Domináns-recesszív öröklődésmenet Domináns recesszív öröklődés esetén tehát a homozigóta domináns és a heterozigóta egyedek fenotípusa megegyezik, így a három lehetséges genotípushoz (példánkban AA, Aa, aa) csak kétféle fenotípus (példánkban piros, illetve fehér virágszín) tartozik.
Egy genetikai kísérletben a veteményborsó virágszínének öröklődését vizsgálták. Homozigóta piros virágú (AA), illetve homozigóta fehér virágú (aa) egyedeket kereszteztek egymással. Az F1 nemzedék valamennyi egyede piros virágot hozott. Az F1 nemzedék egyedei között végrehajtott újabb keresztezés az F2 nemzedékben körülbelül háromszor annyi piros virágú utódot eredményezett, mint fehéret.
A szülői nemzedék (P) tagjai az adott jellegre nézve homozigóták (AA, illetve aa), ezért haploid ivarsejtjeikbe csak egyféle allélt (A, illetve a) örökíthetnek. Így az F1 nemzedék valamennyi egyede heterozigóta (Aa) lesz. Virágaik egyöntetűen piros színűek, amiből megállapítható, hogy a piros virágszínt kialakító allél (A) a heterozigótákban elnyomja a másik allél (a) hatását.
A heterozigóta egyedek fenotípusát az uralkodó, szakkifejezéssel a domináns allél határozza meg. A domináns allél jelenlétében a recesszív allél hatása nem jut érvényre, rejtve marad. Az F1 nemzedék heterozigóta egyedei ivarsejtjeikbe 50-50%-ban örökítik a domináns, illetve a recesszív allélt. Ezért az F1 egyedek egymás közti keresztezése 3 : 1 arányban piros és fehér virágú utódokat eredményez.
Domináns-recesszív módon öröklődő emberi tulajdonságok Az Rh-vércsoport domináns recesszív módon öröklődik, az Rh-pozitív a domináns ( genotípus: DD vagy Dd), az Rh-negatív pedig a recesszív ( genotípus: dd) jelleg.
Intermedier öröklésmenet Egy közismert kerti dísznövény, az oroszlánszáj virágszínét egyetlen gén két allélja (A1 és A2) alakítja ki. A piros virágú egyedek homozigóták (A1A1), egymás közti keresztezésükből csupa piros virágú utód származik. A fehér virágúak ugyancsak homozigóták (A2A2), keresztezésük csak fehér virágú utódot ad.
Azonos genotípusú homozigóta egyedek keresztezése
Egy genetikai vizsgálatban piros és fehér virágú egyedeket kereszteztek egymással. Az első utódnemzedék valamennyi egyedének virágai rózsaszínűek lettek. A szülői nemzedék (P) homozigóta piros (A1A1) és homozigóta fehér (A2A2) virágú egyedei a virágszínre nézve csak egyféle allélt örökíthetnek.
Intermedier öröklésmenet Az F1 nemzedék valamennyi egyede heterozigóta (A1A2) lesz. A heterozigóták virágszíne átmenetet mutat a szülői fenotípusok között.
A fentiekben vázolt intermedier öröklésmenetben a három különböző genotípus három eltérő fenotípust alakít ki, így az egyedek fenotípusából egyértelműen következtetni lehet a genotípusra.
A piros virágú egyedek haploid ivarsejtjeibe csak A1, a fehér virágúakéba csak A2 allél kerülhet. Így az F1 nemzedék valamennyi egyede heterozigóta (A1A2) lesz. A heterozigóták virágszíne átmenetet mutat a szülői fenotípusok között. A két allél gyengíti egymás hatását, így a heterozigóták köztes, ún. intermedier fenotípusúak. Az F1 egyedek haploid ivarsejtjeibe 50-50% valószínűséggel az A1 vagy az A2 allél kerülhet. Az ivarsejtek egyesülésével az F2 utódnemzedékben a piros, a rózsaszín és a fehér virágú utódok aránya 1 : 2 : 1.
Kodominancia Együttes dominancia olyan öröklődési forma, amelyben a heterozigóta mindkét allél homozigóta fenotípusát mutatja. Azaz kodominancia esetén mindkét tulajdonság domináns, és megnyilvánul a fenotípusban.
Az AB0-vércsoportrendszerben az emberek négy alapvető fenotípusba sorolhatók. Az A vércsoportúak vörösvértestein A-, a B vércsoportúakén B-, az AB vércsoportúakén pedig A- és B-antigén található. A 0 vércsoportú egyedek vérében nincs ilyen típusú antigén.
A jelleg kialakításában egy testi kromoszómához kötött gén három allélja (IA, IB, I0) vesz részt. Ezek közül az IA és az IB domináns az I0-val szemben, az IA és az IB között viszont kodominancia lép fel. Ennek megfelelően a négyféle fenotípust hatféle genotípus alakítja ki.
Két gén független öröklődése A borsó virágjának színe: piros/fehér A borsószem alakja: Gömbölyű/szögletes
A vörösvérsejtjeik felszínén különböző vércsoportantigének vannak. A vércsoport-antigének közül legfontosabbak az AB 0-, illetve az Rh-vércsoportrendszerbe tartozó antigének. A vérplazmájában megtalálhatók a saját szervezetéből hiányzó vércsoport-antigén elleni antitestek
A vércsoport-meghatározást nem is olyan régen még elterjedten alkalmazták az apasági perek eldöntésére. Az eljárás során vért vettek a feltételezett apától, az anyától és a gyermektől, majd megvizsgálták, hogy az eredmény alapján kizárható-e a férfi apasága vagy sem. Az egyik ilyen perben az anya A, a feltételezett apa B, a gyermek pedig 0 vércsoportú. Az adatok alapján a férfi apasága nem zárható ki, hiszen két heterozigóta (IAI0, illetve IBI0) embernek születhet 0 vércsoportú gyermeke. Az apasági perek eldöntésére ma már DNS-vizsgálatot végeznek.
Vércsoportok gyakorisága Magyarországon