MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodás és menedzsment szak Vállalkozási szakirány Nappali tagozat A feladatot kiíró intézet: SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS Bordás Gábor szigorló közgazdász hallgató részére Gazdálkodástani Intézet A feladat címe: A gazdasági válság hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra Kidolgozandó kérdések: 1. Vállalkozások elméleti alapjai 2. Vállalkozások helyzetének értékelése Magyarországon és B-A-Z megyében 3. A válságkezelési intézkedések értékelése 4. Javaslatok a vállalkozások helyzetének javítására Egyéb adatok és előírások: Bázis szervezet: NAV Észak-Magyarországi Regionális Főigazgatósága 3530 Miskolc, Kandia u. 12-14. A szakdolgozat kiadásának időpontja: 2011. május 15. A szakdolgozat beadásának határideje: 2011. május 02. intézetigazgató 1
MISCKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Név: Bordás Gábor Képzés megnevezése: alap nappali BA NYILATKOZAT Szak: Gazdálkodás és Menedzsment szakirány: Vállalkozási Fent nevezett, nyilatkozom, hogy a 2010/2011. tanévben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán benyújtott: A gazdasági válság hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra című szakdolgozat a saját munkám eredménye, a dolgozat semmilyen formában nem tartalmazza általam korábban készített szakdolgozat/diplomamunka szakmai részeit. Miskolc, 2011.04.29.. hallgató aláírása 2
MISCKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet A gazdasági válság hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra Bordás Gábor 2011. 3
Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Vállalkozások elméleti alapjai 6 1.1 Ki a vállalkozó, mi a vállalkozás? 6 1.1.1 A vállalkozói döntés 9 1.2 Üzleti vállalkozás 10 1.2.1 Az üzleti vállalkozás alapvető céljai 11 1.2.2 A vállalat küldetése 11 1.3 A vállalat érintettjei 12 1.4 A vállalkozás jogi formái 14 1.5 Vállalkozások kategorizálása 18 1.5.1 A vállalkozások alaptípusai 19 1.5.2 Méretnagyság szerint 19 1.5.3 Gazdasági ágazatok szerint 21 1.5.4 Területek szerint 22 1.5.5 Gazdasági mutatók szerint 22 1.5.6 A gazdálkodás jogi formái szerint 22 1.6 A vállalkozás működése 22 1.7 A vállalkozás válsága 23 2. Vállalkozások helyzetének értékelése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 25 2.1 A vizsgálat területei és módszerei 27 2.2 A megye és az ország gazdasági teljesítménye 2005-2009 28 2.3 B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazatainak teljesítménye 2005-2009 31 2.4 B-A-Z megye vállalkozásainak teljesítménye méretnagyság szerint 2005-2009 37 2.5 B-A-Z megye gazdasági tevékenysége 2010 első három negyedévében 43 2.5.1 A megye és az ország 43 2.5.2 A megye ágazatai 46 2.6 A megye gazdaságának értékelése 48 3. A válságkezelési intézkedések értékelése 50 3.1 A kormány válságkezelő programja 50 3.2 A vállalkozások megsegítését célzó konkrét állami intézkedések 52 3.3 A B-A-Z megyei vállalkozások válságkezelő intézkedései 56 4. Javaslatok a B-A-Z megyei vállalkozások helyzetének javítására 60 4.1 Szükséges állami intézkedések 60 4.2 A B-A-Z megyei vállalkozások válságkezelő lehetőségei 64 Összefoglalás 69 Irodalomjegyzék 70 Summary 74 Melléklet 75 4
Bevezetés Szakdolgozatom témájául a 2008-as gazdasági világválság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra gyakorolt hatásainak bemutatását és elemzését választottam. A téma aktualitása és a válságkezelő intézkedések alacsony hatékonysága inspirált, hogy a hatások és reakciók elemzése révén lehetséges megoldásokat, korrekciókat találhassak, mind az állam, mind a vállalkozások szintjén. Dolgozatom a vállalkozáselméletek rövid áttekintésével kezdem. Meghatározom magát a vállalkozót és a vállalkozást, az üzleti tevékenységet és a jogi kereteket. Továbbá kategorizálom a vállalkozásokat számos szempont szerint. Dolgozatom fő részében a NAV Észak-magyarországi regionális Főigazgatósága, TAO és ÁFA bevallásai alapján készült adattáblákból