tervezés A szétterülés okai Telekárak különbségei Javuló elérhetőség, közlekedési kapcsolatok Életkörülmények Autóhasználathoz való viszony Hatáskörök nem megfelelő elosztása Koordinálatlan fejlesztések Page <>
1990
2000 02 01 03
2006 06 02 01 03 05 07 04
Terület # Megjegyzés, magyarázat 1 Klasszikus magas státuszú szuburbanizációs terület 2 Klasszikus magas státuszú szuburbanizációs terület 3 A város nyugati kapuja; nagy léptékű logisztikai, kereskedelmi és lakófejlesztések 4 Spontán szétterülés, részben korábbi hétvégi házas területek beépítése 5 Részben korábbi hétvégi házas területek beépítése 6 Vegyes fejlesztések: a lakóhelyi szuburbanizáció második hulláma, de munkahelyek is (ipar, K+F) 7 Az M0 hatása: logisztikai és kereskedelmi fejlesztések végig a nyomvonal mentén 8 9 10
2011.05.09. Összehangolt tervezés Együttműködési modellek a város és az agglomeráció kapcsolatában 1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs Alsó-Ausztria) 2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) 3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) Page <>
2011.05.09. 1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs Alsó-Ausztria) Helyzetkép, kihívások Településtervezés: Bécsben a város (a kerületek nem), Alsó-Ausztriában a települések hatásköre Funkcionálisan összetartozó várostérség, adminisztratív határokkal szétszabdalva Regionális szintű problémák (szétterülés, torlódások, zöldterületek beépítése) Összetett intézményi rendszer, szétforgácsolt erőforrások Növekvő népesség Együttműködés szükséges a szereplők között Page <>
2011.05.09. 1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs Alsó-Ausztria) Az együttműködés kialakulása 1974: együttműködés a regionális jelentőségű szabadidős területek védelméért 1978: Planungsgemeinschaft Ost (PGO) Bécs, Burgenland és Alsó-Ausztria együttműködése a területi tervezésben 1984: Verkehrsverbund Ostregion (VOR) közlekedési szövetség 1988-2006: Bécs északi és déli városkörnyékéért felelős regionális menedzserek. Cél: a városi, régiós és helyi szereplők munkájának összehangolása 2006: a Stadt-Umland-Management (SUM) Bécs- Alsó-Ausztria intézményesítése Page <>
2011.05.09. 1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs Alsó-Ausztria) A SUM (Stadt-Umland-Management) szervezete A regionális menedzserek tevékenysége hasznosnak bizonyult, de szilárdabb alapokat kívánt Hivatalosan Bécs és Alsó-Ausztria együttműködése Politikai vezetők: a két tartomány területi tervezésért felelős vezetői. Irányító bizottság a két tartomány politikusaiból és hivatalnokaiból. Két operatív vezető (észak és dél) Évi 200 000 költségvetés Partnerek: települési polgármesterek, tartományi hivatal és jogalkotók, PGO, körzetek vezetői, városi tanácsnokok és hivatalnokok Page <>
2011.05.09. 1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs Alsó-Ausztria) A SUM (Stadt-Umland-Management) tevékenysége Együttműködés és közvetítés Az érintett települések, kerületek együttműködésének elősegítése a területi tervezés és konkrét projektek megvalósítása során Közvetítés a határon átnyúló vitás kérdésekben Információcsere Információcsere biztosítása regionális jelentőségű kérdésekben Őszinte eszmecsere lehetőségének biztosítása a szereplők számára, fókuszban az egész várostérség közös jövőképe Problémamegoldás Határokon átnyúló kihívások regionális szinten is előnyös megoldásainak kidolgozása a szereplőkkel közösen Szakterületek: településpolitika, tájtervezés, infrastruktúra, üzleti telephelyválasztás, területi tervezés, környezetvédelem, klímavédelem www.stadt-umland.at Page <>
2011.05.09. 1. Informális városkörnyéki együttműködés (Bécs Alsó-Ausztria) Előnyök Információcsere Szakértelem biztosítása Katalizátor szerep a problémamegoldásban Kölcsönös bizalom és közös nézőpont erősítése Hátrányok Kényszerítő erő hiánya Pénzügyi ösztönzés hiánya Összetett jogi környezet Időigényes folyamat, sok különböző érdek egyeztetése Versengés a szereplők (önkormányzatok) között Page <>
2011.05.09. 2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) Helyzetkép, kihívások Regionális tervek 1944 óta 19 évente 1960-as évektől: az elővárosok közlekedésének autóra szervezése (6-8-10 sávos bevezető autópályák terve) Szuburbanizáció, szétterülés, növekvő mobilitás, dugók Problémák rövid távú megoldása, más ágazatokra való hatásuk figyelembe vétele nélkül Egymástól függetlenül működő önkormányzatok, érdekellentétek A nagyszabású, komplex tervek rugalmatlanok voltak és kevés befolyással voltak a valóságra Page <>
2011.05.09. 2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) 2001: új megközelítés, paradigmaváltás Szabályok helyett közös nézőpont Ágazati helyett átfogó látásmód Rendszerszemlélet A fenntarthatóság a súlypont, minden cél ezt szolgálja Göteborg Régió önkormányzati szövetség 13 önkormányzat szövetsége Az önkormányzatok tervezési jogaik egy részét a közös szervezetre delegálták Konzultációs folyamat Politikai megegyezés Regionális struktúra Minden önkormányzat a maga területén ezt a struktúrát építi Page <>
