BÜNTETŐJOG - ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. tétel BÜNTETŐJOG - ÁLTALÁNOS RÉSZ Bevezető tanok, a büntető politika, legalitás A büntetőjog és a büntetőjog tudománya, büntetőjogi iskolák Fogalom Tág értelemben a büntetőjog a) azon jogi normák összessége, - amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények képeznek bűncselekményt, - melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai ANYAGI - és melyek a bűncselekmény jogkövetkezményeként kiszabható BJ büntetések és intézkedések. b) továbbá azon jogi normák összessége is - amelyek meghatározzák, hogy milyen szervek által és milyen ELJÁRÁSI eljárás keretében kell a bűncselekményeket elbírálni. BJ c) és azon szabályok foglalata, - amelyek meghatározzák a kiszabott büntetések és intézkedések BÜNTETÉS - végrehajtási rendjét. VÉGREHAJTÁSI J Szűkebb értelemben a büntetőjog csak az anyagi büntetőjogot jelenti. differenciálódás, elkülönülés a történeti fejlődés eredménye: - anyagi és eljárásjog elkülönülése a XVIII. században ius poenale, ius criminale - a büntetés-végrehajtás pedig a XX. században jelent meg. kölcsönhatások és összefüggések: - átmeneti jellegű jogintézmények a két jogágazat között (részben anyagi jogi / részben eljárásjogi jellegűek) pl. a magánindítvány, elévülés - büntetés-végrehajtási jog alapvető szabályai hozzátartoznak az anyagi büntetőjoghoz is (pl. a szabadságvesztés büntetést három végrehajtási fokozatban kell végrehajtani) büntetendő cselekmény: bűntett, vétség (deliktum) anyagi büntetőjog két részre tagozódik: 1. általános 2. különös 1

Büntetőjog feladata 1. elsőrendű feladata az emberek közösségi együttélésének a védelme a társadalmi rendet a jogrend biztosítja - számos magatartási szabály formájában (tilalmak parancsok) betartása érdekében szsz. közhatalmi kényszer alkalmazása legszigorúbb hatalmi eszköztár a büntetőjog biztosítja végső soron a jogrend parancsainak és tilalmainak kikényszeríthetőségét határt szab az egyéni szabadságnak mások szabadságának védelme érdekében megerősíti a társadalmi identitást 2. társadalomvédelmi feladatot a jogsértések tiltásával és szankcionálásával szolgálja ennyiben represszív jellegű önmagában is van megelőző preventív jellege egységet alkot prevenció a represszió által a büntetőjog represszív funkciója kell ahhoz, hogy a társadalom védelme (szankció) révén igazságos módon, megfelelő garanciákkal elérhető legyen büntetőjog közvetve mindig megelőző feladatot lát el 3. az alapértékeket védi és oltalmazza Alaptörvény: emberi élet, testi épség, tulajdon védelme ezek az alapvető értékek (büntetőjogi) jogi tárgyak lesznek a büntetőjog feladata a jogi tárgynak a sértéstől, vagy veszélyeztetéstől való védelme 4. büntetőjogilag védett jogi tárgyak köre változhat, cserélődhet kriminalizáció / dekriminalizáció kriminalizáció: cselekmények bűncselekménnyé minősítése pl. piacgazdaság, számítógépes bűnözés dekriminalizáció: egy korábban bűncselekménynek tartott magatartás kikerül a büntetőjogi szabályozás köréből más jogágak előírásai nem tiltják, nem szabályozzák pl. házasságtörés, kettősházasság tilalma alól a bejegyzett élettárs kikerült nem büntetőjogilag üldözendő, de más jogágak szabályai szerint igen pl. üzletszerű kéjelgés 5. Erkölcsi funkció Durkheim: a megsértett szabály újbóli megerősítése révén a társadalom, a közösség erkölcsi meggyőződésének a megszilárdítása 2

Etikai minimum a civilizált létezéshez nélkülözhetetlen normatív elemek összessége csak néhány morális kötelezettség emelkedik a jogi kötelezettség szintjére, a jog megelégszik a külső teljesítéssel és nem követel belső elfogadtatást» olyan magatartást bűntet, ami erkölcsi minimumot sért Büntetőjog jogrendszerbeli helye 1. azonos jogi helyzet mellérendeltség magánjogi jogviszonyok 2. alá fölérendeltség (állam, közhatalom és az állampolgárok viszonya) közjogi jogviszonyok Büntetőjog közjogi jellegű jogterület jog magánjog közjog büntetőjog más közjog büntető anyagi jog büntetés-végrehajtási jog büntető eljárásjog Büntetőjog sajátjaként bűncselekmény ÉS büntetés mindkét fogalom együttesen egyik vagy másik hiánya a büntetőjogon kívüli jogterület Büntetőjog Alkotmány /Alaptörvény viszonya - alapok és keretek az Alkotmányban lényegében iránymutatás a jogalkotó számára a büntetőjogi felelősség és a büntetőjogi szankcionálás alapkérdéseihez - közvetlen hatás: nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elvek - közvetett hatás: jogállamiság, az emberi méltóság védelme bűnösségi elv, arányosság elve - alkotmányos büntetőjog» alkotmányból indul ki, ahhoz igazodva alapvető etikai értékeket hordoz alapvető emberi jogok és jogelvek az Alkotmányban 3

Büntetőjog Szabálysértési anyagi jog viszonya büntetőjog és az anyagi közigazgatási jog (szabálysértési anyagi jog) elhatárolódása hazánkban 1955 től formális megközelítésből - tényállás és jogkövetkezmény egymással arányban álljon - mindkettőt írott jogszabály fogalmazza meg, nem pl. szokásjog materiális megközelítésből két alapfelfogás áll szemben egymással: - kvalitatív lényegi, minőségi elhatárolás jogtárgy elleni támadás iránya és súlyossága - kvantitatív csak mennyiségi, fokozatbeli különbség» ez a gyakoribb a közfeladatok érdekében eljáró igazgatási szervek a társadalomra kisebb súlyú és veszélyességű cselekményeket sújtják enyhébb szankcióval a védendő társadalmi érdek, illetve a jogi tárgy elleni támadás súlya és veszélyessége szempontjából különbözik egymástól támadás iránya, a külső megjelenése gyakran azonos, vagy hasonló szabálysértési jog» közigazgatási büntetőjog Szabálysértések nem homogén természetűek kriminális / igazgatásellenes szabálytalanságok elhatárolásuk: okozott kár, vagyoni hátrány, a dolog értéke bűnösség eltérő volta (gondatlan vagy szándékos) ismétlődő cselekménysorozat vagy egyszeri magatartás 4