kiindulva elemzem Borsod- Abaúj-Zemplén megye vállalkozásainak gazdasági eredményességét a 2005-2009 közötti időszakban, továbbá a 2010. év első három negyedévének során. Az elemzéseket a megyei összesített adatok mellett ágazati és vállalat-méretnagyság szerinti bontásban is elvégzem. A vizsgálatokat öt főbb gazdasági teljesítménymutató vonatkozásában végzem, melyek: a nettó árbevétel, az export, a hozzáadott érték, az átlagos állományi létszám és a beruházások alakulása. Az elemzések eredményei hivatottak alátámasztani (vagy cáfolni), hogy az állam gazdaságpolitikája, a vállalatok és a kormány válságkezelő intézkedései nem érték el céljaikat, illetve nem voltak kellő mértékben hatékonyak. Az állam és a vállalkozások válságkezelési módszereinek bemutatásával és értékelésével célom, hogy alátámasszam, vagy cáfoljam fenn említett hipotézisemet. Dolgozatom utolsó részében javaslatokat teszek mind a kormányzat, mind a vállalkozások számára vizsgálataim és megállapításaim tükrében, a válságból való kilábalás és a gazdasági növekedés érdekében. 5
1. Vállalkozások elméleti alapjai A vállalkozó, mint üzleti tevékenységet végző személy, megjelenése lényegében egybe esik a kereskedelem kialakulásával. A termelés fejlődése, kezdetben a mezőgazdasági termelésé, lehetővé tette a főállású kereskedő mint vállalkozó megjelenését. Az évszázadok folyamán a technika fejlődésével az üzlet, a gazdaság lett mindennek a mozgatórúgója. Kik tették azzá? A vállalkozók 1.1 Ki a vállalkozó, mi a vállalkozás? A kérdésre nincs általánosan elfogadott válasz. A szakirodalom is eltérő szempontokat sorakoztat fel, de számos pontban találunk egyezéseket. A vállalkozó kifejezés entreprendre francia eredetű és közvetítőt, kapcsolattartót jelent. Ebből is látszik, hogy a vállalkozás, mint olyan, az idők során folyamatosan fejlődött ki a mai értelemben vett jelenséggé. A vállalkozás elméleteinek és a vállalkozó fogalmának fejlődése: - Középkor: szereplő (hadi cselekményekhez hasonló) és nagymennyiségű áruszállításért felelős személy - 17. század: az állammal kötött fix-áras szerződés alapján s nyereség (veszteség) kockázatát viselő személy - 1725: Richard Cantillon a kockázatot viselő személy nem azonos a tőkét adó személlyel - 1797: Beaudeau kockázatviselő, tervező, irányító, szervező és tulajdonnal rendelkező személy - 1803: Jean Baptiste Say elhatárolta a vállalkozói nyereséget a tőkenyereségtől - 1876: Francis Walker megkülönböztette azokat, akik a pénztőkét biztosítják és részesednek ennek hozamából, valamint azokat, akik menedzseri képességeik révén jutnak profithoz - 1934: Joseph Schumpeter a vállalkozó újít, és még ki nem próbált technológiákat fejleszt ki 6
- 1961: David McClelland a vállalkozó energikus, mérsékelt kockázatot vállaló személy - 1964: Peter Drucker a vállalkozó maximálisan kihasználja a lehetőségeket - 1975: Albert Shapero a vállalkozó kezdeményez, társadalmi-gazdasági mechanizmusokat szervez és vállalja a kudarc kockázatát - 1980: Karl Vesper a vállalkozót különbözőképpen látják a közgazdászok, a pszichológusok, az üzletemberek és politikusok - 1983: Gifford Pinchot a belső vállalkozó egy már meglévő szervezeten belüli vállalkozó - 1985: Robert Hisrich a vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést. 1 - Hisrich elmélete szerint tehát, vállalkozóról nem is beszélhetünk a középkorig, és a mai köztudatban élő vállalkozóról, egészen a XX. századig. Véleményem szerint azonban a vállalkozó kialakulása nem egy folyamat. A vállalkozó módszereinek, motivációinak, lehetőségeinek kialakulása viszont annál inkább. Számomra egy ókori germán sókereskedő, vagy egy római kézműves ugyan olyan vállalkozó, mint a reneszánsz keresztapja, a firenzei bankár Lorenzo di Medici, vagy mint a Microsoft atyja Bill Gates. A különbség csupán a technológiában és a lehetőségekben rejlik. Úgy gondolom mindenki vállalkozó, akinek van bátorsága belefogni valamibe, valami újba, amihez ért, amiben legalább olyan, vagy jobb mint mások, és ennek érdekében hajlandó kockáztatni. 1 Robert D. Hisrich és Michael P. Peters Vállalkozás Akadémia, Budapest, 1991. 7.o. (Et in: Robert D. Hisrich Entrepreneurship, Intrapreneurship, and Venture Capital Lexington Books, LExington, Mass. 1986. 96.o.) 7