2011.05.09. 2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) A konzultáció eredményei Növekvő részvétel A regionális szintű folyamatok jobb megértése Sikertényezők Egyenlők közötti párbeszéd (önkormányzati politikusok) Állandó folyamat, idő a bizalom felépítésére Gyengeségek Távol a napi döntéshozataltól Nehéz követni és ellenőrizni a megvalósítást Politikusok vesznek részt a hivatal részvétele gyenge, és a megvalósítás során a szektoriális szemlélet újra előtérbe kerülhet Page <>
2011.05.09. 2. Önkormányzati együttműködés (Göteborg régió) Előnyök A regionális szint képviselete Világos keretek a megbeszélések és a tervezés számára Világos döntéshozatali felhatalmazás Állandó folyamat Ágazatokon átívelő felelősség Hátrányok Távol a mindennapi döntésektől Kényszerítő erő hiánya Időigényes folyamat, sok különböző érdek egyeztetése Az ország kulturális hagyományaitól függ Versengés a szereplők (önkormányzatok) között Page <>
2011.05.09. 3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) Helyzetkép, kihívások 1990: német egyesítés, Berlin és Brandenburg egymásra talál Szuburbanizációs nyomás 1993: megállapodás a két tartomány között az együttműködésről 1996: a két tartomány közös tervezési hatóságának létrehozása, tartományközi szerződés alapján (1996: népszavazás a két tartomány egyesüléséről elvetették, de a hatóság megmaradt) Page <>
2011.05.09. 3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) A hatóság feladatai Tartományi fejlesztési tervek Területi tervezés helyi szint feletti feladatai Kisebb térségi tervek jóváhagyása Önkormányzati szintű tervek összehangolása Monitoring Informális feladatok Tartományok közötti viták moderálása Az új BBI repülőtér környezetének koncepciója Fórum Berlin és a szomszédos önkormányzatok együttműködésére Page <>
2011.05.09. 3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) Berlin-Brandenburg tartományi fejlesztési terve (2009) Tartományi szintű szabályozás a tervezési hierarchiában Települések Szabad területek Közlekedési hálózatok Koncentráció a központokban és vasúti tengelyek mentén ( berlini csillag ) Ezen kívül szigorú korlátozás Nagyobb kereskedelmi egységek csak a központokban Page <>
2011.05.09. 3. Közös tervezési hatóság (Berlin-Brandenburg) Előnyök Erős és szigorú tervezési rendszer Világos szabályok között szabadság Hosszú távú célok elérése Egy, közös hatóság és terv az egész városrégióra Hátrányok A kisebb települések kevéssé azonosulnak a régióval Kevés kommunikáció az alsóbb szintekkel Automatizmusok, merev, rugalmatlan megközelítés Page <>
Egy további példa a városfejlesztés és közlekedés kapcsolatára: MONTPELLIER Franciaország déli részén gyorsan fejlődő városi térség Elaprózott település-hálózat Egymással rivalizáló települések, amelyek mind az új befektetőkért és a középosztályi lakosságért versenyeznek Következmény: a beépített terület gyors növekedése a laksűrűség erős csökkenése a központi város problémáinak súlyosbodása A problémák kezelése az igazgatási és a tervezési rendszerek átalakításával Város-környéki kooperáció ösztönzése Új tervezési hierarchia kialakítása
Montpellier városi térségének gyors fejlődése és szétterülése Forrás: PLUREL (FP6) Montpellier esettanulmány
A város-környéki kooperáció ösztönzése új törvénnyel Franciaországban az 1980-as évek eleji decentralizálás a település-fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb döntéseket (pl. területek átminősítése) a helyi önkormányzatokhoz telepítette Franciaországban 36 ezernél több helyi önkormányzat van, a településszerkezet nagyon elaprózott Kulcskérdéssé vált a települések társulásainak ösztönzése. Ez eleinte csak a legnagyobb városok környékén és központi, kötelező eszközökkel történt 1999: új törvény a települések társulásairól, három alapvető forma bevezetésével Communauté urbaine: 500 000 fő feletti városi térségek számára Communauté d agglomération: 250 000 fő feletti városi térségek számára (ezek közé tartozik Montpellier Agglomération is). Communauté de communes: nem városi térségekben, illetve 250 000 fő alatti városi térségek számára
A települések társulásainak ösztönzése nem kötelező módon A települések maguk dönthetik el, melyik társuláshoz csatlakoznak Minden település csak egy társuláshoz tartozhat, a csatlakozást az államot képviselő prefektusnak is jóvá kell hagynia A kialakított önkormányzati társulásokat a települések polgármestereiből álló tanács vezeti Habár az önkormányzati társulások létrehozása és az azokhoz való csatlakozás önkéntes, ha ez megtörténik, a társulásoknak bizonyos törvényi szabályozásokat alkalmazniuk kell Az önkormányzati társulásoknak kötelező kidolgozniuk egy területi koherencia tervet (SCOT). Emellett még városi mobilitási (PDU) és lakásépítési tervet is kell készíteniük, amelyeknek a SCOT-al összhangban kell lenniük Minden 2500 főnél nagyobb helyi önkormányzatnak kötelezően helyi fejlesztési tervet (PLU) kell kialakítania, amelynek a SCOT-al összhangban kell lennie. (2000 óta érvényes az a szabály is, hogy minden településen az évi lakásépítés 20%-ának szociális lakásnak kell lennie.)
