S-2. Jelátviteli mechanizmusok



Hasonló dokumentumok
Szignalizáció - jelátvitel

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Hormonok hatásmechanizmusa

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Idegsejtek közötti kommunikáció

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Jelátviteli útvonalak 1

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

TÁMOP /1/A

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A somatomotoros rendszer

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Jelátviteli útvonalak 2

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

CzB Élettan: a sejt

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

Excitáció-kontrakció csatolása szívizomsejtekben

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

Jelátviteli útvonalak 3

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

Excitáció-kontrakció csatolása szívizomsejtek. sejtekben. Dr. Tóth András

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Egy idegsejt működése

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Élettan szemináriumok 1. félév Bevezetés. Dr. Domoki Ferenc Szeptember 6

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Élettan szemináriumok 1. félév Bevezetés

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

Sejt szintű szabályozás

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

LIPID ANYAGCSERE (2011)

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

A glükóz reszintézise.

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Vezikuláris transzport

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Átírás:

S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés a receptorhoz Szignál-transzdukció: jelátvitel a membránon keresztül (pl. G-fehérjék A jel erôsítése: másodlagos hírvivôk (pl. camp, cgmp, Ca 2+ szerepe Protein kinázok (szerin és threonin kinázok: minden sejtben sokféle Célfehérjék foszforilációja / defoszforilációja (kinázok, foszfatázok Esetleg: fehérjeszintézis módosulása Megváltozott sejtfunkció Másodlagos hívivők hidrofób molekulák camp cgmp IP 3, DAG Ca 2+ NO Soklépcsôs foszforilációs kaszkád

2.2. A receptorok osztályozása Receptorok Membránreceptorok Intracelluláris receptorok Ionotrop Metabotrop Citoplazmatikus Nukleáris 7-TM 1-TM Ligand-vezérelt ioncsatornák G-fehérjéhez kapcsolt Tirozin-kinázok Saját enzimaktivitás Gén transzkripció Fehérje szintézis

2.3. Ionotrop receptorok külsô ligand E.C. ioncsatorna I.C. A valódi ionotrop receptor esetén a receptor és a csatorna azonos entitás Mediátor: Receptor: Csatorna: Hatás: acetilkolin n-ach R Na + / K + (* depolarizáció glutamát AMPA Na + / K + (* depolarizáció depolarizáció gamma-aminovajsav GABA-A R Cl - repolarizáció NMDA Na + / K + / Ca 2+ (** glicin glicin R Cl - repolarizáció (*: non-specifikus monovalens kation csatorna (**: non-specifikus kation csatorna

Adenilát cikláz aktivitás (camp szint Nô (G s Purinerg (A 2 Adrenerg (β 1, β 2, β 3 Dopaminerg (D 1 Szerotonerg (5HT 4 Hisztaminerg (H 2 Vazopresszin (V 2 Prosztaglandin (PGD Prosztaciklin (PGI VIP, Szekretin, Glukagon ACTH, TSH, FSH, LH Csökken (G i Purinerg (A 1 Adrenerg (α 2 Dopaminerg (D 2, D 3, D 5, Szerotonerg (5HT 1 Kolinerg (M 2, M 4 GABA B Glutamát 2, 3, 4 metabotrop Szomatosztatin Opiát PLC aktivitás (IP 3, DAG szint nô Purinerg (P 2y, P 2v Adrenerg (α 1 Kolinerg (M 1, M 3, M 5 Hisztaminerg (H 1 Prosztaglandin E (PGE 1 Thromboxan (TXA 2 Vazopresszin (V 1 2.4. Metabotrop receptorok

2.5. A G-fehérjék mûködése G s, G i -> adenilát cikláz -> camp, camp G q -> foszfolipáz C -> IP 3 + DAG G t (transzducin -> cgmp foszfodieszteráz -> cgmp α-alegység aktivált hatások adenilát cikláz (G s, G i foszfolipáz C (G q cgmp foszfodieszteráz (G t Diffúzibilis másodlagos hírvivők (camp, cgmp, Ca 2+ Agonista kötôdés GTP/GDP csere A G protein és a receptor disszociál GTP α β γ GDP AC A válasz megszünése Agonista hiányában a G-protein ciklus kikapcsol α β γ GDP AC βγ-komplex aktivált hatások K + és Ca 2+ csatornák módosítása membránhoz kötött lokalizált hatások γ β α AC GTP Effektor aktiváció second messenger képződése β γ AC α GDP + GTP hidrolízis G-protein - effektor disszociáció P i

2.6. A 7-TM metabotrop receptorok szerkezete NH 2 E.C. I II III IV V VI VII I.C. Agonista II III * IV I VII VI V HOOC III, VI, VII domainek: Agonista-kötôhely C-terminális szakasz: G-fehérje-kapcsolat V-VI intracelluláris loop: G-fehérje-szelektivitás