Ugyancsak Hisrich [Hisrich, Peters, 1991] 2 értelmezésében, a XIX. század végén, a XX. század elején, a második ipari forradalom derekán a vállalkozó és a vállalat összeolvadt. Nem különítette el egymástól a menedzsert és a vállalkozót. A vállalkozót, mint csupán a nyereséget hajszoló, és annak elérése érdekében, üzleti tevékenységet végző személynek titulálja; aki felismeri a lehetőségeket, kihasználja azokat és a felhasznált erőforrások költségeinek kifizetése után maradó profit a vállalkozó nyeresége. Ez a meghatározás már egészen pontosnak tekinthető, de a vállalkozó motivációja nem természetszerűen csak a profit megszerzése. Bár az ember természeténél fogva kapzsi, egy vállalkozás célrendszere ennél bonyolultabb. Mindezek mellett egy kiváló lehetőség még nem garancia a sikerre, hiszen az erőforrásokat tudni kell előteremteni és felhasználni, képesnek kell lenni a vállalkozás működésének irányítására, továbbá viselni kell a kockázatot. A múlt század közepén már sokkal inkább, mint újítóra tekintettek a vállalkozóra. A vállalkozó az, aki megreformálja, forradalmasítja a termelést, még ki nem próbált, vagy teljesen új technológiákat vezet be. [Schumpeter, 1952] 3 Az innováció a vállalkozások lételeme. A magasabb minőségű, vagy teljesen új termék/szolgáltatás jól megalapozott üzleti hátérrel igen komoly versenyelőnyt biztosíthat. A háború után rengeteg innovatív megoldást vezettek át a civil szektorba a hadsereg fejlesztései közül. A gépipar fejlődése megállíthatatlannak tűnt. A háborús éveket követő társadalmi életigenlés és a nők munkába állása hatalmas mértékű keresletbővülést hozott magával. Rohamosan fejlődött az ipar, a termelés robbanásszerűen megnövekedett, és a gazdasági boom rengeteg új terméket és eljárást eredményezett. Azonban a technológiai forradalom mit sem ért volna, ha nincsenek a vállalkozók, akik meglátták és kihasználták a lehetőségeket. Viselték a kockázatot a haszon reményében és kellő eltökéltséget éreztek ahhoz, hogy alkossanak valamit. Valamit, ami értékes, amire szükség van. 2 Robert D. Hisrich és Michael P. Peters Vállalkozás Akadémia, Budapest, 1991. 9.o. (Et in: Richard T. Ely és Ralph H. Hess Outlines of Economics (6. kiadás), Macmillan, New York, 1937. 488.o.) 3 Robert D. Hisrich és Michael P. Peters Vállalkozás Akadémia, Budapest, 1991. 10.o. (Et in: Joseph Schumpeter: Can Capitalism Survive? Harper and Row, New York, 1952. 72.o.) 8
A XXI. Század elejére a vállalkozó már nem is konkrét személy, hanem egyre inkább gondolkodásmód, fogalom [Fülöp, 2004] lett. Az egyén motivációját, képességét jelenti, hogy a lehetőségek felismerése mellett azokat ki is használhassa. Az új érték hozzáadása mellett innovatív és kreatív. Vállalkozását figyelemmel kíséri teljes életciklusán keresztül, vezeti azt és stratégiákat dolgoz ki az üzleti siker elérése érdekében. Tehát lényegében: A vállalkozás gondolkodásmód; a gazdasági tevékenység létrehozásának és fejlesztésének folyamata ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és/vagy innovációt józan menedzsmenttel, egy új vagy működő vállalaton belül. 4 1.1.1 A vállalkozói döntés A vállalkozáselmélet egyik alapvető kérdése, hogy a vállalkozói hajlammal rendelkező személy hogy kerül olyan helyzetbe, hogy ténylegesen új vállalkozást hozzon létre. Az új vállalkozás létrehozásának tényezői három csoportba sorolhatjuk: [Curran,Stanworth, Watkins, 1986] 1. A vállalkozó és hátterének számos eleme (család, iskolázottság, életkor, tapasztalat), melyek befolyásolják ismereteit, ösztöneit. 2. A megalapozott szervezet, melyben a vállalkozó előzőleg tevékenykedett és amelyet inkubátorszervezetnek nevezhetünk. Ennek jellemzői nagymértékben befolyásolják az új vállalkozás elhelyezkedését, természetét. 