MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Hasonló dokumentumok
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

A gazdálkodás és részei

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN


REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

Makroökonómia. 9. szeminárium

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

Makroökonómia. 8. szeminárium

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Szerzői jogi védelem

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 10. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 3. rész

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

ESSZÉÍRÁS június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ESSZÉÍRÁS. Készítette: Reich Orsolya. Szakmai felelős: Wessely Anna június

S atisztika 1. előadás

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

Coming soon. Pénzkereslet

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Átírás:

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

10. hét Az árfelfedezés mechanizmusai Fertő Imre Irodalom Elmélet: Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 11. fejezet Ward, C. E. Schroeder, T. C. (2000): Price Determination versus Price Discovery. Oklahoma State University Alkalmazás: Mathew C. Stockton, David A. Bessler, and Roger K. Wilson (2010): Price Discovery in Nebraska Cattle Markets. Journal of Agricultural and Applied Economics, 42,1:1 14. Az árfelfedezés mechanizmusai Az árfelfedezés jelentése és relevanciája Az árfelfedezés mechanizmusainak típusai A különböző árfelfedezési mechanizmusok jellemzői Az árfelfedezés mechanizmusainak fejlődése 2

Ármeghatározás és árfelfedezés Az ármeghatározás a kínálatot és keresletet széles értelemben vett befolyásoló erők interakciója, amely kialakítja a piaci árszintet Grafikusan a kereslet és a kínálat interakciója meghatározza az általános árszintet Az árfelfedezés az a folyamat, amelyben a vásárlók és az eladók elérnek egy tranzakciós árat egy terméknél adott mennyiségben és minőségben egy meghatározott időben és helyen Az árfelfedezés számos egymással összekapcsolódó elemet tartalmaz Piacszerkezet: szám, nagyság, hely, az eladók/vásárlók versenyképessége Piaci viselkedés: árképzés módszerek Piaci információ: az információ terjedelme és elérhetősége, frissessége Kockázatkezelési stratégiák és határidős piacok Az árfelfedezés egy adott piaci árszinttel indul Mivel a vásárlók és az eladók az árakat bizonytalan várakozások alapján fedezik fel, a tranzakciós árak a piaci árszint körül ingadoznak 3

Az árfelfedezés jelentősége eltérő ármeghatározási feltételek mellett Relatív kínálat Kereslet Erős vagy növekvő Gyenge vagy csökkenő Nagy vagy növekvő Potenciálisan jelentős Valószínűen jelentős Kicsi vagy csökkenő Valószínűtlenül jelentős Potenciálisan jelentős Az árfelfedezési mechanizmusok csoportosítása Schrimper (2001): Egyéni megállapodások Csoportos cselekvés Kormányzati beavatkozások Tomek and Robinson (2003): Tárgyalások 4

Aukciók Adminisztratív döntések Magán Állami Schrimper taxonómiája 1. Az egyéni megállapodások jellemzői Mikor történik meg a cserével kapcsolatos tulajdon átruházás? Közvetlenül vagy a jövőben (határidős szerződések) Mi határozza meg a fizetés végső feltételeit? Explicit ár vagy formula Hogyan lépnek kapcsolatba egymással az eladók és a vevők? Személyesen vagy közvetve Schrimper taxonómiája 2. A csoportos cselekvések jellemzői Aukciók Vásárló, eladó, vagy kettős akciók Nyitott vagy meghívásos Angol vagy holland típusú Csoportos alku Tárgyalás a csoport nevében Csoport szolidaritást kíván és hajlandóságot a tevékenység finanszírozására 5

A kormányzat néha ösztönözheti marketing rendek/ügynökségek létrejöttét, hogy a csoportcélok teljesüljenek Schrimper taxonómiája 3. Kormányzati intézkedések az árfelfedezési folyamatban Kezdeményező szerep Fizikai infrastuktúra Információ Marketing rendek/ügynökségek létrehozása Közvetlen beavatkozás Árszabályozás: minimum vagy maximum árak, különböző ártámogatások T-R taxonómiája 1. Tárgyalásos árak Informális tárgyalások Legkisebb költségű módszer Az alku nem időigényes Formális, strukturált alkufolyamat Alku társaságok: pl. szövetkezetek Önkéntes vagy kötelező tagságú társulások Potyautas probléma az önkéntes társulásoknál A formális szerződéses kapcsolatok növekvő szerepe A termelők gyenge alkuerejének problémája 6