bűncselekmények: ált. több ismérv, erőteljesebb támadási formák és elkövetési mód pl. ittas járművezetésnél elhatárolódást jelent a véralkohol és a levegőalkoholkoncentráció, közúton gépi vagy nem gépi meghajtású járművet vezet kriminális jellegű cselekményeket nem büntetőjogi szankciókkal (pl. pénzbírság) fenyeget joghátrány tartalma, mértéke, az eljáró hatóság és eljárásmód is különböző Állami büntetőhatalom és korlátai a büntető hatalom az állam közhatalmi jogosítványa a bűncselekmény elkövetőit felelősségre vonja történelmi fejlődés eredményeként jött létre korábban egyes személyek, nemzetségek, törzsek magánügyeként korlátlan és határtalan bosszú, vérbosszú formájában vettek elégtételt ezt szorította ki a talio elv (azonos mérvű megtorlás: szemet szemért és fogat fogért) és a compositio a talio már bizonyos határt szabott csak ugyanolyan súlyú megtorlás lehetett, DE figyelmen kívül hagyta az elkövető személyét, körülményeit, az előzményeket, csak a cselekmény eredményére volt tekintettel» hátrány, nem mindig volt alkalmazható (pl. okirat hamisítások)» compositio = megváltás elve: a sértett személynek ill. a közösségnek vagyoni elégtétel megfizetése állam megjelenésével állami büntetőjog korlátozza (feudalizmus önkénye!) majd kizárja az egyén önkényét középkortól közjogiasodik a büntetőjog Eljárási szempontból a legalitás elve alapján kötelezettséget jelent a bűnüldöző hatóságok (pl. közvádló, az ügyész) számára a büntető igény érvényesítése. Kivétel: a magánvád indítvány a sértettnek engedik át a az állami büntető igény eljárási érvényesítését Közvetítői eljárás: elkövető és sértett közötti kiegyezés. Jóvátétel? az állam büntető hatalma két irányban is korlátozott 1. Alkotmány a jogrendet megsértő személy elidegeníthetetlen emberi méltósága ne sérüljön, az alapvető jogai és szabadsága szükségtelen és aránytalan korlátozást ne szenvedjenek» az állami büntetőjogi önkény kizárása 2. a vállalt nemzetközi kötelezettségek 5

- 1966. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (hazánk 1976-ban 8. tvr-ben hirdetett ki) - 1950. Európai Emberi Jogi Egyezmény: emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római szerződés (1993-ban XXXI tv hirdette ki) közvetlen jogorvoslati lehetőség a nemzetközi fórumokon (ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága) Bűnügyi tudományok I. Jogi (normatív) II. Nem jogi (empirikus) 1. anyagi büntetőjog (Büntetőjogi dogmatika) 1. kriminológia 2. büntető eljárásjog 2. kriminalisztika 3. büntető végrehajtási jog 3. bűnügyi segédtudományok kriminálpolitika Büntetőjog = jogi normák összessége Büntetőjog tudomány = a büntetőjogra vonatkozó ismeretek és nézetek rendszere a büntetőjog része a büntetőjog-tudománynak, de nem azonos azzal a büntetőjog fogalmai normatívak mindenki számára kötelező erejűek a büntetőjog tudomány fogalmai megállapító jellegük miatt nem kötelezőek A büntetőjogi dogmatika a büntetőjog tudományának módszere, másrészt maga is tudományág. Kriminológia alapvetően tapasztalati társadalomtudomány, amely interdiszciplináris tudásanyagát a bűnözésről, a bűnelkövetőkről, az áldozatokról, a bűnözési kontroll intézményeiről multidiszciplináris kutatásokkal gyűjti. kezdete: Lombroso 1876. tárgykörök: 1. bűnözési alaktan 2. bűnözési oktan (krimináletológia) 6

3. áldozattan (viktimológia) 4. bűnözés és egyéb devianciák közötti kapcsolat 5. bűnözéskontroll (intézménykutatások) 6. bűnmegelőzés Kriminalisztika bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és bizonyítására 1. krimináltaktika személyi jellegű bizonyítási eszközök, bizonyítékszerzési mozzanatok 2. krimináltechnika tárgyi bizonyítékok, nyomok, anyagmaradványok tárgyi információhordozók vizsgálata általános - bűnügyi nyomtan (traszológia) rész - ujjnyomat-rendszer (daktiloszkópia) - igazságügyi lőfegyvertan (ballisztika) 3. kriminálmetodika az egyes bűncselekményfajták megelőzéséhez, felderítéséhez és bizonyításához ad ajánlást különös rész : szak- vagy alkalmazott kriminalisztika Kriminálpolitika törekszik az optimális büntetőjog kialakítására ide tartozik a büntetőpolitika, áldozati politika, bűnmegelőzési politika. Segédtudományok igazságügyi elmekórtan az elkövető beszámítási képessége kizárt vagy korlátozott, szenvedélybetegségek (ittasság, kábítószer) bűnismétlés veszélyének prognosztizálása beszámíthatatlan kóros elmeállapotú személyek kényszergyógykezelése igazságügyi orvostan személy életével, testi épségével kapcsolatosan orvosi szakismeretekre van szükség (pl. a betegség gyógytartamának megállapítása, halál pontos oka ) 7

1. Klasszikus büntetőjogi iskola A büntetőjogi iskolák XVIII-XIX században a feltörekvő polgárság hívta életre meghatározó alakja: Cesare Beccaria: A bűntettekről és a büntetésekről (1764) az irányzat alaptételei: törvény előtti egyenlőség = mindenkire egyformán ható törvények, felelősség a társadalmi helyzetre való tekintet nélkül ( feudális jogbizonytalanság időszaka!) nullum crimen sine lege (bűncselekmény csak az lehet, amit az elkövetése előtt a törvény annak nyilvánít) és a nulla poena sine lege elvének (az elkövetőre csak a törvényben előírt büntetés alkalmazható) az elismerése» a törvényesség és a jogbiztonság kifejeződése a feudális önkénnyel szemben (jogközpontú szemlélet) indeterminizmus: a büntetőjogi felelősség az elkövető szabad akaratára alapozva büntetőjogi felelősség a tett alapján» tettbüntetőjogi felfogás proporcionális megtorlás: a büntetés célja a bűncselekménnyel arányos nem aránytalan bosszú, hanem a tiltott magatartásra adott hátrány tartalmú büntetés, ami az elkövetett bűncselekmény súlyával arányos az elkövető bűnössége: szándékos / gondatlan 2. Pozitivista irányzat 8 individuál etikai felelősség a bűncselekmény már nem jogi, hanem természetes és társadalmi tényjelenség, amelyet az antropológia és a szociológia tudományos eszközével vizsgálnak megtorlás helyébe a társadalom védelme lép tettes-büntetőjogi jelleg: az elkövető áll a vizsgálódások középpontjában az elkövető bűnössége helyébe a veszélyessége lép a bűnösségen alapuló büntetőjogi felelősséget felcseréli a bűnelkövetőkkel szembeni védekezéssel az egyéni erkölcsöt a társadalmi erkölcs helyettesíti a deliktum elkövetésekor nem a társadalmi erkölcs szerint viselkedett ez a tettes társadalomellenességét, antiszocialitását mutatja determinista felfogás a veszélyes állapothoz igazodó határozatlan idejű biztonsági intézkedés - prevenció