3. Külső tényezők, melyek alatt értendő a tőke elérhetősége, a szállítók, alkalmazottak, piacok rendelkezésre állása stb. Egy vállalkozás indításához szükséges döntésnek számos aspektusa van. Azonban általános érvényűnek mondható, hogy az elérhető profit a legmeghatározóbb tényező, minden más másodlagos. Ez már csak abból is következik, hogy a vállalkozók nagy része nem profi vállalkozó. Lehet, hogy a gazdasági környezet kedvező, a tőke könnyen és olcsón rendelkezésre áll, stb., de ha a lehetőség nem 4 Fülöp Gyula Kisvállalati gazdálkodás (2. kiadás), AULA, Budapest, 2004. 15.o. 9
ígér kellő mértékű profitot, a döntés könnyen negatív eredményt hozhat. A másik véglet, hogy a lehetőség hatalmas mértékű nyereséget ígér. Ekkor sok esetben nem számít sem a gazdasági helyzet, sem a magas hitelkamatok. A vállalkozók igen változatos hátérrel, tapasztalatokkal és motivációkkal rendelkeznek, a sikeresebb cégek tulajdonosai mégis azok akik: [Hall, 1995] - nem kényszerből kezdtek vállalkozni - magasabb iskolai végzettségűek - a vállalkozást megelőzően ugyan abban a szektorban dolgoztak - rendelkeznek menedzsment gyakorlattal - középvállalatnál dolgoztak 1.2 Üzleti vállalkozás Az üzleti vállalkozást olyan emberi tevékenységnek tekinthetjük, melynek célja, konkrét fogyasztói igények kielégítése a mellett, hogy a vállalkozás profitot realizál. A vállalat ilyen szempontból csupán az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. [Chikán, 2003] Azonban, egy szervezet csak akkor tekinthető üzleti vállalkozásnak, amennyiben önállósággal bír, saját üzleti tevékenysége révén, hosszú távon nyereséges, a profit érdekében kockázatot vállal és valós piacon működik (a piac határozza meg az árakat, nem egy harmadik fél). Egy üzleti vállalkozás célja számomra nem a fogyasztói igények kielégítése. Csak és kizárólag üzleti szempontból nézve, a fogyasztók és igényeik csak a lehetőség. Nekem, mint vállalkozónak nem konkrét célom ezen igények kielégítése. A fogyasztói megelégedettség csak az üzleti tevékenység mellékterméke. A cél a profit, a haszon, a növekedés, amihez az út a fogyasztói igények kielégítésén keresztül vezet. Kliensek nélkül természetesen nincs vállalkozás sem. De az üzleti vállalkozást olyan emberi tevékenységnek nevezném, melynek feladata a fogyasztói igények kielégítése, melyért cserébe profitot realizál és a tevékenység célja a nyereség. 10
A vállalat javakat előállító (szolgáltatásokat nyújtó) önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység. Hosszú távon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra (növekedésre) törekszik. Ezért kockázatot is vállal. 5 1.2.1 Az üzleti vállalkozás alapvető céljai Egy vállalat alapítása mögött számos érdek, motiváció állhat nyereségszerzés, szükséglet kielégítés, foglalkoztatás, különböző szociális és társadalmi szempontok, stb. de alapvetően a fogyasztói igények kielégítése áll mögötte, profitszerzés mellett. Magához az alapításhoz azonban mindenféle képen szükség van két alapvető tényezőre. Tőkére befektetésre és kielégítendő fogyasztói igényekre. A fogyasztói igény összetett fogalom. Az emberek szükségletei, vágyai, kívánságai határozzák meg. [Chikán, 2003] Ezek természetesen lehetnek termékek vagy szolgáltatások, melyekre az embereknek szükségük van adott környezetben, adott áron, stb. A fogyasztói igény megtestesülése, konkrét megjelenése a piacon történik, fizetőképes kereslet formájában. Ahhoz tehát, hogy a vállalat elérhesse alapvető céljait, egy kettős értékteremtési folyamatnak kell végbemennie [Chikán, 2003] tényleges működése során. Egyfelől értéket kell létrehoznia a fogyasztó számára aki ezáltal fizet a termékért -, másfelől a vállalat tulajdonosainak számára akik így profitot realizálhatnak. 1.2.2 A vállalat küldetése Egy vállalat küldetése lényegében azt fogalmazza meg, hogy a vállalat milyen módon kívánja elérni alapvető céljait. Magába foglalja az üzleti tevékenység lényegét, behatárolja a működési kört és megkülönbözteti mindezt, más vállalatokétól. A küldetés megvalósításához számos vállalati tevékenységet kell végrehajtani, de ezek közül a két legfontosabb a marketing és az innováció. [Chikán, 2003] A marketing tevékenység kifejezi a vállalkozás fogyasztóorientáltságát, az innováció pedig az igények új, magasabb szintű és 5 Dr. Bedő Gyula Dr. Varga Sándor Vállalkozásgazdálkodási ismeretek, Perfect, Budapest, 1998. 31.o. 11