T-R taxonómiája 2. Aukciók Az árak meghatározása alkuval néha szimultán ajánlatok mellett világos szabályok alkalmazásával Explicit fizikai kereskedés meghatározott helyen Elektronikus kereskedelem Homogén termékeket igényel Legkisebb költségű módszer, hogy megtaláljuk egy meghatározott termék értékét néhány esetben Nagy központi aukciók Ha a potenciális vásárlók haszna az egyes termékek fizikai vizsgálatából meghaladja a termékeknek egy központi helyre való szállításának a költségeit Helyi aukciók Eladás vagy vásárlás a szomszédos környéken T-R taxonómiája 3. Adminisztratív árak Magán A kereskedők több ezer árucikket eladásához adminisztratív rendszereket alkalmaznak, hogy minimalizálják a menüköltségeket Az árak függnek A piaci verseny intenzitásától A vállalatok marketing stratégiájától Postázott vagy lista árak Az adminisztratív árak és a tárgyalások kombinációja Állami: kormányzati politikák 7

Az árfelfedezési megállapodások gazdasági következményei Milyen gazdasági ösztönzők befolyásolják az ármegállapodásokat Gazdasági fejlődés Egy főre jutó jövedelem növekedése Nagyobb diverzitás A specializáció növekedése a gazdaságban Változó kereslet A cserefolyamat tranzakciós költségeinek minimalizálása A tradicionális árfelfedezési mechanizmusok továbbra is fontosak maradnak, de a jövőben valószínűleg változnak a fenti folyamatok eredményeképp Pl. a szerződéses kapcsolatok növekvő szerepe Az árfelfedezési mechanizmusok számos módon befolyásolhatják a piaci árak viselkedését Az árképzési mechanizmus befolyásolhatja az árfelfedezés hatékonyságát a tranzakció költségekre gyakorolt hatásán keresztül Az ármegállapodások javíthatják az információ áramlását Az ármegállapodások befolyásolhatják a kockázatok menedzselésének költségeit Az árképzési mechanizmus változásai az árkockázatok és a tranzakciós költségek változásaira adott válaszok, ezért befolyásolhatják a piaci árak viselkedését Árfelfedezés és információ Az árváltozásokhoz, új árinformációkhoz való alkalmazkodás időt igényel A hibák a jelen tranzakciós árai és az igazi ismeretlen egyensúlyi árak különbségei 8

Az árfelfedezés hibái az új információkhoz való alkalmazkodás és a tanulás költségeihez kapcsolódnak Az idő múlásával a tanulási folyamat révén az árképzési hibák csökkennek, ezért azok függvénye negatív hajlású Árképzési hibák az idő függvényében Árfelfedezés és információ A tranzakció árak populációjáról való információk elérése egy mintavételi probléma Az árfelfedezési mechanizmusok közvetve vagy közvetlenül befolyásolhatják a mintavétel költségeit Egy adott termék komplexitása befolyásolja a mintavétel költségeit és azon keresztül az árfelfedezési mechanizmust A vékony piacok problémája 9

Az árfelfedezési mechanizmusok evolúciója Az egyes árfelfedezési mechanizmusokat egy meghatározott gazdasági intézményként tekinthetjük Egy gazdasági intézmény a tényezők egy adott készletét tartalmazza, amelyek befolyásolják az egyének interakcióját Pl. pénz, szerződések, szövetkezetek, társaságok A technológiai változások befolyásolják az alternatív árfelfedezési mechanizmusok és piaci koordinációs mechanizmusok költségeit és hasznait Pl. Kommunikáció, információ feldolgozás szállítás Következtetések A gazdasági változások ösztönzőket adnak az intézmények és az árképzés intézményeinek teljesítményének változásaihoz Az árfelfedezésnek különböző típusai léteznek, amelyek a piaci csere tranzakciós költségeinek minimalizálása iránti ösztönzőkre vezethetők vissza A kormányzat szerepe a mezőgazdasági árképzésben változóban van, nagyobb hangsúlyt helyezve a szabad kereskedelemre és az alacsonyabb ártámogatási szintekre A kormányzat azonban a jövőben is valószínűleg fontos szerepet fog játszani a mezőgazdasági árak befolyásolásában 10