BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai berendezés, gép kiszolgálása Mûveletközi szállítás ütemezése Közbensõ raktározás Szállítóeszköz megválasztása Áruátvétel, ellenõrzés Mûveletközi tároló megválasztása Csomagolás Termékkövetés Egységrakomány képzés, kiszállítás Termelési folyamatból való kiszállítás ütemezése ELOSZTÁSI LOGISZTIKA Termelési folyamat logisztikai elemei
Azért, hogy könnyebben tudjuk kialakítani a követelményekhez igazodó stratégiát, a termelési logisztikai rendszer tervezésénél és irányításánál a következő stratégiai kérdéseket kell figyelembe venni: o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak telepítésénél? o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak közötti szállítási útvonalak kiválasztásánál? o Milyen szállítóeszközök, berendezések végezzék az üzemek, raktárak közötti szállítást? o Milyen gyártórendszer, gyártási struktúra (pl. merev gyártósor, rugalmas gyártórendszer, szegmentált gyártás, KANBAN rendszerű gyártás stb.) kerüljön megválasztásra? o Milyen legyen az egyes technológiai folyamatoknál a gépek, berendezések elhelyezése? o Hol kerüljön telepítésre műveletközi, technológiai folyamatok közötti tároló?
o Milyen logisztikai követelményeket kell figyelembe venni a termelés ütemezésnél? o Milyen egységrakományok kerüljenek alkalmazásra a technológiai folyamaton belül? o Milyen elvek érvényesüljenek a szállító-, tároló- és rakodó eszközök kiválasztásánál? o Milyen szempontok szerint kell megválasztani a munkahelyi kiszolgálást, munkahelyi tárolást? o Milyen prioritások érvényesüljenek a műveletközi szállítások ütemezésénél? o Milyen módon kell megvalósítani a termékkövetést? o Milyen elvek érvényesüljenek a kilépő termékek csomagolásánál? o Milyen mértékben érvényesíthetők a CAX technikák (CAD, CAP, CAQ, CAM stb.) o A vállalat milyen számítógépes információs rendszeréhez lehet illeszkedni?
GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK 1. Műhely rendszerű gyártás 2. Merev gyártósorok 3. Rugalmas gyártórendszerek 4. Egymástól független alkatrészgyártó szigetek 5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek 6. Folyamatorientált gyártás 7. Termékorientált gyártósorok 8. Szegmentált gyártás
Különböző gyártási struktúrák által támasztott logisztikai követelmények 1. Műhely rendszerű gyártás homogén gépcsoport KI BE A 1 A 2 A 3 B 1 B 2 B 3 C 1 C 2 C 3 D 1 D 2 D 3
Homogén gépcsoport, szétszórt telepítés. Az anyagáramlás pályái keresztezik egymást, a termék nehezen követhető. Műveleti idők eltérőek. Nagy a műveletközi tárolás igénye. Ütemesség nem biztosítható. Hosszú az átfutási idő. Anyagáramlás eszközei rosszul kihasználtak. Új sorozat nagy átállási időt igényel. Kis sorozat, egyedi gyártás, elavult gyártási struktúra.
2. Merev gyártósorok BE A 1 A 2 A 3 A 4 A 5 KI BE B 1 B 2 B 3 B 4 KI
Egy soron, egyidejűleg, egy féle termék gyártása folyik. A gépek a technológiai sorrendnek megfelelően telepítettek. A műveletközi tárolásra nincs szükség, mert azonosak a műveleti idők. Az anyag egy irányban áramlik. Rövid átfutási idő. A termék követhető. Merev automatizáltság, más termékre való átállítás idő- és költségigényes. Nagy sorozatok, ritkán változnak a termékek.
3. Rugalmas gyártórendszerek A 1 A 2 A 3 A 4 B 1 B 2 B 3 B 4
Egyidejűleg több termék gyártása folyhat. A gépek telepítése nem felelhet meg a technológiai sorrendnek. Műveleti idők eltérőek. Egy-egy relációban többféle útvonal közül lehet választani. A technológiai berendezések számítógéppel irányítottak. Kis átállási idő, mert egyik termékről a másik termékre való áttérés szoftveresen oldható meg. Számítógépes irányítással a termelő és logisztikai eszközök optimálisan kihasználhatók. Sokféle termék gyártható, a logisztikai rendszernek is rugalmasnak kell lenni. Kis sorozatnál is gazdaságos, áttekinthető, követhető a gyártás.
4. Egymástól független alkatrész gyártó szigetek
Egy fokozatú alkatrészgyártás A csoport alkatrészei mind elkészülnek a szigeten Szigeten belül a gépek mátrix elrendezése adott Szigetek között nincs anyagáramlás Szigetenkénti műveletközi tárolók helyei adottak Szigeten belül hálózatszerű anyagáramlás kialakított
5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek
Több fokozatú gyártás Egy fokozat egy szigeten készül el Az alkatrész csoportok az egyes fokozatok elkészülte után a szigetek között áramolnak Az alkatrészcsoport fokozatonként: ugyanaz marad, és együtt fut végig a fokozatokon megváltozik, aminek eredményeként a csoportok: osztódhatnak A1 -> (A11; A12;... A1n) B1 -> (B11; B12;... B1n) keveredhetnek A1 -> (A11; B12; B13) B1 -> (B11; A12; A13) egyesülhetnek (A11, B12, C13) -> A1 (A12, B13, C11) -> B1
6. Folyamatorientált gyártás X B Y B Z B A 1 A 2 A 3 A 1 ; A 2 ; A 3 az A folyamat változata B 1 B 2 B 3 pl. X termék: A 1 ; B 2 ; C 1 részfolyamatokon fut át C 1 C 2 C 3 X K Y K Z K
Jellegzetes technológiai folyamatok kerülnek kialakításra, több változatban, a részfolyamatok egymáshoz kapcsolódnak. Tárolás részfolyamatok között szükséges. Egy-egy részfolyamat változaton több termék fut át. Részfolyamatokon belül rövid az átfutási idő, de részfolyamatok között jelentős a várakozás. Részfolyamatokon belül rövidek a szállítási utak, részfolyamatok között hosszú úthosszak is adódhatnak.
7. Termékorientált gyártósorok X B Y B Z B Egy termékcsalád, egy gyártósoron fut át X K Y K Z K
Egy-egy termék egy-egy soron elkészül. Rövidek a szállítási utak. Minimális a műveletközi tárolás. A termékcsalád egyes termékeihez a soron lévő technológiai berendezések könnyen átállíthatók. Ütemesség rugalmasan tartható. Rövid az átfutási idő. Jól érvényesíthető a termékfelelősség.
8. Szegmentált gyártás A B A 1 A 2 B 1 B 2 A 11 A 12 A 21 A 22 B 11 B 12 B 21 B 22
Első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik. Fokozatosan növekedni kell a sorok rugalmasságának. Nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor kicsire adódik az átfutási idő. Az egyes gyártási fokozatok között minimálissá tehető a tárolási igény.