minőségű kielégítését. Ez a két tevékenység az, amely leginkább kifejezi és közvetíti a vállalkozás szemléletét, küldetését. 1.3 A vállalat érintettjei A vállalat működése, tevékenysége során számos más, piaci és társadalmi szereplővel kerül kapcsolatba, ezáltal ők a vállalati működés érintettjeivé válnak, válhatnak. A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. 6 A vállalatot körülvevő érintettek két csoportba sorolhatóak, belső- illetve külső érintettek. A belső érintettek a szervezet részei ; úgy mint a tőkét biztosító tulajdonosok, a vezető és fő döntéshozó menedzsment és a végrehajtó alkalmazottak. A vállalat mérete és felépítése alapján az egyes szerepek egybe eshetnek. A belső érintettek motivációja, érdekei és céljai eltérőek. A tulajdonos rendszerint a befektetett tőkéjének megtérülésébe érdekelt, míg a menedzsment a vállalat eredményes működésében, az alkalmazottak pedig jövedelmük maximalizálásában. A belső érintettek vannak a legnagyobb befolyással a vállalkozás céljaira pozíciójukból kifolyólag mind rövid, mind hosszú távon. A külső érintettek közül három lényegében a piacot testesíti meg. Az első ilyen csoport a fogyasztók. A vállalat az ő igényeik kielégítésére jött létre, így az ők megelégedettsége kulcsfontosságú a hosszú távú profitkilátások szempontjából. A fogyasztók az elsődleges csoport, melynek a vállalat meg akar felelni, hiszen ők a legfőbb referenciái a vállalkozás eredményességének, sikerének. A következő ilyen csoport a versenytársak. Azonos piacon működnek a vállalattal, osztoznak a fogyasztókon, így lépéseik, stratégiájuk, áraik, minden mozdulatuk jelentős hatással van mind a piacra, mind a vállalkozásra. A versenytársak fokozzák a versenyt, szinte kikényszerítik az innovációt és a marketingtevékenység folyamatos monitoring-ját. 6 Chikán Attila Vállalatgazdaságtan (3. kiadás) AULA, Budapest, 2003. 30.o. 12
A harmadik, piacot reprezentáló csoport a szállítók csoportja. Számukra a többi vállalat a fogyasztó. Mivel ők látják el a szükséges erőforrásokkal a vállalkozást, arra meghatározó a jó kapcsolat kialakítása és fenntartása. Ez különösen fontos, ha az adott erőforrás szűkösen áll rendelkezésre és a beszállítókért is versenyeznie kell a vállalatnak. Továbbá a jó kapcsolat biztos, pontos és megfelelő erőforrás-ellátást jelenthet a rövidebb versenyelőny mellett. A következő érintettek, a stratégia partnerek. Ők azok a vállalatok, intézmények, akiknek céljaik, tevékenységük részben azonos a vállalatéval és valamilyen együttműködés valós meg közöttük. Ilyen lehet például egy közös fejlesztés vagy marketingakció esetleg olyan hosszú távú szállítói/vevői kapcsolat mely közös befektetést eredményez, stb. Az állami intézmények sajátos módon hatnak a vállalkozásra. A piac szabályozásával, a törvényi keretek meghatározásával, az adók mértékének befolyásolásával szűk keretek közé szorítják a vállalkozás működését. (Ilyen intézmény pl.: az adóhivatal, a bíróságok, pénzügyi felügyelet, stb.) A civil szféra is a vállalat környezetéhez tartozik, lényegében annak közvetlen társadalmi, szociális környezete. Ez által nagy jelentőséggel bír, hiszen a cég nem csak piaci, de társadalmi szereplő is. A helyi élet egyik fontos szervezője, esetleges helyi szociális-kulturális problémák megoldásában is segédkezhet. Az érintettek e csoportjának kapcsolata a vállalkozás működésével növekvő tendenciát mutat. A konkrét természeti környezettel való kapcsolat sokáig csak arról