3. Közvetítő irányzat a klasszikus és a pozitivista irányzatok között XIX. sz. 1889. Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület alapító triász: Prins, Franz von Liszt, van Hamel kriminálpolitikai célgondolat a jellemző a klasszikus irányzat jogintézményeit és szemléletét kombinálta a pozitivista irányzat tartalmával bűncselekmény antiszociális magatartás az ezt megvalósító személy pedig antiszociális személyiségű szociáletikai felelősség dualisztikus szankciórendszer : célbüntetések + határozatlan tartalmú biztonsági intézkedések a büntetőjogi szankció feladata a bűnelkövető egyéniségéhez mért ráhatás speciális prevenció 4. Társadalomvédelmi irányzatok szembeszegül a klasszikus büntetőjoggal, de elhatárolja magát a pozitivizmustól is képviselője: Prins, Gramatica (radikálisabb, olasz) A tettes személyére szabott intézkedésekre van szükség, nem pedig a bűncselekményhez igazodó büntetésre. a konkrét tettes személyisége áll a büntetőjogi gondolkodás centrumában mérsékeltebb irányú új társadalomvédelem mozgalom képviselője: Marc Ancel indeterminizmus felé hajlik garanciális jogintézmények jelentősége humanizmus ellenzi a halálbüntetést cél: személyiség adekvát jogkövetkezményekkel történő reszocializáció, társadalmi rehabilitáció törvényességgel összeegyeztethető preventív és szociális irányú eszközrendszer és bánásmód az irányzat hátránya: az önálló büntetési elmélettel adós maradt, a tettes értékelő szempontokat a tett-arányosság rovására túlhangsúlyozza 9

5. Alternatív irányzatok 5.1. treatment ideológia (kezelési gondolat) kriminalitás orvosi modellje középpontban az egyedi bűnelkövető megváltoztatása pszichoterápiával, szociális munkával» a bűntettes javításával, gyógyításával akarták elérni, hogy a szabadon bocsátást követően ne jelentsen veszélyt a környezetére, a társadalomra» a tettbűnösség és a veszélyességi prognózis elemei keveredtek határozatlan tartalmú büntetés problémák: 1. a végrehajtási intézmény miliőjéhez való alkalmazkodás, idomulás 2. az elbocsátás időpontja a végrehajtási hatóság mérlegelésétől függött 5.2. neoklasszikus felfogás megtorlás jogintézménye a középpontban a tett és az elkövető közötti arányossági viszony törvényesség, egyenlőség, jogállamiság generális prevenció szerepe: jogi és erkölcsi normák fenntartása, amikor már más jogági szankciók nem segítenek a tettes személyisége nem lehet a büntetés alapja arányos és megérdemelt büntetés kell 5.3. áldozatorientált irányzat elfordul az általános megelőzéstől és a figyelem középpontjába a konkrét bűncselekményt, annak áldozatát helyezi cél a sérelem lehető legszélesebb körű orvoslása a sértett aktív részvétele az eljárásban» felértékelődik az elkövető kiegyezése az áldozattal, az okozott sérelem jóvátétele az érdeklődés a tett és az áldozat felé fordul viktimológiai szempontok összefügg a kriminálpolitika krízisével, azaz az állam büntetőigényének érvényesítésére figyelembe vett szankcióváltozatok preventív lehetőségeinek korlátaival kiegyezésre alapozó konfliktusszabályozás másrészt növekvő kritikai távolságtartás az állami szankciókkal szemben - büntetőjog alternatívájának ( abolicionista, negatív kriminálpolitikai irányzat) - a büntetőjogon belüli alternatívák keresése diverziós programok USA 10

tipikus példája: a bíróság által kiszabható, de szabadságelvonással nem járó ambuláns szankciók 5.4. kemény kéz büntető politikája USA : szigorú és represszív kriminálpolitika és büntetőgyakorlat jelenlegi tendencia: kutatás és analízis helyett a sztereotípiákra és félelmekre épülő irracionális kriminálpolitika hódít felbomlott a társadalmi szolidaritás: a büntető politika és a társadalompolitika külön utakon járnak nincs már az állam részéről a minden polgára számára megteremthető biztonság csupán a veszély menedzselése zajlik képviselő: Günther Jacobs ellenség-büntetőjog koncepció címzettjei: terrorista bűnelkövetők a büntetendőség előrehozatala a majd elkövetendő bűncselekményekre való összpontosítás ezzel azonban nem szabad arányosan csökkenteni a büntetést az eljárásjogi garanciák folyamatos leépítése a büntető törvényhozás folyamatos átalakulása a bcs. elleni háború törvényhozásává ( un. küzdelmi törvényhozás) * * * 11

2. tétel A jogállami büntetőjog, a büntetőjog alapelvei A magyar büntetőjog fejlődése 1880. szeptember 1. ig terjedő időszakban jórészt a szokásjog volt az uralkodó, a törvényi szabályozás hiánya miatt a magyar büntetőjogi szakirodalom későn alakult ki a büntetőjog-történeti kutatás és a fragmentált eredmények nehézségei kutatás feltételei: önálló általános rész az anyagi jognak az eljárásjogtól való elkülönülése I. Büntetőjog tudományának hazai kezdetei (1745-1751) 1745. Huszty István: Jurisprudencia Practica - delictumok lényegi elemei: szándék, tett, és bűncselekmény processzuális megoldás = 1746. Gochetz Gábor: Praxis criminális (eljárásjog elsőbbséget 1751. Bodó Mátyás: Iurisprudentia Criminális élvez) II. Korai büntetőjogi kodifikációs kísérletek (1790-1848) Szlemenics Pál: Elementa Iuris Criminális Hungarici (1817), Magyar Fenyítőtörvénykönyv (1836) első magyarul írt büntetőjogi tudományos igényű kiadás = az anyagi jogot helyezte előbbre Vuchetich Mátyás: Institutiones iuris criminalis Hungarici (1819) eredetileg latinul írt, majd fordított Budán jelent meg, első tudományos igénnyel írt mű Szokolay István: Büntetőjogtan (1848.) első hivatalosan is elfogadott eredetileg is magyarul írt tk. Szemere Bertalan: téziseit fejtegette a halálbüntetésről (1939) Szalay László: 1. Codificatio, 2. Büntetőeljárásról, különös tekintettel az esküdtszékekre Deák Ferenc: 1843. évi javaslat!: Bűntettekről és büntetésekről. általános részben - törvény előtti egyenlőség 12

- nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elvek érvényesülése - bűncselekmények kettős felosztása: bűntettek és kihágások - eltörölte a halálbüntetést, a testfenyítő és becstelenítő büntetéseket legsúlyosabb büntetés az életfogytig tartó rabság - csak büntetési maximumot adott meg a bíró számára az enyhítés korlátlan lehetett - felsorolja a beszámítást adó körülményeket - számos fogalmat precízen meghatároz: pl. gondatlanság, büntethetőség, felbujtás különös részben az egyes bűncselekményeket írta le III. Abszolutizmus korszaka IV. Klasszikus kodifikáció (1867-1878) 1. korszak: Pauler Tivadar: Büntetőjog c. tankönyv (1864) összekötőkapocs az 1843-as javaslat és a Csemegi kódex között 2. korszak: Csemegi Károly: 1878. évi V. törvénycikk (Csemegi Kódex) első kodifikált magyar Btk - bűncselekményeket felosztotta bűntettekre és vétségekre külön jogszabály (1879. évi XL tc.) szabályozta a kihágásokat» a bűncselekmények hármas felosztása: trichotom rendszer - 1 nullum crimen sine lege és a nulla poene sine lege elvek - tett-büntetőjogi szemlélet: középpontban a tevést és mulasztást is magában foglaló cselekmény állt - büntetőjogi felelősség: 12. életévet meghaladott, beszámítható - fiatalkorúakra nem volt külön szabályozás - a szándékosság és a gondatlanság fogalmát nem határozta meg a bűntettek csak szándékosan voltak elkövethetők - természetes középfokként csak a kísérletet határozta meg sem az előkészület, sem a befejezett cselekmény fogalmai nem voltak meghatározva - a bűntett kísérlete mindig, a vétségé csak a tv-ben meghatározott esetekben volt büntetendő a kísérlet enyhébben volt büntetendő, mint a véghezvitt cselekmény 13

- önálló tettesség fogalmáról a tv. nem rendelkezett - Részesség cím alatt található a társtettesség és a felbujtó, bűnsegéd - VII. fejezet: a beszámítást enyhítő, ill. kizáró okok felsorolása - monista szankciórendszer: csak büntetéseket ismert és szabályozott» a középpontban a szabadságvesztés különféle nemei: fegyház (életfogytiglan=éf, 2-15év) börtön (6hó -10év) fogház (1 nap - 5év) államfogház (1 nap 15 év) - progresszív végrehajtás - halálbüntetés: 1. király meggyilkolása, szándékos megölése, 2. ezek kísérlete és befejezett gyilkosság - pénzbüntetés csak három vétség esetében - mellékbüntetések: hivatalvesztés, politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése, elkobzás, külföldi kiutasítása, pénzmellékbüntetés szakképzettséget kívánó foglalkozástól való eltiltás nem ismerte a vagyonelkobzást nem rendelkezett a büntetési minimumokról V. Reformirányzatok Csemegi kódexhez kapcsolódó módosítások és külön törvények Balogh Jenő: 1908. évi XXXVI tc. Első büntetőnovella (I. Bn.) pozitivista gondolkodás + közvetítői irányzat eszméinek hatása a kiszabott büntetés feltételes felfüggesztésének intézménye (sursis) 14

fiatalkorúak büntetőjoga: fiatalkorúság fogalma 12-18. év, preventív szemléletű szankciórendszer Vámbéry Rusztem: a kriminológia első hazai művelője, a fiatalkorúakról és a visszaesőkről írt 1913. évi XXI. tc a közveszélyes munkakerülőkről a munkaképes munkakerülők dologházba utalása, határozatlan időre szólt (1 évnél rövidebb és 5 évnél hosszabb nem lehetett, fiatalkorú és kóros elmeállapotú nem lehetett) fogházbüntetés kiszabás helyett fogházbüntetés kiszabás nélkül szabadságvesztés-büntetés végrehajtása után Angyal Pál: rabsegélyezés, züllésnek indult fiatalok megmentése a szívügye 1928. évi X. tc Második büntetőnovella (II. Bn.) három fejezet: 1. büntetőjogi értékhatárok, pénzbüntetés szabályozása 2. büntető-igazságszolgáltatás egyszerűsítése 3. megrögzött bűntettesekről és a szigorított dologház jogintézményéről minimum 3 év de felső határa nem volt, gyakorlatilag életfogytiglan a minimum idő 3 év eltelte után az őrizetes kérhette a feltételes szabadságra helyezését az igazságügy minisztertől, aki a szigorított dologházak mellett szervezett felügyelő hatóságoktól kért javaslatot szigorított dologházak kettős jogi természete: intézkedés: nem tett-arányos, hanem a bűntettes közveszélyességére alapozott, határozatlan tartalmú, a szabadon bocsátás is a személy veszélyességének megszűnésétől függött büntetés jegyeit is magán hordozta: ugyanolyan jogkövetkezmények kapcsolódtak hozzá, mint a fegyházhoz, munkakényszer itt is érvényesült Heller Erik: beszámíthatóság, bűnösség, anyagi jogellenesség, bűnvádi perrendtartás a fiatalkorúak bűnügyében, tettazonosság és jogerő büntetőjogi dogmatika művelője nála a klasszikus büntetőjogi iskola elvei érvényesültek, a szankcióknál pedig a megtorló büntetés 15

1948. évi XLVIII tv: Harmadik büntetőnovella (III. Bn.) elmebeteg bűnelkövetők biztonsági őrizete ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény foglalkozás szabályainak megszegése, cserbenhagyásos gázolás. VI. Anyagi büntetőjog irodalma a szocializmus korában 1950. évi II. tv. A Büntetőtörvénykönyv általános részéről (Btá.) a tv feladata a társadalomra veszélyes cselekményekkel szembeni védelem a bcs olyan a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre e tv büntetés kiszabását rendeli meghatározza, a társadalomra veszélyesség fogalmát HIBA: hiányzik a bűnösség fogalom a kísérletet a befejezett cselekménnyel a bűnsegélyt a tettesi magatartással egy tekintet alá vonja fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz (1951. 34. sz. tvr. és 1954. 23 sz. tvr.) a bűncselekményeket bűntettekre és kihágásokra osztja (dichotom) (Megj.: 1955. évi 17. sz. tvr. kihágásokat felszámolta» a magyar büntetőjogban megszűnt a bcs. súly szerinti megkülönböztetése» 1971-ig a bűntett és a bűncselekmény ugyanazt jelentette) a bűntettet a tv és a tvr mellett a minisztertanácsi rendelet is megállapíthatott bűntett szándékos és gondatlan Btá-nak visszaható ereje is lehetett az elkövető terhére nyomatékos közérdek címén megtalálható a halálbüntetés mellékbüntetéseknél rendelkezik az elkobzásról, vagyonelkobzásról, közügyektől és a foglalkozástól való eltiltástól, kiutasításról nem a büntetések között, de megtalálható volt a javító-nevelő munka (szovjet mintára) védelmi intézkedés a biztonsági őrizet a közveszélyes és elmebetegekkel szemben HIÁNYZIK a különös rész» Igazságügyi Minisztérium: 1952. hivatalos jogszabálygyűjteményben szedi össze (BHÖ) nem jogforrás, csak foglalat 16