Montpellier városi térség innovatív SCOT terve Montpellier SCOT terve a városi szétterülés lassítását tűzi ki fő célul A terv szerint 15 év alatt maximum 3 ezer hektár terület urbanizálása lehetséges (a SCOT nélkül ennek legalább duplája következne be) Az új lakásépítési területek három laksűrűségi kategóriában kerülnek kijelölésre, amelyeknél 50 lakás/ha, 30 lakás/ha, illetve 20 lakás/ha a minimális laksűrűség, attól függően, hogy a terület hol helyezkedik el a közösségi közlekedési vonalakhoz képest A helyi önkormányzatok által kialakítandó helyi fejlesztési terveknek a SCOT-al összhangban kell lenniük. A tervezést a Communauté d agglomération segíti és ugyanakkor ellenőrzi is (nehogy bekövetkezzen a tervezettnél nagyobb terület átminősítése vagy a megszabottnál alacsonyabb laksűrűség engedélyezése)
A villamos-hálózat fokozatos kiteljesedése
SCOT: a három beépítési sűrűségi fokozat
Az innovatív terv kialakításának folyamata: eredmények és problémák Montpellier funkcionális városi térsége kutatások eredményei szerint 93 települést ölel fel A 2001-ben létrejött Montpellier Communauté d Agglomération eredetileg 38 települést tartalmazott, végül a szavazási arányok feletti vita során 7 település kilépett A SCOT kialakítása 2002-2005 között négy évet vett igénybe, végül a várostérségi tanács egyhangú szavazással fogadta el. A 31 település a hosszas viták után végül megértette, hogy egy nagyobb térség érdekeinek megfelelően kell saját tervét kialakítania Az elfogadott SCOT 15 évre szabja meg a térség fejlődését. A funkcionális városi térség kimaradt részein is kialakításra kerülnek (alacsonyabb szintű) települési társulások, azok is dolgoznak a koherencia terveiken, de a Montpellier SCOT-al való összhang nem biztosított Franciaország összes félmilliónál nagyobb lakosságszámú városi térsége létrehozta önkormányzati társulását. A SCOT-ok tartalma természetesen különböző, a helyi kihívásoknak megfelelően más-más célokat tűznek ki
Forrás: Pestterv Schuchmann Péter
Tanulságok a budapesti város-térségre nézve Budapest funkcionális városi térsége legalább a mai agglomeráció 82 települését lefedi, de egyes helyeken túl is nyúlik Magyarországon is elaprózott a település-szerkezet és a települési önkormányzatok döntési autonómiája kivételesen nagy, nálunk is tendencia a szétterülés A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve az egyetlen olyan felsőbb szintű terv, amely néhány év óta gátat szab a területek átminősítésének A fenntartható fejlődés érdekében nagy szükség lenne nálunk is a térségi érdekek közös meghatározására. Ehelyett az önkormányzati önállóság magas foka a települési érdekek kizárólagosságához vezet, az önkormányzatok rövidlátó, csak az adott településérdekeit szolgáló, a hosszabb távú megfontolásokat nélkülöző terveket fogadnak el A helyzet megváltoztatása csak a legfelsőbb szintű jogszabályok (pl. Ötv) módosításával lehetséges. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az önkormányzati társulások kialakításában az önkéntesség, a térségi tervezésben pedig a helyi sajátosságok megfelelő mértékben figyelembevételre kerüljenek
Köszönjük a figyelmet! Ekés András Gertheis Antal Tosics Iván Városkutatás Kft. ekes@mri.hu gertheis@mri.hu tosics@mri.hu