szólt, hogy a vállalat kihasználta azt. Az utóbbi néhány évtizedben azonban felismerték, hogy az erőforrások korlátozottak és az egyoldalú kizsákmányolás hosszú távú környezeti, életminőségbeli és gazdasági problémákat okozhat. Így a vállalatnak figyelmet kell szentelnie a természeti környezet védelmére, amit csak nyomatékosít a környezetvédelmi törvények nyújtotta kényszer. A vállalatot körülvevő környezettel bővebben Hemingway és Bálint [2004] foglalkozott: A vállalkozást közvetlenül körülvevő környezet, az iparági környezet, melynek tagjai az alkalmazottak, a kamarák, a versenytársak, a beszállítók, a vevők, a hitelezők, a részvényesek, a hatóságok és a társadalmi közösség. Az abszolút külső környezet részei pedig a társadalmi, technológiai, ökológiai, gazdasági és 13
politikai-jogi tényezők. Ebből tisztán látszik, hogy egy vállalkozás nem egyedül van, sok egyéb tényezőt számításba kell vennie működése során. 1.4 A vállalkozás jogi formái A vállalkozónak döntenie kell, milyen törvényi keretek közt szeretné működtetni vállalkozását. Bér maga a forma nem feltétele a sikernek, mégis nagyban meghatározza a vállalkozó mozgásterét, nem is beszélve az eltérő adózási és felelősségi köröktől. Fontos szempont még, hogy figyelembe kell venni az alapítandó vállalkozás sajátosságait, tőkeigényét, méretét, hiszen egyéni vállalkozói keretek között elég nehézkes lehet pl.: önjáró darukat gyártani. A vállalkozónak a kellő mérlegelések után két alapvető opciója van. Egyéni vagy társas vállalkozást indítson? Az egyéni vállalkozó a legegyszerűbb vállalkozási forma, bár jelentős korlátai vannak. (Részletesen nem foglalkozom ezzel a módozattal, hiszen vizsgálataim szempontjából elhanyagolható jelentőséggel bír.) A másik lehetőség a társas vállalkozás alapítása, ahol már nagyobb mozgásteret kap a vállalkozó a megfelelő jogi forma kiválasztásában. A társas vállalkozásokon belül megkülönböztetünk: 1. Gazdasági társaságokat jogi személyiség nélküli, vagy azzal rendelkező vállalkozások 2. Szövetkezetek 3. Egyéb szervezetek (alapítvány, közhasznú társaság, egyesület) Vizsgálatom szempontjából az Egyéb szervezetek lényegtelenek, hiszen nem végeznek profitorientált tevékenységet, így velük részletesen nem foglalkozom. A továbbiakban a gazdasági társaságok jogi formáit tekintem át röviden. A gazdasági társaságok közül a jogi személyiség nélküli vállalkozások formái a következők: 14
Közkereseti társaság: (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. (2) A közkereseti társaság elnevezést - vagy annak kkt. rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. 7 Tagja lehet bel- és külföldi jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, bel- és külföldi természetes személy. Alapító tőkéje nincs törvényileg meghatározva, a társaság és a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. [2006. évi IV törvény] Betéti társaság: (1) A betéti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget olya módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban a törvényben meghatározott kivétellel nem felel. (2) A betéti társaság elnevezést - vagy annak bt. rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. 8 Tagja lehet bel- és külföldi jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, bel- és külföldi természetes személy. Alapító tőkéje nincs törvényileg meghatározva, a társaság felelőssége korlátlan, a beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A kültag felelőssége csak vagyoni betétje mértékéig terjed. [2006. évi IV törvény] 7 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról VII. Fejezet, 88. - http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0600004.tv letöltve 2011.04.02. 8 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról VIII. Fejezet, 108. - http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0600004.tv letöltve 2011.04.02. 15