Hacker Ervin: kriminálstatisztika, kriminológia (dologház, szigorított dologház intézményét értékeli) Schultheisz Emil: katonai büntetőjog, bűncselekmény és a büntetés kiszabásának a tana, szexuális deliktumok 1961. évi V.tv. A Magyar Népköztársaság Büntetőtörvénykönyvéről (1961. évi Btk.) fiatalkorúak és a katonák is ugyanabban a törvénykönyvben, külön fejezetben a bűncselekmény a bűntett fogalmával azonosult, de benne volt már a bűnösség is megmaradt a társadalomra veszélyesség kategóriája gondatlan bűncselekmények csak akkor büntetendők, ha a tv így rendelkezett halálbüntetés 30nap 15 év közötti szabadságvesztés, amely halmazati vagy összbüntetés esetén20 évig terjedhet NEM volt életfogytiglan főbüntetés lett a javító-nevelő munka és a pénzbüntetés intézkedés lett az elkobzás, továbbá a figyelmeztetés, kényszergyógykezelés, kényszerelvonó kezelés 1971. évi 28. sz. tvr. a bűncselekményeket a súlyuk szerint megkülönbözteti: bűntettek és vétségek szabadságvesztés négy végrehajtási fokozatát szabályozza: fegyház, szigorított börtön, börtön és fogház újból bevezette az életfogytig tartó szabadságvesztést (ÉF) különös részben bevezeti a közlekedési bűncselekményeket 1974. évi 9. sz. tvr. bevezette a különösen veszélyes visszaeső fogalmat és a szigorított őrizetet 1978. évi IV. tv (korábbi Btk) Összességében a korszakra jellemző volt a büntetőjog szerepének átértékelődése és a kriminál - politikának új arculata lépett fel. A büntetőjog elveszítette a garanciális funkcióját a hatalom korlátozását és az egyén jogait védő szerepét. a politika kriminalizálódik, egységes marxista ideológia, bűncselekménnyé nyilvánítás új legitimációs forrása: a társadalomra veszélyesség,» (leszakad a német tudományról) a bűnözés oka a külső kapitalista környezet hatása és a belső burzsoá maradványok 17

VII. Rendszerváltással kezdődő (1989-től) és jelenleg is tartó un modern / posztmodern jogállami büntetőjog tudománya - puha diktatúra - Magyarországon nincs szerves, egymásra épülő fejlődés mert a folyamatot a különböző ideológiai cselekmények megszakítják A büntetőjog alapelvei DEFINICIÓ: A büntetőjog egészét átható elvi tételeket nevezzük a büntetőjog alapelveinek. Legelső megjelenési formájukban filozófiai, társadalmi, ill. politikai töltésűek voltak. Btk. ban törvényi szöveg szintjén nem található meg, DE a jogszabályanyag egészére hatással van. Büntetőjogi jogforrásokban nem feltétlenül szerepel, DE a nemzetközi szerződések éppen a nemzeti büntetőjogok számára irányt mutató, kötelező elveket fogalmaznak meg. 1789. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata AB: a büntetőjog értéket véd és értéket hordoz: alkotmányos büntetőjogi elveket és garanciákat, ahol az elsődleges a törvényesség megtartását kívánó politikai akarat. Garanciák második rétege, hogy a büntető jogalkotás törvényi szinten történik. A jogrendszer egészére ható elvek: 1. a jogállamiság eszméje emberi méltóság és jogegyenlőség 2. humanitás elve Speciálisan büntetőjogi alapelvek: 1. törvényesség = anyagi jogi legalitás 2. tettfelelősség elve 3. a bűnösségen alapuló felelősség elve 4. arányosság elve 5. kétszeres értékelés tilalma (= ne bis in idem) 6. büntetőjog szubszidiaritása, illetve ultima ratio jellege 18

1. A jogállamiság eszméje Az elvek részletezése, tartalma jogbiztonság joguralom jogállam fogalmak először a büntetőjogban jelentek meg A jogállam a XIX sz. német klasszikus filozófia és az ebből táplálkozó politikai és jogi gondolkodás terméke. Gyűjtőkategória: konkrét alapjogok foglalata. Továbbá az állam felépítésének és működésének olyan megszervezése, amely biztosítja a jog (törvények) uralmát, így az alapvető emberi jogok, a jogegyenlőség és a népképviselet elvét. Jogállamiság: - formai (alaki): jogbiztonság, a büntetőjogi megnyilvánulása a törvényesség elve. A formai jogállamiság magja a jogbiztonság. Az állam feladata, hogy a jog egésze, része, az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. alkotmányos követelmény - materiális: igazságosság Gustav Radbruch Radbruch formula: 1. A pozitív jogot kell alkalmazni akkor is, ha az tartalmilag igazságtalan, vagy célszerűtlen. 2. A pozitív jogot akkor kell jogtalannak tekinteni, ha a törvény és az igazságosság közötti ellentmondás olyan elviselhetetlen mértéket ér el, hogy a törvénynek, mint igazságtalan jognak (unrichtiges Recht) az igazság előtt meg kell hátrálnia. 3. Lehetetlen pontosabb határvonalat húzni a törvényi jogtalanság jogtalan tartalmú hatályos törvény közé» DE egy másik határvonal meghúzható: ha nincs törekvés az igazságosságra, ahol az igazságosság lényegét a jog alkotása során tudatosan megtagadták, az nem csak igazságtalan jog, hanem a jogi természete is hiányzik. A formula az igazsághoz objektív értelmet is rendel ez kerülhet szembe a jogbiztonsággal, ha az értékítélet nem egy konkrét ügyre, hanem a jogszabályra vonatkozik. A jog rend és szabály, amely az igazságosság szolgálatában áll. A természetjog és az emberi jogok hatályon kívül helyezhetik. HIBA: bírói mérlegelés alá vonja a döntést a bíró helyett a törvényhozás mondaná ki visszaható hatállyal a büntetést az erkölcsileg elfogadhatatlan szabályok esetében (Hart)» jogbizonytalanság! Hazánkban az Alaptörvény taglalja a jogállamiság alapértékeit és az AB értelmezést ad. Korlátozhatóak - e az alapjogok? Csak akkor, ha másik alapjog, a szabadság védelme és érvényesülése, egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el, és szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményének: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen. A korlátozáskor kötelesek a legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes az önkényes és aránytalan korlátozás. ( szükségességi arányossági teszt ) 19

Alkotmánybíróság: a jogbiztonság elsődlegessége! az igazságosságot nem a jogalkotásra, hanem a jogalkalmazásra vonatkoztatja. Nem lehet az adott történelmi helyzetre, a szubjektív igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékát félretenni a tárgyi és formális elvekre támaszkodó jogbiztonság előbbre való. Az igazságossághoz való ragaszkodás a lényege a formális és materiális jogállam megkülönböztetésének. Törvényhozáskor kell érvényre jutnia az igazságosság, méltányosság és az egyenlőség elveinek. jogbiztonság emberi méltóság elve jogegyenlőség elve az emberi szabadságjogok tisztelete jogállamiság eszméjének elemei büntetőjogban: - csak a szükséges mértékben avatkozik be - szükségesség (ultima ratio elve) arányosság elve 2. Humanitás elve lényege: a bűnelkövető is ember a büntetőjogi felelősségre vonás során figyelembe kell venni meghatározó a büntetőjog szankciórendszerében és a büntetés végrehajtás intézményrendszerében a halálbüntetés kiiktatása, a megszégyenítő testi fenyítések és csonkítások eltörlése cél: reszocializáció, illetve annak elősegítése 3. Anyagi jogi legalitás (a törvényesség) elve jogbiztonság megtestesülése = nullum crimen sine lege + nulla poena sine lege elvek csak az bcs, amit az elkövetése előtt a tv annak nyilvánít az elkövetővel szemben csak olyan büntetés (szankció) alkalmazható, amit a tv az elkövetés előtt már előírt kiszámíthatóság 20