2.7. Jelerôsítés Enzimatikus aktivitás következtében Molekulák száma β-adrenerg agonista 1 α-adrenerg agonista Aktív adenilát cikláz 1 Aktív foszfolipáz C camp 100 DAG Aktív protein kináz A 100 Aktív protein kináz C Foszforilált enzim 10 000 Foszforilált enzim Végtermék 1 000 000 Végtermék

2.8. Intracelluláris receptorok Hidrofób molekulák receptorai Citoplazmatikus (steroidok vagy magreceptorok (tiroxin Intracelluláris NO receptor A ligand-receptor komplex transzkripciós faktorként működik és fehérjeszintézist indukál

2.9. Az intracelluláris Ca 2+ mint másodlagos hírvivő Az intracelluláris Ca 2+ koncentráció növekedése minden esetben a sejtaktiváció kisérôjelensége, tehát ubiquiter változás. A [Ca 2+ ] i szabályozása steady-state körülmények között: Ca 2+ -influx = Ca 2+ -efflux forward mode Potenciális [Ca 2+ ] i targetek Ca 2+ -szenzitív ioncsatornák (K + és Cl - csatornák Calmodulin / Ca-CaMII kináz Troponin-C (szív, vázizom Protein kináz C endoplasmaticus / sarcoplasmaticus reticulum reverse mode [Ca 2+ ] i [Ca 2+ ] i mitochondrium

2.10. A Ca 2+ -belépés útvonalai 3. 5. Ligand-gated 6. Reverse mode operation 1. 4. 2. Store-operated Ca-channel Ca 2+ -belépés szabályozása ligand-gated csatornán E.C. I.C. endoplasmaticus / sarcoplasmaticus reticulum 1. L-tipusú Ca-csatorna 2. T-tipusú Ca-csatorna 3. Ligand-gated Ca-csatorna 4. Store-operated Ca-csatorna 5. Na-csatorna -> [Na + ] i -> [Ca 2+ ] i 6. Reverse mode NCX mûködés PKC

2.11. A jelátviteli útvonalak kompartmentalizációja Horgonyzó (scaffold fehérjék és a -barrier jelentôsége β-ar: beta-adrenerg receptor G s : stimulatorikus G-fehérje AC: adenilát cikláz C: camp PKA: protein kináz A : camp-foszfodieszteráz K + Ca 2+ β-ar AKAP G AKAP AC G s s AC PKA PKA c c c c c c c c c c c c A -barrier az I.C. tér egy adott részére (kompartmentjére korlátozza a jelátviteli folyamatot mert lokális camp szint növekedést tesz lehetôvé AKAP (A-Kinase Anchoring Protein egy olyan scaffold fehérje amely a következő molekulákkal állhat kapcsolatban: β-adrenerg receptor protein kináz A protein kináz C protein foszfatázok citoszkeletális fehérjék Ca 2+ -csatornák K + -csatornák Emiatt szoros proximitás alakul ki a jelátviteli lánc egyes tagjai között, amely gyors aktiválódást és specifikus hatást tesz lehetôvé. Mivel egy scaffold fehérje több különbözô jelátviteli láncban szereplő molekulát is helyhez köthet, lehetővé teszi a jelátviteli útvonalak konvergálását.

2.12. A jelátviteli útvonalak specificitása Egy sejt adott szignálra adott válaszát a sejten található receptor fehérjék, a kapcsolódó jelátviteli mechanizmusok és a jelen lévô effektor fehérjék szabják meg. A jelátvitel specificitását biztosító tényezôk 1. Adott sejten milyen receptor van? 2. Ez milyen szignáltrandukciós útvonallal kapcsolódik? 3. Milyen raft-ban és hol foglal helyet? 4. Hogyan kompartmentalizálódik?

2.13. Kapcsolt jelátviteli mechanizmusok szívizomsejt β 1 -AR M 2 -R α 1 -AR G s AC G i PKC DAG G q PLC SR Ca-pumpa I f PLB camp PKA A K A P Ca 2+ IP 3 Ks SR Ryanodin rec.

2.14. Adrenerg jelátvitel a szívizomban G i/o NOS NO GC cgmp I Ca [Ca 2+ ] i β 3 -AR β 1 -AR G s β 2 -AR G i PLA 2 AA Cardioprotection G s PKA-függô kapcsolat AC camp PKA SR RyR 2 Remodeling Hipertrófia I f I Ks I Na I Ca I Kr I Cl PKA-függô áramok SERCA Sejtmag CaMKII Pacemaker aktivitás Akciós potenciál idôtartam I Cl I Ca I NCX I K(Ca [Ca 2+ ] i Ritmuszavarok Ca 2+ -függô áramok Kontrakció