A két társasági forma talán egyetlen szembetűnő különbsége, a tagok felelősségének kezelése. Míg a kkt-k minden tagja teljes vagyonával felel a társaság kötelezettségeiért, addig a bt-nél csupán a beltag felelőssége terjed ki eddig. A bt kültagjai csupán vagyoni betétjük értékéig felelősek. Így mindenképpen egy bt kültagjának lenni a legbiztonságosabb, legalább is anyagi szempontból. A gazdasági társaságok közül a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások formái a következők: Korlátolt felelősségű társaság: (1) A korlátolt felelősségű társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. (2) A korlátolt felelősségű társaság elnevezést - vagy annak kft. rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. 9 Tagja lehet bel- és külföldi természetes személy, jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Az alapító tőke legalább 500 ezer forint. A tagok által rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás a törzsbetét, melyek összege különböző lehet, de nem lehet kevesebb, mint 100.000 forint. A társaság felelőssége korlátlan, de a tagok felelőssége korlátolt, csak a törzsbetét mértékéig terjed. Sajátossága, hogy egyszemélyes társaságként is alapítható. [2006. évi IV törvény] Részvénytársaság: (1) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben 9 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról IX. Fejezet, 111. - http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0600004.tv letöltve 2011.04.02. 16
a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. (2) A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános (3) A részvénytársaság elnevezést - a működési forma megjelölésével, illetve annak zrt. vagy nyrt. rövidítésével - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. 10 Tagja lehet bel- és külföldi természetes személy, jogi személy. Sajátossága, hogy egyszemélyes szervezetként is alapítható. Alapító tőkéje nem lehet kevesebb, mint 5 millió forint. A tagok vagyoni hozzájárulása a kibocsátott részvény névértékének megfizetése. A társaság felelőssége korlátlan, a tagok felelőssége korlátolt, a vagyoni hozzájárulás mértékéig, a jegyzett részvény névértékéig terjed. [2006. évi IV törvény] Egyesülés (régebben Közös vállalat ): (1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. (2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (a továbbiakban együtt: kiegészítő gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. (3) Az egyesülés elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. 11 Tagjai kizárólag jogi személyek lehetnek, alapító tőke törvényileg nem meghatározott. A tagok a vagyoni hozzájárulások arányában részesednek a nyereségből. A társaság felelőssége korlátlan, a tagok felelőssége együttes és 10 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról X. Fejezet, 171. - http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0600004.tv letöltve 2011.04.02. 11 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról XI. Fejezet, 316. - http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0600004.tv letöltve 2011.04.02. 17
kezesi: a hitelező bármelyik tagtól követelheti követelése kielégítését, de csak a vagyoni hozzájárulása arányában. [2006. évi IV törvény] Mivel az egyesülés nem törekszik profitra, csak kooperációt végez, így nem vehető számításba új vállalkozás indításakor, sokkal hasznosabb a későbbi alapítás, vagy csatlakozás egy már meglévő egyesüléshez. A kft és az rt között már számottevő a különbség. Részvénytársaság alapításához nagyságrendekkel nagyobb tőkeforrásra van szükség, mint korlátolt felelősségű társaság esetén. Az rt működtetése jóval bonyolultabb és szabályozottabb, mint a kft-é. A kft-t inkább egy optimálisabb bt-nek tekinthetnénk, hiszen korlátaihoz képest a legkisebb felelőséggel rendelkezik, nem hiába az egyik legelterjedtebb gazdasági társasági forma. Lényegében bármilyen tevékenységnek megfelelő jogi keretet biztosít, bár a tőkeigényesebb tevékenységekhez kicsinek bizonyulhat, így azok számára az részvénytársaság jobb alternatíva. A részvénytársaság nagy előnye, hogy viszonylag kis befektetéssel nagy mennyiségű tőke szerezhető a részvénykibocsátásnak köszönhetően. A szövetkezetek a társas vállalkozások sajátos formája. Egyének vagy kisebb vállalatok társulása és gyakori hogy csak egy-egy funkció közös megvalósítására jönnek létre (beszerzés, értékesítés). 