1. Nullum crimen/nulla poena sine lege previa Fő szabályként az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni súlyosabb büntetőtörvény visszaható hatályának tilalma» ha az elbíráláskor új törvény van hatályban, amely enyhébb elbírálást tesz lehetővé, akkor az elbíráláskori törvényt kell alkalmazni visszaható hatály csak az elkövető javára érvényesülhet a tilalom EGYEDÜL A BÜNTETŐTÖRVÉNYRE vonatkozik figyelembe kell venni a büntetőjogi felelősség, a büntethetőség és a szankciókiszabás szabályrendszerét a visszaható hatály tilalma a büntető jogkövetkezményekre is irányadó a büntetőjogi büntetésekre és intézkedésekre is jogállamiságból ered és jogbiztonságot (előreláthatóságot, kiszámíthatóságot) jelent: 1. az egyéni szabadság védelme = cselekményének törvényi értékelése utólagosan a hátrányára nem változhat 2. államhatalom korlátozása = megóv attól, hogy a törvényhozó önkényes döntéseket hozzon 2. Nullum crimen/nulla poena sine lege certa pontos tv-i meghatározás, ez által 1. a bírói önkény megelőzése, 2. a norma címzettjének individuális védelme, ahol pontosan tudható, mi a büntetőjogilag tiltott, a büntetőszankciók mely nemével és milyen maximális értékkel kell a jogsértés esetén számolni a határozatlan, üres tartalmú törvényi tényállások a törvényhozásból a bírói szférába kerülnének át, és a bírói értelmezés állandó változtatásával a visszaható hatály tilalma illuzórikussá válna AB (1160/B/1990): Ha egy jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl általános, akkor a jsz. értelmezése a jogalkalmazó belátása szerint kiterjeszthető, vagy szűkíthető szubjektív jogalkalmazói döntés eltérő joggyakorlat jogegység hiánya csorbul a jogbiztonság meghatározottsági követelmény: büntetőjogilag tiltott magatartás tv-i tényállásokban történő pontos leírása = 1. adott tényállási ismérv egyértelmű, 2. az értelmezés segítségével pontosan érthető és alkalmazható, 3. az egyes norma címzettjeinek pontosan megismerhető büntetőjogi szankciókra is érvényes behatárolt büntetési keretek, több büntetési nemmel való vagylagos fenyegetés ma is létező határozatlan tartalmú szabályok: kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás» nincs meghatározva a törvényi minimum ill. maximum (kényszergyógykezelés: 2010-től maximalizálva, de a tv-i minimum nincs meg) 3. Nullum crimen/nulla poena sine lege scripta írott büntetőtörvény (büntethetőséget megállapító, szankciót meghatározó szokásjog és bírói jog tilalma) Alaptörvényben deklarált jogállamiság eszméjéből, a jogbiztonság elvéből fakad hatalommegosztás elve és a bírói önkénnyel szembeni védelem 21

magyar szokásjogi fejlődés: 2012 - től Legfelsőbb Bíróság iránymutatásai Kúria (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás, jogegységi határozat) kötelező a kötelező: az irányelv, elvi döntés jogegységi határozat DE a bírói elvi döntés. nem kötelező egységes jogértelmezéshez segítség a judikatúrában alakult ki - a folytatólagos bűncselekmény fogalma (halmazat az ésszerűség és a méltányosság okán kizárható) - büntethetőséget kizáró okok, jogellenességet kizáró okok - a joggyakorlat szokásjogilag szilárdította meg: 1. okozati összefüggés követelménye, 2. az előkészület és kísérlet elhatárolása, 3. actio libera in causa alapján történő felelősség CSAK akkor, ha az írott jogrend immanens része is ebből fejlődött ki 4. Nullum crimen/nulla poena sine lege stricta a bíró a jogalkalmazáskor a norma szövegéhez kötött!» analógia tilalma (pl. lopás esetén a villamos energia, mint ingó dolog) alkotmányi rangú alapelvek Alaptörvény: XXVIII. cikk (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. több nemzetközi dokumentumban is megtalálható pl. Európai Emberi Jogi Egyezmény 7. cikk, ENSZ Egyezségokmánya 15. cikk A törvényesség elve másik megfogalmazásban anyagi jogi legalitást is jelent. Eltérő tartalmat jelent az eljárásjogi legalitás kötelezettséget jelent a bűnüldöző szerveknek, első sorban az ügyész számára, hogy a büntetőigényét érvényesítse» nem lehet mérlegelés tárgya az állam büntetőigényének érvényesítése Opportunitás elve: bizonyos feltételek esetén a bűnüldöző hatóság, az ügyész mérlegelheti a büntetőigény érvényesítését a pragmatikus jogrendszerekben az opportunitás elve dominál a kontinentális jogrendszerekben pedig a legalitás elve 22

az államhatalom és a bírói hatalom önkényével szembeni nagyobb biztonság követelménye biztosítania kell az állampolgárok számára elidegeníthetetlen szabadságjogokat XVIII sz. hatalommegosztás eszméje (Locke 1690, Montesquieu 1748.) 4. A tettfelelősség elve A tettbüntetőjog: a felelősség megállapításánál az elkövetett cselekményt veszik figyelembe a felelősség a tetthez kapcsolódik. A modern büntetőjog a jogállamiság elvéből adódóan tettbüntetőjog. Ezzel szemben a tettes-büntetőjogi felfogás az elkövető személyének, személyiségének van meghatározó jelentősége a büntetőjogi felelősségre vonásnál. a felelősség az elkövetőhöz, annak veszélyességéhez kapcsolódik. A speciális prevenció, azaz az egyéni megelőzés eszközeként értelmezik, akkor az elkövető személye, személyisége a fontos. Jellemző a kezdeti szovjetrendszerre, Mo - n 1950-es években: az elkövető osztályhelyzete meghatározó volt a büntetőjogi felelősségre vonásnál. (elkövető osztályidegen, klerikális, kulák)» jogállami szempontból aggályos: a tett felderítése biztos, a tettes személyisége szubjektív és bizonytalan büntetőjogi felelősségre vonás alapja csak a cselekedet lehet szélsőséges irányzata: ante deliktuális felelősség: az érintett személy várhatóan hajlamos a bűncselekmény elkövetésére, ezért a bcs. elkövetése előtt felelősségre kell vonni jogállamokban ez az út elfogadhatatlan a két irányzat csak egymással kölcsönhatásban, együtt érvényesülhet» közülük egyik dominál Jogállami büntetőjog és a hazai uralkodó felfogás szerint a bűncselekménytan kizárólag tettbüntetőjogi alapon építendő fel és a büntetőjogi jogkövetkezmények tanában jut szerepe a tettesbüntetőjogi elemeknek. 5. A bűnösségen alapuló felelősség elve XX. sz. második felére vált meghatározóvá funkciói: - alkotmányjogi szempontból: alkotmányos alapelvként értelmezhető e az emberi méltósághoz való jogból levezethető, hogy alkotmányosan csak a bűnös elkövetőt lehet megbüntetni - bűncselekménytani értelemben: bűncselekmény nélkül nem beszélhetünk büntetőjogi felelősségről és ennek hiányában nem alkalmazható a büntetés sem. A bűnösség a 23