1.5 Vállalkozások kategorizálása A vállalkozásokat számos szempont szerint kategorizálhatjuk. Feloszthatjuk őket a gazdálkodásuk jogi formája alapján, méretük alapján, a tevékenységi körük alapján vagy akár személyes intuícióink alapján is. Néhány fontosabb kategorizálási szempontot részletesen is bemutatok. 18
1.5.1 A vállalkozások alaptípusai A vállalkozások kialakulása a magyar, valamint a közép- és kelet-európai átmeneti gazdaságokban sajátos módon zajlott és zajlik Az átmeneti időszakban négy vállalkozási típus azonosítható Az első típusba tartoznak az egyéni vállalkozók, a hagyományos kisvállalatok, az életforma-vállalkozások, a hangyák. A második típusba sorolhatók a dinamikus, gyorsan növekvő új, reményteljes kis- és középvállalkozások, a gazellák. A harmadik típushoz a komoly múlttal és háttérrel rendelkező, dinamikusan fejlődő nagyvállalatok, a tigrisek tartoznak. S végül a negyedik típusba sorolhatók a stagnáló (rendszerint állami tulajdonú vagy privatizáció alatt álló), hagyományos nagyvállalatok, már néven a dinoszauruszok. 12 A tevékenység jellege szerint megkülönböztetünk: - termelő - szolgáltató és - kereskedelmi vállalkozásokat 13 1.5.2 Méretnagyság szerint A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a vállalkozások támogatása szerint rendezi méretnagysági kategóriákba a szervezeteket. A besorolást három vagylagos szempont alapján végzi a törvény, melyek: a foglalkoztatott létszám, a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg. Zömében a foglalkoztatottak száma szerinti csoportosítást használják. 12 Vecsenyi János Vállalkozás, az ötlettől az újrakezdésig, AULA, Budapest, 2002. 53.o. 13 Horváthné Herbáth Mária Stágel Imréné Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek (6. kiadás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005. 196.o. 19
1.táblázat A Kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény változása Létszám kategóriák 2004.12.31 Létszám Nettó árbevétel Mérlegfőösszeg 2005.01.01- től 2004.12.31 2005.01.01- től 2004.12.31 2005.01.01- től fő fő millió euro millió euro millió euro millió euro Mikrovállalkozás - 1< L <10-0< N <2-0< M <2 Kisvállalkozás 0< L <49 0< L <49 0< N <7 0< N <10 0< M <5 0< M <10 Középvállalkozás 50< L <249 50< L <249 7< N <40 10< N <50 5< M <27 10< M <43 Nagyvállalkozás 250< L 250< L 40< N 50< N 27< M 43< M Forrás: 2004. évi XXXIV. törvény http://www.opten.hu/jogiforum/light/torvtar/torvlist.php?twhich=474 Letöltve: 2011.04.23. Ennek oka, hogy a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg nem függ a létszámtól. Sok olyan létszámilag kisvállalkozást sorolhatunk középvállalkozásnak, melynek nettó árbevétele, vagy éppen mérlegfőösszege már abba a sávba esik. A közép- és nagyvállalkozások esetében ez eset ugyan úgy fennáll. Így a méretnagyság szerinti elemzések elején célszerű leszögezni, hogy mit tekintünk meghatározó kritériumnak. (Dolgozatomban a létszám szerinti besorolást alkalmazom.) B-A-Z megye vállalkozásai méretnagyság szerint (db) 2005-2009 2.táblázat Létszám kategóriák Év Bevallást adók száma (db) 2005 2006 2007 2008 2009 Kisvállalkozás (10-49 fő) 1137 1220 1210 1164 1049 Kisvállalkozások (0-49 fő) Mikrovállalkozás (0-9 fő) 11956 12076 12528 13343 13935 Összesen 13093 13296 13738 14507 14984 Középvállalkozások (50-249 fő) 216 218 215 222 183 Nagyvállalkozások (250 fő felett) 46 43 40 40 36 Összesen 13 355 13 557 13 993 14 769 15 202 A fenti táblázat tökéletesen mutatja, hogy B-A-Z megyében mennyi regisztrált gazdasági szervezet volt 2005 és 2009 között létszám-kategóriánként. A mikrovállalkozások nagy száma szembetűnő. Részarányuk a megyében átlagosan 91% körül mozog. 20