bűncselekmény fogalmi eleme a cselekményt bűnösen kell elkövetni. pl. a bűnszervezetben való elkövetéshez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatók, ha az elkövető tudata a bűnszervezet törvényi fogalmának objektív elemeit átfogja - Jogkövetkezmény-tani szempontból: nulla poena sine culpa a bűnösség előfeltétele a büntetésnek biztosíték arra, hogy az eredményfelelősség ne érvényesülhessen - Büntetéskiszabási szempont: szándékos / gondatlan eltérő büntetési keret büntetéskiszabási jelentősége a bűnösség fokának és a szándékos/gondatlan bűnösség intenzitásának van Jogállami büntetőjog és a hazai uralkodó felfogás szerint bűnösség a büntetőjogi felelősségre vonás előfeltétele, a bűncselekmény fogalom nélkülözhetetlen elemeként megalapozza, legitimálja a büntetést, a bűnösség foka, mint büntetéskiszabási elv pedig a kiszabható büntetés mértékét befolyásolja. Praeterintentionális bűncselekmények: Az elkövető felelősségét olyan eredmény határozza meg, amely a szándékán túl (praeter intentionem) következett be. A szándékon túli eredményre a bűnössége nem vagy csak gondatlansága terjed ki. (1961 Btk. idejétől) Jogi személy büntetőjogi felelősségre vonása: Európa Tanács 1988 óta szabályozta, hazánk EUba lépéssel, 2004 óta. Az intézkedés legitimációja és alkalmazhatósága nem a bűnösséghez, hanem a veszélyességhez kapcsolódik. ez a jogi személyeknek is van két út a jogi személyekkel szemben: 1. a büntetőjogi szankciók új típusa, a hagyományos értelemben vett bűnösségtől eltekintve, 2. intézkedések kibővítése - a bűnösség elvnek logikus előfeltétele az akaratszabadság (determinizmus indeterminizmus) az ember a választásaival felelős személy, szabadon felelősen dönthet 6. Az arányosság elve jogállamiság elvéből és az alapjogok lényegéből - az alapjogokba történő beavatkozásnak a beavatkozással követett cél elérésére alkalmasnak kell lennie (alkalmasság elve) - a beavatkozás szükséges, azaz nincs olyan enyhébb eszköz, ami ugyanarra az eredményre vezetne (szükségesség elve) - a beavatkozással okozott terhelés nem lehet aránytalanul nagyobb az elért eredményhez képest (arányosság elve szűkebb értelemben) A büntetendővé nyilvánítás és ennek arányossága egy magatartás büntetendővé nyilvánítása szükséges e 24

az alkotmányos és az állami érdekkel összeegyeztethető e a cél társadalmilag kívánatos és megfelelő e büntetendővé nyilvánítás és szankció alkalmazása alapjog korlátozását jelenti csak akkor, ha más alapvető jog és szabadságvédelme vagy érvényesülése egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el szankció arányossága abszolút és névleges a szankciórendszerben rögzített jogkövetkezmények arányossága a kiszabott jogkövetkezmények összehasonlíthatósága azaz a bcs.típusok eltérő súlyához igazodó büntetési tételek egymással arányban összehasonlíthatók Az arányosság elve két dolog egybevetése: egyrészt a hátrány, sérelem, kár, bűnösség foka, másrészt a szankciók súlyának, mértékének egybevetése. Prevenció korlátját jelenti a bűnösségi elv és a túllépési tilalom arányosság elve.» a legcsekélyebben terhelő, de még sikeres preventív intézkedés alkalmazása Beccaria: természeténél fogva igazságtalan az a büntetés, ami túl megy a közjólét megóvásának szükségén. 7. Kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem) Alaptörvény XVIII. cikk (6): senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. 25

1. tágabb értelmezése a jogállamiság elvéből is levezethető alkotmányos alapelv, amely az egész büntetőjogra vonatkozik ugyanazt a bűnelkövetőt ugyanazért a cselekményért nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal súlytani 2. szűkebb értelmezése a büntetés kiszabás körében alkalmazott elv a bíróság nem értékelheti a büntetés kiszabása során súlyosító vagy enyhítő körülményként a törvényhozó által törvényi tényállási elemként (minősítő / privilegizáló) már értékelt körülményeket, de kizárja azt is, hogy a bíróság eltérő elnevezéssel, de ugyanazt a tényt, körülményt értékelje kétszeresen. DE: Ha a tényadat a minősítéshez szükséges mértéket jelentősen meghaladja, nincs akadálya a súlyosabb vagy privilegizált minősítés mellett még plusz súlyosító, vagy enyhítő körülményként is figyelembe venni, de CSAK AKKOR, ha ezek az elemek FOKOZHATÓK. Kétszeres értékelés tilalma az egység többség tana elvi alapjának egy vagy több bűncselekmény megállapítása során egy körülmény sem értékelhető kétszeresen, de semmi sem maradhat értékelés nélkül. kétszeres értékelés tilalma bűnelkövetők alkotmányi rangú alanyi joga törvényhozást is köti eljárásjogi akadály kétszeres végrehajtás tilalma többszörös eljárás tilalma Nemzetközi büntetőjog keretében, általában ugyanazon állam általi elítélések esetén. Európai Unió tagállamai között: Schengeni Végrehajtási Egyezmény 54 cikk: akinek a cselekményét valamely tagállamban jogerősen elbírálták, ugyanezen cselekmény miatt ugyanazt az embert egy másik tagállam nem üldözheti, ha a szankciót végrehajtották, vagy végrehajtják, vagy az elítélő tagállam joga szerint nem hajtható végre. 8. A büntetőjog szubszidiaritása, illetve ultima ratio jellege A szubszidiaritás fogalma alatt a jogban általában a társadalmi viszonyokba történő állami beavatkozás behatárolása értendő. Két lényeges funkciót teljesít: az állami beavatkozás eszközeinek korlátozása 26

intézkedések legitimálása. A társadalmi konfliktusokat, problémákat első sorban ne a büntetőjogi eszközökkel kezeljék. Általános alapelv, más felfogásban az arányosság alkotmányos rangú elvének a büntetőjogi változataként is mondják. szankció takarékosság elve: csak akkor és csak olyan súlyút, olyan terjedelműt szabad alkalmazni, amikor és amilyen mértékben az feltétlenül szükséges a társadalom védelme érdekében azonos, vagy nagyobb hatékonyságú és enyhébb beavatkozást, kisebb hátrányt jelentő jogkövetkezményt kell figyelembe venni, előnybe részesíteni a büntetőjog a legszigorúbb és a legsúlyosabb beavatkozás az egyéni szférába csak kisegítő, végső eszköz lehet, ha a közérdek érvényesítéséhez, a közrend megőrzéséhez elengedhetetlen A büntetőjog feladata: az alkotmányos értékeket a különösen súlyos sérelmekkel szemben védelmezze. Ultima ratio elv: 1. büntetőjogon belül a büntetőjogi eszköz alkalmasságát a többi büntetőjogi eszköz alkalmasságához viszonyítva kell megítélni 2. büntetőjogon kívül A büntetőjog fragmentális természete: a büntetőtörvények fragmentális karakterűek, nem tartalmazzák a jogtárgy védelem átfogó rendszerét, hanem a büntetésre érdemesség kritériuma alapján egyes kiválasztott súlypontokra korlátozódnak. Akcesszórius jogrész: a jogi tárgyak sokasága, ami valamennyi jogterületen szétszórtan található meg, amiből a büntetőjog csak egy szelet. Maiwald szerint szekunder, kisegítő jellegű. * * * 27

55. tétel A legalitás I. Jogtörténet, jogtudomány történet St István király intelmei Imre herceghez: Ne mondja magad ítéletet, mert királyi méltóságod csorbulást szenved, hanem az ügyeket bocsásd a bírák elé, akikre bízva vagyon, hogy törvény szerint igazítsák el azt. Webőczy Tripartituma: Az igazság ugyanis az az állandó és örökké tartó akarat, amely mindenkinek a maga jogát megadja. Az igazság pedig kétféle, tudniillik természeti és törvényi. Csemegi Kódex: Bűntettet vagy vétséget pedig csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra elkövetése előtt a törvény megállapított. II. Elméleti alapvetés Rule of law = jog uralma, jogállamiság, jogbiztonság legalitás TK: jog uralma a büntetőanyagi jogban Alaptörvény olyan jogi garanciákat tartalmaz, melyek kihatással vannak a jogrendszer formájára és tartalmára a legalitás áthágása mindig az alkotmány megsértésével jár. Jogbiztonság alapvető érték és követelmény, melyet nemzetközi eszközökkel támogatnak és védenek. Dicey rule of law fogalma: 1. a jog szupremáciája az önkényuralommal szemben 2. törvény előtti egyenlőség 3. az alkotmány az ország közönséges jogának terméke is tartalmaz anyagi jogi (igazságossági) értékeket Raz rule of law fogalma: jog uralma azt jelenti, hogy a kormányzatot minden cselekedetében rögzített és előzetesen kihirdetett szabályok kötik szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy tisztán előre láthassuk, miként fogja a hatalom adott körülmények között kényszerítő erejét használni és személyes ügyeinket ennek ismeretében tervezhessük. egyik alappillér: kiszámíthatóság (=előreláthatóság) ha ezt tagadjuk, akkor a jogot valódi céljától fosztjuk meg 28

8 elvet sorol fel: pl. - a jogszabályoknak a jövőre kell irányulniuk =ex nunc hatályúak, egyértelműek, ki kell hirdetni őket - a jogszabályoknak viszonylag állandóaknak kell lenniük - természetes igazságosság szabályait be kell tartaniuk Rawls igazságosság fogalma két alapelvből áll: 1. mindenkinek egyenlő joga van az alapszabadságra 2. egyenlőség a társadalmi javak elosztása során az igazságosság az első erény a társadalmi intézmények közül A rule of law másik alappillére az egyenlőség. III. A legalitás szerkezete A törvényesség elve 1. (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. (2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés - vagy a 2. (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás - idején nem rendelkezett. Legalitás: - formális: a büntetőjogi eljárásra vonatkozó alkotmányos alapelvek - anyagi: anyagi büntetőjoggal kapcsolatos alapelvek Jogállamiság formális jelentése (= legalitás) úgy értelmezhető, mint a jogszabályoknak megfelelő jog általi kormányzás. Ashworth: formális igazság- hasonló esetek, hasonló elbírálást érdemelnek (stare decisis) az igazságosság fogalma nem csak a terhelt javára (in favorem), de a kárára (in malem partem) is értelmezhető az erkölcsi alapelvek részei a legalitásnak és bár a formális és anyagi oldal elkülönül, a legalitást ma már nem lehet csak a formális jelentésére szorítani Anyagi legalitás: olyan elvcsoport, amelyen minden büntetőjogi norma alapul és amely szerint értelmezhető. 29

IV. A legalitás alelvei és tartalma Allan szerint a legalitás = nullum crimen elve, amely megában foglalja visszaható hatály tilalma pontos megfogalmazás analógia tilalma vétkesség szükségessége Ashworth o formális igazság (hasonló estek hasonló elbírálása) o szerzett jogok tiszteletben tartása o visszaható hatály tilalma o maximális pontosság o igazságos elbírálás tágabb (anyagi) értelemben vett jogállamiság (legalitás) része o ártatlanság vélelme o + megszorító jogértelmezés a büntetőszankciók korlátait egy választott törvényhozó testületnek kell meghatároznia tisztségviselők felelőssége, hatalmuk gyakorlásának ellenőrzése Williams: nem létezhet sem bűncselekmény, sem büntetés csak biztos, előre meghatározott törvényeknek megfelelően Hall pontosság hozzáférhetőség visszaható hatály tilalma megszorító értelmezés nullum crimen sine lege elve a legalitás szinonimája visszaható hatály tilalma legalitás elvének alapvető, időbeli hatályra vonatkozó feltétele Jeffries 30

nullum crimen elutasítja a bíró alkotta bűncselekményt határozatlanság miatti érvénytelenség elve A megszorító értelmezés kötelezettsége a bizonytalanság, kétértelműség esetén megköveteli, hogy a legalitás alapján a bíró a terhelt érdekeit vegye figyelembe a döntéshozatal során. A legalitás megtiltja a bűncselekmény visszaható meghatározását. Nemzetközi kitekintés: Európai Emberi Jogi Bíróság a törvény fogalmához két feltételt rendelt: egy normát mind addig nem lehet törvénynek tekinteni, amíg elegendő precizitással meg nem fogalmazzák és az állampolgár képes legyen előre látni a körülményekhez képest ésszerű mértékig azon következményeket, amelyeket egy adott magatartás kiválthat Európai Emberi Jogi Egyezmény 7. cikk: legalitás elve - a jogállamiság legfontosabb eleme Az egyezmény tartalmazza visszaható hatály tilalma bírói jogalkalmazás: bíróság értelmezésének segítsége szokásjog alkalmazása analógia tilalma: a bcs-t világosan kell megfogalmazni büntetőjogi normák kiterjesztő értelmezésének tilalma, ha az a vádlott hátrányára van Német jogban az elvek alkotmányos alapja az Alaptörvényben (Grundgesetz), amely meghatározza a legalitás büntetőjoggal kapcsolatos követelményeit: pontos meghatározottság alapelve analógia tilalma szokásjog alkalmazásának tilalma visszaható hatály tilalma Alaptörvényben a büntetőjogi legalitásra utaló részek: Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. 31